Magyar Nemzet, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

\ 2JP’ ' ' - f f y IUIMW l« • T-• r. ^7 / f / / , ' f ‘ ji ‘ krvUvttt*f y Ze f * JL* Z\ 1 -■ Magyar Nemzet s- Milliók erejének összefogása (L. L.) Két héttel ezelőtt, jú­nius 16-án zajlott le a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának ülése, amelyen kimon­dották a békemozgalom és az M­NDSZ egyesülését a Haza­fias Népfronttal. Az ülésen el­hangzott fontos megnyilatko­zásokból"a népfront-mozgalom munkásai elvi és gyakorlati útmutatást kaptak. Az ülés után Budapesten, a megyei székhelyeken és a megyei jo­gú városokban is megtartották az egyesítő gyűléseket. Ezek a gyűlések fellendítették a nép­front-mozgalmat, a bizottságok munkájára irányították a köz­vélemény figyelmét. Nagyban növelte e megbeszélések hatá­sát, hogy párt- és állami veze­tők is részt vettek a tanácsko­záson, fontos kijelentéseket tettek, ezzel is kifejezve, hogy a Hazafias Népfront országos fórum, a néptömegek és a ve­zetők fóruma egyaránt. Amennyire örvendetes az egyesítő gyűléseknek ez az or­szágos politikai jelentősége, annyira sajnálatos, hogy a gyors, helyenként felületes elő­készítés miatt nem mindegyik tanácskozás érte el azt a célt, hogy mélyrehatóan megvitas­sák a konkrét helyi feladato­kat és ennek alapján munka­tervet dolgozzanak ki. Sok probléma foglalkoztatja mos­tanában a három tömegmoz­galom s munkásait, személyi, hatásköri kérdések csakúgy, mint az, hogyan lássanak neki a megyében vagy városiban az országos feladatok konkretizá­lásának és megoldásának. Ezekre a kérdésekre — éppen az előkészületi idő rövidsége miatt — általában nem adtak választ ezek a gyűlések. Bizo­nyos mértékben még mindig kísért a mozgalom lebecsülése — a népfrontbizottsági tagok körében is —, amit az is tük­röz, hogy átlagosan a meghí­vottak 60 százaléka jelent meg a tanácskozásokon. Bizonyára hozzájárult" ehhez az ülésszer­vezések régi, feltétlenül elve­tendő módszere is: idejében vagy utolsó pillanatban kiment a meghívó és ezzel a rendező­ség úgy gondolta, hogy min­dent megtett a siker érdeké­ben. Helyes volt ezzel szem­ben, hogy Szolnokon és másutt is nemcsak a népfront mozgal­mi funkcionáriusait hívták össze, hanem a megye, a vá­ros tekintélyes, ismert dolgo­zóit is. Ez irtál jelentős lépés azon az úton, hogy növeljük a Hazafias Népfront mozgal­mának népszerűségét. A megyei, városi gyűlések beszámolói többségükben ép­pen a hiányos előkészítés kö­vetkeztében nemigen elemez­ték a terület problémáit, a he­lyi tennivalókat; az előadók általában megelégedtek az Or­szágos Tanács ülésén elhang­zott beszédek feldolgozásával. Pedig minél kisebb egységek­ben történik meg az egyesülés, annál nagyobb gondot kell for­dítani a konkrét helyi felada­tok megvitatására. Igen jó pél­da volt erre a szekszárdi ta­nácskozás, amelynek előkészí­tésében, gyakorlativá tételé­ben kezdettől fogva részt vett, segített a megyei pártbizott­ság. Zala megyében viszont — akárcsak több más város­ban — az elsietett szervezés éreztette hatását a beszámo­lón, csakúgy, mint a gyűlés le­folyásán. S ahol rossz volt a beszámoló, ott a hozzászólások sem mehettek elég mélyre. Sok más helyen azonban — mint például Borsodban — a felszólalók a gyakorlati élet­hez, a mindennapi feladatok­hoz kapcsolódtak: a miskolci tanácskozáson például az ügy­védi munkaközösség elnöke vállalta, hogy a népfront-moz­galom keretében minden köz­ségben ingyenes jogi tanács­adást szerveznek. Az Országos Tanács javas­lata alapján már sor kerül a járási, községi egyesítő gyűlé­sekre. A megyei találkozók ta­nulságait felté­teles le kell vonni e soron következő meg­beszélések előkészítésében, hogy azok minél hasznosabbak legyenek. Nem az a cél, hogy július 15-ig formális üléseket tartsanak és utána mi sem vál­tozzék a mozgalom életében. A nyári időszak — elsősorban a falusi munkák alatt — kü­lönben sem alkalmas a na­­gyobbszabású ülések megtar­tására. A járási és községi nép­frontbizottságok alaposan ké­szítsék elő ezeket a beszélge­téseket, inkább tartsák meg később, aratás után, hisz a lényeg az, hogy a 20 vagy 50 ember összejövetele valóban adjon is valamit a részvevők­nek, az egész járásnak, köz­ségnek. Mindenütt a párt­­bizottságok tanácsára, útmuta­tására támaszkodva mérjék fel a helyi tennivalókat, előzete­sen beszélgessenek el az em­berekkel, s konkrét, vitára és munkára serkentő tervekkel álljanak az egyesítő gyűlések elé. Természetesen a Hazafias Népfront mozgalma gyűlések nélkül is él és hat, munkáját tovább kell vinni akkor is, ha még nem került sor az egye­sítő tanácskozásra. Kiss Fe­renc, a Veszprém megyei béke­bizottság titkára mondotta a megyei találkozón: »A töme­gekben minden eddiginél erő­sebben él a vágy, hogy cselek­vően részt vegyenek a békéért folyó küzdelemben, az or­szágépítés nagy munkájában, a k­özélet irányításában... A Hazafias Népfront legfőbb fel­adata, hogy ezt az egészséges munkakedvet, alkotási vágyat ébren tartsa az emberekben és alkalmat adjon hasznos mun­ka elvégzésére. Az Országos Tanács ülése világosan meghatározta a nép­front-mozgalom feladatait: po­litikai jellegű munkát kell ki­fejtenie a népfrontnak. Három lehetőség is kínálkozik erre. Az egyik a hazafiság érzésé­nek ápolása. Széleskörű mun­ka ez — a nemzetközi felvilá­gosítás, a békeharc távlatainak megmutatása éppen úgy bele­tartozik, mint a történelmi em­lékek, a helyi hagyományok ápolása —, a lényege azonban egy: egész népünket, minden hazaszerető, becsületes embert felsorakoztatni hazafias cél­jaink megvalósítása érdeké­ben. A másik tennivaló: a nép­front-mozgalom a maga lehe­tőségeivel, széleskörű tömeg­kapcsolataival segítse elő a XX. kongresszus nyomán or­szágunkban meginduló demok­ratizálási folyamatot. A de­mokratizmus csak a néptöme­gek aktív bevonásával és rész­vételével valósítható meg: a Hazafias Népfront — mint legszélesebb tömegmozgal­munk — legyen ott minden­hol, ahol a párt politikájáért, alkotmányunk demokratikus célkitűzéseiért folyik a harc. Méltán sürgették a nagy-buda­pesti egyesítő gyűlés felszóla­lói, hogy a népfrontbizottságok adjanak alkalmat az emberek nézeteinek széleskörű megvita­tására és kicserélésére. Fontos tennivalója még a népfront­­mozgalomnak a törvényesség megszilárdítása, mégpedig úgy, hogy a törvényesség mindkét oldalát egyaránt kihangsúlyoz­zuk. Tehát: ki kell alakítani azt a közszellemet, amelyben lehetetlen a törvényesség meg­sértése a felsőbb szervek ré­széről, ugyanakkor a lakosság ismerje fel és teljesítse a ma­ga kötelességeit a törvények, rendeletek szellemében. Ezeket a politikai jellegű feladatokat a népfrontbizottsá­gok a pártszervek segítségével és iránymutatásával a helyi körülményeknek megfelelő tennivalókban konkretizálhat­ják. Falun most legfontosabb feladat a nyári munkák el­végzése, az aratás, a jövő évi kenyér biztosítása. Falusi nép­frontbizottságaink az elmúlt évben is jó munkát végeztek ezen a téren: az idén a tava­lyi tapasztalatokat hasznosít­va, még hatásosabban, még­ szélesebb körben fejtsék ki­ felvilágosító, lelkesítő tevé­kenységüket. A nyári munkák zavartalan elvégzéséhez azon­ban megfelelő munkakörülmé­nyeket is kell biztosítani. Szükség van idénybölcsődékre, hogy a nők is segíthessenek az aratásnál, cséplésnél, meg kell szervezni a mezőkön dolgozók ellátását, kulturális igényeik kielégítését. A népfrontbizott­ságok — elsősorban a nőtaná­csok — álljanak ennek a mun­kának az élére, tegyék minél könnyebbé a parasztemberek nyári munkáját. S az aratás végén, faluban és városban, vi­dám, derűs ünnepre készülnek az emberek augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére, népi demokratikus alkotmányunk hetedik évfordulójára. Legyen ez a nap a nemzeti egység nagy ünnepe. Új helyzetben — az MNDSZ és a békemozgalom tapasztala­taival, lelkes aktíváival meg­erősödve­­— dolgoznak most népfrontbizottságaink. A párt és a kormány, az egész dolgo­zó nép bizalmának kell meg­felelniük. Ez a megtisztelő vá­rakozás lelkesítse a Hazafias Népfront minden munkáját. Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Peking Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja és egész dolgozó népünk ne­vében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpár­tunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége a szüntelen harc története Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszaba­dításáért, a nemzeti függetlenségért, a kínai forradalom győ­zelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokon­­szenvvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus- leninizmus szellemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánunk az elvtársaknak további ki­emelkedő sikereket. Forró kommunista üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának hatásá­ra, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12—13-i határozata alapján hazánkban megerősö­dött a pártdemokrácia, az ál­lami és társadalmi élet de­mokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz maradványai elleni harcban és egyre in­kább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a párt­munkában. A munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és javaslatai új lendületet adnak a szocializ­mus építésének. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibonta­kozó termékeny vitákat. E vi­tákon sok helyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irá­nyuló demagóg fellépések ve­szélyeztetik. A pártszerveze­tek, a kommunisták sok he­lyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetek­ben azokban pártunk tagjai e kötelességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek el­leni határozott állásfoglalá­sukkal a bírálat elfojtásának látszatát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommunis­ták türelmén felbátorodva, egyre erősödő támadást indí­tottak pártunk politikája és vezetése, s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik góc­pontjává vált a DISZ Petőfi Köre. Ennek vitaestjei kez­detben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk politikájával szembehelyezke­dő elemek egyre erősödő mér­tékben igyekeztek felhasznál­ni pártellenes nézeteik ter­jesztésére, arra, hogy meg­tévesszék a közvéleményt, kü­lönösen az ifjúság egy részét, s ingadozó elemekből híveket toborozzanak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tar­­dos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt, s a munkás­­osztály vezető szerepét és bur­­zsoá, ellenforradalmi nézete­ket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat de­magóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen elhallgat­ták, sőt tagadták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriu­sokat, akiknek munkája ösz­­szeforrott a magyar népi de­mokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli népszerű­ségével, úgy léptek fel, mint­ha a XX. kongresszus, a mar­xizmus a leninizmus talaján állnának, hogy így is leplezzék párt- és népidemokrácia-elle­­nes nézeteiket. Ezzel becsüle­tes dolgozókat, köztük párt­tagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azon­nal, hogy rosszindulatú, párt­ellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi Kör legutóbbi vitá­jának antidemokratikus jelle­gére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon za­varták a párt álláspontját kép­viselő elvtársak hozzászólá­sait, s a nagy számban megje­lent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrá­cia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül ala­kult ki. A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szem­ben, egyes újságok és folyó­iratok pedig megtévesztő, elv­telenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provo­kációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság kö­rében többhelyütt zavart kel­tett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellensé­ges, demagóg nézetekkel, el­túlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezető­sége határozottan elítéli a Pe­tőfi Körben lezajlott pártelle­­nes megnyilvánulásokat. Pár­tunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népidemokrácia-elle­­nes jelenségeknek. A párt és a kormány az el­múlt hónapokban a XX. kong­resszus szellemében számos fontos határozatot hozott és to­vábbi intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s továb­bi fejlődésünk meggyorsításá­ra. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy továbbhaladjon a szocialista demokratizmus út­ján. Pártunk töretlenül tovább fejleszti az állami, a társadal­mi élet demokratizmusát, biz­tosítja az alkotó vitát, a párt­szerű bírálatot, tántoríthatat­­lanul folytatja a pártélet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kultusz, a dogmatiz­­mus, a szektarianizmus min­den megjelenési formája ellen és a szocialista törvényesség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség fel­hívja a kommunistákat, pár­tünk minden tagját és népi demokráciánk minden hívét, hogy szánjanak mindenütt sík­ra a párt és a kormány poli­tikájáért. Mindenekelőtt fel­­világosító munkával, meggyő­zéssel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyeseb­ben szánjanak szembe a párt­os népellenes demagóg meg­nyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszerve­zetek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tuda­tában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek kezére ját­szik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Veze­tőség és a párttagság, a párt, valamint állami funkcionáriu­sok s a nép közé. A Központi Vezetőség a for­radalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg néze­tek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés ve­szélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden ma­gyar dolgozót, minden becsü­letes hazafit, hogy határozot­tan szálljon szembe a zavar­keltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad ki­bontakozását, melyek a mar­xizmus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi de­mokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége biz­tos abban, hogy pártunk tag­jai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demok­rácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi demokráciánk vívmányainak továbbfejlesztéséért, a szocia­lizmus építéséért. Budapest, 1956. június 39. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Nasszer, Kim Ir Szen és Sihanuk Moszkvába készül A Tanjug hivatalos forrás­ból származó hírek alapján közli, hogy Nasszer egyiptomi köztársasági elnök augusztus elején Moszkvába utazik, uta­zásának pontos idejét azonban még nem állapították meg. Ezenkívül július elején a Szovjetunióba látogat Kim Ir Szen, a KNDK miniszterelnö­ke, valamint Sihanuk herceg volt kambodzsai, miniszterel­nök. Moszkvai hivatalos körök­ben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Sihanuk láto­gatásának és annak a véle­ménynek adnak kifejezést, hogy Kambodzsa, független politikájánál fogva, fontos té­nyezőt jelent a délkelet-ázsiai béke megőrzésében. Figl Ausztriának Magyarországhoz és Csehszlovákiához való viszonyáról Bécsből jelenti a TASZSZ. Figl osztrák külügyminiszter, a Schaffhauser Nachrichten című svájci lap tudósítójának kijelentette, hogy Ausztria egész népe a semlegességi po­litika híve. Ausztria Magyarországhoz és Csehszlovákiához való vi­szonyát érintve, Figl rámuta­tott arra, hogy az lényegesen javult az utóbbi időben, bár a gazdasági kapcsolatok még n­em érték el a­­háború előtti színvonalat. A Szovjetunióval való vi­szony — hangsúlyozta — az osztrák államszerződés meg­kötése eredményeiképpen igen nagymértékben megjavult. Ötvenegy Nobel-díjas tudós nyilatkozata az atomfegyverek ellen Lindau, június 30. (MTI) A Bodeni-tó partján levő Lindau­ban befejeződött 51 No­­bel-díjas tudós kongresszusa. A tudósok nyilatkozatot adtak ki, amely többek között ezt mondja: "Borzalommal álla­pítjuk meg, hogy a tudomány eszközöket ad az emberiség­nek arra, hogy saját magát el­pusztíthassa. Az atomfegyve­rek használatának általánosí­tása a radioaktivitás olyan fo­kát idézheti elő a földön, hogy egész népek pusztulhatnának el. A halál utolérné a semle­geseket és a háborúskodókat egyaránt. Minden népnek ön­kéntesen le kell mondania az erőszak alkalmazásáról.«

Next