Magyar Nemzet, 1957. december (13. évfolyam, 73-96. szám)
1957-12-28 / 94. szám
szombat, 1957. december 1 Shakespeare — a ki isik szeretik színházi életünket — és egész kulturális forradalmunkat — örömmel regisztrálhatják a tényt, hogy a“Romeo és Júlia", Shakespeare egyik legcsodálatosabb, s ugyanakkor számos részletében legnehezebb veretű, pszichológiai mélységeket felkavaró műve nagy sikert arat a magyar falvakban, Mészöly Dezső szép fordításában, a Faluszínház előadásában. Nem volt szükség a Shakespeare-ből való húzás szentségtörésére; a falusi nézők élvezték és élvezik a mű megragadó líráját, a nagyszerű, költői nyelvet, a népi figurák , és mondások ízeit. Kertész László rendező megtalálta a módját, hogy viszonylag kevés statisztával, az alkalmi színpadokon is illúziót keltve szólaljon meg a két halhatatlan veronai szerelmes édes-bús históriája, s a sikerben oroszlánrésze volt Bege Margit törékeny, lírai hangvételű Júliájának, Árva János szépen beszélő Rómeójának, Olasz Jánosnak, aki mélyen megértette Lőrinc barát távolról sem szerzetesi (csak éppen szerzetes-köntösű) figuráját és nem utolsósorban Sáling Kornélia népi ízekben dús dajkájának. Most, a Makarenko utcai színházteremben, az új, turnéra készülő társulat előadásán Feleky Sári mutatkozott be Júlia szerepében. A lírai Bege Margittal szemben ő a drámai helyzeteket, fordulópontokat hangsúlyozta ki; gondos szerep kidolgozása, pontos szövegmondása nagy értéke az előadásnak. A többi szereplő — beleértve a szolgák megszemélyesítőit is — a falusi előadásokon tovább fejlődött, fáradtságnak, ellanyhulásnak nyoma sincs. Sallay Tibor Mercutió-ja talán az egyetlen szerep, amelyet bíráló éllel kell megemlítenünk; a különben tehetséges színész véleményünk szerint túl fiatalos, túl kamaszosan kedveskedő Mercutio alakjához, amelyről joggal állapította meg egy angol Shakespeare-tudós: “Mercutio keserű élettapasztalatokat, férfias melankóliát, cinikus életcsömört old szikrázó szellemességgé. Nem vidor elme ő — éppen ellenkezőleg." Az, hogy Sallay Tibort bíráljuk csak, nem jelenti persze azt, hogy az előadás többi szereplőit tökéletesnek tartjuk, hanem hogy adottságaik és lehetőségeik keretei között a maximumot adták. És ezért nemcsak dicséret, de köszönet jár... Az egyszerűségében is oly ötletes díszlet-megoldásokért — a rendező mellett — Rajkay Györgyöt illeti elismerés és Rimanóczy Yvonne jelmezei is feltétlen említést érdemelnek. A Faluszínháztól természetesen nem azt óhajtjuk ezentúl, hogy csupa klasszikus művet adjon; nagyon is várjuk az új, magyar vígjátékokat, a jó, mai, színvonalas értelemben vett népszínművek bemutatását S egy nem túl színvonalas mai vígjáték is többet ér annál, ahogyan például a »Mandragorá"-t a Faluszínház kihozta, zavaros átdolgozásban, erősen egyenetlen előadásban. De nem sznobizmus tán, hogy annyira örvendünk azon a tényen: Moliére után, a pompás Tartuffe-előadás országos, visszhangos sikere után egy több mint elfogadható Shakespeare-előadást produkáltak, s hogy a magyar falvakban már eddig sikert arattak azzal. A Faluszínház népköztársaságunk kultúrpolitikája jóvoltából Moliére és Shakespeare géniusza világít ma már olyan helyeken, olyan emberek körében is, akik között nem is olyan régen még írástudatlanság, emésztő kör, zöny honolt. Érdemes elgondolkodniok ezen azoknak is, akik lebecsülően szokták emlegetni kultúrforradalmunkat... A. G. SZÍNHÁZI SÉTÁK „Szegény jó Márton" megpróbáltatásai a Jókai Színházban Milyen ember is voltVirág Márton festőművész, akinek emlékét oly szívbemarkoló részvéttel őrzi családja, életművéről nagy elismeréssel írnak a szakkönyvek, emlékkiállítását pedig most készítik arr, hogy ügyhöz méltó buzgalommal barátai és hálás tanítványai? Erre a kérdésre válaszolnak most még csak délelőttönként Titér László és Erdődy János, a »»Szegény jó Márton" írói és a Jókai Színház kitűnő művészei, akik Kazimir Károly rendező irányításával új, mai tárgyú vígjáték bemutatójára készülődnek. A színpadon — egyelőre — néhány üres képkeret jelzi, hogy a nemrégiben elhalálozott kiváló magyar festőművész otthonában vagyunk, ahol a megboldogult özvegye lázas izgalom közepette készülődik az emlékkiállítás közeli megnyitójára. Ekkor azonban megérkezik Virág legjobb barátja, Garami Gyula festőművész, aki a család háta mögött és beleegyezése nélkül megszervezte, hogy a kiállításon valóban azok a képek reprezentálják a festőművészt, amelyek a művészi ihlet pillanataiban “ragadtak" vászonra és nem azok, amelyeket rendelésre szállított — érték nélkül! Tehát “Szegény, jó, Márton" képei között van kevésbé értékes alkotás is? — kérdezi megdöbbenve az özvegy, akit néhány másodpercen belül újabb, keservesebb csalódások is megrendítenek: kiderül, hogy a mester emlékezetes sikerű “Cica a tükör előtt" című kompozíciójának hősnője nem ő — mint ahogy azt eddig hitte —, hanem egy Lilike nevű hölgy. A “Szegény jó Márton" januári bemutatóján majd csak néhány percig látjuk ezt a jelenetet, amely színesen, elevenen .. bontja ki a vígjáték konfliktusát. Most azonban még — egész délelőtt — ezt az egy jelenetet próbálják, formálják, csiszolják a színpadon. A színészek barátkoznak A szerepekkel, változtatják a hangsúlyokat, új meg új játékkal bővítik a figurákat. A Jókai Színház előadása néhány érdekes színészi meglepetést is nyújt majd a közönségnek . Garami Gyula festőművész szerepét a hosszú idő után ismét budapesti, magyar színpadra lépő Jávor Pál alakítja. Két vendégművész is hálás feladatot kapott a vígjátékban: Mezei Mária az elhunyt festőművész özvegyének szerepét játssza, és Keleti László, aki a darab egyik mulatságos figuráját, Salgó képkereskedőt kelti életre. A többi szerepekben: Hacser Józsa, Gordon Zsuzsa, Kozák Zkiszló, Agárdi Gábor, Szigeti Géza lép fel. B. T. Jön a „Majd a papa" a Kis Színpadon A Vidám Színpad kamaraszínháza — a Kis Színpad — a "Majd a papa' bemutatójára készül. A siker és ajó előadás igénye fűti át az új produkció ■próbáit. A zenés vígjátékot Hegedűs Tibor rendezi. A zeneszerző Fényes Szabolcs, aki-nek hosszabb idő után ez az első új színpadi muzsikája. A vpapát" Kabos László játssza és a szereplők népes sorában ott találjuk a kis színház több más kedvencét is: Schubert Évát, Rozsos Istvánt, Balogh Erzsit, Zentay Ferencet, Mátray Györgyöt. . A “Majd a papa« fiatal szerzője, Kállai István így nyilatkozik darabjáról: — Hiszek abban, hogy a közönséget érdekli a mai élet humora és jól mulat, ha az életből ismert helyzeteket és ismerős embereket lát viszont a színpadon. A darab főhőse egy nyugdíjas bácsi, aki unalmában mindenbe beleszól és beavatkozik a fiatalok magánéletébe is, hogy aztán rendet teremtsen. Igyekeztem a műfaj keretein belül maradni és ha egyik-másik szituáció tán el is megy a burleszk-komikumig, ízléses megoldásokat kerestem. Sok vidámság, a mai élet derűs hangulata szövi át a fordulatos zenés vígjátékot. Bemutatója január 11-én lesz. (m.) Restaurálják a Szentháromság oszlopát Megkezdték a Várban a Szentháromság téren levő emlékmű restaurálását. A Szentháromság emlékmű felállítását Buda város tanácsa az 1697. évi pestisjárvány idején határozta el. Az alapkő letételére 1700. augusztus 5-én került sor. Az emlékművet 1706-ban leplezték le, majd 1713-ban tizenöt alakkal bővült az emlékmű lépcsőzetes talpazata. A majdnem tizenöt méter magas emlékoszlop és a szobrok a második világháborúban megrongálódtak. Most Madarassy Walter szobrászművész megkezdte a szobrok restaurálását." Kalkuttában megnyílt az indiai írók országos konferenciája. A konferencián indiai írókon kívül külföldi vendégek is részt vesznek, köztük A. B. Csakovszkij szovjet író, az’Invaztrannaja Lityeratura című folyóirat szerkesztője. NAPLÓ December 28 A Magyar Helikon jelentette meg a közelmúltban Arany János balladáinak bibliofil kdadását, Zichy Mihály illusztrációival. A nagysikerű albumra a nemrégiben hazánkban járt Hidas Antal és Kun Ágnes hívta fel szovjet kiadói körök figyelmét és most folynak a tárgyalások a könyv orosz nyelvű megjelentetéséről. József Attila emlékkönyv lát napvilágot a közeljövőben a Szépirodalmi Kiadónál. A csaknem 600 oldalas gyűjteményben megszólalhatt a húsz , éve halott költő Családtagjai, barátai, tanárai, mozgalmi társai — írók és nyomdászok, olvasók és munkások. A könyvet számos fénykép és fakszimile illusztrálja. Renaissance Tanulmányok címmel értékes és érdekes album jelent meg — Kardos Tibor professzor szerkesztésében — az Akadémiai Kiadónál. A kötet egy soj tanulmányt tartalmaz a korai reneszánsz köréből, a modern európai kultúra keletkezésének nagyszerű műhelyéből. A tanulmányok írói: Sallay Géza, Faragó Péterné, Rózsa Zoltán, Herczeg Gyula, Gáldi László, Nádor György és Kardos Tibor. Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg 265 népkönyvtár működik. A könyvek eljutottak már a tanyavilágba is, ahol 31 könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. A jövő évben tovább bővül a könyvtárhálózat. A tervek szerint az első negyedévben két új járási és tíz tanyai népkönyvtár nyí lik. . Magyar Nemzte - Ifjúsági kulturális seregszemlét rendez a KISZ és a tanács a váci járásban. Mintegy ötven falusi és iskolai művészeti csoport részvételére számítanak. A seregszemle döntőjét a felszabadulás 13. évfordulójának ünnepségein tartják. A közelmúltban megalakult Színházi Dolgozók Szabad Szakszervezete Ifjúsági Bizottsága kezdeményezésére a fiatal színészek k karácsonyi ünnepséget rendeztek a Jászai Mari és Ódry Árpád szírtészotthonokban. A kivilágított karácsonyfa körül az öregek és a fiatalok együtt ünnepeltek, majd egy kisebb műsort rögtönöztek, amelynek keretében Jávor Pál üdvözölte egykori tanítómestereit, régi barátait. Az Ifjúsági Bizottság a szakszervezettel karöltve megajándékozta az otthonok lakóit. • Élő magyar múzsa címmel versantológiát szerkeszt Fodor József és Jankovich Ferenc. A Táncsics Kiadónál megjelenő kötet a magyar lírai költészet 500 remekét nyújtja át az olvasónak Balassitól napjainkig. RANDEVÚ A SZERELEMMEL Egy kellemes este a Bartók-teremben Mindig örülünk annak, ha valaki a szokványos helyett újat akar adni. Torkig vagyunk a Hangzatos című esztrádműsorokból és szívesen látjuk ugyanazokat a jobb sorsra érdemes művészeket , vagy esetleg másokat, eddig még ritkán szerepelt fiatalokat — épkézláb szövegű, színvonalasabb produkciókban. A Bartók-terem új műsora kísérlet erre és ha nem is teljes az ■eredmény, hibái, erényei egyaránt azt bizonyítják, hogy érdemes kísérletezni, és valójában csak igényes szöveg, jó zene mellett lehet igazán jól szórakozni és nevetni. A Randevú a szerelemmel című műsor öt rövid darabot, vígoperát, tánckompozíciót és egyfelvonásos játékot vonz egy előadásba. Mind az öt darab ritkán hallott mű, a Péter és farkas című Prokofjev muzsikára koreografált táncjátéknak jobbára csak kitűnő zenéjét ismertük, hasonlóképpen Gluck Május királynője című kisoperája sem szerepel operaszínpadjainkon, és Menotti szellemes, könnyed zenéjű vígoperáját, A telefont csak az Operaháztavalyi stúdióelőadásából ismerhettük néhányan. Zeneileg, művészileg egyaránt legjobban megoldottnak Menotti kedves kis zenei tréfáját éreztük. Nem igazi operazene ez ugyan, de üdítő, szórakoztató, dallamos, jó volt megismerkedni az opera régi rekvizítumaival szakító, új modern olasz törekvéssel. A másik zenemű a preklaszszikus zene mesterének, Glucknak bájos, könnyen élvezhető kis operája, a Május királynője volt, Vámos László ügyes, ötletes rendezésében, mellyel a kissé avult cselekményt felfrissítette. Illyés Ilonka, Lehoczky Éva, Máthé Jolán, Külkey László és Katona Lajos osztoztak a Gluckopera sikerében. Prokofjev invenciózus Péter és farkas Című tánckölteményét színpadon eddig ritkán szerepelt balett-táncosok adták elő sok tehetséggel és igyekezettel. Eck Imre koreográfiája ötletes és jól épít Prokofjev kitűnő zenei jellemzéseire. A műsorban ezenkívül még egy gitárszám is szerepelt, melyben a VIT-díjas Szendrey- Karper László gitárjátékára Mátrai-Betegh Béla írt kedves szöveget, könnyed hangon mutatva be a gitár és kitűnő előadóművészének sokoldalúságát. Emőd Tamás rokokóízű, de kissé avult verses játékát, a Lotharingiát szintén Mátrai-Betegh Béla rendezte sok ízléssel, fülbemászó zenéjét Dávid Gyula szerezte. Szereplői: Galambos Erzsi és Gönczöl János kedvesen szórakoztatóak voltak. A kamarazenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte, az adott lehetőségekhez alkalmazkodva, biztonságosan. A Filharmóniát sokszor bíráltuk gyenge műsoraiért, ezúttal dicsérjük meg kezdeményező kedvéért, a jó kísérletért, melyet még jobbaknak kell követniük. Gábor István ****** Kétszázéves a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiája A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának kétszázéves fennállása alkalmából üdvözletet intézett az akadémikusokhoz, a levelező tagokhoz, az akadémiának és intézeteinek tudományos dolgozóihoz és munkatársaihoz, valamint a szovjet képzőművészet minden művelőjéhez. Az üdvözlet rámutat: az akadémia hivatása, hogy a kommunista eszmeiséggel, igazsággal, magasrendű szakmai tudással eltöltött, a nép életével elszakíthatatlan kapcsolatban álló szocialista-realista művészetért vívott küzdelem harcos, tudományos és elméleti központja legyen. A Szovjetunió minisztertanácsa a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának kétszázéves fennállása és a moszkvai országos képzőművészeti kiállítás alkalmából két arany- és öt ezüstérmet alapított. Ezeket az érmeket évenként a legjobb képzőművészeti alkotásokért ítélik oda. Ezenkívül tíz arany- és húsz ezüstérmet alapítottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás legjobb műveinek jutalmazására. A következő országos képzőművészeti kiállítást 1960-ban rendezik meg. A marosvásárhelyi színészképző Marosvásárhelyen működik Szentgyörgyi Istvánról, a kiváló kolozsvári színészről elnevezett színészképző iskola, amely Románia hat magyar színházát látja el utánpótlással. Méreteiben kicsiny, de jelentőségében nevezetes intézmény. Fennállásának tíz éve alatt 10 rendezőt és 94 színészt és színházi szakembert adott a magyar színjátszásnak. Jelenleg összesen 50 növendékük van, közülük 38 ösztöndíjas. A növendékek évente 68 nyilvános előadást rendeznek. A vizsgaelőadásokon minden romániai magyar színigazgató ott van. Versenyeznek a növendékekért. A Román Népköztársaság tizedik évfordulójára Móricz Zsigrond: Légy jó mindhalálig című színművével készültek. Az állam minden segítséget megad a magyar színészképző számára: kísérleti színpad céljára megkapták a néphadsereg kultúrházát és hozzá másfél millió lett, hogy kedvük szerint alakítsák át színházzá. (b. a.) A munkásmozgalom történelmi atlasza A Kossuth Kiadó jövő évi terveiből A Kossuth Kiadó 1958. évi tervében számos, nagy érdeklődésre számot tartó mű szerepel. A klasszikus alkotások közül megjelenik Marx—Engels művei sorozatának II. kötete, amely az 1844—46. között született írásaikat tartalmazza. Kibocsátják Marx Értéktöbblet elméletek című művének első kötetét és a Leninművek sorozatának 36. kötetét, amely Lenin eddig könyvalakban ki nem adott leveleit tartalmazza. A hazai elméleti irodalmat többek között Molnár Erik A jelenkori kapitalizmus kérdései című munkája képviseli. Kiadják Victor Perle A finánctőke birodalma című népszerű tudományos tanulmányát, Blumin Dvorkin munkáját, A »népi kapitalizmus« mítoszáról.Alley Automatizálás és a társadalom című könyvében az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió, automatizálási törekvéseit mutatja be, elemzi ennekszociális kihatásait. Huszonnégy térképet tartalmaz majd a nemzetközi munkásmozgalom történelmi atlasza, amely az 1848-tól 1957-ig terjedő időszakot öleli fel. Hézagpótló lesz a Nemzetközi Almanach, világpolitikai és világgazdasági kézikönyv, amely a különböző szakterületek enciklopédikus feldolgozásával számos hasznos ismeretet közöl. Külön helyet foglalnak el a kiadó tervében a KMP 40. évfordulójára készülő könyvek, így többek között kibocsátják Hajdú Tibor Tanácsok Magyarországa 1918—19 című tanulmányát, Földes Péter életrajz-regényét Stromfeld Aurélról és Szabó Ervin válogatott munkáinak kötetét. A Kossuth Kiadó közreadja az Iratok az ellenforradalom történetéhez harmadik kötetét, Nemes Dezső bevezető tanulmányával, valamint az Ellenforradalom Magyarországon 1958 című tanulmánygyűjtemény második kötetét, a Párttörténeti Intézet szerkesztésében. i