Magyar Nemzet, 1957. december (13. évfolyam, 73-96. szám)

1957-12-28 / 94. szám

szo­m­b­a­t, 1957. december 1 S­hakespeare — a ki isik szeretik színházi éle­­­­tünket — és egész kulturá­lis forradalmunkat — örömmel regisztrálhatják a tényt, hogy a­“Romeo és Júlia", Shakes­peare egyik legcsodálatosabb, s ugyanakkor számos részleté­ben legnehezebb veretű, pszi­chológiai mélységeket felkava­ró műve nagy sikert arat a magyar falvakban, Mészöly Dezső szép fordításában, a Faluszínház előadásában. Nem volt szükség a Shakespeare-ből való húzás szentségtörésére; a falusi nézők élvezték és élve­zik a mű megragadó líráját, a nagyszerű, költői nyelvet, a népi figurák , és mondások ízeit. Kertész László rendező megtalálta a módját, hogy vi­szonylag kevés statisztával, az alkalmi színpadokon is illúziót keltve szólaljon meg a két hal­hatatlan veronai szerelmes édes-bús históriája, s a siker­ben oroszlánrésze volt Bege Margit törékeny, lírai hangvé­telű Júliájának, Árva János szépen beszélő Rómeójának, Olasz Jánosnak, aki mélyen megértette Lőrinc barát távol­ról sem szerzetesi (csak éppen szerzetes-köntösű) figuráját és nem utolsósorban Sáling Kor­nélia népi ízekben dús dajká­jának. Most, a Makarenko utcai színházteremben, az új, turnéra készülő társulat elő­adásán Feleky Sári mutatko­zott be Júlia szerepében. A lí­rai Bege Margittal szemben ő a drámai helyzeteket, forduló­pontokat hangsúlyozta ki; gon­dos szerep­ kidolgozása, pontos szövegmondása nagy értéke az előadásnak. A többi szereplő —­ beleértve a szolgák megsze­mélyesítőit is — a falusi elő­adásokon tovább fejlődött, fá­radtságnak, ellanyhulásnak nyoma sincs. Sallay Tibor Mercutió-ja talán az egyetlen szerep, amelyet bíráló éllel kell megemlítenünk; a külön­ben tehetséges színész vélemé­nyünk szerint túl fiatalos, túl kamaszosan kedveskedő Mer­­cutio alakjához, amelyről jog­gal állapította meg egy angol Shakespeare-tudós: “Mercutio keserű élettapasztalatokat, fér­fias melankóliát, cinikus élet­csömört old szikrázó szelle­mességgé. Nem vidor elme ő — éppen ellenkezőleg." Az, hogy Sallay Tibort bíráljuk csak, nem jelenti persze azt, hogy az előadás többi szerep­lőit tökéletesnek tartjuk, ha­nem hogy adottságaik és lehe­tőségeik keretei között a ma­ximumot adták. És ezért nem­csak dicséret, de köszönet jár... Az egyszerűségében is oly ötletes díszlet-megoldásokért — a rendező mellett — Rajkay Györgyöt illeti elismerés és Rimanóczy Yvonne jelmezei is feltétlen említést érdemelnek. A Faluszínháztól természete­­sen nem azt óhajtjuk ezen­túl, hogy csupa klasszikus mű­vet adjon; nagyon is várjuk az új, magyar vígjátékokat, a jó, mai, színvonalas értelemben vett népszínművek bemutatá­sát S egy nem túl színvonalas mai vígjáték is többet ér an­nál, ahogyan például a »Mand­­ragorá"-t a Faluszínház kihoz­ta, zavaros átdolgozásban, erő­sen egyenetlen előadásban. De nem sznobizmus tán, hogy annyira örvendünk azon a tényen: Moliére után, a pompás Tartuffe-előadás or­szágos, visszhangos sikere után egy több mint elfogadható Shakespeare-előadást produ­káltak, s hogy a magyar fal­vakban már eddig sikert arat­tak azzal. A Faluszínház nép­­köztársaságunk kultúrpolitiká­ja jóvoltából Moliére és Shakespeare géniusza világít ma már olyan helyeken, olyan emberek körében is, akik kö­zött nem is olyan régen még írástudatlanság, emésztő kör, zöny honolt. Érdemes elgon­­dolkodniok ezen azoknak is, akik lebecsülően szokták em­legetni kultúrforradalmun­­kat... A. G. SZÍNHÁZI SÉTÁK „Szegény jó Márton" megpróbáltatásai a Jókai Színházban Milyen ember is volt­­Virág Márton festőművész, akinek emlékét oly szívbemarkoló­­ részvéttel őrzi családja, élet­művéről nagy elismeréssel ír­nak a szakkönyvek, emlék­­kiállítását pedig most k­észítik arr, hogy ügyhöz méltó buzga­lommal barátai és hálás tanít­ványai? Erre a kérdésre válaszolnak most még csak délelőttönként Titér László és Erdődy János, a »»Szegény jó Márton" írói és a Jókai Színház kitűnő művé­szei, akik Kazimir Károly rendező irányításával új, mai tárgyú vígjáték bemutatójára készülődnek. A színpadon — egyelőre — néhány üres képkeret jelzi, hogy a nemrégiben elhalálo­zott kiváló magyar festő­művész otthonában vagyunk, ahol a megboldogult özvegye lázas izgalom közepette készü­lődik az emlékkiállítás közeli megnyitójára. Ekkor azonban megérkezik Virág legjobb ba­rátja, Garami Gyula festő­művész, aki a család háta mö­gött és beleegyezése nélkül megszervezte, hogy a kiállítá­son­ valóban azok a képek reprezentálják a festőmű­vészt, amelyek a művészi ih­let pillanataiban “ragadtak" vászonra és nem azok, ame­lyeket rendelésre szállított — érték nélkül! Tehát “Szegény, jó, Márton" képei között van kevésbé érté­kes alkotás is? — kérdezi meg­döbbenve az özvegy, akit né­hány másodpercen belül újabb, keservesebb csalódások is meg­rendítenek: kiderül, hogy a mester emlékezetes sikerű “Cica a tükör előtt" című kompozíciójának hősnője nem ő — mint ahogy azt eddig hit­te —, hanem egy Lilike nevű hölgy. A “Szegény jó Márton" ja­nuári bemutatóján majd­ csak néhány percig­ látjuk ezt­ a je­lenetet, amely színesen, eleve­nen .. bontja­­ ki a vígjáték konfliktusát. Most azonban még — egész délelőtt — ezt az egy jelenetet próbálják, for­málják, csiszolják a színpadon. A színészek barátkoznak A szerepekkel, változtatják a hangsúlyokat, új meg új já­tékkal bővítik a figurákat. A Jókai Színház előadása néhány érdekes színészi meg­lepetést is nyújt majd a kö­zönségnek . Garami Gyula fes­tőművész szerepét a hosszú idő után ismét budapesti, magyar színpadra lépő Jávor Pál ala­kítja. Két vendégművész is há­lás feladatot kapott a vígjáték­ban: Mezei Mária az elhunyt festőművész özvegyének szere­pét játssza, és Keleti László, aki a darab egyik mulatságos figuráját, Salgó képkereskedőt kelti életre. A többi szerepekben: Hac­ser Józsa, Gordon Zsuzsa, Kozák Zkiszló, Agárdi Gábor, Szigeti Géza lép fel. B. T. Jön a „Majd a papa" a Kis Színpadon A Vidám Színpad kamara­színháza — a Kis Színpad — a "Majd a papa­' bemutatójára készül. A siker és a­­jó előadás igé­nye fűti át az új produkció ■próbáit. A zenés vígjátékot Hegedűs Tibor rendezi. A ze­­­­neszerző Fényes Szabolcs, aki-­­­nek hosszabb idő után ez az első új színpadi muzsikája. A vpapát" Kabos László játssza és a szereplők népes sorában ott találjuk a kis színház több más kedvencét is: Schubert­­ Évát, Rozsos Istvánt, Balogh Erzsit, Zentay Ferencet, Mát­­ray Györgyöt. . A “Majd a papa« fiatal szer­zője, Kállai István így nyilat­kozik darabjáról: — Hiszek abban, hogy a kö­zönséget érdekli a mai élet hu­mora és jól mulat, ha az élet­ből ismert helyzeteket és isme­­­­rős embereket lát viszont a színpadon. A darab főhőse egy nyugdíjas bácsi, aki unalmá­ban mindenbe beleszól és be­avatkozik a fiatalok magánéle­tébe is, hogy aztán rendet te­remtsen. Igyekeztem a műfaj keretein belül maradni és ha egyik-másik szituáció tán el is megy a burleszk-komikumig, ízléses megoldásokat kerestem. Sok vidámság, a mai élet derűs hangulata szövi át a for­dulatos zenés vígjátékot. Be­mutatója január 11-én lesz. (m.) Restaurálják a Szentháromság oszlopát Megkezdték a Várban a Szentháromság téren levő emlékmű restaurálását. A Szentháromság emlékmű fel­állítását Buda város tanácsa az 1697. évi pestisjárvány ide­jén határozta el. Az alapkő letételére 1700. augusztus 5-én került sor. Az emlékművet 1706-ban leplezték le, majd 1713-ban tizenöt alakkal bő­vült az emlékmű lépcsőzetes talpazata. A majdnem tizenöt méter magas emlékoszlop és a szobrok a második világ­háborúban megrongálódtak. Most Madarassy Walter szob­rászművész megkezdte a szob­rok restaurálását." Kalkuttában megnyílt az in­diai írók országos konferen­ciája. A konferencián indiai írókon kívül külföldi vendégek is részt vesznek, köztük A. B. Csakovszkij szovjet író, az’Inv­­aztrannaja Lityeratura című folyóirat szerkesztője. NAPLÓ December 28 A Magyar Helikon jelentet­te meg a közelmúltban Arany János­ balladáinak bibliofil kd­­adását, Zichy Mihály illuszt­rációival. A nagysikerű al­bumra a nemrégiben hazánk­ban járt Hidas Antal és Kun Ágnes hívta fel szovjet kiadói körök figyelmét és most foly­nak a tárgyalások a könyv orosz nyelvű megjelentetésé­ről. József Attila emlékkönyv lát napvilágot a közeljövőben a Szépirodalmi Kiadónál. A csaknem 600 oldalas gyűjte­ményben megszólalhatt­ a húsz , éve halott költő Családtagjai,­ barátai, tanárai, mozgalmi társai — írók és nyomdászok, olvasók és munkások. A könyvet számos fénykép és fakszimile illusztrálja.­­­ Renaissance Tanulmányok címmel érték­es és érdekes al­bum jelent meg — Kardos Tibor professzor szerkesztésé­ben — az Akadémiai Kiadó­nál. A kötet egy soj­ tanul­mányt tartalmaz a korai re­neszánsz köréből, a­ modern európai kultúra keletkezésé­nek nagyszerű műhelyéből. A tanulmányok írói: Sallay Gé­za, Faragó Péterné, Rózsa Zol­tán, Herczeg Gyula, Gáldi László, Nádor György és Kar­dos Tibor. Szabolcs-Szatmár megyé­ben jelenleg 265 népkönyvtár működik. A könyvek eljutot­tak már a tanyavilágba is, ahol 31 könyvtár áll az olva­sók rendelkezésére. A jövő év­ben tovább bővül a könyvtár­­hálózat. A tervek szerint az első negyedévben két új járási és tíz tanyai népkönyvtár nyí­ lik.­ . Magyar Nemzte - Ifjúsági kulturális sereg­szemlét rendez a KISZ és a tanács a váci járásban. Mint­egy ötven falusi és iskolai mű­vészeti csopo­rt részvételére számítanak. A seregszemle döntőjét a felszabadulás 13. évfordulójának ünnepségein tartják. A közelmúltban megalakult Színházi Dolgozók Szabad Szakszervezete Ifjúsági Bizott­sága kezdeményezésére a fia­tal színészek k karácsonyi ün­nepséget rendeztek a Jászai Mari és Ódry Árpád szírtész­­otthonokban. A kivilágított ka­rácsonyfa körül az öregek és a fiatalok együtt ünnepeltek, majd egy kisebb műsort rög­tönöztek, amelynek keretében Jávor Pál üdvözölte egykori tanítómestereit, régi barátait. Az Ifjúsági Bizottság a szak­­szervezettel karöltve megaján­dékozta az otthonok lakóit.­­ • Élő magyar múzsa címmel versantológiát szerkeszt Fo­dor József és Jankovich Fe­renc. A Táncsics Kiadónál megjelenő kötet a magyar lí­rai költészet 500 remekét nyújtja át az olvasónak Ba­lassitól napjainkig. RANDEVÚ A SZERELEMMEL Egy kellemes este a Bartók-teremben Mindig örülünk annak,­ ha valaki a szokványos helyett újat aka­r adni. Torkig va­gyunk a Hangzatos című esztrád­műsorokból és szíve­sen látjuk ugyanazokat a jobb sorsra érdemes művészeket , vagy esetleg másokat, eddig még ritkán szerepelt fiatalokat — épkézláb szövegű, színvona­lasabb produkciókban. A Bar­­tók-terem új műsora kísérlet erre és ha nem is teljes az ■eredmény, hibái, erényei egy­aránt azt bizonyítják, hogy érdemes kísérletezni, és való­jában csak igényes szöveg, jó zene mellett lehet igazán jól szórakozni és nevetni. A Randevú a szerelemmel című műsor öt rövid darabot, vígoperát, tánckompozíciót és egyfelvonásos játékot vonz egy előadásba. Mind az öt darab ritkán hallott mű, a Péter és farkas című Prokofjev muzsi­kára koreografált táncjáték­nak jobbára csak kitűnő ze­néjét ismertük, hasonlóképpen Gluck Május királynője című kisoperája sem szerepel ope­raszínpadjainkon, és Menotti szellemes, könnyed zenéjű víg­operáját, A telefont csak az Operaház­­tavalyi stúdió­­előadásából ismerhettük néhá­­nyan. Zeneileg, művészileg egy­aránt legjobban megoldottnak Menotti kedves kis zenei tré­fáját éreztük. Nem igazi operazene ez ugyan, de üdítő, szórakoztató, dallamos, jó volt megismerkedni az opera régi rekvizítumaival szakító, új modern olasz törekvéssel. A másik zenemű a preklasz­­szikus zene mesterének, Glucknak bájos, könnyen él­vezhető kis operája, a Május királynője volt, Vámos László ügyes, ötletes rendezésében, mellyel a kissé avult cselek­ményt felfrissítette. Illyés Ilonka, Lehoczky Éva, Máthé Jolán, Külkey László és Ka­tona Lajos osztoztak a Gluck­­opera sikerében. Prokofjev invenciózus Péter és farkas Című táncköltemé­nyét színpadon eddig ritkán szerepelt balett-táncosok ad­ták elő sok tehetséggel és igyekezettel. Eck Imre ko­reográfiája ötletes és jól épít Prokofjev kitűnő zenei jel­lemzéseire. A műsorban ezenkívül még egy gitárszám is szerepelt, melyben a VIT-díjas Szendrey- Karper László gitárjátékára Mátrai-Betegh Béla írt kedves szöveget, könnyed hangon mutatva be a gitár és kitűnő előadóművészének sokoldalúsá­gát. Em­őd Tamás rokokó­ízű, de kissé avult verses játé­kát, a Lotharingiát szintén Mátrai-Betegh Béla rendezte sok ízléssel, fülbemászó zené­jét Dávid Gyula szerezte. Sze­replői: Galambos Erzsi és Gön­­czöl János kedvesen szórakozt­­atóak voltak. A kamarazenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte, az adott lehetőségekhez alkal­mazkodva, biztonságosan. A Filharmóniát sokszor bí­ráltuk gyenge műsoraiért, ez­úttal dicsérjük meg kezdemé­nyező kedvéért, a jó kísérle­tért, melyet még jobbaknak kell követniük. Gábor István ****** Kétszázéves a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiája A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága és a Szovjetunió miniszterta­nácsa a Szovjetunió Képzőmű­vészeti Akadémiájának két­százéves fennállása alkalmá­ból üdvözletet intézett az aka­démikusokhoz, a levelező ta­gokhoz, az akadémiának és in­tézeteinek tudományos dolgo­zóihoz és munkatársaihoz, va­lamint a szovjet képzőművé­szet minden művelőjéhez. Az üdvözlet rámutat: az akadémia hivatása, hogy a kommunista eszmeiséggel, igazsággal, magasrendű szak­mai tudással eltöltött, a nép életével elszakíthatatlan kap­csolatban álló szocialista-rea­lista művészetért vívott küzde­lem harcos, tudományos és el­méleti központja legyen. A Szovjetunió miniszterta­nácsa a Szovjetunió Képzőmű­vészeti Akadémiájának két­­százéves fennállása és a moszkvai országos képzőmű­vészeti kiállítás alkalmából két arany- és öt ezüstérmet alapí­tott. Ezeket az érmeket éven­­­­ként a legjobb képzőművésze­ti alkotásokért ítélik oda. Ezenkívül tíz arany- és húsz ezüstérmet alapítottak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett kiállítás legjobb műveinek jutalmazására. A következő országos képző­művészeti kiállítást 1960-ban rendezik meg. A marosvásárhelyi színészképző Marosvásárh­elyen működik Szentgyörgyi Istvánról, a ki­váló kolozsvári színészről el­nevezett színészképző iskola, amely Románia hat ma­gyar színházát látja el után­pótlással. Méreteiben kicsiny, de jelentőségében nevezetes intézmény. Fennállásának tíz éve alatt 10 rendezőt és 94 színészt és színházi szakembert adott a magyar színjátszásnak. Jelenleg összesen 50 növendé­kük van, közülük 38 ösztön­díjas. A növendékek évente 6­8 nyilvános előadást ren­deznek. A vizsgaelőadásokon minden romániai magyar szín­­igazgató ott van. Versenyeznek a növendékekért. A Román Népköztársaság ti­zedik évfordulójára Móricz Zsigr­ond: Légy jó mindhalá­lig című színművével készül­tek. Az állam minden segítséget megad a magyar színészképző számára: kísérleti színpad cél­jára megkapták a néphadsereg kultúrházát és hozzá másfél millió lett, hogy kedvük sze­rint alakítsák át színházzá. (b. a.) A munkásmozgalom történelmi atlasza A Kossuth Kiadó jövő évi terveiből A Kossuth Kiadó 1958. évi tervében számos, nagy érdek­lődésre számot tartó mű sze­repel. A klasszikus alkotások közül megjelenik Marx—En­gels művei sorozatának II. kö­tete, amely az 1844—46. kö­zött született írásaikat tartal­mazza. Kibocsátják Marx Ér­téktöbblet elméletek című mű­vének első kötetét és a Lenin­­művek sorozatának 36. kötetét, amely Lenin eddig könyvalak­ban ki nem adott­ leveleit tar­talmazza. A hazai elméleti irodalmat többek között Molnár Erik A jelenkori kapitalizmus kérdé­sei című munkája képviseli. Kiadják Victor Perle A fi­nánctőke birodalma című nép­szerű tudományos tanulmá­nyát, Blumin­ Dvorkin munká­ját, A »népi kapitalizmus« mí­toszáról.­­Alley Automatizálás és a társadalom című könyvé­ben az Egyesült Államok, Ang­lia és a Szovjetunió, automati­zálási törekvéseit mutatja be, elemzi ennek­­szociális kihatá­sait. Huszonnégy térképet tartal­maz majd a nemzetközi mun­kásmozgalom történelmi atla­sza, amely az 1848-tól 1957-ig terjedő időszakot öleli fel. Hé­zagpótló lesz­ a Nemzetközi Almanach, világpolitikai és világgazdasági kézikönyv, amely a különböző szakterüle­tek enciklopédikus feldolgo­zásával számos hasznos isme­retet közöl. Külön helyet foglalnak el a kiadó tervében a KMP 40. év­fordulójára készülő könyvek, így többek között kibocsátják Hajdú Tibor Tanácsok Ma­gyarországa 1918—19 című ta­nulmányát, Földes Péter élet­rajz-regényét Stromfeld Aurél­ról és Szabó Ervin válogatott munkáinak kötetét. A Kossuth Kiadó közreadja az Iratok az ellenforradalom történetéhez harmadik kötetét, Nemes Dezső bevezető tanul­mányával, valamint az Ellen­forradalom Magyarországon 1958 című tanulmánygyűjte­mény második kötetét, a Párt­­történ­eti Intézet­­ szerkesztésé­ben. i

Next