Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
Mit t**esUt*ek a Ua{dúMÍ <wcw is $s&w*ala sUok? Hogyan végezték ki Martinovicsékat? — Kik ölték meg IV. Béla unokáját? Beszélgetés Bartucz professzorral, az Embertani Intézet vezetőjével Milyen érdekes, hogy ma, amikor az ember mér a világűrt ostromolja és a technika segítségével egyre inkább beletekint a messzeségbe, a jövő világába, még mindig csak keveset tudunk az emberiség őstörténetéről. Az embertan (antropológia) az a tudomány, amely a nyelvészettel és régészettel együtt a különböző népek és az egyetemes emberiség őstörténetét vizsgálja, kutatja. — A föld mélye egy valóságos több százezeréves múzeum, amely sok tekintetben megőrizné az emberiség fejlődésének különböző szakaszait — mondja dr. Bartucz Lajos professzor, az Embertani Intézet vezetője. — Hazánk ebből a szempontból Európa leggazdagabb országa: bárhol ásunk, bármerre kutatunk, mindenütt régi évszázadok, évezredek letűnt világa, őseink csontvázai, használati tárgyai kerülnek elő a földből. Ez természetesen nem véletlen, hiszen a Kárpátmedence egy csodálatosan gazdag Kánaán volt, ahová szívesen jöttek és sokáig itt maradtak a különböző vándorló népek. S ahogy halottjaikat eltemették, önkénytelenül is itthagyták ismertetőjeleiket a sírok mélyében. Magyarországon egyébként több mint 20 000 koponyát és 6000-nél is több csontvázat őriznek tudósaink, Móra Ferenc és a 300 avar koponya . Most például igen érdekes kutatómunkát folytatunk a jazig-szarmaták és az avarok vándorlásával, életével kapcsolatban — folytatja Bartucz professzor. Ez a két nép ugyanis igen sokáig élt hazánk területén s nálunk találhatók leggazdagabb leleteik. A szarmatákról azt tudjuk, hogy időszámításunk után 50 és 400 között éltek a Kárpát-medencében és ez az ősi, keletről jövő nép nagyrészt az egész Alföldet benépesítette. Több hullámban jöttek, egy részük nem is vándorolt tovább, itt maradtak a különböző népekkel keveredve, s később minden valószínűség szerint beolvadtak a magyar nemzet testébe. Most készítünk egyébként a jazig-szarmaták antropológiai jellegéről, vándorlásáról és életéről egy tanulmányt, amely az embertan köréből az első ilyen nemzetközi publikáció lesz. — Nagy tömegben éltek hazánkban az avarok is. Már eddig is több száz avar temetőt tártak fel régészeink, s van köztük olyan, amelyben több ezer csontvázat találtunk. Érdekes, hogy erről a népről, amelyik lélekszámra lényegesen nagyobb volt, mint a honfoglaló magyarok törzse, egész az 1920-as évek közepéig alig tudtunk valamit. Ma már azonban annál biztosabb adatokkal rendelkezünk és többezres avar gyűjteményünk van. — Érdekes talán elmondanom, hogy avar gyűjteményünknek alapját Móra Ferenc vetette meg. 1924-ben előadást tartottam Kecskeméten az avarokról és hiányoltam, hogy régészeink nem mentik meg az embertan számára az avar és egyéb temetők csontvázait. Néhány hónap múlva levelet kaptam Móra Ferenc barátomtól, aki a Szegedi Múzeum igazgatója volt, s kért, látogassam meg őt Szegeden. Amikor eleget tettem meghívásának, legnagyobb csodálkozásomra és örömömre szakszerűen megjelölve és becsomagolva 300 avar koponyát ajándékozott az Antropológiai Intézetnek. Agylékelés a bronzkorban A szobában, ahol beszélgetünk, a polcokon körös-körül koponyák sorakoznak. Bartucz professzor szinte kivétel nélkül mindegyiket valósággal régi ismerősként kezeli. Rendkívül meglepett a több évezreddel ezelőtti orvostudomány eredményeit bizonyító egyik koponyagyűjtemény. Ki hinné, hogy az agylékelés műtétjét, amely ma is egyik legnehezebb és legveszélyesebb operációnak számít, már évezredekkel ezelőtt végezték az ősiorvosmágusok. Ha valakinek nagyon fájt a feje, vagy betörték a koponyáját s feltételezhető volt, hogy a koponyán belül genyesedés támadt, az akkori orvosok meglékelték a páciens fejét. Van olyan koponya, amelyen ötszöri lékelés helye is látható s a csontokról megállapítható, hogy a beteg a nem éppen veszélytelen műtét után évekig élt. Ilyen lékelt koponyák még a neolit- és a bronzkorból is megmaradtak. Mutat például Bartucz professzor egy koponyát, melynek csaknem a fele hiányzik. Harc közben csaphatta le a honfoglaló magyar koponyájának felét az ellenség kardja. A "tábori sebészek" kezelésbe vették, körül vágták az összetört csontokat s egy érdekes sapkát szerkesztettek a harcos számára, melynek belsejében az agy megvédésére egy ezüst fémlapot helyeztek el. Ahogy mondani szokás, a műtét sikerült ugyan, de a beteg meghalt, legalább is ezt bizonyítják a koponya csontjai, melyeken a gyógyulás nyomai nem láthatók. Valószínű, hogy szepszist kapott a honfoglaláskori páciens. — Sokan azt hiszik, hogy unalmas foglalkozás ez a miénk — mondja nevetve a 72 éves, de fiatalosan derűs professzor. — Pedig ezek a csontvázak, koponyák mind-mind mesélnek, csodálatosan érdekes és izgalmas történeteket mondanak el, csak éppen meg kell érteni nyelvüket. Olyan történeteket mesélnek, melyek gyakran még a históriában sem szerepelnek. 32 kardvágás a macsói bánon Mondjon el néhány ilyen történetet — kérem a profeszszort. — Ennek csontvázát például — vesz kezébe egy sötétszürke koponyát —, a margitszigeti kolostor romjai alatt találták. Igen érdekes lelet, szerettük volna megállapítani kilétét. Rengeteg sebesülés nyomát fedeztük fel rajta. Fején, mellén, karján, lábán, mindenütt kard- vágások voltak, összesen 32.. Utánanéztünk a történelem-11 nek, amely elmondja, hogy IV. Béla unokáját, Béla macsói bánt politikai ellenfelei, akik V. Lászlót szerették volna a trónon látni, kicsalták a szigetre, megsértették és amikor a bán kardot rántott, rárohanták és halálra kaszabolták. A margitszigeti kegyeletes apácák vitték be a kolostorba és temették el a második magyar honalapító unokáját. Semmi kétség tehát, hogy a kolostor egyetlen férfi csontvázának tulajdonosa valaha Béla macsói bán volt. Még az 1914-es háború előtt valamelyik régi iratból kidefirült, hogy Martinovicsot és 60 társát annak idején a Vermetzőn temették el. Bartucz professzor a fővárosi temetők munkásaival ásni kezdett és 2 hónapi kutató ásatás után rábukkantak a csontvázakra. Annak idején pallossal végezték ki őket, s levágott fejüket -a szokásnak megfelelően" térdeik közé tették. Érdekes, hogy a legenda, amely arról beszélt, hogy Sigray nyakára háromszor suhintott a hóhér pallosa, valóban igaz volt. Az egyik levágott fej nyakcsigolyáin ott volt a pallos ütésnek mind a három nyoma. Szegény Martinovicsnak és társainak azonban csaknem tíz éven át ládákban kellett várakozniuk, amíg eltemették őket, mert a Habsburg talpnyalók éveken át még sírhelyet sem akartak adni nekik. Két hős vértanú teteme az aradi vársáncban Ugyancsak Bartucz professzor találta meg az Aradi vár sáncában a 13 aradi vértanú közül Lázárnak és Schweidelnek tetemeit, akiket a császári önkény golyó általi halálra ítélt. A hős tábornokok féltérdre ereszkedve, kigombolt ingüket széjjelhúzva néztek szembe a halált hozó puskacsövekkel. A csontvázakat is így találták meg, felhúzott féltérddel s az inggombok is csaknem vállszélességben sorakoznak. Sok érdekes, izgalmas történetet mond még el a professzor. Ő exhumálta a Bánik bán halhatatlan alkotójának, Katona Józsefnek és családjának tetemeit is a kecskeméti temetőben. Ő találta és hitelesítette az Apaffyak sírhelyét is. S az idős professzor korát meghazudtoló kedéllyel és munkabírással napjainkban is egymaga látja el a budapesti és a szegedi egyetem embertani tanszékeinek vezetését. Szegeden lakik, de hetenkint legalább kétszer a fővárosba vonatozik ... Mesélteti és beszélteti a hajdani népek maradványait, elmondatja velük, hogyan éltek, s hogyan pusztultak el a Kárpát-medence egykori lakói, N. L. Szovjetunió a szocialista kultúra, a tudomány és technika eredményeit, a szovjet nép és ember életét és munkáját mutatja be sok színes képben, írásban a márciustól havonta rendszeresen megjelenő Szovjetunió című színes, nagy képes havi folyóirat. Ára 8.5 forint. Megrendelhető: Lapkiadó Vállalat, Budapest, Vll., Lenin körút 9—11. Előfizetések beküldhetők a 61 066. sz. csekkszámlára. Magyar Nemzet A magyar mezőgazdaság sikere Új-Delhiben Az Új-Delhiben március 11-én megnyílt összindiai mezőgazdasági kiállításon nagy sikert arat a magyar pavilon. Már az első napon a kormány több tagja, s neves indiai mezőgazdasági tudósok látogatták meg. A kiállított anyagból főleg a szarvasmarha-tenyésztés szervezési módszereinek ismertetése, így a mesterséges termékenyítő állomások hálózatának, a baromfitenyésztésnek az eredményei, az állatgyógyászati eszközök és az antibiotikumok keltettek feltűnést. A kiállítás magyar pavilonjában öt külkereskedelmi vállalatunk megbízottja ad felvilágosítást a különböző cikkek gyártásáról és az exportlehetőségekről. Új magyar-burmai kereskedelmi és fizetési megállapodás Új kereskedelmi és fizetési megállapodást írtak alá március 11-án Rangoonban, Magyarország és Burma megbízottai. A megállapodás egy évre szól és Magyarország részéről mezőgazdasági cikkek és egyéb nyersanyagok vásárlását irányozza elő, gépek, járművek, elektromos cikkek és textilneműek ellenében. A megállapodást magyar részről Herendi József kereskedelmi tanácsos, burmai részről Xi Ba San, a kereskedelmi minisztérium államtitkára írták alá. Szovjet orvos új sebészeti találmánya A Donyeckij gyűrűt kiállítják Brüsszelben A sebészorvosokat évszázadok óta foglalkoztatja, hogyan segíthetnék elő a véredények gyors, megbízható összeillesztését. Dimitrij Donyeckij ogyesszai orvosnak nemrégiben sikerült erre új módszert feltalálnia. Donyeckij kis szerkezetet készített — csövecskét, amely körül élesen kiálló kis tüskék vannak. A műtét alatt az éret behúzzák a csövecskébe, majd visszájára hajtják, a tüskék átszűrjék az érfalat és rögzítik. Ezután a csövecskére könnyen rá lehet húzni az ér másik részét, a tüskék azt is átszúrják és biztosan rögzítenek. Az új eljárást először kutyákon próbálta ki. Az acélprotézis kiválóan bevált. A kísérletezés során azonban az is kiderült, hogy nincs szükség az egész csövecskére, mert elegendő egy vékony kis acélgyűrű alkalmazása is, négy kiálló tüskével. A találmány jelentősége nagymértékben megrövidíti a véredények összeillesztésének idejét. Az ér kevésbé sérül meg és így gyorsabban gyógyul, mint a tűvel való varrásánál. A tüskés gyűrű különösen nélkülözhetetlen olyan esetekben, amikor egyes betegségek esetében a véredények elvesztik rugalmasságukat. A szovjet Orvostudományi Akadémia A. A. Visnyevszkij professzorról elnevezett sebészeti intézetben már több mint száz műtétnél alkalmazták kiváló eredménnyel a Donyeckij-féle gyűrűt. Az új találmányt hamarosan megismeri a világ, mert a brüsszeli világkiállításon bemutatják. Henri Alleg: «A KÉRDÉS*' Henri Alleg, az Alger Republicain-nek, az algériai Kommunista Pán lapjának Volt a főszerkesztője. A lapot beoltották, Alleg pedig illegalitásba vonult. Aztán elfogták az ejtőernyösök és borzalmasan megkínozták. A vele elkövetett szadista kegyetlenkedésről szörnyű pontossággal beszámolt a börtönből kicsempészett naplójában. A naplóból részleteket közölt az l’Humanité, azt a számát a francia hatóságok elkobozták. Hasonló sorsra jutott minden lap, amelynek hasábjain akár csak néhány sor is megjelent Alley írásából. A Minuit kiadóvállalat nemrégiben könyvalakban jelentette meg Alley naplóját. A France Observateur című polgári hetilap az "év legmegrázóbb könyvének" nevezte a kötetet s rövid kommentárt fűzött a belőle közölt részletekhez.A francia katonák körében, akik komolyan azt hiszik, hogy Algériában a nemzeti érdeket védik, olyan emberek találhatók, akik, mivel az SS- mesterséget folytatják, magukévá tették az SS ideológiáját is. Ezek az emberek türelmetlenül várják azt a pillanatot, amikor megdönthetik a francia demokráciát. Vajon a francia demokraták hagyják-e őket cselekedni, vagy pedig elhatározzák: SS-eknek nevezik őket, és harcba szállnak mindazok ellen, akik előkészítik a jövendő katonai nácizmust Franciaországban?" A francia kormány a "hadsereg becsületének védelmében" a France Observateur-t is elkoboztatta. Az alábbiakban közlünk egy részletet Henri Alley könyvéből. A francia pribékek neveit rövidítve írtuk, mert így szerepelnek a könyvben is. A kiadónak az volt a véleménye, hogy személyük kiderítése az igazságszolgáltatás feladata. Ja... egyre mosolyogva először a szemem előtt hadonászott a csiptetőkkel, amelyekben az elektródok végződtek. Csillogó acélból készült hoszszúkás és fogas csiptetők voltak. "Krokodil" csiptetők, ahogyan a telefonszerelő munkások nevezik, akik ezeket a csiptetőket használják. Az egyik csiptetőt jobb fülcimpámra, a másikat jobb kezem egyik ujjára csiptette. Hirtelen felugrottam kötelékeimben és teli torokból üvöltöttem. Cha... testembe eresztette az első elektromos kisülést. Fülem mellett hosszú szikra pattogott és éreztem mellkasomban, miként vervadul a szívem. Ordítva hánytam-vetettem magam és a végsőkig megmerevítettem testemet, a rázások szakadatlanul követték egymást, ahogyan Cha... mágneses gyújtóval kezében vezérelte az áramot. Cha... azonos ütemben egyetlen kérdést ismételt, élesen tagolva a szótagokat: "Hol vagy elszállásolva?« Két rázás közt feléje fordultam, hogy odakiáltsam neki: "Igazságtalanságot követ el, még meg fogja bánni.« Cha... dühösen a szélső határig forgatta a mágneses gyújtó karját: »Valahányszor erkölcsi prédikációt tartasz nekem, nagyobb adagot kapsz!- és mialatt én tovább kiabáltam, így szólt: Ja... hoz: »Szent Isten, milyen nagyszájú! Peckeljétek fel a száját!« Ja... összegyömöszölte ingemet, a számba tömte és újra megkezdődött a kínzás. Teljes erővel ráharaptam az ingre és csaknem megkönnyebbülést leltem benne. Hirtelen úgy éreztem, mintha vadállat megszakításokkal tépdesné rólam a húst. Ja, aki továbbra is mosolyogva hajolt felé, a csiptetőt rákapcsolta nemi szervemre. A rázások olyan erősek voltak, hogy az egyik bokámon kioldódott a vékony szíj, amellyel összekötöztek. Kikapcsolták az áramot, hogy újból megkötözzenek, aztán folytatták. Hamarosan a hadnagy váltotta fel Ja...-t. A csiptető egyik drótját letekerte és teljes szélességében mellkasomra csavarta. Egész testemet egyre erőteljesebb ideges rángatózás járta át és a kezelés folytatódott. Vizet spricceltek rám, hogy még fokozzák az áram hatását és két "nagyobb adag" közt a hidegtől is reszkettem. Körülöttem a katonai cókmókra ülve, Cha... és barátai sörösüvegekből ittak, összeharaptam a számban levő pecket, hogy elkerüljem a görcsöt, amely egész testemet gyötörte. Hiába. Végül abbahagyták, áldjátok ki a kötelékeit!- Az első "kezelés" befejeződött. Imbolyogva álltam fel, felvettem nadrágom és kabátom, ír... előttem állt. Nyakkendőm az asztalon volt. Felkapta, mint valami kötelet a nyakamba kötötte és nagy hahotázás közepette vonszolt a szomszédos irodahelyiségig, mintha valami kutyát vonszolt volna maga után. "Nos — fordult hozzám —, nem volt még elég? Nem eresztünk ki a kezünkből. Térdre!« Hatalmas lapáttenyerével teljes erőből pofozni kezdett. Térdre estem, de képtelen voltam egyenesen tartani magam. Hol jobbra, hol balra imbolyogtam, ír ... ütései állították vissza egyensúlyomat, ha nem terítettek le a földre. "Nos, hajlandó vagy beszélni? Elveszett ember vagy, érted. Halott vagy már, csak még haladékot kaptál!« »Vezessétek elő Audint — szólalt meg Cha... —, a másik épületben van. Ir... tovább ütlegelt, míg a másik az egyik asztalon ülve nézte végig a látványosságot. Szemüvegem lírái rég elrepült. Rövidlátásom csak erősítette azt a valószínűtlen, lázálomszerű benyomást, amelyet éreztem és amely ellen igyekeztem harcolni, attól félve, hogy megtörik akaraterőm. "Rajta, Audin, mondja el neki, mi vár rá. Kímélje meg a tegnap esti borzalmaktól :« Cha... beszélt, ír... felemelte a fejem. Magam felett láttam Audin barátom halvány és rémült arcát, amint rám meredt, miközben én térden állva imbolyogtam. »Na, rajta, beszéljen már!« — mondta Cha... »Nehéz dolog ez, Henri! — mondta Audin és elvezették. ír... hirtelen felemelt. Magánkívül volt. "ide figyelj, gazember! Véged van! Beszélni fogsz! Érted, beszélni fogsz!Arcát közel tartotta arcomhoz, csaknem hozzám ért és üvöltött: »Beszélni fogsz! Itt mindenkinek beszélnie kell! Végigcsináltuk az indokínai háborút, s ez a háború lehetővé tette, hogy megismerjünk benneteket. Ez itt a Gestapo! Ismered a Gestapót?« Aztán gúnyosan folytatta: »Cikkeket írtál a kínzásokról, mi, te csirkefogó! Nos, jó, most a tizedik ejtőernyős hadosztály rajtad mutatja be azokat.« Hallottam, hogy a másik mögött mint nevet a pribékek csapata, ír ... ökle kalapácsként verte arcomat, térdével pedig hasam rúgta. »Amit itt csinálunk, azt fogjuk csinálni Franciaországban is. Ezt fogjuk csinálni a te Duclos-dal és Millerrandoddal is és a levegőbe fogjuk röpíteni a te kurva köztársaságodat is! Beszélni fogsz, én mondom neked. Az asztalon egy darab kemény kartonlemez volt. Felkapta és azzal kezdett ütni. Minden ütés még jobban elkábított, de ugyanakkor megerősítette azt az elhatározásomat, hogy nem engedek ezeknek a vadállatoknak, akik azzal kérkedtek, hogy a Gestapo tanítványai. “Na, jól van — mondta Cha... —, te akartad! Mindjárt a ragadozók közé kerülsz.Aragadozókat már ismertem, de hamarosan még jobban kifejtették adottságaikat. .Péntek, 1958. március 14. Wűipitci£ cd pxipa/ideXfe i*t&e A MAGYAR SZAKÁCSMŰVÉSZET EXPORTJA Kelet népeinek híres étele a piláf. Rizsből készítik, néhol zöldséggel, másutt gombával. De a piláfok királya az ürüpiláf. "Olvasztott marhafaggyúban megfuttatjuk a vöröshagymát, majd beledobjuk a kockára vágott ürühúst... Azután rizst, paradicsomot teszünk hozzá s cukorral, sóval, petrezselyemmel, borssal, szerecsendióval ízesítjük..." — magyarázza az ürüpiláf elkészítésének titkát Lontai Oszkár, a Budapesti Konzervgyár szakácsa. A napokban ő főzte az első piláfkonzervet. A magyar gyümölcskonzervek már régebben eljutottak Egyiptomba. Nemrég a magyar húskészítmények iránt érdeklődtek. A mohamedán konyha sokban különbözik a magyartól. Nem esznek disznóhúst, nem főznek disznózsírral. A magyar szakácsok vállalták, hogy tanulmányozzák az arab konyhát s a keleti ízlésnek megfelelő ételeket készítenek. Szontai Oszkár, Virágh Antal mérnökkel, a gyár húsüzemének vezetőjével összeállította az első konzervsorozatot. Háromféle marhahúskonzervet készítettek: marhagulyást babbal, illetve burgonyával és paradicsomos marhahúst zöldséggel, továbbá ötféle ürühús konzervet: ürühúst saját levében, ürüpiláfot, ürüpörköltet, ürügulyást és ürülevest rizzsel. A konzervek kiválóan sikerültek.Nemcsak a marhahús-, de az ürühús-ételeket is jól ismerik a magyar szakácsok. Azelőtt sokkal több ürühúst ettek nálunk is. Erdélyben ra is kedvelik az ürütokányt és az ürüpörköltet s nem is olyan régen a budapesti vendéglők étlapjain megtalálhatták az whish stewe-t, az ürühúsból készült ír gulyást.) Borjúpörkölt :550 kilogram hagymával A gyár húsüzeme Magyarország legnagyobb konyhája. Naponta sok tízezer adag ebédet, vacsorát készítenek itt. Ha Lontai Oszkár, az ótátrafüredi Grand Hotel egykori szakácsa most egy délelőtt borjúpörköltet főz , 450 kilogramm vöröshagymát vágat össze hozzá. A szakácsművészet mesterei a legkülönfélébb ízléseket elégítik ki. Igazi gourmandok asztalára való a strasbourgi bélszín, amelyet libamájjal és Franciaországból hozott szarvasgombával körítenek, és boros spanyolmártással öntenek le. De a legtöbb húskonzerv a magyar konyha remekei: borjúpörkölt, csikóstokány, bográcsgulyás. A brüsszeli világkiállításra tizennégyféle ételből álló sorozatot állítottak össze. Kiváló szakácsok készítették, Venesz József, Lepsics Andor, Tüdős József és Lontai Oszkár, akik hosszú időt töltöttek el idegen országokban, megismerték az ottani ízlést. A magyar konyha követei A húskonzerveket már bemutatták Brüsszelben, ahol nagy sikert arattak. A világkiállítás magyar éttermében ezeket az ételeket is főzik majd s ha a látogatók megkedvelik, konzervben is megvásárolhatják, így a világ minden részén megismerhetik a magyar húskonzerveket, a magyar konyhát. Prágában, Berlinben és Szófiában már van magyar étterem, ahol magyaros vacsorákat szolgálnak fel. A baráti országokba sok ételkonzervet is szállítunk. Brüsszel új lehetőségeket tár majd fel. —at—