Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

Bolgár kereskedelmi delegáció Budapesten Szombat délelőtt bolgár ke­reskedelmi delegáció érkezett Budapestre. A Belkereske­delmi Minisztérium vezetői a magyar kereskedelem szerve­zetéről, működéséről tájékoz­tatták a küldöttség tagjait, majd bemutattak néhány bu­dapesti áruházát, üzletet és vendéglőt. A küldöttség már­cius 23-án tovább utazik Romániába. Baráti estek, határtalálkozók, kiállítások Borsodban a népek barátsági hónapjában A Borsod megyei békebi­zottság összeállította a né­pek barátsági hónapjának részletes programját. A tervek szerint a barátsági hónapban­­— a tömegszervezetekkel kö­zösen —­ csaknem százötven helyen rendeznek baráti es­tét. Ezeken az ünnepi esté­ken egy-egy nép életét, kul­túráját ismertetik. A határ­menti községekben, összesen 16 helyen találkozókat rendez­nek a csehszlovák nép kül­dötteivel. Májusban több nem­zetiségi kiállítás is nyílik a megyében. A népek barátsági hónapját a május 10-i mis­kolci nagygyűlésen nyitják meg. Vezetők és beosztottak Tapasztalatok két állami gazdaságban Sok üzem és gazdaság jó, vagy rossz munkája azon for­­dul meg, hogy vezetői milyen fejlett politikai érzékkel, mi­lyen szervezési képességgel rendelkeznek. Több államban például mérnökökből álló bi­zottság állapította meg, hogy minden iparágban a vesztesé­geknek több mint ötven szá­zalékáért az üzem vezetősége a felelős. A műszaki, keskedel­­mi és könyvviteli ismeretek mellett egy igazgatónak igen jó emberismerőnek, az embe­rekkel való bánásmód való­ságos művészének kell lennie. Rendelkeznie olyan képesség­gel, hogy lelkesedést tudjon önteni az emberekbe s min­den emberből a legjobbat tud­ja kifejleszteni. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmon­dani, mert a napokban két ál­lami gazdaságban jártunk, ahol a sikerek, illetve a hibák éppen a rossz vezetéssel füg­genek össze. A rosszul értelmezett egyszemélyi vezetés és következménye Az egyik gazdaság a Hosszú­­háti Állami Gazdaság volt. El­ső értesüléseinket róla a gaz­daság egyik kocsisától szerez­tük, aki a köves úttól beszál­lított bennünket a gazdasági épületekig. A kocsis 1945 előtt cselédember volt s most is ugyanabban a közöskonyhás lakásban lakik, mint akkor. A legelső újságolnivalója az volt, hogy most kettéválaszt­ják ezeket a konyhákat s mindegyik lakásnak lesz kü­lön bejárata Úgy mondja, hogy ez az új igazgató érdeme, aki pár hónapja vezeti a gaz­daságot, mert a régi igazgatót az ilyen dolgok nem érdekel­ték, az egészen más ember volt. A volt igazgató "régi jó szakembernek­" volt elköny­velve és több évig vezette a gazdaságot, amely egyre defi­citesebb lett s jelenleg a kí­sérleti gazdaságok között az utolsó helyen áll. Olyan fokra emelte az egyszemélyi veze­tést, hogyha valamelyik mun­kás csizmájának elkopott a talpa, csak az ő engedélyével lehetett kijavítani. Minden es­te magához rendelte az üzem­egység- és brigádvezetőket s kiadta nekik a munkát, akik ez ellen nem is háborogtak, mert egy-két év alatt leszok­tak arról, hogy önállóan gon­dolkodjanak. A bizalmatlan­ság s a vezetési elv rossz ér­telmezése volt ez. Ebben a légkörben igen jól érezték magukat a rágalma­zók. A gazdaságban például hat szerelő volt, akik közül négy­­ház volt főgépész. A le­váltott főgépészek utódjaikat mindig »fúrták«, amit termé­szetesen a munka sínylett meg. Előfordult, hogy egy rossz traktort vittek a műhelyhez, de a szerelők nem kezdtek hozzá a javításához, mondván, a főgépész kint van a földe­ken, csak az ő utasítására dol­goznak. S bár a gazdaságnak volt elég traktora, aratógépe, de azoknak a fele mindig állt, úgyhogy több száz holdat a gépállomással műveltettek. A lopások is egyre jobban elszaporodtak. Volt olyan dol­gozója a gazdaságiak, aki ti­zenkét disznót hizlalt fel, de kukoricaföldje alig volt. Egy húszezer forintot érő új fen­­nyűvő­gép alkatrészeit is el­lopták s így használhatatlanná tették. Eltűnt ezenkívül egy húszkilogrammos bronzönt­vény is. Lopták a takarmányt, a fát, de megtörtént az is, hogy leszedték az épületek ajtajait és eltüzelték. Minderről tudtak a gazdaság vezetői, de alig tettek valamit, hogy másképp legyen. Bele­nyugodtak abba, hogy defici­tes a gazdaság. Ez volt a helyzet a múlt év őszéig, amikor Salamon Ferenc került a gazdaság élére, aki most azon próbálkozik, ho­gyan tudná rendbehozni a gaz­daság szénáját A többi vezető is mind új és a fő feladatuk­nak tekintik a munkafegyelem megteremtését. A gazdaságban két üzemegységet szerveznek, ahol az üzemegységvezetők irányítják majd a munkát s csak egy héten egyszer szá­molnak be az igazgatónak. Akit lopáson kapnak, meg­büntetik, vagy elbocsátják. A szerelők élére egy mérnököt állítottak. Olyan szerződéseket kötnek a munkásokkal, hogy a termelés betakarítása előtt ne hagyják ott a gazdaságot. A jelek azt bizonyítják: az új vezetőség jó úton halad, hogy kijavítsa az előző vezetés hi­báit. A munkások nem félnek a fegyelemtől A Felsőbabáki Állami Gaz­daságban egy estébe hajló dél­után vetődtünk be. A gazda­ság igazgatójával, Nagy And­r­rással indultunk el az istállók­­ és műhelyek megtekintésére. Az első jegyzetbe kívánkozó észrevételünk az épületek kör­nyékének tisztasága­ volt, egy szalmaszálat sem lehetett lát­ni. Az udvar végében katonás sorrendben álltak a kocsik és más mezőgazdasági gépek. Amikor a szerelőműhelybe be­jutottunk, tizenöt-húsz trakto­rost láttunk ott, kezükben fü­zet, ceruza s figyelték a tábla előtt álló mérnök magyaráza­tát. A keltető­ házban nyolc-tíz lány ült körül egy szakembert, aki arra oktatta őket, hogyan bánjanak helyesen a kiscsir­kékkel. A ragyogóan tiszta, hatalmas istállóban éppen fe­jőshez készülődtek a tehené­szek, vették fel a fehér köpe­nyeket. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy ez a gazdaság egy évvel ezelőtt Pest és Nógrád megye 23 állami gazdasága közül az utolsó volt. Ma már erre sem­mi nem emlékeztet, csak az igazgatói szobában a kimuta­tások árulják el, hogy akkor egy kilogramm marhahús 76 forint, egy kilogramm borjú­hús előállítása pedig 54 fo­rintba került. Egy liter tej ter­melési önköltsége több mint 3 forint volt. A takarmányo­zásban nem volt semmi rend­szeresség. A szakvezetők több­sége nem törődött a munkafe­gyelemmel, ittak és várták, hogy mikor bocsássák el őket, mivel az ellenforradalom ide­jén kompromittálták magukat. Magatartásuk, politikai állás­­foglalásuk megfertőzte a gaz­daság dolgozóit is. Ilyen körülményeket talált az új igazgató s néhány új ve­zető szakember. Első felada­tuknak a munkafegyelem meg­szilárdítását tartották. E cél­ból nevelőmunkát végeztek, de adminisztratív eszközöket is alkalmaztak. Létrehozták a társadalmi szervezeteket, hogy azok politikailag képezzék a dolgozókat, a szakvezetők pe­dig a gazdaság jövőjéről be­széltek előttük, arról, hogyan javul a saját életük is, ha a gazdaság termelését emelni tudják. Ahogy a beteg gócokat meg­szüntették, úgy kezdett helyre­állni a fegyelem (a gazdaság 400 dolgozójából csak tizet kel­lett elbocsátani). A vezetők nem voltak bizalmatlanok az emberekkel szemben. Megkü­lönböztették a bűnöket a hi­báktól, a megtévedt embere­ket az ellenforradalmároktól. Szinte hétről hétre javult a gazdaság munkája s vele együtt emelkedett a dolgozók fizetése is. A tehenészek pél­dául egy évvel ezelőtt ezer fo­rint körül kerestek, ma pedig kétezren felül. De ezalatt az idő alatt a hatliteres istálló­átlag tizenegy literre emelke­dett s 1 liter tej termelési költ­sége 1,9 forintra csökkent. A hízómarhánál pedig 1 kilo­gramm hús termelési költsége 41 forint helyett 16 forint lett. Az órabérek helyébe bevezet­ték a szakmánybérezést, de a normákat állandóan figyelték, hogy a dolgozó is tudjon ke­resni és a végzett munka is kifogástalan legyen. Ezek az eredmények kedvezően hatot­tak a dolgozókra s egyre erő­södött bizalmuk a vezetők iránt. A legbecsületesebbekből kialakult egy kollektíva, amely már szívügyének tekintette a gazdaság ügyeit. Azokat a vezetőket, akik szakmailag nem feleltek meg, leváltották, akik pedig politi­kailag kétkulacsoskodtak, azo­kat állásfoglalásra kényszerí­tették. Ilyenformán a gazda­ságban kialakult egy új ve­zető gárda, amely főiskolát végzett szakemberekből áll, akik a népi demokrácia meg­­győződéses hívei s a maguk területén teljesen önállóan in­tézkednek. Maguk szervezik meg munkásgárdájukat, dön­tenek, hogy kit vesznek fel, kit bocsátanak el. A jutalmazá­sokra is ők tesznek javaslatot. A gazdaság már úgy működik, mint egy jól olajozott gépezet s még olyan fegyelmezetlensé­gek sem fordulnak elő, hogy szóbeli figyelmeztetésre volna szükség.* A két állami gazdaság pél­dája azt bizonyítja, hogy dön­tően a jó vezetéstől, az embe­rekkel való jó bánásmódtól függnek a sikerek. Keserű Ernő 1 MŰTÉT HELYETT A MEGELŐZÉST! A fővárosi tanács egészség­­ügyi osztályán nyert felvilágo­sítás szerint az utóbbi időben igen gyakorivá váltak az ille­gális abortuszok, amely tény éppen kormányzatunk rendel­kezése miatt teljesen indoko­latlannak tűnik. Elsősorban a fiatalabb korosztályhoz tarto­zók, 15—18 éves nők, veszik igénybe a rendkívül ártalmas ■"házi" módszereket s család­juktól vagy ismerőseiktől való szégyenérzetükből nem kérik a kis költséggel és biztonság­gal járó kórházi kezelést Bu­dapesten ebben az évben az el­telt két és fél hónap alatt 12 nő halt bele az ilyesfajta abor­tuszba. Számos jel mutat arra is, hogy sok nő meggondolatlan­ságból az abortusz lehetőségét tartja egyedüli módnak arra, hogy ne hozzon gyereket a vi­lágra, ahelyett, hogy a megelő­ző módszereket venné igénybe. Erre mutat az is, hogy a fővá­rosban csak az elmúlt évben 72 000 abortusz történt, s az abortusz bizottságok számos esetet tartanak nyilván, ami­kor ugyanaz a nő egy eszten­dőben 3­ 1, sőt 5 alkalommal jelentkezett magzatelhajtásra. Bár kétségtelen, hogy kórhá­zaink e műtéteket a leg­nagyobb gondossággal hajtják végre, gyakran elkerülhetetle­nek a káros következmények. A statisztika szerint az ápoltak 20 százalékánál marad fenn komplikáció, gyulladás, vérzés és a méhen kívüli terhesség ve­szélyének formájában. E nők legtöbbje gyakran egész életé­re alkalmatlanná válik rend­szeres vagy nehezebb munka elvégzésére. Az ismétlődő abor­tuszok következménye mutat­kozik meg abban is, hogy az utóbbi években a Meddőség Vizsgáló Intézet állandóan nö­vekvő forgalmat bonyolít le. Az egészségügyi szervek mindent elkövetnek, hogy az illegális, de a feleslegesen el­burjánzott legális abortuszok­nak is gátat vessenek — első­sorban a megelőzés ajánlásá­val. A műtéti beavatkozások­nál összehasonlíthatatlanul előnyösebb, biztonságosabb és kényelmesebb nagyhatású gyógyszerek néhány héten be­lül tömegesen forgalomba ke­rülnek. F. G. 270 millió forint nyereségrészesedést fizetnek ki a KGM üzemeiben A kohó- és gépiparban szombaton, befejeződött a mér­legbeszámolók felülvizsgálá­sa. Ennek alapján március 25 és április 4 között 5—26 napi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetnek ki a kohó- és gépipar mintegy 240 üzemében. Tizenöt vállalatnál a gazdasági eredmények nem teszik lehetővé a nyereségré­szesedés fizetését. Meghosszabbították a magyar—svéd árucsereforgalmi megállapodást Március 21-én Stockholmban leváltás útján további egy évre meghosszabbították az 1958. január 31-én lejárt magyar— svéd árucsereforgalmi megál­lapodást A megállapodás értelmében Magyarország mezőgazdasági cikkeket (paradicsompüré, mélyhűtött gyümölcs és főze­lék, rizs stb.), továbbá gépeket és berendezéseket, hengerelt­árut, alumínium gyártmányo­kat, gyógyszereket, textilárut, cipőt, kesztyűt, izzólámpát és egyéb elektromos cikkeket szállít Svédországnak, ahon­nan vasércet, különféle gépe­ket és szerszámokat, gyárbe­rendezéseket, golyóscsapágyat, cellulózot, műrostot és egyéb árucikkeket kapunk. . Madvar Nemzet Vasárnap, 1958. március 23. Budapest hó alatt A havazás az egész országra átterjed Kelet felől erős hideghullám közeledik Budapesten és az ország nyugati felében már huszon­négy órája hóvihar dühöng. A hőmérséklet nulla alá szállt, sok helyen mínusz 6 fokot mértek. A szél­ hevessége egy­re fokozódik és nem szűnik meg vasárnap sem. A Meteorológiai Intézet táv­prognózis osztályán elmondot­ták, hogy a „veszteglő front” pontosan fölöttünk van, s az időjárásban az elkövetkező huszonnégy órában nem lesz semmi változás. A Földközi­tengeren ciklonok uralkodnak. Erejükkel azonban nem tud megbirkózni a kelet felől kö­zeledő nagy és erős hideghul­lámmal. Ez a hideg légáram­lás Magyarország felé közele­dik, s Prágában szombaton már mínusz 11 fokot mértek. Bécsben mínusz 8 fokra szállt le a hőmérő higanyszála. A prognózis szerint a hideg tovább erősödik. Vasárnap is havazik, s a havazás átterjed az ország keleti felébe is. Az éjszakai lehűlés erősödik, a következő héten hidegek lesz­nek az éjszakák. Nappal lehet­séges, hogy olvadáspont fölé emelkedik a hőmérő, de csak nappal, a déli órákban, ha a felhő szétszakadozik és kisüt a nap. A meteorológusok szerint minden évszázadban csak egy­szer fordul elő ilyen hóvihar ebben az időben. Március 21-e után nem szokott ilyen nagy mennyiségű hó leesni. A hideg zöme a mi olda­lunkra zúdul — mondják még a Meteorológiai Intézetben. — A Kelet felől érkező hideg hullám megáll majd a Duna­­medence fölött. Ennek elle­nére nem valószínű, hogy tar­tós lesz a hideg. Áprilisban biztosan megérkezik a tavasz. Járhatatlan utak, behavazott vasúti vonalak Kétezer bányászt tartott vissza munkahelyéről a hófúvás A fővárosban nem okozott különösebb közlekedési zava­rokat a nagy havazás. Csupán egyes autóbuszvonalakon ma­radt ki néhány járat, de az is főleg a reggeli órákban. Az élelmiszer szállító vállalatok természetesen a havazás okoz­ta késedelemmel teljesítették feladatukat, ezért a húsüzle­tekben, a tejcsarnokokban a szokottnál jóval későbben kez­dődött meg a szokásos szom­bati árusítás. A tüzelőanyag­kereskedések, mint a vállalat vezetősége közölte, tele van­nak áruval, így tüzelőben népi lesz hiány. A Fővárosi Köztisztasági Vállalat alkalmazottai teljes létszámmal kivonultak az ut­cákra, sőt közel kétezer hó­munkást is felvettek takarí­tásra, bár háromezerre lenne szükség. A mínusz 2 fokos déli hőmérséklet ellenére is latya­kosak voltak a pesti utcák és járdák, mivel a gépkocsik fel­törték a friss havat. A kotró- és szóró­gépek teljes üzemben voltak. Természetesen a vár­ható hidegebb idők miatt a já­rókelők nagy óvatosságára is szükség lesz, hogy a gyalog­járókra és utakra fagyott jé­gen baleset­­ne érje őket. Szombat délelőtt a mentők há­rom esetben, délután öt eset­ben nyújtottak segítséget a sí­kos gyalogjárón szerencsétle­nül elcsúszott járókelőknek. A fővárosi pályaudvarok takarí­tásánál vidéki pályamunkások is segédkeznek. Vidéken nehezebb helyzetet teremtett a havazás. A MÁV néhány dunántúli szárnyvona­lán, például Kaposvár és Sió­fok, Kaposvár és Fonyód, Szi­getvár és Barcs között szüne­telt a forgalom. A vidéki autóbuszok egy része is vagy óriási késéssel közlekedett, vagy elakadt a járhatatlan utakon. A dunántúli utak ál­talában járhatatlanok, különö­sen Fejér és Veszprém me­gyében, ahol háromméteres hóakadályok is vártnál­. De a Duna—Tisza közén is kelet­keztek forgalmi akadályok, fő­leg Kecskemét környékén. A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztályára ér­kezett jelentések szerint Vár­palota, Komló, Pécs és Orosz­­lán, bányáiba körülbelül két­ezer munkás nem érkezett meg távolabbi lakóhelyéről. A szénszállításban azonban egyelőre nem okozott zavart a havazás. A mecsekaljai bányászközsé­gek forgalmának helyreállítá­sán ötszáz hóeke dolgozik. Pé­csett a villamosforgalom is szünetelt a hófúvás miatt, Za­lában a 90 kilométeres sebes­ségű orkán­y villanyvezetéke­ket rongált meg. A balatoni műúton másfél méteres hó­akadályok keletkeztek. Nagy károkat okozó hóvihar pusztított az Egyesült Államok keleti tengerpartján New York, március 22. (AP) Az Egyesült Államok keleti tengerpartján évek óta nem tapasztalt erősségű hóvihar pusztított és igen nagy káro­kat okozott. Kelet-Pennsylvaniában negy­ven év óta nem volt ilyen íté­letidő, mint most. Vidéken szükségállapotot hirdettek ki, mivel a vihar a napi életet is megbénította. A hóvihar és a nagy erősségű szél, amelynek sebessége eléri az óránkénti 120 kilométert, több mint negyven halálos áldozatot kö­vetelt. A kár sok millió dol­lár. Virgínia és New England között mintegy 300 000 telefon­­vonal megszakadt. Virgíniától Maineig több mint egymillió lakás és iroda­épület maradt villanyáram nélkül. A Vöröskereszt Penn­sylvaniában, New Jerseyben és New Yorkban 29 központot létesített, hogy segítse a vihar károsultjait. BICEPSZ ÉS KEBLER APOTEÓZISA, avagy JAYNE HOLLYWOODBÓL és Mr. UNIVERSE BUDAPESTRŐL Olyan komikusan ízléstelen történet, mintha a téma szegénység végső kínjában szülném az íróasztal mellett... Pedig itt van, a sok százezres Life február 17-i számának nem is egy oldalán, képekkel. A legnagyobbak a story női hőse, Jayne Mansfield film­színésznő, akiről korán kívül máris megtudjuk, hogy kebel­bősége valóban impozáns — 90 cm... A méretekre tessék figyel­ni, lényeges. A férfihős ugyan­is, akit Hargitay Miklósnak hívnak, mellbőségben száz­nál több centivel dicseked­het s egy gyönyörű címmel: Mr. Universe. 1905-ben nyerte el, a londoni világ férfi-szép­ségversenyen ... Az adatok után a tengeren­túli korlátlan lehetőségek elvé­nek újabb diadaláról adhatunk számot: két hősünk nemrégi­ben kötött házasságot a napsü­tötte Kaliforniában. Romanti­kus? A szegény­­magyar me­nekült* (ahogy a Life aposztro­fálja az évek előtt disszidált Hargitayt) s az ünnepelt film­csillag násza? Kételkedni kell, az előzmé­nyek ismeretében. Hősünk ugyanis az átmeneti gyümölcs­árulás, benzinkútkezelés után a parkettáncosok keserves, de bőséges kenyerét ette New York városában. Addig, míg meg nem jelent a mesebeli hercegnő, Jayne. Meglátni és megszeretni — stb.... Ennek — az alábbi szavakkal adott kifejezést az illető bárban: hozzanak a kutyámnak egy marhasültet, nekem pedig Mr. Universet*... Megkapta. Világbajnokunk a kebel­királynő potom hetvenhateze­rért vett villáját kapta ... »Az izmok diadala az ész fe­lett« — írja a lap. Milyen fi­noman ... Heltai András Ti­los a palackozott szeszt kimérve árusítani. A Budapesti Vendéglátóipari Tröszt üzletei a jövő­ben nem áru­síthatják kimérve a palackozott szeszt. Az intézkedés azért szük­séges, mert a palackozott szesz drágább, mint a nagy edényekben tárolt, s így az elszámolásnál za­vart okoz, másrészt visszaélésekre adhat alkalmat.

Next