Magyar Nemzet, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . IV. Sz. Hruscsov vezeti a Magyarországra látogató szovjet párt- és kormányküldöttséget A Magyar Népköztársaság küldöttsége 1957 márciusában a Szovjetunióban tett látogatása alkalmával átadta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívását, hogy viszonzásul látogassanak el Magyarországra A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány elfogadta a meghívást és kijelölte a Magyar Népköztársaságba látogató párt- és kormányküldöttség tagjait. A küldöttség tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. Selest, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja Leningrád városi bizottsága másodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége április 2-án indul Moszkvából Magyarországra. Legfőbb feladatunk a Szovjetunió és a baráti szocialista államok békekezdeményezéseinek támogatása Sik Endre külügyminiszter beszámolója az országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn Kiss Károly elnökletével megtárgyalta a külügyi tárca 1958. évi költségvetését. A bizottság előtt dr. Sik Endre külügyminiszter ismertette a költségvetést, s beszámolt a minisztérium és a külképviseletek munkájáról, feladatairól. A nemzetközi kérdésekről szólva megállapította, hogy a mai nemzetközi helyzetet a szocialista országok nagy külpolitikai aktivitása jellemzi. A Szovjetunió külpolitikai sikereivel párhuzamosan javult a Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete is. Nagy jelentőségűek e téren a baráti államok küldöttségeinek hazánkban tett látogatásai, illetve a mi viszontlátogatásaink, a lefolytatott tárgyalások, s az azok eredményeként létrejött újabb szerződések. Ma elmondhatjuk, hogy kapcsolataink a szocialista országokkal jobbak, testvéribbek és szorosabbak, mint bármikor az elmúlt években. Kapcsolataink a kapitalista államokkal általában nem rosszabbak az ellenforradalom előttinél — mondotta a továbbiakban —, sőt közülük egyesekkel — különösen a gyarmati sorból nemrég felszabadult országokkal — ma jobbnak mondható a viszonyunk. Fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat az imperialista tábor államaival is, a szuverenitás tiszteletben tartása és a bel-A tárca feladatairól szólva beszélt a miniszter- diplomáciai kapcsolatainkról, amelyeknek továbbfejlesztését a minisztérium fontos céljának tekinti. Utalt arra, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a külföldet helyesen tájékoztassuk a magyarországi helyzetről. Ez a munka rendkívül szerteágazó, szükség van a módszerek helyes megválasztására. A külföldi sajtót különböző témájú cikkekkel, fényképanyagokkal látjuk el, amelyek hű képet adnak népünk életéről, előrehaladásunkról, a szocialista építésben. Idegen nyelvű tájékoztatókkal, magyar filmekkel, kiállítási anyagokkal támogatjuk külképviseleteink és a politikánkat elősegítő szervezetek munkáját. Követségeink időnként sajtótájékoztatókat tartanak a legfontosabb magyar eseményekről. A külföld helyes tájékoztatásában fontos szerepük van a sajtóirodáknak, a baráti társaságoknak éa i . Az elmúlt időben fő feladatunk az volt, hogy a nemzetközi légkör javulását az úgynevezett magyar kérdéssel zavarni akaró imperialista cselszövéseket visszautasítsuk és egyidejűleg lépéseket tegyünk kapcsolataink normalizálására, illetve bizonyos temleteken azok fejlesztésére — mondotta ezután. — Tevékenységünk központjában állott az is, hogy az ellenforradalom alatt és után a baráti szocialista országoktól kapott sokoldalú segítség bázisáról kiindulva, erősítsük és szilárdítsuk testvéri kapcsolatainkat a szocialista államokkal, elsősorban a Szovjetunióval ügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel való viszonyunkban olyan intézkedések és javaslatok megtételét tervezzük, amelyek elősegítik viszonyunk normalizálását. A mai nemzetközi helyzetben a legfőbb feladatunk azoknak a békekezdeményezéseknek a támogatása, amelyeket a Szovjetunió és a baráti szocialista államok terjesztenek a nemzetközi politika vezetői és a nemzetközi közvélemény elé — mondotta ezután a miniszter. — A jövőben az ilyen kezdeményezésekben a magyar külpolitikának is tevékenyebbnek kell lennie, kihasználva a tradicionális és egyéb kapcsolatokból adódó lehetőségeket a magyar intézeteknek. Munkájuk elősegítése szintén alapvető feladatunk. A továbbiakban megemlítette a beszámoló, hogy a tárca költségvetésének helyes átszervezésével és más magyar szervek külföldre irányuló propagandájának koordinálásával is elő kívánják segíteni külképviseleteink munkáját, más országok népeinek tájékoztatását a magyarországi viszonyokról. Erre annál is inkább szükség van, mert az utóbbi időben nagymértékben megnőtt a külföld érdeklődése hazánk iránt, s nem mindegy számunkra, hogy ezt az érdeklődést országunk viszonyainak reális ismertetésével mi, vagy pedig a tények elferdítésével az ellenség elégíti ki. Azt sem nézhetjük tétlenül, hogy az ellenforradalom következtében, vagy azt megelőzőleg külföldre szökött, s csalódott magyarok az ellenséges csoportok között őrlődnek, s közben hazánk elleni tevékenységre használhatják fel őket. A közöttük végzendő felvilágosító munka lehetőségeit csak növeli a nyugati világban kibontakozó gazdasági visszaesés s az a tény, hogy az elbocsátások elsősorban a disszidált magyarokat érintik. A megmentésük érdekében jelentős faladat vár a Magyarok Világszövetségére is, amelynek ilyen, irányban ki kell terjesztenie munkáját. Nemzetközi helyzetünk megszilárdult Részletesen szólt dr. Sik Endre hazánknak a nemzetközi szervezetekben vitt szerepéről. Jelenleg 226 nemzetközi szervezetnek vagyunk a tagjai, többnek, mint az ellenforradalom előtt. Közülük a politikai szervezetekben — főleg az ellenforradalom után — nehézségekkel kellett megküzdenünk. Az imperialista országok ugyanis hazánk elszigetelésére, munkánk megnehezítésére törekedtek. Ma már elmondhatjuk, hogy törekvéseiket minden téren sikeresen visszautasítottuk, s ez kihatással volt nemzetközi helyzetünk általános megszilárdulására is — mondotta a miniszter. — Részvételünk e szervezetekben természetesen jelentős devizájába kerül népgazdaságunknak. A tagdíjak körülbelül 90 százalékát azonban olyan politikai szervezeteknek fizetjük, amelyekben részvételünk hazánk és a szocialista tábor politikai célkitűzései szempontjából elengedhetetlen. Tájékoztatóját befejezve, a miniszter kérte a bizottságot, fogadja el a Külügyminisztérium ez évi költségvetését. A beszámolót követő vitában felszólaltak: Barcs Sándor, Kiss Károly, Nem György, Péter János, dr. Rusznyák István és Sebes István képviselők. A felszólalók kérdéseket intéztek a külügyminiszterhez külképviseleti szerveink munkáját illetően, foglalkoztak külföldön megjelenő kiadványaink színvonalának kérdésével, Ausztriához, továbbá a gyarmati sorból felemelkedő országokhoz fűződő kapcsolatainkkal, magyar politikai személyiségek, valamint szakemberek, művészek, tudósok külföldi látogatásainak jelentőségével. A külügyminiszter válasza után a bizottság a tárca ez évi költségvetését elfogadta. Kapcsolataink a szocialista országokkal testvéribbek, mint valaha Megnőtt a külföld érdeklődése hazánk iránt A Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyver kísérleteket A Legfelső Tanács felhívása a világ valamennyi parlamentjéhez: kövessék a példát Megválasztották az új szovjet kormányt A Legfelső Tanács elfogadta a törvényt a gépállomások átszervezéséről A külpolitikai helyzet A Legfelső Tanács külpolitikai vitája meghozta a már napok óta találgatás tárgyát képező, de mégis a szenzáció erejével ható döntést: a Szovjetunió a maga részéről nem folytatja tovább az atom- és hidrogénbomba-kísérleteket és felhívja a többi országokat, elsősorban természetesen a nukleáris fegyverekkel rendelkező másik két nagyhatalmat, az Egyesült Államokat és Angliát, kövessék példáját. Bízvást mondhatjuk, hogy ez az utóbbi idők legnagyobb horderejű eseménye a nemzetközi politikában s kihatásait ma még csak latolgatni sem lehet. A szovjet kormány és a legfőbb szovjet törvényhozó testület e történelmi határozata újabb kifejezése annak a rendíthetetlen békeakaratnak, amely a világ egyik vezető nagyhatalmát áthatja. Természetesen a szovjet kormány döntése önmagában még nem hárítja el az emberiség feje felől azt a veszélyt, amelyet az atomfegyverkezés jelent. Ezt mutatja, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szombaton kijelentette: az Egyesült Államok a Szovjetunió tiltakozó jegyzéke ellenére is megtartja bejelentett hidrogénbomba-robbantási kísérleteit a Csendes-óceán térségében. Igaz, ez a bejelentés még szombaton történt. A nemzetközi közvélemény most még nagyobb figyelemmel kíséri az atomfegyverkezés lovagjainakminden lépését, hiszen a szovjet példa megcáfolhatatlanul bizonyítja: a jelenlegi nemzetközi helyzetben is megvannak a reális feltételei az atomkísérletek beszüntetésének, akár még egyoldalijan is. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata az atom-és hidrogén fegyverkísérletek egyoldalú beszüntetéséről Mozkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács hétfői együttes ülésén határozatot hozott arról, hogy a Szovjet-unió egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa üzenetet intézett az Egyesült Államok Kongresszusahoz, valamit Nagy-Britannia parlamentjéhez, ezekben az üzenetekben közli a Szovjetunió kezdeményezését és kéri annak támogatását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hasonló tartalmú felhívást intézett a világ valamennyi parlamentjéhez. Moszkvai tudósítónk tehefon jelentése a Legfelső Tanács záró üléséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsa mostani ülésszakának utolsó napja a Nemzet’.~~ Tanács ülésével kezdődött. A képviselők folytatták a vitát a mezőgazdasági reformról. Délután a két Ház együttes ülést tartott, amelyen Hruscsov miniszterelnök rövid zárszavával befejeződött a kolhozrendszer továbbfejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről szóló törvényjavaslat vitája. Zárszavában Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a vita során felmerült javaslatokat az illetékesek alaposan tanulmányozni fogják. A mezőgazdasági gépeket most csak azok a kolhozok kapják meg, amelyek 1—2, de legfeljebb 5 év alatt is is fizetik azokat. A gyenge kolhozokat jól képzett káderekkel és más módon is segíteni kell. A miniszterelnök hangsúlyozta a kolhozok közötti tapasztalatcsere szükségességét rámutatott, hogy a mezőgazdaság legfontosabb feladata a növényi és az állattenyésztési termékek hozamának növelése. A Legfelső Tanács nagy taps közepette egyhangúan elfogadta a gépállomások átszervezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután Hruscsov a képviselők elé terjesztette a Minisztertanács tagjaira vonatkozó javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottsága hagyott jóvá. Eszerint a Minisztertanács elnöke Hruscsov, első helyettesei Kozlov és Mikojan, helyettesei Koszigin, Zaszjagukov, Kuzmin (egyúttal az Állami Tervbizottság elnöke) és Usztyinov, Nyikolaj Bulganyin az Állami Bank igazgatóságának elnöke lett. A kormány összetételében más, fontosabb változás nem történt. A Legfelső Tanács a javaslatot egyhangúan elfogadta. Ezután került sor a napirend utolsó pontjára. Gromiko külügyminiszter előterjesztette az új kormány törvényjavaslatát az atom- és a hidrogénfegyverkísérletek beszüntetéséről . A szovjet kormány — mondotta Gromiko — már, hosszú évek óta javasolja a nyugati nagyhatalmak kományainak, hogy egyezzenek meg az atom- és hidrogén fegyverkísérletek beszüntetésére. A Szovjetunió az egyetlen hidrogénfegyverrel rendelkező nagyhatalom, amely kész minden külön feltétel nélkül egyezményt kötni a kísérletek megszüntetéséről, ami, bár egymagában még nem hárítaná el az atomháború veszélyét, de lépést jelentene előre az atom- és hidrogénfegyvereik használatának, előállításának betiltásához és a rendelkezésre álló készletek megsemmisítéséhez. Az Egyesült Államok és Anglia kormányai azonban nem akarnak beleegyezni a kísérletek beszüntetésébe, noha ezt az egész emberiség üdvözölné. Gromiko hangsúlyozta, hogy a kísérletek folytatásával állandóan nő az atomháború veszélye, de a kísérletek még önmagukban is veszélyt jelentenek az embermilliók egészségére. A szovjet külügyminiszter megcáfolta azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint az atombomba a béke megvédésének eszköze. Hangsúlyozta : a rangfegyver fejlődése olyan nagy, hogy egy-két hidrogénbomba ledobása egy közepes nagyságú európai állam területén, megsemmisítene ott minden, vagy majdnem minden élőlényt — A kísérletek beszüntetésében — mondotta a külügyminiszter — annál is könnyebb lenne megállapodni, minthogy jelenleg csak három ország — a Szovjetunió, az Egyesült Ajkánok és Anglia rendelkezik atomfegyverről. Ha a nukleáris fegyver már több ország birtokában lesz, nehezebbé válik a megegyezés. — A kísérletek megszüntetése csökkentené az atomháború veszélyét és megtisztítaná az utat a többi égetően fontos nemzetközi kérdés, elsősorban a leszerelés problémájának megoldása felé. Ezért tartja a szovjet kormány a kísérletek beszüntetését a legidőszerűbb nemzetközi feladatnak s ezért is javasolja ezt a csúcsértekezlet első pontjául. A szovjet külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy mind jobban elmélyül a szakadék a kísérleteket beszüntetni nem kívánó kormányok és a világ közvéleménye között. Ilyen vagy olyan formában az atomfegyverkísérletek ellen foglalt állást India, Indonézia, Japán, Burma, Ceylon, Svédország, Dánia és még számos ország kormánya. Egyre több angol és amerikai polgár is követeli, hogy kormányaik egyezzenek meg a Szovjetunióval. — Valószínűleg közel van az a pillanat — jelentette ki Andrej Gromiko —, amikorr a nyugati nagyhatalmak kormányai mégis csak kénytelenek lesznek beleegyezni az atom-, és hidrogénfegyverkísérletek megszüntetésébe. A Szovjetunió, amely minden módon törekszik arra, hogy megőrizze a békét az egész világon, első lépésként egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogén fegyverkísérleteket. A szovjet kormány reméli, hogy ez a lépése kedvező visszhangra talál a világközvéleménynél és hozzájárul az egész nemzetközi helyzet megjavításához. A Szovjetunió reméli, hogy az Egyesült Államok és Anglia is csatlakozik a kísérletek beszüntetéséhez. Ha erre sor kerül, akkor ez az emberiséget annyira izgató kérdés egyszer és mindenkorra megszűnik. Ha a nyugati hatalmak kormányai nem teszik ezt, akkor a Szovjetunió saját védelmi érdekeiből kiindulva, kénytelen lesz folytatni a kísérleteket. Gromiko részletesen beszélt