Magyar Nemzet, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

4 A rendkívüli időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra A Földművelésügyi Minisz­térium Kollégiuma megállapí­totta: ahhoz, hogy ebben az évben jó terméseredményeket érjünk el, szervezett, szak­szerű munkára van szükség. Ezt most még inkább megkö­veteli az utóbbi napok rend­kívüli időjárása. A miniszté­rium kollégiuma ezért felhív­ja a tanácsok figyelmét: a rend­kívüli időjárás miatt for­dítsanak fokozott gondot a növényápolásra. A növény­­ápolás a késői vetések miatt összetorlódik, ezért az eddigi­nél nagyobb mértékben kell igénybe venni a gépeket. A rendkívüli meleg időjá­rás nagymértékben fokozta a növényi kártevők elterjedését. Különösen a cukorrépa kárte­vők, a répabolha és a répa­barkó, a tavaszi gabonafélék gyomosodása, az évelő pillan­gós növényekben az aranka­­fertőzés fokozódása a legna­gyobb veszély. Ezért minde­nütt szervezzék meg a kárte­vők elleni hatásos védekezést. AZ IDEI NYÁR ÚJ ITALCSEMEGÉI : m­epgyó­za’tp,, tejeá mepgylé Gyümölcsszörp eszpresszó nyílik Hogyan enyhíthetjük a sörhiányt ? A nyárias időjárás a szo­kottnál is korábban beköszön­tött, miközben a vendéglátó­­ipar még csak készülődött a nyárra. A felkészülésről tájé­koztatott bennünket szerdán Lázár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó fő­igazgatóságának vezetője. — Nagy problémánk a fel­szolgáló személyzet létszá­mának emelése. 1949-től 1954-ig, a vendéglátóiparból a termelő ipar területére ment dolgozni nagyon sok kitűnő pincér, szakács, cukrász. A ta­nulóképzés pedig teljesen szü­netelt. Ez bizony rányomja bélyegét a kiszolgálásra. A vendégek gyakori panasza, hogy kevés a jó pincér. Most már ugyan sokan visszatértek a szakmába, de a "törzsgár­­da" főleg a 40 és 60 év körüli korosztályból adódik. Jelen­leg már 1619 tanulónk van, közülük 480 a jövendő szaká­csa, 420 cukrász és 425 a fel­szolgáló. Ez utóbbi szám azon­ban roppant alacsony. Oka, hogy éveken át egyszerűen le­becsülték a felszolgálói fog­lalkozást, pincérnek lenni amolyan huszadrangú dolog­nak hatott. A vendéglátóipari technikumon 374 tanulónk ké­pezi magát, ezek közül is 60 százalék­a nő. A fiúk nehezen szánják rá magukat, hogy er­re a nagymúltú pályára men­jenek. Nyári csúcsforgalom idején tehát a közönség tü­relmére lesz szükség, hogy vi­szonylag zökkenőmentes le­gyen vendéglőinkben a fel­szolgálás. És ne reményked­jünk abban sem, hogy lesz elegendő sör, mert körülbelül hat évig még állandó lesz a sörhiány­­ a megnövekedett igények miatt. Lázár főigazgató érdekes számadatot közölt: 1938-ban 450 000 hektoliter volt az egész évi sörtermelés és a fő­zött mennyiség nem fogyott el. 1958-ban kevésnek bizo­nyul a hárommillió hektoliter. Igaz, hogy 1938-ban egy liter bor ára 52 fillér volt s egy korsó söré 48 fillér. Ma egy liter bor áráért két liter sört kapni. Ez is oka, hogy sokan szívesebben fogyasztanak sört. A vendéglátóipar üdítő ita­lokat hoz forgalomba nagyobb mennyiségben s így próbál enyhíteni a helyzeten. 318 vagon gyümölcsszörpöt, mál­nát, tejes meggylevet hoznak forgalomba és augusztus, szeptemberben legalább 200 vagon meggylevet. Ezzel az al­koholizmus elleni küzdelmet is szolgálják. Egyébként 150 vagonnal kevesebb tömény­szesz fogyott az idén, mint ta­valy. Eredeti eszpresszót nyit­nak júniusban a Puskin utca és a Rákóczi út sarkán: gyü­mölcslevet sajtolnak Itt a ven­dégeknek s természetesen főz­nek feketét is. A balatoni csúcsforgalmat az idén a vidéki vendéglátó­ipari vezetők irányításával próbálják lebonyolíttatni, mi­vel az iparnak igen sok ki­tűnősége a brüsszeli világki­állításon dolgozik. Lehetsé­ges, hogy a személyvonatok­hoz is kapcsolnak "­vendéglő vagonokat". A balatoni pre­mier napja június elseje. TÖBB MINT GYANÚ (izgalmas csehszlovák film): KOSSUTH du. (Váci u. 14) 4, 1­7, f9. VÖRÖS­MARTY (Üllői út 4) 9, 11, n2, f4, h6, 8. FÉNY (Újpest) 9, 11, 1, f4, h6, 8. JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) n6, 18, vas. 3-kor is. — A BIGÁ­MISTA (olasz filmvígjáték): MÁ­JUS 1 (Mártírok útja 55) 4, n7, f9. PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18) 9, 11, 1­2, 14, h6, 8. MARGITSZIGETI KERTMOZI 9. HUNYADI (Kispest) 14, he, 8. TÁTRA (Pesterzsébet) 4, n7, rossz idő esetén f9. Kertmozi 17-től f9. KOSSUTH de. (Váci u. 14) f16. fia, h2.­­ TRAPÉZ (színes amerikai cirkuszfilm), ZUGLÓI (Angol u. 26) 4, n7, rossz idő ese­tén 19. RÓZSAVÖLGYI KERT­MOZI (XIV., Rózsavölgyi tér) 9. ÓBUDA, prol. (Selmeci u. 14). (szélesvásznú) 4, nz. 19. - apÁK ÉS FIÚK (szélesvásznú olasz filn), CORVIN (Kisfaludy-köz) 14, ha. 8.­­ VASVIRÁG (magyar film, 16 éven felülieknek) URÁNIA, prol. (Rákóczi út 21) 4, n7. 19. MUNKÁS (Kápolna u. 3) f4, h6, 8. ATTILA (Budafok) n6. 18, vas. 3-kor is. TÁNCSICS (Csepel) 18-ig. f4, h6, S. ÉPÍTŐK RÓZSA FERENC KUL­­TÚRHÁZA (Gorkij-fasor 50) V. 15—21-ig­­, n6, 18.­­ AZ ARANY­­PÓK (csehszlovák bűnügyi film­történet): DUNA. prof. (Fürst Sándor u. 7) f5, h7, 9. SZABAD­SÁG, du., prol. (Bartók Béla út 64) 4, n7, f9 MADÁCH (Pestlőrinc) 19-től ns. f8.­­ MEXIKÓI SZERE­NÁD (színes mexikói revüfilm). Kiegészítő műsor: Egy másodperc története. ALFA, prol. (Kun Béla tér) 14, h6, 8. DÓZSA (Róbert Ká­roly körút 59) 4, n7, f9.­­ EMBER SZÜLETETT (magyarul beszélő szovjet film): FELSZABADULÁS (Flórián tér 3) 18-ig: f4, h6, 8. TÁNCSICS (Csepel) 19-től: f4, h6, 8.­­ EGY HALÁLRAÍTÉLT MEG­SZÖKÖTT (francia film): MŰ­VÉSZ, prol. (Lenin körút 881 fl). fl3. h2. 4, ni. f9. ALKOTMÁNY (Újpest) f4, h6, 8.­­ SPANYOL kéri­­s15 (színes angol film): TOLDI, prof. (Bajcsy­ Zs. út 38) 14, h6, 8. UGOCSA (Ugocsa u. 10) 14, h6, 8. VASAS SPORTKLUB PASA­RÉTI KERTMOZIJA. 17-től (Pasa­réti Út 11-13) 9. SZABADSÁG de. (Bartók Béla út 64) f10, 112, h2.­­ A MOSZKVAI TALÁLKOZÓ (színes szovjet film). Kiegészítő­műsor: Szabad? (új magyar rövid­film) : FELSZABADULÁS (Flórián tér 3) 19-től: f4. h6, 8. BÁSTYA (Lenin körút 8) 4, n7, f9. — CSA­TORNA (lengyel film): MADÁCH (Pestlőrinc) 18-ig: n6. 18, szombat, vas. 3. — FILMMÚZEUM (Tanács krt. 13) 18-ig. Párizsi háztetők alatt (francia hangosfilm, készült 1930- ban): 10. 12, 2, 4, 6, 8. 19-től: A Filmművészeti Akadémia előadás­sorozata "Gólem" (francia hangos­film, készült 1938-ban): 10, 12, 2, 4. — HÍRADÓ MOZI (Lenin körút 13) Magyar Híradó, 9. Világhiradó prol. Szabad? Prol. Franciaországi képeslapok prol. — Játék az ördög­gel (színes csehszlovák film): BEM de. (Mártírok útja 5) fl0. .fl2, h2. MARX (Landler Jenő u. 39) 14, h6, 8.­­ A feleség (magyarul be­szélő szovjet film): SPORT (Thö­köly út 56) 4. n7. f9. — Yves Mon­­tand énekel (szovjet film a nép­szerű francia énekes szovjetunió­beli fellépéséről). Kiegészítő műsor: Paprikajancsi: BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3) 4. n7. 10. ADY (Kis­pest) 19-től: h6. 8. BEM du. (Már­tírok útja 5)­­ 18-ig: 4. n7. f9.­­ Prológ (színes szovjet film): BEM du. (Mártírok útja 5) 19-től 4. n7. f9. GUTENBERG MŰVELŐDÉSI otthon (VIII., Kölcsey ú. 2) 15-én: n6. f8; 16-17-én: n6. f8; 18-án: 3. n6. 18. — Rejtelmes sziget (Verne Gyula kalandos regényének szovjet filmváltozata): ADY (Kis­pest) 18-ig: h6, 8, vas. 14-kor is. — Az éjszaka szépei (francia film): CSOKONAI (Népszínház u. 13) 9. 11, n2. f4, h6. 8. VERSENY (Pataki István tér 14) 19-től: f6, h8.­­ Mi igazgatónk (román filmvígjáték): VERSENY (Pataki István tér 14) 18-ig: 16, 18, vas. 14-kor is. -Mégis szép az élet (német film): BÁSTYA de. (Lenin körút 8) 18-ig: 10, 12, 2. — Az Uljanov-család (szovjet filra az ifjú Leninről és családjáról): TANÁCS du. (Szent István körút 16) 4, 17, 19. MEDOSZ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐ­DÉSI HÁZ (Jókai u. 2­4) 15—16-án: n6, f8, 17-én: n6. — Hajsza (színes szovjet film). Kiegészítő műsor: Korok tánca TANÁCS de. (Szent István körút 16) fl0. fl2. h2. RÁ­KÓCZI (Csepel) 14, h6. rossz idő esetén 8. Kertmozi 8. SZABAD­SÁG (Újpest) 16, vas. 14-kor is, rossz idő esetén 8. Kertmozi 8. BUDAI KERTMOZI (Bem-rakpart 18), (keskeny) 19-től: 8.­­ Becsület­rablók (fran­cia-olasz film)- ÁR­PÁD (Soroksár) 16, 8, vas. 14-kor is. BÁSTYA de. (Lenin körút 8) 19-től: 10, 12, 2. — Patkányfogó (magyarul beszélő francia film, 16 éven felülieknek): HALADÁS (Bartók Béla út 130) f4, h6, 8. KÖLCSEY (Kispest) f4, h6, 8.­­ Cimborák (színes magyar film). Kiegészítő műsor: Korcsolya EB. 4. V. H. BÁNYÁSZ A-terem (József körút 63) 9, 11, d­2, f4, h6, 8. FÓ­RUM (Pestlőrinc) 16, f8, vas. 3-kor is - Cirkusz (szovjet film): BÁ­NYÁSZ B-terem (József körút 63) 18-ig: n4. f6. h8. - Tartalékjátékos (színes szovjet film): BÁNYÁSZ B-terem (József körút 63) 19-től: n4. f6. h8. - Csendes otthon (zenés magyar filmkomédia). Kiegészítő­műsor: Város peremén. (József Attila költeményéből készült ma­gyar kisfilm): RÁKÓCZI, prol. (Rákóczi út 68) 9, 11, n2, f4, h6, 8. DIADAL (Krisztina körút 87) f4, h6, 8. MIKSZÁTH (Sashalom) 4, n7, f9. szerda szünnap. VILÁG (Rákosszentmihály) f6, h8. szom­bat, vasárnap f4-kor is.­­ Égi ma­dár (magyar film): JÓZSEF ATTI­LA (Kálvária tér 7) f4, h6, 8. HON­VÉD (Rákóczi út 82) 9, 11. n2, 14 h6. 8. SZABADSÁG (Rákosliget) 18-ig- 6. n9, vas. h4-kor is. RÉGE (Széchenyi-hegy) h8, h8, vas. f4, csüt. szünnap. - A pillangó me­séje (színes kínai mesejáték): SZABADSÁG (Rákosliget) 19-től: 6. n9. - Kicsik és nagyok (jugo­szláv film). Kiegészítő műsor: Bu­dapest felszabadítása. TINÓDI (Nagymező u. 8) 14. f6. 8. ELŐRE (Delej u. 41) 18-ig: f4. h6. 8. -Tavasz (jugoszláv film): ELŐRE (Delej u. 41) 19-től: f4. h6. 8. -Megtalált élet (megható, színes szovjet filmtörténet): AKADÉMIA (Üllői út 101) f4. h6. 3. - 420-as urak (indiai film, I. II. rész): KULTÚR, prol. (Kinizsi u. 28) f4, rossz idő esetén f8. Kertmozi f8. SZÉCHENYI (Pestújhely) 14. 7. ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr) 17. vas. f4. n8. — Hét lányom volt (kacagtató, színes francia film­­vígjáték): HAZÁM (Váci u. 150) f4. h6 8.­­ Emberek vagy őrmeste­rek (olasz film): PETŐFI (Pong­­rácz út 9) 18-ig: 18. h8. vas. n4-kor is. BUDAI KERTMOZI (Bem-rak­part 18), (keskeny) 18-ig: 8. - Kis­fiú és a varázsló (magyarul beszé­lő, színes szovjet film): PETŐFI (Pongrácz út 9) 19-től: 18. h8. — Fekete dosszié (francia film): GORKIJ, prof. (Akácfa u. 4) 14, h6, 8 TERV (Pestújhely) 18-ig: h6. 8. vas. 14. VILÁGOSSÁG (Pesterzsé­bet) 19-től: h6. 8. - Kikötő gyer­mekei (színes szovjet film): TERV (Pestújhely) 19-től: h6. 8. - Csa­vargó (magyarul beszélő, művészi indiai film): ZRÍNYI de. (Lenin körút 26) 9, 11, 12. - Külön uta­kon (színes szovjet film): ZRÍNYI du. (Lenin körút 26) f4, h6, 8. OTTHON (Beniczky u. 3) 18-ig: f4, h6, 8.­­ Fekete-erdőtől a Fekete­tengerig (nyolc ország közös film­je a Dunáról, magyar film): OTT­HON (Beniczky u. 3) 19-től- f4, h6 5. — Mary hercegnő (művészi szí­nes szovjet film): NAP (Népszín­ház u. 31) 18-ig: f4. h6, 8. - 1M-es sas (izgalmas román kémtörténet): NAP (Népszínház u. 31) 19-től: f4, h 6, 8. ÚJLAKI (Bécsi út 69) 18-ig: f4, h 6, 8. - Elbeszélés az első sze­relemről (szovjet film). Kiegészítő­műsor: Műsorváltozás: ÚJLAKI (Bécsi út 69) 19-től: f4, h 6, 8. VI­LÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 18-ig: h6, 8, vas. f4-kor is. SZIGETHY (Albertfalva) 18-ig: f4, h6, 8. CSABA (Rákoscsaba) 19-től: f6, h8. - ötlábú birka (francia film, 16 éven felülieknek): CSABA (Rákos­csaba) 18-ig: f6, h8, csüt. szünnap. CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8, vas. f4-kor is. — Két anya (német film): SZIGETHY (Albertfalva) 19-től: f4, h6, 8.­­ A béke völgye (jugoszláv film): VASVÁRI (Kerepesi út. 44) 18-ig: h4, h6, 8. — Ha a világon mindenki ilyen volna (művészi francia film): VASVÁRI (Kerepesi Út 44) 19-től: h4, h6, 8. PAMUT­TEXTIL MŰVELŐDÉSI HÁZ (XI., Fehérvári út 47) 15-én: h5, 7. — Halhatatlan garnizon (magyarul beszélő szovjet film): IPOLY (He­gedűs Gyula u. 65) 18-ig: f4, h6, 8 - Dankó Pista (felújított magyar film)- IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65) 19-től: f4, h6, 8. - Szerelem, ahogy az asszony akarja (nyugat­német film. 16 éven felülieknek): ÉVA (Erzsébet királyné útja 36) 18-ig: f4, h6. 8. OTTHON (Soroksár) 16, h8. vas. f4-kor is: KELEN (Ke­­lenvölgy) 19-től: 6. 8. ERKEL KERTMOZI (Kosciuszko Tádé u. 3) 18-ig, (keskeny). 8.­­ Érdekházas­ság (bolgár filmdráma): ÉVA (Er­zsébet királyné útja 36) 19-től: f4, h6. 8. KELEN (Kelenvölgy) 18-ig: 6, 8, vas. 4-kor is, csüt. szünnap. - Ali Baba (színes francia film, 16 éven felülieknek): ALKOTÁS (Alkotás u. 11) 14, h6. 8.­­ Pick­­wick Klub (Dickens regénye angol filmen): BÉKE (Mautner Sándor U. 48) 19-től h4, h6. 8. PAMUT­TEXTIL MŰVELŐDÉSI HÁZ (XI., Fehérvári út 47) 17-én: h5. 7. 18-án: h.3. h5. 7.­­ Zsiska, a nép élén (színes csehszlovák film): BEKE (Mautner Sándor ú. 48) 18-ig: h4. h5. 8. ÁRPÁD (Kerepesi út 148) 19-től: f6. h8. — Az élet küszöbén (szovjet film): ÁRPÁD (Kerepesi út 146) 18-ig: f6. h8. szombat, vas. f4-kor is. csüt. szünnap. BALASSI (Pestimre) 18-ig: f6, h8. vas. f4-kor is. csüt. szünnap. KULTÚRA (Pest­­hidegkút) 19-től: h6, 8.­­ Akasztot­tak lázadása (Traven világhírű re­gényéből készült mexikói film): BALASSI (Pestimre) 19-től: f6, h8. BÉKE (Rákospalota) 18-ig: f6, h8. szombat, vas. f4-kor is. PETŐFI (Nagytétény) 19-től: n6. f8. - Csa­lódás (színes szovjet film): BÉKE (Rákospalota) 19-től: f6. h8. - Vi­lágos ablak (csehszlovák film): PETŐFI (Nagytétény) 18-ig: n6. f8. vas. 3. - Huszárok (mulatságos történet, francia film): KULTÚRA (Pesthidegkút) 18-ig: h6. 8, vas. f4-kor is. csüt. szünnap. SZIGET (Csepel) 18-ig: f6. h8, vas. n4-kor is. — Csodacsatár (zenés magyar filmszatíra): SZIGET (Csepel) 19- től: f6. h8. — Test ördöge (francia film, 16 éven felülieknek): JÓKAI (Budatétény) 17-18-án: 5, 7, vas. 3-kor is. CSILLAGHEGYI LEN­­ÁRUGYÁR 15-én f6, h8. - Turista­szerelem (magyarul beszélő szov­jet film): JÓKAI (Rákoshegy) 18- ig: h6. 8, vas. 14-kor is. KOS­SUTH (Cinkota) 18-ig: n6. f8, vas. 3-kor is. - Moulin Rouge (színes angol film, 16 éven felülieknek): JÓKAI (Rákoshegy) 10-től: h6. 8. - A költő (magyarul beszélő, szí­nes szovjet film): SZABADSÁG (Csákyliget, Béke tér) 18-ig: f6, h8, vas. n4-kor is, csüt. szünnap. - Vágyakozás (francia-mexikói film, 16 éven felülieknek): SZA­BADSÁG (Csákyliget, Béke tér) 19- től: f6, h8. - Mindig veled (ma­gyarul beszélő német film): KOS­SUTH (Pesterzsébet) 14, h6, 8. — Makrancos feleség (szines francia­­spanyol film): ÁRPÁD (Budafok) h6, 8. vas. 14-kor is. ERKEL KERTMOZI (Kosciuszko Tádé u. 3), 19-től. (keskeny), 8.­­ Negy­venegyedik (magyarul beszélő, szines szovjet film CSILLAG­HEGYI LENÁRUGYÁR, 18-án; héI MOZIK MŰSORA 1958. május 15—21-ig. Magyar Nemzet Kevesebb dinnye, de több dinnyekertész „terem"­ Csányon és Horton Még esős, hideg, komor idők jártaik. Párába vesztek a Mátra csúcsai, sártenger volt az utca és a határ. Csény és Hort. Heves megyei falvakban teherautók erős motorjai zúg­tak, a közös vasútállomáson tehervagonok sorakoztak. Tíz meg száz család rakta leg­szükségesebb holmiját, motyó­­ját a vagonokra és az autókra. Olyan mozgás, sürgés-forgás volt, mintha mindkét falu népe útnak indult volna. A cs­ínyi marka Évtizedek óta tanítják az iskoláskönyvek, hogy a hat­vani járás nagyon híres diny­­nyetermesztő vidék, ott te­rem a cukorízű sárga — és főleg az édes-piros görögdiny­­nye. Különösen márkás Csány és Hort termése. Az idők azonban változnak. — A csányi és a horti diny­­nye nem méltó igazán régi jó hírére — mondotta a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán Vajda József előadó. — Már nem olyan zamatos az íze, a mennyiségi termelésben sem tűnik ki a vidék, bár nem beszélhetünk "elhanyagolható mennyiségről". Tavaly 553 katasztrális hold dinnyét ül­tettek, az idén is körülbelül annyi lesz. Egy holdon általá­ban 80—100 mázsa terem. Egyelőre új fellendülésre nem lehet számítani. Mi az oka? Tény, hogy a csány­­áknak és a hortiaknak nincs nagy kedvük az otthoni dinnyetermesztésre. Azt mondják: 1. A talaj megunta már a dinnyét, belefáradt, nincs elég trágya. 2. Lerom­lott a fajta, mert mindig egy helyre vezettek. 3. Aránylag kevés a földjük, nem tudják kellőképpen forgatni a terüle­tet. Kilencszáz család kelt útra A hírnév, úgy látszik, las­sabban romlik, mint a dinnye minősége. A horti és a csányi márka híre-neve-becsülete még mindig megvan. Nincs vidék az országban, ahol ne szerződtetnének szívesen csá­nyi és horti dinnyekertésze­ket. Ezek valóban ismerik, de féltékenyen is őrzik a szakma legfortélyosabb fogásait. Nem­zedékről nemzedékre száll a gyepkocka szedésének titka, vagy az a bűvös ismeret, ho­gyan, és mikor kell cukros vízben áztatni a magot... Mialatt egyre kevesebb dinnyét termesztenek, egyre több dinnyekertész kerekedik fel tavasszal, hogy időszaki munkát vállaljon más tája­kon. Az említett kora tavaszi népvándorláskor is ők költöz­tek el. Ősziig a földekbe vájt kunyhókban élnek, őrzik az élő, édesedő mezei gyümöl­csöket. Pontos statisztikát nem tudtam meg arról, há­nyan mentek el. A tanácsnál hozzávetőlegesen kilencszáz­­ra becsülik az eltávozott csa­ládok számát. Parasztok „úri házai“ — Tatabányára, Nyíregy­házára, Debrecenbe, Pécsre költöztek el — világosított fel Vajda József. — Főképpen tsz­­ek, ezenkívül állami gazdasá­gok is szerződtetnek 8—10, sőt 15 holdat elvállaló diny­­nyekertészeket. Meglepően jól keresnek, aligha akad diny­­nyés, aki ősszel 100 ezer fo­rintnál kevesebbel térne haza. A jómódot egy szempillan­tás alatt felmérhettem mind­két faluban. Százával "nőnek ki a földből" az új téglaépü­letek, nem holmi típusú pa­raszti házak, hanem két-három­­szobás, manzárdtetős építmé­nyek. A Pannónia motorke­rékpár zúgása otthonos mind­két faluban. S a példa raga­dós. Beszéltem egy horti asz­­szonnyal, aki elpanaszolta, hogy nagyobb fia is "otthagy­ta". Kisebb fia ugyanis a ta­valyi idény alatt mint ván­dordinnyés keresetéből házat építtetett, mire a bátyja is el­szegődött az idén más vidékre dinnyésnek. Nincs rossz föld A bökkenő: nem marad elég munkaerő az otthoni földek gondos megművelésére. A tavasszal — a felkerekedés idején — késlekedtek Csányon is, meg Horton is a mezőgaz­dasági munkákkal. Ez amúgy is nagy gond: Hatvan vidéke az utóbbi tíz esztendőben nagy iparosodásnak indult, csak úgy szívják a környék üzemei a falusi munkaerőt. Igen ellentmondásos kérdés ez! Egyrészt szükséges, hogy jó kertészek termeljenek dinnyét az ország más részeiben is, ahol mostanában különösen felvirágzik ez a kultúra. (He­ves megyében ma már Csány és Hort előtt Heves és Kál községek vezetnek.) A magyar dinnye keresett exportcikk, egy magyar mezőgazdasági küldöttség érkezése alkalmá­val Karlovy Varyban a polgár­­mester “kettős ünnepről" be­szélt, mert aznap néhány va­gon görögdinnye is érkezett a városba Magyarországról. Másrészt a hatvani járásban is szeretnék a hagyományos dinnyetermesztést ismét jelen­tőssé tenni. Tóth Péter, a já­rási mezőgazdasági osztály ve­zetője szerint az exportlehető­ségek itt is segítenének. Ed­dig nem volt rá sok mód, ta­valy csak 7,8 vagon csányi dinnye ment exportra. A ter­melői kedvet ezenkívül fokoz­ná a szerződéses dinnyeter­mesztés növelése is. Végül Csányon is érlelődik egy új termelőszövetkezet alakulása, amelynek egyik fő terménye a dinnye lenne. Biztatónak ígér­kezik ez a vállalkozás! Van ugyanis Horton egy tsz, a Pe­tőfi, amely tavaly 18 holdon 500 ezer forintot keresett a dinnyével. Nincs tehát rossz föld, ha jó a gazda! Reméljük, hogy a csányi és horti “dinnye-or­szág" is méltó lesz régi, nagy híréhez. Kóródi József Megnyitották a hűtőházi jégraktárakat A Fővárosi Jégértékesítő Vállalat a májusi kánikula ha­tására megnyitotta a hűtőházi jégraktárakat. Jég van ele­gendő, a szállítás körül azon­ban zökkenők mutatkoznak, nincs elég munkaerő. Ha a me­leg tovább tart, vasárnap min­den jeget szállító autón a la­kosságnak juttatnak jeget. Hétfőn üzembe helyezik a zuglói és óbudai jéggyárakat, június elején pedig a sorok­sári jéggyárban is megkezdik a munkát. A jéggyárakban va­sárnaponként is dolgoznak. Közti az élethez „A JÓ SZÓ OLYAN, MINT A MÁJUSI ESŐ” Földesi János járási népfront-titkár a Duna menti községek állatállományának fejlesztéséről Egy embert keresünk: Föl­desi Jánost, a paksi járási népfront titkárát. Egy embert, őszülni kezdő, csendes beszé­dű, fáradtságot nem ismerő, kiváló állattenyésztőt. Aid érettségi után visszatért a ba­rázdába, vissza a faluba. Ott dolgozott, folytatta, amit apja abbahagyott, mert nem akart hivatalnok lenni. — Nem tudok én íróasztal mellett ülni. Folyton hajt, az valami. A nyugtalanság, hogy dolgozzam, hogy segítsek, hogy tanuljak. Ezért vállaltam a já­rási titkárságot is. És örülök, hogy vállaltam. Ezt mondja Földesi, amikor megtaláljuk félnapos keresés után, négy falut bejárva, a dunaszentgyörgyi Vörös Su­gár Termelőszövetkezetben. Azért jött ide, hogy megnézze az üszőket. Száz más dolga volna, de hát a múltkor szól­tak neki, hogy jöjjön el hozzá­juk. S ő most eljött, megnéz­te az üszőket és máris készülő­dik, vissza Paksra, onnan meg Madocsára. A belterjes mezőgazdaságért Azért keressük Földesi Já­nost, mert szeretnénk vele be­szélgetni arról, mit is csinál ő, mint járási népfront-titkár? Hogyan dolgozik, milyen tervei vannak és látja-e értelmét a munkájának? Saját magáról nehezen be­szél az ember, különösen, ha olyan szerény, mint ő. De a terveiről szívesen. Azzal kez­di, hogy aranybánya ez a vi­dék, a Duna mente. Csodálato­san szép dolgokat lehetne itt csinálni. Csak hát az emberek, főleg a falusiak nehezen moz­dulnak. Bizalmatlanok is. Ezt a bizalmatlanságot kell elosz­latni s akkor hozzá lehet majd látni a nagy tervek, szép el­gondolások megvalósításához. — Az állattenyésztés az én vesszőparipám — mondja lel­­kesedőn. — Nagyon szeretem az állatokat, de a mi vidékün­kön minden paraszt így van. A híres bonyhádi magyartar­kához hasonló fajtát szeret­nénk kinemesíteni. Sok-sok állatot nevelni, minden istálló­ba törzskönyvezett borjakat! Ez a cél. De.íj Igen, a "de", amikor a hang­ja elakad, csendes lesz és egy ideig nem szól. Ez a "de" a legelőt jelenti. A rossz, a si­lány legelőt. A kevés legelőt. Megoldás? — Hogyne lenne. Itt a víz! A Duna! Él Madocsán egy idős parasztember, a nyolcvanéves Szekeres bácsi. Az fiatal korá­ban olyan ezermesterféle volt. Csinált egy kis darálómalmot. Bevezette a földjére a Duna vizét, saját erejéből. Egy kes­keny kis csatornát. Aztán a víz hajtotta a malmot... Hat­van esztendővel ezelőtt történt ez. Hát mi nem tudunk to­vábblépni? Ugyanezt megcsi­nálhatjuk. Gerjen, Paks, Ma­­docsa!... Bevezetni a Duna vizét és öntözni a legelőket. Dús fű teremne, jó legelő vál­na a rosszból. Sok-sok illatot tarthatnánk... így beszélt Földesi János. És lelkes szavai nyomán elképze­lem: véges végig a Duna part­ján, Szekszárdiél pedig a Sió­csatorna partján kövér gulya legel a dús legelőkön. Milyen szép. Ennek a vidéknek, a Du­nántúlnak, nem lehet ennél szebb népfront-fel­­data. He­lyes úton jár a paksi nép­front-titkár. Bevonni a pedagógusokat! Van sok más elképzelése is. Szeretne összeállítani egy tánc­csoportot, felújítani a kihaló­­félben levő népviseletet, Ma­docsán van már énekkar, tán­­cosok is akadnak. A 82 eszten­dős Szintai József, aki juhász volt, ismeri még a régi tánco­kat, ő majd megtanítja rá a fiatalokat is. — Ez lenne a “paksi csoport" — mondja. — Én nevezem így. Szebb lesz, mint a sárközi. Vetélkedünk majd egymással, így szép ez. Hiszen annyi rej­tett kincs, nagyszerű érték megy veszendőbe. Olyan gaz­dag ez a nép. Hát a népfront-mozgalom? A falvakban hogyan fogadják? — A tanácsok még mindig merevek. Ha javasolunk vala­mit, ami jó lehet, akkor fél­tékenyek: miért a népfront, miért nem a tanács? Ezért sokszor el is gáncsolják a ter­veinket. Az a tapasztalatom, hogy be kell vonni a pedagó­gusokat a népfront-munkába. Ott, ahol a tanítók is dolgoz­nak és segítik a népfront­mozgalmat, lelkes munka fo­lyik a községekben. A pedagó­gusok sokat tehetnek, szeretik őket, hallgatnak rájuk. Szük­ség van rájuk azért is, mert a téli tanfolyamokon ők az elő­adók. A téli tanfolyamok pedig nagyon fontosak, összefogják a falu haladó elemeit és sok új és hasznos dologra tanít­ják meg a parasztságot. Ta­valy is a járás minden falujá­ban rendeztünk tanfolyamo­kat. Az előbb szó esett a bizalom­ról. Hogy az a legfontosabb. Hogyan szerzi meg a fajon ez a szerény, de lelkes ember a parasztok bizalmát? — Egyenes, jó szóval, őszin­teséggel. A parasztok látják, hogy a népfront érettük dol­gozik, a faluért, a jobb életért. Látják, hogy összefogja az embereket és meghallgatja őket. Ez sokat jelent. A jó szó pedig olyan a magyar paraszt­nak, mint a májusi eső — mondja Földesi. Igen, a jó szó olyan. Ara­nyat én Illés Sándor Csütörtök, 1958. május 15.

Next