Magyar Nemzet, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

Szombat, 1958. szeptember 20.. Elkészült a televíziós stúdió és adóállomás végleges összekötő berendezése A Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban elkészült a te­levíziós stúdió és adóállomás összekötő berendezése, amely­nek szerepét eddig az angol Pye közvetítőkocsi mikrohullá­mú adója látta el. A frekven­­cia-modulált berendezés — amelynek ez az első Magyar­­országon készült példánya —, külön-külön dolgozza fel a hangot és a képet, a műsort közös antenna sugározza a Széchenyi-hegyre, ahol a kép­es hanghullámokat egy para­­boloid tükrös antenna választ­ja ismét szét és erősíti fel. Az összekötő berendezés mintegy másfélesztendős mű­szaki munka és kísérletezés eredménye. Nagy István veze­tésével Kuruczi Imre, Frigyes István, Karsai Henrik, Tamási László, Király Tivadar és Bir­­kenbauer József fiatal mérnö­kök végeztek kitűnő munkát. Nagyarányú tanácsi beruházások Heves megyében Heves megyében a három­éves terv idején nagyarányú tanácsi beruházásokra kerül sor. A helyi ipar fejlesztésére 7 860 000 forintot, az élelmi­szeripar fejlesztésére pedig 10 724 000 forintot költenek. A többi között Gyöngyösön be­fejezik a kenyérgyár és a kor­szerű vágóhíd építését. Műve­lődési célokra negyvennyolc millió forintot fordítanak, száznegyven­hárommal növe­lik a tantermek számát. Jelen­tős összeg jut egészségügyi cé­lokra is. Hatvanban például korszerű százágyas kórházat létesítenek. Egerben nyolcvan, Gyöngyösön kilencven, Hat­vanban pedig száztíz lakást építenek tanácsi beruházásból. Magyar Nemzet A villamosenergia ipar a téli csúcsidőszakban is kielégíti az üzemek és a lakosság energiaszükségletét Csenterics Sándor miniszterhelyettes nyilatkozata a téli felkészülésről Csenterics Sándor nehézipa­ri miniszterhelyettes nyilatko­zott a villamosenergia ipar téli felkészüléséről. — Villamosenergia-rendsze­­rü­nk az év eddigi részében kielégítette a népgazdaság igényeit — mondotta — Az alumíniumipar év eleji alacso­nyabb terhelését fokozatosan 100 megawattra lehetett fel­emelni és így 46,4 százalékkal tudta növelni a termelést, ami teljes kapacitás-kihasználást jelent. A kisfogyasztók ugyan­csak maradéktalanul megkap­ták a szükséges energiameny­­nyiséget.­­ A második félévi terhe­lés a nyári mélypontról roha­mosan emelkedik és decem­berben az augusztusinál több mint 200 megawattal nagyobb energiamennyiség üzembiztos szolgáltatásáról kell gondos­kodni. Októberig az erőművek nagy­ karbantartásának gyor­sításával ki tudjuk elégíteni a növekvő igényt, november— decemberben azonban már előreláthatólag 20 megawatt terven felüli terheléssel kell számolnunk. A felkészülés másik fontos feltétele, hogy legyen elegen­dő szén. Az erőművek gondos­kodtak megfelelő mennyiségű szénkészletről a téli szállítási nehézségek megelőzésére. A terv szerinti mennyiségen fe­lül körülbelül 150 000 tonna gyenge minőségű szenet vet­tek át és nyári széntárolásuk elérte a 450 000 tonnát. A téli időszak, végére is körülbelül 250 000 tonna tartós szénkész­lettel rendelkeznek. A legfontosabb követelmé­nye a téli zavartalan energia­szolgáltatásnak a Tiszapalko­­nyai Erőmű III. számú 50 megawattos gépegységének üzembehelyezése. Október kö­zepén ez a gép meg is kezdi az üzempróbát és az év végén az ország legnagyobb erőmű­ve ezzel együtt már 150 me­gawatt teljesítőképességű lesz. Már most gondoskodnunk kell arról, hogy a jövő évi még nagyobb villamosenergia-igény kielégítését előkészítsük. Elő­ször is 1959-től folyamatosan ismét be kell vezetni a nyári időszámítást, lehetőleg május 1. és szeptember között, mert ezzel 20—25 megawatt csúcs­idei teljesítménycsökkenést és körülbelül 15 millió kilowatt­óra villamosenergia megtaka­rítást érhetünk el, és így a tel­jesítménytöbbletet az iparnak adhatjuk. 1954—1957-ben nép­gazdaságunk a villamosener­giaipar javaslatára eredmé­nyesen alkalmazta a nyári idő­számítást, az idén azonban elmaradt a bevezetése, mert a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium ennek figyelembe­vétele nélkül készítette el nemzetközi vasúti menetrend­jét.­­ A helyes energiagazdál­kodás érdekében pótlásra vár a lakosság fogyasztásmérővel való ellátása is. A múlt év vé­gén 40 000 fogyasztót nem le­hetett bekapcsolni mérőhiány miatt, ugyanakkor 20 000 átalányfogyasztó kapott ára­mot mérő nélkül. Az átalány­fogyasztók tetemes veszteséget okoznak a népgazdaságnak, hiszen fogyasztásuk nem ellen­őrizhető. IPAROSMŰVÉSZEKET nevel egy új iskola Több mint ezer ipari tanuló iratkozott be a Munkaügyi Minisztérium Práter utcai 10-es számú helyiipari iskolájába. Mintegy ötven művészi igényű szakma részére tanítják az utánpótlást: ide tartoznak a többi között a hangszer-, az intarzia-, a szőnyeg-, a paszo­mány-, az esernyőkészítők, az arany- és ezüstművesek, az Üvegtechnikusok, a fényképé­szek, könyvkötők, kerámiku­­sok (érdekes módon ez utóbbi szakmára feltűnő kevés a je­lentkező). A beiratkozottak ne­gyedrésze érettségizett, köz­tük olyanok, akik egy-két éve jelesen végezték a középisko­lát, hely hiányában nem jutot­tak be az egyetemre, de most szívesen készülnek a vésnöki, fémnyomói, ékszeröntői vagy más pályára. Az iskola az összes művé­szeti jellegű ipari szakmák ta­nulóit egyesíti. Ebben a formá­ban új és feladatai is újak. A tantárgyak között fontos he­lyet kap a művészettörténet. Ezen az órán minden növen­dék megismeri a művelődési­történetet, szakmája történe­tét, stílustörténetet és az ipar­ágára jellemző ornamentikát is tanul. A művészettörténet ok­tatásához a társadalom fejlő­déstörténete adja a hátteret. Az iskola célja az, hogy az ál­talános műveltség talaján ma­gasfokú szakmai képzést nyújtson és világnézetileg, po­litikailag szilárdan a munkás­­osztály hatalma mellett álló szakmunkás-generációt nevel­jen fel. A magas szakmai és kulturális színvonalon álló iparos-művészek így tudnak majd szépet, hasznosat, ízlése­set alkotni, kellemessé tenni otthonainkat, művészivé és egy­ben praktikussá a különböző használati tárgyakat. Ebben az iskolában az ambiciózus fiatal szakmunkás-jelöltek, az új műiparos-generáció elsajátít­hatja szakmája titkait: olyan iskola ez, amely nem engedi kipusztulni nemes hagyomá­nyú iparágainkat, és a szorosan vett szakmai képzés terén is vállal feladatokat. Az iskola felszerelése még hiányos: ke­vés a gép, a nyersanyag. Jó lenne, ha az üzemek, amelyek­nek ifjúmunkásait tanítják, többet törődnének az iskolá­val! Hiszen az ő érdekük is, hogy az iskola minél többet tudjon nyújtani. KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT AZ FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda és a Magyar Nép­­köztársaság Képzőművészeti Alapja szobrászművészek szá­mára pályázatot hirdet a Mezőgazdasági Kiállítás területének főterén elhelyezendő vízijátékkal ellátott, figurális díszme­dence megtervezésére. Bemutatandó: a) az egész kútterv 1:30 léptékű makettje; b) a szoborkompozíció - lehetőleg leghangsúlyosabb ré­szének — 13 léptékű modellje. A pályázó művészek az architektúra, illetve medence ter­vezésébe építő művészt is bevonhatnak. Pályadíjak: I. A munkamegbízás elnyerése: II. 5000 forint. III. 3000 forint. Határidő: 1958. december 13. déli 12 óra. Beküldés helye: MŰCSARNOK. Jelentkezés: A pályázaton a meghívott művészeken kívül minden szob­rászművész részt vehet, aki 1958. október 6-án déli 12 óráig bejelenti a pályázaton való részvételét a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja Lektorátusi Osz­tályán (Budapest, V., Báthory u. 10.) - személyesen, illetve írásban. Azok a művészek, akik a fenti határidőig jelentkeztek a pá­lyázaton való részvételre, külön értesítést kapnak arról, hogy milyen időpontban és hol fognak közös konzultációt tartani a pályázó művészek számára, ahol egyúttal a szükséges hely­­színrajz fénymásolati példányát is átvehetik. Budapest, 1958. szeptember 20. „Feltérképezik a generációkat", elkészítik a jelenkori Veszprém és Budapest városföldrajzát Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdaságföldrajzi tanszékének érdekes kutatásai Néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy az Építésügyi Minisztérium irányításával nagyszabású falurendezési munka folyik, az egész or­szágban kidolgozzák a telepü­lési rendszerek hálózatát. Tanyaközpontokat hoznak lét­re, bizonyos területek jellegé­nek megfelelő ipari és mező­­gazdasági fejlesztési progra­mot dolgoznak ki. Néhány ilyen egyedi és regionális terv már el is készült, elsőnek a Balaton vidék községeinek, fürdőhelyeinek hálózatfejlesz­tési javaslata. Honnan merítették értesülé­seiket, adataikat a tervező mérnökök, építészek, közgaz­dászok, honnan az a biztos tá­jékozottság, a vidékek múltjá­nak, fejlődésük folyamatossá­gának az az ismerete, amely nélkül lehetetlen előre gondol­kodni? Magyarország település­állományának vizsgálata — mikor pusztultak el az Alföld faival “■Ismeretforrásaik* egyike: az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem természettudományi karának gazdaságföldrajzi tan­széke. A gazdaságföldrajz bi­zonyos területek gazdasági sajátosságainak vizsgálatával foglalkozik, hogy a megálla­pított törvényszerűségekből gyakorlati következtetéseket vonhassanak le a szakértők. A tanszékein dr. Mendöl Tibor professzor irányításával igen érdekes vizsgálatok folynak.­­ A kísérleteknek, kutatá­soknak nincsenek minden esetben közvetlenül értékesít­hető gyakorlati eredményei, de adataik segítik a tervező­ket, nélkülözhetetlen tám­pontokat adnak. Jelenlegi legnagyobb szabá­sú munkájuk: Magyarország településállományának vizsgá­lata. Az anyagot három cso­portra — időszakaszra — osz­tották: milyen volt a település­állomány a török hódoltság előtt és után, a XIX. század derekán és a felszabadulás nagy társadalmi átalakulását megelőző évtizedekben, a két világháború között. Az ember­­csoportok, a lakó- és munka­helyek, városok, tanyák, fal­vak együttesének, eloszlásá­nak, méreteinek adatai már eddig is meglepő eredmé­nyekkel szolgáltak. — A kutatások legújabb fel­fedezései — mondja Mendöl professzor — módosítják azt a felfogást, amely a török ura­lom idejére vezeti vissza az Alföld falvainak elpusztulását. A köztudat ugyanis úgy tartja számon, hogy a törökdúlás semmisítette meg a korábban virágzó életet élő városkákat és falvakat. A valóság ezzel szemben az, hogy az Alföld és az országnak valamely más vidéke — például a Dunántúl vagy a Felvidék — település­állománya között nincsen olyan éles különbség. A „telkek hivatása** A tanszék munkatársai az ország több vidékén folytatnak kutatásokat. Wallner Ernő do­cens vezetésével egy kis terü­letegységnek, a paksi járásnak módszeres vizsgálata folyik, elsősorban a települések váro­si és falusi funkcióinak térbeli elhelyezkedésére, a telkek tör­ténetére kíváncsiak. “Feltér­képezik a generációkat­ is: ki­választanak például egy kis­­kertes házat és évszázadokra visszamenőleg kiderítik — ter­mészetesen hosszadalmas köz­­igazgatási levéltári búvárkodás segítségével —, hogyan válto­zott a felek hivatása. — Ezek a vizsgálatok — bár aprólékos részletességük talán indokolatlannak látszik — nem öncélúak —, a mai álla­pot értelmezéséhez és a szo­cialista jövő megtervezéséhez ismerni kell a jelent létrehozó folyamatokat — mondja a professzor. Dr. Mendöl Tibor irányítá­sával folyik a néprajzilag is érdekes, változatos jellegű Szigetköz település állomá­nyának feldolgozása. Hozzá­kezdtek a jelenkori Veszp­rém város földrajzának elké­szítéséhez is. A­­szocialista gazdasági rendszer alapvető változásokat teremt, átalakítja a városok szerepkörét, az ipa­ri üzemek telepítése, a néptö­megek életszínvonalának ro­hamos emelkedése mind olyan tényezők, amelyek hatása év­századokra előre érezteti majd hatását A felmérés leg­célravezetőbb módszereit más városok gazdaságföldrajzi vizsgálatainál is alkalmazzák a jövőben. A tanszéken már folynak egy 1959-ben kezdődő, több évig tartó munka előkészüle­tei: a Magyar Tudományos Akadémia földrajzi kutató­­csoportja Budapest városföld­rajzát szándékszik elkészíteni. Itt jegyezzük meg, hogy a tanszék tevékenységének nagy segítség lenne, ha egy-egy vizsgált területen a népfront­­bizottságok, a tanácsok figye­lemmel kísérnék és támogat­nák a tudósok munkáját. Jövőre jelenik meg Mendöl professzornak az általános te­­lepülésföldrajzról írott köny­ve, amely az első ilyen jelle­gű magyar tu­dományos mű lesz. (t. i.) Korunk legnagyobb magyar hadvezére Nyolcvan esztendeje szü­letett korunk legnagyobb magyar hadvezére, akit ha­zaárulás címén börtönbe vetettek, mert csapatai győ­zelmesen védelmezték ide­gen seregek ellen a hazát. De mert a haza akkor a né­pé volt, bűnnek tudták be, hogy Stromfeld Aurél lat­ba vetette érte szervező­­készségét, hadműveleti tu­dását, hadászati tehetségét, vezérlő egyéniségét; mind­azokat a ragyogó képessé­geket, amelyek korábban az ezredesi rangig, a bécsi ve­zérkarba, az első világhá­ború keleti arcvonalának vezérkari főnökévé, majd a Ludovika Akadémia pa­rancsnoki tisztségébe emel­ték a pesti mérnök fiát. »Magyar vagyok — hir­dette bírái előtt —, ezek­ben a szavakban a büszke­ség, az önfeláldozás, az egész világ alapozik. De nemcsak ez az egyetlen ru­gó, amely egész életem min­den tettét irányította, ha­nem az a szent meggyőző­désem, hogy az egyén nem önmagáért él, hanem az egyén csak akkor ember, ha a köznek bocsátja rendel­kezésre mindenét, amit a természet neki adott.* Et­től az érzéstől hajtva aján­lotta fel szolgálatait a megtámadott Tanácsköztár­saságnak s lett a magyar vöröshadsereg vezérkari főnöke. Ahogy egykor Hu­nyadi János harcban járat­lan parasztokkal Nándornál a törököket, úgy verte meg sebtében toborzott, alig ki­képzett, rosszul felfegy­verzett újoncokkal Strom­feld Aurél a kitűnően fel­szerelt entente-hadsereget. Amikor az árulás vissza­vonulásra kényszerítette a győzelmes csapatokat, Stromfeld lemondott. Az ellenforradalom győzelme után pedig Horthyék vész­törvényszéke győzelmeiért háromévi börtönre ítélte a XX. század legnagyobb ma­gyar hadvezérét. A börtönben lett szocia­lista s kiszabadulása után a föld alá kényszerített kom­munista párthoz vezetett az útja. S mert élni kell — kalapgyárba ment raktá­rosnak Hunyadi, Bocskai, Vak Bottyán, Bem apó utó­da. 1927-ben, 49 esztendős korában halt meg. Mezőgazdasági iskola a falusi fiataloknak, újabb 20 millió gyermekvédelemre Október első napjaiban dr. Münnich Ferenc elnökletével tartja soron következő ülését az Országos Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Tanács. Járó Mik­­lósné, a tanács titkára az aláb­biakban tájékoztatott a tanács terveiről: — Több olyan kérdésben van már előrehaladás, amelyek a tanács utolsó ülésének napi­rendjén szerepeltek. Most van­nak elbírálás alatt a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban kidolgozott ja­vaslataink. Végső döntés még nem született, arról azonban már beszámolhatunk, hogy az e korosztályba tartozó falusi fiatalok számára ebben a tan­évben ismétlő és mezőgazdasá­gi jellegű továbbképzést szer­veznek. A tanfolyamokat idén kísérleti jelleggel, 150 helyen szervezi meg a Művelődésügyi Minisztérium, majd a tapasz­talatok alapján terjesztik őket tovább. Sokhelyütt javult már az ifjúsági szállásokon lakó fiatalok helyzete is, amióta a tanács vizsgálata feltárta a hiányosságokat és felhívta az illetékes szerveket a hibák ki­javítására. A tanács javaslatá­ra az elmúlt hetekben kor­mányzatunk újabb 20 millió fo­rintot biztosított gyermekvé­delmi hálózatunk céljaira. E jelentős összegből részesedik az ország száznál több gyer­mekotthona és számos napkö­zije: felújítják, bővítik beren­dezésüket, sor kerül épületek tatarozására, s bizonyos mér­tékig szaporítják a férőhelye­ket is.­­ Az októberi ülés megvi­tatja majd a tanács működési szabályzatát. E vonatkozásban a legfontosabb talán az, hogy most szabályozzák az ország megyéiben spontán, a társada­lom kezdeményezésére már régebben megalakult gyermek­es ifjúságvédelmi szervek mű­ködését. E bizottságok, ame­lyekben részt vesznek a gyer­mekek és az ifjúság problémái­val foglalkozó állami, társadal­mi és tömegszervezetek képvi­selői, már eddig is sok segít­séget adtak a közös feladatok helyi megoldásához. Fejér megyében például fel­mérték a gondozásra szoruló gyermekek helyzetét, több mint százat intézetben helyez­tek el, ugyanakkor társadalmi ellenőrzés alatt tartják a fele­lőtlen, gyermekeikkel nem tö­rődő, részeges, munkakerülő szülőket. Hajdú megyében egészségügyi és szociális, jog- és ifjúságvédelmi, nevelési szakbizottság munkálkodik már. Az ülés foglalkozik majd a gyámügyi munka kérdéseivel is. E fontos feladatok megol­dásának még sokhelyütt nin­csenek megfelelő személyi fel­tételei, szervezetileg széttagolt a munka, túlterheltek a gyám­ügyi előadók. A tanács a Mű­velődésügyi Minisztériummal együttműködve terjeszt majd javaslatot a Minisztertanács elé a gyámügyi munka meg­javítására. Gyermekvárost avattak Fejér megyében Dr. Mü­nnich Ferenc m­eglátogatta az új intézményt A Művelődésügyi Miniszté­rium 10 millió forintos költ­séggel gyermekváros céljaira építette át a Fejér megyei so­­ponyanagylángi Zichy-kastélyt. Az egyik melléképületet nyolc­tantermes iskolává alakították át. A kastélyban egyelőre 160 gyermek számára rendeztek be gyermekotthont. Később 240-re, majd az átépítés teljes befejezésekor 350-re emelik a létszámot. A tervek szerint a gyermekek az általános iskola elvégzése után három évfolya­mos ipari, illetve mezőgazda­­sági szakoktatásban része­sülnek. Ezenkívül óvodás gyer­mekeket is gondoznak majd az otthonban. Az avató ünnepsé­get pénteken tartották. A délutáni órákban megérke­zett az ünnepség színhelyére dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke, akit nagy szeretettel fogadtak a község és a gyermekotthon lakói. A Minisztertanács elnöke dr. Ádám Zsigmond igazgató ve­zetésével megtekintette az or­szág második gyermekvárosát, majd hosszan elbeszélgetett a nevelőkkel és a gyermekekkel. Rövidesen ismét szabad szemmel látható a szputnyik A Magyar Űrhajózási Bi­zottság szakembereinek véle­ménye szerint a harmadik szovjet mesterséges hold rövi­desen ismét szabad szemmel látható lesz Magyarország fe­lett. A Csillagvizsgáló Intézet­ben működő holdkövető-állo­­máshoz a moszkvai központ­tól érkező táviratok jelzik majd a hold átvonulásának pályáját és pontos időpontját. I Pályázat a gyakorlati oktatást elősegítő játékok tervezésére A Belkereskedelmi Minisztérium pályázatot hirdet a 19—16 éves ko­rú gyermekek technikai érdeklő­dését, ügyességét, természettudo­mányi ismereteit és gondolkodá­sát fejlesztő, a tananyaggal kap­csolatos, valamint az iskolai ta­nulmányokat kiegészítő mechani­kai, elektromos, kémiai, építő- és egyéb foglalkoztató játékok terve­zésére, illetve készítésére. A pá­lyázatokat — a játék leírásával, használati utasításával, valamint az elkészített mintapéldánnyal — szeptember 30-ig kell megküldeni a Belkereskedelmi Minisztérium Vegyi- és Kultúrcikk Főigazgató­ságához. (Budapest, V., Vigadó u. 6.) A legjobb pályamunkákat díjaz­zák. Az első díj 2500, a második 2000, a harmadik 1500 forint. VÁSÁRLÁTOGATÓK FIGYELMÉBE I MÁRKÁS PORCELÁNT, Étkészletet, művészi képeket, KELETI FARAGVanyókát előnyösen vásárolhat a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. boltjaiban. V., Kossuth Lajos utca 1. V., Felszabadulás tér 3. V., Szent István körút 3. VI., Népköztársaság útja 27, 4^10 éves a K­­is BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. KIVÁLÓ VÁLLALAT

Next