Magyar Nemzet, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
Ifját, október 1. ___Magyar Nemzet _ Gondoskodás kétmillió emberről A budapesti tanácsok nyolc esztendeje Nyolc esztendeje, hogy megkezdték munkájukat a budapesti tanácsok. 1950. október 22-én volt az első tanácsválasztás. Nem sokkal a tanácsrendszer megvalósulása előtt Budapesthez csatolták a környező helységek egy részét. Kialakult az ország másfélmilliós fővárosa. Azóta Budapest lakóinak száma megközelítette az 1 900 000-ret, s ma az ország lakosságának mintegy 19 százaléka a fővárosban él. (Európában általában az országok népességének 5—10%-a lakik a fővárosokban; Párizsban, ahol Budapesthez hasonlóan a külvárosokkal nagyobbították a várost, a francia lakosság 12 százaléka él.) Ez a gyors fejlődés, Budapest túlzsúfoltsága önmagában is utal arra, hogy milyen roppant feladatokat kellett megoldaniuk a budapesti tanácsoknak nyolc esztendő alatt, hogy eltüntessék a tőkés múlt súlyos örökségeit — például a külső kerületek elmaradottságát — s biztosítsák a gyorsan gyarapodó lakosság ellátását «s a növekvő igények alapján. A víz és a gáz Csepelen a felszabadulás előtt egyetlenegy lakásban sem volt gáz. A peremvárosok lakóházainak kétharmadában nem volt vízvezeték. Gondoskodni kellett az elhanyagolt kerületek növekvő víz- és gázfogyasztásának kielégítéséről is. Nyolc esztendő alatt, a Vízművek új termelőhelyeket létesített, 386 kilométerrel növelte a csőhálózatot. Új víztárolókat épített, köztük a gellérthegyi 30 000 köbméteres sziklamedencét, amely egész Európában egyedülálló műszaki alkotás. A tanácsok megalakulása óta csaknem 200 millió forintot fordítottak a gázszolgáltatás fejlesztésére. A gázszolgáltatást az 1950. évi 142 millió köbméterről 1957-ig 255 millió köbméterre fokozták. Mintegy 40 százalékkal növelték a háztartási gázfogyasztók számét. Jelentősen emelkedhet majd a gázfogyasztás, ha elkészül a sztálinvárosi budapesti vezeték. Ezen szállítják a fővárosba a sztálinevárosi Vasmű kamragázát. Egymilliárd utas Budapesten ma naponta hárommillió ember utazik villamoson és autóbuszon, vagyis évente több mint egymilliárd. Ez a szám az 1938-as forgalom háromszorosa, 1938-ban 355 millió, 1950-ben 757 millió, 1957-ben 1030 millió volt az az utasok száma. Míg 1938-ban 42 millió ember utazott a budapesti autóbuszokon, 1957- ben már 251 millió. Ez a rendkívül gyors fejlődés igen nagy követelményeket támasztott a fővárosi közlekedés iránt. Annál is inkább, mert egyidejűleg fejleszteni kellett az elhanyagolt külvárosok közlekedését is. A budapesti közlekedési hálózat ma már mintegy 750 kilométer hosszú. Nyolc esztendő alatt növelték a járatok számát, megkétszerezték az autóbuszhálózat hosszát. Elkészült a csepeli gyorsvasút, 11 trolibuszjáratot indítottak, a budai hegyvidéket bekapcsolták az autóbuszközlekedésbe. A fővárosi tanács nyolc év alatt 1,5 milliárd forintot fordított Budapest közlekedésének fejlesztésére. Jobban, egészségesebben táplálkozik Budapest A tanácsok megalakulása után gyors ütemben indult meg a szocialista kereskedelem üzlethálózatának kialakítása. A kerületi tanácsok jól ismerték a lakosság igényeit és útmutatásaik alapján korszerű, nagyméretű boltok épültek a főútvonalakon, a forgalmas gócpontokon — nemcsak a belső kerületekben, de a volt peremvárosokban is. Újpesten felépült az ország egyik legkorszerűbb nagyáruháza. A fővárosi tanács irányítása alá tartozó kiskereskedelmi vállalatok boltjainak száma az 1950 júniusi 1844-ről 1958 júniusában 4844-re emelkedett. A kibővített üzlethálózatot is nagy feladatok elé állítja a fogyasztás gyors emelkedése. A legfontosabb élelmiszercikkek forgalma az utóbbi négy esztendőben a következő arányban nőtt: péksüteményből 40,5, hús- és húskészítményből 21,8, baromfiféleségből 22,0, halból 75,1, tojásból 32,4, vajból 40,2 százalékkal vásároltak többet. Budapest lakossága ma jobban, egészségesebben táplálkozik, mint bármikor. Nagymértékben növekedett az ipari termékek forgalma is, sok háztartási gépet, jégszekrényt, motorkerékpárt vásárolnak. A kereskedelmi forgalom összetétele jelentősennyi idő alatt lehet alaposan elsajátítani azokat az alapvető gyakorlati műszaki ismereteket, amelyekre az üzemi szakembernek feltétlenül szüksége van? Milyen módszereik segítségével lehet ezt a célt elérni, s milyen külföldi tapasztalatok hazai meghonosítása lehet eredményes — ezekre a gondolatokra épült az a nagyszabású elméleti munka, amelyhez nemrég láttak hozzá a Kohó- és Gépipari Minisztériumiktatási osztályának szakbizottságai. Tevékenységük a hároméves terv egyik igen fontos célját is szolgálja, a politechnikai oktatás bevezetését a megfelelő alsó- és középfokú iskolákban. Nevelők, oktatók és ipari szakemberek vizsgálják felül a tanterveket és jelölik meg a jövőben végrehajtandó módosítások irányát. A gyakorlati munkával való nevelés Miért van erre szükség? A technikusképzés hosszú idő óta gondja az országnak. Halad — azaz inkább száguld a technika, új meg új iparágak születnek, bonyolódnak a műszaki ismeretek, tágul a tudnivalóknak eddig sem éppen szűk köre, egyre több gyakorlati ismerettel kell rendelkeznie a jó szakembernek. Tökéletesebb, korszerűbb módszereket kell bevezetni az oktatásban is. Az általános és középiskolai oktatás jövendő útja kétségkívül az, amelyet nemrég napvilágot látott fejtegetéseiben Hruscsov szovjet miniszterelnök is megjelölt: a gyakorított munnkával való nevelés. A szovjet, csehszlovák, lengyel, német és kínai szakközépiskolák, technikumok tantervében már érvényesülnek ennek az irányzatnak bizonyos — néhol még csak kezdeti, bizonytalan — vonásai. Nálunk az általános iskolai oktatás formája és módszerei egyelőre nem teszik lehetővé, hogy a középiskola, elsősorban természetesen a technikum, a gyakorlati oktatást folytassa. Azok a "félműszaki* — matematikai, fizikai, kémiai — ismeretek, amelyeket az általános iskolában tanulnak a diákok, még nem adnak alapot ehhez. Éppen ezért a null pontról* kell indulni, a gyakorlati munkával való nevelés legjobb módszereit a középiskolában kell bevezetni az elkövetkező esztendőkben. A technikumi oktatásnak eddig kettős célkitűzése volt: műszaki és általános műveltségi ismereteket adni a diákoknak, némi gyakorlati vonatkozásokkal, amelyek azonban — mint bebizonyosodott — távolról sem elegendőek ahhoz, hogy jól képzett szakemberek kerüljenek az iskolából az üzemekbe, gyárakba. Az önképzés fontossága A négy esztendő kevés ahhoz, hogy a tanulók megbirkózzanak a nehéz elméleti feladatokkal, ugyanakkor elsajátítsák a szükséges gyakorlati tudnivalókat is. Még a legjobb oktatási módszerek segítségével sem lehet ezt a célt elérni. Elhatározták tehát, hogy a technikumi oktatás négy esztendejét a jövő tanévtől kezdve felemelik öt évre. Gyökeresen át kell dolgozni a tantervet, elhagyni a korszerűtlen, nem hasznosítható anyagot, helyette beiktatni azokat az ismereteket, amelyek a modern technika megismeréséhez és megértéséhez kellenek. Ki kell fejleszteni a tasen eltolódott az iparcikkek javára.* Néhány számadat természetesen megközelíthetően sem adhat képet a budapesti tanácsok nyolcévi munkájáról, eredményeiről. De ha nagy vonalakban is, vázolják milyen hatalmas és sikeres erőfeszítéseket tettek és tesznek, hogy mindjobban ellássák a kétmilliós fővárost. (A ta nulókban az önképzés legjobb formáit, önálló feladatokat kell adni nekik, hogy maguk osszák be idejüket, maguk tervezzenek meg egy-egy munkadarabot és azt lehetőleg maguk is készítsék el. A minisztériumi szakbizottság távlati tervet dolgoz ki, mely szerint a jövő évtől kezdődően folyamatosan módosítják a tankönyvtervet és évente beillesztik a tananyagba a legkorszerűbb műszaki ismereteket, az elméleti kutatások legújabb eredményeit, természetesen a megfelelő színvonalon. Itt meg kell jegyezni, hogy a szakbizottságok sok ellenállással, maradisággal küszködnek, sokan azt a téves felfogást tették magukévá, hogy a gyakorlati munkával való nevelést elég 17—18 éves korban elkezdeni, addig felesleges terhelni vele a diákokat. Főleg azok mondják ezt, akik a gimnáziumi érettségire akarják építeni a technikumi oktatást. Ez az elgondolás téves, a gyakorlati tudnivalók alapjait már az általános iskolában kell elsajátítani. (E nézet helyességét a haladó pedagógia különben tudományosan is alátámasztja.) Speciális képzés A Kohó- és Gépipari Minisztérium oktatási osztályának küldöttsége nemrégiben hosszabb tanulmányutat tett a Szovjetunióban. A műszaki középiskolák, szaktanfolyamok és továbbképző intézetek működésével, tananyagával, jövendő terveivel ismerkedtek meg. Sok hasznos tapasztalatot hoztak magukkal, ezeknek egyik-másika már megvalósult, néhányat a következő tanévekben vezetnek be. Például: a Szovjetunióban a négyéves technikumok mellett — azaz inkább felett — két és féléves tanfolyamokon speciális képzettséget adnak végzett, érettségizett technikusoknak. A kétéves felsőtagozatú oktatást nálunk is bevezették az idei tanévtől kezdődően. Az első ilyen iskola Budapesten működik, jelenleg Diesel- és automatika-szakos technikusokat képez. Jövőre tovább szélesítik a műszaki felsőtagozatoknak ezt a körét, megszervezik néhány nagyobb vidéki iparvárosban is. A tanfolyam legtöbb fiatal technikus számára elérhető: munkaidő után, hetenként három alkalommal tartják az előadásokat. Több tanműhelyt, laboratóriumot Ugyancsak a Szovjetunióban szerzett tapasztalat — nem éppen felfedezés jellegű, hiszen régóta tudjuk, hogy ott így van: — kitűnően felszerelt laboratóriumok és tanműhelyek könnyítik meg a gyakorlati műszaki tudnivalók megszerzését. Az elektrotechnikus hallgatók például olyan bonyolult nagy technikai apparátust és nem csekély elméleti felkészültséget igénylő méréseket végeznek, amilyenről a mi technikus jelöltjeink nem is hallhattak eddig. Ez temészetesen a gazdag ország nagyobb anyagi lehetőségeinek vívmánya, de meg kell találni a módját annak, hogy nálunk is több műhelyben, laboratóriumban dolgozhassanak a diákok. Talán egyik kezdeti lépésként sokkal több időt kellene szentelni a gyárét üzemlátogatásoknak, hogy az ipar gyakorlati szakembereinek irányításával a helyszínen munkálkodhassanak a fiatalok. Folyik tehát az útkeresés a tökéletesebb szakmai nevelés érdekében. Nagy feladat: meg kell valósítani, hogy a műszaki középiskolák padjait és tanműhelyeit gyakorlati munka segítségével műszakilag képzett, lehetőleg széles általános műveltségű tanulók hagyják el. A végleges módszerek kialakításától még messzire vagyunk, hiszen azok, akik elsőnek ismerték fel a probléma rendkívüli fontosságát sem oldották még meg, ők is a »hogyan tovább« feltételeit kutatják. T. I. A technikusképzés új útjai A KGM oktatási szakbizottságai felülvizsgálják és módosítják a tanterveket . Több lesz a műhely- és laboratóriumi gyakorlat yooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo^ ________i Az ember most teszi első lépéseit a világűrben Nagy István György mérnök, az űrhajózási Bizottság tagjának nyilatkozata Ma egy esztendeje, hogy a Szovjetunióban felépítették földünk első mesterséges holdját, a szputnyikot. Ebből az alkalomból Nagy István György mérnök, a Magyar Űrhajózási Bizottság tagja nyilatkozott az űrhajózás eddigi eredményeiről: — Nem túlzás azt mondani, hogy ezen a napon egy korszakalkotó esemény évfordulójához érkeztünk. Ma már elmondhatjuk, hogy megkezdődött az »űrkorszak«. Az ember most teszi első lépéseit a világűrben, bár maga még nem szállt fel a kozmikus térségbe. A szputnyikok a szovjet rakétatechnika hatalmas fölényét tükrözik. A szovjet mesterséges holdak méreteihez képest az amerikaiaké valósággal eltörpül. A harmadik szputnyik rakétájának energiájával egy féltonnás testet a holdba lehetne juttatni. Ebben az esetben természetesen a szputnyikokénál lényegesen bonyolultabb irányítástechnikai kérdések is felmerülnének. Milyen eredményekkel gazdagították a tudományt az eddigi mesterséges holdak? — teszik fel sokan a kérdést. Amikor erről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a mesterséges holdak által szolgáltatott mérési adatok feldolgozása és rendszerezése igen hosszadalmas. Egy nagyszabású kísérleti program első szakaszában vagyunk. A mérések szerint például 350 kilométer magasságban a légsűrűség az eddig feltételezett érték tizennégyszerese. Kevésbé ismert a nagyközönség előtt, hogy a szovjet mesterséges holdak olyan pályán keringenek, melyre sokkal nehezebb volt a szputnyikokat felrepíteni, mint az amerikai holdakat a pályájukra. Ugyanis a mesterséges holdat annál könnyebb elindítani, minél kisebb szöget zár be pályája az Egyenlítővel. A szovjet holdak pályaszöge 65 fokos, az amerikaiaké 51 fokos. Az ember műszerek segítségével megtette az első lépést az eddig ismeretlen világmindenségbe s minden remény megvan arra, hogy a további kísérletek megalapozzák az ember megjelenését is a világűrben. | „Hét fiatal párnak is követeként állunk.. ” | Békesség e háznak, jónapot kívánunk, Hét fiatal párnak követeként állunk, Hét fiatal párunk szeretettel kéri Hozzánk a lakziba tessék majd eljönni. *— hangzik ünnepélyesen, komolyan a hívogató a parlament Munkácsy-termében. Négyen állnak az ajtónál — tizennégy nevében. Ünneplőben, amúgy paraszti ünneplőben, sötét ruhában és tükörfényes fekete csizmában. Hármójuk kezében csikóbőrös kulacs, frissen sült, barnahéjú, édes kalács, baloldalukon hosszú, fehér pántlika söpri a földet. Ők a vőfélyek. Mögöttük egy kicsit a háttérben csendesen, szótlanul — ahogy illik — az egyik vőlegény. S velük szembe — akinek az invitáció szól — Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Nem mindennapi esemény hírnökeiként jöttek: hetes esküvőre készül Mezőtúr, a mezőtúri Petőfi termelőszövetkezet. S megszületett a határozat, fontos ügy, nagy ügy ez a készülő esküvő — egyébként jövő szombaton tartják —, menjen hát deputáció Pestre és hívja meg Dobi Istvánt, s ha lehet Kádár Jánost, Münnich Ferencet, Marosán Györgyöt és Dögei Imre földművelésügyi minisztert is. Néhányon majd csak eljönnek közülük. Koccintanak a vendégek s a vendéglátó és Varga István, a legöregebb, a vezető vőfély, mintegy legfőbb érvként magyarázza: — Olyan lakodalmat még sehol sem láttak, amilyet mi fogunk ülni. — Mert van miből — feleli nevetve Dobi István és emlékezik. — Amikor én megházasodtam nem volt nekem többem, csak a csupasz karom. Dehát, azóta bizony jócskán megváltozott a világ. Előkerül a kulacs s belőle a tiszamenti, jó, homoki bor — beszélgetnek. Dobi István így búcsúzik:— Mindenkinek tiszteletemet küldöm — és elmegyek. S a küldöttség egy házzal odébb áll. Mennek Marosán Györgyhöz... Mert szigorú volt a parancs, vendégek nélkül akár haza se jöjjenek. (kocsis) Az új lakások több mint egynegyedét fiatal házasok kapták az idén Budapesten A budapesti tanácsok az elmúlt hetekben gondos mérlegelés után döntöttek arról, kik kapják a rendelkezésükre álló új lakásokat a sok ezer igénylő közül. A kiutalásokról végleges kép még nem alakult ki, annyi azonban bizonyos, hogy mindenütt fokozottan ügyeltek a fizikai dolgozók és a fiatalok kellő részesedésére. A törvény előírásai szerint például az összes új lakás 20 százalékát fiataloknak, ifjú házasoknak kell biztosítani s — ez már végleges adat — az idén Budapesten 25,6 százalék a részesedésük. Fizikai dolgozóknak, üzemi munkásoknak, műszakiaknak az új otthonok 70 százalékát utalják ki. A kerületi tanácsok egyébként gyors ütemben végzik a beérkező nagyszámú kérelmek besorolását. Az első kategóriába — s ez fontossági sorrendet is jelent — azok az igénylők kerülnek, akik életveszélyes, romos lakásokban laknak. A második kategória az egészségtelen otthonokban lakó családok neveit tartalmazza, azután következnek a fiatal házasok, a zsúfolt lakásban lakók és a bírói úton kihelyezendők. Félmilliárd forint megtakarítást értek el újításokból tíz év alatt az építőiparban Pénteken az Építők Dózsa György úti székházában, rendezték meg az építő- és faipari újítók, feltalálók második konferenciáját. Brutyó János, az építők szakszervezetének főtitkára üdvözölte a tanácskozás részvevőit, majd Lux László építésügyi miniszterhelyettes számolt be az építőipari újítómozgalom tíz esztendejének eredményeiről és a jövő feladatairól. A mozgalom méreteire jellemző adatként elmondotta, hogy csak az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok 1949-től, ez év júniusáig 83 153 újítási javaslatot fogadtak el , és ebből 65 937-et be is vezettek. A bevezetett újítások 654 millió forint megtakarítást eredményeztek anépgazdaságnak. Az újítóknak 32,7 millió forint díjat fizettek ki. A miniszterhelyettes a továbbiakban rámutatott arra, hogy legfontosabb feladat az épületek súlyának csökkentése, az építéstechnika iparosítása. Az építőanyagiparnak fel kell készülnie a könnyű, jól szigetelő anyagok gyártására, az elő- és utófeszített betonszerkezetek általános bevezetésére. Fokozott újítótevékenységre van szükség új padlóburkolatok bevezetése érdekében is, mert a fa világszerte hiánycikk. Magyar felsőoktatási küldöttség utazott a Szovjetunióba A szovjet felsőoktatási intézmények szervezetének, felépítésének tanulmányozására öttagú magyar felsőoktatási delegáció utazott Moszkvába. A küldöttség — amelynek vezetője dr. Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes — három hetet tölt a Szovjetunióban. Kulebakin akadémikus Magyarországon A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Magyar Tudományos Akadémia közötti együttműködési szerződés alapján háromhetes látogatásra Magyarországra érkezett a Szovjet Tudományos Akadémia öttagú küldöttsége V. Sz. Kulebakin akadémikusnak, az elektrotechnika világhírű professzorának vezetésével. A küldöttség az együttműködéssel kapcsolatos műszaki tárgyalásokon kívül látogatásokat tesz a műszaki egyetemeken, a magyar villamos kutató intézetekben, villamosipari és műszeripari üzemeket tekint meg. Ezen kívül a szovjet tudósok konzultációkat folytatnak magyar szakemberekkel A közlekedés újítóinak konferenciája A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az újítómozgalom tízéves évfordulója alkalmából egésznapos konferenciát rendezett. Földvári László miniszterhelyettes és Földvári Aladár, a szakszervezet főtitkára beszéde után a szakma több mint kétszáz egybegyűlt újítója és kiváló dolgozója tanácskozott az eredmények és a feladatokról. Befejeződött a KGST hibridkukorica termesztési tanácskozása A KGST-ben részvevő államok mezőgazdasági állandó bizottságának hibridkukorica termesztési szakemberei szeptember 25-e és október 2-a között Budapesten tapasztalatcsere tanácskozást tartottak. A küldöttségek megállapodtak a hibridkukorica termesztési kísérletek általános módszereiben. Szovjet szövetkezeti delegáció érkezett Budapestre Péntek délután P. A. Kabanov, a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezetei Központi Szövetsége elnökhelyettesének vezetésével, négytagú szövetkezeti delegáció érkezett Budapestre. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnökhelyettesei és vezető munkatársai. Lengyel bányaműszaki szakemberek érkeztek pénteken Tatabányára.