Magyar Nemzet, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

(ff ^ \J W of W Magyar Nemzet A HA­Z A F I A S NÉPFRONT LAPJA • A „massek" melyik társadalmi berendezé­sebe. Az árak szabályozása kevés ad nagyobb biztonságot a kisiparosnak­, kiskereskedő­nek: a szocialista, vagy a kapi­talista? Első intrádára az­­al­szik kézenfekvőnek, hogy a ka­pitalizmus, mert hiszen a kis­polgárság szerves része a pol­gári társadalomnak, s köny­­nyebben megtalálja a helyét benne, mint a szocializmusban, ahol “magánszektor". Megvan ugyan a helye az állami ipar mellett, d­e nem érvényesül­het animare rovására. Viszont ugyanilyen kézenfekvő, hogyha ez így lenne, nem tért volna vissza kapitalista országokból a szocialista Magyarországra a disszidált maszekek jelentős része. Az alaposabb meggondolás és számvetés azt mutatja, hogy a szocialista társadalom, amel­lett,­­hogy nyugodt megélhetést, rendezett életkörülményeket nyújt a tisztességesen dolgozó kisiparosinak, kiskereskedőnek, biztonságosabb létet teremt számukra, mint a kapitalizmus. A mi viszonyaink között a kis­iparosok és a kiskereskedők olyan cikkeket készítenek és árusítanak, amilyeneket az ál­lami ipar egyáltalán nem, eset­leg nem kielégítő mennyiség­ben gyárt, vagy pedig a nagy­ipar által elérhető minőségnél választékosabbat nyújtanak. Tudják tehát, mivel érdemes foglalkozniuk, a népg­azdaság tervszerűségének jótékony ha­tásaitól ők is részesednek. Ter­mészetesen ugyanúgy, mint a társadalom többi rétegének, a kispolgárságnak sem kell ret­tegnie a­ válságtól, amelynek pusztításai pedig kapitalista körülmények között nem kevés áldozatot szedtek közülük te. Emellett nálunk befagyott a tőkésedés csatornája, nem kell tehát attól tartaniuk, hogy alul maradnak a nagyobb, erősebb konkurenciával szem­ben, s tönkremennek. Minthogy pedig a szocializmus fejődése során a lakosság anyagi hely­zete folyamatosan javul, az igények nemcsak nőinek, de egyre sokrétűbbekké is válnak, a piac egyre felvevőképesebb lesz, ami tisztes hasznot nyújt a kisiparosoknak, kiskeres­kedőknek is. Igaz, hogy ugyanakkor nálunk nem lehet a sarki zöldséges bői nagykereskedő, sem a kötödetulajdonos nem nyithat nagyüzemet. De ha ez korábban a legtöbbük vágya volt, ha ezért görnyedtek lá­tástól vakulásig a varrógép mellett, a vasaló fölött, vagy a cipész­árral a kezükben, ha ezért roham­­ásztaik két fillér­rel olcsóbb beszerzési forrá­sért, riménkodtak nagyke­reskedőnek hitelért, banknak váltóért — a néhányra, akinek sikerült, azoknak az ezrei és tízezrei jutottak, akik kényte­lenek voltak feladni a nagyobb lakást, abbahagyatni a gyerek­kel az iskolát, segéd helyett munkára fogni a feleséget. S milyen gyakran volt hiába­való mindez, mégis sor került a rettegett transzferálásra, vagy létrejött a kényszer­­egyesség, bekövetkezett a csőd. Ma mindettől nem kell tarta­niuk, számolhatnak a nyugodt, biztonságos élettel. Ha az or­szág vezetésében korábban el­követett hibák sok kisiparos­ban, kiskereskedőben kételyt támasztottak be egzisztenciá­jukat illetően, a forradalmi munkás-paraszt kormány 23 hónapos tevékenysége meg­cáfolta ezeket a kételyeket. Az idén elkészült a régóta várt ipartörvény, azt megelő­zőleg pedig a kormány nem kevesebb, mint 40 helytelen rendelkezést módosított. Meg­­r­­vekedett a KTOSZ tekinté­­lye, beleszólása a kisiparoso­kat érintő problémák eldöntő­termelési biztonságot adott és mentesítette a kisiparosokat az olyannyira terhesnek vélt kötelező kalkulációtól. Növe­kedett a kisipari export. Könnyebb lett a közületi mun­kavállalás. A kisiparosok szerszámok és gépek beszer­zésére tizenöt milliós hitelke­retet kaptak. Biztonságosabb nyersanyagellátásuk. Rende­zést nyert több szociális prob­lémájuk. Hasonlóképpen a kiskereskedelemre vonatkozó 17. számú elnöki tanácsi ren­delet is arról tanúskodik, hogy a párt és a kormány tá­mogatja a becsületesen dol­gozó kispolgárt, segíti boldo­gulását. A kormány nyíltan, őszintén beszél arról a társadalmi sze­repről, amelyet példá­ul a kis­iparosok töltenek be hazánk­ban. Alapvető tevékenységük a javítások, a szolgáltatások, a luxusigények kielégítése, emel­lett a hagyományos kézmű­ipari, népművészeti tárgyak,­­ apróbb használati cikkek, nagy szaktudást igénylő egyedi da­rabok készítése, találmányok kivitelezése. A magánkisipar más jellegű árutermelő tevé­kenységét azonban idővel és folyamatosan a szövetkezeti kisipar, kisebb részben az ál­lami ipar veszi át, de a gazda­sági verseny alapján, nem pe­dig adminisztratív korlátozás­sal. Bátran mondhatjuk, hogy az utóbbi 23 hónap során sike­rült kiküszöbölni e téren a túl­kapásokat és a becsületes kis­kereskedő vagy kisiparos há­borítatlanul élvezi mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a törvény teremt szá­mukra. De természetesen csak ezeket. A népi demokratikus állam nem tűri a spekulációt, az üzérkedést, a haszon tisztes­ségtelen hajszolását és szigo­rúan felelősségre vonja azokat, akik ezt űzik. A többi között éppen a tisztességes, becsüle­tesen dolgozó kisiparosok, kis­kereskedők érdekében is, akik­nek súlyosan ártanak az üzér­kedők. A spekuláció megféke­zése nélkül nem lehet elérni, hogy a társadalom megbecsül­je a kisiparosokat, kiskereske­dőket, nem lehet gondoskodni arról, hogy semmilyen téren se legyenek hátrányban más dol­gozó rétegekkel szemben. Nézzünk néhány számot a fentiek alátámasztására. 1955- ben 114 700 ember dolgozott a magánkisiparban alkalmazot­takkal és ipari tanulókkal együtt. 1958 első felében 125 ezer. 1954-ben a kisipar 6768 alkalmazottat foglalkoztatott, az idén csaknem harmincöt­ezret, ipari tanulókkal pedig ötvenötezret. A tanulók húsz­ezres száma már önmagában is mutatja, hogy mennyire javult a kisiparosság munkalehető­sége. Mindezt csak még jobban megerősítik Kádár János állam­­miniszternek, az MSZMP első titkárának a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén mondott szavai: “A vá­rosi kispolgárság támogatja a szocializmus építését addig, amíg az neki bizonyos anyagi bázist ad és amíg kétséget ki­záróan megmutatja neki saját biztató jövőjét, mint magán­embernek és állampolgárnak. Ezt nekünk figyelembe kell venni és világosan meg kell mondanunk, hogy a városi kis­polgárságnak van perspektívá­ja Magyarországon.. Sok évig kell az, amit a kispolgárság — mondjuk a kisipar — ad. Mi nem kell nekünk? Nekünk nem kell az üzérkedő kispol­gár. A törvényt betartó, a tisz­tességes haszonnal megelégedő kispolgárra azonban szüksége van a társadalomnak és a nép­front-mozgalomnak is.* ­Újból kiélesedett a libanoni helyzet Amerikai harckocsik Beirut utcáin A külpolitikai helyzet­ ­ RIMOJ SZIGETÉRE a Kínai Népköztársaság részéről be­­jelentett tűzszüneti intézkedés óta is nagy mennyiségben érkezik utánpótlás. Az Új-Kína­ hírügynökség ezt a jelentését alátámasztja azzal, hogy a sajtótudósítók a megfigyelő állá­sokból meggyőződhettek róla: október 6-a óta akadálytalanul kikötnek az utánpótlást szállító csangkajsekista hajók a ki­­moji Lanolo-öbölben. A fucsieni frontról keltezett jelentés eh­hez hozzáfűzi még, hogy a csangkajsekista katonák, akik több mint egy hónapja nem tudtak előjönni fedezékükből, most az utánpótlás helyi elosztásában vesznek részt. A munka éjjel­nappal folyik és az eddig koromsötétségbe burkolózott Kimo­­jon most lámpák ezrei ontják fényüket a sötétség beálltával. A nyugati hírügynökségek tudósításai a partmenti szi­getek térségében beállt helyzetről meglehetősen ellentmondóak, abban azonban valamennyi megegyezik, hogy a csangkajsekista parancsnokság folytatja a partmenti szigetek hadianyag-ellátá­sát. Jellemző, hogy Forrest Edwards, az AP tudósítója is meg­írja: miközben az ágyúk hallgatnak, csangkajsekista hajók és repülőgépek továbbra is nagy mennyiségben szállítanak hadi­anyagot és más utánpótlást Kimojra. Az újságíró szerint leg­utóbb 27 hernyótalpas járművet tettek partra utánpótlással megrakodva. Nem érdektelen megemlítenünk Lester S. Bor­kes tábornoknak, a Tajpejen tartózkodó amerikai tanácsadó bizott­ság vezetőjének azt a megjegyzését, hogy a csangkajsekisták fegyveres erőiknek több mint az egyharmadát vonták össze a partmenti szigeteken offenzív terveik végrehajtása érdekében. Ezek a hírek is minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a csangkajsekista klikk továbbfolytatja agresszív katonai lépéseit.­­ AZ ÚJ VÁLASZTÁSI RENDSZERT kommentálják a pá­­rizsi lapok. A Le Monde hasábjain Jacques Fauvet, az is­mert publicista a választójogi reform célkitűzéseiről megálla­pítja, hogy ennek elsődleges politikai célja a kommunista képviselők számának csökkentése, anélkül, hogy leszorítanák a szocialisták képviseletét, amelyet szükségesnek tartanak a kor­mánytöbbség egyensúlyához. A másik célkitűzés, szerinte, az, hogy "meg akarják fegyelmezni és szelídíteni" a parlamentet. A publicista úgy véli, a de Gaulle-kormány véget akar vetni annak a rendszernek, hogy a nemzetgyűlés uralkodjék. Fauvet feltételezi, hogy a képviselők “bármilyen szoros legyen is majd a nyakörvük, megpróbálnak szabadulni tőle". A francia kormánynak azzal a rendeletével, amely kon­centrációs táborok létesítését teszi lehetővé, vezető helyen fog­lalkozik a l’Humanité. A rendelet — mint a lap megállapítja — jogot ad a hatóságoknak arra, hogy olyan személyeket, akik közvetett vagy közvetlen módon anyagi segítséget nyúj­tottak az algériai felkelőknek, eltávolíthassanak lakóhelyükről, kényszerlakhelyet jelöljenek ki számukra, vagy internálják őket. Ez a rendelet az abszolút önkény útját nyitja meg — ál­lapítja meg a PHumanité — és felhasználható az algériai tár­gyalások minden híve ellen. A lap felhívja a francia demokra­tákat, egyesítsék erőiket a fenyegetett szabadságjogok védel­mére. Kon tábori felszerelésű, acélsi­sakos gyalogosok fegyverrel vagy géppisztollyal foglaltak helyet. Zavaros a belpolitikai helyzet Libanonban Beirutból jelenti az MTI. Az­ AP híradása szerint Rasid Ka­rami libanoni miniszterelnök szerda este benyújtotta lemon­dását Sehab elnöknek, de még nem ismeretes, vajon Sehab a lemondást elfogadta-e. Karami újságíróknak kijelentette, hogy még nem mondott le, de ennél többet nem volt hajlandó kö­zölni. Mindezt megelőzően az elnöki palotában hosszú mi­nisztertanácsot tartottak, ame­lyen Sehab elnökölt. Az AP szerint Sehab tábornok való­színűleg katonai kormányt bíz meg a Katami-kormány utó­dául. Szerda este amerikai tankok vonultak végig Beirut utcáin, de nem közölték, hogy a bevo­nulásnak mi az oka. Egy ame­rikai katonai szóvivő később újságírók előtt azzal magya­rázkodott, hogy ellenőrzés alatt akarják tartani az amerikai katonai utánpótlás útvonalát. Indoklása szerint erre azért volt szükség, mert egy ameri­kai katonai autót a meg nem ál­lapítható egyenruhát viselő li­banoniak­ feltartóztattak és az autóban ülő katonákat lefegy­verezték. Az AP jelentése szerint va­lószínűtlennek tartják, hogy Karami a parlamenttől bizal­mat kapjon. A parlament 66 képviselője közül ugyanis 31 a képviselőház elnökének köz­vetítésével bizalmatlansági in­dítványt nyújtott be Sehab elnöknek. A bizalmatlansági indítvány aláírói Camille Chamown volt elnök pártjá­nak a nemzeti liberális pártnak, valamint a Bekka-tömbnek és a nemzeti szociális pártnak a tagjai. E pártok szóvivői ki­jelentették, biztosak abban, hogy még legalább két képvi­selő csatlakozik hozzájuk. Mint az AFP a libanoni helyzetről közölt ismertetésé­ben írja, egyes körök szerint a miniszterelnök már lemon­dott, mások szerint a lemon­dást csak később jelentik be, ezt megelőzően azonban Ka­tami állítólag kérni fogja az amerikai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonulását. Meg nem erősített hírek szerint Sehab tábornok szer­da este megbeszélést folyta­tott az Egyesült Államok nagykövetével. Azt az ameri­kai közleményt, amely beje­lenti, hogy az amerikai csapa­tok,­­ha csak előre nem látott cselekmények nem következ­nek be­, október végéig kivo­nulnak Libanonból, a libanoni rádió röviddel azután közölte, hogy azt Washingtonban nyil­vánosságra hozták. Sehab köztársasági elnök csütörtök délelőtt magához ké­rette a két egymással szem­benálló tábor képviselőit. Az AFP jelentése szerint csütörtökre virradó éjszaka mintegy 15 amerikai harckocsi vonult fel Bejrútban a repülő­tér és a kikötő közötti fő útvo­nalakon. Csütörtök délelőtt a hatalmas Patton-mintájú harc­kocsik — amelyeknek jelenlé­tét még a partraszállást kö­vető napokban is szigorúan el­titkolták —, még a város szí­vében alkottak. A harckocsi­ Az amerikai parancsnokság nyilvánvalóan megfélemlítési célokból határozta el a harc­kocsik felvonultatását. Rendkívüli intézkedések Pakisztánban Karacsiból jelenti az MTI. A Reuter közlése szerint Mo­­hammed Ajub Khán tábor­nok, a pakisztáni hadsereg főparancsnoka — akit a had­bíráskodás bevezetésével bíz­tak meg — szerdán beszédet mondott a rádióban. Kijelen­tette, Iszkander Mirza elnök intézkedéseinek végső célja, hogy “helyreállítsa a demok­ráciát amelyet a nép megért és amelyért fáradozik". A to­vábbiakban Ajub tábornok a politikai vezetőket bírálta, akik a jelenlegi zűrzavart Pa­kisztánban előidézték. “Ha el­jön az ideje, szabadon meg­kérdezzük a nép véleményét. Hogy erre mikor kerül sor, az csak az eseményektől függ — mondotta. Közölte, hogy Nyu­­gat-Pakisztánban három te­rületi katonai biztost is kine­veznek. “Ebben a válságos helyzet­ben szükségesebb, mint vala­ha, hogy a fegyveres erők ál­landóan felkészüljenek egy esetleges külső agresszió el­len. De teljesen tisztában varrnak azzal ie, hogy az or­szág belső szilárdsága okvet­lenül szükséges ahhoz, hogy sikeresen visszaverhessék a kívülről jövő támadást" ■— mondotta. Az AP közli, hogy Moham­­med Ajud Khan tábornok szerdán közzétette a hadbírás­kodás rendelkezéseit. Karacsit, Kelet- és Nyugat-Pakisztánt elkülönített katonai övezetre osztják. A rögtönítélő bíróságok az alábbi bűncselekményekért hozhatnak halálos ítéletet: csatlakozás vagy csatlakozási kísérlet kívülről behatoló ellenséges zendülőkhöz, láza­­­dókhoz, vagy ellenséges ügy­nökökhöz; fosztogatás; rablás; az ellenség támogatása vagy rejtegetése; a fegyveres erők megtámadása, ellenszegülés, a kormányjavak megrongálása (elpusztítása), igazoltatás ese­tén a való adatok eltitkolása; hamis közlések; nyomozás vagy per során a vallomástétel megtagadása; árufelhalmozás; csempészés vagy csempészek segítése. A rendelkezések szerint a sajtóban, rádióban, vagy más módon nyilvánosságra hozandó anyagokat előzetesen cenzú­rázni kell. E rendelkezés meg­szegője hétévi börtönnel sújt­ható. Bakhtiar Raana vezérőrnagy, a pesavari térség parancsnoka szerdán újságírók előtt kije­lentette, hogy a katonaság le­pecsételte ,a politikai pártok hivatali helyiségeit,­­mivel az országban egyetlen politikai párt sem működhet­. A tábornok hangoztatta, hogy a hadbíráskodás idején a polgári szervek tovább vég­zik rendes munkájukat, a fegyveres erők fő feladata ez­után is az lesz, hogy az orszá­got “minden külső támadás el­len megvédje-e. Az ENS­Z-közgyűlés és a különleges politikai bizottság ülése New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsá­gának szerdai ülésén került sor a bizottság alelnökének és előadójának megválasztására, valamint a napirendre tűzött kérdések megvitatási sorrend­jének meghatározására. A bizottság alelnökévé Tur­­gut Menemencioglu török kül­döttet, előadóvá pedig Edmond Sylvarant, Haiti képviselőjét választották. A bizottság ezután a napi­rendre tűzött kérdések meg­vitatásának sorrendjét tárgyal­ta meg. Hosszan tartó vita után a bi­zottság egyhangúlag úgy dön­tött, hogy első napirendi pont­ként a Délafrikai Unió kormá­nyának politikája következté­ben keletkezett faji összetűzés kérdését tárgyalja meg. A többi kérdés megvitatásának sorrendjét a bizottság később állapítja meg. Az ENSZ közgyűlésének szerdai ülésén a Gazdasági és Szociális Tanácsa a tanács ha­todik új tagjául Afganisztánt választották. A következődőben az ENSZ Gyámsági Tanácsa három nem állandó mandátumának betöl­tésére került sor. A választás következtében Paraguay lép a tanácsból ki­váló Guatemala helyére, Bur­ma és az Egyesült Arab Köz­társaság pedig már korábban is tagja volt a tanácsnak. Az ENSZ közgyűlése ezután elnapolta ülését. Gromiko szovjet külügyminiszter hazautazott New Yorkból New Yorkból jelenti a TASZSZ. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ-közgyűlés 13. ülés­szakán részt vevő szovjet kül­döttség vezetője szerdán New Yorkból hajón hazaindult Moszkvába. A szovjet ENSZ-küldöttség vezetését V. A Zorin külügy­miniszterhelyettes vette át. Az Egyesült Arab Köztársaság kormányának tagjai letették az esküt Az AFP jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság központi kormányának és a két tartományi kormánynak a miniszterei szerda este Nasz­­szer elnök jelenlétében letet­ték az esküt. Az Egyesült Arab Köztársa­ság kormánya a szíriai földre­formról szóló törvény után rendeletet fogadott el a szí­­riai tartomány nomád törzsei­nek jogi helyzetéről. A rende­let — amely azonnal hatályba lépett — előírja, hogy a tör­zsek tagjai Szíria minden ál­lampolgárával egyenlő jogokat és kötelességeket élveznek. A földreform-törvény értelmében a beduinokat is földhöz lehet juttatni. Haurani, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke közölte, hogy a szíriai törzsek eddig nem tartoztak sem a polgári, sem a büntetőjogi törvények hatálya alá, a törzsfőnökök adót szedtek és például önké­nyesen jelölték ki a törzsek parlamenti képviselőit. Hivatalos szíriai adatok sze­rint a nomád és félnomád tör­zsek Szíria lakosságának kö­rülbelül hat százalékát tes­szé le .

Next