Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
mms&iw?' ■ ■ ~ . " - ■ ■ /*? v‚t lg n\ (o foly‚‹'iratofe 51 - Macar Vnwie= A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Az értelmiség helye Minap közölt cikksorozatunk a falusi értelmiségről, alapot ad általános következtetésekre az értelmiség egészét illetően is. A legszembeötlőbb az értelmiség számszerű növekedése a munkásosztály vezette magyar társadalomban. Kétségtelen, hogy ez a folyamat nem magától megy végbe, hanem a népi demokratikus álam tudatos tevékenysége folytán. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt,hogy az állam magára vállalta az értelmiséggé válással járó, hosszú esztendőkig tartó tanulás költségeit, s ezzel módot nyújt arra, hogy ne a vagyoni helyzet, hanem a tényleges tudás, illetve a tudás megszerzésének vágya, a szellemi érdeklődés legyen az egyik legdöntőbb szempont a leendő értelmiség kiválasztásánál. Másodszor: a mi társadalmunk több értelmiségi munkalehetőséget kínál, vagy ami ennek a másik oldala, társadalmunknak több szellemi tevékenységre van igénye, sokkal nagyobb értelmiségi munkára van szüksége, mint a korábbinak. Pusztán ez az egy tény tehát: az értelmiség számszerű növekedése jelzi az értelmiségiek nagyobb szerepét a szocialista rendszerben. Miben áll a megnövekedett társadalmi szerep? Abban, hogy a szocialista rendszer a termelőeszközök olyan mérvű fejlesztését tűzi ki célul, amely messze maga mögött hagyja a kapitalizmust. A modern nagyipar fejlődése pedig növekvő társadalmi szükségletet teremt mérnökök, technikusok, közgazdászok, agronómusok, mindenfajta szakemberek és tudományos kutatók iránt A szocializmus csakis a munka magasabb termelékenységével, a termelt javak nagyarányú növekedésével, a tömegek életszínvonalának növelésével győzheti le a kapitalizmust. Ezt az alapvető feladatot az értelmiség nélkül megoldani nem lehet, sőt, csakis a korábbinál magasabb szintű értelmiségi munkával valósítható meg. Ez azonban csak az egyik része a dolognak. A szocializmus építése az egész nép szellemi színvonalának emelkedésével kell hogy együttjárjon, s ez a kulturális fejlődés megint csak igen nagymértékben az értelmiségen múlik. Végül, de nem utolsósorban a tömegek szocialista tudatának kialakításából is igen sok hárul az értelmiségre, amelynek közvéleményformáló befolyása messze meghaladja számarányát. E feladatok vállalása az értelmiségi lét legmélyebb lényegéből fakad, abból, hogy a szellemi tevékenység a megismerés és megismertetés szüntelen folyamatában a változást, az előrehaladást szolgálja, megvan a képessége a természet és társadalom folyamatainak átgondolására és absztrahálására, látószögének tágítására, a lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére. Vagyis: az értelmiségben megvan a képesség, hogy a munkásosztály oldalán szocialistává legyem. A mai magyar értelmiség igen komplex társadalmi képződmény. Problémái legalábbis három síkon jelentkeznek: a régi értelmiség, a fiatal értelmiség és a munkásokból, parasztokból lett új értelmiség között. Alapvetőbb megoszlás azonban, hogy bár az értelmiség egy részét még mindig a burzsoáziához kötik nézetei, kapcsolatai — értelmiségünk nagyobb része már szocialista, vagy úton van, hogy azzá legyen. Az utóbbi másfél esztendőben mélyreható változás, tisztuló erjedés ment végbe az értelmiség között is. Ez a folyamat nem most kezdődött, haladt a szocializmus építésével. De most ért be, mint sok minden más, ami tizenhárom esztendő alatt ebben az országban történt. A néphatalom szilárdsága, a kormány következetes, egyenes, őszinte, szókimondó politikája az utóbbi két esztendőben eloszlatott sok értelmiségi kételyt, megcáfolt sok téves németet, megkönnyítette az állásfoglalást új, szocialista rendünk mellett. Korábban az értelmiségi politika fő torzulása az volt, hogy közömbösség mutatkozott az értelmiség tömegeit alkotó mérnökök, orvosok, pedagógusok igényei iránt, de a mindent elnéző udvarlás politikája folyt az értelmiség legfelsőbb rétege irányában. A napi politika állandó kritikai elemzése — ez a sajátosan értelmiségi tulajdonság — ma arról győzi meg az értelmiséget, hogy igényeit a párt és a kormány figyelembe veszi és a lehetőségekhez mérten kielégíti. Ennek egyik legutóbbi jele a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók tervbe vett fizetésrendezése. Kétségtelenül van aránytalanság e rétegek fizetése és más kategóriák jövedelme között , a kormány teljesen tudatában van annak, hogy ezen változtatni kell. Ez azonban nem befolyásolja azt a tényt, hogy a magyar értelmiség egésze jobb anyagi körülmények között él, mint a két világháború közötti. Az értelmiségi munkanélküliség, a szellemi ínségmunka ismeretlen fogalom tizenhárom esztendeje Magyarországon, ellenkezőleg, a legkülönbözőbb foglalkozásokban nyílik lehetőség külön keresetre, a jövedelem kiegészítésére. Igen sok értelmiségi munkakörben prémium járul a fizetéshez. Színház, mozi, könyv, hangverseny ma összehasonlíthatatlanul olcsóbb, a kereset jóval kisebb részét teszi ki, mint korábban, tehát jóval könnyebb az értelmiségi kultúrigények kielégítése. Mind több értelmiségi jut külföldre, tanulmányutakon, szakmai konferenciákon vagy társasutazásokon. Ez azonban csak egyik része a társadalmi megbecsülésnek. Az értelmiség a munkásosztály szövetségeseként nagyobb közéleti szerephez is jut, mint a burzsoázia kiszolgálójaként. A Hazafias Népfrontban az értelmiség megtalálja ahelyét a szocializmus építésének alakításában. Tükröződik ez abban is, milyen sok értelmiségit jelöltek tanácstagnak, országgyűlési képviselőnek. S nem árt emlékeztetni arra, hogy a múltban legfeljebb, mint virilista került be egy-egy ügyvéd a városi képviselőtestületbe, a parlamentbe pedig aligha juthatott be olyan értelmiségi, akit nem fűztek családi, üzleti kapcsolatok az uralkodó osztályokhoz. Akár a szellemi tevékenységet, akár az életkörülményeket, akár a társadalmi szerepet nézzük tehát, a szocializmus sokkal többet nyújt az értelmiségnek, mint a kapitalizmus. Ez megkönnyíti, hogy az értelmiség színes-lélekkel a szocialista társadalmi rend mellé álljon. A harmincas évek értelmiségi problematikáját kevesen fejezték ki olyan teljességgel, mint Bálint György, ő adta azt a tanácsot az ifjú intellektüeleknek: merüljenek alá a tömegek történelmi kavargásában, mert így találkozhatnak megújultan önmagukkal. A szocializmus teremtette meg az idejét a tanács megfogadásának. A magyar értelmiség túlnyomó többsége a nép mellé állt, s nem hagyja onnan eltántorítani magát A kormány szóvivőjének nyilatkozata a szocialista országok együttműködéséről, ipari fejlődésünkről, a beruházási politikáról és a választásokról Gyáros László, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormányszóviA lengyel párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatására vonatkozó kérdésre a szóvivő kijelentette: — Őszintén örülünk minden lépésnek, amely a szocialista országok egységét és összeforrottságát erősíti. Ebből a szempontból nagyra értékeljük a Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak által vezetett lengyel delegáció szovjetunióbellátogatását. őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése és továbbfejlesztése nemcsak minvője pénteken értekezletet tartott, amelyen válaszolt a kérés a külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire, den egyes szocialista állam érdeke, további fejlődésének és megerősödésének alapvető követelménye, hanem elengedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további megerősödésének és a békének is. A szocializmus ellenségei napjainkban arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét, minden eszközt felhasználnak arra, hogy éket verjenek a szocialista országok közé. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egysége napról napra erősödik és a szocialista országok testvéri együttműködése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. vízienergiájának hasznosítására létrejött magyar—csehszlovák megállapodásra vonatkozott. A szóvivő közölte, hogy a két baráti ország kormánya által kiküldött bizottságok október elején folytatott tárgyalásainak eredménye, hogy a kérdés a megvalósulás stádiumába került. A Minisztertanács jóváhagyta az erre vonatkozó határozatot. Elsőnek a nagymarosi vízierőművet kell megépíteni. Az egész, Bratislavától Nagymarosig terjedő közös érdekű Duna-szakasz vízienergiájának hasznosítása közös tervezésben, beruházásban és kivitelben készül. E Duna-szakasz vízienergiájának teljes kihasználását a két ország az Gyáros László ezután külkereskedelmünk helyzetéről adott felvilágosítást. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a piaci igényeknek megfelelően nehézipari exportunk terén fokozzuk a komplett gyári berendezések exportját, világszerte elismert távközlési iparunk gyártmányainál korszerűsítéseket hajtunk végre, így a Rotary-rendszerű telefonközpontok mellett crossbar-rendszerű telefonközpontokat is rövidesen exportálni fogunk. Műszeripari exportunk a Szovjetunió nagy rendelései eredményeként át tud térni a tömeggyártásra. ■ . . . A közszükségleti importcikkellátottságunk ma már az 1954. évinek hatszorosára emelkedett. Az 1959. évi behozatali program az import további fejlesztését irányozza elő. Bútorhiányunk csökkentésére a következő időszakban nagy beruházásokat hajtunk végre. Korszerű megmunkáló gépeket állítunk be, de az eddiginél nagyobb mértékben hozunk majd be kész szobaberendezéseket, vagy egyedi kisbútorokat is. A lakosság műanyagellátottsága jelentősen javulni fog és a keresett háztartási gépekben is nagyobb lesz a választék. Gondoskodni fogunk 1959-ben a személygépjárműimport növeléséről, amennyiben biztosítjuk Moszkvics, Spartak, Wartburg és más kiskocsi típusok behozatalát. Külföldi tárgyalásaink jó mederben folynak. A baráti országokkal részben most készítjük elő, részben már folytatjuk is az 1961—1965. évi terveink kölcsönös egyeztetését. Külkereskedelmi forgalmunk a tőkés országokkal is kedvezően alakult. Kereskedelmi mérlegünk szeptember végével érdemleges aktívumot mutat. Ezzel kapcsolatban a szóvivő megemlítette, hogy a nyugati 1975-ig terjedő távlati tervében úgy irányozza elő, hogy a nagymarosi vízlépcső tervezése a jövő év végére elkészüljön, az építési munkálatok már 1960-ban megkezdődjenek. Magyarország a nagymarosi erőműből már 1965-től kezdve körülbelül 60 megawatt teljesítménnyel évente mintegy 415 millió kilowatt óra áramot kap. A következő láncszemként épülő felsődunai erőmű pedig mintegy háromszorosát fogja adni a nagymarosi erőmű energiatermelésének. A közös erőmű építkezés kiemelkedő példája a KGST-hez tartozó országok baráti együttműködésének, piacokon mutatkozó válságjelenségek, valamint gazdasági integrációs törekvések növekedő feladatok elé állítják exportvállalatainkat. Foglalkozott Gyáros László az AP október 23-i bécsi jelentésével, amely szerint “a kommunisták szerda este az amerikai követség épülete előtt Mindszenty-ellenes tüntetést szerveztek-e. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: alig múlik el olyan hét, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne költenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyeknek tojásain Budapesten tartózkodó nyugati urak kotlanak, mielőtt azonban még a kiskacsák kikelnének, gyorsan átszállítják eiket Bécsbe. Felvetődik a kérdés: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcáfolja? Talán csak nem azért, mert a követség hosszan tartó vendégszeretetét élvező Mindszenty víziói a követség beosztottjaira is átragadtak és tüntető tömegnek nézték a békés járókelőket vagy a követség előtti téren sétálgató szeratatespárokat?... A Medszenty-ügyben történt amerikai—magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre a szóvivő közölte, hogy e magyar kormány álláspontja nem változott. Az 1959-es terv előkészítéséről a szóvivő közölte, hogy a Gazdasági Bizottság néhány héttel ezelőtt jóváhagyta a jövő évi terv keretszámait. A részlettervek kidolgozása befejezés előtt áll és rövidesen megkezdjük ezek egyeztetését a Tervhivatalban. A végleges tervjavaslat előreláthatólag decemberben kerül a kormány elé. A lettgyel párt- és kormányküldöttség moszkvai útjáról JVovertssife nehézipari exportunk Borzalmak a Virágok Szigetén A Brazíliába került magyarokról Gyáros László elmondotta, hogy ez év folyamán az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta annak a néhány magyar családnak a kálifariája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát Ezzel kapcsolatban ismerteti a szóvivő Lindt úrhoz, az ENSZ menekültügyi főbiztosához írt, október 1-én keltezett levelet mely így kezdődik: ».Mélyen tisztelt Elnök Úrt E levélben több mint hétszáz személy, gyerek, asszony, férfi fordul Önhöz és Önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért Több, mint hétszáz, a nyugati propaganda által megtévesztett személy, akiket mint rabszolgákat eladtak és éhhalálra ítéltek. Nem tudunk máshová fordulni védelemért a »magyar komité«, a brazil hatóságok és az organizáció véres, kegyetlen terrorja elől...« •»A ,magyar komité’ vezetői — dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeverin páter és dr. Jancsó Albert, volt hadbíró százados — több milliót sikkasztottak amenekültek’ részére összegyűjtött pénzből , hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van. A szóvivő a levél alapján ismertette, hogy ez év február 8-án Rio de Janeiróban, a Virágok Szigetén több mint 700 személyt összevertek, majd erőszakkal elhurcoltatták őket az őserdő vidékére. A levél írója szerint dr. Alberto Gonzago Fernandez, az ENSZ délamerikai menekültügyi megbízottja mindenbenfedezi amagyar komité üzelmeit, és az elégedetlenkedőket egyik legutóbbi látogatásakor súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem nyugszanak bele sorsukba. A szóvivő másik levelet is ismertetett, amelyben a többi között ezek a sorok olvashatók: »... tudja meg mindenki, hogy milyen lehet a ,szabad világ’, a ,mesés* Nyugat ahol már nem lehet bírni a nélkülözést és a nyomort, ahol rútul becsaptak és félrevezettek számtalan magyart« A szóvivő ezután kijelentette: könynyű volna most előszedni a Szabad Európa és társai különböző hátborzongató rommeséit a magyarországi állapotokról és szembeállítani azokat a külföldre szökött magyarok tényleges helyzetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldrekerült magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyalásokat folytattak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Meg kell azonban jegyeznem, hogy eddig nem sok látható eredménnyel. Tiltakozunk az USA újabb beavatkozási kísérlete ellen Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958. október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Gyáros László kijelentette: Nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt az egyet bizonyítja, hogy az amerikai kormánykörök csökönyösen ragaszkodnak a más népek belügyeibe való durva beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. Nem lehet kétséges, hogy ez a szervezett uszítás csakis a nemzetközi kapcsolatok további rontását, a feszültség fokozását szolgálhatja. Vajon ezt szándékoznak ilyen leplezetlenül dokumentálni az illetékes amerikai körök? Ha igen, akkor felesleges, mert a világ népeinek döntő többsége már amúgy is szilárdan meg van győződve arról, hogy a béke híveit és a nemzetközi együttműködés őszinte barátait nem az Egyesült Államok kormányköreiben kell keresni. Felesleges ezt ilyen újabb gesztusokkal még nyilvánvalóbbá tenni. A hústól műtorcimarendszerrel A magyar kormány ennek tudatában mélységesen elítéli és visszautasítja az Egyesült Államok kormányának ezt az újabb provokációját és A leghatározottabban tiltakozik a hazánk belügyeibe történő ismételt otromba beavatkozási kísérlet ellen. Egy további kérdés a Duna A beruházási többlet egynegyedét lakásépítésre fordítjuk Az idei eredmények jobbak a vártnál. Ezért a jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. Ez elsősorban a beruházásokra vonatkozik. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani. A megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tiszavidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbrehozni. A hengermű elkészültével olyan hengerelt árut tudunk majd az ipar rendelkezésére bocsátani, amelyet eddig legnagyobb részt nyugati valutáért vásároltunk. A Vegyikombinátssall pedig egész ipari struktúránk átalakítása, egyebek közt műanyagellátottságunk szempontjából van igen nagy jelentősége. A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg, 1959-ben a fogyasztási alapot csekély mértékben ugyan, kb egy százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához képest. A u-i «1’-fareske'1'-rt: forgalmon belül tovább nő ez iparcikkek részesedési aránya. Emelkedik a magasabb tápértékű élelmiszerek fogyasztása. Általában javul a lakosság áruellátása. Az ideihez képest némileg javul az