Magyar Nemzet, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

Hétfő, 1358. dővember 29.) Magyar,NeHiZet Kínai áru Magyarországon Sikeres szerződéssel érkezett haza a magyar kereskedelmi delegáció Több mint hat éve, hogy — magyar kezdeményezésre —, úgynevezett választékcsere­­forgalom kezdődött a népi de­mokráciák belkereskedelmi minisztériumai között. Ennek az a lényege, hogy a belkeres­kedelmi készletekből jobban kielégítsék a másik ország fo­gyasztóinak igényeit. A kap­csolatok évről évre erősödtek, a választék bővült, ilyen mó­don vásároltunk jelentős mennyiségű lengyel papírárut, kátránypapírt, sertéshúst, szovjet órákat, fenyőfűrész­árut, kerékpárt, hűtő- és mo­sógépeket, csehszlovák textí­liát, román háztartási faárut és így tovább. Kína most kapcsolódik be első ízben ebbe a forgalomba. A magyar belkereskedelmi delegáció, amely hosszabb időt töltött ebből a célból a Kínai Népköztársaságban, ezekben a papokban érkezett haza, s mint a delegáció tagjai elmondot­ták, útjuk teljes sikerrel járt. Mindenütt nagy szeretettel és megértéssel fogadták őket, s a kínai kereskedelmi szervek ré­széről a lehető legnagyobb tá­mogatást kapták. Megtekintet­ték a legjelentékenyebb nagy­kereskedelmi raktárakat és kí­nai kollégáik minden igényük­nek messzemenően igyekeztek eleget tenni. Nem érdektelen egyébként, hogy ez volt az el­ső magyar belkereskedelmi delegáció, amely Kínában járt. A delegáció látogatásai, s az első megállapodás így bizo­nyos mértékig piackutatás­számba mennek. Mi elsősorban sátrakat, ponyvákat, háztartási gé­peket és kerékpárokat szállítunk belkereskedelmi készleteinkből Kínába, s első szállítmányaink — teljes megelégedésre —, már meg is érkeztek. A cse­rébe kiválasztott áruk igen széles választékot képviselnek és minden bizonnyal megnye­rik majd a hazai közönség tet­szését. Az első kínai szállítmány igen tekintélyes: nyolcvan cikkcsoportban sok száz cikket tartalmaz. Kezdjük talán a frotíráruval, hiszen ebből már kapott kisebb mennyiséget ko­rábban is a kereskedelem. Ez­úttal sokkal szélesebb válasz­tékban érkeznek majd mintás frotírtörülközők és fürdőlepe­dők. Kapunk kiváló minőségű gabardin és tropical férfi­szöveteket, tisztaselyem férfiingeket, pizsamákat és női pongyolát. Méteráru is lesz a szállítmány­ban, elsősorban ingselyem, bu­­retselyem, valamint teddiber és bársony. Ugyancsak a hazai választé­kot bővíti a Kínában nemzeti cikknek számító termosz, amely különleges turista és más kivitelben érkezik, a sok már ismert és új típusú kínai töltőtoll és a porcelán. Az utóbbiból részben díszműáru­ról van szó — vázákról, hamu­tálcákról, bon bonni­erekről és a kínai népművészetet tükröző figurákról, köztük kézzel fes­tett, művészi értékű, egyedi darabokról is — részben pedig modernvonalú étkészletekről. Az ajándékcikkeknek ugyan­csak egészen széles skálája sze­repel a küldeményben: nyakláncok, karkötők, csontból és más eredeti díszmű­anyagokból, csipke asztalterítők, finomművű lakk díszdobozok, sajátos kínai zsírkő-figurák és fa­faragások. Bevásárlóink a különlegessé­gekről sem feledkeztek meg. Ezek közül bizonyára különö­sen kapós lesz a »Peking« töl­tőtoll-tinta, amely a szakértői vélemény szerint tartósabb s jobb vegyi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Parker, a kínai rágógumi, s a különleges pácolású pipadohány, amely viszont, hír szerint, a legjobb angol pipadohányokat is felül­múlja. Kapunk hűsítőitalokat, pél­dául ananász-lét és »­Kína­cola«-t, amelyről azt mondják — akik mindkettőt ismerik —, hogy jobb a Coca-colá­nál. Héjas földimogyoró és narancs is szerepel a listán, valamint teljes tojáspor, amely már je­lenleg is nagy segítség a házi­asszonyoknak a téli tojás­hiányban. Az érkező kínai cikkek ára lényegében megfelel majd a magyar cikkek ár­színvonalának. Az egész szállítmányt­­ in­kább a cikkek nagy száma jel­lemzi, s nem a különösen nagy mennyiség, hiszen a cél is az volt, hogy a választék­bővítés mellett gyakorlatban is meg­vizsgálják az effajta újdonsá­gok kelendőségét. 1959-ben — a kölcsönös ta­pasztalatok alapján —, újabb tárgyalások indulnak. Az első szállítmányok pedig — köztük a narancs —, már el is indul­tak Magyarországra és hat— nyolc hét múlva megjelennek a magyar piacon. (b. j.) KARÁCSONYI KRÓNIKA Színes, hangulatos, változa­tos és mozgalmas volt az idei karácsony hármas ünnepe. Talán az utóbbi évek legfor­galmasabb karácsonya volt ez nemcsak üzleti forgalom szempontjából, hanem a MÁV vonalain is. A balatoni, a sze­gedi és a miskolci fővonalon különösen a déli órákban két, sőt három tehermentesítő vo­nat is indult, valamennyi zsú­foltan. Ez a nagy utasforga­lom azt jelentette, hogy ka­rácsony előestéjén több mint tizenkétezren utaztak vidékre és körülbelül feleannyi utas érkezett az ellenvonatokon a fővárosba, rokonok, szülők körében ünnepelni. Halpiac végkimerülésig Karácsony estéjén zuho­gott az eső. A Meteorológiai Intézet időjelzése ezúttal teli­be talált: fekete, de tavaszias karácsonyi időjárás uralko­dott. A záporozó eső azonban nem zavarta a családias han­gulatot, hiszen mire megeredt az éjszakai zápor, már javá­ban folyt mindenütt az ottho­nokban a karácsony esti va­csora. A hagyományos hangulat előrevetette árnyékát az élel­miszerpiac hihetetlenül nagy forgalmában. A halsátrakban végkimerülésig fickándoztak a potykák és mérték a hatal­mas harcsa­filéket. Rekord kirándulóforgalom A régi karácsonyok króni­káinak hagyományos adata volt a tömérdek "bejgli-mér­gezésről"­ szóló beszámoló. Megkérdeztük most is a men­tőket, s azt a választ kaptuk, hogy az ételmérgezés — amely ünnepek után általá­ban bejgli-mérgezés néven volt hírhedt — kiment a di­vatból. Az idén is inkább csak alkoholmérgezés esetekhez hívták a mentőket, számsze­­rint négy helyre. Az emberek ma már nemcsak az ünnepi lakomákon laknak jól. A táp­lálkozás általános színvonala emelkedett, a jóllakott em­ber pedig ünnepi vacsorán is kevesebbet eszik. Csütörtökön kedvezett az időjárás a kirándulóknak, ezért aztán szabályos kora­tavaszi kiránduló­láz uralko­dott a fővárosban. Emberfür­töket láttunk a fogaskerekű lépcsőin, rekordforgalmat bo­nyolítottak le a sza­badság­­hegyi éttermek és vendéglők, a téli időjárásra is berendez­kedett budai -nnyári­ vendég­lők. A villamosok ünnepi menet­rend szerint, azaz korlátozott járatokkal közlekedtek, ez bi­zony meglátszott a villamos­­forgalom külső képén is: itt is gyakoriak voltak az ember­fürtök. Szabályos csúcsforgal­­mi időpontok voltak például koradélután és koraeste, ami­kor városszerte elkezdődött a rokonlátogatás, ez a hagyomá­nyos budapesti karácsonyi népszokás. Telt ház mozikban, színházakban, házasságkötő teremben öreg pesti népszokás a ka­rácsonyi házasságkötés is. Re­kord volt­ házasságkötésben a Központi Házasságkötő Te­remben, a XII. kerületi, a VIII., VII. kerületi, továbbá a XIV. és XXII. kerületi anya­könyvi hivatalban. Moziba, színházba nem ju­tott el az, aki jó előre nem gondoskodott jegyről, így is tö­meg ostromolta a Filmmúzeum pénztárát, »hátha« alapon, mert egy kedves régi filmet újítottak fel Telt ház volt a lottó húzásá­nál is a MEDOSZ kultúrottho­­nában. Mintha csak érezték volna az elszánt lottózók, hogy ötös találat szaga terjeng a levegőben. Krumpli-búcsú Budán Tíz évvel ezelőtt tartották utoljára Budán a vízivárosi krumpli-búcsút, amely évszá­zados pesti népszokás. Az 1838-as árvíz után, amikor nemcsak a pesti, hanem a vízi­városi parton is sok ház dőlt romba, éhínség lépett fel Pest- Budán. A Víziváros nagy része sokáig víz alatt volt. A régi Országút — a mai Mártírok útja — környékén, a Horváth utcai, Kacsa utcai, Kapás ut­cai vendéglőkben gyülekeztek az éhező polgárok, akiknek a Buda-környéki parasztok sze­kereken hozták be kegyes ado­mányukat, a krumplit és a li­bazsírt. Ott sütötték roston, s osztották ki az éhezőknek. Ezt a hagyományt most év­tizedes szünet után felújították a vízivárosi, óbudai és tabáni emberek, akik a Mártírok út­jai Paksi Halászkertben sram­­lizene mellett fogyasztották az ingyen sültkrumplit libazsír­ral. A krumpli-búcsú részvevői kabátjuk hajtókájába pántli­kás kiflikrumplit kaptak, az öreg budai népszokás jelvé­nyét. El is határozták, hogy farsangkor felújítják a másik öreg budai népszokást, a far­sang-temetést is. Ajándék-csere - ünnep után S most, hogy elmúltak az ün­nepek és az élet visszazökkent szokott kerékvágásába, mun­kamenetébe, a boltokban egy másik hagyományos szokás ta­núi voltunk­ az ünneputáni ajándékcserének. Megkérdez­tük a Corvin Áruház egyik vezetőjét: milyen az ünnep­utáni ajándékcsereforgalom?! — Aránylag kedvező, vagyis kevés a csere. Általában az emberek sohasem azért cserél­nek, mert a megvásárolt aján­dék minősége nem megfelelő, hanem már eleve sokan felté­telesen vásárolnak a cserére. Kihirdettük, hogy vezettessék rá a vásárlási blokkra a csere szándékát. Egyébként csak di­vatáruban, főleg férfi divat­cikkben folyt ma csere. Ezt tapasztaltuk a Belváros­ban is, ahol a Váci utcai férfi divatbolt üzletvezetője tanul­ságul mondotta: — Jó lenne, ha a nők végleg leszoknának a nyakkendő-vá­­sárlásral Azt hiszem, a cserék 98 százalékát megelőznénk. Minden férfi maga tudja, mi­lyen nyakkendő felel meg az ízlésének. Inget délutánig mindössze négyet cseréltek vissza, nyak­kendőt harminckettőt, így telt-múlt a karácsony, mely a jelek szerint valóban jól sikerült. Szabó József „ TOTO ______­­ nyereményekben gazdag újesztendőt. Kossá István Athénben Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter közel­­keleti látogatására átutazó­ban december 26-án Belgrád­­ba érkezett, ahol a magyar nagykövetség tagjai, vala­mint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Külügymi­nisztériuma protokoll-osztá­­lyának vezetője és Blagoje Bogovac, a jugoszláv vas­utak vezérigazgatója üdvözöl­ték. A magyar delegáció 27-én Athénbe érkezett, ahol Kossa István Ráth Károly athéni magyar követ kíséretében udvariassági látogatást tett a görög közlekedésügyi mi­niszternél, továbbá Pireus fő­polgármesterénél, akikkel szí­vélyes eszmecserét folytatott. A delegáció vasárnap folytat­ta útját Alexandriába. Az ország legnagyobb mezőgazdasági üzeme A Lajta és a Hanság térsé­gében kilenc állami gazdaság egyesül. Ez lesz az ország leg­nagyobb területű mezőgazda­­sági üzeme. Mivel a gazdasá­gok területe egymás mellett fekszik, az új, hatalmas üzem 50 000 holdja módot nyújt a legkorszerűbb módszerek al­kalmazására. Külkereskedelmünk nyolc tavaszi vásáron A Magyar Kereskedelmi Ka­marában már megkezdődtek az előkészületek a tavaszi nemzetközi vásárokra. Kül­kereskedelmi vállalataink szá­mos külföldi kiállításon vesz­nek részt egyénileg, kollek­tíven pedig a kamara rende­zésében nyolc nemzetközi vá­sárra küldenek ki anyagot: Lipcsébe, Frankfurtiba, Ut­­rechtbe, Casablancába, Pá­rizsba, Milánóba, Barceloná­ba és Poznanba. A nyitány a lipcsei vásár lesz, március 1-től 10-ig. A magyar áruk 2000 négyzetmé­ternyi területet foglalnak el itt Textiláruk, konfekció­­cikkek, élelmiszerek, cipőik és könyvek, kötöttáruk, gyógy­szerek és vasúti járművek sze­repelnek majd a tavaszi nagy nemzetközi vásárokon. * Mao Ce-tung hatvanöt éves Magyar államférfiak üdvözlő távirata Mao Ce-tung elnöknek MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a­ Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének P­e k I n­g Kedves Mao Ce-tung elvtárs! Hatvanötödik születésnapja alkalmából, kérjük, fogadja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, valamint az egész dolgozó magyar nép forró, testvéri üdvözletét. A Kínai Kommunista Párt által vezetett nagy kínai nép népgazdasága területén elért rendkívüli gyors, ugrásszerű fej­lődésével, szilárd, magabiztos bel- és külpolitikájával, elszánt antiimperialista harcával, mélységes internacionalizmusával történelmének legnagyobb győzelmét aratta és hatalmas támo­gatást nyújtott és nyújt a világ valamennyi, szabadságáért és szocializmusért küzdő milliói, s különösen a gyarmati rabság ellen felkelő népek számára. A magyar dolgozó nép tudatában van annak, hogy a kínai népnek hatalmáért, felemelkedéséért vívott évtizedes harcában, jelenlegi diadalmas építőmunkájában milyen sokat jelentett és jelent az ön útmutató munkássága. Népünk nagyrabecsüli az Ön alkotó, elméleti tevékenysé­gét, amellyel következetesen továbbfejleszti a marxil leniai ta­nításokat, amikor azokat a szocializmus építésének kínai gya­korlatával mesterien egyesíti. Kívánunk Önnek, kedves Mao Ce-tung elvtárs, hosszú éle­tet, töretlen erőt, jó egészséget, hogy még sokáig munkálkod­­hassék a kínai nép és kommunista pártja élén a hatalmas Kí­nai Népköztársaság további nagyszerű felemelkedése és a vi­lágbéke megőrzése érdekében.­­ DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára DR. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Évi 220 m­ilió forint a pedagógusok fizetésrendezésére A Tájékoztatási Hivatal a pedagógusok bérrendezésének költségkihatásával kapcsolat­ban közli: a pedagógusok fi­zetésrendezésének évi költ­ségkihatása 220 millió forint. Ebből az összegből 186 millió forintot az alapbérek emelé­sére, a fennmaradó 34 millió forintot pedig a pedagógusok helyzetét érintő egyéb kérdé­sek rendezésére fordítják. A Magyar Vöröskereszt segélyt küldött az algériai menekülteknek Több mint négy éve tart az algériai nép függetlenségi harca. Nap-nap után növek­szik az algériai menekültek száma, akik a szenvedések és az üldöztetések elől a szom­szédos Tuniszban és Marok­kóban keresnek menedéket. Már eddig is körülbelül 200 000 algíri menekült érke­zett a két szomszédos ország­ba. Élelmezésük is igen hiá­nyos. A két szomszédos állam nem képes gondoskodni a me­nekültek teljes ellátásáról, így a menekültek sokszor fü­vekkel pótolják .­ mindennapi eledelüket. A mérhetetlen szenvedés és nélkülözés enyhítésére a Magyar Vöröskereszt 90 má­zsa rizst, 58 mázsa cukrot, 25 mázsa szappant és flanell­­anyagot, összesen 300 000 fo­rint értékű segélyt küldött az algériai menekültek részére. A segélyküldeményt a Magyar Vöröskereszt december 2-án útnak indította. Népfrontkörök a bácskai községekben Az ősz óta Bács megyében is sorra alakulnak a népfront­­körök. Eddig 16 községben, ta­nyaközpontban hozták létre a dolgozó parasztok kedvelt téli szórakozóhelyeit, s jelenleg is mintegy húsz faluban szerve­zik a népfrontklubokat. Drág­­szélen, Tiszakécskén, Iajosmi­­zsén, Izsákon, Lászlófalván, Dunavecsén, Bátmonostoron és Dunaegyházán esténként be­népesülnek a népfront-körök helyiségei. Számos községben indítottak mezőgazdasági és­ általános közismereti előadás­sorozatokat . Megjutalmazták a legjobb állami gazdasági igazgatóságo­kat: cukorrépatermesztésben a Győr-Sopron-Vas megyei, ku­koricatermesztésben a Békés- Csongrád megyei, tejtermelési versenyben a baranyai állami gazdaságok igazgatósága nyerte az első díjat

Next