Magyar Nemzet, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

• ■éré a, 1958. december 17. _ Magyar Nemzet —___________________________________- Aláírták Prágában a magyar—csehszlovák közös nyilatkozatot A magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a CKD gyárban Prágából jelenti az MTI. A magyar párt- és kormánykül­döttség tagjai december 16-án, kedd délelőtt Prága egyik leg­nagyobb üzemébe, a CKD So­­kolovo Gépgyárba látogattak el. A küldöttséget elkísérte R. Barák, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, V. Dávid külügyminiszter és J. Reitmajer gépipari miniszter. A CKD Sokolovo Gépgyár, a csehszlovák forradalmi mun­kásmozgalom egyik legrégibb fellegvára. A gyár munkásai szeretettel várták dr. Münnich Ferencet, Marosán Györgyöt, s a kül­döttség többi tagját. A gyár — A szocialista országok par- és kormányküldöttségei­nek kölcsönös látogatásai — mondotta — gyarapítják a szo­cializmus és a béke erőit, el­mélyítik a szocialista orszá­gok politikai, gazdasági és kul­turális együttműködését, meg­szilárdítják a népek és a kom­munista pártok testvéri kap­csolatait, lehetővé teszik, hogy kicseréljük tapasztalatainkat a szocializmus építésében.­­ A Szovjetunió vezette szo­cialista tábor egysége a legna­gyobb akadály az agresszív imperialista körök és hódítók népellenes terveinek útjában. Az imperialistáik nem sajnál­ják az erőt, s mindent meg­tesznek, hogy egységünket megbontsák! Különösen nagy erőt fejtettek­­ki a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után, amikor a legkülönfélébb módszerekkel és eszközökkel igyekeztek szétverni a szocia­lista tábor egységét.­­ E céljuk megvalósítására kihasználták a hibákat, ame­lyek a szocialista építés politi­kájának gyakorlati megvalósí­tása során az egyes országok­ban megmutatkoztak. Nyílt el­­lenforradalmi puccsra Ma­gyarországon került sor, ahol a belső reakció segítségével meg­kísérelték a tőkés és a nagy­­birtokosi uralom visszaállítá­sát. Ezek a törekvések azonban — hála a magyar munkásosz­tálynak és a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak — meg­hiúsultak. — Az imperialisták szer­vezte magyarországi ellenforra­dalomnak már első napjaiban tisztán látta dolgozó népünk, hogy itt az imperializmusnak az egész szocialista tábor ellen irányuló támadásáról van szó, és hogy az ellenforradalom el­len harcoló magyar nép a szocializmus védelmének első arcvonalában van. Ez még job­ban megszilárdította munkás­osztályunk és egész dolgozó népünk egységét és elszántsá­gát, hogy már csírájában el­fojtson minden esetleges kísér­letet, ami a Csehszlovákiában folyó békés szocialista építő­munka megzavarására irá­nyulna. — Amikor a Szovjetunió testvéri, internacionalista se­gítséget adott a magyar nép­nek és kormányának az ellen­­forradalom leveréséhez, a csehszlovák nép szívvel-lélek­­kel helyeselte ezt a lépést. — Munkásságunk és minden dolgozónk nagyra értékeli a magyar munkásosztály inter­nacionalista magatartását és határozottságát, amellyel szembeszállt a régi tőkésrend­szer felújítására irányuló kí­sérlettel. Nagyra értékeljük a Magyar Szocialista Munkás­párt erőfeszítéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt törhe­­tetlenül ott volt a magyar dol­gozó nép élén mind az ellen­forradalommal szemben foly­tatott harcban, mind az ország konszolidálásáért, gaz­dasági és kulturális felemel­kedéséért folytatott küzdelem­ben.­­ Az egész csehszlovák dol­gozó nép kívánja a magyar munkásosztálynak és minden magyar dolgozónak, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével új, nagysze­rű­ sikereket érjenek el a szo­cializmus építésében! — A magyar párt- és kor­mányküldöttség csehszlovákiai látogatása és a tárgyalás ered­ményei hozzájárulnak népeink bejáratánál a pártszervezet és a szakszervezet képviselői üd­vözölték a vendégeket, akik megtekintették a gyárat, majd elbeszélgettek a munkásokkal. Délelőtt 11 órakor a zászlók­kal, a proletár nemzetköziséget éltető magyar és cseh nyelvű feliratokkal, a két párt veze­tőinek képeivel díszített hatal­mas szerelőcsarnokban több ezer munkás gyűlt össze. A CKD Sokolovo Gépgyár dolgozóinak nagygyűlését A. Krcek, a prágai kerületi párt­­bizottság első titkára nyitotta meg majd Oldrich Cemik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­ra mondott beszédet, barátságának megszilárdításá­hoz, pártjaink és népeink még szorosabb együttműködéséhez, s mindkét ország szocialista építőmunkáját szolgálják.­­ Az ilyen együttműködés, amelyet a szocialista tábor országainak kétoldalú tárgya­lásai és a magyar küldöttség csehszlovákiai tárgyalásai is elősegítenek, megsokszorozza a szocialista világrendszer erőit, állandóan szélesíti a ter­mészeti kincsek és minden egyéb feltétel kihasználásának lehetőségét, s olyan gyorsan fejleszti a népgazdaságot és minden ország lakosságának életszínvonalát, amilyenre a múltban nem akadt példa. — A gazdasági együttműködés Ezután Marosán György emelkedett szólásra. Bevezető­ben tolmácsolta az MSZMP első titkárának, Kádár János­nak üdvözletét. Majd így foly­tatta: — Őszinte baráti eszmecse­rét folytattunk az önök párt­jának és kormányának, veze­tőivel a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, kap­csolataink, barátságunk erősí­téséről. Mindenben őszintén egyetértünk, s megállapítot­tuk, hogy »egy nyelven beszé­lünk”. Ezután azokról a sikereikről szólott, amelyeket Csehszlová­kia harcokban edzett munkás­osztálya szövetségeseinek, a parasztságnak és a dolgozó ér­telmiségnek összefogásával, a párt vezetésével elért. — Amikor az önök teljesít­ményeiről beszélünk — folytat­ta —, nem hallgathatunk az eredményekről, amelyeket az önök népe, a cseh munkásosz­tály vezetésével a burzsoá rend által Szlovákiában örökül ha­gyott elmaradottság felszámo­lásában és Szlovákia iparosí­tásában elért. A lenini politi­kának, a népek egyenjogúsága és testvérisége politikájának nagyszerű példája ez. Láttuk és meggyőződtünk róla, hogy szocialista hazájuk egyenjogú és egyenrangú fiaiként élnek az önök országában csehek, szlovákok és magyarok. Mind­­nyájan egyformán élvezik mindazt, amit a szocialista rendszer nyújt: a politikai jo­gokat, a szocialista demokrácia adta szabadságot, az anyagi jó­létet, mindnyájan szabadon művelhetik nemzeti kultúráju­kat. A proletárinternacionaliz­mus, a népek egyenjogúsága és testvérisége Csehszlovákiában élő valóság.­­ A szocialista országok né­pei örülnek egymás sikerei­nek, de össze is hasonlítják a maguk eredményeit a többi szocialista ország eredményei­vel és terveivel, s kialakul az egymással folytatott nemes verseny szelleme. Minden szo­cialista ország a maga törté­nelmi múltjához, saját viszo­nyaihoz, adottságaihoz, lehe­tőségeihez képest egymást test­véri módon segítve küzd e nemes vetélkedésben, amely­ben győztes a nép. Hiszen a verseny célja nem más, mint nagyobb jólétet, több kultúrát adni a dolgozóknak. — Mi, magyarok, sajnos, ki­csit elmaradtunk ebben a ver­senyben, egy időre megakasz­tott, visszavetett bennünket az imperialisták és a belső ellen­ség által szervezett és kirob­bantott ellenforradalom. Az el­lenforradalom leverése óta igen fontos feltétele a szocia­lista tábor gyors gazdasági fejlődésének és ama történel­mi feladat teljesítésének, hogy a szocialista országok az egy főre jutó termelésben és fo­gyasztásban utolérjék és meg­előzzék a legfejlettebb kapita­lista országot, az Amerikai Egyesült Államokat, s így a szocialista országok már 1965- ben a világ ipari termelésének nagyobbik felét adják. Oldried Cemik ezután arról beszélt, hogy az imperialisták sem diszkriminációval, sem háborús provokációkkal nem akadályozhatják meg a szo­cializmus végső győzelmét a kapitalizmus felett. Oldrieh Cernik végül azok­ról a nagy sikerekről beszélt, amelyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével a népgazdaság fejlesztésében el­ért. Beszédét így fejezte be: — Az árulók minden rágal­ma, s a tőkések és megvásá­rolt szolgáik minden igyekeze­te ellenére Csehszlovákiában a legrövidebb időn belül meg­valósítjuk a szocializmust, s ezzel országunkat a béke szi­lárdabb bástyájává, a Szovjet­unió vezette nagy szocialista tábor még szilárdabb részévé tesszük. — Valamennyi kommunista és munkáspárttal együtt to­vább erősítjük a marxista— leninista pártok egységét, har­colunk a marxista—leninista tanok tisztaságáért, harcolunk a mai revizionizmus ellen, azonban már elértünk bizo­nyos eredményeket, s ezek fel­jogosítanak bennünket, hogy kijelentsük: mi sem akarunk kimaradni a versenyből, részt akarunk és részt is fogunk venni benne népünk jövője és az egész szocialista tábor" erő­sítése végett. Dolgozó népünk szent elhatározása, hogy be­hozzuk a lemaradást, amit az ellenforradalom okozott, s mi, magyarok is meggyorsítjuk a szocializmus építését. A továbbiakban a november 16-i választási eredményekről szólott. — A jó választási eredmé­nyek mindig jelentősek, s min­dig örvendetesek, hiszen a népnek a párt, a politika, a vezetők iránti bizalmát tükrö­zik. Úgy hiszem azonban, a mi mostani választásunknak valamivel nagyobb a jelentő­sége, mint az eddigi választá­soké volt. Az eredményeknek is jobban örülhetünk. A mi mostani választásunkat ugyan­is, alig két esztendővel előzte meg az öldöklő, pusztító, nem­csak anyagiakban és ember­életben, de eszmeileg is súlyos károkat okozó fasiszta ellen­­forradalom — mondotta. — Népünk nagyra értékeli és sohasem felejti el Csehszlo­vákia népeinek, hogy értékes politikai, erkölcsi és anyagi támogatást adtak nekünk a nehéz napokban. Sohasem fe­ledjük el, hogy Csehszlovákia munkásainak tízezrei állottak készen azokban a napokban, hogy önként — ha kell, fegy­verrel is — segítségünkre sies­senek. Őszintén tiszteljük és nem feledjük a példamutató kommunista szilárdságot és bátorságot, amivel Novotny és Siroky elvtársak azokban a súlyos napokban a magyar munkásosztály ügye mellé áll­tak. Sokat jelentett számunkra az ő bátorságuk és elvtársi segítségük. — Ma bátran elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységesen a párt és a kormány köré tö­mörül, soraikban nem talál visszhangra az ellenséges de­magógia. Azt is elmondhatjuk, hogy értelmiségünk köreiben is lényegesen szűkült a revi­zionizmus bázisa. Az értelmi­ség nagy része hű a proletár­­diktatúrához, s lelkesen végzi megtisztelő munkáját. Ez ter­­m­észetesen nem jelenti és nem is jelentheti, hogy már végez­tünk a revizionizmussal, a szovjetellenesség­ml, a refor­mizmussal, az ellenséggel szembeni békülékenységgel. — A revizionizmus továbbra is a fő veszély, a nemzetközi­­ munkásmozgalomban, s mi nem feledkezhetünk meg róla,­­hogy különösen nálunk még természetszerűen vannak revi­zionista maradványok. Azzal is számolunk, hogy a Jugo­szláv Kommunistáik Szövetsé­ge programjával és a politiká­jában érvényesülő revizioniz­mussal a szocialista tábor és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységét veszé­lyezteti. — Az imperialisták is foly­tatják rágalomhadjáratukat. Azt mondják, rendszerünk nem demokratikus, s orszá­gainkban nincs szabadság. De népeink megtanulták, hogy a demokrácia, a szabadság biro­dalma ott kezdődik, ahol meg­szűnik a nyomor, a létbizony­talanság, az emberek ember ál­tal való kizsákmányolása. — Aki ma hazánkba ellá­togat — folytatta — azt ta­pasztalja: a Magyar Népköz­­társaság békés, szocializmust építő ország, városainkban és falvainkban lüktet az élet, gyá­rainkban folyik a munka, építünk, alkotunk. Az idei év az ellenforradalom utáni há­roméves tervünk első eszten­deje. Terveinket teljesítjük és ha szerényen is, de előrehala­dunk a szocializmus építésé­ben. Várható, hogy szocialista iparunk mintegy 3,8 százalék­kal túlteljesíti 1958. évi terme­lési tervét. Növekszik a mun­kások és alkalmazottak élet­­színvonala is, s a jövő eszten­dőben úgy ipari termelésünk, mint dolgozóink életszínvona­la tovább emelkedik. Folyik 1961—1965. évi második ötéves tervünk kidolgozásának előké­szítése. Reméljük, nemsokára eljön az az idő, amikor a Ma­gyar Népköztársaság dolgozói erős versenytársak lesznek az új társadalom építésének ne­mes versenyében. — Népünk önökkel együtt, szilárdan áll a szocializmus tá­borában és éberen őrzi a bé­két. Népünk tudja, hogy a mostani nemzetközi helyzet­ben, a világméretű békeharc­­ban és a nemzetközi méretű osztályba­nban a béke legfőbb őre és a haladó emberiség legfőbb reménysége a Szovjet­unió vezette szocialista tábor. E tábor a világ békeszerető erőinek támogatásával útját állja minden imperialista ag­ressziónak és provokációnak. — Népünk és kormányunk mindent megtesz, hogy erejé­hez képest hozzájáruljon a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának győzelméhez. Jó vi­szonyt akarunk a békés egy­más mellett élés öt alapelve alapján valamennyi országgal, minden szomszédunkkal.­­ A békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése nem jelenti és nem is jelent­heti sem marxista-leninista világnézetünk, sem pedig a szocializmus világméretekben már elfogadott pozícióinak fel­adását. Súlyosan tévednek az imperialisták, ha azt hiszik, hogy diktálhatják a feltétele­ket. A világ erőviszonyai meg­változtak és a fölény ma a Szovjetunió vezette szocialista tábor oldalán van. Fölényben van és mindinkább vonzza a tőkésvilág dolgozóit szocialista társadalmi rendünk,­­ amely most már anyagiakban is mind többet nyújt a dolgozó ember­nek és nincs már messze attól, hogy életszínvonalban is le­győzze a legfejlettebb tőkés országokat. Fölényben van a szocialista tábor más terüle­tein is. Éppen ezért visszaver minden agressziót, megvédi a maga és az emberiség békéjét, biztonságát. Befejezésül hangsúlyozta Marosán György: a jövőben még inkább törekszünk arra, hogy tovább bővítsük és mé­lyítsük a csehszlovák—magyar politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatokat. — Elvisszük népünknek az önök üdvözletét, beszámolunk a csehszlovák dolgozók munká­járól, sikereiről és arról, hogy Csehszlovákia harcos, forra­dalmi munkásosztálya, dolgo­zó népe, szilvaszilárdan áll helyt a béke és szocializmus táborában. Mindkét beszédet többször megszakította a munkások lel­kes tetszésnyilvánítása. A CKD Soko­ovo Gépgyár dolgozói ün­nepe m­­ár a magyar nép küldöt­tei­­ és testvéri üdvözletüket küldték a magyar munkások­nak.­­ Oldrieh Cemik beszéde Marosán György beszéde A kosos nyilatkozat aláírása A prágai vár tróntermében kedd délután került sor a ma­gyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség közös nyi­latkozatának aláírására. A nyi­latkozatot magyar részről dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, csehszlovák rész­ről Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a köztársaság elnöke és Villám Siroky miniszterel­nök írta alá. A közös nyilatkozat aláírásá­nál jelen voltak a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Dolansky, a miniszterelnök el­­ső helyettese, Kopecky minisz­terelnökhelyettes, Fierl­inger, a nemzetgyűlés elnöke, Barák belügyminiszter, Simunek, az Állami Tervhivatal elnöke, to­vábbá Jankovcová miniszter­elnökhelyettes, Cernik, Koucky és Köhler, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárai, Dávid külügyminiszter, valamint Slechta és Ploshar miniszterek, a Nemzeti Arcvonal pártjainak vezetői. A tervezettnél kedvezőbb a külkereskedelem forgalmi egyenlege A Központi Statisztikai Hivatal közleménye A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése szerint novem­berben az állami iparban az egy munkanapra jutó vállala­ti teljes termelés — az élel­miszeripart nem számítva — négy százalékkal volt nagyobb, mint az előző hónapban és nyolc százalékkal több, mint 1957 novemberében. Az év 11 hónapjában az állami ipar na­pi átlagos termelése 13 száza­lékkal volt több, mint 1957 ha­sonló időszakában. Az idei terv az állami ipar termelésnövekedését hét szá­zalékban határozta meg. Az első 11 hónapban az ipar ezt több mint három százalékkal túlteljesítette. 1958 novemberében az egy munkásra jutó napi átlagos vállalati teljes termelés­e az élelmiszeripar nélkül öt száza­lékkal, januártól november vé­géig pedig 11 százalékkal volt nagyobb, mint 1957 hasonló időszakában. A szénbányászat november­ben átlagosan 80 700 tonna sze­net termelt, két százalékkal többet mint októberben. A szén minősége az első negyedévhez képest javult. 1958 novemberében naponta átlagosan 2444 tonna kőolajat termeltek 31 százalékkal töb­bet, mint 1957 azonos idősza­kában. Jelentős növekedés ta­pasztalható a kohászati és gép­ipari termékek gyártásánál. Az idén november végéig — 1957 11 hónapjának termelési szint­jét véve alapul — az acél­­nyersvas 129 százalékkal, az acél 120, a butaalumínium 154, az autóbusz 152, a tehergép­kocsi 122, a motorkerékpár 155, a televízió 542 és a háztar­tási mosógép termelése pedig 274 százalékra növekedett. A vegyipari termékekből is többet gyártott a hazai ipar, mint egy évvel ezelőtt. Külö­nösen — csaknem két és fél­szeresére — a nitrogénműtrágya-ter­melés nőtt erőteljesen. Hasonlóképpen növekedett a könnyűipari és az élelmiszer­­ipari cikkek gyártása is. 1958 november végéig a hús- és a tejipar túlteljesítette az éves termelési tervét A cukorgyá­rak 150 000 vagon cukorrépát dolgoztak fel, naponta átlago­san két százalékkal többet mint tavaly. November 15-ig a szerződé­ses termelésre lekötött növé­nyek vetésterülete 480 000 hold volt, ez 150 000 holdal több, mint amennyire 1957 azonos időszakban kötöttek szerződést. 1958 októberében 48 új mezőszíjasági szövetkezet és 22 termel­ő­■rövetkezeti csoport alakult. Ezzel a termelőszövetkezetek száma háromezerhatszázhat­­vankettőre, szántóterületük 1 220 500 holdra, tagjaik száma pedig 173 505 főre emelkedett. Október végéig több termelő­szövetkezeti csoport mezőgaz­dasági termelőszövetkezetté alakult át. A gépállomások az éves tervüket november végéig 94 százalékra teljesítették és három százalékkal több gépi munkát végeztek, mint tavaly. A tervezettnél kedvezőbben alakult külkereskedelmünk forgalmi egyenlege. Az év 11 hónapjában behozatali tervü­ket 90 százalékra, kiviteli ter­vüket pedig 96 százalékra tel­jesítették. Az év elejétől szá­mítva, néhány cikktől eltekint­ve, valamennyi fontosabb áru exportja meghaladta az előző év szintjét. Madocsai parasztok a Gheorghiu Bej Hajógyárban A XIII. ker­ületi népfront­bizottság meghívására kedd reggel a Tolna megyei Mado­­csa községből 63 termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztember érkezett Buda­pestre, hogy ellátogasson a főváros legnagyobb munkáske­rületébe, Angyalföldre. A kül­döttség első útja a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizott­ságának Pozsonyi úti helyisé­gébe vezetett. Itt Frey Endre, a népfrontbizottság titkára köszöntötte a vendégeket. Sza­vaira Szabó Mihály Madocsa község tanácsa végrehajtó bi­zottságának titkára, a községi népfrontbizottság elnökségé­nek tagja válaszolt. — Bizto­sak vagyunk benne — mon­dotta a többi között —, hogy látogatásunk tovább erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A vendégek ezután a Gheorghiu-Dej Hajógyárba mentek, ahol az üzem dolgozói nevében Balogh Lajos, az ön­töde vezetője, országgyűlési képviselő üdvözölte a küldött­séget. Röviden ismertette a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom számos harcos emlékét őrző gyár múltját, történetét, működésének kez­detétől napjainkig. Paál József főmérnök, a XIII. kerületi népfrontbizottság elnöke a gyár munkájáról, fejlődéséről, eredményeiről tájékoztatta a madocsai parasztokat Földesi János, a paksi já­rási népfrontbizottság titkára köszönte meg a tájékoztatást, kifejezte reményét, hogy az üzem és Madocsa község ba­ráti kapcsolata állandósul, s kérte, hogy a hajógyár dol­gozói mielőbb viszonozzák a mostani látogatást. A parasztküldöttség ezután megtekintette a különböző üzemrészeket, a hajó és daru­gyártás menetét, megismerke­dett a dolgozókkal, majd ve­lük együtt ebédelt. Ülést tartott a Budapesti Békebizottság elnöksége A Hazafias Népfront Buda­pesti Békebizottsága kedden dr. Pesta László elnökletével ülést tartott. Az elnökség meg­hallgatta a titkári beszámolót a legutóbbi negyedévben kifej­tett munkáról, majd megvitat­ta a következő félévi munka­tervet. A tervezet szerint a budapesti békemozgalom fel­lendítésére számos külpolitikai konzultációt, elmélerbeszámo­­­lót, barátsági estet rendeznek Megvizsgálják a kerületi béke­bizottságok tevékenységét, az üzemi békemunka fejlesztésé­ről tanácskoznak a budapesti szakmaközi bizottsággal, ja­vaslatot készítenek el a Írisz­ekben folytatandó békemun­káról, valamint az ifjúsági, elsősorban az egyetemi béke­munka fejlesztéséről.

Next