Magyar Nemzet, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
4 LAKÁS. ÚJ TUNGSRAM is JÓL A MPÁKKAl Csütörtök, 1958. december 25.. Magyar Nemzet MIKOR FUTUNK ATOMENERGIÁVAL? Képzeletbeli utazás a jövőbe időgép... A képzeletbeli közlekedési eszköz, amelynek segítségével elszáguldhatunk a közeli és távolabbi jövőbe. Verne és Jókai fantáziája száz-százötven év távlatában mutatta meg a technikai haladást a kor társadalmának. A nagy jövőbe látók merész elképzeléseiből azóta sok megvalósult. A szputnyikok, az atomenergia korszakában sokan — a fantázia jellegeire kapaszkodva — úgy vélik, nincs messze az idő, amikor a Tükör kerületi telephelyein és a vidéki Tüzép kirendeltségeken tubusba csomagolva lehet majd atomenergiát kapni, amelyet otthon a vízcsapra, a fürdőkályhára, fűtőtestbe szerelve, tetszés szerint működtethetünk és pótolhatjuk majd a szenet, a kokszot, a brikettet, tűzifát és egyéb anyagot. Szálljunk be mi is az időgépbe, de ne a fantázia szárnyán, hanem a valóság útján menjünk a jövőbe. Színhely: Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület helyisége a Technika Házában. A képzeletbeli utazás szereplői nagytekintélyű tudósok, kutató mérnökök, gyakorlati szakemberek és a krónikás. A vízcsapra szerelhető atom-tubus meséje — A Tükör-pincékben és egyéb üzletekben kapható atomtubusok ma még a mesék világába tartoznak — kezdte a beszélgetést az egyik kiváló tudós. — Ma még nem tart itt a tudomány és a technikai haladás. A világ energiaigénye és termelése állandóan növekszik, évente hét százalékra tehető a többlettermelés világszerte és nálunk is. Az energiaigényt változatlanul a három fő energiahordozóval elégítik ki világszerte, éspedig szénnel, olajjal és földgázzal. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy hazánk egyike a legszegényebb államoknak a három energiafajtában. Egyik tudósunkbecslése szerint az egy főre eső energiakészlet nálunk ötvenedszázadrésze az európai átlagnak. Új erőművek a Dunán és a Tiszán — A nagymérvű energiahiányt vízenergiával és atomenergiával pótolhatjuk. Milyen lehetőségeink vannak a vízenergia hasznosításában? A Dunán három, a Tiszán és egyéb folyókon több erőmű létesül. A nagymarosi erőmű után a felsődunai és a paksi épülhet meg az elkövetkező ötéves tervekben és ezek összesen 300 megawatt energiát adhatnak; a Tiszán és a többi folyón létesíthető erőművek pedig 100 megawattot. Ez összesen 400 megawatt, amely megfelel az 1938-as energiatermelésnek, és a mai teljes energiatermelés egyharmadának. Tizenöt év múlva azonban 3500—4000 megawatt lesz az ország energiaszükséglete és ebből csak tíz százalék esik a vízienergiára. — Ez bizony nem sok és úgy tudjuk, hogy a vízerőművek beruházása nagy összegbe kerül — vetjük közbe. A másik szakértőtől kérdésünkre ezt a választ kapjuk: — A vízerőmű-építés négyötszöröse a hőerőműnek és körülbelül annyiba kerül, mint egy atomerőmű építése. A remény megvan, hogy atomerőművet létesíthetünk, de a megvalósulás még nem közeli. A Szovjetunió megelőzi a Nyugatot — Bővebbet szeretnénk erről tudni. — Amikor a Szovjetunióban üzembe helyezték néhány évvel ezelőtt a világ első, békés célú atomerőművét és bizonyos időre rá Angliában Calder Hall-ben az első angol atomtelepet, világszerte óriási fellendülés volt tapasztalható. Azóta az érdeklődés megcsappant, az építési tempó lelassult. Azt lehet mondani, hogy►átestek az atomerőmű másik oldalára« a nyugatiak. A legtöbb reaktort kísérleti, oktatási célra építik a nyugatiak és arra várnak, hogy majd valaki kialakít egy olcsóbb, gazdaságosabb módszert és ezt alapnak tekintve, folytatják az atomerőművek építését. A Szovjetunió és az USA azonban nagy erővel folytatja az atomerőművek építését. 1959-ben helyezik üzembe a Szovjetunióban a 100 megawattos, 1959—60-ban pedig befejezik a 300 megawattos atomerőmű építését. A Szovjetunió megelőzi a nyugatiakat abban is, hogy míg például az angolok, egy kiválasztott módszerrel állítanak elő atomenergiát, addig a Szovjetunió három-négyfajta elv alapján épít újabb atomerőműveket békés célra, az ipar elektromos igényeinek ellátására. Az atomból nyert villamosenergia ma még nem olcsó, ára másfélszerese a szénből termelt villamosenergiáénak. De megvan a remény, hogy az atomerőművek önköltségét csökkenteni tudják, míg a vízerőművek beruházási költségeit már nem lehet tovább jelentékenyen csökkenteni az építkezés konvencionális jellege miatt. Mikor lesz magyar atomerőmű? — A jövő tehát számunkra mégis az atomerőmű energiája. Mikor termelhetnek a magyar atomerőművek villamosenergiát? — vetjük fel a kérdést. Az ősz tudós minden szót megfontolva válaszol: — A magyar atomerőmű csak 1965-ben működhet legkorábban, mert addig a Szovjetunióban bizonyára kialakul a leggazdaságosabb technológia, amelynek alapján mi is előállíthatunk energiát. Ez azonban még nem pótolja energiahiányunkat. Az előbb már említettük, hogy az összes magyar vízerőművek, amelyek ezután létesülnek, csak 400 megawatt energiát termelnek és az atomerőmű teljesítményét is 400 megawattnak vehetjük. Ez összesen 800 megawatt. A mai 1200 megawattal együtt összesen 2000 megawatt lesz a termelésünk. Az energiahiány, 1975-öt alapul véve, 1500—2000 megawatt. Ezt szénnel, olajjal és földgázzal pótolhatjuk. A magyar széntermelés jövő évi mennyisége körülbelül 25 millió tonna lesz, az elkövetkező ötéves tervekben 35 millió tonnára emelkedhet a maximális termelés. A nép természetes szaporulatának növekedésével, a kultúrigények fokozódásával (a falusi háztartásokban is már villanytűzhely és villanyvasaló, rádió, televízió stb. fog működni) a hazai energiahiányt tehát csak importtal pótolhatjuk. Szükség lesz villamosenergia, olaj, földgáz, valamint szén behozatalára. Olajfolyam csővezetéken Budapestre Az egyik főmérnök érdekes adatokkal kapcsolódik be a beszélgetésbe: " A Szovjetunió távlati fejlesztési terve lehetővé teszi, hogy a nemrég felfedezett ukrajnai olajmezőről fedezzük az ország részben hiányzó energiáját. Ez az olajmező olyan gazdag, hogy felér a Közel-Kelet olajkincsével. A 9500—9600 kalóriás olajat tartalmazó ukrán olajat transzkontinentális olajvezetéken juttatják el Magyarországra, Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba. Az olajvezeték építése hamarosan megkezdődik. A szovjetolajfolyam f eljut Budapestre is és a fővárostól délre, a Dunaparton építendő olajfinomító dolgozza majd fel. A mellékterméket pedig az ezután építendő új erőmű egy részében hasznosítják villamosenergia előállítására. A földgáz is az egyik legértékesebb energiahordozó. Részben Romániából és más népi demokratikus államokból kap majd az ország földgázt, de a hazai geológiai kutatások is jó eredménnyel kecsegtetnek — ez a szakértők véleménye. Mi lesz 2000-ben? — Még egy kiegészítést az atomkérdéshez — vette át a szót ismét az ősz tudós. — A hagyományos energiahordozókra, tehát a szénre, olajra és földgázra, még akkor is szükség lesz, ha már több atomerőmű működik az országban. Belátható időn belül a hagyományos energiafajtákat még nem nélkülözhetjük. — Mennyi lehet a belátható idő? — Talán 2000-ben, talán később. A szén nemcsak fűtőanyag, hanem a gyógyszergyártás, festékgyártás alapanyaga is. A nálunk fellendülőben levő műanyagipar is elképzelhetetlen szén nélkül. Meg kell becsülnünk, takarékoskodnunk kell vele. Az atomerőművek belátható időn belül csak nagy egységekben létesülhetnek. A bevezetőben említett tubus-adagolás egyelőre nem valósítható meg, már csak azért sem, mert a sugárzási veszély ellen különleges védekezésre van szükség. Például 1,5—2 méter vastag betonfalakra, különleges védőberendezésekre. Ezek olyan nagy beruházást igényelnek, hogy kis atomerőműtelepekről ma még nem is lehet szó. * Másfél óráig tettünk képzeletbeli utazást az időgépen 2000-be. A tudósok, mérnökök, kutatók felálltak a kerekasztal mellől, mi pedig sok értékes adat birtokában elbúcsúztunk. Víg István Űrhajózási kísérletek a tender mélyén A Magyar Űrhajózási Bizottság legutóbbi ülésén dr. Gálló Emil, a bizottság tagja beszámolt a nemzetközi repülőorvoskongresszuson ismertetett, az űrhajózással kapcsolatos legújabb élettani kísérletekről. Elmondotta, hogy az űrhajózás egyik legnagyobb problémája a hirtelen gyorsulással keletkező nehézségi erőnek a leküzdése. Állatokkal végzett számos kísérlet értékes adatokat szolgáltatott a tudósoknak. A rakéta hirtelen gyorsulásával fellépő nehézségi erőt a legújabb módszerek szerint, víz alatti kísérletekkel mérték. Érdekesség, hoggy erre a gondolatra a tudósokat a mélytengeri halak vezették. Bebizonyosodott, hogy a tenger mélyén élő halak a földi nehézségi erő hétezerszeresének megfelelő megterhelést is elbírnak. Ebből kiindulva eredményes kísérleteket hajtottak végre emberekkel. Megfelelő maszkkal és oxigénnel látták el, s így bocsátották le őket a tenger mélyére. A tudományos megfigyelések eredményei igen meglepőek. Az emberi szervezet nemhogy kibírja a víz alatti nyomást, amely a gyorsulással fellépő nehézségi erővel egyenértékű, hanem még nagyobb megterhelésre is képes, mint azok a szerkezeti anyagok, amelyekből maga a rakéta készül. Az eredmények alapján a kutatásokat kiterjesztik a kozmikus sugárzások elleni védelemre is. Ahány ház annyi karácsonyfa Régi szokás feldíszített fa alatt ünnepelni. Az első karácsonyfát 1605-ben állították fel Strassburgban. Az egyház sokáig harcolt ellene, mert pogány szokásra vezethető vissza. A mi karácsonyfánk cukorral, almával, aranyozott dióval feldíszített fenyőfa, ágain gyertyákkal, amelyek lobogó lángjukkal meghitté, ünnepélyessé teszik az estét. Az Egyesült Államokban tilos gyertyát tenni a karácsonyfára, csak villanygyertyák díszíthetik a fát. Az egzotikus vidékeken nem fenyő a karácsonyfa; Jeruzsálemben például eukaliptusz ágak helyettesítik, Kínában ciprusok, Indiában a kazuária, Guatemalában pálma alatt ünnepelnek, az abeszszíniai bevándorlók pedig mimózabokrokat díszítenek fel karácsony estéjén. Nemzetközi szilveszteri bál a Gellért Szállóban Budapest gazdag szilveszteri programjából is kiemelkedik az IBUSZ nemzetközi bálja, amelyre nemzetközi vonatok hozzák a szilveszteri mulatság külföldi közönségét. A Gellért Szállóban fényes külsőségek közt rendezendő bál programjának különlegessége: a tombola — főnyeremény, egyhetes téli üdülés a jósvafői IBUSZ Tengerszem Szállóban. cA JKaq.tj.aJL Címizet garzdája- Domanovszky Endre: Muzsikáló lány Soronkívüli virágnyílás a decemberi tavaszban Felhők szakadoznak, s mögülük kisugárzik a decemberi napfény. Téli napsugár, de a világ nagy részén uralkodó enyhe időjárás megtréfálja a természetet. Néhány koratavaszi virág előmerészkedik, fölébred téli álmából. A Botanikuskertben, mint Schneider József főfelügyelő újságolta, virágzanak az összes tavaszi hunyorok. Elsősorban persze a mecseki szagos hunyor. De nemcsak a Botanikus-kertben, hanem a Mecsekben is. Nyílnak a primulák, és az úgynevezett lapulevelű erdei virágok. Egy nap kell még ebből a melegből, s aztán a som és a mogyoró fürtös virágai is megjelennek az ágakon a havas karácsony helyett. OPIRA_. NEM VÉLETLEN, hogy a nők nagy többsége OPERA kozmetikát választ. OPERA KRÉM: a legkiválóbb bőrtápláló krém. — Éjszakára, lefekvés előtt kenje vékonyan letisztított arcára, hagyja beszívódni, a szem körüli részeket enyhén masszírozza. Hamarosan látni fogja az eredményt: arcbőre kisimult, bársonyos-sima lesz, eltűnnek a kis hajszálráncok. Ha száraz a bőre, nappalra is használja. OPERA RÚZS: 10 féle divatos színből válogathat. Vékonyan kenje ajkára, hagyja kissé felszívódni, majd selyempapírral szedje le a felesleget és kenje át nagyon vékonyan újra, így sokkal tartósabb. OPERA KÖLNIVÍZ, a jól ápolt nő kedvelt illatszere. Tartós, kellemes, jellegzetes egyéni illat, ajándékozásra is igen alkalmas. Biztos siker OPERA kozmetika