Magyar Nemzet, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-23 / 19. szám
Maña Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Béke és emberség Azt tartja a közmondás, hogy a bajban ismeri meg az ember az igazi barátot. Az élet nagyon sokszor bebizonyította ennek a közmondásnak az igazságát. Emberségből legtöbbször a ránkzúduló baj vagy veszély esetén vizsgázunk, amikor szükség van az önzetlen összefogásra és arra, hogy segítsünk embertársainkon. Itt volt például a két hét előtti hóvihar, amely vércseként csapott le a Dunántúlra, eltépte a telefonhuzalokat, behavazta és járhatatlanná tette az utakat. Sok gépkocsi kinnrekedt az ítéletidőben, betemette a hó. Közöttük két vöröskeresztes mentőkocsi is, mindkettőben súlyos beteg. És abban a szörnyű viharban szovjet helikopter szállt fel a magasba, dacolva a széllel, hogy megmentse a betegeket. Pilóták, gépkocsivezetők, szerelők, kocsisok küzdöttek, önfeláldozóan segítettek a bajbajutottakon, nem kímélve erejüket és fittyet hányva a viharnak, hónak, hidegnek. Különös módon ez a kép ötlött fel bennem kapcsolatosan az Országos Béketanács szerdai ülésével, amelynek napirendjén a békemozgalom soron levő feladatai és tízéves jubileuma megünneplésének előkészületei szerepeltek. E testvérfogalom — béke és emberség — mint vezérmotívuma az ülésnek, újra és újra elhangzott a béketanács titkárának beszámolójában csakúgy, mint a termelőszövetkezeti dolgozó paraszt, a textilgyári munkásnő, az egyetemi tanár, a festőművész, a pedagógus és az egyházak püspökei felszólalásában. Mennyi emberségre, önzetlen összefogásra van még szükség a világon, hogy mindörökre elhárítsuk a háborús vihar veszélyét, s a békét megőrizzük! Mert bár napról napra gyarapodnak a béke jelei — mint az egyik felszólaló mondotta —, észre kell vennünk azt is, mekkora erők állnak még ma is szemben a békemozgalommal, s ezért egyetlen pillanatra sem szünetelhet a békéért folyó küzdelem. Régen egy házi vetítésen vettem részt. Háborúban készült filmet mutattak be. Ám rosszul fűzték a gépbe a filmet és az visszafelé pergett, így történhetett a "csoda" a vásznon: a romhalmaz, a szétlőtt, szétbombázottház ismét összeállt és minden törmeléke, minden téglája a régi helyére került. A romból lakóház lett, napfényes ablakokkal és virággal az ablakokban. Azóta ez a döbbenetes látomás folyton kísért, és mindig arra gondolok: végeredményben ugyanaz a technikai folyamat játszódott le, mintha nem követtek volna el hibát, eloltották a lámpákat, megindult a gép, sugár vetődött a vászonra. Csak a film volt fordítva befűzve s máris milyen döbbenetes a hatása. Csak meg kell fordítani most a szalagot , a csodálatos "építés" helyett az eredeti képet, a rombolást látjuk a vásznon, azt, hogy hogyan került az ágyúk tüzébe, s hogyan vált romhalmazzá az a napfényes ablakú ház, amelyben élet volt még tegnap, gyermekkacagás és anyai jóság lakozott a falai között. Talán nagyon bizarr a gondolat, de nehéz tőle szabadulni: mennyire hasonló az a vetítőgép hozzánk, emberekhez. Agyunk — akár a vetítőgép — sugározza szét az akaratot. De a kéz, amely befűzi életünk filmszalagját, az emberség, a jóság a környezettől, a társadalmi berendezéstől is függ. A neveléstől, az eszmétől, mely milliók szívét fűti, s viszi az embereket jó vagy rossz irányba. A békés építésre vezetni az emberi kezeket, a béke szolgálatába állítani erőnket — ez a legemberségesebb cselekedet. Szemtanúi vagyunk valamenynyien az építés és a rombolás, a béke és a háború erős küzdelmének ma is a világban. Az egyik az emberiség boldogulásáért száll síkra, a másik a szenvedés örvényébe lökné az emberiséget, hogy nagyobb konc jusson a hadianyaggyárosoknak. De a háborús szándék, a pusztításra, rombolásra való készülődés is manapság nemegyszer békeszólamokat hangoztat, hogy megtévessze a világot. A szép szavak, ámító ígéretek mögött azonban a tettek mindennek az ellenkezőjét bizonyítják. Hogyan beszélhetnek őszintén békés szándékokról azok, akik atombombákat és hidrogénfegyvereket gyártanak háborús célokra, kilövőpályákat létesítenek távoli országok területén, hogy rettegésben tartsák a népeket. Mert ezek a tények, amelyeket a leggaládabb cinizmus sem nevezhet békés szándéknak, emberséges cselekedetnek. Az emberség és az embertelenség küzd egymással a világon s ebben a küzdelemben az emberek százmilliói, az egyszerű dolgozók mondják ki a végső szót. A torontói taxisofőr, a manchesteri textilmunkás, a boulognei nyugdíjas, a budapesti villamoskalauz. Az élet hangja, a béke szava mindenütt erősebb. És az élet hangja: az emberség szava. Az a szó, amely a berlini kérdés rendezését követeli, az a szó, amely a genfi atomkongresszuson a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetése mellett száll síkra. Mint az a régi filmszalag, amely visszafelé pergett, látomásszerűen elővillan a múltból az első atombomba robbanása Nagaszaki felett. Azóta is rémület tölti el milliók szívét. Százezrek riadnak fel éjszaka álmukból, szülők, ajtók és anyák állnak gyermekük ágya mellé. Vajon mikor szűnik meg már az aggódás, a háborútól való rettegés a szívekben? A felelet egyszerű: majd ha a világon az emberség, a józan ész győz, amikor az atom erejét nem pusztításra használják, hanem építésre, a haladás szolgálatába állítják, mint ahogy a Szovjetunió teszi. A Szovjetunió rendszere, p politikája a szocialista emberséget példázza. Azt az emberséget, amely az építés, a haladás szolgálatában fáradozó embereket egymás mellé állítja. Olyan emberség ez, amelynek az ember megbecsülése az alapja. A szocialista emberség szelleme egyre nagyobb tért hódít a világon, az embereik mindennapi életében. És segít embernek lenni. Sokszor elhangzik ma is: nehéz embernek lenni. Emberséges szívű, jóindulatú embernek. Nehéz, de nagyon szép és felemelő érzés, mert a világ szebb lesz körülöttünk és bennünk általa- Hruscsov találkozott Kekkonen finn köztársasági elnökkel Mikojan meglátogatta Hansen dán miniszterelnököt A külpolitikai helyzet A NÉMET KÉRDÉS az elmúlt huszonnégy órában is a nagy nemzetközi hírszolgálati irodák jelentéseiben a vezető helyet foglalta el. Az Associated Press washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államok fővárosában hamarosan megalakul a nyugati munkabizottság, amely kidolgozza a német békeszerződés megkötését sürgető január 10-i szovjet jegyzékre adandó összehangolt választ. Jól értesült körök szerint e bizottság valószínűleg az amerikai külügyminisztérium egy magasrangú tisztviselőjéből, valamint Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország washingtoni nagykövetéből alakul meg. Számítani lehet arra, hogy a Nyugat elutasítja a Szovjetunió javaslatát, valamint a békeszerződés tervezetét, az Egyesült Államok és szövetségesei viszont felkérik a Szovjetuniót: tárgyalja meg velük együtt a berlini kérdést az egész német probléma szélesebb keretében. Több nyugati lap igyekszik kifürkészni az Egyesült Államok németországi jotitikájának alakulását. A találgatások csak megsokszorozódtak a Newsweek ismeretes cikkének megjelenése óta, amely szerint egyes jelek arra mutatnak, hogy fordulat várható az amerikai kormány német politikájában. A La Stampa című torinói lap helyesli, hogy bizonyos kilátások nyíltak az eddigi politika esetleges felülvizsgálására. A párizsi Combat szerint ütött az engedmények órája. A lap kommentátora megállapítja, hogy a német államszövetség gondolatát ma nem tartják olyan megvalósíthatatlannak és elfogadhatatlannak az amerikai külügyminisztériumban, mint két hete. A degaulleista lap véleményeltérést feltételez Washington és Bonn között. A VHumanité-ban Yves Moreau felveti a kérdést: vajon az amerikai kormányzó körök nemcsak arra törekednek-e, hogy egyszerű formai engedmények alapján a közvéleményt befolyásolják? A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Newsweek szerint Robert Murphy készítette el a Németországról szóló új amerikai tervet, a New York Herald Tribüne pedig leleplezi, hogy ugyanaz a Murphy a nyugat-berlini erőpróba legbuzgóbb védőügyvédje és máris megállapodás jött létre Washington, London és Párizs között ez erőpróba teüntetében. Moreau tényként emeli ki, hogy a nyugatiak egyre nehezebben tarthatnak ki múltbeli magatartásuk mellett. A Bonnból érkező hírek mindenesetre azt tükrözik, hogy a nyugatnémet kormány csökkenteni igyekszik bármilyen változás lehetőségét. Eckhardt bonni sajtófőnök Washingtonból visszatérve, újságírók előtt kijelentette: "Nem hiszem, hogy lényeges változás történt volna az Egyesült Államok álláspontjában a kelet-nyugati feszültséget illetően." Ezt a véleményt kézzelfoghatóan alátámasztja Donald Quarles amerikai hadügyminiszterhelyettes boomi megbeszélése Strauss nyugatnémet hadügyminiszterrel a Nyugat-Németországnak szállítandó amerikai távirányítású lövedékek kérdéséről. Mint a Neue Rhein-Zeitung közli, Bonnban komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a nyugatnémet hadsereg egyes alakulatait Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium területén helyezzék és Eisenhower legutóbbi kongresszusi üzenete szintén kételyeket támaszt az amerikai politika őszintesége tekintetében. Mint a Krasznaja Zvjezda rámutat: az elnök teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a lehetőségeket, amelyek a kölcsönös megértés megteremtése és a nemzetközi együttműködés kifejlesztése alapján adódnak a béke megőrzésére. Emiatt sokan elgondolkozhatnak az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalának jellegéről, annál is inkább, mert ismét kiderült, hogy ez a külpolitika a háború előkészítését és kirobbantását célozza. gozására. A bizottság elnöke Rapacki külügyminiszter lesz. A bizottság feladata, hogy előkészítse Lengyelország részvételét a Szovjetunió javasolta értekezleten. Hruscsov találkozása Kekkonennel Leningrádból jelenti a TASZSZ. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön találkozott Urho Kekkonennel, a Finn Köztársaság elnökével, aki nem hivatalos látogatást tesz Leningrádban. Hruscsov és Kekkonen véleménycserét folytatott a szovjet —finn kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A beszélgetésben részt vettek Andrej Gromiko és Nyikolaj Patolicsev miniszterek is. Mikojan Koppenhágában Koppenhágából jelenti a TASZSZ. Mikojan az Egyesült Államokból hazatérőben csütörtökön helyi idő szerint hajnali 5 órakor Koppenhágába érkezett. Mikojan egy napot tölt a dán fővárosiján, látogatást tesz egy hajógyárban, majd felszólal a dán—szovjet együttműködés fejlesztésén munkálkodó társaság estjén. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese csütörtökön találkozott Hansen dán miniszterelnökkel. Az NDK kormányküldöttsége MI nyilvtén Pekingből jelenti a TASZSZ. A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására csütörtökön Grotewohl miniszterelnök vezetésével Pekingbe érkezett a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A két ország zászlóival díszített pekingi repülőterein a vendégeket Csou En-laj, az Álamtanács elnöke és több más személyiség, valamint a demokratikus pártok és társadalmi szervezetek számos képviselője fogadta. Az ünnepélyes fogadtatás alkalmával Csou En-laj és Grotewohl üdvözlő beszédet mondott a repülőtéren. A lengyel bizottság a német békeszerződés előkészítésére Varsóból jelenti az AFP. Varsóban hivatalosan bejelentették, hogy Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök bizottságot jelölt ki a Németországgal kötendő békeszerződés koldol Egymillió kubai tömegtüntetése a külföldi beavatkozás ellen Havanából jelenti a Reuter. A kubaiak csaknem egymilliós tömege vett részt szerda délután Havanában egy tömegtüntetésen, amelyen támogatásáról biztosította Vrrutia elnököt és Fidel Castrót, a forradalom vezetőjét. A tüntetők felvonulása Havana utcáin több mint két óra hosszat tartott. A menet kubai zászlókat és transzparenseket vitt magával, amelyeknek feliratai a bűnösök megbüntetését követelték és tiltakoztak a külföldi beavatkozás ellen. Az elnöki palota elé felvonuló tömeg éltette Fidel Castrót és forradalmi dalokat énekelt. Fidel Castro a tömeg előtt másfél órás beszédet mondott. Elutasította az amerikai és a mexikói lapok és politikusok bírálatát a kubai kivégzésekről. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban rágalomhadjáratot folytatnak a kubai forradalom ellen, mert tudják, hogy a kubai kormány kilátásba helyezte a külföldieknek adott koncessziók felülvizsgálását. Castro, akinek beszédét a hallgatóság ünneplésével többször félbeszakította, kijelentette, azértköveteli mindenki a háborús bűnösök megbüntetését, mert ez a büntetés igazságos. Hozzátette, hogy csak azokat végzik le, akik gyilkosságokat követtek el. Közölte, hogy kérni fogja az Egyesült Államokat, adja ki a területére menekült háborús bűnösöket. Elmondotta, figyelmeztettek, hogy gondoskodjék jobban személyes védelméről, mert esetleg valaki merényletet követhet el ellene. Kijelentette, hogy továbbra is csak úgy tesz, mint eddig. Ha megölnének, esetleg olyasvalaki kerülne a helyeimre, aki még nálam is radikálisabb — mondotta Castro. Ezután javasolta, hogy öccsét, Rault tekintsék a forradalom második vezetőjének. A hatalmas tömeg felkiáltással adta beleegyezését. A nagygyűlésen Urrutia is felszólalt és bejelentette, hogy kormánya fel akarja mondani a menedékjogi szerződést annak megakadályozására, hogy "zsarnokok és diktátorok" menedéket találhassanak külföldi nagykövetségeken. Csütörtökön kezdődik a volt Batista-rendszer hívei első csoportjánaktárgyalása. Humberto Sori Marino kubai földművelésügyi miniszter, a hadsereg jogi osztályának egyik tagja közölte, hogy a bíróság elé kerülő első vádlottak egyike egy volt őrnagy, aki bevallotta, hogy megölte a forradalmi mozgalom 108 tagját. Az ideiglenes kubai kormány szerdán bejelentette, hogy Mamuilo Cienfuego őrnagyot, Fidel Castro egyik vezető parancsnokát nevezték ki a hadsereg vezérkari főnökének. Batista volt kubai elnök politikai menedékjogot kért Franciaországtól — közük jól értesült párizsi forrásból. Noha nem valószínű, hogy a francia kormány kedvező választ ad a kérésre, említett körök hangsúlyozzák, hogy Franciaország a hagyományok alapján kész megvizsgálni a politikai száműzöttek menedékjogi kérését. Hozzáteszik, hogy Batista egyike volt azon államfőknek, akik elsőknt ismerték el az új francia kormányt. Több mint háromszáz kubai tüntető vonult fel szerda délután az ENSZ székhelye előtt, hogy kifejezze ragaszkodását Fidel Castro kormányához. Haiti és dominikai kormányellenes csoportok csatlakoztak hozzájuk. A tüntetést a havanai tömeggyűléssel egy időben szervezték meg. Argentínában továbbra is feszült a helyzet Buenos Airesből jelenti a TASZSZ. Miközben Frendizi elnök Washingtonban tárgyal, az argentínai szakszervezetek szerda este elhatározták, hogy helyi idő szerint, éjféltől kezdve megszüntetik a négy napon át tartott általános sztrájkot. Szerdán ismét megjelentek a buzsoá lapok. A ha Hóra és a Nuestra Pallabra megjelenését azonban a hatóságok még nem engedélyezték. Mint a TASZSZ Buenos Aires-i tudósítója jelenti, a hatóságok »katonai övezetté« nyilvánították a hűtőházak környékét és egyes más városnegyedeket. Ugyanakkor tengerészgyalogság szállta meg a La Plata-i olajfinomító műveket. Az ötmillió lakosú Buenos Airesbe újabb és újabb katonai egységek érkeznek, köztük lovassági és gyalogsági alakulatok Entrerios és Corrientes tartományokból. A La Prensa című lap jelentése szerint a sztrájk idején csupán a Villa Devoto elnevezésű fegyintézetbe 250 sztrájkolót szállítottak. Az AP jelenti, hogy a sztrájkolók és a hatóságii szervek összetűzéseknek néhány sebesült áldozata van. A sztrájkolók kövekkel dobáltak meg trolibuszokat és gépkocsikat. A Reuter-iroda jelentése szerint vidéki városokban is öszszetűzések voltak a sztrájkolók és a katonaság között. A Correo de la Tarde című délutáni lap csütörtökön közölte, hogy a rend fenntartásában mintegy 105 000 rendőr, illetve katona vesz részt. A Frondizi távollétében az elnöki teendőket ellátó Guido szerda esti sajtóértekezletén kijelentette, hogy a helyzet egyes Buenos Aires-i városrészek kivételével normálisnak tekinthető. Hozzáfűzte, hogy nem vették fontolóra a rögtönbíráskodás kihirdetését. A TASZSZ tudósítója a La Prensa jelentése alapján közli, hogy hivatalos körök szerint "a hatóságok tanulmányozzák a kommunista párt betiltásának lehetőségét". A kérdéssel már január 18-án az elnöki salotában Frondizi elutazása előtt tartott értekezleten is foglalkoztak. Mint az AFP jelenti, Frondizi szerda délelőtt csaknem egy órán át tárgyalt Dulles külügyminiszterrel. A tárgyaláson jelen volt Thomas Mann, az amerikai külügyminiszter gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese is. Frandizi elnök az amerikai szenátus és képviselőház szedai együttes ülésén mondoi beszédében kiemelte a külföldi tőke argentínai befektetésénél, fontosságát,.