Magyar Nemzet, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

C(«tart«k, 1959. január 29. Magyar Nemzet NAPJAINKBAN IS KELETKEZNEK ! CSILL­AGOK Bolygórendszerünk központ­ja a Nap, a Tejút-rendszer egyik csillaga. Szűkebb vilá­gunk tehát a Galaxis. Köze­lebbi csillagai alkotják az is­mert csillagképeket, a Nagy Medvét, a Lantot, az Oroszlánt, a távolabbiak a Tejút ezüstös sávját. Galaxisunk tanulmá­nyozása hatalmas feladatot ró a csillagászokra. Hogy törvény­­szerűségeket állapíthassanak meg, temérdek égitestet kell vizsgálniuk. Több mint 100 milliárd csillagból áll a Ga­laxis, s a csillagok alig el­képzelhető messzeségben van­nak. A legközelebbi is két­­százhetvenezerszer távolabb van, mint a Nap. Megnehe­zíti a Galaxis szerkezetének megismerését az is, hogy boly­gónk a csillagrendszer belse­jében van, s az észleléseket több helyen gátolják a csil­lagközi gáz- és porfelhők is. Az utóbbi időben azonban korszerű eszközökkel, módsze­rekkel a csillagászok nagy si­kereket értek el a Galaxis, va­lamint a Tej­út­rendszeren kí­vüli galaxisok kutatásában. A Tejútrendszer fejlődése Galaxisunk alakja üveglen­csére emlékeztet, átmérője 100 000 fényév. Ezt a távolságot a másodpercenként 300 000 ki­lométeres sebességgel haladó fény 100 000 év alatt futja be. A legújabb vizsgálatok szeriint Galaxisunk magja gömb alakú csillagcsoportosulás, amelyből csigavonal alakú ágak nyúlnak ki. Jelenleg három ágát is­merjük. Az egyik ág közelében a középponttól 23 000 fényévre van a Nap. A csillagok között szétszórt gáz- és poranyag figyelhető meg. Helyenként nagy kiter­jedésű ködöket alkot. Anyagu­kat is kiderítették, hidrogént, héliumot, kalciumot, oxigént, vasat találtak a ködökben. A Galaxis csillagai külön­féle méretű, alakú pályákon keringenek a rendszer közép­pontja körül. A Tejút­rend­­szert is a csillagok vonzereje tartja össze, de a középpont­ban nincsen egy olyan arány­lag hatalmas égitest, mint bolygórendszerünkben a Nap. A Nap pályája mintegy 200 000 fényév hosszú, ezt az utat több mint 200 millió év alatt teszi meg. A tudósok számításokat vé­geztek a Galaxis korára. Leg­alább tízmilliárd évesnek tart­ják. Nemcsak a csillagok vál­toznak, hanem a csillagrend­szerek is. Százmilliárd év múl­va jelentős számú csillag el­hagyja a Tejút­rendszert. El­távolodik a Nap is. A galaxisokból érkező rádióhullámok A Galaxison túli világ vizs­gálata során megállapították, hogy a mi Galaxisunk és több más galaxis egy nagyobb rendszert alkot, amelynek át­mérője kétmillió fényév. Ide tartozik a másfélmillió fényév­re levő Androméda-köd, a­­Kis- és Nagy Magellán felhő. Jellemző a kutatások mére­teire, hogy eddig több millió galaxist fényképeztek le, s mintegy 500 000 csillagrend­szer adatát tanulmányozták. Vannak gömb alakú, lapult és spirális szerkezetű galaxisok. Megfigyelték azt is, hogy csil­lagközi anyag csak a spirális galaxisokban van, mégpedig az ágak mentén. Ebből követ­keztettek a mi Galaxisunk szerkezetére is, amelyben ugyancsak találtak por- és gáz­ködöket. A spirális szerkezet bebizonyítása a csillagászati megismerés újabb nagy dia­dala. Még a második világháború alatt felfogták a galaxisokból érkező rádióhullámokat. Ké­sőbb atomfizikai megfontolá­sok alapján kiszámították (van de Hulst, illetve Sklovszki­­, hogy a csillagközi térben rend­kívül ritkított állapotban levő hidrogénfelhő is bocsát ki 21 centiméteres rádióhullámokat. Rádiótávcsövekkel sikerült több helyen is észlelni ezeket a hullámokat. Ezután rádiótáv­csővel nyomon követtél­ a gáz­felhőket és elhelyezkedésük­ből igazolták Galaxisunk spi­rális szerkezetét. A galaxisokból érkező rádió­hullámok áthatolnak a por- és gázködökön s nagy lehető­ségeket biztosítanak a minden­­ség kutatásában. Újabb távla­tokat tárnak fel a mestersé­ges holdak és az űrrakéták, amelyek a megfigyeléseket zavaró légkörön túl folytatnak méréseket. Teremtették-e a világot? A világról vallott kép, a föl­dön kívüli jelenségek értelme­zése mindig szerves része volt az ember világnézetének. Ért­hető, hogy a csillagászati meg­ismerés történetét régi korok óta kíséri a materializmus és az idealizmus küzdelme. A múlt század elejéig tartott a vita arról, hogyan helyezkedik el a Föld a világmindenség­­ben. A kopernikuszi rendszer győzelmet aratott, a tudo­mányellenes nézetek hívei visszavonultak. Ma a viták középpontjában az idealizmus egyik sarkalatos kérdése áll: a teremtés gondolata. Örök­től fogva van-e a világ, s idő­ben, térben végtelen-e, vagy­­pedig valamilyen anyagtól független szellem teremtette a semmiből a mindenséget, és ahogy volt kezdete a világnak, ugyanúgy egyszer el is múlik. Az idealista nézetek képvise­lőinek az a legújabb kijelen­tése, hogy a szputnyik és a mesterséges bolygó kiváló pél­dázat­a a világ teremtett voltá­nak érzékeltetésére­­, egysze­rűen a fogalmak elködösítése (a bolygókat azonosítja a min­­denséggel), s mint »hasonlat« sem meggyőző. A szputnyikot, a mesterséges bolygót a szov­jet tudósok bocsátották fel, vagyis az új égitestek az emberi értelem alkotásai. Ugyanúgy — hirdetik — »a bolygókat is ,fellőtte’ egyszer egy értelem**. A villámlást az ember mes­terségesen is előidézheti. De ez még senkit sem emlékeztet va­lamilyen titokzatos teremtő szellemire, mégha az antik gö­rögök Zeusznak is tulajdoní­tották a villámlást. Ma tudjuk, hogy a villámlás a légköri elektromosság kisülése. A Nap és a csillagok energiáját a hid­rogénnek héliummá alakulása szolgáltatja. Napjainkban az ember is megteremtheti azt a hatalmas hőmérsékletet, ami­kor a hidrogén héliummá ala­kul. De azért senkinek sem jutna eszébe, hogy a Nap te­remtett voltát példázza a­­ hidrogénbombával. (Egy érte­lem plutoniumbombét robban­tott volna fel­ a Napban.) A szputnyik és a mestersé­ges bolygó, amelyet fémből al­kottak, csak azt példázza, hogy égitestet nem lehet semmiből teremteni s azt bizonyítja, hogyha az ember bármily mó­don is megteremti a megfelelő feltételeket, az anyag ugyan­azon örök törvények szerint mozog Földünkön, 1000 kilo­méter magasban vagy akár sok millió fényévnyi mesz­­sziségben. Ha plutoniumbom­­bával vagy más módon kellő hőmérsékletet idézünk elő, a hidrogén roppant méretű ener­giatermelés közben héliummá egyesül. (Eljön az idő — jósol­ják egyes tudósok —, amikor az ember mesterséges Napot alkot majd.) S ha valamely testnek kellő sebességet adunk — például kilövünk egy űr­rakétát —, az ugyanúgy mo­zoghat a Nap köörül, mint a Mars vagy a Merkúr, amely az örökké mozgó anyagból egész más módon keletkezett. Hogyan alakulnak ki a csillagok? Az idealizmus műveltebb képviselői megkísérlik ‘►tudo­mányos-­ érvekkel bizonyítani a világ teremtett­ voltát. Min­denekelőtt azt igyekeznek iga­zolni, hogy a csillagok egy­szerre keletkeztek. ‘►Ki is szár­mították* a mindenség korát és kiterjedését is. De a csilla­gászat legújabb eredményei bebizonyították, hogy az égi­testek kora különböző, isme­rünk több milliárd éves csilla­gokat s néhány millió éves csillagokat is. S Ambarcumján azt is megállapította, hogy napainkban is keletkeznek csillagok. Megdöntötték a min­denség kiterjedésére kiszámí­tott adatokat is. Ahogy fejlőd­nek a megismerés eszközei, újabb csillagrendszereket fe­deznek fel. Néhány éve isme­tévedés ne essék, Wunder­­lich János csupán egy Tolna megyei bádogos és vízszerelő kisiparos volt, aki másfél esz­tendeje váltotta ki iparenge­délyét. Jó szakmával rendel­kezett, szaktudásánál csak szervezői képessége volt na­gyobb, de ez aztán valóban hadvezéri. S Wunderlich ez­zel az adottságával szeretett is dicsekedni. Rövid kinyilatkoz­tatásai szállóigévé váltak cso­dálói körében. Például: »Az iparengedély elég a megélhe­téshez, a jómódhoz viszont anyag, anyag és újra csak anyag kell!* — állapította meg gyakran ez a szekszárdi Montecuccoli. S e gondolat jegyében kezdte meg offenzí­­váját a közvagyon ellen. Iparengedélyével a kezében még egy szalmaszálat sem tett arrébb, amikor már a főváros­ba ruccant fel — felújítani ré­gi ismeretségeit. Féltucatnyi, anyagbeszerzői tevékenységet folytató, egykori vaskereske­dő barátjával tárgyalt — s eredményesen. A csövek, burkoló anya­gok, szerelvények, bádog­lemezek Szekszárd felé vették az irányt. A muníciót biztosító hadmű­veletek sikerrel járnak... Következett az ütközet szín­helyének megállapítása. A legbőségesebb vadászterület­nek a komoly építkezéseket folytató termelőszövetkezetek kínálkoztak. Wunderlich-Mon­­tecuccoli felkerekedett és kö­rülnézett Szekszárdon — szö­vetséges után. S micsoda hadiszerencse: Arkossy De­zső, a tsz-beruházásokkal foglalkozó előadó — régi ismerőse. Hetek sem tel­nek el, s Wunderlich egyed­uralkodó a piacon, egyik ren­delést a másik után kapja. A tengelici Petőfi Tsz száz férő­helyes csikóistállót, a faddi Kossuth és a bogyiszlói Új Élet ólakat, házat építtet. A kisipa­ros nyakra-főre nyújtja be borsos árakkal telitűzdelt költ­ségvetéseit, fittyet hányva min­denféle ármegállapításnak, szabálynak. Árkossy pedig szentesíti azokat: ‘►Változtatás nélkül javaslom­* — írja a kalkulációkra. Wunderlich ha­vi termelékenysége 134 ezer forint, egymaga többet termel — persze papíron —, mint a megye kisipari szövetkezeté­nek legjobb szerelőrészlege. Viszont az is igaz, hogy minden, részére kifizetett száz forintból negyvenet jogtalanul vesz fel. Ettől függetlenül mindig több és több anyag kell a töb­bi ‘►hadszíntérre* is. Wunder­lich úton-útfélen hangoztatja:­­■Nincs lehetetlenség, csak te­hetetlenség.* S merész straté­giával a termelőszövetkezete­ken keresztül igényel anyagot. A szövetkezeteknek az épít­kezésükhöz érkező rakomá­nyokból aztán leveszd magá­nak a sápot s fuvarköltség nélkül, bérmentve, esetleg a termelői árakat kifizetve csi­nos mennyiségű, anyaggazdál­kodás alá vont cikkeket gyűjt össze. A hadműveletek persze nem járnak -áldozatok­ nélkül A sárpilisi Új Élet Tsz főkönyvelőnőjének időn­ként kölcsönöket nyújt, hiszen annak férje a paksi járási tanácsnál revizor. A faddi Kossuth vezetőit az építkezés befejeztével hal­vacsorára invitálja, sportra­jongó agronómusát felhozza Pestre egy válogatott labda­rúgó-mérkőzésre, gavallérosan fedezve annak egész napi költségét. Új motorkerékpárja mindenkor rendelkezésére áll a szövetségeseknek s a gya­kori sörözgetés, ebédeltetés is bőségesen futja a potom há­romszázezerből, amit a rövid ideig tartó hadműveletek so­rán zsebre vág. Szilveszterkor még győzel­mi ünnepet ül, a pezsgős va­csora kétezer forintot kóstál. Az új évben azonban megfor­dul a hadiszerencse. A szekszárdi népi ellen­őrzés ellentámadásba len­dül­ő Wunderlich -tábor­noki csatát veszít. A rendőrségi kihallgatáson eleinte konok tagadás fedezé­kébe vonul, havi 1500 forintos jövedelméről fecseg, de ami­kor 25 ezer forintos motor­kerékpárjáról érdeklődnek, a manőver összeomlik. Nincs le­hetetlenség, hajtogatta koráb­ban a csaló. Nincs bizony, egyáltalán nem lehetetlen, hogy a bíróság Wunderlich­­nek, vereségé okainak elemzé­sére hosszabb ideig tartó­­ki­kapcsolódást­ biztosít. (fekete) reteink határának távolságát egymilliárd fényévre becsül­ték. Baade számításai alapján a legtávolabbi eddig meg­figyelt csillagrendszer négy­­milliárd fényévre van tőlünk s nem kételkednek abban, hogy azon túl is vannak gala­xisok. Másik korszerű igazolási kí­sérlet, hogy megállapítsanak valamilyen csillag előtti »ős­­anyagot«. Ettől már nincs messze a teremtés feltevése. A csillagászok kiderítették, hogy a csillagok közt van szétszórt anyag, de ez nem valami is­meretlen ősanyag, ugyanazok az elemek alkotják, mint Föl­dünket vagy a csillagokat. A csillagok állandóan sugároznak ki a térbe anyagot (kismérték­ben a Nap is). Ez a csillagközi anyag az égitestek nyersanya­ga. Megfelelő körülmények kö­zött, sok ezer naptömegnyi mennyiségben a csillagközi gáz- és porfelhők összesűrű­södnek — csillagok, csillag­rendszerek keletkeznek. Leg­újabban sikerült különleges távcsövekkel a ködökben ki­alakuló csillag jeleit is meg­figyelni. Az idealizmus hívei hiába kísérlik meg a tudomány ered­ményeit a teremtés gondolatá­nak Prokrusztész agyába kény­szeríteni. A csillagászat leg­újabb sikerei a dialektikus materializmus felfogását, bizo­nyítják. Napjainkban is csilla­gok keletkeznek, fejlődnek, át­alakulnak. Minden változik, semmi sem örök a végtelen mindenségben, csak az örök törvények szerint mozgó anyag, amelyet so­sem terem­tettek, mindig volt s mindig lesz. Hogyan vesztett csatát Wunderlich, a bádogos „hadvezér" Dr. Münnich Ferenc ás Kiss Károly látogatásai Dr. Münnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, szerda délelőtt meg­látogatta a Kőbányai Vas- és Acélöntödét. Elbeszélgetett a munkásokkal, majd az üzem vezetőivel. Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán az Első Magyar Mező­­gazdasági Gépgyárat kereste fel. _______ Két héten belül megjelenik Hruscsov kongresszusi beszéde A Kossuth Könyvkiadónál megkezdődött az SZKP XXI. kongresszusával kapcsolatos munka. A tervek szerint két héten belül több tízezer pél­dányban kibocsátják Nyikita Szergejevics Hruscsov előadói beszédének teljes szövegét. A továbbiakban — a lehetőségek szerint minél gyorsabban —, megjelentetik a kongresszus egyéb anyagait is. A szakszervezeti vezetők ötnapos konferenciája Szerdán a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének dísztermében megkezdődött a szakszervezeti vezetők ötnapos munkakonferenciája. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Vin­­cze József, a SZOT titkára, va­lamint Péter János, a külügy­miniszter első helyettese tart előadást. A konferenciát Török István, a vasas-szakszervezet főtitkára nyitotta meg. Az első beszámoló elhangzása előtt a részvevők meleghangú távirat­ban üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusát. A Magyar Nők Országos Tanácsának kétnapos ülése A Parlament épületében csütörtök reggel kezdődik és két napig tart a Magyar Nők Országos Tanácsa ülése, amely a nőmozgalom elmúlt fél esz­tendejének munkájával és a következő fél év nőmozgalmi feladataival foglalkozik. A tanácskozás első napján Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke szá­mol be a nőknek a mező­­gazdasági életben vállalt sze­repéről és feladatairól, a tsz­­mozgalom fejlődéséről és a mezőgazdasági feladatokról általában. A második nap programja Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Taná­csa titkárának beszámolója -Fél év munkája és a további feladatok? címmel, majd rész­letes tájékoztató előadás hang­zik el a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség központi irodájának decemberi ülésé­ről. Mindkét nap beszámolóit részletes vita követi. Kerületi aktívaülések a párt agrárpolitikájáról Budapesten Az MSZMP Központi Bizott­ságának két héttel ezelőtt a Központi Tiszti Házban ren­dezett országos aktívaértekez­lete nyomán Budapesten is megtárgyalták a párt agrár­téziseinek megvalósulását, a tsz-mozgalom tovább­fejleszté­sének problémáit. A II. kerü­letben tartott tanácskozáson a megjelent üzemi dolgozók és vezetők bejelentették: újjá­élesztik a falvakat patronáló mozgalmat s a legjobb üzemi szakembereiket küldik a ter­melőszövetkezeteket segítő brigádokba. BŐVÜL A VÁLASZTÉK az Újcikk Bizottságok munkája nyomán A Vas Műszaki Új­cikk Bi­zottság elmúlt évi munkája nyomán számos olyan új, főleg a háziasszonyok munkáját se­gítő cikk került forgalomba, amelyeket eddig hiába ke­restünk, vagy nem megfelelő minőségben tudtunk beszerez­ni. A bizottság munkássága nyomán forgalomba került pél­dául a kézi parkettakefélő gép, az olajtüzelésű kályha, kere­kes habverő, rugós vitrázs­­rúd, pedálos szemétveder, ru­gós nadrágakasztó, a kézi sző­nyegseprő, és számos más hasz­nos cikk. A jó kezdeményezés átter­jedt az üveg-, a porcelán-, és a műanyagcikkek területére is, ahol ugyancsak több mint egy éve működött eredményesen az Újcikk Bizottság. A múlt év januárjától kizárólag olyan üveg-, porcelán-, illetve mű­anyagcikkek kerülhettek forga­lomba, amelyeket a bizottság javasolt gyártásra. Munkájába bevonta az Ipari Formatervező Szakbizottságot, és ennek eredményeként az Iparművészeti Tanács mű­anyag-háztartási cikkek terve­zésére pályázatot írt ki. Ezen a területen a bizottság munkája nyomán a következő új cikkek­kel gazdagodott a választék: műanyag tojásdoboz, turista­palack, almareszelő, mosogató­kefe, szivacsos ablaktisztító, citromprés, míg az üveg- és porcelán importáru pótlására különböző ólomkristályvázák, kézifestésű porcelánkészletek és díszműáruk gyártását ja­vasolta. s Megkönnyítik a dolgozó nők munkáját a kereskedelemben A Belkereskedelmi Miniszté­rium a szakszervezettel egyet­értésben mérlegelte a kereske­delemben dolgozó nők munka­­feltételei megjavításának lehe­tőségeit. A minisztérium meg­állapodott az élelmiszeriparral a liszteszsákok súlyának csök­kentésében. Sok olyan bolt van, ahol csak nők az eladók és egészségüket veszélyeztette, hogy naponta 85—90 kilós liszteszsákokat kellett emel­getniük. Ezért június 30-ig valamennyi malom 50 kilós zsákokba tölti a liszteit. Foglalkoznak a felszabaduló kereskedelmi tanulók helyze­tével is. A minisztérium az ipadhoz hasonlóan munkás­­szállást létesít a fiatal lányok elhelyezésére. Meggyorsítják a panaszok intézését a kerületi tanácsok Intézkedések a népi ellenőrzés vizsgálatai nyomán A népi ellenőrzési bizottsá­gok nemrégiben vizsgálatot tartottak a kerületi tanácsok­nál és megállapították, hogy sokhelyü­tt késedelmesen, las­san intézik a panaszokat, nem tartják meg a válaszadás ha­táridejét, bonyolult a bejelen­tések, beadványok iktatása. A népi ellenőrök tapasztalatai alapján a tanácsok máris több intézkedést tettek az ügyinté­zés javítására. A XII. kerü­letben a végrehajtó bizottság havonta ellenőrzi, hogyan fog­lalkoznak a szakigazgatási szervek a lakosság bejelenté­seivel. A XIII. kerületben a népi ellenőrök főként azt ki­fogásolták, hogy a lakásügyi panaszokat intézik késedelme­sen. Ezért most két új munka­erőt állítottak be erre a mun­kára a tanácsnál. A V. kerületi tanácshoz az elmúlt évben mintegy 1700 esetben fordultak panasszal, s az ügykezelés egyik legfőbb hibája az volt, hogy áttekint­hetetlensége miatt olykor nyo­ma veszett egy-egy beadvány­nak. A végrehajtó bizottság ezért úgy határozott, hogy ésszerűbb, egységes nyilván­tartást vezetnek be, amelyben nemcsak a szóbeli bejelenté­seket, az írásos panaszokat, hanem a tanácstagi bejelen­téseket, javaslatokat is fel­jegyzik. £*****#'*#s#'*#­#******#*#***#i#4» LÁNCOMÉ PÁRISII ;! illatszer és kozmetikai ; különlegességek ^megérkeztek! !; ]} Korlátozott mennyiségben || !; csak az alanti boltok !| '; árusítják: ; BEL­VÁROSI ILLATSZERBOLT !! !! V., Petőfi Sándor utca 11.; jj rwmm ILLATSZF ^ | V., Váci utca 9. OPERA ILLATSZERBOLT­­ VI., Népköztársaság útja 43 . Újból részt vesznek jugoszláv vállalatok a Budapesti Nemzetközi Vásáron A jugoszláv szövetségi kül­­ke­reskedelmi kamara közlése szerint a jugoszláv vállalatok tízévi szünet után az idén új­­ból részt vesznek a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. A jugoszláv vállalatok elektromos-, fém- és faipari termékeket, textilt, bőrt és bőrárut, valamint feldolgozó ipari termékeket állítanak ki. Ezenkívül bemutatják új autó­busz- és teherautó­busz-típu­saikat

Next