Magyar Nemzet, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Magyar Nemzet —■ Nagy napok Hatodik napja tanácskozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. Moszkvára veti vigyázó szemét ezekben a napokban a világ. Az egész emberiség feszült figyelme kíséri a Kremlben, a Legfelső Tanács üléstermének történelmi falai között elhangzott világraszóló szavakat, s a nemzetközi közvélemény mint korunk kimagasló eseményét értékeli a kongresszus tanácskozásait. Hruscsov beszámolóját a Szovjetunió gigászi hétéves tervéről, amely a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyében a szocialista társadalmi rendszer fölényének és győzelmének, a kommunizmus békés építésének nagyszerű távlatait világítja meg. A beszámoló vitáját, egyenes folytatását annak az országos vitának, amelyben több mint hetvenmillió szovjet ember vett részt, lenyűgöző kifejezőjeként a kommunista párt körül tömörülő szovjet nép szilárd egységének. A testvérpártok küldötteinek beszédeit, egyöntetű megnyilatkozásait a nemzetközi munkásmozgalom összeforrottságának, a marxizmus—leninizmus lebírhatatlan eszmei erejének. Ez a világot formáló roppant eszmei erő sugárzik szét a földkerekségre az SZKP XXI. kongresszusáról, s mutatja az ember útját a jövőbe, a felszabadított, megszelídített atomenergia ígéretföldje, és azon túl is, a világűr meghódítása felé a kongresszus zászlaját vivő kozmikus rakéta napkörüli pályáján.—•• Világraszóló, lelkesítő történelmi feladatokat tűz a XX. kongresszus, a hétéves terv a Szovjetunió népei elé a gazdasági építésben, a politikai életben, az ideológiai munkában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében egyaránt. A gazdasági élet területén az elkövetkező hét esztendőben a termelőerőiknek a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján olyan átfogó fejlődését biztosítani, amely lehetővé teszi a Szovjetunió győzelmét a kapitalista országokkal folyó békés versenyben, s egyszersmind megteremti a kommunizmus anyagi-technikai bázisának alapjait Politikai téren a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével, a társadalmi szervezetek feladatkörének bővítésével, a széles néptömegek aktivitásának, öntevékenységének fokozásával, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének növelésével erősíteni a szovjet nép egységét és összefogását a kommunizmus építésére. Az ideológiai munka erősítése során, leküzdve az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeit, a szocialista hazafiság és nemzetköziség szellemében fejleszteni a dolgozók öntudatát, a munkához való kommunista viszonyt. A nemzetközi politikában a szocialista világrendszer erősítése, a testvéri népek baráti együttműködése útján, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a "hidegháború" és a nemzetközi feszültség megszüntetésére irányuló következetes külpolitika folytatásával biztosítani, megszilárdítani a világ népeinek békéjét és biztonságát. Nagy vonalakban e feladatok megvalósítását tűzi ki célul a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—65. évi tervében az SZKP XXI. kongresszusa. A Szovjetunió és az emberiség békés, boldog jövendőjébe ívelő hidat tervezi meg és az építés nagy munkáját szervezi meg — a XX. kongresszus tisztázó, alapvető útmutatása nyomán — most a XCXI. pártkongresszus. A hidat, amely a szocializmusból már a kommunizmusba vezet. A hidat, amely a szocialista ipar, a szocialista mezőgazdaság, a szocialista tudomány és kultúra erős pilléreire épül, s amelyen a Szovjetunió népeivel együtt haladnak a szocialista tábor országainak népei, száz és százmilliók haladtak a kommunista társadalomhoz. A hidat, amelynek körvonalait Lenin tanítása, a Nagy, Októberi Szocialista Forradalom győzelme rajzolta fel az emberiség új, igazi történelmének első lapjaira. A hidat, amelynek megalkotásáról az emberiség legjobbjai évszázadok óta álmodoznak, amely átível a szenvedés, a nyomor, a kizsákmányolás, az embertelenség, a pusztulás siralomvölgyében sötéten örvénylő évezredes háborús folyam felett, — egy új, békés, gondtalan, boldog, emberséges korba, ahol más bőség kosarából mindenki egyaránt vehető. Ennek a kornak közeli eljövetelét hirdeti a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. »Nagyszerű időket élünk« — mondotta Hruscsov a kongreszszusi beszámoló összegező, befejező szakaszában. Nagy időket, midőn az emberiség legmerészebb reményeit valósítja meg a kommunista párt vezette szovjet nép akarata és alkotó munkája. E nagy idők nagy napjai a mostani napok, a XXI. kongresszus tanácskozásának napjai. Ezekben a nagy napokban a szocialista tábor tagjaként a magyar dolgozó nép is odaadó, lelkes figyelemmel fordul korunk kiemelkedő nagy eseménye felé, és munkájához új, erőt, jövőjébe vetett erős bizalmat merít a XXI. kongresszus tanácskozásaiból, tanításaiból. Mint ahogy a magyar pártküldöttség vezetője, Kádár János kifejezte a kongresszust üdvözlő beszédében : nagyszerű segítséget kaptunk munkánkhoz a szocializmus építésének gazdag szovjet tapasztalatait egyesítő elméleti következtetések formájában is, és arra törekszünk, hogy viszonyainkat figyelembe véve, a szocializmus és a béke magyarországi frontszakaszának erősítésére, népünk javára hasznosítsuk őket. A XXI. kongresszus tanulságai arra ösztönzik népünket, hogy erőinket összefogva, megszüntessük az 1956-os ellenforradalom okozta viszonylagos elmaradásunkat és felépítsük szocialista hazánkat. A szocialista építőmunka gyorsabb ütemű fejlődésének minden feltételes biztosítéka megvan országunkban: iparunk 1958-ban már 12 százalékkal termelt többet, mint a megelőző esztendőben, termelőszövetkezeti mozgalmunk is újból fejlődésnek indult. S ami a legfontosabb — mint Kádár János hangsúlyozta felszólalásában —, a párt és a magyar dolgozó tömegek ma ismét együtt, öszszeforrva küzdenek, egyek a szocializmus felépítésének akaratában, a szocialista tábor egységéhez való ragaszkodásban, a testvéri magyar—szovjet barátság érzésében. Ez a testvéri barátság segítette népünket nemzeti függetlenségünk, szocialista vívmányaink megvédésében az 1956- ban ellenforradalmi felkelést kirobbantó burzsoá földesúri reakcióval, a revizionista árulással és a nemzetközi imperializmussal szemben. Ez a testvéri barátság azóta is kiapadhatatlan forrása eredményeinknek, egyszersmind erős záloga eljövendő sikereinknek. Tudjuk, a Szovjetunió hétéves tervének győzelme a magyar nép boldogulását is segíti, erőt és biztonságot ad a magunk terveinek valóra váltásához, ahhoz, hogy dolgozó népünk is elérkezzek a szocializmus útján a kommunizmus kitáruló kapujához. f Az SZKP XXI. kongresszusának tanácskozásai: A Szovjetunió az élen halad az atomenergia békés felhasználásában és a rakétatechnikában Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leonyid Jefremov (Gorkij város), elsőnek I. D. Musztafajevnek, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozzávetőleg 93 százalékkal növekszik. 1965- ben Azerbajdzsán 22 millió tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Nemcsak Apseron, hanem a köztársaság többi olajmezőjének, egyebek között a tengeri kőolajkitermelésnek a szerepe is megnövekszik. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Egy keleti közmondás szerint jobb a közelben egy jó szomszéd, mint messze egy rokon. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irántuk. A következő felszólaló, Dmitrij Baraskin, a minszki autógyár olvasztára kijelentette: a kongresszusra őt jelölő kommunisták és a gyár összes munkásai egyöntetűen helyeslik a népgazdaság fejlesztésének ellenőrző számait. A gyár munkájáról beszámolva — 1958-ban terven felül 43,3 millió rubel értékű árut termeltek — ismertette saját vállalását is, amellyel ki akarja venni részét a hétéves terv teljesítéséből. Vlagyimir Milavscsikov, azSZKP Központi Bizottságában az Oroszországi Föderáció mezőgazdasági ügyeivel foglalkozó osztály vezetője, az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a XX. pártkomgreszszus után a mezőgazdasági termelés növelésére foganatosított intézkedések elősegítik az 1959—1965. évi tervelőirányzatok teljesítését. A mezőgazdasági termelés növelésének forrásaként mindenekelőtt a terméshozam emelését, a kukorica vetésterületének növelését és a gabonaneműek megosztott gépi betakarítását említette. E tartalékok felhasználása elősegíti e hétéves terv mezőgazdasági előirányzatainak határidő előtti teljesítését— mondotta. A hétéves mezőgazdasági terv határidő előtt teljesíthető Kiricsenko: A kommunizmus eszméi igazságukkal nyerik meg a népeket A második felszólaló Alekszej Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnökségének tagja volt. A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésébe. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magaslatra jutott, ahonnan feltárulnak a hétéves országfejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai. Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Központi Bizottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból, az ország életének követelményeiből fakad. Közismert — mondotta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervatizmus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus— leninizmus klasszikusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsúlyozta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a lenini vonal érvényesítéséért vívott harcban. Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát és jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és építőipar igazgatásának átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet mezőgazdaság rohamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az ország pártszervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. A párt és a nép szoros kapcsolatainak bizonyítéka az állam gazdasági és kulturális fejlesztését célzó valamennyi fontosabb javaslat általános megvitatása. A Központi Bizottság üléseire meghívjuk a gyárak vezetőit, a termelésben kitűnt dolgozókat, az ipari és a mezőgazdasági szakembereket. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. pártkongreszszust megelőző időszakhoz képest sokkal többen kérik felvételüket a kommunista pártba. Kiváló munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek jelentkeznek felvételre. A kommunista építés szakaszába lépve a Szovjetunió minden népének eltökélt szándéka, hogy teljesíti a párt által felvázolt nagyszerű tervet. Kiricsenko megjegyezte, hogy a Szovjetunió valamennyi népe vállvetve, s egyidejűleg valósítja meg a kommunizmusba való átmenetet. A népek barátsága — hangoztatta — a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik legnagyobb vívmánya. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásainak, elhelyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy ipari, mezőgazdasági szakembereket és fiatal dolgozókat kell vezető munkakörbe beosztani. Nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem a vidéken is. A kommunizmus eszméi igazságukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Kiricsenko, s utalt a kapitalizmus ideológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapitalizmus fekélyeit, valamiféle jótékonysági intézménynek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus »evolúciójáról«, »a kapitalizmus szocializmusba való átnövéséről" szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyalnak is ki a kapitalizmus ideológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom. növekszenek a testvéri kommunista és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szerteáradnak minden országban. Nem kétséges — mondotta a jelenlevők viharos tapsa közben Kiricsenko —, hogy a XXI. kongresszus egyhangúan jóváhagyja a Szovjetunió kommunista építésének programját. Sivero Aguirre: Latin-Amerika többé már nem az amerikai imperializmus tartaléka A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban részesítették Sivero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bizottságának képviselőjét. A kubai nép — mondotta — mélységes rokonszenvvel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömöt hozott a három szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá — egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. A Szovjetunió győzelmei — mutatott rá Aguirre — hatékony segítséget nyújtanak a kubai néphez hasonlóan az imperialisták ellen harcoló más népeknek. Az amerikai imperializmus azért juttatta hatalomra Batistát, a véreskezű diktátort, hogy Kubát gyarmatává tegye és az imperializmus hadiszekeréhez láncolja. Batista klikkje a kommunistaellenesség kopott zászlaját felemelve megtorló hadjáratot indított az ország demokratikus erői ellen. De a marxizmus—leninizmus tanításán nevelkedett kubai kommunisták soha nem veszítették el a népbe vetett hitüket. A Népi Szocialista Párt az illegalitásban, sok vezetője élete árán kapcsolatot tartott fenn a néppel és harcolt a forradalmi erők tömörítéséért. Batista diktatúrája összeomlott — mondotta a kubai küldött. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyrabecsülését. Kubában a hatalom a Fidel Castro vezette felkelő erők kezébe került, szétzúzták a régi államapparátust, új hadsereg alakult, a parancsnoki és kormánypozíciókba olyan személyek kerültek, akiket a felkelők jelöltek ki vagy hagytak jóvá. A megalakult ideiglenes kormány a nép támogatását élvezi. Tapasztalataink — mondotta Aguirre — megcáfolják az állításokat, amelyek szerint a latin-amerikai országokban lehetetlen sikerrel harcolni az imperializmus ellen. Biztos a győzelem, amikor felkel a nép és kezébe veszi sorsa irányítását. A győzelmet az új nemzetközi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai népek imperialistaellenes harcban elért sikerei tették lehetővé. Latin-Amerika többé másnem az amerikai imperializmus tartaléka. Az amerikai propaganda — folytatta a kubai küldött — igyekszik félrevezetni a közvéleményt, hogy leplezze a Egyesült Államok politikájának támadó jellegét és gyengítse azt a széleskörű támogatást, amelyben a közvélemény a kubai hazafiakat részesíti, az Egyesült Államok gazdasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát; kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat Kuba képviselője főcsaenettel fejezte ki a világ valamennyi