Magyar Nemzet, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

8zer­da, 1959. április 39.,5 Magyar 70 ORSZÁGBAN... Hanzelka és Zikmund beszámolója Világjárásáról a Hazafias Népfrontban A pirilogikus és kék óriás Tátra gépkocsi a gazdag fel­­szereléssel, filmfelvevő- és fényképezőgépekkel, adó-vevő rádióállomással, magnetofon­nal kedd hajnal óta a Margit­szigeti Nagyszálló előtt áll. Hanzelka és Zikmund, a két világjáró csehszlovák mérnök kedd délután Ortutay Gyula meghívására megjelent a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Belgrád rakparti székházában és híres utazóink, földrajztanárok, érdeklődő diá­kok és különböző kultúrintéz­mények képviselőinek jelen­létében úgynevezett "ötperces beszámolót" adott világjárá­­sáról. Újabb útjuk célja, mint kö­zösen elmondották: megis­merni a népeket, különböző országok szokásait, népek gazdasági eredményeit és fej­lődését a technikában. S mindezt megismertetni a világ dolgai iránt érdeklődő olva­sókkal riportban, könyvben, film segítségével. Úgy, mint­ha velük utaznának együtt. Szállodákról és repülőgépek­ről élményriportot írni nem érdekes, mondotta Hanzelka, de a tudományos eredmények­kel, időjárási viszonyokkal, különleges kulturális eredmé­nyekkel, illetve népek kultú­rától való elmaradottságával megismerkedni s mindezt má­sokkal is megismertetni — iz­galmas élmény. Újabb útjuk­­ról, amelynek során hetven országot járnak be s most előbb Jugoszláviába, majd Görög- és Törökországba, a Közel-Kelet beutazása után pedig Hátsó-Indiába, Indoné­ziába és Ausztráliába, végül a Filippi szigetekre, Mongó­liába, a Szovjetunióba is eljut­nak — 150 000 színes és feke­te-fehér fényképet, sok filmet és diafilmet készítenek. Köz­ben állandó összeköttetést tartanak fenn rádión hazá­jukkal. Világot járó útjuk eddigi legizgalmasabb élménye, Ecuadorban találkoztak a fej­vadászokkal. Zikmund mesél­te mosolyogva: tudvalévően szívesen látják vendégül az idegent az ecuadori törzsek, hogy aztán távozása előtt lefe­jezzék. Ők sem azzal szelídí­tették meg őket, hogy filmfel­vételt készítettek róluk, amit aztán vetítettek nekik s lát­hatták önmagukat filmen. Nem ez a magnetofon bűvös szava késztette csodálatra a fejvadászokat, bár kissé mint­ha megbabonázta volna őket A penicillin gyógyító ereje! Haldokolt egy szép, fiatal equadori lány s ők penicillin­nel megmentették. Igaz, tol­mácsuk is kitűnő volt: egyik fejvadász ifjú felesége, aki spanyol nő volt és már három éve élt az equadoriak között, mivel annak idején ő is meg­szelídítette nemcsak férjét, hanem a többi fejvadászt is. Így hát barátságban váltak el. Hanzelka és Zikmund a megjelent érdeklődők kérdé­seire beszámoltak útipoggyá­szuk tartalmáról, felszerelé­sükről, s elmondották, hogy új útjuk anyagát az UNESCO-­­hoz is eljuttatják. Dögei Imre látogatása Szolnok megye szivattyú- is öntözőtelepein Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Dégei Imre, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság főigazgatója és több más szakember, valamint a Szolnok megyei pártbizott­ság, a megyei tanács és a Szol­noki Vízügyi Igazgatóság ve­zetőinek, szakembereinek kí­séretében meglátogatta Szol­nok megye nagyobb vízügyi létesítményeit. A vendégek hosszasan időztek a tiszaroffi Kossuth Termelőszövetkezet épülő öntözéses kertészetében és a tiszabői Petőfi Termelő­­szövetkezet barázdás rend­szerrel öntözött zöldségterme­lő telepén. A látogatást követően rész­letesen megbeszélték a megye vezetőivel azokat a legfonto­sabb szervezeti és vízügyi in­tézkedéseket, amelyekre a legközelebbi időben az öntö­zés továbbfejlesztésére lesz szükség. A magyarországi izraelita egyház vezetőinek eskütétele Kedd délben ünnepélyesen esküt tettek a magyarországi izraelita egyház azon vezetői, akik új kinevezésük, illetve állami elismerésük óta még nem tettek esküt a Népköz­­társaság alkotmányára. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt az Elnöki Ta­nács 1957. évi 22. számú tör­vényerejű rendelete értelmé­ben esküt tett Sós Endre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, dr. Fleischmann László, a Ma­gyar Izraeliták Országos Kép­viseletének tiszteletbeli elnö­ke, Steiner Marcell, Gráber Pál, Wittenberg Imre, Puskusz Mór és Haas Károly, a Ma­gyar Izraeliták Országos Kép­viseletének elnökhelyettesei, dr. Seifert Géza, dr. Véner Tibor és dr. Láng Viktor, a Budapesti Izraelita Hitközség elnökhelyettesei, dr. László Jenő, a Magyar Izraeliták Or­szágos Képviseletének főtitká­ra. Az eskütételnél az Ország­házban jelen volt Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titká­ra, Benke Valéria művelődés­ügyi miniszter, Horváth Já­nos, az Egyházügyi Hivatal elnöke. Jelen volt az eskütételnél a magyarországi izraelita egy­ház több képviselője. Az eskütétel után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a megjelentekkel. A szocialista országok nagyszerű együttműködése Koszigin a KGST 10. évfordulójáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Tíz évvel ezelőtt alakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági szervezete. A Pravda ez alka­lomból közli Koszigin­nek,­ a Szovjetunió Állami Tervbi­­zottsága elnökének cikkét. Koszigin mindenekelőtt rá­mutat, hogy a gazdasági fej­lődés jelenlegi szakaszában óriási jelentőségű a helyes és célszerű nemzetközi munka­­megosztás, és a szocialista vi­lágrendszerben tág tér nyílik a nemzetközi munkamegosz­tás összes előnyeinek ésszerű kihasználására. A termelés gyors és szaka­datlan növekedése — írja a továbbiakban Koszigin — a szocializmus általános tör­vényszerűsége, amelyet igazol a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata. Az egész szocialista tábor ipari termelésének átlagos évi nö­vekedése az utóbbi fél év­tizedben 11 százalék, ezzel szemben az egész kapitalista világban alig 3 százalék volt. A második világháború előtt a Szovjetunió, az egyetlen szo­cialista ország, foglalta el a föld területének 17 százalékát, s adta a föld lakosságának mintegy 9, és a világ ipari ter­melésének 10 százalékát. Je­lenleg a szocialista tábor or­szágai a földkerekség területé­nek 26 százalékát foglalják el. Ezen a területen él földünk la­kosságának egyharmada, s ez a terület adja a világ ipari termelésének több mint egy­­harmadát. Ez azt jelenti, hogy a kapitalizmus világrendsze­rével a nemzetközi porondon versenyző szocialista világ­­rendszer lényegében már túl­szárnyalta a kapitalista világ­­rendszert az egy főre jutó ipari termelésben. Koszigin, a KGST jellegét elemezve megállapítja, a KGST nem valami államok feletti, direktívákat osztogató szerv, hanem szuverén álla­mok szervezete. Olyan szerve­zet, amely a teljes egyenjogú­ságon, a nemzeti érdekek köl­csönös tiszteletben tartásán, a kölcsönös elvtársi segítésen és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapul. A KGST minden döntését és ajánlását az érdekelt tagállamok teljes hozzájárulásával hozza. A KGST-ben az egyenjogú kép­viselet elve érvényesül. A Ta­nács tesz ugyan intézkedése­­­ket a tagállamok népgazdasági terveinek összehangolására, de nem közös tervező szerv. Mindegyik tagállam önállóan dolgozza ki és valósítja meg saját n­épgazdaságfejlesztési terveit. Természetesen — jegyzi meg a cikkíró — a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együtt­működés nem helyettesíti, nem váltja fel, sőt ellenkezőleg, elő­segíti a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Míg a háború utáni első években a szocialista tá­bor országainak árucserefor­galma főképp egyéves keres­kedelmi egyezmények alapján fejlődött, a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sének új szakaszát már a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményekre való áttérés jellemzi. A hosszúlejáratú­ egyezmények hosszabb időre biztosítják az egyes országok számára a gépeket és mindazt, amire gazdasági fejlődésükhöz szükségük van, másfelől bizto­sítják termékeik értékesítését, perspektívát és biztonságot nyújtanak a további gazdasági fejlődéshez. A szocialista tábor belső gazdasági együttműködésének egyik gyakorlati megnyilatko­zása a termelőerők területi el­helyezkedésének figyelembe­vétele. A lengyel szénipart pél­dául a Tanács indítványai alapján Csehszlovákia, az NDK és más testvéri országok szénszükségletének figyelem­­bevételével fejlesztik. Cseh­szlovákia és az NDK viszont segítséget ad Lengyelország­­nak a szénkitermelés és szén­export fokozásában. Ugyan­ezeken az elveken alapul a lengyel kénipar fejlődése. A szocialista országok szükségle­teinek figyelembevételével fej­lesztik Magyarországon az alu­míniumipart, Romániában és a Szovjetunióban a kőolaj- és gázipart. Megállapodás alap­ján készítik el azt az olajve­zetéket, amelyen a szovjet kő­olaj eljut majd Magyarország­ra, az NDK-ba, Lengyelország­ba és Csehszlovákiába. Koszigin cikke befejező ré­szében a KGST-tagállamok együttműködésének perspektí­váit világítja meg. Elmondta, hogy az európai szocialista or­szágok belső árucsereforgalma 1965-ig több mint 60 százalék­kal növekszik az 1958-as szín­vonalhoz képest. .Az 1965-ig terjedő gazdasági együttmű­ködési tervek biztosítják a tagállamok számára a legfon­tosabb nyersanyagfajták­at és más cikkeket. Ezzel megte­remtik az előfeltételeket a szo­cialista országok sokoldalú fejlődéséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország ered­ményei — állapítja meg Ko­szigin — lehetővé tették an­nak a feladatnak kitűzését, hogy történelmileg rövid idő alatt gazdasági vonatkozásban utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista orszá­gokat. A feladat most az, hogy erősítsük a szocialista államok baráti együttműködését, ál­landóan fejlesszük az együtt­működés már kialakult és tá­mogassuk ezután születő új formáit . Magyar kutatók érdekes megállapításai a kozmitikus sugárzásokról A világűrből jövő kozmikus sugárzások vizsgálataiban a Nemzetközi Geofizikai Évben negyven ország kutatói vettek részt. Magyarországon a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet­­ben a földfelszín alatt 20 mé­ter mélységben fekvő helyi­ségekben mérik a sugárzáso­kat. A mérőkészülékek 120 Geiger—Müller-féle számláló­csőből és 230 elektroncsőből állanak egyenként. Ezeken a készülékeken vizsgálják a lég­kör-hőmérséklet és a légnyo­más változásának a kozmikus sugárzás intenzitására gyako­rolt hatását. Az intézet kutatói elmon­dották, hogy az eddigi isme­retek alapján a Földet körül­vevő légkör tetejére érkező kozmikus sugárzás túlnyomó részben hidrogén-atommagok­ból, kis részben pedig főleg hélium-atommagokból áll. A mérések értékes geofizikai és asztrofizikai eredményeket ígérnek, s nélkülözhetetlenek a mesterséges holdak, az űr­hajózás szempontjából is. TIZENÖT ÉVE A nép új Kom­lós János riportsorozata a német megszállásról 32. A kiáltvánnyal egy időben megindul a Magyar Front ille­gális újságja és nagyméretű propaganda tevékenysége. —Honvédek! Tisztek! Altisz­tek! Legénység! — olvassuk egy másik röpcédulán. — For­duljatok szembe a német el­­­­nyomókkal! A meginduló kele­ti támadás alkalmat ad arra, hogy csatlakozzatok a Vörös Hadsereghez!* A csendőrség 1944. július 15- én kelt helyzetjelentése így számol be a Magyar Front erő­södő küzdelméről: “Jelentettem már az egye­sült mozgalom komoly veszé­lyességét, ami az összefogott demokratikus erők tekintélyes megnövekedésében rejlik. Az újabban beérkezett ada­tokból megállapítható, hogy a mozgalom fejlődik és ... egy­re jobban teret nyer... Ennek a propagandának hatását ked­vezően alátámasztotta, sőt nö­velte az a tény, hogy a nemze­ti szocialista rendszerváltozás­sal beígért és ettől joggal re­mélt szociális intézkedések te­rén eddig érdemleges és meg­nyugtató lépések nem létez­tek ... A munkásság szociális életnívójának megjavítását cél­zó kormányintézkedések el­maradása ... még a nemzeti szocialista tömegekben is ki­ábrándulást okozott.. .* Augusztus 31-én a csendőr­ség már így tekint vissza az elmúlt időszakra: »A legutóbbi három össze­foglaló jelentésemben részle­teiben jelentettem mindazokat a jelenségeket, amelyekből az egyesült baloldali erőknek ed­dig országszerte elért eredmé­nyei tűnnek ki, illetve, ame­lyekből a mindinkább veszé­lyessé váló mozgalom erős fej­lődésére lehet következtetni. Ezek a jelenségek ma is fenn­­állanak, sőt, az időközben be­következett háborús, valamint kül- és belpolitikai események folytán egyre szaporodnak. Utóbbi időben "A honvédség tisztikarához!* című és "Ma­gyar Front* aláírást izgató tartalmú röpiratot terjesztik mind nagyobb számban és eze­ket különösen a hadműveleti területeken levő katonai pa­rancsnokságoknak és egyes tiszteknek küldik el... Az eddig ismert baloldali csoportokon kívül a napokban "Kiáltvány* címmel és »A Földalatti Magyarok Szövetsé­ge* aláírással egy újabb kom­munista csoport adott ki fék­telenül izgató tartalmú röpira­tot... Ugyancsak a napokban je­lent meg egy "Magyarok! Cse­lekednünk kell!* kezdetű és a Magyar Front által kiadott másik izgató röpirat is. Ez a féktelen propaganda­hadjárat — mint az előző ösz­­szefoglalóimban is jelentettem már — majdnem minden nép­rétegben, de különösen a nincstelen és rendezetlen bér­viszonyok között élő és anya­gi gondokkal küzdő munkás­tömegekben talál igen kedvező talajra, annál is inkább, mert az ellenpropaganda nemcsak tettekkel, de most már sza­vakkal sem igyekszik ennek hatását ellensúlyozni. A bérvi­szonyok és egyéb munkáskér­dések halasztást nem tűrő ren­dezésének az elhúzódása, sőt, előrelátható teljes elmaradása kiszámíthatatlan következmé­nyekkel járhat. Az ország bá­nyavidékeiről mind gyakrab­ban érkeznek nyugtalanságról és nyomasztó hangulatról je­lentések. Legutóbb a kolozsvá­ri nyomozó alosztály jelentet­te, hogy a területén levő Ege­­resi Kőszár­bánya RT, a Kao­linbánya RT, az Egregyvölgyi Kőszénbá­nya RT és az Erdé­lyi Transz és Ásványművek RT bányaüzemeiben a bánásmód, az alacsony munkabér és a ne­héz ellátási viszonyok miatt áldatlan állapotok vannak.­ A Magyar Front kiáltványai azonnal reagálnak a legfonto­sabb eseményekre, megmagya­rázzák a népnek a német és magyar fasiszták újabb és újabb kudarcait. "Németországban a hadsereg vezetői fegyvert ragadtak Hit­ler ellen —■ kezdődik az egyik felszólítás. — Reménytelennek látták a háború folytatását. A német belső front és a hitleri haderő bomlása megkezdő­dött! ... A nemzeti felszabadí­tó harcra felsorakozó magyar nép és magyar honvédség egy csapásra kiűzheti a meggyen­gült megszállókat, egy csapás­sal elpusztíthatja bérenceiket.* A honvédség tisztikarához intézett felhívás szakszerű ka­tonai helyzetmagyarázattal szolgál, majd így folytatja: »A honvédség tisztikarának, de minden egyes tisztnek külön­­külön is döntenie kell; az or­szág és a honvédség elveszté­sében akar-e közreműködni, vagy megmentésében! Idegen és veszett ügyért vívott harc­ban akar-e nyomorultul el­pusztulni, vagy pedig élére áll a németek elleni felszabadító harcnak!« "Most kell megmutatni mindnyájunknak, hogy embe­rek és magyarok vagyunk!* — olvassuk egy másik kiáltvány­ban. A csendőrség nem túlzott, amikor azt állította, hogy a Magyar Front tevékenysége "majdnem minden népréteg­ben* kedvező talajra talált. Júliusban és augusztusban megélénkülnek a különböző szervezkedések. Egymást érik a németellenes, politikailag többé-kevésbé következetes röpcédulák, felhívások, köztük több olyan van, amelynek az eredetét ma már nehéz lenne kideríteni. Ilyen például a töb­bi között az a kisformátumú, kártyapapírra nyomtatott Ma­gyar Nemzet, amely júliusban látott napvilágot. Az efféle dokumentumok bőségesen bizonyítják, hogy a magyar értelmiségi és kispol­gári tömegek jelentős része vi­lágosan látta már akkor a né­metek bukását. A kommunisták buzdítására és kezdeményezésére megélén­­­kült az ifjúság szervezkedése is. A csendőrségi nyomozó osz­tályparancsnokság ezt jelenti augusztus 31-én:­­»A Sicherheitsdienst »SD* budapesti nyomozói augusztus 29-én bizalmas bejelentés alapján elfogtak egy egyetemi hallgatónőt, akinek lakásán postai feladásra elkészítve kb. 700 darab ,Szabad Diákfront’ című kommunista röpiratot ta­láltak.* A pécsi rendőrkapitányság azt jelenti, hogy a német biz­tonsági rendőrséggel együtt­működve nyomozást vezetett be a Pécsett terjesztett, Nem­zeti Ellenállás Diákmozgalma aláírása röpiratok ügyében. »»Az eddig­ kialakult hírértéke­lésem szerint országos mozga­lom­­ esete látszik fennforogni, amelynek központja a Nép­front körül lehet.« Mester Miklós államtitkár szeptember elején a József Ná­dor Műszaki Egyetemnek kül­dött leiratában megállapítja, "hogy az egyetemi és főiskolai ifjúság sokezres létszámából igen sokan nem tudták átérez­ni a kötelező munkaszolgálat nagy nemzetvédelmi jelentősé­gét és sajnálatos módon nagy tömegekben igyekeztek magu­kat a szolgálat alól kivonni." Az államtitkár megtorlásokat helyez kilátásba. A magyar ifjúság ellenállási harcának dicsőséges és szomo­rú dátuma július 27. Ezen a napon esett el a Gestapo-ban­­ditákkal vívott tűzharcban a Békepárt egyik vezetője, az ifjúság hazafias mozgalmának legtevékenyebb és legbátrabb szervezője, Ságvári Endre. Két éve üldözték a csendőrség és a rendőrség képét, két év óta szervezte a föld alatt éjt nap­pallá téve, rettenthetetlen bá­torsággal és páratlan intelli­genciával a magyar ifjúság nemzeti küzdelmét. Amikor árulás folytán a nyomára buk­kantak és az illegális találko­zón rátörtek, nem adta olcsón az életét. A rárontó négy pri­bék közül hármat leterített, Ságvári Endre örök példaképe a magyar ifjúságnak, a hazá­ját szerető, népéhez hű értel­miségnek, az antifasiszta nép­frontnak. Augusztus végén újjáalakul a Magyar Front vezető ereje. A Békepárt helyére ismét a sok­oldalú munkára, fegyveres harc szervezésére is alkalmas Kommunista Párt lép. A test­véri román nép példamutatá­sakor már nagy tömegakciók vezetésére alkalmas ellenállási mozgalom áll harcra készen. Egy olyan mozgalom, amelyre Horthy támaszkodhatnék, ha valóban ki akarna ugrani. És a magyar kommunisták félre­teszik most szörnyű sérelmei­ket, a negyedszázados Horthy­­fasizmustól elszenvedett ül­döztetések, terror, bikacsök, bitófák emlékeit. Augusztus 24-én Lázár test­őrségi parancsnokon keresztül jegyzéket juttatnak el a kor­mányzóhoz. Ütött az óra, a nemzet érdeke mindennél előbbrevaló. "Azonnal átállni a szövetségesek oldalára. A Vörös Hadsereggel katonailag együttműködve kiverni vagy lefegyverezni a nálunk állo­másozó vagy Romániából ide­menekülő német haderőt... A munkásosztály a saját és az egész ország érdekét követi, amikor együtt akar harcolni az ország vezetőivel, a hata­lom birtokosaival, a németek ellen ... A munkásságnak a je­lenlegi uralkodó osztályhoz való viszonyát elsősorban nem az elmúlt huszonöt év rossz ta­pasztalatai fogják megszabni, hanem, hogy egymás mellett vagy egymás ellen kell-e meg­vívni a fasizmus elleni har­cot ... Nem kötjük semmiféle feltételhez a német megszál­lók elleni harcban való leg­aktívabb részvételt...« Nemcsak a hintapolitika is­métlődik meg tehát, hanem a magyar nép legjobbjainak ön­zetlen, hazafias ajánlata is. Az, amelyet annak idején Baj­­csy-Zsilinszky Endre és Kiss János tett Kállaynak. A válasz is megismétlődik. Horthy nem akar, nem mer a népre tá­maszkodni. Szálasit fogadja, a magyar nép képviselőit nem. * A Lakatos-kormány műkö­désének célját, lényegét jól do­kumentálja az a miniszterta­nács, amelyet röviddel meg­alakulása után, szeptember 4-én tartott. A tanácskozáson Vörös Já­nos, a honvéd vezérkar főnöke részletesen elemezte a harctéri helyzetet. Elöljáróban megál­lapította, hogy a hitleri Né­metország válságos helyzetben van. »A német vezetés ... ha­jótörést szenvedett a korlát­lan térrel rendelkező és hely­telenül megítélt orosz erőkön." "A rendelkezésre álló adatok szerint a balti és a lengyel tér­ben egymással szembenálló orosz és német erők aránya 4:1 lehet.* "A román erők vagy letették a fegyvert, vagy az oroszokkal együtt az itt alkalmazott né­met erők ellen fordultak. Azo­kat részben megsemmisítették, részben pedig a határok felé való visszavonulásra kénysze­rítették ... Ennek következté­ben ez az arcvonalrész pilla­natnyilag a keleti arcvonal legveszélyeztetettebb része, ami az egész keleti arcvonal helyzetét válságossá teszi és háborút eldöntő hatásúvá le­het.* (Folytatása következik)

Next