Magyar Nemzet, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-27 / 149. szám
Szombat, 1959. június 27., NAPLÓ Június 27 A grúziai állami képcsarnokban pénteken megnyílt a magyar fotóművészeti kiállítás. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság által összeállított kiállításon körülbelül 200 művészi fénykép látható, melyeket már az első nap több mint kétezren néztek meg. A Pest megyei dalosok II. találkozóját ma, szombaton és vasárnap Nagykőrösön és Cegléden tartják. A bécsi hangversenyélet nagy eseménye volt a Bartók Béla műveiből rendezett hangverseny. A hegedűversenyt Jehudi Menuhin játszotta, a II. és a III. zongoraversenyt pedig Anda Géza adta elő. A hangverseny karmestere a svájci Ernest Bour volt. O. B. Podgoreckaja szovjet filmrendező Mire Iliesu román filmrendezővel együtt színes dokumentációs filmet forgat, amelynek címe "Románia útjain". A film bemutatja a román nép által a felszabadulás óta elért eredményeket az iparban, a mezőgazdaságban, a művészetben, a tudományban és a kultúrában.© A zürichi Schauspielhaus pályázatának első díjjal kitüntetett drámáját »Az elveszett fiú«-t ma este mutatják be. A szerző személyét csak a bemutató után hozzák nyilvánosságra.# A dunavecsei Petőfi Tájmúzeum értékes ajándékokat kapott Fábián Lajos Franciaországban élő filmtechnikustól, aki negyven évvel ezelőtt Dunavecséről vándorolt ki Franciaországba. Az ismert műgyűjtő Morelly Gusztáv közel százéves Petőfi-illusztrációit küldte ajándékba szülőfaluja múzeumának. A Százados úti Művésztelep lakói és a Százados úti Kenyérgyár dolgozói szombaton, 27-én este Hét órakor munkásművész baráti ' ’ találkozóra gyűlnek össze a Művésztelep kertjében. Két évvel ezelőtt, holtap után Lenin-díjjal tüntették ki Musza Dzsalil tatár írót, akit a fasiszták gyilkoltak meg a noabiti börtönben. Muszadzsalil életéről operát írt N. Zsiganov tatár szerző. Zsiganov operáját péntek este bemutatták a moszkvai Nagy Színház kamaraszínházában. A münsteri egyetem diákjai a Handel-év tiszteletére hangversenyt rendeztek, amelyen előadták azt a Mária-kantátát is, amelyet Róma Városa 1708- ban rendelt a mestertől annak emlékére, hogy egy évvel azelőtt a város megmenekült egy pusztító földrengéstől. A Vas megyei néprajzi munkaközösség nyolc vasi "■mesefa" érdekes, régi meséit gyűjtötte csokorba. A csákánydoroszlói Farkas Józsefnek és az uraiújfalusi Nagy István bácsinak, a népművészet mesterének meséit jól ismerik a dunántúli gyerekek. A nyolc mesemondó eddig többszöz történettel gazdagította a mesetárat. A New York City Operaház ciklust rendezett amerikai zeneszerzők műveiből, melynek során öt új operát mutattak be. * A francia könyvpiacon "Üszkös seb" címmel algériai fiatalok tanúvalllomásait ismertető kötet jelent meg. A múlt év decemberében Franciaországban letartóztatott arab diákok elmondják a kötet lapjain, hogyan kínvallatták őket. A kiadó előszó helyett részleteket idéz Michelet igazságügyminiszter beszédéből, amelyben a degaulleista miniszter elítélte a kínvallatást, mint "a náci fekély maradványát". S Moszkvában megjelent az »Amerika népei« című monográfia első kötete, amely a "Világ népei" című etnográfiai sorozat egyik része. — A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai péntek délelőtt a veszprémi színházban emlékeztek meg az intézet tízéves fennállásáról. Halásznadrág 90,— Ft Kézzel festett habselyem blúz 80,—Ft Így esett Dublacra a választás, hogy az oradouri gyászünnepségen "reprezentálja" a környék népét, az ellenállókat,, azokat, akik szenvedtek és áldozatokat hoztak Franciaországért és a szabadságért ... Igen, Dublac, aki az egyházi méltóságok bizalmát élvezi, s aki a módos polgárok közül való, nem a felforgató, szélsőséges elemek közül, akinek semmi köze a kommunistákhoz, a legalkalmasabb, hogy a hivatalos Franciaország, a polgári biztonság nevében álljon a nép elé ezen az inkább kínos, mint kívánatos ünnepségen, ha már meg kell lenni. Mert azt valóban nem lehet eltűrni, hogy a forradalmi elemek kisajátítsák Oradourt__ Még csak az kéne, úgyis elég baj, hogy a nép bennük látja az ellenállás hőseit, csak azért, mert akadtak közöttük néhányan, akik készek voltak fejjel a falnak menni... Persze, a nép mindig inkább hajlik a vakmerő szeleburdiak, mint a józan és meggondolt polgárok felé, akik a megszállás nehéz éveiben a "nemzeti szolgálat" népszerűtlen feladatait vállalták, és ahol kellett, együttműködtek a németekkel, hogy mentsék, ami menthető ... Dehát még nem jött el az ideje a józan mérlegelésnek, az igazi nemzeti érdemek elismertetésének, a népben még lángol a harag és az emlékezés s ezzel bizony számolni kell... Nem, semmiesetre sem lehet megengedni, hogy Oradour sur Vayres polgármestere legyen az ellenállók egyetlen szónoka, ez a veszedelmes ember, akire esküszik a környék népe, mert segítette a magunkat... — Hát erről van szó, Dublac úr... — mondta a prefektus, az egyre kínosabban feszengő Dublacnak. — Hazafias szolgálatot kérünk Öntől. Igen, igen ... megint az ön segítségét kéri Franciaország ... S biztosíthatom, hogy a kormány hálája és elismerése nem fog elmaradni ... — s mosolyogva fordult a bőrfotelekben terpeszkedő urak felé. — Azt hiszem, szabad elárulnom ezzel kapcsolatban egy hivatalos titkot is. Felterjesztettük önt a becsületrendre. Dublac szédült. Ünnepi szónok Oradourban ... Becsületrend... Franciaország hálája ... S nem börtön, nem megaláztatás, nem kiközösítés a tisztességes emberek világából... Micsoda gúnyos játéka a sorsnak, vagy ... vagy annak a világnak a törvénye, amelyben minden jutalom a hitványságé? Annak a rendszernek a logikája, amelyre felépül ez az egész romlott, korhadt, pénzéhes világ ... Dublac szeretett volna harsányan felkacagni s úgy nézett az előtte álló prefektusra, hogy az zavarba jött és elfordította a fejét. Mit szólna ez a barom — gondolta Dublac —, ha a szemétre mondanám, hogy a legjobbat választották ünnepi szónoknak, hiszen én árultam el Oradourt... s nem én tehetek róla, hogy az igazi ellenállási központot a németelv összetévesztették egy másik Oradourral... De nem szólt egy szót sem. Hanem, amikor eltávozott a prefektúráról, mintha kicserélték volna. Szemeiben a félelem helyett most valami cinkos mosoly fénye villózott. Betért az első kocsmába, megivott két pohár ürmöst, gyorsan egymásután hajtotta fel a két pohár italt és a visszajáró pénzt otthagyta a bárpulton, ami még soha életében nem esett meg vele. Amikor hazafelé igyekvőben az autó- Paál Ferenc. FÜST ÉS UR10 (12) busz átrobogott Rochechouarton, Dublacnak eszébe jutott a »Chez Fleury". A város határában kiszállt és gyalog sétált Fleury kocsmájáig. A kocsma meglehetősen néptelen volt ebben az órában, csak a bárpult előtt álldogáltak néhányan. Dublac leült a sarokasztalhoz az ablak elé. Fleury egyik lánya szolgálta ki s Dublac kedvtelve nézte a lány piros arcát, gömbölyű, meztelen karját. — Itthon van a gazda? — kérdezte vidáman. — Szólok apámnak... — felelte a lány és elsietett. Fleury nemsokára megjelent, letett egy kancsó vörösbort Dublac elé. Kezeltek. — Fogadja részvétemet, Dublac úr ... — mondta szomorú arccal Fleury. — Nem volt alkalmam azóta... Ne vegye rossznéven, de látszik, hogy megviselte a gyász ... Hát bizony, alaposan kijutott mindnyájunknak. Dublac felett elszálltak a résztvevő szavak, egész mással volt ő most elfoglalva. — Tiszteljen meg, Fleury mester ... — és hellyel kínálta a kocsmárost. Fleury leült Dublac mellé. Csendesen boroztak. — Furcsa az élet... — mondta Dublac és arcán megjelent egy kis mosoly, sunyi, félszeg mosoly, igazán nem lehetett tudni, hogy mire gondol. — Bizony, elég furcsa... — felelte csendesen Fleury. Dublac rátette a kezét Fleury karjára és közel hajolt hozzá: — Emlékszik még, Fleury mester, amikor most egy éve itt jártunk magánál? Ki hitte volna, hogy mi minden jön ki abból a beszélgetésből ... De aztán elhallgatott. Elgondolkozva nézett ki az ablakon, majd gyorsan felhajtott egy pohár bort. — Most jövök Limogesből a prefektúráról ... Tudja mit akarnak tőlem? Hogy én legyek az oradouri gyászünnep szónoka. Tudja, a fiam miatt... Meg aztán, hitbuzgó embert akarnak, nem afféle kommunistát... Fleury nem felel, csak hallgatja Dublacot, akinek megoldódott a nyelve. Fecseg, nevetgél, kérkedik, valósággal ficánkolnak a gondolatai, mintha a hoszszú szorongás kötelékei alól szabadultak volna... — Mit szól, Fleury mester a megtiszteltetéshez, amiért? Meg aztán, azt is elárulták nekem, hogy felterjesztenek a becsületrendre ... Hátha nem is az én érdemem, de azért az én vérem volt a gyerek, az én nevelésem ... Gondolom, jogom van hozzá... Na nem? — Hát biztosan ... miért ne? — feleli csendesen Fleury. Most csörren az ajtó, Kleury feláll, kimegy a söntésbe, megnézi kijött. Dublac egyedül marad a gondolataival. Jogom van hozzá... — gondolja és elmosolyodik, de mosolya nem vidám, inkább eszelős, gonosz mosoly, mint valami lappangó tébolynak a visszfénye. Kint már ereszkedik a szürkület, a kocsmában félhomály, alig ismeri meg azt a magas, szikár férfit, aki most közeledik az asztalához Fleury oldalán. Csak, amikor már itt áll előtte, ismeri fel: a vörös Róbert, Oradour-sur-Vayres polgármestere. Dublacból egyszerre elszáll a mámor, a furcsa gonosz kis mosoly megfagy az ajkán, szemeiben megint felcsap a rémület lángja s úgy tekint az előtte álló Robertre, mintha kísértetét látná. — Jó estét, Dublac... — mondja Róbert és széket kanyarít az asztalhoz. — Megengedi? Hozzon nekem is egy kis bort, Fleury úr... — Tessék... — dadogja Dublac. — Hallom, hogy maga lesz az oradouri gyászünnepség hivatalos szónoka — mondja csendes hangon Róbert. Dublac nem felel, csak riadtan bámul az előtte ülő arcába. — Hát, igen... — folytatja Róbert —, mi tagadás, jól választottak. Okosabban nem is választhattak volna, a maguk ízlése és becsülete szerint... Igaz-e? Fleury megjött a borral, tölt és ő is letelepszik az asztal mellé. — Egészségére, Dublac úr... — nyújtja Róbert poharát Dublac felé. — Meg a becsületrendre! Mert hallom, ezzel is megtisztelik ... Nagyon jól van ez így. Ez az igazság. Vagy maga nem így érzi? Dublac kezében reszket a pohár. — Én nem kértem... — mondja alig hallható hangon. — Na, persze, hogy nem... De hát ők tudják, hogy kinek mi jár... Róbert felhörpintette a borát, a pohár koppanva került vissza az asztalra, a nagy, csontos ököl s a kusza, vörös szőrökkel borított csukló ott feküdt most az asztalon. Dublac tekintete rátapadt erre a kézre, úgy érezte, hogy a a kéz lassan felemelkedik és a kemény, csontos ujjak ráfonódnak a torkára ... Arca elkékült, mintha valóban fojtogatnák. — Valami baja van, Dublac úr? — kérdezte Fleury. Dublac nem felelt, csak bámult rémülten Róbert nagy, csontos öklére s aztán nehézkesen felemelkedett és kitámolygott a kocsmából. — Mi ütött ebbe? — kérdezte Fleury. — Talán megártott neki a bors, vagy a váratlan dicsőség... — felelte csendesen Róbert. —■■ A fene érti ezt... Itthagyta a kalapját is... — mondta fejcsóválva Fleury. — Biztosan sietős volt neki... — felelte Róbert. — Mintha magától ijedt volna meg... — Tőlem? — Igen... Mielőtt maga idejött, olyan Vidáman fecsegett összevissza, hogy még csodálkoztam is, mennyire másképp viselkedik, mint ahogy elképzeltem. Tudja, hogy azt beszélték róla, búskomor lett a fia halála óta... Lehet, hogy ez a váratlan tisztesség szédítette meg ennyire. Becsületrend, meg mifene? Talán nem is mondott igazat, csak képzelődik... Róbert cigarettát sodort s úgy látszott, egész figyelmét leköti a cigarettasodrás. Megnyálazta a papírt, gondosan letépte a kiálló dohányszálakat s csak amikor rágyújtott, szólalt meg: — Nem képzelődik... (Folytatása következik) Magyar Nemzet SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Operaház: Sába királynője (N- bérlet 10.) (7) — Nemzeti Színház: Peer Gynt (fél 7) — Katona József Színház: Warrenné mestersége (7) — Néphadsereg színháza: Pesti emberek (7) — Madách Színház: Az ördög cimborája (7) — Madách Kamara Színház: Száz nap házasság (7) — Petőfi Színház: Nincs előadás — Jókai Színház: A teremtés koronája (8) — Vörösmarty Színpad (a Margitszigeten): Érdekházasság (A József Attila Színház vendégjátéka) (8) — Operettszínház: Nyugtalan boldogság (7) —■• Blaha Lujza Színház: Bástyasétány 77 (7) — Vidám Színpad: Pest — az Pest! (fél 8)— Kis Színpad: Helénke boldog (7) — Fővárosi Nagycirkusz: "Akiknek a világ tapsolt" (du. 4 és este 8) — Jégszínház: "Ujjé, a Ligetben ...« (du. 4 és este fél 8) — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad. (Telefon: 340—159). Humor a javából (8). — A balatonfüredi sétányon százévi szünet után, péntek délután ismét állandó zenekar hangszerein szólaltak meg a világ legnagyobb zeneszerzőinek művei. Megkezdődött a kecskeméti barack-export A Kecskemét-vidéki barackot az idén is nagyon keresik a külföldi piacokon. Jó a termés: az előzetes számítások szerint 800 vagon, "híres gyümölcsöt" szállítanak külföldre. Az első exportszállítmányt pénteken útnak indították Bécs felé. Ezt követően Olaszországon kívül, valamennyi európai államba küldenek kecskeméti barackot. * Felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy szombat délután 17 óráig az alábbi iparcikk boltok tartanak nyitva: SZIVÁRVÁNY RUHÁZATI ÁRUHÁZ BOLT BÖLTEX CIPOBOLT KERAVILL H., Mártírok útja m„ Flórián tér 10. V., Kígyó u. 4—6. vn., Rákóczi út 60. V., Kossuth Lajos 31 33' VI-’ Lenin krt. 70. vi„ Lenin krt. 62. XXI., Rákóczi Fe- U- S'V., Kossuth Lajos VII., Rákóczi út 62. renc u. 15. v- Szt- István krt. utca 26. Vmmkóczi út 27. ír vk x Rákóczi út 57/b. XXI., Rákóczi Fe-X. , Körösi Csoma 57/b. út 2 renc u. 105. Vin., Rákóczi út. .. .....................................—■■■■ ' ■ ............ XI. , Bartók Béla 73. út 36-38. vm., Rákóczi út VAS- ÉS EDÉNYBOLT XXiI., Marx tér 4. 13. XIX. , Vöröshadse- XV., Pestújhelyi v., Szt. István krt. 15. reg útja 109. út 30. vm., Rákóczi út 59 XX. , Kossuth La- XXI., Rákóczi Fejős u. 40. Jenc u. 91. JL Horgászat TASS, kifürkészhetegen víz-, nád-, erdőrengetegével, valóban egyike a magyar táj legszebb alakulatainak. Csodálatos, hogy amíg Budapesttől északra a természet rajongói vasárnaponként szinte ellepik a Dunát, ezt a vidéket, általában a 60 kilométeres Csepel-szigetet átölelő, helyenként festői szépségű két Duna-ágat jóformán csak a horgászok látogatják. Igaz, hogy a soroksári Duna-ág voltaképpen zárt horgászbirodalom. Fontosabb hadi erősségei a BSE-, Nentun-, Postás-tanya, a szigetszentmártoni Ganz-fellegvár, a Kerekzátony, az Angyali-sziget, fővárosa pedig Tass, a magyar hallesők Mekkája. A Csepel-sziget déli csúcsán újabb két szigetecske tagolja a Duna-ágat. Ezek közül a kisebbiken, a Rózsa-szigeten épült fel az Intéző Bizottság tanyája. 40—50 ember talál itt szállást, vízijárműveket, pompás horgászállásokat — mégpedig ingyenesen! Aki kiváltotta éves horgászengedélyét, alkalmas időben megkaphatja egyesületétől a tassi beutalás. Nincs más korlátozás, mint a tanya befogadóképessége. A tassi vízi paradicsomban aztán megtalálhatják helyüket minden szekta követői, a csendes elmélkedésre hajlamos pontyászoktól a ragadozók híveiig. Horgászhatnak kedvükre : gyorsfolyású Nagy-Dunán vagy állóvízben, nádasban, zúgóban, partról, ladikból, stégről, a hatalmas erdők, barátságos öblök, nádtükrök labirintusában. Horgász-kötelességének is érzi szinte mindenki, hogy évenként legalább egyszer elzarándokoljon Tassra. Elismerés illeti a szövetséget és a Duna-ági egyesületeket, amelyek közös, vállvetett munkával előbb felépítették, majd az 1955-ös árvíz után újjáépítették az 50 000 főt számláló horgásztársadalom számára ezt az eszményi üdülő- és sporthelyet. RÖVIDEN. — Női rekord! Balogh Mária sporttársnőnk a balatonfüredi sétányon sok izgalom közepette egy 8,5 kilós tükörpontyot szákott. A nagy szakértelemmel végzett fárasztásnak sok száz tanúja volt. Hősnőnk másnap egy 4 kilós példánnyal tetézte sikerét. — Neptun-vízről nyomtalanul eltűnt a süllő. Csak retúrponty akad, de az aztán százával. — A MAGYAR HORGÁSZ legutóbbi száma a Deutscher Anglersport hírét idézi: eszerint, ha az elektromos halászatot általánossá tennék, könnyen megtörténhetne, hogy 8—10 cm-es halakra, mint szép zsákmányra tekintenénk. — Legutóbb megírtuk, hogy az óbudai Duna-parton jónéhány orvhorgászt értek tetten. Most sorra rendőrbíró elé kerülnek. Tekintélyes pénzbírsággal, felszerelésük elkobzásával büntetik őket, ezenfelül 3 évig engedélyt sem válthatnak ki. 100 forintért megszerezhették volna az egész évre érvényes engedélyt. Vagy a lopott gyümölcsnek jobb az íze? — Svájcban itt nagy gondot okoz a víz és szennyezés. K Öltén iparváros mellett annyi lúgos szennyvizet bocsátottak az Aareba, hogy közel 60 kilométeres szakaszon kipusztultak a halak. Most egész sor port akasztottak a vizeket mérgező gyárak nyakába. Gáspár Ervin Az OLVASÓ írja — a szerkesztőség válaszol Ki fordította először Brechtet ? Legyen szabad hozzászólnom Hont Ferenc: "A költő és a színház" című május 6-i cikkéhez, amely szerint: "Brecht szavait tehát Magyarországon először könyvben és színpadon Radnóti Miklós tolmácsolta." Anélkül, hogy Radnóti életművét csorbítani akarnám, helyre kell igazítanom Hont Ferenc tárgyi tévedését. Már 1927-től kezdve állandóan fordítottam a weimari Németországban működő baloldali haladó és kommunista írók és költők műveit. Bertolt Brechtnek: "A zsákoló balladája" című műve az én fordításomban a Vándor-kórus nagysikerű száma volt. Gorkij regényének, "Az anyámnak Brecht által dramatizált változatát ugyancsak az én fordításomban adta 1932-ben az újpesti Munkáskultúr-gárda. 1931/32-ben lefordítottam részükre "A kivétel és a szabály" című tanító darabot is. Meg kell tehát állapítanom, hogy Brecht szavait Magyarországon először én tolmácsoltam. Szegő István, Budapest, XIII., Pozsonyi út 33/a. I. 4.* Szegő István elvtársnak, Budapest. Kedves Szegő Elvtárs! A Magyar Nemzet átküldte hozzám helyreigazító leveledet. Készséggel elismerem, hogy én tévedtem, amikor úgy tudtam, hogy szegény Radnóti fordított először Brecht-színdarabot. Nagyon sajnálom, hogy nyilatkozatomba ez így került bele. Szeretettel üdvözöl: Hont Ferenc