Magyar Nemzet, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

/ / // . JÓJI Út------ dOfata- uf- /&a~; y (f^'% ««- Uaovar Nevizd­ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ifjúságunk nevelése Az ifjúság tegnap újból te­kintélyes helyet kapott a­ la­pok hasábjain. Nyilvánosság­ra kerültek a KISZ Központi Bizottságának alapos, sokol­dalú előkészítő munka és részletes vita után elfogadott nevelési irányelvei és kedden beszámolhattunk arról is, ho­gyan kezdte meg újra a fiata­lok tízezres önkéntes »had­­serege« a munkát a Hanság láptengerében. Sokat vitatkozunk manap­ság a fiatalokról, a felnövekvő generáció életéről, magatartá­sáról, nevelésének problémái­ról. Vélt és igazi problémák soráról cikkezünk, ankéto­­zunk, tanácskozunk közéle­tünk legkülönbözőbb fóru­main immár jó ideje. Olyan dolgokról, amelyek az ifjúság természetrajzából, életszere­­tetéből és tapasztalatlanságá­ból adódnak, a divatos öltöz­­ködés iránti vágyról, a tánc­ról, a sportról, a szórakozás szeretetéről. És olyan problé­mákról, mint a fiatalság egyes csoportjainál jelentkező tar­­talmatlanságról, mának élés­­ről, cinizmusról, a sok fiatalt megzavaró kettes­ nevelésről, az egyidejű szocialista és reakciós nevelés következmé­nyeiről. Torz, hamis tükröt készíte­nénk magunknak, ha nem ven­nénk észre a különbséget if­júságunk, s a kapitalista or­szágok fiataljainak magatar­tása, életszemlélete és élet­módja között és megzavarnánk az ifjúság zömét, ha a torzító tükör ferde, a hibákat arány­talanul felnagyító képet állíta­nánk eléjük. Miért? Nyugaton Los Angelestől Bécsig általá­nos nyugtalanságot és rémüle­tet kelt a fiatal gengszterban­dák garázdálkodása, a bűnözé­si hullám szinte elemi erejű terjedése. A New York Times legutóbb valósággal kétségbe­esett cikket közölt arról, hogy ma már a nyugati nagyváro­sok kivilágított óriási forgal­mú főútvonalain sem bizton­ságos a közlekedés, hogy a rendőrséget is megtámadják a tizennégy"húszéves fiatalok­ból összeverődött "gang"-ek, hogy csökkenteni kell a New York-i rendőrség szabadság­­idejét a nyári hónapokban, mert az iskolai szünidő alatt ugrásszerűen növekszik a bű­nözési hullám. Ugyanakkor a mi ifjúságunk az ellenforrada­lom erkölcsi és politikai zűr­zavarának hatásait kiheverve, általában-egészében egészsé­gesen fejlődik, a fiatalság esz­mei, politikai tisztulása gyors ütemben folyik. Ez pedig a szocialista társadalom objektív nevelő hatását és szocialista nevelési elveink eredményeit tanúsítja. A mai helyzet tehát legalábbis biztató nálunk, s a rendszerezett és minden rész­letében átgondolt nevelő mun­ka alapja lehet, hegyen a felnövekvő nemze­dék méltó folytatója és befe­jezője a szocialista rendünket megteremtő idősebb generáció harcainak — ezt a célt állítot­ta a KISZ Központi Bizottsá­ga a fiatalság elé. A nevelés „hogyan*-ja azonban bonyo­lult, sokirányú pedagógiai munka. Éppen ezt, az ifjúság nevelésének módszertanát nyújtják az AJSZMP művelő­déspolitikai irányelveinek alapján kidolgozott eszmei-po­­rt­al-norveléalii­rányel­vek. " Tucatnyi cikk tartalmi mot­tójaként szerepelt a közel­múltban a kívánság, hogy állít­sunk erkölcsi, eszmei és poli­­tikai normákat a fiatalok elé, mondjuk meg világosan, mit várunk az ifjúságtól. Im­e, a felelet: váljék becsületes dol­gozó ember minden fiatalból. Olyan ember, aki munkájával kivívta a társadalom megbe­csülését, aki a kommunizmus megteremtéséért folyó küz­delemben találja meg élete célját, az élet igazi szépsé­geit. Olyan ember aki tanul, művelődik és a köz számára hasznos munkájával, a közös­séggel együtt akarja elérni egyéni boldogulását. Legyen fiatalságunk dolgos ifjúság. Szeresse és becsülje a munkát — legyen az fizikai, vagy szellemi —, meg a tanu­lást. Legyen őszinte és becsü­letes, szerény és tisztelettu­dó. »Az ifjúságot közösségi életszemléletre kell nevelni — mondják ki az irányelvek — és harcolni kell a kispolgári önzés, a karrierizmus ellen. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a szocialista közösségi gon­dolkodást és életszemléletet állítja szembe a kispolgári ön­zéssel.* Legyen fiatalságunk hazá­ját szerető ifjúság. A haza sze­­retete pedig ma 15 éve végzett munkánk, szülőföldünk, szo­cializmust építő népünk sze­­retetét jelenti, hűséget társa­dalmi rendszerünkhöz, részvé­telt a szocialista építő munká­ban, készséget szocialista vív­mányaink, hazánk megvédé­sére. Mivel pedig népünk fel­­emelkedése és a nemzetközi előrehaladás elválaszthatatlan egymástól, az igazi hazaszere­tet egyet jelent a szocialista tábor, a Szovjetunió szerete­­tével, a proletár-internacio­nalista gondolkodással. Legyen fiatalságunk politi­kailag, eszmeileg szilárd, ha­tározott ifjúság. Ezért hang­súlyozzák a KISZ nevelési irányelvei az ifjúság tudomá­nyos világnézetének kialakí­tásáért folyó eszmei harc nagy fontosságát. A most nyilvánosságra ke­rült nevelési irányelvek hosz­­szú évekre szóló feladatokat állítanak az ifjúság nevelésé­vel foglalkozó minden ember elé. A KISZ Központi Bizott­sága ezért kérte az irányelvek megvalósításához a szülők, a nevelők, a tömegszervezetek, az egész társadalom, a Haza­fias Népfront segítségét is. A népfront Országos Elnöksége éppen egy hónapja, május vé­gén tárgyalta meg az ifjú­ság nevelésével kapcsolatos tennivalóit és kérte fel a n­épfrontbizottságokat, hogy karolják fel az ifjúság neve­lésének ügyét. "­Hazafias kö­telességünk, hogy az utánunk következő nemzedéket a jövő harcaira és munkáira felké­szítsük* — mondta ki az el­nökség felhívása. — A közvé­leményt erőteljesen foglalkoz­tatja az ifjúság nevelésének ügye. A Hazafias Népfront bizottságai segítsenek minde­nütt abban, hogy az országos érdeklődés cselekvéssé váljék az ifjúság az egész nép érde­kében.* Az ifjúsági szövetség neve­lési elvei pedig éppen ehhez a közös cselekvéshez adnak programot, iránymutatást és ideológiai alapot Kocsis Tamás . Hruscsov üzenete az amerikai néphez a New York-i szovjet kiállítás megnyitása alkalmából A külpolitikai helyzet KÉT NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ ESEMÉNYE volt a tegnapi napnak. Az egyik a Szovjetunió tudományos, technikai és kulturális kiállításának megnyitása a New York-i Coliseum­­ban. A kiállításról már hetekkel előbb cikkezett a világsajtó és a tudósítók nem túloztak, amikor azt állították, hogy ez az esemény fontos lépés az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatában s ennek következtében nemzetközi jelentőség­gel bír. Szovjet részről már korábban hangoztatták, hogy kí­vánatosnak tartják a két ország gazdasági és kulturális kap­csolatainak megteremtését s mint maga a kiállítás ténye is mutatja, a Szovjetunió már eddig is sokat tett annak érdeké­ben, hogy ezek a kapcsolatok egészségesek és kölcsönösen hasz­nosak legyenek. Nem kétséges, hogy a kiállításnak — politikai és diplomá­ciai jelentőségén kívül — rendkívül nagy haszna lesz atekin­­tetben is, hogy eloszlatja "az egyszerű amerikai« téves elkép­zeléseit a Szovjetunióról. Még csak a kiállítás hivatalos megnyitójáról érkeztek je­lentések és a TASZSZ tudósítói beszámolnak néhány vezető amerikai személyiség véleményéről. Kérdésükre Nixon alelnök kijelentette, hogy a kiállítás nagy hatást gyakorolt rá, külö­nösen azok a termek nyerték meg a tetszését, amelyek a szov­jet egészségvédelem és a lakásépítés sikereit mutatják be. Re­ményét fejezte ki, hogy a kiállítás nagy érdeklődést kelt majd az amerikai nép körében. Cyrus Eaton ismert nagyiparos kije­lentette, hogy a kiállítás a szovjet tervezők és művészek dia­­­dala és bemutatja mindazt, amiről ő maga számtalanszor be­szélt amerikai barátainak. A szovjet tudósokat — fűzte hozzá — még senki sem múlta felül. Gratulálok a szovjet népnek — jelentette ki Harold Stassen amerikai politikus és hangsú­lyozta, hogy a kiállítás kedvező hatással lesz"a szovjet és az amerikai nép kapcsolatára. Eric Johnston, az amerikai film­iparosok szövetségének elnöke több amerikai újságíróval együtt a kiállítás művészi szépségét méltatta. Az AP egyik tudósítója szerint a kiállítás fő jellemvonása a szépség, az ízlés és a magabiztosság. A nap másik jelentős eseménye az SZKP Központi Bizott­sága hétfőn véget ért plénumának határozata. A plenáris ülés iránt mindvégig nagy, nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg, ami érthető is, miután köztudomású volt, hogy a plénum hi­vatott megvitatni a hétéves terv ipari programját és megje­lölni a konkrét utakat és módokat az ipari termelés színvo­nalának további emelésére. A hétéves terv túlteljesítése pedig, mint köztudomású, megrövidíti azt az időszakot, ami alatt a Szovjetunió eléri, majd túlhaladja az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben. A most közzétett határozat egyrészt felméri az eddig meg­tett utat, másrészt konkrét útmutatást ad a gazdasági irányító szervek további munkájához. A határozat lényeges vonása még, hogy felhasználja és általános érvényűvé teszi azokat a nagy jelentőségű kezdeményezéseket, amelyek az egyes üze­mek munkásaitól, mérnökeitől indultak ki és a hétéves terv határidő előtti teljesítését célozzák. A New York-i szovjet kiállítás megnyitása TASZSZ-jelentés szerint hétfő este a Coliseumban, New York legnagyobb kiállító termében hivatalosan meg­nyílt a szovjet kiállítás, amely bemutatja a Szovjetunió tu­dományos, műszaki és kultu­rális eredményeit. A megnyitó ünnepségén, amelyen mintegy ezerkétszá­­zan jelentek meg, beszédet mondott Wagner New York-i polgármester, örömét fejezte ki a szovjet kiállítás megszer­vezéséért. A következő szónok Nixon, az Egyesült Államok alelnöke és Kozlov, a szovjet minisztertanács első elnökhe­lyettese volt. Kozlov helyi idő szerint este hét órakor hivata­losan megnyitotta a kiállítást. Megnyitó beszédében kije­lentette, hogy a kiállítás — ha nem is teljes — mindenesetre helyes képet ad a szovjet em­berek mindennapi életéről, vívmányairól és törekvéseiről. Emlékeztetett a Szovjetunió nagy tudományos sikereire, a szputnyikokra és a mestersé­ges bolygóra, majd hangoz­tatta, hogy a szovjet nép ma hatalmas lendületű építőmun­kát végez, gyorsan fejleszti a tudományt és a termelést, ki­aknázza az ország hatalmas természeti kincseit. A béke meggyőződéses hívei vagyunk — folytatta — sze­retjük és becsüljük a békét, de persze nem azt az ingatag békét, amelyet joggal nevez­nek hidegháborúnak. A szov­jet nép valódi és tartós bé­kére vágyik, ez pedig csak úgy biztosítható, ha az álla­mok elfogadják a békés együttélés elvét. A szovjet—■ amerikai kapcsolatokról Koz­lov megállapította, hogy a kiállítások cseréje és több más tudományos, kulturális és művészeti kapcsolat elősegíti majd a ma még fennálló elő­ítéletek és helytelen elképze­lések kiküszöbölését a két állam viszonyából. A szovjet —amerikai kereskedelem fej­lesztése az egyenjogúság alap­ján mindkét nép érdekeinek megfelelne, szilárdítaná a két ország politikai kapcsolatait és a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítését szolgálná — mondotta. Más gazdasági kapcsolatok fejlesztésére is megvannak az objektív lehető­ségek. Sok mindent tanulha­tunk egymástól. A szovjet nép eltökélte, hogy felülmúlja az Egyesült Államokat a békés termelés általános színvonala és az egy főre jutó termelés tekintetében. Versenyezni sze­ retnénk, hogy hazánk gazda­gabb legyen, hogy az emberek jobban táplálkozzanak és öl­tözködjenek, jobb lakásban lakjanak, magasabb színvo­nalú szellemi életet éljenek. Kozlov ezután hangoztatta, hogy a Szovjetunió arra törek­szik, hogy jószomszédi kapcso­latok alakuljanak ki az Egye­sült Államokkal. Az állam­férfiaknak, így a kormány­főknek is gyakrabban kellene találkozniuk a halaszthatatlan kérdések megvitatására. Hruscsov üzenete Befejezésül Kozlov felolvas­ta Hruscsov miniszterelnök üzenetét,, amelynek teljes szö­vege így hangzik: "örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a New York-i szovjet kiállítás megnyitásán a Szovjetunió népei, a szovjet kormány és a magam nevében szívélyes üdvözleteimet és leg­jobb kívánságaimat, küldjem az amerikai népnek. A szovjet­­kormány reméli, hogy a kiállítások cseréje job­ban megismerteti egymással a két ország népét, ez pedig két­ségkívül elősegíti az USA és a Szovjetunió jobb kölcsö­nös megértését. A két ország kölcsönös megértése és baráti kapcsolatai a világbéke meg­őrzésének legjobb biztosítékát jelenthetnék. Mi, szovjet emberek mélyen meg vagyunk győződve róla, hogy az életforma, a politikai és a szociális rendszer külön­bözősége nem akadályozhatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek gyümölcsö­ző együttműködését. Jöjjön hát el az az idő, ami­kor a pusztító fegyverek elő­állítása helyett az anyagi ja­vak és a szellemi értékek ter­melésében folyik majd a ver­sengés. Egyesítse erőfeszítéseit az amerikai és a szovjet nép azért, hogy biztosítsa a békét, s olyan feltételeket teremtsen ezen a bolygón, hogy az em­bereknek ne kelljen félve gon­dolniuk saját jövőjükre és az utódok nemzedékeinek jöven­dőjére.* Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke kijelentette, hogy a New York-i szovjet ki­állítás és a moszkvai ameri­kai kiállítás az 1958 januári szovjet—amerikai egyezmény legfontosabb eredménye. Han­goztatta, hogy a két ország kapcsolatainak bővítése fon­tos és szükséges. A most megnyító kiállításon az amerikai nép megláthatja a Szovjetunió nagy vívmányai­nak sok-sok példáját: az ipari termelés gyarapodását, a tudo­mány és a technika sikereit, a közlekedés, az építőipar, az egészségvédelem és a társada­lombiztosítás vívmányait. —­ Tudom, hogy az egész ame­rikai nép nevében szólok, ha kijelentem, hogy örülünk a Szovjetunió gazdasági fejlő­désének — mondotta. Nixon üdvözölte a békés együttélés eszméjét és han­goztatta, hogy ez az egész em­beriség sorsának jobbrafordu­­lását eredményezheti. Eisenhower a kiállításon Mint a TASZSZ jelenti, Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke és Nixon alelnök hétfőn délután röviddel a megnyitó ünnepség előtt meg­megtekintette a szovjet kiállí­tást. A két vezető amerikai államférfit Kozlov, a szovjet minisztertanács első elnök­helyettese és Menysikov nagy­követ kísérte végig az óriási kiállító terem­ben. Eisenhower a kiállításon, hosszasa­n időzött a "Lenin a Szmolnijtvan" című képnél. Kozlov elmondotta Eisenho­­wernek, hogy Leninnek a ké­pen ábrázolt dolgozószobája ma is olyan, mint a szovjet állam nagy megalapítójának életében volt. Az elnök, mi­után megtekintette az orosz természetet ábrázoló tájképe­ket, megjegyezte, a szovjet fertők bátraik a művészetben, ábrázoló eszközeik biztosak. Kozlov tolmácsolta Hruscsov üdvözletét és jókívánságait az elnöknek. Eisenhower kérte Kozlovot, hogy hazatérése után adja át üdvözletét Hrus­­csovnak. A beszélgetés végén az el­nök kijelentette: "Biztos va­gyok benne, hogy a New York-i szovjet kiállításnak nagy lesz a sikere." Nyugati jelentések szerint Eisenhower elnök a kiállítás megtekintése után hétfő este repülőgépen visszautazott Washingtonba. A Reuter-iroda, az AP és AFP részletes tudó­sításokat közöl Eisenhower elnöknek a kiállításon tett lá­togatásáról. Eisenhower nagy érdeklődéssel szemlélte a kiállított tárgyakat és meg­kóstolta a krími bőrt, valamint az orosz pezsgőt. Nixor­ alel­nök különösen a Lenin atom­meghajtású jégtörő modelljé­nél töltött hosszabb időt. Nagy tetszéssel nyilatkozott a szov­jet típus­lakásról is. A nyugati hírügynökségek tudósításaikban megjegyzik, hogy 1939 óta ez az első szov­jet kiállítás az Egyesült Álla­mokban. Az AFP tudósítója kiemeli azt az óriási érdek­lődést, amely a kiállítás iránt megnyilvánul. Véleménye sze­rint a kiállítást több mint egy­­millióan fogják meglátogatni. Kozlov amerikai programja Az AFP jelenti, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfő este közölte Frod Kozlov amerikai látogatásának vázla­tos hivatalos programját. Eszerint a szovjet miniszter­­tanács első elnökhelyettese kedd reggel Washingtonba utazik, útját Camdenben félbe­szakítja, hogy megtekintse az atommeghajtású hajók gyá­rát, majd Philadelphiába utazik és a késő esti órákban repülőgépen érkezik Washing­tonba. A fővárosban Nixon alelnök fogadja. Szerdán előbb Herter külügyminisztert ke­resi fel hivatalában, majd a Fehér Házban meglátogatja Eisenhower elnököt. A Reuter-iroda az amerikai külügyminisztériumhoz közel álló körök értesülése szerint valószínűnek tartja, hogy a szovjet és az amerikai állam­férfiak rövid eszmecserét folytatnak majd a berlini és a­ német kérdésről, a külügymi­niszteri értekezletről, a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről és más nemzet­közi problémákról. Kozlov csü­törtökön egy marylandi minta­farmot látogat meg, majd a Nemzetközi Sajtó Szövetség díszebédjén vesz részt, este pedig Menysikov szovjet nagy­követ ad fogadást tiszteletére. Pénteken Kozlov megkezdi vidéki körútját, amelynek ál­lomáshelyei a többi között a californiai Sacramento, San Francisco, Chicagó, és Pitts­burgh. Amerikai tartózkodá­sának két utolsó napját New Yorkban tölti és július 13-án utazik vissza Moszkvába.

Next