Magyar Nemzet, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
Szerda, 1959. július 1.. Minta bemutató-kertészetet létesítenek Gyulán a vízügyi dolgozók közreműködésével A Körösök mentén az öntözéses gazdálkodás kiterjesztéséhez a termelőszövetkezetek segítséget kapnak a Gyulai Vízügyi Igazgatóság dolgozóitól. A mérnökök, műszakiak, fizikai és adminisztratív dolgozók számos termelőszövetkezetnek ajánlották fel támogatásukat. Hivatali, munkájukon túl elkészítették tíz termelőszövetkezet permetező, öntöző berendezésének terveit. Tsz-patronálás A vízügyi szakemberek 11 tsz patronálását vállalták és elátják műszaki, agronómiai tanácsokkal, segítséget adnak a pénzügyi adminisztráció terén is. A patronálási munka keretében az igazgatóság központjának dolgozói a gyulai Rákóczi tsz megsegítését vállalták. A termelőszövetkezetnek 1000 holdas gazdasága van, ebből 100 hold az öntözéses kertészet. A jövő esztendőben már 230 holdon folytatnak öntözéses kertgazdálkodást. A vízügyi igazgatóság dolgozói — az igazgatótól, főmérnöktől és főkönyvelőtől kezdve az adminisztratív dolgozókig — felkeresik a szövetkezetet és segítenek. Ez azonban különbözik a máshol megmutatkozó »agyontámogatástól«, a tsz-nek tavasszal megadták a szükséges irányelveket és most csak akkor mennek ki a tsz-be, ha hívják őket, kérik a konkrét támogatást. Öntözési szaktanfolyam A vízügyi igazgatóság dolgozói egyébként elhatárolták a tsz-tagsággal együtt, hogy a termelőszövetkezetet mintagazdasággá fejlesztik. Békés megyében ez lesz az első öntözéses mintakertészet, amelyben bemutatják majd az öntözéses gazdálkodás előnyeit. A segítő munkaeredményei máris mutatkoznak. A vízügyi szakemberek közreműködnek a Békési Tangazdaság háromnapos öntöző-tanfolyamán is. 50 termelőszövetkezeti tagnak adnak Békésen gyakorlati kiképzést a permetező öntözés előnyeiről. Ezek a hallgatók brigádvezetőkként dolgoznak majd a termelőszövetkezetekben és továbbadják a tanultakat. Egy hold rizst, vagy 9 hold szántót öntözzenek A Körösök mentén nagy erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztés fellendítésére, az öntözéses rét- és legelőgazdálkodás kiterjesztésére, továbbá a monokultúrás rizstermelés visszaszorítására és helyette a vetésforgó alkalmazására, kiterjesztésére. Mit jelent ez a gyakorlatban? A régi, »minden áron rizst termelni« hibás szemléleten a szakemberek igyekeznek változtatni. Nem mindenütt előnyös a rizstermelés, s nem mindenütt kifizetődő. Egy hold rizs vízigényéből például 9—10 holdon lehet permetező öntözést — a legeredményesebb öntözési módszert — folytatni. A törekvés az, hogy a rizst a más kultúrnövény termesztésére nem alkalmas, úgynevezett “jóindulatú” szikeseken termeljék, míg a jó minőségű, tápanyagokban gazdag talajon takarmányt, zöldségféléket, pillangósokat, kalászosokat, kapásokat termeljenek. Hatos és kilences forgó A Minisztertanács 1955-ben az öntözőgazdálkodás megjavítására határozatot hozott és ez foglalkozik a rizsmonokultúra felszámolásával. Lényegében arról van szó, hogy ugyanazon a földterületen 5—6 éven át nem szabad egymásután rizst termelni, mert a terület elmocsarasodik, a vadnövények: káka, nád, sás fehör a mélyből és a kultúrnövények termelése lehetetlenné válik, a talaj megjavításához később nagy befektetés szükséges. A rizsváltós, vetésforgó gazdálkodással a mocsarasodást el lehet kerülni. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozó területen a termelőszövetkezeteknek azt javasolják a szakemberek és a tanácsi dolgozók, hogy ugyanazon a földterületen egymást követően három évig termeszszenek rizst. A következő három évben pillangósokat vessenek, majd újból rizs következhet; esetleg a 6—7—8. évben kalászosokat, kapásokat termeljenek és a 9. évben térhetnek vissza ismét a rizshez. Ezzel a hatos, illetve kilences vetésforgóval a föld talajerő romlását megakadályozzák, illetve pótolják a hiányzó táperőt. Békés megyében évente körülbelül 80—90 millió köbméter vizet használnak fel 15 000 hold terület öntözésére. Ebből körülbelül 9000 hold a rizsföld. Most az a törekvés egyrészt, hogy az öntözéses területet növeljék, másrészt a takarmánytermesztés előtérbe kerüljön. Ebben a törekvésben a vízügyi szakemberek együttműködnek a megyei és a községi tanácsokkal. ami kjUtd-Férfi start nadrág 75,— Ft-tól NőI start nadrág 11,— Ft-tól Maga Nemzet Hazaérkeztek az MSZMP képviselői a Francia Kommunista Párt tizenötödik kongresszusáról Június 24-től 28-ig ülésezett Ivryben a Francia Kommunista Párt tizenötödik kongreszszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőjeként Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Lajti Tibor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője vett részt a kongresszuson. Az MSZMP képviselői kedd délután hazaérkeztek. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szilágyi Dezső, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, Orbán László, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője és, Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Moszkvai tudósítónktól: Tutaj -automata r 1 .. 1 szl r •A derjesélyből epülottaz a szovjet technika újdonságai Egészen a közelmúltig azonban nem sikerült gépesíteni az egyik legmunkaigényesebb műveletet, a tutajkészítést. A fa leúsztatásához a gerendákat tutajba kötözik. Viszont már a tutaj összeállítása előtt tudni kell azt, hogy melyik gerenda mire alkalmas: a fűrésztelepre, a cellulózegyárba, az építkezésre vagy a tüzelőanyag-telepre indítandó tutajba kerüljön. A kiválogatás eddig nagyon sok embert igényelt, akik kis hidakról kampókkal szortírozták a gerendákat vastagságuk és minőségük szerint. A leningrádi Faúsztatási Tudományos Kutatóintézetben (lám, ilyen is van!) nemrégiben elkészítették az első gerendaválogató tutaj-automatát. A folyón úszó gerendákat szállítószalagok segítségével elvonultatják; ez előtt az elmés szerkezet előtt, amelynek fotocellái megállapítják, hogy a főtörzsek milyen célra alkalmasak s ettől függően elirányítják valamelyik gyűjtőhelyre.* A Glavleningradsztroj nevű leningrádi építési központ néhány mérnöke elhatározta: szakít azzal az évezredes »előítélettel«, hogy házat csak alulról felfelé lehet építeni. A mérnökök — mint egy szakcikk beszámol róla — azt a célt tűzték maguk elé, hogy megvalósítják a daru nélküli építkezést, mert a daru alkalmazása igen költséges s rongálja a városképet. Az eljárás lényege a következő: Először elkészítik a ház alapzatát és a földszint betonozását. Ezután a leendő ház négy sarkán egy-egy oszlopot emelnek, amelyek majd az épület vázául is szolgálnak. Közvetlenül a földszint padlóján elkészítik azt a 400 négyzetméter területű betonlapot, amire az a feladat vár, hogy a földszint mennyezete és az első emelet padlója legyen. Erre a mennyezet padlóra kerül a második, a harmadik és a többi födém — annyi, ahány emeletesre a házat tervezik. A legfelső födémen — amely még az alulsókon nyugszik — megjelennek az ácsok és tetőfedők, akik elkészítik a padlást és a tetőt. Amikor ezzel elkészültek, a padlásteret és a tetőt hatalmas hidraulikus emelőberendezéssel felemelik az oszlopok tetejéig, és ott megerősítik őket. Közben a soron levő födémen előregyártott elemekből felállítják a válaszfalait, behelyezik az ablakkeretet és az üveget, elhelyezik a csatornázást, berendezik a fürdőszobát és az emelőszerkezettel feltolják a kész emeletet a padlás alá. A leningrádi mérnökök módszerét sok szovjet szakember helyesli: olcsó, gyors és az építők számára veszélytelen — hiszen majdnem a földön dolgoznak — módszernek mondják. Kis szovjet erdőgazdaságokban már régebben gépesítették a fakitermelést. A favágó villanyfűrésszel dolgozik, a folyóhoz traktorok vontatják el a kivágott tölgyeket s a “tutaj-kikötőkben" buldózerek végzik a különböző földmunkákat. Csökken a generációk közötti különbség A különböző életkorok „értéke“ — a biológus szemével Sokat vitatott téma, hogy az ember melyik életszakában legfogékonyabb szellemileg, mikor képes legnagyobb intenzitással fizikai munka elvégzésére, s milyen életkorban teljesednek ki a művészi vagy tudományos képességek. Az igen sok embert érdeklő kérdéssel dr. Sós József Kossuth-díjas professzorhoz fordultunk, aki a következőkben összegezte véleményét: — Az agysejtek közötti kapcsolat a korral együtt fejlődik. Agyunk a fejlődés során egyre több »vonalon« dolgozik, s egyre több kapcsolat kialakítására képes. Így megy egészen a negyvenes évekig, amikor ez a fejlődés lelassul. A kor előrehaladásával — köztudomású ez —, nagyobb szorgalmat s több energiát igénnyel valaminek a megtanulása, s a legjobb memóriájú ember életébe is besurran a feledékenység — mondja a professzor. Az idősebb korosztályok tőkéje igen ám, de, mint mindennek, ennek is több nézőpontja van. Amíg valaki eljut a negyedik évtizedig, tudatában rengeteg adat, emlék halmozódik fel, s az elraktározott anyag felhasználása a korral egyenes arányban racionálisabbá válik. Ezt Sós professzor szemléltetően így fogalmazza: — Vegyünk górcső alá egy húsz-huszonötévest. Dinamikája nagy hajtóerő, de kevés benne az alaposság, s általában a felületen mozog. Annál irigylésreméltóbb a fiatalság alkalmazkodási képessége. Nem kötik megszokások, hagyományok, ízlése, véleménye könnyebben változik. Egy élet során különben az emberi szervezet számos átalakuláson ment keresztül. Sokszor egész életre kiható változást jelent az iskolába kerülés, a serdülőkori élmények, a pályaválasztás. Negyven körül áll be az ember életében az a döntő változás, amikor a fiatalság szertelenségét felváltja a módszeres gondolkodás. Ekkorra érik meg az átlagember. Az ellenállóképesség alakulása Mikor legellenállóbb az ember? — A kutatások azt bizonyítják, hogy az emberi szervezet a legnagyobb megterhelést idegileg és testileg egyaránt ötven körül bírja el — hangzik a válasz. Egy példa erre: a csecsemő pár napi éhezés után meghal, a húszéves korú napi fél liter vízzel háromheti koplalást is kibír, míg az ötvenéves ember, azonos körülmények mellett, tíz hétig is elélhet. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy betegségekkel szemben ez a korosztály a legellenállóbb. Érdekes megállapítás, hogy a középkorúak helytállása a fizikai munkára is érvényes. A húsz-harmincéves izmai rugalmasabbak a negyven-ötven közöttinél. A tapasztalat mégis azt bizonyítja, hogy az utóbbi korosztály, mozdulatainak, erejének beosztásával, fizikumának kisebb igénybevételével képes ugyanarra a teljesítményre, mint fiatalabb társai. Mintha az utóbbi évtizedekben elmosódtak volna a különböző korúak közötti élethatárok. Ennek mi lehet az oka? — A mai fiatalság jobb fizikumú, mert születésétől kezdve jobb körülmények között él, amellett többet tanul elődeinél, s hamarabb fejlődik szellemileg is. Az idősebbekre viszont kihat az általános művelődés ugrásszerű növekedése. Közelebb kerültek egymáshoz a nemzedékek, több a közös érdeklődési témájuk, ami jól hat fiatalokra és idősebbekre egyaránt. A tudós véleménye szerint, a különböző korosztályok közötti megértésnek más okai is vannak. A szocialista társadalom olyan feltételek teremtésére törekszik, amelyben minden korosztály legjobban felhasználhatja képességeit. Az ember munkáját megkönnyítik a gépek, a nehéz testi munka lassan csökken. Ez teszi lehetségessé, hogy még a hatvan éven felüliek is nemegyszer munkaversenybe lépnek a harminc évesekkel és tapasztalataik segítségével elérik, vagy túlszárnyalják a fiatalok teljesítményét. De nem elég a társadalom segítsége, idősebb korban már az egyénen is múlik, meddig marad munkabíró. Végezetül egyetlen kérdés. Mi a legjobb konzerváló szer? — Minél kevesebb nikotin- és alkoholfogyasztás, okos étrend (tej, gyümölcs, tojás) s minél több pihenés és szabad levegő! Keressük a legfontosabbat A Magyar Nemzet június 12-i száma “Hasznos vita" című vezércikkének elolvasása után nem bírtam szabadulni a gondolattól, hogy részt vegyek abban a vitában, amelyet a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának alelnöke a “Hogyan tovább a népfront munkában?" című cikkével elindított. Mindegyik cikk hasznos útmutatást ad, hasznos feladatokat jelöl meg a népfrontmunkának, de úgy vélem, hogy a megjelölt különféle általános feladatok közül ki kell ragadnunk a jelen időszak legfontosabbját. A legfontosabb pedig termelőszövetkezeti mozgalmunk további erősítése, fejlesztése és ezzel kapcsolatban — hogy Dobi Istvánnak, a Termelőszövetkezeti Tanács május 29-i ülésén elhangzott szavával éljek — a “nyárvégi" beindulásra alakult termelőszövetkezetek minden téren való segítése, hogy ezek a termelőszövetkezetek minden nehézség nélkül megkezdhessék a közös gazdálkodást már akkor, amikor földjeikről betakarították terményeiket. Világosan kell látnunk, hogy ha eltolódik a közös tevékenység beindulása, akkor nehezebben és későbben zökkennek a rendes kerékvágásba. Az esetleges késedelem pedig azt eredményezné, hogy a szocialista átalakulást nem tudnánk a termelési színvonal egyidejű emelésével végrehajtani. Aminek következményeit elsősorban maga az érdekelt parasztság érezné meg. Ezért kell foglalkoznunk szüntelenül a termelőszövetkezetek tagságával. Állandóan ébren kell tartanunk bennük a tudatot, hogy ők már egy fejlettebb gazdálkodási formának a képviselői. Ezért igen helyes és célravezető javasolni a már működő termelőszövetkezeteknek: hívják meg ezeket a tagokat vagy a vezetőiket közgyűléseikre. A legtöbb ilyen “nyárvégi" indulású termelőszövetkezet is készített intézkedési tervet, s előirányozta olyan feladatok megoldását is, amelyeket már a tényleges kezdés előtt meg kell valósítani. Nézzük meg, hogyan áll ezeknek az intézkedési terveknek a végrehajtása, miben kell a segítségükre sietni, mert végrehajtásuktól is nagymértékben függ a nyárvégi sikeres indulás. Tanácsoljuk, válasszál-e meg jól vezetőiket, szakembereiket, hogy olyanok álljanak az élen, akiknek személye feltétlenül biztosíték arra, hogy szervezeti berendezkedésük, az egyetértés a tagság és a vezetőség között és a munkafegyelem kifogástalan, gazdálkodásul pedig okvetlenül jövedelmező lesz. Helyezzünk nagy súlyt a politikai szervezettségre. Pártonkívüli létemre azt tartom helyesnek, ha mi, népfront-munkások, felhívjuk a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a pártszervezet mielőbbi megalakulása egy új termelőszövetkezetben. A népfrontban, ahol a párttagok és a pártonkívüliek szövetségben vannak, sok hasznos eredmény született. A termelőszövetkezeti községekben — de másutt is — végzendő népfront-munkának alapvető feltétele a pártszervezet létezése. Kommunisták nélkül ugyanis nincs népfrontpolitika. Amelyik termelőszövetkezetben jó politikai felvilágosító munkát végeznek, amelyben a pártszervezet szakadatlanul mintegy rajta tartja a kezét a szövetkezeti gazdálkodás ütőerén, abban könnyebb kifogástalanná tenni a gazdálkodást. Elengedhetetlenül fontos és szükséges ezért, hogy a szóbanforgó termelőszövetkezetekben is meginduljon — ahol eddig még nem indult volna meg — a pártszervezetek kiépítése és munkába lendülése. A pártszervezet létezése mindanynyiunk igénye. Tárgyaljunk a szövetkezetek tagjaival szövetkezeti mozgalmunk éltető eleméről, a szövetkezeti demokráciáról. Hosszasan tárgyaljunk erről, mert ez jelenti szövetkezeti mozgalmunk szilárd alapját, teljes sikerét. Az erről szóló beszélgetésünk veleje az legyen, hogy megmagyarázzuk nekik: számításaikat, boldogulásukat termelőszövetkezetükben olyan mértékben érik majd el, amilyen erőssé, gazdaggá saját maguk teszik! E termelőszövetkezetek parasztsága is látja és tudja, hogy forradalmi változás időszakát éljük a mezőgazdaságban, amelynek végső kimene- telét illetően nyugodt lehet, mert a munkásosztály állama erejéhez mérten maximális mértékben segíti és támogatja. Ennek az állításomnak a helyességét alátámasztom a napokban elhunyt Kovács Béla országgyűlési képviselőnek a Népszabadságban június 14-én megjelent nyilatkozatával, hogy ő is éppen a parasztság jövője érdekében tartja helyesnek a közös, nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést, minthogy a parasztságéletszínvonalának emelkedését a szövetkezeti gazdálkodásban véli biztosítottnak. Népfrontbizottságainknak — mint politikai tömegmozgalmi szerveknek — és aktivistáinknak tehát megvannak nagy és felelősségteljes politikai feladataik, s ha teljesíteni akarják azokat, sokat kell fáradozniuk. Mint a Termelőszövetkezeti Tanács dolgozója, és mint a megyei Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottságának tagja igen kívánatosnak tartom, hogy e felelősségteljes munka sikeres elvégzésére a népfrontbizottságok és aktivistáink ismerkedjenek meg mielőbb a Termelőszövetkezeti Tanács területükön működő tagjaival s folytassanak közös munkát a kulcskérdések megoldására. Fontos felfigyelni arra is, hogy a tavaszi fejlesztési munka után egyes községekben teljesen magukra maradtak a mezőgazdasági fejlesztési bizottságok. Keressük fel ezeket a bizottságokat, adjunk tanácsot nekik, kísérjük figyelemmel munkájukat, segítsük továbbfejlődésüket. Ezekkel a gondolatokkal kívántam alátámasztani a Hazafias Népfront budapesti bizottsága titkárának azt a felhívásszerű kívánságát, hogy “a vitát tovább kellene folytatni". Folytassuk hát tovább! , Dr. Kosztin Árpád, termelőszövetkezeti jogtanácsos Kevesebb a halálos üzemi baleset Fokozottabban ellenőrzik a munkásvédelmi rendszabályok betartását Üzemi balesetekről tartottak ankétot kedden a SZOT-székházban a szakszervezetek, az ügyészség, bíróságés rendőrség megbízottai. Donáth Béla, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy fokozottan törekednek a nehéz és veszélyes munkafolyamatok felszámolására, gépesítésére. Javítják a balesetelhárítás feltételeit is. Az üzemekben több tízezer aktivista tevékenykedik a munkásvédelem érdekében. 1958-ban harmincnyolc százalékkal csökkent a halálos balesetek száma, de ennek ellenére a könnyűiparban, élelmiszeriparban és építőiparban nagyobb gondot kell fordítani a balesetek megelőzésére. A vállalatok vezetőinek a jövőben nemcsak gépekről és anyagokról, hanem egészséges és biztonságos munkakörülményekről is gondoskodniuk kell. Az előadó ezután vázolta az ügyészségek és a nyomozószervek munkájának tapasztalatait, s rámutatott, hogy igazságügyi szerveink egyre gyakrabban vonják felelősségre a munkásvédelem ellen vétőket. Amíg 1957-ben 156 ügy közül mindössze 85 esetben emeltek vádat a balesetelhárítási jogszabályok megsértése miatt, 1958-ban már 176 esetből 113 alkalommal történt hatósági felelősségrevonás. A SZOT osztályvezetője számos javaslatot terjesztett elő, amely a munkásvédelem, a balesetelhárítás további javítását szolgálja. A javaslatok felett széles körű vita bontakozott ki. 3