Magyar Nemzet, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

I ■aer-ű a, 1950. november 25.. MügsarNemiet Kétszázezer mázsa hal a hálóban Halászati szakembereket képeznek az Agráregye­temen Sok szó hangzik el mos­ta­ttá­ban arról, hogy az egyre nagyobb mértékű halfogyasz­tás­ kimeríti-e a világ halál­­lományát, beteljesedik-e Ma­­dách Imre vésztjósló álma, hogy a jövő embere csupán a múzeumokban láthatja majd, milyen is volt a letűnt korok egyik fontos tápláléka, a hal. Ha valaki a hazai halászat történetéből akar e kérdésre választ kapni s csupán a fel­­szabadulás előtti állapotokat veszi figyelembe, könnyen ar­ra a meggyőződésre juthat, hogy valóban sok volt az esz­kimó s kevés a fóka. Hazánkat a múlt század kör­zepe tájáig a halak s egyéb ví­ziállatok elhoradójaként tar­tották szaj­on. A folyók a ta­vaszi áradás idején 3-téz mil­lió hold földet is előjöttek. Százezprszámra teleipedtek ipeg nálunk a víziszárnyasok s milliószámra szaporodtak a vegyláthatatlan vízrengetegben á­ ha­k­. A visszahúzódó víz a temérdek halat visszavitte a folyók medrébe. Úgy beszéltek ,ekkortájt a magyarországi fo­­lyótóról, mint amelyek két rész halból,é­s egy rész vízből te­vődnek össze. Sok-sok ezer­ em­bernek a vízben termett meg m­ortájt a kenyere, s egyedü­g Szeged városában 3000 ha­lászcsaládról tesznek említést a krónikák. Az első halászati törvény Rigőbö­n folyók szabályo­zása, a lápos, mocsaras terü­letek lecsapolása s nem utol­sósorban az egymásután épülő ipan üzemek mérgező szenny­vize megtizedelte halállomá­nyunkat. 1888-ban törvényt hoztak a teljes kipusztulás megakadályozására. A halá­szatot engedélyhez kötötték s csak az év bizonyos meghatá­­rozott idejében volt szabad halászni. A halállomány további csökkenését ezekkel a védel­mi intézkedésekkel sikerült ugyan megakadályozni, de a hal megszűnt a szegény nép ingyenes eledele lenni, a ke­reslet fokozódott, ezért egyre magasabb árat kértek a pia­con érte. A nagy uradalmak rájöttek, hogy nem is olyan rossz üzlet a kólákat mester­séges tavakban nevelni. Noha a század elejétől a felszaba­dulásig 16 000 hold mestersé­ges halastó épült, a halfogás a réginek még így is csak a töredéke maradt. Még 1938- ban is csupán 62 000 mázsa halat tudtak a halászok piac­ra vinni.­­Ez a mennyiség a háború alatt még tovább apadt. Egyrészt azért, mert a folyók szennyeződését most már alig ellenőrizték, más­részt meg a hadműveletek so­rán sok halastó tönkrement. A felszabadulás után a szak­emberek éveken át a­­károk helyrehozatalával voltak elfog­lalva, meg azzal, hogy a gyá­rak szennyező vizét szűrőbe­rendezések felszerelésével megtisztítsák. S mivel minden erőt az ország újjáépítése kötött le, ez is, az is csak las­san haladt előre. (A szennye­ző víz problémáját egyébként még most sem sikerült telje­sen megoldani.) Hét szűk esztendőnek kellett eltelnie, mire halászaink a 36-os szin­tet, az évi 62 000 mázsát ismét el tudták érni. Ettől kezdve a haltermelés emelkedett. A ha­­lászszövetkezetek mellett ál­lami gazdaságaink s az újon­nan alakult termelőszövetke­zetek is rátértek a halak mes­terséges tenyésztésére. Mesterséges halastava­k A mesterséges halastavak területe most már rohamosan növekedett. A régi 16 000 hold mellett újabb 14 000 holdon épült halastó. A piacra hozott hal mennyisége is évről évre több lett. Tavaly már 129 000 mázsa halat termeltek a ha­lászszövetkezetek és a tógazda­ságok. Az idoi év termése vi­szont a 133 000 mázsát is el­éri. Egyedül a Paksi Halász­szövetkezet 48 holdas mester­séges tavából több mint 300 mázsa halat fogtak ki. A ho­zam itt holdanként több mint hat mázsa. A halastóépítés most­anár divatba jött. Az idén országszerte 2350 holdon épült halastó. A jövő évre pedig csak­ tsz-vonalról 4500 holdra érkezett be igénylés a Földművelésügyi Miniszté­riumba. Igaz, hogy műszaki é­s egyéb okok miatt ennek csak egy részét engedélyezték, de ez a n­agy érdeklődés biztosí­ték arra, hogy az ötéves terv­­ időszakára előirányzott 33 000 hold új halastó megépítése nem vágyálom többé. A mos­tani 133 000 mázsa helyett a terv utolsó évében pedig több mint 200 000 mázsa lesz az évi hal­termés. Hal­k­risszöldön Persze ez a nagyarányú fej­lődés jól képzett szakemberért nélkül elképzelhetetlen. Ezért a Gödöllői Agráregyetem V. évfolyamán a jövő évtől kezd­ve halászati szakembereket js képeznek. A fiatal szakem­berek azt is megtanulják, mi­lyen módszerekkel lehet a rizsföldeken halat nevelni. Ezt a mellékjövedelemként mutat­kozó bevételi forrást nálunk még nem használják ki elég­gé, pedig nem egy példa bizo­nyítja, hogy érdemes vele kí­sérletezni. a szentesi Népsza­badság Tsz rizsföldjének egyik rekeszébe az idén 40 kiló hal­­lyadékot telepítettek, ősszel 4 mázsa halat szedtek össze, ugyanakkor arról a rekeszről 28 mázsa, míg a többi reke­szekből csupán 16—17 mázsa rizst takarítottak be. Ehhez hasonló eredmények vannak még Szarvason s több más he­­lyen. Az új szakemberek dolga lesz majd a haltenyésztés ta­lajjavító tulajdonságát is el­terjeszteni. A Szarvasi Kísér­leti Gazdaságban néhány évvel ezelőtt szikes, terméketlen te­rületen építettek halastavat. A vizet a tavasszal lecsapolták és a helyére szántóföldi­­ növényt vetettek. Ott, ahol nemrég még árvalányhal, meg szamártövis termett csupán, most gazdag termést takarítottak be. Az elektromos halászat és a ragadozók Szólni kell még arról is, hogy az elektromos halászat minden híreszteléssel szemben nincs ártalmára a halállo­mánynak. Ez a módszer amel­lett, hogy a halászok nehéz munkáját megkönnyíti, főként a ragadozó nagyhalak kifogá­sát teszi lehetővé. Az elektro­mos áram annál nagyobb ha­tást fejt ki, minél nagyobb húsfér­egbe ütközik. A kárte­vő nagyhalak kifogását így nem kell többé a véletlenre bízni. Vannak, akik e korszerűbb berendezéssel történő halásza­tot mint a rablógazdálkodás egyik tünetét emlegetik, mint­ha ezzel a halállományunkat a kiveszés veszélyének tennénk ki. Ped­ig mrát nem így van. A halászszövetkezetek kötelesek ivadékolni vizeiket a vonatko­zó előírások szerint. Amely szövetkezet ezt a rendelkezést nem tartja be, attól a halá­­szati jogot megvonják. És hogy a folyók s tavak lehalá­szása valóban tervszerűen, előre meghatározott keretek között folyik, bizonyítja az a tény is, hogy évről évre több hal akad a hálóba. Halállományunk gyarapítá­sát megköveteli az egyre emel­kedő kereslet. A fizikai mun­ka könnyebbé tételével a hús­­fogyasztás a zsíros, nehéz hú­sokról a könnyebb, fehérjedús húsfélék irányába tolódik el. A külföld is egyre inkább ér­deklődik a sertéshúsnál is értékesebb magyar halak iránt. Még olyan nagy tenger­partokkal rendelkező orszá­gok is jelentkeztek már vevő­ként, mint Olaszország vagy Nyugat-Német­ország. Öt év alatt tehát duplájára emelkedik a halastavak terü­lete hazánkban. De ezzel még nem ér véget a mesterséges halastavai­ építése, hiszen a távlati tervek további építése­ket irányoznak elő. A Föld­művelésügyi Minisztérium Szo­­ciális ivadéknevelő tógazdaság létesítését is elrendelte. Itt a pontyon kívül harcsa- és sür­­lőivadé­kot is nevelnek, vala­mint ikra előállításával fog­lalkoznak. Várnagy József Karinthy Ferenc : H­­­­Al irakaó A Meinl kirakatában csinos táblácska hirdette: Ma in­gyenes kakaókóstolő! Először barátom vette észre, örökké éhes kamaszok vol­tünk, cél nélkül lődörögtünk a téli utcákon , némi tanács­kozás után beléptünk. Az üz­letben jó meleg volt, tálcán, ízléses porcelánkancsában gő­zölgöti a kakaó, körötte virá­gos mintájú egészecskék, csé­szealjak, ezüstkanalak. — Parancsoljanak, uraim — jött elénk a segéd. — A kóstoló ... — Igenis, igenis — és már öntötte is, csudás illatok fel­hőjében, hasson, ínyenc mód­ra kortyolgattuk: isteni fó volt, édes, forró, sűrű, zama­tos. A segéd, tiszte szerint, csak azt várta, mikor nyeljük le az utolsó csöppet. — Hogy ízlett? — fordult hozzánk nyájasan; most kö­vetkezett volna a vásárlás. — Nem is tudom — felej­tem­ tynprengve, vontatottan. — Egy iyen fa? csésze, az ember nem is érzi az ízét... Nem lehetne még eggyel? — Kérem — és újra töltött mindkét csészébe. — Nos? Barátom kóstolgatta, ízlel­gette, arcán furcsa gyanakvás­sal. — Nincs ebben valami pót­­anyag? — Ugyan­— Én mintha olyasmit érez­nék ■ ■ ■ — Kérem, az lehetetlen — bizonygatta a segéd. — A leg­finomabb minőség, nemes Mrandi narka ■ ■ ■ — Nem romolhatott ez meg szállítás közben? — akadékos­­kodott tovább barátom. — Kizárt dolog: nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. — Hát persze, lehet, hogy tévedek • ■ • Szabadna talán még egy kicsit? A segéd, kissé komoran, harmadszor is megtöltötte a csészéket, mereven figyelte ádámcsutkánka­t. — Nos, hogy ízlik? — kér­dezte, mikor ezt is leöntöt­tük. — Nem izük — közöltük végleges ítéletünket, s távoz­tunk. Ötszörösére nőtt a magántulajdonban levő személygépkocsik száma A kormányzat az elmúlt években lehetőséget teremtett arra, hogy magánosok is lénye­gesen nagyobb számban vásá­­rol­hassanak személygépkocsit. A kimutatások szerint az idén m­agánosok 3278 új személy­gépkocsit és több mint 2000 használt gépkocsit vettek meg. 1852-höz viszonyítva ötszörö­sére nőtt a magántulajdonban levő gépkocsik száma. Ugyanakkor jelentősen meg­szaporodott az állami vállala­tok, intézmények­­ gépkocsi­parkja is. 1959-ben 650 Volga, 870 Warszama, 871 Moszkvics, 380 terepjáró személygépkocsi jutott a vállalatoknak, illetve az állami gazdaságoknak. A tervek szerint a jövő esz­tendőben ismét sok személy­­gépkocsit hozunk majd be kül­földről. A tabáni­­*Uí&zxLu A málladozó kis Rácfürdői bal egy téglagyárhoz illő rop­pant kémény meredt a tra­­gasba. Meleg, ököryálas ősz volt, az ég oly csemperkék, az ember fejest ugrott volna vi­zébe. A kéményseprő tenonca, egy vidor kamasz, ebédszünet­ben fenn maradt új kémény csúcsán, törülközőt tekert für­jére, kelet felé fordulva letér­delt a drótkosárban s karját fel-fellökve üvöltözött. Vajon melyik szerencsétlen pillanatában támadt Törzs Je­nőnek az az ötlete, hogy a bal­­atoni villáját Pipacsnak ne­vezze el? Még be­le költö­zött, garázda kezek máris B-re javították a B-t. Rippes, dí­szelgett az épület homlokza­tán. A művész, akire éppen­séggel nem illett e gúnynév, Szabó bácsival, a házmester­rel vakartatta le, de másnap reggelre újra odarajzolták az R szárát. Ez így ment heteken át, a végén már a sok vaka­rástól látszott R betűnek a P. Mi a szomszédos villában nya­raltunk, onnan szemléltük ezt az ingyenes színielőadást. Ez a Szabó bácsi különben — Allah, il Allah, Allah! Néhány őgyelgő megállt, mosolyogva csavargatta nya­kát a tabáni müezzin felé. Köztük Franci, a fürdő öreg kabinosa, pocakján csíkos tri­kóval, fehér vászonnadrágban, fapapucsban. De neki nem tet­szett ez a móka, rosszallóan csóválta fejét, úgy morogt a foga közt: Kammut runter, du Lflus­buch? közveszélyes tárhely volt, többnyire már délelőtt leszop­­ta magát, ilyenkor legjobb volt elhúzódni a közeléből. Egyszer, mikor a kertben hal­­részegen verte szegény felesé­gét, Törzs, kábító reggeli kön­tösben, cigarettázva falélteti a verandánt. — Mi szi, Sabó? Miért ven maga a fejelségét? Szabó bácsi katonásan ösz­­szevágta a sarkát. — Nagyságos úr,­­ jelentem alássan, azért verem, mert a ház mozog. — Nézzse Sabó, ess a házs azs én házsam, ezs a házs nem mozsog — felelte Törzs, és visszament a Ripacsba. Pipacs Estike, Hapsuyáe,Jichuus a selyemipar új gyártmányai között Az idén is változatlanul di­­vat a selyem és a bársony. Lé­pést tart-e a magyar selyem­ipar a megnövekedett , kel­l erre a kérdésre kértünk választ a­­ Magyar Selyemipar Vállalat szakembereitől. Ez a vállalat irányítja a se­­lyemdivatat. Mind a tíz selyem­­bárnak saját tervezője­ van, ezenkívül a Központi Mintatér- Vevő iparművészei munkálkod­nak azon, hogy minél változa­tosabb, szebb selymekben jár­janak a nők. A növekvő kereslet kielégí­tésére a jövő évben több mint egymillió méter selyemmel ka­punk többet, de a selyemipar fejlesztése is szükséges ahhoz, hogy a belföldi és­­exportigé­nyeknek eleget tudjon tenni. A magyar selymet ismerik és szívesen vásárolják az egész világon. Nézegetjük a mintakollek­ciót, amelynek egy részéit már gyártják- Disnácrés, aprónán­tás anyagoktól a száznál több vál­tozatú, szövetszerű selymekig a legkülönbözőbb teriitású, esésű sely­emanyagokkal talál­kozunk. A különféle vastagsá­gú fonalakból készült selymek, az ezüst és arany fémszállal á­tszárt tisztaselyem és nylon, a ripsz alapon kismintás anyag és a plasztikus hatású selymek mellett finomítákÚ mintás fém­­selyem ripsz lesz a jövő év új­donsága. Estike heves, lepke­­mintás ezüstfényű brokáttal ismerkedünk meg, hasonlószö­­vésű selyemanyag a Napsugár is. Az eddigi fényes selymek mellett világszerte egyre diva­tosabb a matt hatású selyem. Csíkosan szőtt plasztikus anyag a Ritmus, amely igen alkalmas kiskosztümre és ruhákra. A ha­gyományos minták helyét egy­re inkább elfoglalja a festői hatású mintázat és a színek harmonikus összeszövéséből adódó absztrakt díszítés. Kísérletek folynak a modern lakásokba illő bútorbrokátok és szintetikus függönyemyagok gyártására is. A' régen ígért Lastex fürdőruha- és ballon­­anyag kí''érlelt gyártását is megkezdték. (f. r.) Az első ködös napon nem volt jelentősebb baleset Az első ködös nap kedden hajnalban köszöntött a fővá­rosra. — Hány baleset volt? — fordultunk a közlekedés­rendé­szet illetékes szerveihez. — Öt esetben vonultunk ki — kaptuk a választ. — A bal­esetek közül három esetben tehergépkocsi tehergépkocsi­­val, egy esetben autóbusz te­hergépkocsival, egy esetben villamos villamossal ütközött össze. Emberélet nem esett ál­dozatul, sérülés nem volt. A közlekedés problémáiról a Fővárosi Autóbuszüzem veze­tői ugyancsak kedden nyilak­­oztak-A Fővárosi Autóbusz­ Vállalatnál már régen készü­lünk a télre. Megbeszéléseken hívtuk fel a gépkocsivezetők figyelmét az óvatos közleke­désre és most, hogy első ízben jelentkezett ilyen erős, néhol szinte áthatolhatatlan köd, a garázsokban a vezetők erre a körülményre külön figyelmez­tették az autóbuszvezetőket. A kedd reggeli köd hosszú ideig nehezítette a forgalmat, s emiatt a menetrendet nem le­hetett betartani. Különösen a peremvárosokból érkező ko­­csik késtek sokat­ A Fővárosi Autóbuszüzem vezetői felkérik az utasokat, hogy ködös idő­ben előbb induljanak el ott­honukból, mert rossz látási vi­szonyok esetén számolni kell az autóbuszok késésével. Kedden a reggeli órákban a Ferihegyi repülőtéren zavar­talan volt a légiforgalom. Min­den gépet tudtak fogadni, il­letve indítani. A késő délutáni órákban azonban olyan köd­­ereszkedett a repülőtérre, hogy 10—15 méterre is alig lehetett látni, s így természetesen szünetelt a légiforgalo­m­­ Kedden a kora esti órákban a köd különösen a külső vá­rosnegyedekben szinte áthatol­­hatatlanná vált­ Néhány he­lyen a közúti forgalom — ideiglenesen — leállt, és külö­nösen a teherautók vesztegel­tek az útvonalon. A Fővárosi Autóbuszüzem központi ügye­letének este 7 órakor leadott tájékoztatója szerint a sűrű köd ellenére minden vonalon sikerült fenntartani a forgal­mat , bár 30—40 perces késé­sek előfordultak. A köd tenger keletkezéséről egyébként a Meteorológiai In­tézet Központi Előrejelző Osz­tályán elmondották, hogy a nedvszívó tulajdonságú szen­ny­­szemcsék tömege okozta a le­vegő páratartalmának gyors és intenzív kicsapódását, vagyis az­ erős ködképződést. A levegő szennytartalmának megtorló­­dását­ a teljes szélcsend tette lehetővé, s csak egy erősebb légáramlás szabadíthatja meg Budapestet a "­londoni köddel« súlyosbított "egyiptomi sötét­ség" nyomásától." A ködöt és hideget elűző langyos óceáni légáramlás egyébként már útr­ban van Közép-Európa felé s a számítások szerint szerdán az esti órákban érkezik ha­zánkba. Az enyhülés valószí­nűleg megindítja a felhősö­­dést, sőt, az esőzést is. londonban három hónapi fogházra három magyar disszidenst London egyik északi kerü­letének rendőrbírósága három­havi fogházra ítélte a bűnözési szándékkal való ólálkodása miatt Szilágyi Zoltán 32 éves, Szénási Gyula 21 éves és Pla- Sin Pál 21 éves magyar disezi­­denseket és büntetésük kitölté­se után javasolni fogja a bel­ügyminisztériumnak, hogy to­­loncolják őket vissza Magyar­­országra. A vádlottak autóban ülve hosszabb ideig tartózkod­tak egy rádióüzlet, majd egy fényképezőgép-üzlet előtt. Egy rendőr, aki gyanút fogott, át­kutatta a kocsit, amelyben egy téglát talált. Mindhárom el­ítélt 1957-ben érkezett Ang­liába, Szilágyi eddig hatszor, Plasin háromszor, Szénási két­szer volt büntetve. NOVEMBER 26-29-IG cukrászati bemutató és vásár a KÜLÖNLEGESSÉGI CUKRÁSZDÁBAN Népköztársaság útja 70 1­1 . SKANDINÁVIA LEGNAGYOBB C­IRKUSZA BENNEWEIL Decem­ber 5-től a Fővárosi Nagycirkuszban .

Next