Magyar Nemzet, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
, Hishi Az Egészségügyi Minisztérium sajtótájékoztatója az új orvosi rendtartásról és az orvosetikai bizottságok működéséről Január 1-én lépett életbe az új orvosi rendtartás. Az orvosok már az elmúlt év második felében a rendtartás szellemében végezték munkájukat és az azóta eltelt tapasztalatok szerint a rendtartás jónak bizonyult, nem szorul további kiegészítésre. Csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertette dr. Delleschál Frigyes egészségügyi miniszter a rendtartás új fejezeteit. Új vonása a rendtartásnak az orvosok kötelező nyilvántartásba vétele, amelyet az Egészségügyi Minisztérium vezet. Az országos nyilvántartásba —■ kérelmére —, fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki orvosi képesítését hazai vagy külföldi egyetemen szerezte és oklevéllel igazolni tudja. Orvosi tevékenységet csak a nyilvántartásba vétel alapján szabad kifejteni. Jelentős segítséget nyújt a jövőben a szakképzett egészségügyi dolgozók, ápolónők munkakörének kibővítése, így például injekciót adhatnak és más kisebb munkával segíthetik az orvos feladatának elvégzését. A másik új szakasza az orvosi rendtartásnak az, amely a magánpraxis végzését az Egészségügyi Miniszter engedélyéhez köti. Magángyakorlatra, miután hazánkban még elég nagy a társadalombiztosításban nem részesülők száma, szükség van. Magánpraxist azonban csak az folytathat, aki rendelőintézetben, vagy körzetben állásban van. Kivételt képeznek ez alól a hatvan évnél idősebb orvosok, vagy azok, akiknek rokkantsága meghaladja a 66 százalékot. Augusztus 1-től magángyakorlatot csak azok folytathatnak, akik a fenti követelményeknek megfelelnek és az egészségügyi minisztertől az engedélyt megkérték. Leszögezi a rendtartás, hogy az orvos magánbetegként olyan beteget, aki körzetébe tartozik, nem kezelhet. Ha a beteg más körzeti orvoshoz kíván magánbetegként elmenni, nem tarthat igényt az SZTK által nyújtott gyógyszerre, vagy orvosi segédeszközre. Magánrendelőben röntgen vagy más orvosi gép használatára kizárólag szakorvos jogosult. Kórházban magánrendelést folytatni nem szabad, hasonlóképpen tilos kórházi vagy klinikai ágy biztosításáért juttatást kérni vagy elfogadni. Az orvosetikai bizottságok működéséről Pál Ferenc, a szakszervezet főtitkára számolt be. A másfél éve működő orvosetikai bizottságok eddig hathétszáz ügyet tárgyaltak. Fő feladatuk a nevelés volt és máris komoly eredményeket értek el ezen a téren. Bizonyítja ezt az is, hogy nemcsak az orvosok, hanem jórészt a betegek is elfogadták a bizottságok döntését, amelyek egy része elmarasztalta a helytelenül eljáró orvost, de akadtak olyan ügyek is, ahol az orvost alaptalan vádak érték. Az új rendtartás az eddiginél nagyobb felelősséget ró az etikai bizottságokra, amelyek végigkísérik az ügyet minden fórumon, véleményt adnak a fegyelmi bizottságoknak és ha a hozott fegyelmi határozatot helytelennek látják, megfellebbezik. Új az orvosi rendtartásnak az a szakasza is, amely kimondja, hogy ismételt fegyelmi vétségeket elkövetők esetében feletteseik is fegyelmieg felelősségre vonhatók. Például, ha egy kórházi főorvos nem kíséri figyelemmel valamelyik olyan beosztottjának működését, aki már az orvosi rendtartásba ütköző cselekményt követett el. Az etikai bizottságok egyik feladata az ilyen esetek lehetőségeinek elkerülése, megfelelő nevelő munkával. Az egészségügy területén az etikai helyzet lemérhetően javult és a rendtartás életbelépésétől még többet várunk. Az orvossal és az egészségügyi dolgozóval együtt a társadal pesti Erzsébet-hídfő környékén, a hídbontási és építési munkálatok miatt vont drótkerítés körül csütörtök déltől alkonyatig szokatlanul sok kíváncsiskodó ember ácsorgott — Hol látható a római fal?! — kérdezősködtek a köveket emelgető munkásoktól. Odamentek a Március 15 tér sétányára, ahol az Erzsébet királyné féle kupola utolsó maradványait villanyfúróval bontogatták overálos emberek. Amióta a rádió közölte, hogya pesti hídfő tövében értékes régészeti leleteket találtak, sokan jöttek el megtekinteni a leletet, amely az egykori Castrum nyugati falrésze. Sajnos a régészek az Erzsébetinél munkálatainak sürgőssége miatt csak akkor közölték a nyilvánossággal e rendkívül érdekes felfedezésüket, amikor abból már mi, laikus érdeklődők csak magát a tényt kaptuk, de látni nem láthatunk semmit. Illetve... Aki a kerítésen belülre juthatott, az többet tudhatott meg, mint a kerítésen kívül sétálgató amatőr régészek és Pest-kutatók. Mi történt tehát? Pest őshelye Eddig csak a hivatásos régészek feltevéseiben élt, hogy a mai Március 15 téren túl is húzódhatott a Castrum. A tér alatti múzeum őrzi a római erőd, a Castrum egy részét, s a régészek rekonstrukciója tisztázta, hogy ezen a környéken húzódott a római erőd nyugati falrésze. Ezt még a század elején, az Erzsébet-híd alapozó munkálatainál állapították meg, amikor vaskos, több méter szélességű és észak-déli irányban elhelyezkedő falrészt találtak. A harmincas években ide a tér alá telepített múzeum felirata a többi között ezért kapta a "Casteilum Romanum. quod ab Anonymo dicitur Pesth" feliratot, vagyis: római település, melyet Anonymus Pesthnek mond ... A Casteilum körül, a gyepes térségen álló római eredetű domborműves síremlékek, melyeket ugyanitt találtak, ugyancsak arra utaltak, hogy ezen a tájon talán temetkeztek is a kétezer év előtti és későbbi telepesek, légionisták és római polgárok. A kutatómunka azonban hosszú évtizedek óta állt, s a mostani értékes lelet ad új irányt a további kutatásra. Az Erzsébet-híd építésének előkészítő munkálatai során hatalmas árkokat ástak a hídépítő munkások. Imitt-amott 4—5 méter mélységre is le kellett ásniuk, mert a többi között egy olyan betonba ágyazott épületet is emelnek itt, amelyben a "hídpillért puskázó" gőzkalapácsot is elhelyezik. Ennél az alapozásnál találták meg a munkások azt a»gyanús falrészt”, amelyhez már az építésvezetőség ildomtalannak tartott volna hozzányúlni, beletúrni, hiszen látható volt, hogy ősrégi építkezés nyoma. Előbukkannak az erőd falai " A Budapesti Történeti Múzeum leletmentő csoportja végezte a további felderítést, s állapította meg, hogy ott találták meg a régóta sejtett Castrum nyugati falrészét, ahol a korábbi feltevések nem jelezték. Az elmúlt napok sáros, szabadtéri munkálatokra alkalmatlan időjárásával is szembeszálltak a régészek és a segédkező, hídépítő munkások. Megástákalom egészét kell szocialista szemléletre nevelni, hogy végleg felszámolhassák a még mutatkozó hibákat, kutatóárkokat, a hídépítésnél már elkezdett aknaépítést szélesítették. Függőlegesen mélyítették az aknát, folytatták a fúrásokat s meg is találták az erőd több méter szélességű maradványát. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentő csoportjának munkáját Nagy László, a régészeti feltárást dr. Póczy Klára végezte. Több napig tartó vizsgálódás után az árkokat s az aknákat — ideiglenesen betemették. A Castrum falrészére vastag, betonfödém borult, a híd munkálatai miatt ugyanis egyelőre nem folytatható az ásatás. A régészek mindenesetre folytatják tudományos kutatómunkájukat, mely új irályt kapott a Castrum falrészének megtalálásával. Most választ kaptak arra a régi problémára is, melyet hosszú ideje kutattak, hogy a budai oldalról a Dunának ezen a pontján keltekát az Árpádkori magyarok, nyilván itt állt az ősi dunai rév is. A hídépítők, mint a régészek mondották, az Erzsébet-híd újjáépítésével a jelek szerint a budai oldalon is hamarosan nagy segítségére lesznek, majd a tudományos kutatómunkának s a Castellum Romanum, majd a magyarok ősi szálláshelye régészetileg talán teljesen feltárul. tsz. j.) Feltárták a Castellum Romanum erődjének nyugati falát Az Erzsébet-híd építése idejére ideiglenesen betemették az értékes leletet Az Elnöki Tanács elnöke fogadta az Egyesült Arab Köztársaság nagykövetét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, január 7-én, csütörtökön Hassan Youssef Mohert, az Egyesült Arab Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét saját kérésére látogatáson fogadta. Kasszem iraki miniszterelnök távirata dr. Münnich Ferenchez Kasszem iraki miniszterelnök táviratban mondott köszönetet dr. Münnich Ferencnek újévi jókívánságaiért és az új év alkalmából üdvözletét küldte a magyar népnek. cs A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Napirend előtt dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke megemlékezett Antos István pénzügyminiszter elhunytáról, s javaslatára a Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben megörökíti Antos István elévülhetetlen érdemeit. A napirend tárgyalása során a Minisztertanács — a Pénzügyminisztérium előterjesztése alapján — megvitatta és elfogadta az 1960. évi állami költségvetést s úgy határozott, hogy megtárgyalás és jóváhagyás céljából az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Szombaton temetik Antos Istvánt Az Antos István temetésének megrendezésére alakult pártos kormánybizottság közli: Antos István elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, pénzügyminisztert, országgyűlési képviselőt, a Közgazdaságtudományi Egyetem professzorát január hó 9-én, szombaton délelőtt 11 órától 13 óráig a Nemzeti Galéria (Kossuth Lajos tér 12.) csarnokában ravatalozzák fel. Temetéseugyanaznap délután fél 3 órakor lesz a Kerepesi temetőben a Kossuthmauzóleum előtti díszsírhelyen Korai paradicsom, szőlőművelőgép, magas tojáshozamú tyúkfajta a mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményei között A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményeiről, 1960 feladatairól Molnár Béla, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóhelyettese nyilatkozatot adott. — 1959-ben kettős feladat állott a mezőgazdasági kutatók előtt — mondotta. — Az egyik: segíteni az év elején alakult termelőszövetkezetek megszilárdításában, szakmai irányításában, s ennek a feladatnak, elsősorban a vidéken működő kutatóintézetek eredményesen eleget is tettek. A másik, a tulajdonképpeni fő feladat a tudományos kutatómunka volt, s itt is elsősorban a nagyüzemi termelést közvetlenül segítő témák állottak az előtérben. Az elmúlt esztendők mezőgazdasági kutatómunkáját a növénynemesítés túlsúlya jellemezte. A termelőszövetkezetekben azonban a legtöbb gondot az agrotechnika elmaradottsága okozza, s ezért kutatóink 1959-ben főleg az ilyen jellegű feladatokra irányították figyelmüket. Különösen a talajműveléssel és a talajerőgazdálkodással foglalkoztak, öszszefüggésben a gépesítéssel és üzemgazdasági vizsgálatokkal. A takarmányellátás fejlesztését célzó kutatások során behatóan vizsgálták az öntözéses legelőgazdálkodást, s a kísérletek bebizonyították, hogy a kimerült rizstelepek helyén létesített legelőkön tavasztól őszig 74 fillérbe, míg a szokásos takarmányozás mellett 1,45 forintba kerül egy liter tej takarmányköltsége. — A kertészeti kutatásokban különösen a termesztési módszerekkel kapcsolatos vizsgálatok bizonyultak hasznosnak. Exportlehetőségeink szempontjából is nagy jelentőségű eredmény született Kecskeméten a korai paradicsom agrotechnikájának kidolgozásával, ami már a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazható. Ezzel az eljárással a korai paradicsomfajták holdanként tíz-húsz mázsával több termést adnak, a szokásosnál hamarabb. Budatétényben az étkezési paprika termesztésére kísérletezték ki az eddiginél bővebb és koraibb termést eredményező módszert. A gyümölcstermesztésben elsősorban a homokos talajok gazdaságos kihasználását, az azokon legalkalmasabb eljárások kialakítását szorgalmazták kutatóink. A termelőszövetkezetekben is mind népszerűbb szamócatermesztés fejlesztése érdekében kidolgozták a sűrű soros termesztési módszert, amellyel 90—95 mázsás holdankénti termés is elérhető. A szőlőtermesztésben a művelés gépesítése volt a legfontosabb feladat. Sikerült is olyan járószerkezetet készíteni, mely alkalmas lesz a homoki nagyüzemi szőlők művelésére. A szőlőfeldolgozás és a borkezelés gépesítésében is számottevő sikert értek el kutatóink. Az állattenyésztési kutatásokban a takarmányozási kísérletek szerepeltek az első helyen. Baromfitenyésztő kutatóink különböző magyar tyúkfajták nemesítésével foglalkoztak, s ennek során a sárga magyar tyúknál kétszáznál magasabb évi tojáshozamot, a fehér magyar tyúk tojásánál pedig húszszázalékos átlagsúlynövekedést értek el. Kutatóink az idén tovább folytatják a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének fejlesztését segítő munkájukat. A legfontosabb feladatot továbbra is a talaj termőképességének fokozása jelenti, hiszen ez a nagy termések alapja. 1960-ban nagyobb figyelmet fordítunk a gépesítés problémáira is. Az állattenyésztés terén a kutatások elsősorban a hús- és tejtermelés fokozására irányulnak. Befejezéshez közeledik a népszámlálás Már összeírták az ország lakóinak háromnegyed részét A népszámlálás országszerte befejezéséhez közeledik. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint csütörtök estig a lakosság mintegy 75 százalékát — körülbelül hét és félmillió személyt h írtak öszsze. Az összeírás eredményesen halad és január 10-én este lezárható lesz. A hatalmas tömegű összeíróív csak január 17-én jut el a népszámlálás központjába, a Kossuth Akadémiára. Közben alapos revízión esik át és előre láthatólag február végén kerül sor azt összeíró ívekre írt adatok számmá alakítására. Minden választ meghatározott számmal fejeznek ki, ezután az adatok már személytelenekké válnak és a lyukkártyákon nevek nem szerepelnek. Az idén megfiatalítják a nógrádi iparmedencét Mintegy 500 milliós beruházással korszerűsítik az idén a nógrádi ipari üzemeket. Az 1960-as esztendő az iparmedence megfiatalításának éve lesz. A medence legöregebb — több mint 90 éves — gyára, a Salgótarjáni Acélárugyár teljesen új arculatot kap az idén. Január közepén indul a melegcsavargyártás az Acélárugyárban. Ez a gyárrészleg Győrből és Budapestről települt át Salgótarjánba. A tél ellenére is egyenletesen haladnak a több mint 160 milliós beruházással épülő új hideghengermű csarnokának szerelésével. A világviszonylatban is legkorszerűbb technológiával dolgozó hengerlő berendezéseket külföldi cég szállítja Salgótarjánba. Az új hideghengermű nagymértékben megszünteti az eddigi nehéz fizikai munkát s a termelése is évi 40 000 tonnára nő, a régi hengermű 13 000 tonnás termelésével szemben. A hideghengermű első gépegységei előreláthatóan már az év végén megkezdik a próbatermelést Jelentős összegeket fordítanak a nógrádi iparmedence villany- és közúti hálózatának fejlesztésére is. Salgótarjánban több mint 20 millió forintos beruházással korszerű energiaelosztó állomás épült. A nógrádi iparmedence több főközlekedési útját is újjáépítik 1960-ban. A Salgótarjáni Üveggyárat szovjet automata üvegfúvógépekkel szerelik fel ez év első felében. Az automatagépek szerelését most kezdték meg az üveggyár teljesen újjáépített üvegolvasztókemencéi mellett. A gyárak és üzemek fejlesztéséhez hasonlóan nagy összegeket fordítanak a nógrádi bányák gépesítésére és fejlesztésére is. A többi között folytatják a 8 és félmillió tonna szén kitermelésére megkezdett új akna feltárását a szorospatai Medve-aknánál. Egymillió tonna szén feltárását a napokban kezdték el Tibbesen s ennél is nagyobb szénmezők fejtését készítik elő Mizserfán. Számos új fejtő, rakodó- és szállítógépet kapnak 1960-ban a nógrádi bányászok. A századik évéhez közeledő nógrádi bányászat az eddiginél sokkal jobb minőségű szenet ad majd az országnak az idei beruházások által . N. P. Tovább javult a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzete 1959-ben mélyreható változások történtek a magyar mezőgazdaság szerkezetében. Szervezetileg és gazdaságilag megerősödtek, számszerűen tovább fejlődtek a szocialista nagyüzemek, a hozamok számottevően meghaladták az elmúlt évek legjobb eredményeit. A termelés általános színvonalának emelkedése közvetlenül hatott a mzőgazdasági dolgozók szociális helyzetének javulására. Halász József, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyilatkozott ezzel kapcsolatban és rámutatott, hogy az állami üzemek, állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok stb. több mint 300 millió forint értékű eredményjavulást értek el az elmúlt évhez viszonyítva. Ha ehhez hozzáadjuk a termelőszövetkezetek több mint 250 millió forint értékű eredményjavulását, láthatjuk, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek egy éven belül több mint félmilliárd forinttal tudták növelni a gazdálkodásuk jövedelmezőségét. A szociális beruházásokra fordított összeg megközelítette az 50 millió forintot, ugyanilyen célú felújítási munkákra pedig több mint 33 millió forintot költöttek. Ezekből az összegekből — egyebek mellett — lakásokat, munkásszállásokat építettek és hoztak helyre. A jövedelmezőbb gazdálkodás természetesen, együtt járt a dolgozók átlagbérének növekedésével. Sokat javult az üzemi étkeztetés is. Lényegesen sikerült javítani a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátottságát, a munkásszállások tisztábbak, rendezettebbek, mint bármikor. Az ágyneműt mindenütt hetenként váltják, szinte mindenütt világvevő rádió, több mint ötszázban pedig televíziós készülék szolgálja az ott lakók kényelmét. Valamennyi munkásszállásnak saját könyvtára van és a legváltozatosabb sportfelszerelésekkel látták el. Mindent egybevetve, elmondhatjuk, hogy a hároméves terv második évének végén mind a termelés eredményeit, mind pedig az életszínvonalat illetően a mezőgazdasági dolgozók elérték a terv harmadik évének végére kitűzött szirtet.