Magyar Nemzet, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

Kedd, 196­0. március 1.. Kulturális igények és tervek Terveznek, szépítkeznek a bicskeiek s persze új igények is születnek. A tervek között szerepel új mozi építése, s a ! VEGYEN RÉSZT A SZOVJET FILM ÜNNEPE ______________________________________A PÁLYÁZATÁN! A PÁLYÁZAT KÉRDÉSEI: 1. Milyen szovjet játékfilmek nyertek díjat az 1958- ban és 1959-ben rendezett filmfesztiválokon? 2. Melyik filmstúdióban és kinek a rendezésében készült A BÉKE ELSŐ NAPJA című film? 3. Sorolja fel a KEZEDBEN AZ ÉLET főszereplő­nőjének, Kiara Lucskónak négy régebbi filmjét! A válaszokhoz csatolni kell három mozijegyet, me­lyekkel a pályázó három különböző szovjet filmet nézett meg a SZOVJET FILM ÜNNEPE alatt. A jegyeken tüntesse fel a látott filmek címét is. A PÁLYÁZAT BEKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE: 1960. MÁRCIUS 31. Cím: MOKÉP propagandaosztály, Budapest V., Báthory utca 10. Csak lezárt borítékban fogadunk el pályázatot. A borítékra írja rá nevét és címét, valamint: A SZOVJET FILM ÜNNEPE pályázat. DÍJAK: 1. Kijev—Moszkva IBUSZ-utazás. 2. Egyhetes üdülés Jósvafőn. 3., Egyévi ingyen mozibérlet az ország valamelyik filmszínházába. Ezenkívül 30 darab 100 forintos vásárlási utalvány­­ kerül még kisorsolásra. Eredményhirdetés: 1960 április folyamán Magyr Nemzet Bicske a nagy lépés után járdát építenek, villamosítanak, fellendítik a kulturális életet a népfront kezdeményezésére A napokban százezer forin­tos költséggel, a Hazafias Nép­front helyi bizottságának kez­deményezésére, kitatarozták, újra festették a bicskei kul­­túrházat. Ez a szépítkezés jel­képe is annak, hogy a kilenc­ezer lakosú Bicske, amely most lett termelőszövetkezeti község, e nagy lépés után va­lóban új életet kezd. Kovács István, a legnagyobb helyi tsz, az 1200 holdas Vörös Csillag fiatal elnöke beszéli például, hogy amióta a falu egész pa­rasztsága a nagyüzemi gazdál­kodásra tért át, sokan mondo­gatják, miért is nem kezdték a dolgot korábban, akkor Bics­ke már sokkal előbbre járna, mint most. Az elnök meg azzal válaszol: ■— Ne hánytorgassuk, hogy mit mulasztottunk, inkább az­zal törődjünk, hogy mit ne mulasszunk a nagy lépés után. Mégis so­kat vitatkoznak el­múlt dolgokon, ez elkerülhe­tetlen. A parasztság nehéz helyzetben volt itt a felszaba­dulás előtt. Elsősorban azért, mert lélekszámra alig volt Bicskén számottevő a paraszti réteg. József főherceg, Bat­thyány gróf és Gönczy Jenő nagybirtokos cselédei voltak többségben, mezőgazdasági munkások. Néhány száz csa­ládnak volt csak kevés föld­je. A felszabadulás után meg­nőtt a lakosság létszáma, de nem parasztokkal szaporodott Bicske, hanem városi dolgozó emberekkel. Ezernél többen költöztek ide Budapestről és a főváros környékéről. Mások más városokból települtek Bicskére. A városi emberek természetesen nem kezdtek földet művelni, legfeljebb kis kertet, zöldségest telepítettek saját konyhájuk ellátására. És a városokba jártak dolgozni. A fejlődés útján A városi származású lakos­ság városi igényeket hozott, de ezeket alig-alig elégíthette ki. Pedig közben szemmel látha­­tóan fejlődött a falu. A régi polgári iskola helyén ma már negyventantermes általános is­kolában tanul az ifjúság, és néhány évvel ezelőtt megnyílt a járási gimnázium is. Több száz dolgozót foglalkoztat a környéket ellátó sütőipari vál­lalat, mely nemcsak üzleteket nyitott, hanem csinos cukrász­dát is. Bicskére telepedett Bu­dáról üzemének felével egy otthonában terjeszkedni már képtelen vállalat, a Hegesztő­­készülékek Gyára, amely ex­portra termel. Pártbizottsági és tanácsi ve­zetők, népfront-munkatársak véleménye, hogy megnehezült a lakosság ellátása. A kispa­­rasztok a városi piacokra jár­tak termékeikkel és Bicske a saját piacára, üzleteinek ellá­tására máshonnét vásárolt. A szomszédos falvakból. Ez a helyzet most már meg­szűnt. A legnagyobb tsz, a Vö­rös Csillag, teljesen a belter­jes gazdálkodásra tért át és kora tavasszal többszázholdas nagyüzemi kertészkedést kezd. Sertéshizlaldát létesítettek és hízásra fogtak be több mint száz marhát. Kell ez a helyi piacnak. Bicske egyben a kö­zeli Tatabánya zöldövezete lesz. Most már a szomszédos tsz-ek is áttérnek a zöldség- és gyümölcskertészkedésre és ez­zel a nagyközség önellátását is megoldják. Négy üzem „érkezik” A község vállalta, hogy a fővárosból területére telepítse­nek négy olyan nagyobb üze­met, amelynek budapesti mű­ködtetése lehetetlenné vált. Itt majd terjeszkedhetnek ezek az üzemek, mert van hozzá te­rület. A munkások számára építendő lakótelepek helyét a napokban jelölik ki. Bicske terjeszkedhet, ezt már bebizo­nyították az utóbbi három esz­tendőben, amikor a Vörös Csillag Tsz parasztjai építkez­ni kezdtek. Utána mások is kedvet kaptak és OTP-köl­­csönből három év alatt 450 la­kás épült. Ez öt új utca. Az utcákat azóta fokozatosan vil­lamosítják, a népfront kezde­ményezésére társadalmi mun­kában nemcsak járdákat épí­tenek az új telepen, hanem kövezik a kocsiutakat is. A társadalmi munka általá­ban kiterebélyesedett Bicskén. Nemrégiben a Fő térről a la­kosság maga telepítette el e tágas tér szépségét csúfító pia­cot. Üzemi dolgozók és pa­rasztok fogtak össze és “kár­talanították” a falu központ­ját, a kultúrház, a járási és községi tanácsháza környékét, ahová nagy mennyiségű kőzú­zalékot hordtak s ezt lehenge­relték. Ott, ahol télviz idején mozdulni is nehéz volt a sár­tól, most csinos sétány fogad­ja a látogatót s a sétányt ta­vasszal f­ásítják a népfront munkatársaival az élen. megyei tanács művelődési osz­tályát arra szorgalmazzák: hívjon Bicskére többször ven­dégszereplésre színtársulatot A Hazafias Népfront egy-egy kulturális rendezése, műsoros estje mindig zsúfolt ház előtt zajlik a kultúrotthonban. E műsoroknál azonban többet akarnak, egész­ estés színdara­bokat látni. A Déryné Színház viszont Bicskére azért nem jár, mert túlságosan közel fek­szik a fővároshoz. A Pest me­gyei színpad társulatát meg azért nem láthatják, mert Bicske — Fejér megyében van. Ez a “megyeperemi helyzet” egyébként is rendezésre vár. Székesfehérvártól messzire esik Bicske. Tatabányához kö­zel, még sincs Komárom me­gyében. Pedig a bányászváros­hoz, vagy akár Budapesthez is inkább tartozik, mint Székes­­fehérvárhoz. Van, persze hogy van, több más megoldatlan kérdése is még Bicskének, de az a társa­dalmi összefogás, amely ter­melőszövetkezeti községgé tet­te, erőt ad lakosságának arra, hogy valamennyi problémáját sorba megoldja. Szabó József Ipari televíziós berendezést szerkeszt a Budapesti Műszaki Egyetem A Budapesti Műszaki Egye­tem híradástechnikai tanszé­ke ipari televíziós berendezés szerkesztésén dolgozik. A be­rendezést az iparban a nuk­leáris sugárzásnak kitett, vagy nagyon magas hőmérsékletű munkahelyeken, valamint víz alatti munkafolyamatok meg­figyelésénél használják fel. Hasznosítható a közlekedés távirányításánál és orvosi cé­lokra is, színes változatában a műtőlámpába beépített beren­dezés segítségével más helyiség­ből is figyelemmel lehet kí­sérni az egész műtétet, akár oktatási, akár konzultációs cél­ból. Az idén elkészül a Balaton medrében az új vasúti töltés Balatonkenese és Fűzfő kö­zött évtizedek óta gondot okoz a MÁV-nak a hegycsuszamlás veszélye. Ezért most Balaton­kenese és Fűzfő között a hegytől távolabb, a Balaton medrében 3500 méter hosszú új vasútvonalat építenek. A töltés, amelyet 400 000 köb­méter anyag felhasználásával készítenek, az idén elkészül és jövőre kerül rá a vasúti pálya, ezután már azon közlekednek a vasúti szerelvények. Mit tesz télen a JÉGÉRT a nyári jégérrrt Lassan kilábalunk a télből és az idő enyhülésével felme­rül a kérdés, milyen lesz idén a jégellátás. Az elmúlt évek­ben ugyanis kevés volt nyáron a jég. A Fővárosi Jégértéke­sítő Vállalat a múlt tapaszta­latai alapján mindent elkövet, hogy az idei jégellátásban már ne legyenek zökkenők. A téli időszakot felhasználták arra, hogy a jégtermelő üzemeket korszerűsítsék, a gépeket kija­vítsák és növeljék a kapaci­tást 700 vagonnyi raktáron Ebben az évben 12 000 va­gon jég áll majd a közületek és a lakosság rendelkezésére. Ebből 9500 vagont a JÉGÉRT saját üzemei termelnek, 2500 vagont pedig a Marhavágó­­hídtól, a sörgyártól, a Hűtő­ipari Vállalattól vásárolnak. A csúcsidőszakra a JÉGÉRT a kőbányai nagy pincében már 700 vagonnyit raktározott el, s újabb raktárakat is léte­sít, amelyeket március végéig feltölt. Jelenleg nyolc jéggyár mű­ködik Budapesten. Tavasszal kibővített üzemmel indul a Kövér Lajos utcai is. Ebben az üzemben modern gépeket sze­reltek fel. A többi gyár gépi berendezését és technikai fel­szerelését szintén felújították. Tavaly 20 millió forintot köl­töttek ilyen beruházásokra és idén is jelentős összeggel foly­tatják a jégtermelő üzemek modernizálását. A tavalyi 80 jégárusító üz­lettel szemben idén 100 eláru­sítóhelyet kívánnak beren­dezni. Tizenegy helyen konté­nerekből árusítják majd a je­get. Szaporítják a jégszállító és árusító járműveket is. A vállalat 30 modern, pótkocsis jegesautót állít üzembe, ame­lyek egyenként 280 tábla je­get szállítanak, azonkívül a TEFV-tól 68 autót bérelnek. A külső területeken 22 jegeskocsi rója majd az utcákat. Hűtőház Miskolcon Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Hűtőipari Igazgatósága országos arányokban gondos­kodik a hűtőkapacitás fejlesz­téséről. Új jéggyárak, hűtőhá­zak épülnek, amelyek részben már az idén, részben a kö­vetkező tervidőszakban kerül­nek üzembe. Miskolcon már ez év végén üzembehelyezik a 620 vagon tárolási kapaci­tású hatalmas hűtőházat. Mel­lette napi 10 vagon termelésre berendezett jéggyár is létesül, amely a borsodi iparmedence légellátását biztosítja. A hűtő­­házhoz tartozik az évi 100 va­gon gyorsfagyasztott árut ter­melő üzem is. A Mirelit-áruk népszerűsé­gének ugrásszerű növekedése szükségessé teszi e cikkek ter­melésének hasonló arányú fej­lesztését. A következő ötéves tervben a gyorsfagyasztott áruk termelését száz százalék­kal emelik. A tervidőszakban két új hűtőház épül. Az egyik Békéscsabán, amelynek építé­sét 100 millió forint költséggel még az idén megkezdik. Ez a hűtőhöz 550 vagon áru be­fogadására lesz alkalmas. Nagy teljesítményű feldol­gozó rész is tartozik majd hozzá. A második nagykapaci­tású hűtőház a Dunántúlon épül majd, 350 vagon be­fogadóképességgel, feldolgozó üzemmel és nagykapacitású jéggyárral. 2500 modern hűtőgép A kereskedelem és a vendég­látóipar gépesítésének egyik fő programpontja a hűtőgéppel való ellátás növelése. Ebben az évben 2500 modern hűtőgépet kapnak az élelmiszerüzletek és a vendéglátóhelyek. Ezzel nem­csak saját ellátásukat javítják meg, hanem a lakosságnak is több jeget biztosítanak. Az élelmiszerek hűtéséhez fűződő nagy egészségügyi és gazdasági érdekekre való te­kintettel, nemrégiben Hűtő­lánc Tárcaközi Bizottság ala­kult az Élelmezésügyi Minisz­tériumban. A bizottság fel­adata az, hogy 15 éves pers­pektívában kidolgozza a hűtött élelmiszerek szállításának fel­tételeit a termelőtől a fogyasz­tóig. Ez szükségessé teszi meg­felelő számú hűtőkocsi, hűtő­ház, hűtőszekrény építését és e problémák koordinálása há­rul a többi között a Hűtőlánc Bizottságra. Gárdonyi Jenő 57-ES RIPORT Egy bűnszövetkezet leleplezésének izgalmas története NDK film 10 éven alul nem ajánlott-Bemutató Budapesten, március 3 cooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo: .FELEMELŐ’9 JAVASLAT ! A főváros Jeepéhez a lom­ha Kuka szemétgyűjtőko­­csik és a kapualjakban, jár­daszegélyeken glédában álló alumínium tartályok éppúgy hozzátartoznak már, akár a KÖZÉRT bolt, a 6-os villamos, az esz­presszó. A gépesített, hi­­giénizált szemét-összeg­yűj­­tés előnyeit, hasznát min­denki elismeri. Sajnos, akadnak, akik a »nincsen kár haszon nél­kül!« bölcsességét feje tete­jére állítják, valahogy ilyesformán: ne legyen haszon — kár nélkül. Ősi szokás a fővárosi la­kóházakban, hogy a napi hulladék összegyűjtését es­ténként végzik el a házfel­ügyelők vagy segítőik. Ilyenkor a szeméttől má­zsás súllyá nehezedett Kuka-vödröket többnyire éktelen csörömpölés, zör­gés közepette húzzák, rán­­cigálják, vonszolják ma­guk után, emeletről eme­letre. Mintha egy szakasz dragonyos vonulna végig a visszhangzó folyosókon. Ahány ház, annyi szokás, ahol este 11 óra felé veszi kezdetét a szertartás, ott a lakók mély megvetéssel nyilatkoznak a Házirend címzetű és többnyire mél­tatlanul mellőzött rende­letről, majd altatóról gon­doskodnak, így a probléma eme része — ha nem is ép­pen közmegelégedésre —, de megoldódik. Elsősorban nem is ezért futnak be az utóbbi időben mind gyak­rabban a lakók felháboro­dott hangú észrevételei a kerületi tanácsokhoz, nép­frontbizottságokhoz. Tény ugyanis, hogy a házfelügyelők egyedül nem bírják felemelni a súlyos vödröket. A lépcsőkön sem, a folyosókon sem. Követke­zésképp, valahányszor egyet lépnek-rántanak, a tartályok nagyokat hup­pannak és bele-beleharap­­nak a lépcsőkbe, a folyosók köveibe. Egy-két hónap után a lépcsők töredezni kezdenek. Egy-két év után a csorba lépcsőfokon alig lehet járni, a lakók öles bakugrásokkal közelíthetik csak meg lakásukat. Mind több helyen viselik már magukon a módszeres pusz­títás nyomait a lépcsőhá­zak, s a kár nőttön nő. Namármost. Töröljük el a »Kuka-rendszert­« vagy éljünk a jövőben lépcsőhá­zak nélkül? A közvagyon védelmének érdekét szívü­kön viselő pestiek szerint lenne egy harmadik megol­dás is: hozzák végre forga­lomba és alkalmazzák a rég beígért gumikerekes kézi targoncákat. Addig is vigyék ketten és­­ emel­jék fel a tartályokat. Ez lenne hát a­­»feleme­lő« javaslat. (fekete) oooööooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Eladó osztag A Beloiannisz fiataljai a tervteljesítés útját álló akadályok ellen Két hónappal ezelőtt egy fia­tal KISZ-tag ötlete nyomán valami új született a Beloian­nisz­­ Híradástechnikai Gyár­ban: a riadó mozgalom. Erről az ifjúság kezdeményezte moz­galomról azóta sokat beszél­nek a gyárban, híre már elju­tott a gyáron kívülre, s meg akarják valósítani más üze­mekben is. A kíváncsiság vitt el a Beloianniszba, vajon mi ennek a mozgalomnak a lénye­ge, mit takar szokatlan neve? A kooperációért A termelési osztály fiatal munkatársától, Hargitay Fe­renctől származik az ötlet,­­ jelenleg az úgynevezett “Riadó osztag” parancsnoka. A mozga­lom megszületéséről így beszél: — Mint a kiszistákat, általá­ban engem is élénken foglal­koztatott mindaz, ami az MSZMP VII. kongresszusán elhangzott. Különösen sokat gondolkoztam azon, hogyan se­gíthetnénk mi, fiatalok a há­roméves terv sikeres befejezé­sét, s az ötéves terv jó előké­szítését, itt, a mi gyárunkban. Munka közben gyakran tapasz­taltam, mennyi bosszúságot, akadályt jelent például a mi gyárunkban az üzemrészek rossz kooperációja. Egyik gyár­egység nem szállít valami­lyen alkatrészt időben a má­siknak, s azok nem tudnak ha­táridőre elkészülni nemegyszer export munkákkal. Trehány­­ság, nemtörődömség, felelőt­lenség is okoz ilyen hibákat. Eszembe jutott, mi lenne, ha a fiatalok minden műhelyben azonnal felfigyelnének az ilyen hibákra, riadót fújnának, s igyekeznének elhárítani az ilyen akadályokat. A KISZ-bi­­zottságon örültek az ötletnek, s hozzáláttunk a megvalósítá­sához. Segít a gyári lap A Riadó osztagnak ma már tekintélye van a gyárban. Ho­gyan vívták ki? Egy példa. A T. gyáregységnek a DC 2 cross­­baar alkatrészekhez szüksége lett volna DC 1 rugókra. Eze­ket a rugókat az F. gyáregy­ségnek kellett volna szállíta­nia, de hosszas hetekig tartó huza­vona után sem gyártották le. A T. gyáregység fiataljai felkeresték a Riadó osztagot: segítsen, hogy az ígérgetések helyett rugókat kapjanak. A Riadó osztag úgynevezett “ri­adó levelet” küldött az F. gyár­egység diszpécser osztályának, s abban határidőre, január 12- re kérték a rugó legyártását. Ez a riadólevél egyébként egy négyoldalas lap, felcímén ez áll: A BHG Hároméves Terv Élharcos Osztaga. Egyik olda­lán megjelölik a hibát, másik oldalán írásbeli választ kérnek, s persze az intézkedés megje­lölését. Az F. gyáregység kez­detben nem vette komolyan a dolgot, hiszen­­mi köze ehhez a dologhoz ennek a riadó osz­tagnak?* — gondolták. Nincs joguk utasítgatni. Csakhogy a riadólevél a gyári újságba ke­rült, a Megafonba, s most már a gyári nyilvánosság is tudott róla, hogy az F. gyáregység akadályozza a munkát. S az eredmény? Az illetékesek vá­laszoltak a Megafonban a ri­adó­levélre, és ami ennél is fontosabb, pontosan határidőre leszállították az alkatrészeket. Természetesen nem minden riadó-ügy kerül a gyári újság­ba. Akadnak kisebb, de bosz­­szantó, termelést akadályozó hibák, amelyeket a riadó osz­tag egyszerű telefonnal is el tud intézni — mert ma már nagyon is komolyan veszik —, vagy csak elküldik a riadó le­velet s napokon belül megtör­ténik az akadályt elhárító in­tézkedés. Éppen ottjártunkkor bocsátottak útjára egy riadó levelet az alkatrészgyártó egy­ség illetékeseinek. Az Ifjúsági Gyáregység ugyanis az alkat­részgyártók miatt nem tud ide­jében elkészülni a munkájával Ezért határidőre kértek intéz­kedést, s az osztag vezetői biz­tosak abban, hogy a határidőt az alkatrészgyártó üzemegység meg is tartja. A mozgalomnak az az érde­kessége, hogy jelen pillanatban még nem szervezett, hanem spontán mozgalom. Azaz ma­guk a KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek felkeresik a ma még kicsiny Riadó osztagot és se­gítséget kérnek, jelzik a hibá­kat. A Megafon újságot dicsé­ret illeti, hogy felkarolta a kez­deményezést, és segítette az el­ső lépéseket. A KISZ-bizottság pedig most akar ennek a moz­galomnak szervezeti formát adni. Két hónap mérlege A két hónap mérlege azt mutatja: az ötlet nagyon hasz­nos és jó volt, s az egyre szé­lesedő mozgalom, a fiatalok bevonása a termelést akadá­lyozó hibák leküzdésére, ko­moly gyakorlati haszonnal járt és jár az üzem részére. Érde­mes volna más üzemekből egy kis tapasztalatcserére átrán­­dulni a Beloianniszba, hogy sa­ját viszonyaiknak megfele­lően maguk is kialakíthassa­nak hasonló egészséges formát saját üzemükben. Vass Éva

Next