Magyar Nemzet, 1960. augusztus (16. évfolyam, 182-206. szám)
1960-08-04 / 184. szám
Csütörtök, 1960. augusztus 1 Madar Nemzet JJsiasMieik és mai f lataiak ? Egy érdekes vizsgálat tanulságai a Lóden Posztógyárban A rikító öltözetű jampec, a divatban és viselkedésben külföldet majmoló fiatal vagy a huligán feltűnő jelenség. Egyszerre észrevesszük az utcán, a társaságokban, a szórakozóhelyeken és a gyárban, vagy a hivatalokban. S ha ehhez olykor helytelen, viselkedés is társul, akkor egyhamar kicsúszik a szánkon az általánosító megállapítás: ilyenek a mai fiatalok. Valóban ilyenek? Erre a kérdésre keresett feleletet a Lóden Posztógyár pártszervezete is. Eltűnt jampecek nyomában kezdeményezésükre négy brigád alakult a gyárban, azzal a feladattal, hogy egyénileg és csoportos találkozásokon beszélgessenek a fiatalokkal gyárbeli és gyáron kívüli életükről, megismerjék a problémáikat. Ezzel egyidőben kérdőíveket osztottak szét a legkülönfélébb kérdésekkel. A fizikai és műszaki dolgozókból álló brigádok hat hétig működtek. Tapasztalataik, észrevételeik és a beérkezett kérdőívek válaszaiból érdekes kép alakult ki arról, milyenek az üzem fiataljai, hogyan élnek, gondolkoznak és dolgoznak. A gyár 516 fiatal dolgozója közül nem mindegyik töltött ki kérdőívet, de a kapott válaszok alapján néhány vonatkozásban általánosítani lehet. Ezt az általánosítást Czeczel István, a pártszervezet titkára így fogalmazta meg: »A gyári fiatalság gondolkodásmódja jó irányban változott meg.* Cikkünk elején azt írtuk a feltűnő öltözetű fiatalokról, hogy azonnal észrevesszük őket. A Lóden Posztógyárban most nincsenek jampecek és ezt is észre lehet venni. De miért nincsenek? Mert az egyes üzemrészekben az idősebb dolgozók és a KISZ-szervezet beszélgetett velük. S többségükről kiderült, hogy a lehetetlen öltözék csak rossz ízlésre vall, a hangoskodás meg fegyelmezetlenséget takar. Nagy részük megváltozott. A javíthatatlanok pedig tovább álltak az üzemből. Már nincsenek ilyen fiatalok a gyárban és ez is eredmény. De nem ez a lényeges. Ez csak egyik külső jele a belső változásnak, annak, hogy munkáséletük és a gyári környezet hatására megváltozott a gondolkodásuk. Mennyit keres? A kérdőíveken vagy harminc kérdés szerepelt. A különböző válaszok a fiatalok sokoldalú — személyi, kulturális, szakmai, politikai stb. — arculatáról rögzítettek egyegy villanásnyi képet. Izgalmasnak ígérkezett ez a kérdés: "Mennyi a havi keresete? A válaszok többsége: 1200 forint. Ennyit számol a huszonhárom éves Törjék Éva is, pedig ő alig három hónapja került a gyárba. Ügyes volt, szorgalmasan dolgozott, s a tanulóidő letelte előtt lett kötöző a szelfaktor fonógépen. Az első "rendes" keresete tehát 1200 forint lesz, s ez azt jelenti, hogy ez a kislány megtalálta számítását, helyét a gyárban. 1200 forint már rendes megélhetést biztosít, jut öltözködésre és szórakozásra is. Természetesen vannak nagyobb fizetések. Például Balázs Mária, fiatal technikus 1500 forintot keres, a 19 éves Bokros Júlia brigádvezető rendszeresen 1300—1400 forintot talál a borítékban. Tehát nincsenek anyagi gondjai a gyár fiataljainak. Igaz, esetenként akadnak szociális problémák, de ezekre keresnek és találnak is megoldást. A közelmúltban, a vállalat segítségével, költözött tágas, egészséges lakásba a fiatal Balatoni-házaspár másféléves gyermekével. Jókai és Hemingway Mit árulnak el még a kérdőívek? Nagyobb a kulturális érdeklődés, nőtt a szórakozási igény. Szeretnék olvasni. Az üzemi könyvtár hetenként háromszor van nyitva, látogatott, ízlésük, könyvismeretük még most van kialakulóban. Arra a kérdésre, hogy melyek a legkedvesebb írói, előfordul ilyen válasz is: Jókai, Mikszáth, Solohov és Hemingway. A politikai kérdésekre adott válaszok arra mutatnak, hogy újságolvasók. A Népszabadságot és a képeslapokat olvassák elsősorban. Legkedveltebb szórakozás a mozi. Magyar vígjátékokat, szovjet és külföldi kalandfilmeket néznek leginkább. Színházba viszont keveset járnak. Sokan a környező vidéki helységekből járnak be, s az utazást, meg a három műszakos munkabeosztást bizony nehéz összehangolni. És menynyit költenek ruházkodásra? Erre nincs pontos adatunk, de ha valaki végignézi például a kétórai műszakváltáskor az érkező és távozó fiatalok öltözékét, akkor ízléses, jó ruhába öltözött embereket lát. (Valamennyien textilesek lévén, úgy érzik, talán jobban is értenek a ruházati cikkek vásárlásához.) Számok helyett A gyárban munkaversenyt rendeztek az Alkotmány tiszteletére. Az üzemrészek közt folyik a nemes vetélkedés. A falitáblákon a legfrissebb termelési eredmények olvashatók. S a legjobbak közt számos fiatal neve található: a fonodában egy, a szövő előkészítőben hat, a szövődében öt kiváló dolgozó fiatal van. Számok helyett, a festődéből, bemutatjuk Murrorik Árpádot, 23 éves művezetőt. A műhelyirodán beszélgettünk vele. Szőke, kerekképű fiú. Gumicsizmában és festéktől tarka munkásruhában ült az asztalnál. Éppen egy festékmintát vizsgált, hogy megfelelő-e a színárnyalat. Négy éve sincs hogy segédmunkásként került a gyárba. 1958- ban elvégezte a szakmunkásképző tanfolyamot. 1959- ben kiváló dolgozó lett. Ifjúsági exportbrigádja soha sem végzett hátrább az első, második helynél. 1960-ban ismét megkapta a kiváló dolgozó oklevelet és a jelvényt. Két hónapja művezető. Minden zökkenés nélkül történt az átmenet. A régi munkatársakkal nem változott a viszonya. Nem parancsol, de határozottan, irányít. Megkérdeztük, hogyan jutott el idáig. Szerényen mosolygott. Semmi különös nincs a dologban. Becsületesen dolgozott és tanult. És a vállalattól is minden segítséget megkapott. Most tovább dolgozik és tovább tanul, a vegyipari technikumot szeretné elvégezni. 1957 óta KISZ-tag, most a csúcsvezetőségben termelési felelős. Párttagjelölt, Murvárik Árpád mellett, példaképül, a gyári fiatalok elé odaállíthatjuk a fűzőből Farkas Luciát és brigádját, vagy a szövődéből Csapó István segédművezetőt. És még sorolhatnánk neveket, olyanokét, akik nemcsak jól dolgoznak, hanem a munka megkönnyítésén, újításokon is törik a fejüket. 1959-ben az újítók 16 százaléka a fiatalok közül került ki. Az elismerés és az anyagi megbecsülés sohasem marad el. Az elmúlt félévben csak a fiatalok között 10 000 forint pénzjutalmat osztottak szét. Lelkes „csatlakozók" A fiatalok megtalálhatók a gyári élet minden mozzanatában. Kivették részüket a társadalmi munkából is: az üzem parkosításán és a sportpálya építésén fáradoztak, vasat gyűjtöttek. Aktív tagjai a kultúrcsoportnak. Az olimpiai jelvényszerző versenyre anynyian jelentkeztek, hogy jelentkezési lap és jelvény hiányában ideiglenesen le kellett zárni a nevezéseket. Tehát van bennük kedv, akarat, a kezdeményező készség azonban hiányzik belőlük. Ha a párt, vagy a szakszervezet elindít valamit, akkor »csatlakoznak”. Nem tessék-lássél, csatlakozás ez, mert lelkesen és becsülettel helyt is állnak. De hiányzik — elsősorban — a KISZ kezdeményezése. A KISZ-nek mindössze 103 tagja van, s ez főképpen a régi vezetőség hibája. A gyárban sokkal több olyan fiatal van, akinek a KISZ-ben lenne a helye. Az új vezetőség — és titkára, Marián György — három hónapja lépett "hivatalba". Még alig jutottak túl a szervezési munkákon. Ez is egyik oka annak, hogy nem egyöntetű még a gyári ifjúság képe: a munkában élenjáró fiatalok mellett vannak jónéhányan, akik átlagon alul termelnek; beszélni lehetne az öregek-fiatalok viszonyáról is... Milyenek a mai fiatalok? Erre kerestünk választ a Lóden Posztógyárban. Látogatásunk végén a következőket összegezhetjük: a fiatalok becsületesen dolgoznak, többségük tanul, igyekszik mind szakmai, mind általános ismereteit gyarapítani. A hibák, vadhajtások ellenére is ez a jellemző a fiatalságra. S napjainkban ez válik mind általánosabbá, mert ez felel meg a mi társadalmi rendünknek, mert ilyen az ifjúság igazi arca. Oszlay István Jiányosul pult mögött Az Úttörő Áruházban a pultok mögött a sok ismert, régi eladó mellett egy sereg fiatal arc tűnt fel. Általános iskolások, gimnazisták és kereskedelmi technikumi növendékek álltak be a nyáron egy-egy hónapra a pult mögé, hogy leckét kapjanak a gyakorlati életből, megismerkedhessenek a kereskedelmi munkával. Pszichológiai lecke Maguk a vevők adják fel a gyerekeknek a legnagyobbleckét: napok alatt rájönnek a mesterség titkait kutató kislányok, hogy hányféle vevőtípus van s a jó kereskedő mindegyikkel igyekszik megtalálni a hangot. Hogy az udvariasság a legjobb "tantárgy", abból az élénk szemű, kedves mosolyú Horváth Éva már leckét is adhat. Hosszan fejtegeti, hogy rövidkereskedői" pályafutása alatt rideg, kedves, bőbeszédű, határozatlan és ki tudja még hányféle vásárlót ismert meg. Máris kész pszichológus ez a kislány, aki az iskolában főleg a földrajzot, kémiát, matematikát kedveli, s most öreg eladónak is becsületére való tapasztaltsággal ecseteli, miként lehet udvariassággal és mosollyal a legtürelmetlenebb vevőt is leszerelni. Évike, két társával együtt, a hetedikes általános iskolai tanulók részére készíti elő a füzet típuscsomagokat. Most jön második gimnáziumba, az Eötvös-gimnázium első osztályát végezte. "Tisztes kora" és felelőssége tudatában kijelenti, már döntött: kereskedő akar lenni s érettségi után végleg a pult mögött marad. Addig is minden nyáron visszatér ide egy kis előtanulmányra. Érthetetlen intézkedés Az eötvösisták politechnikai oktatása már egy éve az Úttörő-áruházban folyik, a gyerekek minden keddjüket itt töltik. Kasparek Kati is talpraesett leány. Ismerős már a bébi-, a konfekció-, a cukorka- és papírosztályon. Ezúttal a félemeleti úttörőosztályon találkozunk vele. Egy mama úttörő ingeket kér tőle fiai részére. Kati megkérdezi: — Ünnepi alkalomra kell, vagy táborozásra? Mert a táborba inkább a drappot ajánlom, azt a pajtások maguk is ki tudják mosni. A vásárló mama nagyon hálás a kislánynak és megfogadja a tanácsot. Azon azonban ő is mérgelődik, hogy úttörő szíjat nem kaphat az Úttörő Áruházban, mert azt kizárólagos joggal a József Attila utcai Úttörő szövetkezet árusítja. Kati nem tudta megmagyarázni sem neki, sem a többi méltatlankodó szülőnek, miért van ez így. Még a "felnőtt kollégák" sem tudják, miért kell a vásárlók szálainak, akik az inget, nadrágot, nyakkendőt, sapkát egyszerre megvásárolhatják, a szíj miatt külön utat megtenniük és bosszankodniuk. Éva és Kati, a többi eötvösistákkal együtt, 350 forintot visz haza a hónap végén a félnapos munkáért. Nagy öröm tervezgetni a gyerekeknek, mi lesz az első kereset sorsa, mire költsék?! Az áruház konfekció osztályán a Jurányi utcai technikum tanulói végzik kötelező nyári gyakorlatukat. Pillanatnyilag négyen vannak ezen az osztályon s az osztály vezetőjének, Góca Tibornénak szeme mindig rajtuk van. Ügyesek, talpraesettek ezek a kislányok, érzik, hogy szívesen fogadják őket a kereskedelemben a szakmabeliek és a vásárlók egyaránt. Különösen Csery Julika vált be, aki már tizenhétéves nagylány s jövőre érettségizik a technikumban. Vérbeli kereskedő máris a búzakalász hajú, hamvas arcú, zöld szemű Julika. Kedvesen megszólítja a nézelődőket, mit keresnek, segít kiválasztani a megfelelő nagyságot és amikor egy jól megtermett vidéki aszszony megkéri, hogy próbálja fel az egyik csinos ruhácskát, mert az unokája éppen ilyenforma mint ő, a legnagyobb örömmel tesz eleget a kérésnek. Pult vagy iroda ? Az újonnan átalakított önkiválasztó méterosztályon egyik idősebb eladó mellett egy kedves, fitosorrú kislány áll konttyal tornyozott fejjel. Horváth Panni is technikumi tanuló s az első két hetet az áruházi adminisztrációban töltötte. Az üzemstatisztikában dolgozott, a számok segítségével látott bele a kereskedelem bonyolult gépezetébe, most került csak a pult mögé. Úgy látszik, ennek köszönhető, hogy pillanatnyilag még a kereskedelem közgazdasági része, az adminisztráció hat rá nagyobb vonzóerővel. Nógrádi Ferencné, az Úttörő Áruház áruforgalmi osztályvezetője szerint szerencsére már a múlté az a szemlélet, amely a fiatalokat a kereskedelemben kizárólag az adminisztráció irányába vonzza. Az a tapasztalat, hogy az iskolai nevelésnek sikerült áttörni a korábbi ellenállást és a gyerekek többsége inkább a pult mögé kívánkozik, mint az irodába. Egyre több az érettségizett eladók száma, a kulturáltabb kereskedelemért sokat tehetnek a friss szemű, jóképességű fiatalok. Probléma is akad: a fiúk nem eléggé érdeklődnek a kereskedelmi pályák iránt. Pedig a lányok mellett például a méter-, cipő- és lakberendezési osztályokon nagyon elkelnének a fiúk is, akik érdeklődést és kedvet éreznek a kereskedelem iránt. Fehér Rózsa Kovácsoltvas és kerámia állólámpák, modern csillárok, falikarok és állólámpák NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK korszerűen berendezett világítástechnikai szaküzletében Krisztina tér 3 Szaktanácsadási Szakszerű kiszolgálást A vendéglátóipar tavaszi idénye, a kerthelyiségek megnyitása óta, ismét alaposan megnőtt a tanácsokhoz érkező panaszok száma. A szóbeli és írásbeli bejelentések szigorú intézkedéseket kérnek a csendrendelet megszegői ellen , s különösen a zenés szórakozóhelyek esti műsorait kifogásolják, amelyek sokszor nemcsak a házbeliek, de a környékbeli lakók nyugalmát, esti pihenését is zavarják. A fővárosi tanács illetékesei ezért elhatározták, hogy rendszeres "zaj-ellenőrzéseket" tartanak a zenés, műsoros szórakozóhelyeken. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a vendéglátóipari egységek vezetői betartják-e a Belkereskedelmi Minisztérium csendrendelettel kapcsolatos intézkedését. Ez az intézkedés ugyanis többek között kimondja, hogy este tíz óra után a kerthelyiségekben "mikrofonon keresztül énekelni, zenét szolgáltatni nem szabad*. A közeljövőben egyébként figyelmeztetik a lakóházak egyéb esti "hangforrásainak" tulajdonosait, a hangos rádiózókat és a társaik nyugalmát más módon zavaró lakókat is. A panasszal ilyen esetekben nem közvetlenül a kerületi tanácshoz, hanem a lakóbizottsághoz kell fordulni. A bizottságnak joga van a csendrendelet visszaeső megszegői ellen szabálysértési eljárást indíttatni. --------------r:.r a SZIGORÚ „zaj-ellenőrzések“ a budapesti szórakozóhelyeken Este tíz óra után ki kell kapcsolni a mikrofonokat Kinevezés A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Bartos Kornélt, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektorát e tisztsége alól saját kérelmére felmentette és Perényi Imre egyetemi tanárt, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészmérnöki kara városépítési tanszékének vezetőjét az egyetem rektorává kinevezte. 5 Autóbusz- és trolitároló építését kezdték meg A közúti közlekedési vállalatoknak sok gondot okoz a folyton növekvő járműpark elhelyezése. A trolibuszok, autóbuszok nagy része foghíjtelkeken vagy más nagyobb üres térségeken tárol, ahol nincs lehetőség a járművek javítására, karbantartására. Miután ezek az ideglenes tárolók sűrűn lakott városnegyedekben vannak, a környék lakossága is sokat panaszkodik, hogy zavarja nyugalmukat a ki-beforduló trolik, autóbuszok zaja. A Damjanich utcában például a nagy lakóházak tövében zsúfolódnak a trolibuszok, a MÁVAUT kocsijai pedig a Szabolcs utcában, és a Széna tér környéki szabad területeket foglalják el. Ezeknek az állapotoknak a megszüntetésére a Salgótarjáni út mentén a hírhedt Augusztatelep már felszámolt területén megkezdték a nagy trolitároló telep építését. A telepen 150 kocsit tudnak majd elhelyezni. Javítócsarnok, szervízépület, a forgalmi személyzet részére hálótermek, öltözők, jóléti intézmények, ebédlő, azonkívül egy nagy kazánház épül a területen. Biztosítják a tároló későbbi bővítését, ha majd az egész Auguszta-telep megszűnik. A műhelycsarnokban hét sor aknán egyidőben 21 trolibuszt tudnak vizsgálni, javítani. A Hungária körút felől lesz a telep bejárata. Az érkező kocsik áthaladnak az automatikus mosóberendezésen, innen kerülnek a szervizbe, ahol a legaprólékosabban megvizsgálják a trolibuszokat. A 48 millió forint költséggel épülő troli-tároló 1962-ben lesz készen, de már a jövő év közepe táján egy részét átadják a használatnak. A troli-tároló megépülésével megszűnik a Kerepesi úton és a Damjanich utcában a kocsik utcai "garázsírozása". A remiz továbbra is troli-tároló marad. A Salgótarjáni úti troli-tároló terveit Takács Zoltán, az UVATERV főmérnöke készítette. Ugyancsak az UVATERV- ben Bandi Ferenc főmérnök tervei alapján készül a MÁVAUT központi autóbusz-tárolója, amely a XI. kerületben, az Andor utca — Ercsi út — Major utca — Thán Károly utca által határolt mintegy hat hektáros területen fog felépülni. A hatalmas területet most töltik fel és 400 autóbusz elhelyezésére lesz alkalmas. Főleg a budai oldal távolsági forgalmát lebonyolító autóbuszokat helyezik majd itt el. A kocsik nagy része itt is szabad téren tárol, a nagy javítócsarnokban 35 autóbusz fér el. A csarnok 52,5 méter széles, alátámasztás nélküli ívekből épül és 64 méter hosszú, 12 méter magas lesz. Nálunk először épül ilyen nagy fesztávolságú csarnok Oykos-rendszerű vasbeton lemezszerkezettel. A javító és szerviz fő épület mellett háromemeletes iroda és jóléti épület létesül, ebben helyezik el a dolgozók éttermét. Az egész telepet a Kelenföldi Erőműből látják el távfűtéssel. Az autóbusz-tároló 1962-re lesz készen. A Szabolcs utcából és a Széna tér környékéről is ide telepítik majd át a MAVAUT autóbuszokat. Az építési költség 16,5 millió forint. G. J.