Magyar Nemzet, 1960. szeptember (16. évfolyam, 207-232. szám)
1960-09-24 / 227. szám
Szombat, 1960. szeptember 20.. ISMERETLEN ADATOK BARTÓK BÉLA ÉLETÉRŐL Fényképet nézegetek Bartók Béláról. Amatőr képek, reprodukálásra nemigen alkalmasak. És mégis: fontos dokumentumok a nagy zeneköltőről. A képek Ankarában készültek. Idő: 1936. ódon épületek, városfalak, zeg-zugos utcák között ábrázolják Bartók Bélát, amint sötét ruhában, fekete kalapban, aktatáskával a kezében ismerkedik a várossal. A képeken ott látható az "idegenvezető" is: egyik tanítványa, Venetianer Rózsi zongoraművésznő, akkortájt az ankarai konzervatórium tanárnője. A fotográfiákat Venetianer Rózsi mutatja most, néhány mindmáig kiadatlan Bartók-levéllel, levelezőlappal. Már jó pianista volt, amikor jelentkezett Bartók Bélánál, hogy az ő növendékeként sajátítsa el a legmagasabb fokú művészetet. Bartók magánúton tanította. Amikor először járt nála, megmondta, hogy Varró Margitnál tanult, de a mester útmutatásaira lenne szüksége. "Sajnos, nem sok a pénzem" — mondta Venetianer Rózsi. — »Ennek megfelelően szíveskedjék megszabni a leckék árát!" Bartók csendesen megkérdezte: »"Varró Margitnak mennyit fizetett? A növendék bevallotta, hogy bizony keveset. Az összeg igen csekély volt. Bartók vállat vont: -Én is tanítom annyiért, de ez nagyon kevés ... Kérem, aztán el ne mondja senkinek!- Nyomban e beszélgetés után Bartók elsietett hazulról, mert be kellett mennie a Zeneakadémiára. Az utcára érve együtt mentek a villamosmegállóhoz. Egyszerre Bartók: -Tud szaladni? Jön a villamos!- Rohantak, hogy elérjék. Amikor felszálltak, a mester nevetve jegyezte meg: -No látja, még mindig fiatal vagyok!- Ez 1931-ben történt. Az első levelezőlap dátuma 1931. február 14. -Kedves kisasszony! Azt remélem kedden (17-én), vagy szerdán (16-án) depótolhatom a pénteki órát. Hívjon fel, kérem 559—56 alatt, mondja meg, melyik napon és hány órakor óhajt eljönni. Üdvözli Bartók.Ugyanannak az esztendőnek őszén Venetianer Rózsi remélte, hogy már a Zeneakadémián tanulhat tovább, s ott végezheti el a művészképzőt Bartók növendékeként. Erre vonatkozik Bartók 1931. szeptember 16-án írt levele: -Igen tisztelt Nagysád! Legnagyobb sajnálatomra az idén sem volt mód arra, hogy akadémiai növendékeim sorába bejuttassam. Elsősorban azokat a rendes felvételi vizsgán jelentkezőket kell tekintetbe vennünk, akik megütik a mértéket, szóval olyanokat, akiknek sem diplomájuk nincs, sem eddig módjuk nem volt akadémián tanulni. Vigasztalódjék azzal, hogy önnek nem életbevágó szükség tovább tanulni, hiszen már eleget tud. Kiváló tisztelettel igaz híve, Bartók Béla." Néhány nappal később Bartók levelezőlapot írt, s kérte, keresse fel a Zeneakadémián Megbeszélték, hogy Venetianer Rózsi tovább folytatja a tanulást. 1931—32-ben volt Bartók növendéke, majd Szabó Béla ankarai magyar építész felesége lett, s így került ki Törökországba, elfoglalva az ottani konzervatórium zongoratanszakának vezetését. Mielőtt átadnám Venetianer Rózsinak e beszámolóban a helyet, emlékeztetem az olvasót, hogy Bartók Béla 1936. november elején utazott Törökországba, még barátai, ismerősei előtt is meglepően váratlanul, s nem várta meg Cantata profana című művének első magyarországi előadását sem! Egyedül utazott. A filharmonikusok táviratban üdvözölték a Cantata bemutatója alkalmából. (Már júniusban híre terjedt a törökországi útnak, de úgy vélték, megvárja a Cantata premierjét.) "Népdalgyűjtés Törökországban, című tanulmányában Bartók pontosan megírja tapasztalatait, törökországi munkáját. Néhány nappal karácsony előtt érkezett haza, s nyomban beszámolt útjáról a rádióban. Én azonban a nagy muzsikus hétköznapi ankarai életéről kérdezem Venetianer Rózsit, ma budapesti konzervatóriumi tanárnőt, aki nemrég érkezett haza hangversenyturnéról, a Szovjetunióból. Így emlékezik: "1936. november másodikén reggel 7 óra 35 perckor futott be Bartók Béla vonata Budapestről Istanbulba, Belgrádon, Szófián keresztül érkezett. Egész törökországi útjának gondolata Rásonyi László professzortól, az ankarai egyetem magyar szakos tanárától származott. A mestert november 5-én reggel együtt várták az ankarai pályaudvaron, s 9:50- kor jött meg, örült a viszontlátásnak, egyfelől Rásonyi professzornak, másfelől nekem is, mint volt tanítványának. A követség részéről senki nem volt a pályaudvaron a sofőrt kivéve, aki elfuvarozta Bartókot a követségi épületben levő lakására. Nagy izgalommal foglaltuk el helyünket este Bartók koncertjén. Liszt "Halál tánc"-át játszotta. A hangverseny befejeztével üdvözölni szerettem volna, de Máriássy Zoltán "őnagyméltósága", a követ ment előbb hozzá. Bartók észrevett, odajött: -Hogy van?- előzte meg üdvözlésemet ... Aztán a követhez fordult: -Volt növendékem ... aki itt konzervatóriumi tanárnő ... bizonyára ismeri ... Móriássy bólintott: "Hogyne, hogyne!. Közben fogalma sem volt, ki vagyok ...! Még akkor este megbeszéltük a mesterrel, hogy eljön hozzánk látogatóba, mégpedig ebédre, s megnézi néhány hónapos kisfiamat. Másnap délben libapecsenyével, paradicsomsalátával vártuk, hiszen ezt kérte. A Hamum Eli utcában laktunk. Bartók óramű pontossággal érkezett meg, ami nem volt könnyű, mert éppen csinálták az utcát. Olyan volt az úttest és járda, mint a feldúlt csatatér. Láthatóan jól érezte magát szerény otthonunkban, játszott a gyerekkel, s egy pillantást vetve Bechstein zongorámra, a fejét csóválta: -Kár, hogy nem ez a zongora volt a hangversenyemen.« Ebéd után elmentünk várost nézni. Rásonyi professzorral megmutattuk Bartóknak Ankarát, bejártuk az egész várost. Minden kirakatnál megállt, s nézegette a népi holmit, szőnyegeket, faragványokat, réztálakat. — Boldog lehet, kérem, hogy itt élhet.... — szólt hirtelen, karját a régi házfalak felé emelve —igen, itt jó lehet... Bizony panaszkodtam, megmondtam, hogy zenei szempontból nem mondhatom éppen kielégítőnek Ankarát. Nincs fejlődési lehetőségem. — Ez? Paradicsom!... — mondta Bartók. — Én... én nem akarok otthon maradni... Szívesen eljönnék ide, ha megélhetést találnék ebben az országban .,, Bevallom, akkor nagyon meglepett a tanár úrnak ez a mondata. Rövidesen megtudtam, hogy tárgyalt is a dologról török hivatalos emberekkel, de a tárgyalás nem vezetett eredményre. Bartók tanár úr, tehát már 1936-ban el akarta hagyni Horthy-Magyarországot. Néhány nap múlva újra találkoztam Bartókkal. Panaszkodott: — Borzasztó ez a követség... Nincs egy perc nyugalmam. Nem dolgozhatom, folyton csak fogadásokat rendeznek... Érdeklődött ankarai életemről, munkámról. — Az ember soha nem éri el, amit igazán akar! — szavai most is a fülemben csengenek. — Ha meg tudja közelíteni élete célját, azt, hogy zongoraművész legyen a szó igazi értelmében, akkor az a boldogság... Odaértünk a követségi épülethez. — Jaj, most ide bemenni... — sóhajtott fel keserűen. Aztán megbetegedett, nem tudtam meglátogatni. Amint felépült, elutazott Anatóliába népdalokat gyűjteni, s nem láttam többé... Ankarai látogatásának emlékeként őrzöm az egykori fényképeket szeretett mesteremről... Ütött-kopott házak, mecsetek előtt Bartók a felleghajtójában, szemüvegesen, finom ősz fejével ... — fejezte be Venetianer Rózsi. Kristóf Károly MEGJELENT AZ ÚJ CONSUL táska írógép Ára : 2500,—- Ft KAPHATÓ : Budapesten a Népköztársaság útja 31. sz. alatt. VIDÉKEN, az összes OFOTÉRT üzletben. SZÁLLÍTJA: KOVO, Praha Magyar Nemzet Erkel szülővárosa ma ünnepli a zeneszerző születésének 150. évfordulóját Már hírt adtunk arról, hogy az Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségsorozat csütörtökön a nemzetközi énekverseny elődöntőjével megkezdődött. Gyula, Erkel Ferenc szülővárosa ma emlékezik nagy szülöttére: délben ünnepi tanácsülést rendeznek, hangversennyel egybekötve, majd a Hazafias Népfront, a Zeneművészek Szövetsége, az Operaház és a gyulai tanács képviselői megkoszorúzzák Erkel szobrát. Délután Erkelemlékkiállítás nyílik a városban. A Budapesti Zenei Hetek koncert-sorozata hétfőn este kezdődik az Erkel Színházban, ahol Ferencsik János a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát vezényli. A műsorban Erkel, Liszt, Bartók és Kodály művei hangzanak el. Az Erkel ünnepség-sorozat fontos eseményeként neves hazai és külföldi tudósok ma kezdik meg a Zeneművészek Házában tanácskozásukat, melyen megvitatják Erkel Ferenc munkásságát, s a nemzeti opera kialakulását Kelet-Európában. . A Vígszínház első premierje: MAJAKOVSZKIJ Október 8-án lesz a Vígszínház első premierje: Majakovszkij, a nagy szovjet költő »Poloska« című szatíráját mutatják be. A darabot a szerző 1928—29-ben írta s annak idején "látványos tündérjátékának nevezte. A Poloska azonban sokkal több, mint "tündérjáték". Főszereplője az élősdi kispolgár — Benkő Gyula játssza —, aki gyorsan feltalálja magát a szocialista építés korszakában is, és áttetsző "szocialista" mázzal takarja önzését és közömbösségét. Majakovszkij maró gúnnyal leplezi le a főhős Priszipkín valódi énjét, színpadra lépésének első pillanatától kezdve. A cselekményt végül 1979-ben folytatja, egy új világban, amelyben Priszipkín már éppoly muzeális csodabogár lesz, mint a poloska. Mondanivalójában modern és időszerű a Poloska, ma is, akár 1929-ben volt, amikor nyilván közvetlen agitációt is végzett. A vígszínházi előadás előkészítésében ügyeltek arra is, hogy az akkori viszonyoknak megfelelő formális és tartalmi részletek minden néző számára érthetőek legyenek. Ebből a célból Kazán István és Kazimir Károly a színház dramaturgiájának segítségével átdolgozta Radó György fordítását. Az átdolgozás kizárólag eredeti Majakovszkij szövegeket használt fel. Egy teljes jelenetet Majakovszkijnak a Poloskából írt film forgatókönyvéből vettek át. A szereplőgárdát gazdagították Majakovszkij megszemélyesítőjével — Keres Emil játssza majd —, aki prológként és epilógként, valamint a cselekmény közben is néhány alkalommal a költő verseivel vagy verseinek részleteivel magyarázza és emeli ki az egyes részleteket. A prológban hangzik majd el például a következő Majakovszkij idézet: Az emberiség ügye, az vezetett S a sinai hegyről lehoztuk a kőbe vésett új törvényeket. S a világunkon, hol nem hitték, hogy van még szeretet a csaták porfelhőin átrügyegett a béke — valóság lett a merész álom; végre megszületett a szocialisták új eretnek szövetsége. És ezért a hősöknek hála, hála, hálál S ha szállt hozzájuk köszönet elég Most legyen terítéken a söpredék. Hasonló átdolgozásra maga Majakovszkij buzdít: "Jövőben, írta volt, akik játsszatok, rendezitek, nyomtatjátok a darabot, változtassátok meg a tartalmát, tegyétek korszerűvé, maivá, az adott pillanatnak megfelelővé." A tisztábban érthetőség kedvéért Kazimir Károly rendezésében a darab 1979-ben játszódó részei Priszipkín álmaként jelennek meg. Egyes szereplők, akiket az 1929-es jelenetekben már megismertünk, ebben a részben visszatérnek. Ez érdekes színészi feladatot is jelent. Láng József például összesen hétféle szerepet játszik, köztük egy léggömbárust, tűzoltót, újságírót, orvost és a Szaturnusz bolygó küldöttét. A cselekmény egyes pontjain filmvetítés egészíti ki a színpadi játékot Majakovszkij versei olykor megzenésítve hangzanak el. Egyes jeleneteket pantomimikus tánc fest alá. A darab zeneszerzője Szokolay Sándor, a koreográfus pedig Lőrincz György. A modern, jelzéses, világítási effektusokat is igénylő díszleteket vendégként Cselányi József tervezte. A Poloska a Szovjetunió színházainak állandó műsordarabja, Moszkvában jelenleg is játssza a Majakovszkij Színház, Ohlopkov rendezésében és a Szatíra Színház. Ezen kívül sikerrel mutatták be a darabot az elmúlt évtizedek során Berlinben, Majna-Frankfurtban, Prágában, New Yorkban, Tokióban, Párizsban, Varsóban. A Vígszínház ezzel a bemutatóval nemcsak programot ad, de adósságot is törleszt. Zay László HARCSÁZÁS a divat és ennek a magas tudománynak mind több sporttársunk szegődik hívéül, különösen amióta kiderült, hogy a nagybajuszt októberben, sőt novemberben is szívesen kap borosra. (Legalábbis ezt bizonyítják a Rábáról és a Dráváról beérkezett fogási naplók.) A sportboltokban szinte mást sem keresnek, mint korszerű multiplkátor-orsókat és cifra villantókat, hiszen hol vannak már azok az idők, amikor egy helyben ülve horgásztunk rablóhalra? Igaz is, miért kuporognánk naphosszat a nádban a ponty kedvéért, amely igen-igen kedvező esetben—10 kVós zsákmányt ígér, amikor kellemes séta közben, etetés és csalizás nélkül, egyetlen szál bottal és bunkerrel akár :6- 30 kilós harcsákat emelhetünk ki a vízből? Az arány semmiképpen sem túlzott, mivel a harcsázás lehetőségei csakugyan kimeríthetetlenek. A "pályaválasztás előtt ásók serkentésére írjuk ide, hogy a menynyiségi fogás abszolút magyar rekordját is harcsázót Bozza József soproni horgásztársunk tartja. Ő 1358 októberében a Rábán, a nicki gát alatt egyeten napon 19 darab, összesen 119 kiló súlyú nagybajuszát — szaknyelven szólva — "masszírozott ki a vízből. (Ne kételkedjék senki, mert a hatalmas zsákmánynak és autós hazafuvarozásának rengeteg szemtanúja van.) A békés halak, főként a ponty horgászatát számos írt és íratlan szabály korlátozza, így is van rendjén, erre köteleznek mind a népgazdaság, mind a sportszerűség szempontjai. A kiöregedett óriásrablók pusztítása ezzel szemben közhasznú tevékenység, hiszen ezek már nem növekszenek tovább és puszta létfenntartásukhoz anynyi békés halat zabálnak fel, hogy már-már veszélyeztetik egyes vizeink állomány-egyensúlyát. Ezért a különböző vízterületekért felelős intéző bizottságok közül több foglalkozik azzal a tervvel, hogy isiire minden korlátozást felfüggeszt. Fogjon mindenki akkor és annyi harcsát, amennyit csak haza vihet. Persze, csak azokon a vizeken, ahol valóban elszaporodott, nem pedig a Balatonon, ahol majdhogy kiveszett. Bár nem vagyunk hívei a húshorgászatnak, ezúttal mégis helyeseljük, ha mind több horgásztársunk csap fel. Szép és kalandos mesterség a harcsahorgászat — sok sikert az újoncoknak! Gáspár Ervin Horgászat CHANSON A DIVAT október 8-tól szombat — vasárnap BARTÓK TEREM A szeptember 24-25-re szóló jegyeket későbbi időpontra dicserélik a vásárlás helyén 17 AZ ÉVADNYITÓ Hunyadi László új címszereplőjét, Pálos Imrét jegyezzük fel elsőnek operai krónikánkba. Pálos olasz operákban tűnt fel, adottságai, képességei valóban itt érvényesülhettek a legjobban. De korántsem merült ki ezzel a művész szerepskálája: bizonyíték rá a Hunyadi László. Igaz, hogy Erkel dalművei, főként a korábbiak, a Hunyadi is, félreismerhetetlen rokonságot tartanak a korabeli olasz operákkal, így énekesünk sem távolodott el egészen a megszokott úttól. Mégis, a feladat merőben új volt, hiszen maga a hős sajátosan magyar érzésvilágot képvisel, a nemzeti múltnak egy jellemző tragédiáját sűríti magába. Pálos Imre olyan hőst formál, akivel kezdettől fogva rokonszenvezünk, akinek igazáért együtt küzdünk. Délceg alakja, az énekében is kifejeződő fényes lelkűlét, éles ellentétben áll a cselszövők sötét világával. Igen jó figura Bartha Alfonz V. Lászlója. Az ingatag jellemű király félelmetes kiszámíthatatlanságát éreztük alakításában. Nagy erőssége volt az előadásnak Takács Paula Szilágyi Erzsébetje; ezúttal nem csupán a heroina súlyosan drámai hang ábrázolásával ragadott meg, hanem a La Grange ária könnyedebb technikát kívánó, koloratúr-bravúrjaival is. A bensőséges lírájú Orosz Júlia, a hatalmas erejű Fodor János egyaránt említésre méltó, ugyanígy Lendvai Andor, aki Cilléi szerepébe ugrott be. Komor Vilmos lendületesen és meggyőzően vezényelt. Jó hatású, hogy a nyitányban két oldalról felváltva szólalnak meg a kisdobok. CARELLI GÁBOR, nyári szereplése után, ismét Operaházunk vendége. A Lammermoori Lucia tenor főszerepét énekelte el, azt a szép, hangalkatának és iskolájának olyannyira megfelelő szerepet, amellyel jó tíz évvel ezelőtt már bemutatkozott a budapesti közönség előtt. Edgar végzetes szerelmét a Giglitől tanult, szinte festői értelemben vehető ábrázoló stílusban, az olasz bel canto sajátos dallamformálásával szólaltatta meg. Donizetti nem fukarkodott a megvesztegetően szép tenor-melódiákkal — valóban csak énekes kell, aki mindezt ki tudja aknázni. Külön figyelemre méltó Carelli átérzett, néhol hevességben kirobbanó drámai játéka. Az újra színre került Lammermoorit szívesen fogadta a közönség, s a vendégművész mellett méltó ünneplésben részesítette hazai énekeseinket, elsősorban a címszerepben fellépő Erdész Zsuzsát, aki igen ökonomikus hanggazdálkodással tudja beosztani a nehéz, virtuóz énekszerepet úgy, hogy a csúcsponton levő nagy őrülési jelenetre maradjon a legtöbb erő. Az együttesből Palló Imrét, Svéd Nórát és Tóth Lajost illethette taps, azonkívül a vezénylő Kerekes Jánost. ANDREJ KUHARSZKY vendégszereplésével a Pillangókisasszonyt adták az Erkel Színházban. A pozsonyi Nemzeti Színház kiváló fiatal magánénekese ezzel a fellépéssel újabb sikert aratott Budapesten (jól emlékszünk még múlt évadbeli szereplésére, amikor az Anyeginben mutatkozott be). Kuharszky mint Pinkerton nem tagadta meg fiatalságát, sőt éppen az ifjúi szív életigenlő, mámoros hevével adott érzelmi magyarázatot az amerikai sorhajóhadnagy felelőtlen tettére. Szép színű, sima, lágy lírai tenorja egészséges orgánum, s bár széles a dinamikai skálája, és erőteljes fortokat is használ, soha nem feszíti túl a határokat. Fényes béit, különösen az I. felvonásban, öröm volt hallani. Kuharszky nagyjövőjű énekes. Szerencsés előadás volt ez a Pillangókisasszony, vendégművészünk sikerét a hazaiak általánosan jó teljesítménye segítette. Sőt, Neményi Lili Cso-cso-szánjáról éppenséggel azt mondhatjuk, hogy rendkívüli élménnyel ajándékozott meg. Micsoda gazdag, emberien hiteles, nagy színésznő! A japán gésa, a japán nő tragédiáját egészen közel hozta a nézőtérhez. Igen-igen ritkán látni operaszínpadon ennyire igényes, teljes mélységben átélt és a legapróbb mozzanatokig kidolgozott jellemfestést. Bármennyire tudatos művészet ez, a néző-hallgató semmit sem vesz észre a műhelytitkokból, csupán az ábrázolt nőalak igazságát, valóságostermészetes viselkedését, megindító lelkiállapot-változásait, drámai válságát s végül tragikus végzetszerűséggel bekövetkező összeomlását érzékeli. Örvendetesen fejlődik Varga András, a gyönyörű és intenzív bariton-hang tulajdonosa — konzulja erről biztosított. Svéd Nóra (Suzuki) értékes hozzájárulás volt az általános sikerhez. Még csak Toronyi Gyula Goráját emeljük ki, Toronyi nevezetessé vált kiváló karakterfiguráiról. Varga Pál karmesteri művészete elmélyülten szolgálta Puccini dramma lirico-ját, s a tragédia vonatkozásaira különösképp hatásosan tudott rátapintani. A zenekar szépen játszott. Szenthegyi István NAPLÓ Szeptember 24 Ezeréves Lengyelország címmel nyílik kiállítás szeptember 28-án délelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem központi könyvtárában, a Műszaki Egyetem és a Lengyel Olvasóterem rendezésében. Az Olcsó Könyvtár újabb jubileumot ünnepel: a Szépirodalmi Könyvkiadó a napokban jelentette meg a népszerű sorozatnak 500. kötetét, Juhász Gyula Himnusz az emberhez című könyvét. Hat év alatt — az Olcsó Könyvtár indulása óta — tizenhétmillió kötet jelent meg e sorozatban. A New York-i zenei fesztivál nyári eseményeiről számol be a New York-i sajtó és különösen nagy zenei eseményeként méltatja Janacek Katja Kabanova című operájának angol nyelvű ősbemutatóját, a magyar származású Halász László vezényletével. De Babits Mihály esztergomi villájában emlékmúzeumot rendeznek be, a Hazafias Népfront esztergomi bizottságának javaslatára, s restaurálják a Babits-háznak azt a falát, amelyen több száz ismert író és költő örökítette meg aláírásával a Babits Mihállyal való találkozás emlékét. * Fáy Sándor festőművész (1877—1947) képeit keresi Fáy Sándorné, s azokat, akiknél ilyen képek megtalálhatók, arra kéri, hogy jelentkezzenek Veszprém, Dózsa György utca 9. cílen.* Vilt Tibor rohanó női alakot ábrázoló, nyolcméteres szobrát állítják fel a Tiszaloki Vízerőmű baloldalán.