Magyar Nemzet, 1960. október (16. évfolyam, 233-258. szám)
1960-10-01 / 233. szám
z későn fejlődnek. Ezt a többi között igazolja az is, hogy az Izvesztyija tudósítója ma New Yorkban keresett fel engem. Az olvasók természetesen tudják, hogy most itt harcolnak egymással a béke és a háború, a haladás és a reakció erői. Az a véleményünk, hogy a békéért, a leszerelésért folyó harc szempontjából a földkerekségen és az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyre kedvezőbbé válik a helyzet. A magyar küldöttség saját dolgával foglalkozik. Készülünk, hogy népünk megbízása alapján a közgyűlésen kifejtsük véleményünket a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint más, számunkra fontos kérdéseikről. Tőlünk telhetően arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a közgyűlés 15. ülésszakának munkáját. Ami New York városát illeti, a velünk szemben életbeléptetett méltatlan korlátozások miatt csak igen keveset tudnék mondani róla. Befejezésül kérem, tolmácsolja forró üdvözletünket az Izvesztyija olvasóinak, az egész szovjet népnek. Gheorghe Gheorghiu-Dej: Negyedszázad — egész korszak az emberiség életében. Ezalatt az idő alatt országunk arculata teljesen megváltozott, megszűnt a burzsoá földesúri rendszer, megszilárdult a népi hatalom, gazdasági és társadalmi életünk minden területén a szocializmus diadalmaskodik. 1935. szeptember 27-én a »Doftana« börtönben voltam, amelyet népünk »román Bastilienak« nevezett. E börtön maradványait azóta múzeumnak rendeztük be, körülötte ugyanúgy, mint egész országunkban, szabad népünk alkotó munkája lüktet. Az emberiség nem topog egyhelyben, a szocializmus felé halad, valamennyi nép örök békéje felé és nincs a földön olyan erő, amely meg tudja állítani ezt a feltartóztathatatlan előrehaladást. Macmillan beszéde Polgár Dénes jelenti New Yorkból. Az ENSZ 15. közgyűlésének csütörtöki ülésén elhangzott Macmillan angol miniszterelnök felszólalása. Ettől a beszédtől sokan azt várták, hogy fordulópontot jelent majd a közgyűlés munkájában. Nem ez történt. Az angol miniszterelnök beszédéből érződött ugyan a közvetítési szándék és a miniszterelnök hangoztatta, hogy a nehézségek átmenetiek s megoldhatók, de valójában semmiféle konkrét javaslatot nem tett a fennálló nehézségek megoldására, a vitás nemzetközi kérdések rendezésére. Macmillan angol miniszterelnök beszéde bevezető részében hangsúlyozta a 15. közgyűlés történelmi jelentőségét, majd rámutatott: azért jött, hogy közvetítsen az ellentétes vélemények között. Ezután sorra vett néhány nemzetközi kérdést. A párizsi értekezlet megszakadásával kapcsolatban azt mondotta, hogy ezt mindkét fél csak időlegesnek tekinti. Mind a Szovjetunió, minda Nyugati hatalmak kifejezték azt a kívánságukat, hogy előbb-utóbb folytathassák a tárgyalásokat. A beszédnek ennél a pontjánál Hruscsov szovjet miniszterelnök közbeszólt. Azt mondta: »Ne küldjenek V—2 gépeket. Szüntessék meg az agressziót, mert agresszió okozta a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulását.« Macmillan ezután beszélt a gyarmati kérdésről. Hruscsov kijelentéseinek ellensúlyozására kijelentette, hogy Anglia és Franciaország számos volt gyarmatának függetlenséget adott és ez a gyarmatok felszabadításának egyetlen helyes módja. Óva intett az "ideológiai háborútól", mivel szerinte ez tönkretenné az ázsiai és afrikai népeket. A következőkben Macmillan a német kérdésre tért át. Vitába szállt Novotny csehszlovák köztársasági elnökkel és Gomulkával, akik a német militarizmus feléledéséről beszéltek. Tagadta, hogy a német militarizmus veszélye fennállna. Ezzel kapcsolatban éles támadást intézett a Német Demokratikus Köztársaság ellen, s fő érvként arra hivatkozott, hogy számos keletnémet állampolgár átment Nyugat- Németországba. A nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatban Macmillan Ugyancsak nem tett semmiféle konkrét javaslatot és azt mondta, hogy ezt a kérdést kölcsönös türelemmel és tárgyalásokkal kell megoldani. Részletesen beszélt gazdasági kérdésekről is és kijelentette, hogy a nagyhatalmak közötti tárgyalásokat nemcsak politikai, hanem gazdasági színvonalon is meg kellene kezdeni. Az angol miniszterelnök ezután áttért a legfontosabb kérdésre, az általános nemzetközi feszültség okaira. Azt mondotta, hogy a feszültségnek egyetlen oka van, a kölcsönös félelem. A NATO keletkezését szerinte az a félelem okozta, hogy 1947 után a kommunista országok kiterjesztik hatalmukat egész Európára, mégpedig nem meggyőződéssel, hanem erőszakkal. A nyugat-európai államok — mint a brit miniszterelnök mondotta — ezért fogtak öszsze és fordultak segítségért az Egyesült Államokhoz és Kanadához. Másrészt — mondotta Macmillan — a szovjet nép azt hiszi, bármilyen hihetetlen is ez számunkra, hogy a Nyugat megtámadhatja őt. Ez emberileg megérthető, hiszen emlékezetében él, hogy hány támadás érte őt századok folyamán Poltavától egészen Sztálingrádig. Amíg ez a félelem fennáll, addig a feszültség nem tűnhet el a világból. — Ez a kérdés átvezet bennünket — mondta Macmillan — a leszerelés kérdéséhez. A leszerelés kérdésével öszszefüggésben Macmillan elsősorban az ellenőrzésről beszélt. Azt mondotta, ha a Szovjetunió is beleegyezne az ellenőrzésbe, úgy, ahogyan beleegyezik az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, akkor e kérdést könynyen meg lehetne oldani. De hogyan képzelhető el gyakorlati megoldás? Tudjuk azt, hogy bizonyos kormányok — és a Szovjetunió is ezek közé a kormányok közé tartozik — azt gondolják, az ellenőrzés csupán a kémkedés leplezésére szolgálna. Valóban egyikünk sem engedné meg szívesen, hogy külföldiek járják be országainkat és ellenőrizzék honvédelmi berendezéseinket. Amikor Macmillan beszédének ehhez a pontjához ért, Hruscsov felugrott helyéről és kétszer hangosan a következőket kiáltotta: »Fogadjátok el a leszerelést és mi elfogadjuk az ellenőrzés bármilyen formáját.Macmillan ezután azt a javaslatot tette, hogy alakítsanak katonai, tudományos és adminisztratív szakértőkből technikai bizottságot és e bizottság készítsen jelentést megszabott időn belül. E megszabott idő ne legyen túl hoszszú. A bizottság dolgozza ki az ellenőrzés technikai feltételeit. Hosszú időt ez nem igényelne, mivel az előző leszerelési tárgyalásokon már bőséges anyag gyűlt össze. Az angol miniszterelnök hangoztatta, hogy e gyakorlati eljárás semmiképpen sem akarná a leszerelést az ellenőrzéssel helyettesíteni Arról volna csak szó, hogy ez az eljárás visszaadhatja a bizalmat és a bizalom visszatérése esetén meg lehetne oldani minden nehézséget Macmillan kérte a közgyűlés küldöttségeit, fogadják kedvezően javaslatát. Macmillan beszédének elhangzása után a küldöttségek azonnal megkezdték a beszéd szövegének tanulmányozását. Első látásra is szembetűnő azonban, hogy az angol miminiszterelnök csupán a régi nyugati javaslatok egyik új változatát terjesztette elő. „Semlegesek” csúcstalálkozója New Yorkból jelenti az MTI. Csütörtök este Tito jugoszláv elnök New Yorkban vendégül látta Nehru Indiai miniszterelnököt, Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét, Szukarno indonéziai elnököt és Nkrumaht, a Ghánai Köztársaság elnökét. Asemlegesek csúcstalálkozójáról« nem adtak ki közleményt, de — a Reuter értesülése szerint — megállapodtak abban, hogy Szukarno Indonéz hí nők mintegy a csoport nevében is felszólal az ENSZ-közgyűlésen. Magyar Nemzet Hruscsov Gomulkával tárgyalt New Yorkból jelenti a TASZSZ. Szeptember 29-én a Szovjetunió ENSZ-képviseletének a Park Avenuen levő székhelyén N. Sz. Hruscsov, az ENSZ közgyűlésének ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője találkozott W. Gomulkával, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt megbeszélésen kicserélték véleményüket a közgyűlés munkájáról és egyes nemzetközi kérdésekről. Az ENSZ-közgyűlés csütörtök esti ülése New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ csütörtök esti ülésén az ecuadori külügyminiszter után Muhiddin Fikini líbiai küldött szólalt fel, s kifejezte népének szolidaritását az afrikai és ázsiai országok népeivel. Hangsúlyozta, kormánya a kölcsönös tisztelet és egyetértés útján kíván haladni a nyugati és a keleti országokkal. Részletesen foglalkozott az afrikai népeket legjobban érdeklő problémákkal. Elítélte Franciaország kormányát az algériai háború miatt. A líbiai küldött kifejezésre juttatta népének mélységes aggodalmát a Délafrikai Unióban tomboló faji politika miatt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek fontos szerepet kell játszania a legidőszerűbb nemzetközi kérdésnek, a leszerelés kérdésének megoldásában. Ezután B. P. Koirala nepáli miniszterelnök emelkedett szólásra. Üdvözölte az ENSZ új tagjait, majd kifejezte azt a reményét, hogy a még mindig gyarmati uralom alatt élő országok mielőbb elnyerik függetlenségüket, elfoglalják helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ mindaddig nem lehet valóban egyetemes szervezet, amíg a Kínai Népköztársaság nem foglalhatja el benne az őt megillető helyet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete addig nem lehet a világ népeinek képviselője, amíg nem jut benne képviselethez a 630 milliós Kína. Ugyanúgy teljesen törvényes joga van az ENSZ-tagsághoz a Mongol Népköztársaságnak is. Koirala határozottan síkraszállt Algéria függetlensége mellett és rámutatott arra, hogy Franciaország nem tartotta meg de Gaulle tavalyi, Algériára vonatkozó ünnepélyes ígéreteit. A kongói helyzettel kapcsolatban a nepáli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a Kongói Köztársaság területi épségét és politikai függetlenségét. Ellenezte azt a szovjet javaslatot, hogy a főtitkári tisztséget három főből álló főtitkárságra bízzák. Befejezésül Koirala részletesen elemezte a leszerelés kérdését és hangsúlyozta, hogy megoldása elsőrendű fontosságú. Úgy véljük — mondotta —, hogy az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett maradéktalanul lehetséges. Utalt Hruscsovnak arra a javaslatára, hogy a leszerelés megvalósítása nyomán felszabadult eszközöket használják fel az elmaradott országok megsegítésére és hangsúlyozta, hogy ez komoly, konstruktív javaslat. A közgyűlés délutáni plenáris ülésén utoljára Rudolph Grimes libériai külügyminiszter mondott beszédet. Kijelentette, hogy a leszerelés kérdésében megegyezésre kell jutni. A világ — mondotta — nem tekintheti többé a háborút politikai eszköznek. Algéria és Kongó kérdésével foglalkozva a libériai küldöttség vezetője megállapította, hogy a gyarmati rendszer minden formájában a végét járja, de sebeket hagy a függő és leigázott népek testén. Sajnálatát fejezte ki a kongói helyzet miatt, mégis úgy nyilatkozott, hogy hazája nem támogathatja ezt a javaslatot, hogy a kongói ENSZ-csapatok élére afrikai parancsnokságot állítsanak. A Délafrikai Unióban uralkodó helyzetről szólva Grimes megállapította, hogy az súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Rekord hadikiadások a nyugatnémet költségvetésben Bonnból jelenti az MTI. Ezzel pénzügyminiszter pénteken terjesztette a nyugatnémet parlament elé az 1961. évi költségvetést. A rekordméretű költségvetésben — a kiadások összege 44,8 milliárd márka — ugyancsak rekord nagyságú összeggel szerepelnek a közvetett és közvetlen katonai kiadások: 12,4 milliárd márkával, a költségvetés 28 százalékát teszik ki. Ezen belül a hadügyminisztérium költségvetése egymaga több mint 11 milliárd márkát irányoz elő, 1,7 milliárddal többet, mint a múlt évben. Ugyanakkor például lakásépítkezésekre mindössze 1,4 milliárd márkát fordít a költségvetés, 240 millióval kevesebbet, mint az előző évben. A kiadások fedezésére 42,7 milliárd márka bevételi előirányzat áll rendelkezésre, a hiányzó 2,1 milliárd márkát hitelfelvétel útján kívánja pótolni a pénzügyminiszter. Nem azonos Bormannnal az Argentínában letartóztatott titokzatos német Buenos Airesből jelenti az MTI. Néhány napja nagy érdeklődést keltett az a nyugati sajtóban megjelent hír, hogy Argentína egyik városában elfogták az annak idején titokzatos körülmények között eltűnt Martin Bormannt, Hitler retteget helyettesét. Az AP hírügynökség Buenos Aires-i tudósítója jól tájékozott körökre hivatkozva közli, az argentin hatóságok megállapították, hogy a Zarate városában letartóztatott német — feltűnő hasonlatossága ellenére — nem azonos Martin Bormann-nal. A Reuter tudósítója szerint a Bormann-nak vélt ember Walter Flegel, aki 1930-ban vándorolt ki Chilébe, majd onnan átköltözött Argentínába. Előkészületek Nigéria függetlenségének kikiáltására Logosból jelenti a TASZSZ: Lagosban ünnepi felvonulásokat rendeztek a Nigériai Államszövetség függetlenségének küszöbönálló kikiáltása alkalmából. Az ünnepségeken több ezer ember, köztük miniszterek, parlamenti képviselők, külföldi küldöttségek és a külföldi sajtó képviselői vettek részt. Az ünnepség végén a nigériaiak ezrei fúvószenekar kíséretében nagy lelkesedéssel első ízben énekelték el Nigéria nemzeti himnuszát. S. M. Arucsunjan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, az ünnepségre érkezett szovjet küldöttség vezetője, szerda este felkereste Mallam Maitama Sule bányaipari minisztert és Mallam Shehu Shágeri gazdaságügyi minisztert. A baráti beszélgetés során érintették a két ország jövendő gazdasági kapcsolatainak kérdését. Csütörtök este S. M. Arucsunjan részt vett azon a fogadáson, amelyet a Nigéria Államszövetség kormánya adott a külföldi küldöttségek vezetői tiszteletére. Betiltották Menderes pártját Ankarából jelenti a TASZSZ Ankarában hivatalosan közölték, hogy szeptember 29-i hatállyal betiltották a Török Demokrata Pártot, Menderes volt török miniszterelnök pártját. A párt vagyonát és bankbetétjét az államkincstár vette át. A pártot az ankarai bíróság tiltotta be, azzal az indokolással, hogy a Török Demokrata Párt megsértette saját szervezeti szabályzatát és programját. (A külpolitika folytatásai: 4. oldalon.) jf •■Szombat, 1960., október 1. A KÍNAI NÉP ÜNNEPE Tizenegy győzelmes esztendő, tizenegy nehéz, de sikerekben gazdag év eredményeit ünnepli október első napján a kínai nép. Tizenegy esztendő általában rövid idő a népek életében, de különösen rövid a több ezer esztendős múltra visszatekintő kínai nép életében. Mégis, e tizenegy esztendő alatt a kínai nép történelmet formált, olyan történelmet, amelynek jelentősége és távlata nagyobb az ezer esztendőknél. Pótolta a százados elmaradást, felszámolta az imperialista hadjáratok és a polgárháború okozta mérhetetlen pusztítást és megteremtette az új szocialista világ felépítésének szilárd alapjait. E hatalmas és természeti kincsekkel gazdag országban évezredeken át sok százmillió ember tengődött leírhatatlan nyomorban. A birodalom jelentős részében mindig éhínség tombolt. A népet rengeteg szenvedéssel sújtották a nyugat-európai, majd később az amerikai gyarmatosítók. Ma Kína a föld egyik legjelentősebb ipari államává változott, széntermelésben a harmadik, acéltermelésben a hetedik, elektromos energiatermelésben pedig a tizenegyedik helyen áll. A fejlődés irányát és gyorsaságát mindennél fényesebben jelzi az, hogy amíg az Egyesült Államok ipari termelése évente átlag 2 százalékkal, Franciaországé 5 százalékkal, addig Kínáé 9 százalékkal nőtt. A kínai nép sohasem fogja elfelejteni, hogy az óriási eredmények elérésében éppúgy, mint szabadsága kivíváásábán milyen kiemelkedő szerepe volt a Szovjetuniónak, amely a másodikvilágháborúban a japán imperialisták felett aratott győzelemmel megteremtette az új Isrína felépítéséhez szükséges feltételeket. A szovjet nép azóta is szüntelenül önzetlen baráti támogatásban részesíti a Szocializmust építő kínai népet. A kínai nép hatalmas sikereinek, kiemelkedő nemzetközi szerepének alapja megbonthatatlan és örök barátsága a Szovjetunióval, s a testvéri szocialista országokkal. A békeszerető százmilliók világszerte nagyra becsülik és elismerik a kínai kormány állhatatos erőfeszítéseit, amelyeket a béke megőrzéséért tesz. Helyeslik és támogatják az ázsiai és távol-keleti atommentes övezet létesítésére vonatkozó kínai javaslatot. Ugyanakkor követelik, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el az őt jogosan megillető helyet az ENSZ-ben, amelyek az amerikaiak közreműködésével a csangkajsekista klikk bitorol. Az elmúlt tizenegy évben az élet minden területén gyümölcsözően fejlődtek a Magyar Népköztársaság a Kínai Népköztársaság kapcsolatai, amelyek az egyenjogúságon, az önzetlen és testvéri barátságon alapulnak. A magyar népet őszinte örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy a csaknem 700 milliós kínai nép barátságát magáénak vallja, s a mostani ünnepen további sikerekben gazdag, békés, építő munkát kíván nagy barátainknak. Magyar államférfiak távirata a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából IJU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, MAO CE-TUNG elvtársnak, Kína Kommunista Pártja elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, CSUTE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének Peking A kínai nép dicsőséges, forradalmi harcainak világraszóló győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és népünk nevében fotó, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és a Kínai Népköztársaság hős népének. A hatalmas kínai nép, dicső kommunista pártja vezetésével, lelkes, önfeláldozó, alkotó munkával a szocialista forradalom és a szocializmus építése terén, az elmúlt 11 év alatt lenyűgöző eredményeket ért el. E nagyszerű eredmények — párosulva a világ békéjét szolgáló lankadatlan erőfeszítéseivel, állhatatos antiimperialista és antikolonialista harcával — szerves és kiemelkedő részét képezik a szocialista tábor legyőzhetetlen erejének. A magyar nép és kormánya őszintén nagyra becsüli és határozottan támogatja a Kínai Népköztársaság következetes békepolitikáját, Ázsia s a Csendes-óceán térsége országainak kollektív biztonságáért, békéjéért folytatott harcát és határozottan elítéli az imperialisták Kína ellen folytatott aknamunkáját. Jogos és igazságos a kínai nép harca országa egységének helyreállításáért. A magyar nép is követeli, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg az őt megillető törvényes helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és minden nemzetközi szervezetben. Szívből kívánjuk, hogy a magyar és kínai nép testvéri barátsága és együttműködése népeink, a világbéke és az emberi haladás érdekében tovább fejlődjék, erősödjék. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk Önöknek és a kínai népnek további sikereket a szocializmus győzelmes felépítéséért és a béke megőrzéséért folytatott nemes küzdelmükhöz. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, DR. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke . Táviratot küldött az évforduló alkalmából Csen Ji-nek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének dr. Si Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is. Fogadás a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója álltalméból Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken este fogadást adott. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki , Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos, vezetője és tagja.