Magyar Nemzet, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA •.Magyar Vinzol A szívükre is... “■Vasárnap jöttek hozzánk a népnevelők és csütörtököm már meg is alakult a termelőszövetkezet.« Nemcsak a támpióscsicskei Damjanich tagjai mondhatják ezt el. Kicsiny dunántúli falvak és nagy határú alföldi községek parasztjai léptek rövid néhány nap alatt a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Egymillió-egyszázezernél több tagot számlál már 4750 termelőszövetkezetünk és az ország szántóterületének 87,2 százalékán a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei gazdálkodnak. A gyors növekedés, a dolgozó parasztok termelőszövetkezetbe áradása természetesen nemcsak örömet, de munkát és gondot is bőven hozott. A dűlő- vagy utcabeliekkel, az egész faluval tartva sok olyan parasztember is belépett a termelőszövetkezetbe, akiben él még az új élet iránti aggodalom. Most, ezekben a napokban kell eloszlatni kételyeiket, nem utolsósorban azzal, hogy okos, baráti szóval felelünk, minden eddig válaszolatlanul maradt kérdésükre. "Mennyit keresek a termelő-, szövetkezetben és meg tudok-e abból tisztességesen élni?'' Sok új belépőt foglalkoztat ez a kérdés. Vannak helyek — szerencsére elenyészően ,de számban —, ahol "ahogyan dolgozik majd, úgy keres — a felelet erre a kérdésre. Természetesen az ilyen válasz mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a kérdező aggodalmát eloszlassa. A legtöbb helyen azonban szépen elmagyarázzák, hogy hány munkaegységet szerezhet az eddig öt, tíz, tizenöt holdon gazdálkodott család. Papírt, ceruzát fognak és kiszámolják, hogy a többi között azzal, ha annyi kukoricát, cukorrépát, burgonyát vállalnak megmunkálásra, amenynyit eddig is műveltek, hánymunkaegységhez, annak nyomán mennyi pénzhez, az esetleges többlettermés esetén mekkora prémiumhoz jutnak. Ehhez hozzáadják a földjáradék és a háztáji gazdaság után várható jövedelmet és máris megközelítően pontos választ tudnak adni az olyan fontos »mennyit keresek a termelőszövetkezetben« kérdésre. Sok helyen most rögzítik, hogy melyik család, hány hold kapásnövényt vállal megmunkálásra. Jó alkalom ez a szövetkezetek vezetőinek arra, hogy a családlátogatások során minden vitás kérdést tisztázzanak. Nem egy megyében a mostanában alakult termelőszövetkezetekben jobban halad a területvállalás, mint egyik-másik régiben. Ez is azt mutatja, hogy az új szövetkezeti gazdák túlnyomó nagy többsége bízik abban, hogy szorgos munkája után tisztes keresethez jut a közös gazdaságban. Közöttük is akad azonban olyan, akiben ott bujkál az aggodalom, hogy hogyan szokik majd meg a közösben. "Mindig a magam gazdája voltam, nekem nem parancsolt soha senki. Két dologra hívhatjuk fel az aggodalmaskodók figyelmét. Az egyik, hogy az elnök vagy, a brigádvezető tényleg nem parancsolt nekik egyéni gazda korukban. Megtette azt, sokkal szigorúbban, a kisgazdaság ezernyi tennivalója, az etetésre váró jószágok, a mindig sürgető munka. Ezek "parancsára- dolgoztak a parasztemberek kora hajnaltól késő estig. Ami pedig a "magam gazdája voltam"-ot illeti, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetben is a... Társaival együtt a közgyűlésben maga szabja meg a szövetkezet munkarendjét, választja meg azokat, akik a közös gazdaságot irányítják. Ráadásul éppen a területvállalások, a művelési szerződések jóvoltából mindenki igazán a kedve, belátása szerint munkálhatja a rábízott kukoricát, burgonyát, szőlőt, cukorrépát és mutathatja meg jó gazda mivoltát. "Lehet-e még traktorosnak jelentkezni, hol indul borjúnevelő tanfolyam, tőlünk mennek-e baromfitenyésztő iskolára —ilyen kérdések jelzik, hogy az új szövetkezetekben is megvan az érdeklődés a tanulás, a szakmaszerzés iránt. Jellemző, hogy csupán Pest medrében 145 ezüstkalászos tanfolyam működik kereken 3500 hallgatóval, s ezek nagy része új szövetkezeti tag. A megélhetésre, a gazdának maradásra, a szakmaszerzésre vonatkozó kérdéseket ragadtuk ki az új szövetkezeti tagokat foglalkoztató soksok kérdés közül. Most egyre inkább a közös gazdaságok megszilárdítása kerül előtérbe. Nagyon fontos, hogy ezekre a kérdésekre az igazság erejével feleljünk. A Pest megyei pártbizottság minden új, vagy erőteljesen megnövekedett termelőszövetkezetben előadássorozatot rendez. Az előadásokon olyan kérdések szerepelnek, mint a korszerű termelési eljárások, a 3004/3/1960. számú rendelet ismertetése, a munkaszervezés, munkafegyelem, a területfelosztás, az anyagi érdekeltség fokozása, a jövedelemelosztás problémái, a termelőszövetkezetek szerves működésének alapelvei. Az első előadás a munkásparaszt szövetségről, az egységes paraszti osztály kialakulásáról szól. Megismerkednek a részvevőik a jelentősebb országok, elsősorban a Szovjetunió, a népi demokratikus államok helyzetével is. "Miért van szükség ezekre az előadásokra?- — kérdezte egyik ismerősöm. A kérdésre a számok válaszolnak. A hároméves terv teljesítéséről szóló jelentés szerint a tervidőszak végén már 137 000 idős és munkaképtelen termelőszövetkezeti tag részesült rendszeres öregségi, illetőleg nyugdíjjáradékban. A munkásosztály államának áldozatkészsége nélkül aligha tudnánk gondoskodni az idős parasztemberekről. 19 000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 19 000 traktorokét, kb. 9000 vetőgépet, 2400 silókombájnt kapott a hároméves tervben a mezőgazdaság. A magyar munkásosztály, a Szovjetunió, a népi demokratikus államok testvéri segítsége nélkül most aligha lehetne elmondani, hogy a főbb mezőgazdasági munkák gépesítése — a mezőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött. Más szóval, a paraszti munka nehezének a nagyját már le tudtuk venni az emberek válláról. Ezért van szükség ezekre az előadásokra. Hogy azok, akik eddig a kisparcellák szűk világában, élték, lássák, nincsenek egyedül. Testvéri kezek, munkások, régebben szövetkezett parasztok segítik őket a határon innen, biztatást, segítséget kapnak a baráti népektől a határon túlról. Hosszabbodnak a napok, kifelé megyünk a télből. Akár szervezett formában, akár kötetlenebbül — családlátogatások, tanyáróhelyek felkeresése során — esetleg mindkét módszert alkalmazva, ezek a hetek nagyon alkalmasak arra, hogy népfrontbizottságaink az új szövetkezeti gazdáknál választ adjanak minden kérdésükre. Szükség van a felvilágosító, baráti szóra, hiszen most, a jobb, emberibb paraszti életért folyó munka idején , nemcsak az új szövetkezeti gazdák eszére, erejére, de szívükre, lelkesedésükre is szükség van. Borvendég Imre Az afrikai népek értekezletének határozata támogatja a törvényes kongói kormányt és jóváhagyja a közös parancsnokság létesítését is.A külpolitikai helyzet AZ ÚJ AMERIKAI ELNÖK kongresszusi üzenete az Egyesült Államok politikai köreiben vegyes fogadtatásra talált. A demokratapárti politikusok általában megelégedésssel méltatták az elnöki üzenet "kendőzetlen hangját, az áloptimizmus hiányát. Fulbright demokrata szenátor szerint az üzenet "kijózanító és realisztikus" volt. Több köztársaságpárti szenátor azonban bírálta az elnököt. Morton és Aiken szenátorok szerint Kennedy őszinte volt, de "túl setét képet festett a kongresszus elé". Az MTI washingtoni tudósítója kommentárjában kiemeli, hogy Kennedy őszintén feltárta a nehézségeket és bajokat, mint tényeket. Ez teljesen ellentétes az Eisenhower-kormány magatartásával. Az elnök külpolitikai terveiről Washingtonban megállapítják: Kennedy szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok egész politikáját átvizsgálják és minden jel arra vall, hogy az új elnök ezt komolyan végre is akarja hajtani. Figyelemre méltó, hogy az elnök lényegében mindvégig elkerülte az agresszív hangot és modorában a diplomáciai keretek között maradt. Ez a hangnem módot ad a kérdések józanabb megtárgyalására, a reális, komoly vitára. Az angol közvélemény szintén vegyes érzelmekkel fogadta Kennedy első üzenetét. A Times,szerint az üzenet "csatakiáltás a veszély órájában és nagyon kevés vigaszt nyújt. A Guardian hangsúlyozza, hogy a legutóbbi nyolc év alatta Nyugatot állandó fájdalomcsillapító adagokkal kormányozták. Az új amerikai vezető szembenéz a kellemetlen igazságokkal. A Daily Mail szerint az üzenet arra mutat, hogy az Egyesült Államok helyzete rosszabb, mint valaha. A brit polgári lapok különösen Kennedy gazdasági vonatkozású elgondolásainak megvalósításában kétkednek. A jobboldali párizsi lapok alig tudják leplezni nyugtalanságukat az elnöknek az amerikai gazdaság válságára tett súlyos kijelentései hallatán, ugyanakkor az Egyesült Államok külpolitikájának irányvonalát már nagyobb, megelégedéssel ■fogadják. A Figarótól a Populaire-ig egyformán sietnek hangsúlyozni, hogy Kennedy szerint a NATO-t meg kell erősíteni. A l’Humanité az új elnök beszédének elemzésekor idézi a kommunista és munkáspártok moszkvai kiáltványának az Egyesült Államok helyzetéről tett megállapításait és megjegyzi, Kennedy anélkül, hogy akarta volna, vádbeszédet mondott a kapitalizmus ellen, igazolta, hogy a kapitalizmus képtelen megoldani korunk problémáit. Egyébként Kennedy' kijelentései Laoszról, Kongóról és főleg Kubáról bizonyítják, hogy az Egyesült Államok megmarad a nemzeti felszabadítási mozgalmak ellenségének és eszközeihez képest továbbra is szembe helyezkedik velük. "Mégis a hang nem az, mint volt: nem a néhai Foster Dulles tüzes dörgedelmeinek hangja« — írja a lap. Bonni vezető körökben kínos benyomást keltett, hogy Kennedy elnök kongresszusi üzenetében egyetlen szóval sem emlékezett meg Nyugat-Németországról és Nyugat-Berlinről. Sajtókörökben feltűnt, hogy a bonni szóvivők ezúttal tartózkodtak minden hivatalos, sőt félhivatalos állásfoglalástól, holott korábban azonnal sietve üdvözöltek minden fontosabb amerikai hivatalos megnyilatkozást. A bonni General Anzeiger vezércikkében hangoztatja: "Bonn semmiképpen sem engedheti el a füle mellett azt a sürgető hangot, amellyel Kennedy elnök azt követelte, hogy a szövetségesek nagyobb mértékben vegyenek részt az Egyesült Államok által viselt terhekben". A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja megállapítja: "Kennedy kíméletlenül tárta fel az Amerikai Egyesült Államok helyzetét, ami politikai megfigyelők véleménye szerint azzal magyarázható, hogy igyekszik megnyerni az Eisenhower-politika miatt csalódott amerikai nép bizalmát.A diplomáciai élet fontos eseményének számít, hogy Valérián Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbízottja hétfőn találkozott Adtai Stevensonnal, az Egyesült Államok újonnan kinevezett ENSZ-ben főmegbízottjával. Az afrikai népek értekezletének határozatai Dar-Esz-Szalamból jelenti az MTI. A tanganyikai Dar- Esz-Szalamban hétfőn tartotta záróülését az afrikai népek értekezletének végrehajtó bizottsága. Az ülésen Ghána, Guinea, Marokkó, Kongó, az Egyesült Arab Köztársaság, Uganda, Kenya, Tanganyika, Szomália, Etiópia, Nyaszaföld, Basutoföld, Dél-Rhodézia képviselői és dél-afrikai küldöttek vettek részt. Az ülés részvevői több határozati javaslatot fogadtak el. A Kongóval foglalkozó határozati javaslat felhív minden szabadságszerető országot, nyújtson politikai, műszaki és anyagi támogatást Kongó törvényes kormányának, hogy hatáskörét Kongó egész területén érvényesíthesse, továbbá, hogy biztosíthassa a törvényesen megválasztott parlament munkájának folytatását és helyreállíthassa az országban a rendet. A határozat kifejezésre juttatja az afrikai népek aggodalmát amiatt, hogy a törvényellenesen börtönbe vetett Kamumba miniszterelnök még nem nyerte vissza szabadságát, majd élesen bírálja az ENSZ kongói politikáját. Megállapítja, hogy az afrikai és ázsiai országoknak az ENSZ kongói rendfenntartó erői rendelkezésére bocsátott egységeit "Vagy arra használták fel, hogy megbénítsák az imperialista cselszövések ellen felkelt kongói nép forradalmi lendületét, vagy arra, hogy biztosítsák a belga gyarmatosítók érdekeit". Mindennek következménye, hogy a "gyarmatosítók visszafoglalják Kongót — állapítja meg a határozat. Végül a határozat felhívja az afrikai népek értekezletének valamennyi tagszervezetét, továbbá a világ valamennyi demokratikus szervezetét, indítsanak mozgalmat a kongói nép felszabadító harcának támogatására. Egy határozat jóváhagyja az afrikai közös parancsnokság létesítésének tervét, egy másik határozat pedig az algériai nép szabadságharcát támogatja és felhívja a világ országait, ismerjék el a szabad algériai kormányt. Határozatban követelik Kenyattának, a kenyai felszabadító mozgalom egyik vezetőjének szabadonbocsátását és határozatot fogadtak el Ruanda Urundi, továbbá az afrikai portugál gyarmatok, Dél-Afrika és Közép-Afrika kérdésében. Bejelentették, hogy az algériai népek értekezlete március 23—30 között Kairóban tartja a legközelebbi ülését. A Biztonsági Tanács ma meghallgatja Hammarskjfild jelentését a kongói helyzetről Leopoldville-ből jelenti az MTI. Az AIP közlése szerint Leopodville-ben úgy tudják, hogy a Mobutu-féle zsoldosoknak hétfőn nem sikerült megszilárdítani helyzetüket a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló Keletitartomány területén. Bár a lázadók szóvivője hangoztatta, hogy a zsoldosok elérték Basokot, a jelek szerint a kongói törvényes kormány csapatainak ellenállásába ütköztek és visszavonultak Basotko térségéből. Az ENSZ leopoldville-i képviseletének szóvivője hétfőn foglalkozott azzal a légitámadással, amelyet egy "ismeretlen nemzetiségű" repülőgép hajtott végre Manonio északkatangai város ellen. Mint mondotta, az ENSZ semmiféle előzetes figyelmeztetést sem kapott és ezért a támadás felkészületlenül érte a Manónkban állomásozó ENSZ-egységeket. A szóvivő nem tiltakozott a manonói polgári lakosságot ért támadás miatt, hanem bejelentette: »az ENSZ- nek a fennálló helyzetben nincs más választása, mint kivonni csapatait Manóimból". Az ENSZ-nek ez az intézkedése követi a korábbiakat, amikor a rendfenntartással megbízott fegyveres egységeinek kivonásával lényegében elősegítette a lázadók támadásait a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területek lakosságával szemben. Az AFP New York-i jelentése szerint a Biztonsági Tanács szerdán tartja "egyik legnagyobb jelentőségű illését", amikor ismét Kongó kérdésével foglalkozik és meghallgatja Hammarskjöld jelentését. Az ENSZ-főtitkár főképpen az ENSZ kongói fegyveres erőinek problémáját akarja a tanács elé terjeszteni. Ismeretes, hogy több ország az ENSZ rendfenntartó erői rendelkezésére bocsátott csapatok viszszahívásával tiltakozott az ENSZ kongói magatartása ellen. A Biztonsági Tanács elé kerül szerdán az úgynevezett casablancai csoport tiltakozása Lumumbának, Kongó törvényes miniszterelnökének elhurcolása ellen, továbbá az a panasz, amelyet Kaszavuba nyújtott be az Egyesült Arab Köztársaság állítólagos kongói beavatkozása miatt. Gizenga tiltakozása a katangai bombázások ellen Kairóból jelenti a TASZSZ. Gizenga, a Kongói Köztársaság ideiglenes miniszterelnöke, táviratot intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez és tagjaihoz, Hammaxskjöldhöz, az ENSZ-főtitkárához, az afroázsiai szolidaritási tanács állandó tanácsának elnökéhez és az ENSZ-főtitkáráinak kongói képviselőjéhez. Gizenga rámutat, hogy a belga légierő különböző katangai területek ellen intézett legutóbbi bombatámadásai sok békés lakos halálát okozták. A távirat hangsúlyozza, hogy belga repülőgépeket bocsátottak az áruló Csembe rendelkezésére. "Ezek a barbár légitámadások — írja Gizenga — rávilágítanak a belga gyarmattartók igazi szándékára, arra, hogy a kongói nép megfélemlítésére és az ország szétdarabolására törekszenek". Mint a MEN hírügynökség közli, Gizenga elítélte a belga gyarmattartók kongói agreszszióját és azonnali beavatkozásra szólította fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Lemondott Spaak nATO-főtitkár Párizsból jelenti az MTI. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Paul-Henri Spaak belga politikus, a NATO főtitkára kedd délelőtt lemondott erről a tisztségéről. Spaak 1956 óta volt a NATO főtitkára. Tájékozott körök Spaaknak ezt a döntését összefüggésbe hozzák azzal, hogy viszszatér a belga politikai életbe. Egyes korábbi kommentárok Belgium valószínű új miniszterelnökeként emlegették az Északatlanti Szövetség távozó főtitkárát.