Magyar Nemzet, 1961. április (17. évfolyam, 78-102. szám)

1961-04-13 / 87. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1961. áprilisi 13 X­VII. év, 87. szám ÚJ FEJEZET AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN Az első ember a világűrben Jurij Gagarin szovjet repü­lőőrnagy sikeresen visszatért kétórás űrutazásából (P. FJ 1961. április tizenket­­tedik­e fordulópont az emberi­ség történetében. Ezen a na­pon tette meg a legnagyobb lépést az ember, hogy meghó­dítsa a világmindenség isme­retlen tájait: a csillagok vilá­gát. Az első ember, aki behatolt a világűrbe, szovjet ember volt. S ez nem véletlen. Az emberiség arról a legmaga­sabb pontról indult el a világ­űr meghódítására, ahová tudo­mányos és társadalmi fejlő­dése során eljutott: az épülő kommunizmus magaslatáról. Nem véletlen műve, hogy a történelem szovjet ember ne­vével köti össze ezt az­ ese­ményt, mely az emberiség fej­lődésének végtelen perspektí­váit nyitja meg. Az óriási horderejű eredmény, ami itt az egész emberiség javára lét­rejött, olyan törvényszerű se­t) kifejezője, mely a legm­aga­­sabb­rendű eszmék és a hala­dás legnagyobb eredményei között van. Gagarin őrnagy kilencven perc alatt körü­lrepülte a Föl­det, olyan magasságban, aho­vá előtte még senki sem ju­tott el. Ez az óriási magasság­ban megtett út azonban szer­­­­ves része, mondhatni egyik szakasza annak a másik óriási útnak, amit a szovjet ember a történelemben végigjárt, attól fogva, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban fel­szabadította az akkori világ egyik legelmaradottabb orszá­gát a társadalmi kizsákmá­nyolás és a szellemi elmara­dottság nyűgei alól. Akadtak, akik később hajlamosak voltak elismerni a Szovjetunióban elért óriási eredményeket, de a legtöbb nyugati gondolkodó ehhez rendszerint hozzátette: mind­ehhez talán nem lett volna szükség a szocializmus társa­dalmi vívmányaira. A szovjet tudomány fejlődé­seinek legújabb tényei, kezdte az első szputnyiktól egészen a mai napig, amikor a világ ösz­­szes iparilag fejlett országait megelőzve, a Szovjetunió kül­dött először embert a világ­űrbe, a kétkedők túlnyomó többségét is meggyőzték, hogy itt valamivel több történt, mint amit az egész társadalmi szerkezet megváltoztatása nél­kül el lehetett volna érni. Azokhoz a hallatlan — és nem csupán technikai — eredményekhez, amelyeket az utóbbi években a szovjet tu­domány felmutatott, s ame­lyeknek csodálatától el van telve az egész emberiség, bele­értve a szocializmus elvakult ellenségeit is, nem lett volna elég — és nem is lett volna lehetséges — egyetlen tudo­mányág elszigetelt fejlettsége Az űrkutatásban és a rakéta­fejlesztésben elért szovjet eredményekről az amerikai úgynevezett szakértők nagyon sokat elmélkednek és általá­ban azt hangoztatják, hogy ezeket az eredményeket a szovjet tudománynak azért si­került elérnie, s azért előzte meg ezen a téren az összes nyugati országokat, mert új hajtóerőt fedeztek fel a Szov­jetunióban. Ez a meglehető­sen leegyszerűsített magyará­zat azonban nem állhat­ja meg a helyét, s ezt ma már a nyu­gati tudósok többsége is elis­meri. Mindenki tudja — s eh­hez különösebb szakértelem sem kell —, hogy egy olyan teljesítményhez, amelyet most hajtott végre Gagarin őrnagy, semmiesetre sem lett volna elégséges egy merőben egy­oldalú, s bármilyen hatásos technikai vívmány. Egy ilyen teljesítmény sikeréhez száz - száz, a tudomány legkülönbö­zőbb területein elért ered­mény­sorozata szükséges olyan komponensek rendkívül pontos összehangolása, ame­lyek azt mutatják, hogy a Szovjetunió a tudományok egész sorában úttörő eredmé­nyeket ért el-Nyilvánvaló, hogy ezeket az“­ eredményeket csak olyan ál­'­talánosan magas ipari és tudo­mányos színvonalon, álló or­szág tudta elérni, mely nem egészen félévszázad alatt a vi­lág egyik legelmaradottabb or­szágából a legfejlettebb ipari hatalmak versenytársává lett, sőt számos területen eléjük lé­pett. Az a tény, hogy elsőnek szovjet ember hatolt be a vi­lágűrbe, tulajdonképpen szim­bólum is, szimbóluma, de nem pusztán jelképe, hanem in­kább összegezése azoknak az eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió a marxil leniai eszmék megvalósításával elért. Közismert dolog, hogy az amerikaiak óriási erőfeszítése­ket tettek már eddig is, hogy az űrrepülésben utolérjék, sőt megelőzzék a Szovjetuniót. Röviddel ezelőtt egy amerikai pilóta hatvanöt kilométer ma­gasságba jutott el és két per­cig volt a súlytalanság állapo­tában. Erről a teljesítményről terjedelmes cikkek jelentek meg a nyugati sajtóban. Az amerikai lapok egyébként hó­napok óta ismertetik annak­­ öt repülőnek az életkörülmé­nyeit és gyakorlatainak rész­leteit, akiket kiszemeltek az űrrepülésre. A Szovjetunióból az elért óriási eredmények után sem hang­zott el más kijelentés, csupán az, hogy remélhetőleg a közeli időben meg lehet valósítani az ember űrrepülését. Ezek után nem csoda, hogy az egész vi­lágközvélemény meghatott csodálattal fordul a Szovjet­unió felé és elismeri a szovjet ember győzelmét. S ez a cso­dálat nem pusztán az általá­nos közhangulat kifejezője, hanem benne van az a felis­merés is, hogy csak a legma­­gasabbrendű eszmék és a leg­nagyobb feszültségű energiák együtthatásával érheti el az emberiség legnagyobb eredmé­nyeit. Ezek a legmagasabbrendű eszmék és a legnagyobb fe­szültségű energiák az új em­berben testesülnek meg — az új emberben, aki a Szovjet­unióban, az épülő kommuniz­mus országában formálódott ki. .■ «■Figyelem! Figyelem! Itt Moszkva beszél. A Szovjet­unió valamennyi rádióállomá­sa dolgozik. Egy-két perc múlva közvetítjük a TASZSZ közleményét az első ember útjáról a világűrbe.-» Moszk­vai idő szerint pontosan 10 órakor — Budapesten 8 óra A szenzációs moszkvai hírt pillanatok alatt átvették a vi­lág rádióállomásai Pekingtől New York­ ig. A világ min­den táján Gagarin, az első szovjet űrutas neve szágul­­­­dott az éterben. S röviddel később közzéadta a TASZSZ az első hivatalos közleményt is. . 1961. április 12-én a Szov­jetunióban Föld körüli pályá­ra felbocsátották a "Vosztok" szputnyik-űrhajót, amoly a világon az első embert szállí­tó űrhajó. A szputnyik-űrhajó pilótája, Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnagy, a Szovjetunió állampolgára. A több fokozatú kozmikus rakéta indítása sikeres volt, és a szputnyik-űrhajó az el­ső kozmikus sebesség felvéte­le és a hordozórakéta utolsó fokozatáról való leválása után megkezdte szabad repülését a Föld körüli pályán. A szputnyik­ űrhajó Föld körüli keringési ideje előze­tes adatok szerint 89,1 perc. A Föld felszínétől mért leg­kisebb távolsága 173 kilomé­ter, legnagyobb távolsága 302 kilométer. A pályasíknak az Egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 65 fok 4 perc. A szputnyik-űrhajó súlya az űrhajós pilótával együtt — a hordozórakéta utolsó fokoza­tának súlyát leszámítva — 4725 kilogramm Gagarinnal rendszeres, két­oldalú rádiókapcsolatot tarta­nak fenn. A szputnyik-űrhajó rövidhullámú adóinak frek­venciája 9019 és 20 006 mega­­herz, az ultrarövidhullámsáv­­ban pedig 143 625 megaherz.. A rádiók távmérő és televí­ziós rendszerek segítségével állandóan figyelik az űrhajók állapotát. Azt az időszakot, amely alatt a­­l­osztoko szputnyik­­űrhajót fel­vitték pályájára, az űrhajós, Gagarin kielégítően viselte el és most jól érzi magát. Azok a rendszerek amelyek a szputnyik-űrhajó fülkéjében a szükséges élet­feltételeket hivatottak biztosí­tani, kifogástalanul működ­het. A­­Vosztok a szputnyik-űr­hajó Gagarin űrhajós pilótá­val folytatja útját. Üzenetek a világűrből Milliók és milliók vártak ezután, Moszkvában éppúgy, mint Budapesten, az újabb és újabb közléseket Gagarin út­járól. Gagarin, az első űrhajós szerdán reggel, magyar idő szerint 7:22 órakor a szput­nyik­ űrhajóval Dél-Amerika fölött haladt át és rádión le­adta első üzenetét a világ­űrből. -A repülőút zavartalan, jól érzem magam." Magyar idő szerint negyed 9 órakor Afrika fölött haladt át a »Vosztok" és újból rádió­üzenetet sugárzott:­­"A repülő­út zavartalan, a súlytalanság állapotát jól viselem." A moszkvai rádió éppen Kalugából, az űrhajózás aty­jának, Konsztantyin Ciolkov­­szkijnak az emlékmúzeumá­ból közvetített riportot. Fel­hangzott Ciolkovszkij 1935- ben hanglemezre rögzített nyilatkozata: »A közelmúlt­ban jelentős felfedezéseket tettem, s úgy gondolom, ezek lehetővé teszik, hogy még­ a mai fiatal nemzedék tanúja legyen az első bolygóközi űr­hajó elindulásának.­ Néhány másodperccel később a rádió bemondója újból bejelentette: félbeszakítják a riportot, újabb­­ rendkívüli hírt és köz­leményt olvasnak be. A „Vosztok” földet ér Magyar idő szerint 8 óra 36 perckor — hangzott a TASZSZ közleménye —, mi­után a "Vosztok­i szputnyik­­űrhajó fedélzetén Gagarin pi­lótaőrnaggyal megkerülte a Földet, a programnak megfe­lelően bekapcsolták a fékerő­művet és az űrhajó megkezd­te leereszkedését, hogy földet érjen a Szovjetunió előre meghatározott területén, Gagarin őrnagy a világ el­ső űrutasa 1961. április 12-én, magyar idő szerint 8 óra 55 perckor sikeresen: földet ért volt akkor — csendültek fel ezek a szavak a Szovjetunió rádióállomásainak valamennyi hullámhosszán. S néhány má­sodperccel később milliók és milliók hallgatták a történel­mi jelentőségű hírt Gagarin repülőőrnagy első világűruta­zásáról. »■Április 12-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára felbo­csátották a »Vosztok« szputnyik-űrhajót, amely a világon az első embert szállító űrhajó — így szólt az első közlemény.­­ A történelem első űrhajósa szovjet állampolgár, Jurij Aleksze­jevics Gagarin repülőőrnagy. Gagarinnal rendszeres rádiókap­csolatot tartanak fenn. A szputnyik­ űrhajó súlya az űrhajós pilótával együtt — a hordozó­rakéta utolsó fokozatának súlyát leszámítva — 4725 kilogramm *. A TASZSZ hivatalos közleménye az első űrhajós útjáról Jurij Gagarin szovjet őrnagy, a világ első űrhajósa

Next