Magyar Nemzet, 1961. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1961-06-01 / 128. szám
Ára: 60 fillér Csütörtök 1961. június XVII. év, 128. szám A bécsi találkozó előtt Ezekben a napokban a világközvélemény figyelme a Hruscsov—Kennedy találkozó felé fordul. Természetesen a bécsi párbeszéd a nemzetközi sajtó főtémája. Mindenesetre érdemes összehasonlítani a nyugati sajtókommentárokat a szocialista országok lapjainak véleményével. A szovjet diplomáciai hírmagyarázók általában konkréten megjelölik a témákat, amelyekről minden valószínűség szerint tárgyalni fog a szovjet és az amerikai kormányfő. Fontosságuk és sürgősségük sorrendjében azokat a megoldásra váró nagy nemzetközi problémákat vázolják fel, amelyeknek mielőbbi, békés tárgyalások útján történő rendezését a világ minden részén száz- és százmilliók kívánják. Ugyanakkor lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugati sajtó egy része milyen mesterséges ködösítéssel igyekszik körülvenni a bécsi találkozót. Számos vezető tőkés lap hasábjain világosan megmutatkozik ez az »elterelési manőver«. A nyugati kommentátorok persze maguk is jól tudják, hogy periférikus jellegű kérdések előtérbe állításával tartósan nem szoríthatják háttérbe az elsőrendű jelentőségű világpolitikai problémákat. Mégis megkísérlik ilyen eszközökkel a közvélemény befolyásolását. Egyidejűleg bizonyos körök erőteljesen szeretnék befolyásolni Kennedy elnököt is,ellátják százféle és sokszor ellentmondó »jó tanácsokkal«. A szovjet sajtó olvasása közben viszont kibontakoznak a főtémák, amelyekre a közvélemény érdeklődése is irányul. A Pravda néhány nappal ezelőtt megvilágította, tulajdonképpen hogyan is vélekednek a Szovjetunióban a bécsi találkozó jelentőségéről, a tanácskozások várható eredményeiről. Mindenki előtt világos — írta a lap —, hogy kétnapos megbeszéléseken képtelenség eltisztítani az útból a hidegháború éveiben felhalmozódott vitás problémákat. A tartós békéhez vezető utat sem két nap, sem egy hónap alatt nem lehet megtalálni. De rá lehet és rá kell lépni erre az egyedül helyes útra. A jóakaratú emberek remélik, hogy Bécs fontos mérföldkő lesz a béke útján. A világ sorsáért felelősséget viselő államférfiaknak elsősorban az általános és teljes leszerelésről kell tanácskozniuk. A Pravda ezt követően nyomatékosan hangsúlyozta, hogy fel kell számolni a második világháború veszélyes maradványait Európa szívében, meg kell kötni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugatberlini kérdést. Valóban korunk sürgető parancsa a nukleáris háború fenyegető rémének végleges száműzése. Nem lehet addig új, egészséges alapokra helyezni a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélését, és valamennyi fél számára gyümölcsöző, jó kapcsolatainak megteremtését, amíg minden oldalról nem jelentkezik törekvés a kölcsönös bizalom létrehozására. Márpedig nem beszélhetünk bizalomról, amíg a leszerelés kérdésében nem történik előrehaladás. A Szovjetunió kormánya az elmúlt években többször is jelentős gesztusokkal juttatta kifejezésre őszinte békevágyát. Gondolunk itt mindenekelőtt a szovjet fegyveres erők létszámának több fokozatban végrehajtott jelentős csökkentésére és a nukleáris fegyverkísérletek egyoldalú, példamutató felfüggesztésére. Sajnálatosképpen a világ közvéleményének azt kellett tapasztalnia, hogy nyugati részről nem kísérték hasonló lépések a szovjet kezdeményezéseket. Köztudomású, hogy a nyugati kormányok kérésére az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszaka szeptemberre halasztotta az általános és teljes leszerelés békeprogramjának megvitatását. Pedig Hruscsov a világszervezet színe előtt már a múlt év őszén félreérthetetlenül megfogalmazta: mire van szükség ahhoz, hogy az államok megegyezéses alapon haladéktalanul hozzákezdjenek a leszerelési intézkedésekhez. A második világháború maradványainak eltüntetése szintén nem tűr halasztást. Ezzel kapcsolatban az Izvesztyija szerkesztőségi dicjében kifejtette, hogy az élet parancsolóan követeli: vagy megkötik a német békeszerződést, amely megszilárdítja Európában a békét és biztonságot, vagy az események logikája következtében még jobban fokozódik az új háborús konfliktusok veszélye. Harmadik lehetőség nincs. Már harminc hónap telt el annak a szovjet javaslatnak előterjesztése óta, amely indítványozta, hogy változtassák Nyugat-Berlint szabad várossá. Meddig várjunk még? Talán addig, amíg a volt hitlerista tábornokok felszerelik magukat atomrakétákkal, a nyugat-berlini provokációs fészek pedig a fasiszta idők méreteit ölti? A német nép és a többi európai nép nem kívánja ezt megvárni. Nem fog ölbe tett kézzel ülni a Szovjetunió sem, amelynek drága Európa békéje. A magyar közvélemény, dolgozó népünk közvetlenül érdekelt a német kérdés rendezésében. Ezért teljes egyetértéssel támogatja a Szovjetunió kormányának erőfeszítéseit a legfontosabb európai probléma megoldásában. A bonni és nyugat-berlini revansista, militarista körök jellemző módon éppen most látták elérkezettnek az időt arra, hogy újabb éles hidegháborús kampányba kezdjenek és pánikhangulat szításával mérgezzék a nemzetközi légkört. »Nyugat-berlini idegháborúról« cikkeznek és nyíltan fenyegetőznek a szocialista országok ellen. A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye ennek ellenére higgadt magatartást tanúsít és reméli, hogy Hruscsov és Kennedy találkozója eredményes lesz. Az NDK rádiójának főkommentátora, a Deutschlandsenderben kijelentette: »Mi 1948 óta fölötte nagy türelmet tanúsítottunk Nyugat-Berlin kérdésével kapcsolatban, de ennek a türelemnek is van határa. A nyugat-berlini kérdés megoldására készen vannak a javaslatok, amelyeket így lehetne összefoglalni: Kössön ,Treuga Dei’-t a két német állam, kössük meg a békeszerződést mind a két állammal, Nyugat- Berlint pedig nyilvánítsál: semleges, demilitarizált szabad várossá. Végeredményben megállapítható a különböző országok sajtóvéleményeiből, hogy a bécsi találkozót jó alkalomnak és komoly lehetőségnek tekintik a legmagasabb szintű tárgyalások útján. Az első kezdeti lépés sikere nagyban függ attól, hogy az Egyesült Államok elnöke mennyiben kívánja figyelembe venni a világ különböző tájain végbement nagy változásokat, korunk politikai realitásait. A békére vágyó, leszerelést sürgető világközvélemény sziklaszilárd meggyőződése, hogy a szovjet kormányfő Bécsben is latba veti minden erejét, rendkívüli nemzetközi tekintélyét, politikai bölcsességét és nyílt, bátor szókimondását a nemzetközi helyzet megjavítása, a megoldásra érett problémák rendezése érdekében. Hruscsov Cseh Szlovákiában A külpolitikai helyzet HRUSCSOV CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁVAL elérkeztek az utolsó szakaszhoz a bécsi találkozó előkészületei. A szovjet kormányfő a szerdai késő esti órákban érkezett meg Pozsonyba, csütörtökön ott tölti az egész napot, majd pénteken, valószínűleg délelőtt száll ismét vonatra, hogy megérkezzék a találkozó színhelyére. Értesülések szerint Hruscsov csütörtöki pozsonyi tartózkodását munkára használja fel. A szovjet miniszterelnök az alapos felkészülés és a nyugodt munka jegyében indul el az osztrák fővárosba, hogy ott Kennedy amerikai elnökkel találkozzék. Ugyanakkor — mint a nyugati hírügynökségi jelentésekből kitűnik —,az amerikai elnök készülődéseit bizonyos »családi perpatvar« zavarta meg. Kennedy szerdán délelőtt érkezett meg európai útjának első állomására, Párizsba. Két órával repülőtéri fogadtatása után az Elysée-palotában azonnal megkezdte az eszmecserét de Gaulle-lal, de a délelőtti tárgyalások csak háromnegyed óra hosszat tartottak. A koradélutáni órákban a két nyugati államférfi ismét találkozott — ezúttal csaknem két óra hosszat —, megbeszélésükön csak egy-egy tolmács volt jelen. A távirati irodák úgy tudják, hogy főként a nyugat-berlini kérdést vitatták meg, majd megvizsgálták Délkelet-Ázsia és Afrika helyzetét is. A nyugati lapok rámutatnak, hogy Kennedy európai útját az amerikai—francia és az amerikai—angol ellentétpár határozza meg. A Guardian szerint Kennedy kilátásai párizsi tárgyalásain igen gyengék. Franciaország Nyugat-Európa záróköve — írja a manchesteri lap —, s addig nem lehet hatásosabbá tenni a NATO-t, amíg Franciaországot nem lehet nagyobb együttműködésre rávenni. A párizsi politika a fő akadálya a NATO teljes összehangolásának és Nyugat-Európa nagyobb egységének. A bécsi találkozó közeledtével Londonban is mindinkább hangot kap a neheztelés amiatt, hogy az amerikai elnök Macmillan kizárásával tanácskozik majd a szovjet kormányfővel. Feltűnőnek tartják, hogy az angol miniszterelnök hétfőn beszédet mondott a Nyugateurópai Unió közgyűlésén és még csak említést sem tett a bécsi tanácskozásokról. Tüntetően megkerülte a kérdést és olyan elvont formában beszélt, hogy a közgyűlésen részt vevő küldöttek nem tudtak mit kezdeni nyilatkozatával. Eközben Párizsban és Bonnban — a, »merevek« két fővárosában — mindinkább szellőztetik azt a véleményt, hogy London a nyugat-berlini kérdés megítélésében más állásponton van, mint a franciák és a nyugatnémetek. A Stuttgarter Zeitung párizsi tudósítója úgy tudja, hogy francia források szerint Nagy-Britanniának az a véleménye: a Nyugatnak nemcsak tárgyalnia kell a berlini státus módosításáról, hanem hajlandónak kell lennie bizonyos engedményekre is. Anglia nem tartja szükségesnek, hogy mindenáron ragaszkodjanak a megszállási jogokhoz és hajlandónak mutatkozik arra is, hogy elfogadja annak következményeit, ha a Szovjetunió külön békeszerződést köt az NDK-val, vagyis többé-kevésbé elfogadja az NDK-hatóságok ellenőrzési jogát a Berlinnel való összeköttetés fölött. Ilyen körülmények között Nyugaton érdeklődéssel várják Kennedy csütörtök délutáni beszédét, amelyet közvetlenül Bécsbe érkezése előtt a NATO állandó tanácsa előtt mond majd el. Hruscsov csehszlovákiai fogadtatása Cierna Nad Tisouból jelenti a TASZSZ. Nyikita Hruscsov, a Bécs felé tartó szovjet miniszterelnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására szerdán Csehszlovákiába érkezett. Cierna Nad Tisou csehszlovák határállomás ez alkalomból ünnepi díszt öltött. Az épületet a Szovjetunió és Csehszlovákia állami lobogók és vörös zászlók díszítették. A homlokzaton Hruscsov és Novotny fényképe, valamint a szovjet kormányfőt üdvözlő feliratok voltak láthatók. Hruscsov fogadására megjelent K. Bacilek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Szlovák Kommunista Párt első titkára, R. Barák, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, R. Strechaj, a Politikai Bizottság póttagja, miniszterelnökhelyettes, V. Kölneké),a Központi Bizottság titkára, V. Dávid külügyminiszter, M. V. Zimjányin, a Szovjetunió prágai nagykövete és mások. Az állomás épülete előtt nagy tömeg gyűlt össze a szovjet kormányfő üdvözlésére. Helyi idő szerint 11.25 órakor a különvonat befutott az állomásra, s a kocsi ablakában megjelent a barátságosan mosolygó, integető Hruscsov. »Éljen a Szovjetunió, éljen Hruscsov elvtárs« harsant fel az üdvözlő kiáltás, amely tapsba ment át, amikor a szovjet miniszterelnök kiszállt a vonatból, szívélyesen megölelte és megcsókolta a fogadására megjelent vezetőket és barátiam kezet rázott velük. Az egybegyűltek lelkesen éltették Hruscsovot, a Szovjetuniót, a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barátságot és a világbékét. Ősi szláv szokás szerint egy nemzeti viseletbe öltözött nő kenyeret és sót nyújtott át a szovjet kormányfőnek, az úttörők pedig virágokkal halmozták el. A magas vendég tiszteletére díszőrség sorakozott fel az állomáson. Nyikita Hruscsov szívből megköszönte az egybegyűlteknek a testvéri, barátságos fogadtatást és a tömeg tapsától kísérve a különvonat elindult Pozsony felé. Kennedy elindult európai útjára Nyugati hírügynökségek és a TASZSZ egybehangzó jelentése szerint Kennedy amerikai elnök feleségével és kíséretével szerdára virradó éjszaka repülőgépein elindult európai útjára. Az elnököt tanácsadók népes csoportja kíséri, köztük Bundy, az elnök nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó különtanácsadója,Bohlen, a külügyminisztérium szovjet szakértője, Nitze, a hadügyminisztérium nemzetközi biztonsági ügyekkel foglalkozó álamtitkára, Sorensen, az elnök különtanácsadója, és mások. Elutazása előtt, május 29-én az elnök 44. születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalomból a demokrata párt washingtoni gyűlésén beszédet mondott. Kijelentette, hogy i»bizakodással és reménykedve« indul el első fontos nemzetközi tárgyalásaira. — Hruscsovval esedékes találkozómat úgy tekintem — mondotta — »mint azon szándékunk bizonyítékát, hogy megkeressük a békéhez vezető módozatokat«. Kongresszusi vélemények Az elnök születésnapja alkalmából a demokrata párt Bostonban is gyűlést tartott. Az üdvözlésekre válaszolva Kennedy újból szólt európai megbeszéléseiről. — Értékesnek tartom a szövetségeseinkkel tartandó megbeszéléseket — jelentette ki —, különösen olyan időpontban, amelyet az jellemez, hogy a szembenálló felek egyaránt rendelkeznek a kölcsönös megsemmisítés és pusztítás eszközeivel. Fontosnak tartom, hogy megértsék és világosan lássák, mi az, amiért mi síkraszállunk." Ezért utazom Bécsbe, hogy találkozzam Hruscsoval. — Az amerikai nép reméli — jelentette ki Mansfield szenátor, a szenátusi többség vezetője —, hogy a találkozó hasznos lesz. Kívánjuk, hogy Hruscsov és Kennedy sikeresen tárgyaljon egymással Bécsben. Reméljük, hogy a nem hivatalos tárgyaláson megvitatnak majd néhány nagy problémát és megteremtik az alapot azok megoldásához, sőt talán idővel sikerül megtalálni az igazságos megoldást is, amely biztosítja a világ népeinek az igazságos békébe vetett reményük megvalósulását. A köztársasági párt kongresszusi vezetői Kennedy elutazása előtt nyilatkozatot adtak ki, amely a többi között így hangzik: — Mi, a köztársasági párt szenátusi és képviselőház csoportja egyesített vezetőségének tagjai, valamint minden amerikai, sikereket kívánunk Kennedy elnöknek Hruscsov miniszterelnökkel esedékes bécsi találkozóján. Az amerikai elnök Párizsban Ugyanakkor a köztársasági párt említett tagjai nyilatkozatukban nem riadnak vissza a méregkeveréstől sem. Azt ajánlják Kennedynek, hogy figyelmeztesse Hruscsovot: nem lesz addig több tárgyalás, amíg »az oroszok nem szolgáltatnak meggyőző bizonyítékokat jóakaratukról«. A nyilatkozat tartalmazza a nemzetközi feszültség fenntartására törekvő elemeknek azt az elcsépelt állítását is, amely szerint az eddigi szovjet— amerikai tárgyalások sikertelenségének fő oka az volt, hogy a Szovjetunió »a világuralom megszerzéséért folytatja ezeket a tárgyalásokat». Az amerikai sajtóban is hallható azoknak a hangja, akik a hidegháború folytatásátkívánják. A reakciós megfigyelők arról írnak, hogya körülmények nem alkalmasak«, az amerikaiakból pedig »hiányzik a lelkesedés« e találkozó iránt. Ez azonban nem a többségnek, csupán a leghangosabbaknak a szava. Az amerikai nép egészében hasznos eredményeket vár a bécsi találkozótól. Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Kennedy elnök szerdán, magyar idő szerint 10 óra 20 perckor háromnapos látogatásra a francia fővárosba érkezett. A párizsi repülőtéren Kennedy és de Gaulle rövid üdvözlő beszédet mondott. Szovjet és amerikai közéleti személyiségek közös nyilatkozata Moszkvából jelenti az MTI. Május 22 és 28 között a Krím egyik legszebb üdülőhelyén, Oreahdában találkoztak másodszor egymással szovjet és amerikai vezető közéleti személyiségek a nemzetközi élet legfontosabb problémáinak megvitatására. Az első hasonló találkozót a múlt év októberének végén rendezték meg az Egyesült Államokban a Dartmouth-kollégiumban. A konferencia zárt ajtók mögött folyt. A tanácskozás munkájában harminchárom szovjet és amerikai közéleti személyiség vett részt. A szovjet küldöttség elnöke Kornyejcsuk, ismert író, a Békevilágtanács tagja volt. Az amerikai küldöttség két társelnöke, Norman Cousins, a Saturday Review című folyóirat kiadója és Philip Mosely, a külügyi kapcsolatok tanácsának tanulmányi igazgatója volt. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A közleményt sajtókonferencián ismertették. Mint a közös közlemény kimondja, a tanácskozás részvevői nyílt vitát folytattak az Egyesült Államok és a Szovjetunió feszültségének és nézeteltéréseinek forrásairól, szabadon kicserélték véleményüket a két ország kapcsolatairól.A tanácskozás részvevői különösen nagy figyelmet szentel,tek a béke és a népek biztonsága legfontosabb problémáinak, a megegyezés feltételeinek. A találkozó rámutatott annak szükségességére, hogy megszilárdítsák a népek békéjét, és az államok vitás kérdéseit békés eszközökkel oldják meg. Ezzel kapcsolatban a találkozó részvevői azt a reményüket fejezték ki, hogy Kennedy elnök és Hruscsov miniszterelnök küszöbönálló találkozója hozzájárul ennek a célnak az eléréséhez« — hangsúlyozza a nyilatkozat. A közlemény leszögezi: a találkozó részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy az eszmecserén haladást értek el. Ugyancsak megelégedéssel fogadták, hogy az eszmecsere nyílt, szívélyes légkörben folyt s ez nagymértékben segítette a jobb megértést. Az ilyen nem hivatalos jellegű találkozók — hangsúlyozza a nyilatkozat — kétségtelenül hasznosak. Ezért folytatni kell a hasonló jellegű találkozókat, hogy közösen tanulmányozzák a kölcsönös érdeket érintő problémákat. A legközelebbi ilyen találkozót előreláthatóan az Egyesült Államokban rendezik meg.