Magyar Nemzet, 1961. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1961-06-01 / 128. szám
ÜNNEPI KÖNYVHÉT Kedden és szerdán már nem zavarta eső az ünnepi könyvhét sátrainak, elárusítóhelyeimeik utcai forgalmát, örvendetes eredményekről szóló jelentések érkeztek az Állami Könyvterjesztő Vállalathoz. Az ünnepi könyvhét napi forgalma a tavalyinak csaknem duplája volt. Különösen nagy volt a vásárlók száma a Tanács körút és a Rákóczi út sarkán felállított könyvsátornál s a Moszkva téri elárusítóhelyien. Nagy forgalmat bonyolított le a Vörösmarty téri könyvsátor is. Megnőtt a forgalom a gyárakban. Csepelen a Vasmű 34 üzemében volt nagyszabású könyvvásár, a Gépgyárban egy nap alatt 5000, a Csőgyárban 4000 forintot tett ki a vásárlás. A XX. kerületben, a második helyet kedden a Kötöttárugyár munkásai érték el, 10 ezer forintos vásárlásukkal. A XX. kerületben a Vasipari Kutatóintézet dolgozói ugyancsak 10 ezer forint értékű könyvet vásároltak. A XI. kerületben a második helyen az Országos Munkaegészségügyi Intézet áll. Befutottak a vásárlás forinteredményei néhány vidéki városból is. Sztálinvárosban, a Dunai Vasmű üzemeiben, a Tűzállóanyaggyárban és a könnyűipari üzemekben eddig több mint tízezer forint értékű könyvet vásároltak. A szegedi üzemek 24 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. Egerben 10 ezer forint eddig az ünnepi könyvhét forgalma. Az eladók általános tapasztalata szerint a könyvek iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt az üzemekben, a tavalyi évhez viszonyítva csaknem mindenütt jelentékeny mértékben emelkedett a vásárlás összege. Igen sok budapesti gyárban félretettek könyveket — az elseje utáni fizetési napokig. Az ünnepi könyvhét eseménysorozata csütörtökön tovább folytatódik. Délután a Gheorghiu-Dej Hajógyárban lesz ünnepség, este a III. kerületben a Hazafias Népfront és az Európa Könyvkiadó rendezésében olvasó-kiadó találkozóra kerül sor. rekek időközben elfelejtik, milyen helyzetben hagyták el hőseiket. Határozott és szuggesztív a regényben a nemzetköziség eszméje. Az író, érezhetően, súlyt helyez arra, hogy megmutassa: a becsületes, haladó szellemben gondolkodó, jószándékú emberek bármelyik nemzet fiai legyenek is, megtalálják a közös utat. A kalóz leánya Hasznos, érdekes olvasmány, megfelel a színvonalas történelmi kalandregény műfaji követelményeinek. Ismeretekben többet is nyújt a szokásosnál. E sok tudnivalót egy esetleges újabb kiadásban érdemes lenne lábjegyzetekkel is jobban megvilágítani. Vilcsek Anna I A HÉT ÚJ FILMJEI! A BÚCSÚ Döbbenetes erejű nyugatnémet filmdráma. Rendezte: Wolfgang Staudte. 14 éven alul nem ajánlott. CORVINI VÖRÖS CSILLAG (de.) A REPÜLŐ 9-KOR INDUL Egy asszony találkozik a szerelemmel. Szovjet film. 10 éven alul nem ajánlott.. SZIKRA (du.) FELSZABADULÁS PUSKIN (de.) NEM NŐSÜLÖK Színes, zenés román filmvígjáték. . Korhatár nélkül. MÁJUS 1. (du.) MŰVÉSZ (egész nap) PARK KERTMOZI Q kalóz leánya Murányi-Kovács Endre ifjúsági regénye A jó történelmi kalandregény nemcsak a serdülő fiúk, hanem a »kezdő« felnőtt olvasók számára is a rendszeres olvasás kapuja. Kielégíti az olvasó izgalom- és roman- ■ tika-igényét, ugyanakkor számos hasznos, konkrét ismeretet is ad. Murányi-Kovács Endre rendelkezik e valóságból és fantáziából gyúrt műfaj két legfontosabb kellékeivel, az írói érzékkel és a széleskörű műveltséggel. A XVIII. század végén játszódó regényben bejáratja velünk a fél világot. A történet hősét, Marcot kilencéves korában ismerjük meg Párizsban, követjük Bretagneba, ismét Párizsba, majd Amerikába, ahol végigharcolja a függetlenségi háborút, azután szülővárosában, Velencében látjuk viszont, onnan öreg forradalmár barátjának hívására ismét Párizsba megy és részt vesz a nagy francia forradalomban. Az utolsó fejezet, az utolsó esemény: a Bastille lerombolása. Marco már huszonnégy éves, férfivá, tapasztalt, harcos forradalmárrá edzették az átélt kalandok. Az izgalmas, romantikus kalandok során Marco sok vidéken, sok városban fordul meg, állandóan új és új ismerősökre tesz szert. Ez biztosítja a regény változatosságát, de ez okoz, érzésünk szerint, nehézséget is a fiatal olvasó számára. Az író annyiféle dologgal ismertet meg, annyi történelmi, földrajzi, néprajzi fogalom, annyi idegen név zsúfolódik a könyv lapjain, hogy néha a gyerekek számá- ra gondot okozhat az olvas- mány »megemésztése«. Igaz, ez a sok új, ismeretlen foga- lom szórakoztató, sőt, érdesfeszítő keretben jelenik meg, mégis túlzsúfoltnak érezzük a könyvet. Nem az események és a kalandok szempontjából, hiszen a műfaj törvényei ezeket egyenesen megkövetelik. Inkább a színhelyek, epizódfigurák, a konkrét ismeretek tömegét szeretnénk valamennyire csökkenteni. Ifjúsági szinten nagyon jól érzékelteti az író a bemutatott kor társadalma és a tör- ténelmi változások közötti kapcsolatot. Különösen sikerült az amerikai függetlenségi háború alakulásának ábrázolása a két bostoni fejezetben. A regény hősei a műfaj igényeihez híven — romantikus vonásokat hordoznak, és a cél — az események világosabb megmagyarázása — érdekében elfogadjuk azt is, hogy sokszor előbbre látnak, mint az saját koruk viszonyai között elképzelhető. Bravúros technikára vall, hogy Murányi-Kovács nemcsak beszélni tud érdekesen, hanem tud a megfelelő pillanatban elhallgatni is. A feszültség csúcspontján elejti az elbeszélés fonalát és másik kiindulópontról folytatja a cselekményt. Ezzel is ügyesen ösztönzi az olvasót, ébren tartja figyelmét, érdeklődését. A kitérők rövidek, elég gyorsan érnek vissza a történet vezérfonalához, s így nem fenyeget a veszély, hogy a gye ! A legeredetibb magyar költők közül való. Irodalmunkban nincs elődje, senkihez sem hasonló, senkivel össze nem téveszthető. Nagy, belső zeneiségű szabadverseiből derűs életszeretet árad: a test örömeit s a természet gyönyörűségét énekli szinte gyermeki megindultsággal és áhítattal. Kortárs költőink közül Berda József él leginkább természet közelben. Mintha száz alakban járná az országot, lépten-nyomon összetalálkozunk vele, a legmagasabb csúcsokon éppúgy, mint a legmélyebb patakvölgyekben, a legeldugottabb menedékházakban, a legsűrűbb erdők mélyén, ő jön szembe velünk a Börzsöny sziklás gerincein, s ő ballag előttünk a Nagykevélyre vezető ösvényen, ő int le ránk Diósgyőr romfaláról, őrá bukkanunk a bakonyi forrásnál, a mátrai szénégetőtanyán, a mecseki kilátótoronyban, s ő emeli felénk poharát sugárzó arccal, ha belépünk a badacsonyi turistaházba . .. Berda József minden vasárnap reggel hűségesen elindul szeretett hegyei felé. Akár a rajongó gyermek, kinek könnyű madárként repül a lelke, úgy húzom magamra én is a rövid nadrágot, viharkabátom s a szöges bakancsot, olyan örömmel!... A szentendrei HÉV turistákkal tömött kocsijában ott ül az ablak mellett. Rövid, fiús nadrágban, kopott zöld viharkabátban, görbe botjára támasztott fejét a messziről, tündöklő hegyek felé fordítván. A lassan szétnyíló tájra mosolygó gyermeki szeme hányszor pihent meg így a távol kéklő ormokon, hányszor merült el a felderengő tavasz erdők üde színein, az elfutott 59 esztendő során? Himnikus szárnyalású versek zengő sora rejti a választ... És már ott ballag a Pomázról szétáradó turistasereg mögött. Magányosan, csendes bandukolással, hátizsákjában meg-megkottyan a kulacsba zárt zöld abasáb. Aztán befogadja a millió üstökű erdőrengeteg, a tölgyesek, bükkösök sora. Lehet titkokat lesni, megcsodálni a kökörcsin hosszú, tollas bibéjét s bolyhos bundácskába bújt lila sziromleplét; lehet heverészni illatos erdei réten, mentaszagú szénaboglya tövén; teliholdas éjjeleken lehet vándorolni túlvilági fényben úszó tisztásokon át, kékesfehér párázatok alatt. S lehet vadászgatni — persze, költői módra, nem puskával — az ág-bogas csertuskók mögül előbukkanó pikkelyes lábú, karcsú őzlábgombára, okkerszínű pereszkékre, fejedelmi ízű császárgalócákra és bársonyosan barna vargányákra. A legbensőségesebb tájélmények egész ciklussal köszöntenek ránk Berda József Így igaz című könyvheti verseskötetéből, melyet a Magvető adott ki igen szép kiállításban. Boldog barangolás alcím alatt vezet fel a bűvöletes Nagyhideghegyre, Magyarkút bő buzgású forrásához, a papréti vén tölgyóriás terebélyes lombsátra alá, a Vöröskőszikla tetejére, Füredre s Badacsonyba, a borivók búcsújáróhelyére. Városi tájként pedig az újpesti szülőföld gyermeki szívvel megszeretett vidéke jelenik meg a külső Váci út, a Vizafogó és a Rákospatak markáns képeiben. A tájlélek hangjába azonban egyre gyakrabban vegyül el már e kötetben a költő őszies mélabúja. Az örökkévaló ifjúság énekese aggodalmas tűnődéssel figyeli öregbülő életét, szelíd megadással hallgatja fáradó szíve zörejeit. Megrendülten hallják felkiáltását: Óh, hegyek, völgyek és erdők végtelen vonulata: a ti fiatal fiatok vagyok még, ne hagyjatok megöregedni soha már! De ez csak pillanatnyi eltévedezés, máris harsányan zeng fel, s nemegyszer huncut hangon, az érzéki dolgok, az anyag örömeinek dicsére-,te, az evés-ivás, lakmározás gyönyörűsége. Csupa elragad- tatás lesz, ha az asztalt ékesítető ízes falatokra gondol, az aranyló tyúklevesre, a fűsze-rekkel teli pörköltökre, a majoránnás tokányra, a zsírban úszó omlós rétesekre. Fenn- költ ódás hangon dicséri az áhítatra méltó szakácstudo- mányt s a föld ízes ajándé- kait, a húsok zamatét, puhaságát, a nyálcsorgató meleg disznótöpörtyűt, a befőttek, savanyúságok, retkek,óté- konykodását az emésztésnél., Meg a tündéri tütüt, Somló, arany levét, Badacsony bazalttüzes borát. Berda örömei e nagy gaz,dagság ellenére is a szegény ember örömei. Mindig inkább csak a képzelete tobzódott az ínycsiklandó nemes ízekben, a roskadó asztalok csodálatra, méltó látványában — s nem. Véletlen, hogy legvágyakozóbb, sorait a piros paprikával telehintett áldott jó zsíroskenyér- hez rebegi meghatottam Mély emberség, bölcsesség, jóság és egyszerűség van Borda József valóságköltészetében,, az élet termő erői járják át, meg át, s a társadalmi némákhoz is bensőséges huma- nizmussal nyúl pársoros épig-, rammáiban a hatvan év küy szobán járó örökfiatal költő. Az így igaz nem szélesíti ki ugyan Berda költészetének fá-ljait, de lényegesen elmélyíti immár teljesen beérett mon-danivalóját. Antalffy Gyula Így igéiz Berda József új verseskötetéről Magyar Nemzet 36 film a nyári ifjúsági mozibérlet műsorán Kidolgozták a nyári ifjúsági mozibérlet programját. Mind az általános-, mind a középiskolások számára 36—36 filmet választottak ki a műsoron szereplő és a következő hetekben bemutatásra kerülő alkotások közül. Az új nyári mozibérletet összesen 90 ezer példányban bocsátják ki, ebből 60 ezret az általános iskolák felsőtagozatos növendékei, 30 ezret pedig az ipari tanulók és a középiskolák diákjai kapnak. A bérlet, amely mindössze egy forintba kerül, tizenkétszeri mozi látogatásra jogosít. A bérlettulajdonosok a premier- és szélesvásznú filmszínházak előadásaira 2,50 forintért, a többi mozik vetítésére pedig 1,50 forintért válthatnak jegyet. A nyári mozibérlet június 15-től szeptember 30-ig érvényes. Növekvő érdeklődés külföldön is a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt Felkészültek a vendégek fogadására — A szegediek örömmel készülnek a szabadtéri játékokra — mondotta Kovács János, a szegedi Szabadtéri Színház igazgatója. — Idén 3100 hangszórót helyezünk el a kibővített nézőtéren. A szegedi Vendéglátóipari Vállalat és az Idegenforgalmi Hivatal is felkészült a vendégek fogadására: minden igényt kielégítően megoldják a vendégek elszállásolását. Eddig 80 000 jegyigényt tartanak nyilván. A megrendelt jegyek szétküldésére május végén került sor. Ezzel egyidőben Szegeden a pénztári árusítást is megkezdik. A jegyigénylések azonban még korántsem fejeződtek be. Az érdeklődés és az igény országos jellegű, amelyet a szervező iroda igyekszik kielégíteni. — Melyik előadás iránt a legnagyobb az érdeklődés? — Még nehéz lenne határozott választ adni. Az eddig beérkezett jegyigényeket figyelembe véve a legnagyobb érdeklődés a Paul Robesonest iránt nyilvánul meg, melynek keretében a Magyar Állami Népi Együttes is fellép. És a szovjet balett iránt. De változatlanul nagy az érdeklődés a János vitéz, a Hunyadi László és a Bánk bán előadása iránt is. — Melyik városból érkezik a legtöbb jegyigény? — Miskolcról, ahonnan a DIMÁVAG dolgozói rendeltek nagyszámú jegyet, utána Pécs következik. Figyelemreméltó esemény, hogy idén a szegedkörnyéki tsz-ek tagjai együttesen kívánják megte kinteni a szabadtéri előadásokat. — Jelentkeznek-e külföldről is érdeklődők? — Csoportos látogatásokat várunk a népi demokratikus országokból. Több nyugati országból egyéni látogatók jelentették be érkezésüket a Szegedi Szabadtéri Játékok idejére. r. f. k. NAPLÓ Budapestre érkezett Dietrich Fischer-Dieskau, a világhírű német baritonista, aki márciusban betegsége miatt elmaradt hangverseny-kötelezettségének most tesz eleget. Fischer-Dieskau ma este dalesten mutatkozik be az Erkel Színházban. A Hunnia Filmstúdióban megkezdődtek a Napfény a jégen című színes magyar filmburleszk felvételei. A film rendezője Bán Frigyes, szereplői — többek között — a Magyar Jégrevü táncosai. K. V. Kapitonovics, a moszkai Állami Akadémiai Nagyszínház díszlettervezője tíznapos látogatásra Magyarországra érkezett. Kapitanovics a moszkvai színház balettegyütteséiek szegedi előadását készíti elő. A moszkvai művészek, mint ismeretes, a Szegedi Szabadtéri Játékokon Frokofjev Kővirág című balettjét mutatják be. Június . Két kiállítás nyílik meg szombaton Budapesten. A Műcsarnok kamaratermében a Vallauris-i keramikusok kiállítását Paul Derigon, Vallauris polgármestere és Aradi Nóra, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője nyitja meg. A Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum dísztermében Avarkori fejedelmi temetkezések aranykincsei címmel rendeznek kiállítást. Kétnapos dunántúli irodalmi konferencia kezdődött Pécsett, számos vidéki és budapesti író részvételével. A dorogi József Attila bányász művelődési ház múzeumbarátok köre segítséget ad ahhoz, hogy a járás huszonkét községében létrehozzák a helyi múzeumot. Az első múzeumot az idén nyitják meg Kesztölcön, egy régi parasztházban, ahol kiállítják a legrégibb magyar borászatiszőlészeti emlékeket. MU »›« ■Csütörtök, 1961. június 1. A BÚCSÚ Wolfgang Staudte új filmje »A gyilkosok még mindig köztünk vannak« — így foglalta össze Wolfgang Staudte új filmjének, A búcsú-nak a tartalmát egyik polgári kritikusa. Megjegyzésével a művész első világhírű művére is utalt, amelyet közvetlenül a második világháború után készített. A gyilkosok köztünk vannak olyan utat mutatott a német filmművészetnek, amelyen maga Staudte azóta is következetesen igyekszik haladni. A nyugtalanító emlékeztetés szándéka ihlette A gyilkosok köztünk vannak utána Rotációt (nálunk Az erőszak árnyékában címmel vetítették), majd Az alattvaló filmváltozatát és legutóbb a Rózsák az államügyésznek című Staudte-filmet is. A szellemes párhuzam azonban önkéntelenül arra is rámutat, hogy Staudte A búcsúban visszatért A gyilkosok köztünk vannak egyértelmű állásfoglalásához, megrázó erejéhez és megalkuvás nélküli őszinteségéhez, miután közben a producerek kívánságára több-kevesebb kompromiszszumra kényszerült. A Nyugat-Németországban készült kevés antifasiszta film problémáit például eddig mindig egy véletlen esemény oldotta meg deus ex machinaként. A búcsúban a véletlen nem befejezi, hanem elkezdi a cselekményt, ez robbantja ki a konfliktust. Egy nyugatnémet faluban, vásári készülődés közben, egy frissen ásott gödörből egy katona csontjai kerülnek elő. Miközben a falu vezetői azon tanakodnak, mitévők legyenek a tetemmel, egy jómódú kisbirtokos felesége rádöbben, hogy a csontok az ő fiának maradványai, aki a háború utolsó napjaiban hazaszökött. A többiek, akik részben tudják, részben sejtik az igazságot, tiltakoznak, nehogy »bemocskolják a hősi halott emlékét«, beismerve, hogy valójában »áruló szökevény«. Staudte ezután megeleveníti a múltat és bemutatja, hogy szülei és a község mai, köztiszteletben álló vezetői hogyan hajszolták halálba az üldözöttet gyávaságukkal, kétszínűségükkel, sőt árulásukkal. A művész párhuzamot von mai magatartásuk és aközött, ahogyan kevéssel a háború vége előtt a szökevénnyel szemben viselkedtek. A gyáva kispolgár különféle típusait vonultatja fel és leplezi le, mindegyikükben azt az egy témát variálva, hogyan engedte szabadjára a fasizmus a megfélemlített emberekben a gazembert. Az egyénített, gondosan árnyalt portrék együttesen a nyugatnémet neonáci közvéleményt is leleplezik. Ebben a mondanivalóban teljesedik be a Staudte első filmjére utaló szójáték: a gyilkosok még mindig köztünk vannak! A búcsút nemcsak az teszi hallatlanul feszültté, hogy Staudte — aki írta és rendezte is a filmet — lépésről lépésre , tárja fel a múltat és fokozatosan érteti meg az összefüggéseket. A búcsú ereje Staudte jellemábrázoló művészete. Könyörtelen és sivár a panoráma, amely A búcsú-ban elérik tárul. A film végén, a gödörbe hajított halott felett újra a vásári muri képét látjuk, újra rikolt a zene. Mostanára az egész forgatag elmosódik, mintegy a nyugatnémet közélet zavarosságát jelképezve. A zene ütemére absztrakt táncot járó, vibráló foltok azt az eszméltető kérdést sugallják: hová vezet, hogy a gyilkosok még mindig köztünk vannak? Mi lesz ennek a vége? S talán nem véletlen, hogy a film befejezésül csak elsötétedik, de a szokásos »Vége« felirat nem látható. Staudte éppen arra figyelmeztet, hogy a náci veszélynek még nincs vége, még küzdeni kell ellene, még le kell győzni. Georg Krause operatőr bravúros technikája remekül szolgálja a mondanivalót. A kitűnő színészek közül is kiemelkedik a náci vezért alakító Wolfgang Reichmann és a francia lány életrekeltője, Juliette Mayniel. Zay László A szófiai operaház bemutatta Bartók Fából faragott királyfi című balettjét. A nagysikerű bemutatón megjelent Papazov bolgár kulturális és művelődésügyi miniszter is. A táncjátékot Harangozó Gyula tanította be és rendezte a szófiai operaházban és Fülöp Zoltán tervezte a díszleteket. s Londonban nagy tetszés mellett bemutatták a Ballada a katonáról című nagysikerű szovjet filmet. Hűvösebb napokon túrához, evezéshez, kerékpározáshoz nélkülözhetetlen a SPORTPULÓVER Modern fazonú pamut, gyapjú, kártolt pulóverek nagy választékban a fővárosi SPORTBOLTOKBAN V., Váci utca 26. VII., Baross tér 20. Újpest, Bajcsy-Zs. út 12.