Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)
1961-07-15 / 166. szám
Szombat, 1961. július 15. A MÁSODIK LÉPÉSÉRT Kutatási eredmények és megvalósulásuk a mezőgazdaságban Két vaskos kötet fekszik előttem. Az elmúlt tíz év legfontosabb mezőgazdasági kutatásainak eredményeit tartalmazzák. Amikor az egyiket lapozgattam, egy Kossuth-díjas mezőgazdasági kutató arca villant elém, akivel három évvel ezelőtt, a magas kitüntetés elvétele után néhány órával a Béke Szállóban beszélgettem. Életéről, munkájáról faggattam, majd végül megkérdeztem: örül-e a Kossuthdíjnak? "Nagyon örülök — válaszolta —, de igazán boldog csak akkor leszek, ha kutatási eredményeim, amelyekért a díjat kaptam, már az egész országban elterjedtek.* Az utóbbi években sok kutatónkat ért ilyen boldogság, sok új növény hagyta el a kísérteti parcellákat és került át a nagyüzemi táblákra Elég csak utalni a hibridkukoricákra, a nagyhozamú búzákra, a homoktalajok javítására. De a könyvet lapozgatva, találkozhat az ember jó néhány olyan kutatási eredménnyel és módszerrel is, amelyek még csak papíron fekszenek, vagy igen szűk területen alkalmazzák őket, bár nagymértékben növelni lehetne velük a termelést és a nagyüzemi gazdaságok meg is követelik bevezetésüket Mélyszántás és többtermelés Kutatóink több évvel ezelőtt megállapították már, hogy a mélyszántásnak nagy termésfokozó hatása van. Az egyik alföldi kísérleti intézet például igen rossz minőségű, szikes, réti agyagltalajon 50—60 centiméter mély szántásba vetette a zabot és a cukorrépát. A zab 220 kilóval, a cukorrépa 15 százalékkal adott többet, mint a szokásos 20—22 centis szántásban. A mélyszántást az állami gazdaságon kívül már több tsz-ben is alkalmazzák. Tavaly például Tamási község egyik szövetkezetében 360 mázsás hold árakénti cukorrépatermést értek el ezzel a módszerrel. Elterjedése azonban elég lassú. A Földművelésügyi Minisztérium egyik szakembere az okot abban látja, hogy nincs hozzá elég nehéztraktorunfó. Ez is igaz, de felvetődik a kérdés: miért nincs mélyszántás olyan gépállomások körzetében, ahol jó néhány nehéztraktortalálható? Már régebben bebizonyították kutatóink azt is, hogy a növények egyes vízben oldható tápanyagokat levelükön keresztül is képesek felvenni. Hatásos módszere ez a műtrágyázásnak, mert kiküszöböli, hogy a műtrágya a talajban lekötődjék. A burgonyánál hétéves kísérletek támasztják alá, hogy 20—30 százalékkal növeli a termést és holdanként 1000— 1200 forint többlet jövedelmet eredményez. Ennél a növénynél még azzal az előnnyel is jár, hogy külön munkát nem igényel. A burgonyabogár ellen ugyanis a védekező permetezést úgy is el kell végezni és a műtrágyát a méreggel együtt ki lehet permetezni a növényre. Jelentős újítás ez, de egyelőre még nagyon kis területen alkalmazzák, főleg az állami és a tangazdaságokban. Az ok: néhol géphiány, néhol folyékony műtrágya hiány, néha pedig a maradiság. Pedig ha általánossá válna, akkor általa megtérülnének azok a milliók, amelyeket jelenleg a burgonyabogár elleni védekezésre fordítunk. Négyezer liter tej, 100 kiló hús egy hold legelőről Hazánkban 880 000 hold rét és 1 600 000 hold legelő van, s ennek a hatalmas területnek a háromnegyed része alig hoz valami hasznot. Csak tavasszal és ősszel adnak némi füvet nyáron kiégnek. A fejlett állattenyésztés azonban megfelelő legelőgazdálkodás nélkül lehetetlen. Kutatóink dolgoztak is ki módszereket megjavításukra. Az egyik a műtrágyázás. Megállapították, hogy a rétek és a legelők jobban meghálálják a műtrágyát, mint a kultúrnövények. Keszthely környékén például a műtrágya hatására 87 százalékkal növekedett a fűhozam. Ezzel a módszerrel igen sok abrakot takaríthatnak meg a gazdaságok. Jelenleg mégiscsak 21 000 holdat műtrágyáznak az országban az állami gazdaságokon kívül. Van egy-két olyan szövetkezet, ahol sajnálják a műtrágyát a rétre, az eljárás térhódításának azonban nem ez a fő oka, hanem az, hogy a tsz-ek többsége nem rendelkezik elegendő mennyiségű műtrágyával. A vízzel csodáikat lehet művelni a legelőkön — mondják a kutatók. S a csodatételre van elég nagy terület is, mert a másfélmillió holdnyi legelőből 250 000 holdat lehetne öntözni. De nézzük a szarvasi kutatóintézetben elért eredményeket: egy hold kimerült rizstelepen létesített legelő 4000 liter tej és 100 kiló hús előállításához adott takarmányt. A legelőn egy liter tej takarmány-önköltsége 74 fillérbe került. A Lajtahansági Állami Gazdaságban az öntözött legelőn, ahol villanypásztort is alkalmaznak, csak öt forintba kerül, ha az üszők egy lolyóval gyarapszannak. A szövetkezetek jelenleg hét és fél ezer hold legelőt öntöznek, jövőre pedig ennek a dupláját. E nagy emelkedés ellenére is még sok olyan parlagon hagyott, kimerült prstelep található az Alföldön, amelyeken szinte befektetés nélkül lehetne a szarvasi példát követni. S az új öntözéses legelők létesítése érdekében nincsenek még kihasználva azok a lehetőségek sem, amelyek a vízhasznosítási társulásokban és a szomszédos szövetkezetek összefogásában rejlenek. Közös erővel, gyorsan és olcsón tudnák megvalósítani a szükséges beruházásokat. Tápkockákkal 50 százalékos jövedelem-növekedés A kertészetekben kezd elterjedni egy termést és jövedelmet növelő új módszer: a tápkockás palámianevelés. A tápkockákba ültetett paradicsom például 10—12 százalékkal hamarabb érik, mint a kétszer tűzdelt palánták. Ez a termelőknek augusztus 1-ig 40—50 százalékkal több bevételt jelent. Ez a módszer a paprikánál is alkalmazható és az így termesztett paprika 15—30 százalékkal ad nagyobb termést.A tápkockás palántanevelés az egész országban bevezethető* — jelentik ki a kutatók. Alkalmazásával azonban jelenleg még csak néhány állami gazdaságban és tsz-ben lehet találkozni. Széleskörű elterjedésének előfeltétele egy tápkockakészítő gép konstruálása. Egyet már szerkesztettek is, de nem vált be. Így tehát a géptervezőkön múlik, hogy ez a kísérleti eredmény mikor hoz majd sok ezer forint többlet jövedelmet a kertészetek többségében. Hogyan lehet több őszibarackot termelni? Ezt is vizsgálták az elmúlt években. A keszthelyi kutatók például megállapították, hogy az őszibarackfák kehelykoronára való metszése nincs összhangban a fák erőnlétével. A sudaras és a zárt felületű koronakialakítást ajánlják. Kísérleteikben több fajta átlagában az így kezelt fák kétszer-háromszor nagyobb termést adtak. E metszési eljárás elterjedésének különösen a Buda környéki őszibarackosokban lenne nagy jelentősége, ahol ma még csaknem mindenütt kehelykoronájúra metszik a fákat. Az új módszer alkalmazásának azonban egyelőre alig van látszata. Holdanként 20 mázsával több alma teremhetne A nagyobb gyümölcstermést segíti elő a hormon permetezés is. Az almafák termésének jelentős része például — annak ellenére, hogy egészséges — a beérés előtt lehullik. A hullás oka a fában levő növekedési anyagok csökkenése. A kutatások igazolták, hogy a naftalinecetsavas nátrium, vagy kálium permetezéssel a gyümölcshullást 30—32 százalékról 5—6 százalékra le lehet csökkenteni. A hormonpermetezés által a szedési idő is meghosszabbodik és az alma jobban beérik a fán, zamatosabb lesz. Holdanként 20 mázsával több, értékesítésre alkalmas gyümölcsöt adnak a fák, aminek értéke mintegy 6000 forint. A szakemberek a hormonpermetezést jó módszernek tartják, de amikor megkérdeztük, hol alkalmazzák, akkor csak néhány állami gazdaság nevét említették. És a szövetkezetek? Nincs gépük, nincs elég munkaerejük, drágállják •— tolmácsolták a minisztérium szakemberei a tsz-vezetők véleményét. Szövetkezeteink nagy része fiatal és valóban anyagi, valamint munkaerő gondjaik vannak, ezért nem tudnak jó néhány kutatási eredményt felhasználni, új termelési eljárást alkalmazni. De sok olyan új módszer is van, amely azért nem terjed el a szövetkezetekben, mert nem ismerik azokat, nem bátorítják a vezetőket eléggé az átvételükre. Néhány évvel ezelőtt például közös gazdaságaink még idegenkedtek a vegyszeres gyomirtástól és nem tartották kifizetődőnek a kapás lucerna magtermelést sem. S ma, gyomirtóból nem tudjuk az igényeket kielégíteni, a kapás lucerna terület pedig a tavalyi 3—4000 holdról 20—30 000 holdra szökött fel az idén. Ez is azt bizonyítja, nem elég csak kikísérletezni egyes módszereket, meg kell tenni a második lépést is, népszerűsíteni kell azokat. E célból igen hasznos munkát végezhetnek a nemrég létrehozott bemutatógazdaságok és igen sokat segíthet a Földművelésügyi Minisztériumnak az említett kétkötetes kiadványa is. Természetesen csak akkor, ha eljut a szövetkezeti vezetők, agronómusok kezébe. Keserű Ernő Szombat du, fél 3 órakor ÜGETŐVERSENY Magyar Nemzet VERSENY ÁRUHÁZ JHUhbU C21:-yf/l2vWYíT¥A 99-IC Ahol az ejtőgépet tervezik Látogatás a szemléltető eszközök osztályán A tanítónő ott áll a fekete táblánál , és nem ír. Helyette színes kartonlapokat tapaszt a táblára. Először egy létra ábráját rakja ki, mellé egy asszonyt, aki megfogja a létrát, amelynek tetején egy kisfiú május elsejére díszíti a ház kapuját. A második elemisták úgynevezett „applikációs” sorozata ez, amelyet Kiss Jenőné tudományos munkatárs a szemléltető eszközök osztályán bemutat. A fekete tábla vaslemezből készült, apró vaslemezeket kell a színes képek hátára is ragasztani, és a képek hátlapjához illesztett kicsiny mágnesdarabok a táblához rögzítik az ábrákat. Ezzel a szellemes és rendkívül olcsó eljárással az általános iskolai második osztály teljes tananyagát szemléltetni lehet, az olvasmányok megelevenednek a táblán, olyan sorrendben, ahogyan a pedagógus akarja. A számolási feladatokat is illusztrálni tudják, és mindezt esztétikusan, művészileg megtervezett és gyárilag készített színes képekkel, hevenyészett krétarajz helyett. Ez a második sorozat, amelyet ez az osztály tervezett, az elsősök számára már mindenütt az országban így szemléltetik a tananyagot. A másodikosok az ősszel kapják meg. Kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogyan lehetne a felsőbb osztályokban bizonyos fogalmazási, nyelvtani, földrajzi fogalmakat szemléltetni, és ezt a módszert az idegen nyelvek tanításánál is hasznosítani. A szemléltető eszközök osztálya, amelynek egyik szobájában ezt az okos, modern és világviszonylatban is egyedülálló szemléltetési eljárást láttuk, azelőtt az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetének volt egyik részlege, de az idei évtől kezdve a Pedagógiai Tudományos Intézethez került. Ez a változás jobban aláhúzta ennek az érdekes, izgalmasan munkálkodó osztálynak tudományos feladatait Reményiné Budai Évától, az osztály fiatal tanár-vezetőjétől megtudjuk, milyen érdekes feladatokat oldottak meg eddig és milyen fontos feladatai vannak most az iskolák színvonalának továbbfejlesztésében. Ez az osztály a tantervekhez kapcsolódva megtervezi és kikísérletezi a legkorszerűbb szemléltetési eszközöket, minden iskolatípus és korosztály számára. Állandóan kapcsolatban vannak a gyakorló pedagógusokkal, megvizsgálják az általuk beküldött újításokat, ha szükséges, egyszerűsítik és előkészítik gyári sokszorosításra. Előfordul, hogy külföldi megrendelésnek tesznek eleget, Csehszlovákia például a szlovák tájfajtáknak megfelelő alma- és körtemodelleket kérte, és ezek a színre, fajsúlyra, súlyra, az eredetivel egyező modellek ma Csehszlovákia mezőgazdasági oktatásában fontos szerephez jutottak. Ugyanígy a nyugati államok is felkeresik különböző igényeikkel az osztályt, majd a gyártó vállalatot. Az osztályvezető szobája melletti helyiségben Serényi József technológus-kutató egy kisebbfajta fekete táblával foglalatoskodik. A táblán egymás mellett párhuzamosan függőleges bevágások, ezekre különböző kis szerkezeteket lehet erősíteni. Ez az úgynevezett univerzális tábla, melynek segítségével a tanár néhány apró mozdulattal bemutathatja az egyszerűbb elektromos készülékek működését, a csengőét, a morzegépét, a távíróét stb. A táblán ott található a kapcsolási rajz, így a diák is könnyen összeállíthatja a készüléket. Serényi József most továbbfejleszti ezt az U — 22-es táblát (amely azért 22-es, mert enynyi alkatrészt lehet rajta elhelyezni). Egy gyakorló pedagógus egyszerű eljárást dolgozott ki az áram indukciós hatásának bemutatására, és az osztályon azzal foglalkoznak, hogy ezt az eljárást is odaillesszék erre a táblára, a többi kísérlet mellé, és ezzel növelni tudják az eszköz alkalmazási körét. A másik szobában a szabadesés törvényszerűségét szemlélteti egy rendkívül egyszerű, a függőleges állványhoz erősített apró ejtőkészülék. A készülékhez az állványhoz ferdén illeszkedő cső tartozik, ebbe kerül tíz golyó A golyókat meghatározott periódusban az egyik peremén bevágott kis korong tartja vissza, vagy engedi át, és ejti le egy kosárba. A golyók esését stopperrel lehet mérni és minden diák pillanatok alatt megismerkedhet a szabadesés törvényével. A készülék alapja szintén gyakorló pedagógus munkája volt, ezt fejlesztették tovább és egyszerűsítették a munkatársak. Folytathatnék még a leírások sorát a szellemes optikai paddal, mely a fénytan sokféle törvényét könnyen és látványosan szemlélteti, az alapkészlet segítségével az általános iskolában, néhány eszközzel kibővítve pedig a középiskolában. Szólhatnánk a teláriumról, a külföldön már meghonosodott csillagászati szemléltető eszközről, amely itt az osztályon a lehető legegyszerűbb kivitelben, esztétikus formában és olcsó áron készült. A felurium bemutatja a Földnek a Nap körüli keringését, az évszakok és napszakok változását, a Nap- és a Holdfogyatkozást, a Föld tengelykörüli forgását stb. És mindezt egyszerű, szellemes eszközzel, egy földgömb, valamint a Nap modelljének, egy fényforrásnak és egy optikai lencsének a segítségével. Két esztendeig dolgoztak az osztályon, amíg ebben az olcsó és tetszetős formájában elkészült. A már megoldott és kivitelezésre elfogadott szemléltető eszközök mellett érdemes szólnunk arról is, milyen további feladatai vannak az osztálynak az iskolareform támogatásában. Íme, néhány "■lecke*, amelyet bizonyos idő alatt meg kell oldaniuk, össze kell például gyűjteniük, majd azután széles körben elterjeszteniük azokat a gyakorlatban már bevált, házilag is elkészíthető eszközöket, amelyek kiegészíthetik az iskolai szertárakat. Ezeket a politechnizációban is megcsinálhatják a diákok, egyszerűségük miatt gyártani nem érdemes, de alkalmasak arra, hogy az iskolai szemléltetés, a gyakorlatiasabb oktatás céljának eleget tegyenek. Ilyenek például a különböző kapcsolótáblák, csengők, morzegépek modelljei, táblázatok, kémiai állványok, kisebb ládák stb. Egy másik feladat: megkeresni azokat az egyszerű, olcsó kémiai kísérleteket, amelyeket a diákok maguk is elvégezhetnek az órákon vagy otthon. Ki kell az osztálynak dolgoznia e kísérletek tematikáját, meg kell határoznia az anyagszükségletet és azt, hogy mi van meg ebből az iskolának, mi az, amit a gyakorlati foglalkozásokon elkészíthetnek és mit kell a gyárnak tömegméretben előállítania a diákok kémiai kísérleteihez. Kapnak tudományos feladatot a nevelésben is. A Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársai iskolalátogatásaikon azt tapasztalták, hogy a diákoknak nehézséget okoz a Föld és az élet kialakulásának megértése, mert nincs erre megfelelő szemléltetési eszköz. Miután ennek a világnézeti nevelésben fontos szerepe van, az osztályon most azt kutatják, hogyan lehetne szemléltetni ezt a fontos tételt. Megvizsgálják például a csehszlovák Burián-féle képsorozatot, amely a földtörténeti kialakulást képekben ábrázolja, megnézik, hogyan vehető ez át, miképpen illeszthető a mi oktatásunkba, a most készülő tantervek alapján. G. I. 5 Cl jelenti Július 20-i FILMBEMUTATÓK: Egy fiatalasszony drámája a megszállt Párizsban. Francia film. Széles változatban la. Főszerepben: FRANCOISE ARNOUIa 14 éven alul nem ajánlott. A nagysikerű magyar film felújítása. Korolenko kisregényének színes, szovjet filmváltozata. Színes csehszlovák ismeretterjesztő film üveggyártásról. JÖN! JÖNI Walt Disney színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilmje. Salten regényéből*