Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)

1961-07-15 / 166. szám

Szombat, 1961. július 15. A MÁSODIK LÉPÉSÉRT Kutatási eredmények és megvalósulásuk a mezőgazdaságban Két vaskos kötet fekszik előttem. Az elmúlt tíz év leg­fontosabb mezőgazdasági ku­tatásainak eredményeit tartal­mazzák. Amikor az egyiket lapozgattam, egy Kossuth-díjas mezőgazdasági kutató arca vil­lant elém, akivel három év­vel ezelőtt, a magas kitünte­tés el­vétele utá­n néhány órá­val a Béke Szállóban beszél­gettem. Életéről, munkájáról faggattam, majd végül meg­kérdeztem: örül-e a Kossuth­­díjnak? "Nagyon örülök — vá­laszolta —, de igazán boldog csak akkor leszek, ha kutatási eredményeim, amelyekért a díjat kaptam, már az egész országban elterjedtek.* Az utóbbi években sok ku­tatónkat ért ilyen boldogság, sok új növény hagyta el a kí­sérteti parcellákat és került át a nagyüzemi táblákra Elég csak utalni a hibridkukoricák­ra, a nagyhozamú búzákra, a homoktalajok javítására. De a könyvet lapozgatva, talál­kozhat az ember jó néhány olyan kutatási eredménnyel és módszerrel is, amelyek még csak papíron fekszenek, vagy igen szűk területen alkalmaz­zák őket, bár nagymértékben növelni lehetne velük a ter­melést és a nagyüzemi gazda­ságok meg is követelik beve­zetésüket Mélyszántás és többtermelés Kutatóink több évvel ezelőtt megállapították már, hogy a mélyszántásnak nagy termés­­fokozó hatása van. Az egyik alföldi kísérleti intézet pél­dául igen rossz minőségű, szi­kes, réti agyagltalajon 50—60 centiméter mély szántásba ve­tette a zabot és a cukorrépát. A zab 220 kilóval, a cukorré­pa 15 százalékkal adott többet, min­t a szokásos 20—22 centis szántásban. A mélyszántást az állami gazdaságon kívül már több tsz-ben is alkalmazzák. Tavaly például Tamási község egyik szövetkezetében 360 má­zsás hold árakén­ti cukorrépa­­termést értek el ezzel a mód­szerrel. Elterjedése azonban elég lassú. A Földművelésügyi Minisztérium egyik szakembe­re az okot abban látja, hogy nincs hozzá elég nehéztrakto­­runfó. Ez is igaz, de felvetődik a kérdés: miért nincs mély­szántás olyan gépállomások körzetében, ahol jó néhány ne­héztraktor­­található? Már régebben bebizonyítot­ták kutatóink azt is, hogy a növények egyes vízben oldható tápanyagokat levelükön ke­resztül is képesek felvenni. Hatásos módszere ez a műtrá­gyázásnak, mert kiküszöböli, hogy a műtrágya a talajban lekötődjék. A burgonyánál hét­éves kísérletek támasztják alá, hogy 20—30 százalékkal növeli a termést és holdanként 1000— 1200 forint többlet jövedelmet eredményez. Ennél a növény­nél még azzal az előnnyel is jár, hogy külön munkát nem igényel. A burgonyabogár el­len ugyanis a védekező perme­tezést úgy is el kell végezni és a műtrágyát a méreggel együtt ki lehet permetezni a növény­re. Jelentős újítás ez, de egye­lőre még nagyon kis területen alkalmazzák, főleg az állami és a tangazdaságokban. Az ok: néhol géphiány, néhol folyé­kony műtrágya hiány, néha pedig a maradiság. Pedig ha általánossá válna, akkor álta­la megtérülnének azok a mil­liók, amelyeket jelenleg a bur­gonyabogár elleni védekezésre fordítunk. Négyezer liter tej, 100 kiló hús egy hold legelőről Hazánkban 880 000 hold rét és 1 600 000 hold legelő van, s ennek a hatalmas területnek a háromnegyed része alig hoz valami hasznot. Csak tavasszal és ősszel adnak némi füvet nyáron kiégnek. A fejlett ál­lattenyésztés azonban megfe­lelő legelőgazdálkodás nélkül lehetetlen. Kutatóink dolgoztak is ki módszereket megjavításukra. Az egyik a műtrágyázás. Meg­állapították, hogy a rétek és a legelők jobban meghálálják a műtrágyát, mint a kultúrnö­vények. Keszthely környékén például a műtrágya hatására 87 százalékkal növekedett a fűhozam. Ezzel a módszerrel igen sok abrakot takaríthatnak meg a gazdaságok. Jelenleg mégiscsak 21 000 holdat mű­trágyáznak az országban az ál­lami gazdaságokon kívül. Van egy-két olyan szövetkezet, ahol sajnálják a műtrágyát a rétre, az eljárás térhódításának azon­ban nem ez a fő oka, hanem az, hogy a tsz-ek többsége nem rendelkezik elegendő mennyi­ségű műtrágyával. A vízzel csodáikat lehet mű­velni a legelőkön — mondják a kutatók. S a csodatételre van elég nagy terület is, mert a másfélmillió holdnyi legelőből 250 000 holdat lehetne öntözni. De nézzük a szarvasi kutatóin­tézetben elért eredményeket: egy hold kimerült rizstelepen létesített legelő 4000 liter tej és 100 kiló hús előállításához adott takarmányt. A legelőn egy liter tej takarmány-önkölt­sége 74 fillérbe került. A Laj­­tahansági Állami Gazdaság­ban az öntözött legelőn, ahol villanypásztort is alkalmaz­nak, csak öt forintba kerül, ha az üszők egy lolyóval gyarap­­szannak. A szövetkezetek jelenleg hét és fél ezer hold legelőt öntöz­nek, jövőre pedig ennek a dup­láját. E nagy emelkedés elle­nére is még sok olyan parla­gon hagyott, kimerült prste­lep található az Alföldön, ame­lyeken szinte befektetés nél­kül lehetne a szarvasi példát követni. S az új öntözéses le­gelők létesítése érdekében nin­csenek még kihasználva azok a lehetőségek sem, amelyek a vízhasznosítási társulásokban és a szomszédos szövetkezetek összefogásában rejlenek. Közös erővel, gyorsan és olcsón tud­nák megvalósítani a szükséges beruházásokat. Tápkockákkal 50 százalékos jövedelem-növekedés A kertészetekben kezd elter­jedni egy termést és jövedel­met növelő új módszer: a táp­kockás palámianevelés. A táp­kockákba ültetett paradicsom például 10—12 százalékkal ha­marabb érik, mint a kétszer tűzdelt palánták. Ez a terme­lőknek augusztus 1-ig 40—50 százalékkal több bevételt je­lent. Ez a módszer a papriká­nál is alkalmazható és az így termesztett paprika 15—30 szá­zalékkal ad nagyobb termést.­­A tápkockás palántaneve­lés az egész országban beve­zethető* — jelentik ki a kuta­tók. Alkalmazásával azonban jelenleg még csak néhány ál­lami gazdaságban és tsz-ben lehet találkozni. Széleskörű el­terjedésének előfeltétele egy tápkockakészítő­ gép konstruá­lása. Egyet már szerkesztettek is, de nem vált be. Így tehát a géptervezőkön múlik, hogy ez a kísérleti eredmény mikor hoz majd sok ezer forint több­let jövedelmet a kertészetek többségében. Hogyan lehet több őszibarac­kot termelni? Ezt is vizsgál­ták az elmúlt években. A keszthelyi kutatók például megállapították, hogy az őszi­barackfák kehelykoronára való metszése nincs összhangban a fák erőnlétével. A sudaras és a zárt felületű koronakialakí­tást ajánlják. Kísérleteikben több fajta átlagában az így ke­zelt fák kétszer-háromszor nagyobb termést adtak. E met­szési eljárás elterjedésének különösen a Buda környéki őszibarackosokban lenne nagy jelentősége, ahol ma még csaknem mindenütt kehelyko­­ronájúra metszik a fákat. Az új módszer alkalmazásának azonban egyelőre alig van lát­szata. Holdanként 20 mázsával több alma teremhetne A nagyobb gyümölcstermést segíti elő a hormon permetezés is. Az almafák termésének je­lentős része például — annak ellenére, hogy egészséges — a beérés előtt lehullik. A hullás oka a fában levő növekedési anyagok csökkenése. A kutatá­sok igazolták, hogy a nafta­­linecetsavas nátrium, vagy ká­lium permetezéssel a gyü­mölcshullást 30—32 százalék­ról 5—6 százalékra le lehet csökkenteni. A hormonperme­tezés által a szedési idő is meghosszabbodik és az alma jobban beérik a fán, zamato­sabb lesz. Holdanként 20 má­zsával több, értékesítésre al­kalmas gyümölcsöt adnak a fák, aminek értéke mintegy 6000 forint. A szakemberek a hormon­permetezést jó módszernek tartják, de amikor megkérdez­tük, hol alkalmazzák, akkor csak néhány állami gazdaság nevét említették. És a szövet­kezetek? Nincs gépük, nincs elég munkaerejük, drágállják •— tolmácsolták a minisztérium szakemberei a tsz-vezetők vé­leményét. Szövetkezeteink nagy része fiatal és valóban anyagi, vala­mint munkaerő gondjaik van­nak, ezért nem tudnak jó néhány kutatási eredményt felhasználni, új termelési el­járást alkalmazni. De sok olyan új módszer is van, amely azért nem terjed el a szövet­kezetekben, mert nem ismerik azokat, nem bátorítják a ve­zetőket eléggé az átvételükre. Néhány évvel ezelőtt például közös gazdaságaink még ide­genkedtek a vegyszeres gyom­irtástól és nem tartották kifi­zetődőnek a kapás lucerna magtermelést sem. S ma, gyomirtóból nem tudjuk az igényeket kielégíteni, a kapás lucerna terület pedig a tavalyi 3—4000 holdról 20—30 000 holdra szökött fel az idén. Ez is azt bizonyítja, nem elég csak kikísérletezni egyes mód­szereket, meg kell tenni a má­sodik lépést is, népszerűsíteni kell azoka­t. E célból igen hasz­nos munkát végezhetnek a nemrég létrehozott bemutató­gazdaságok és igen sokat se­gíthet a Földművelésügyi Mi­nisztériumnak az említett két­kötetes kiadványa is. Termé­szetesen csak akkor, ha eljut a szövetkezeti vezetők, agro­­nómusok kezébe. Keserű Ernő Szombat du, fél 3 órakor ÜGETŐVERSENY Magyar Nemzet ­ VERSENY ÁRUHÁZ JHUhbU C21:-yf/l2vWYíT¥A 9­9-IC Ahol az ejtőgépet tervezik Látogatás a szemléltető eszközök osztályán A tanítónő ott áll a fekete táblánál , és nem ír. He­lyette színes kartonlapokat tapaszt a táblára. Először egy létra ábráját rakja ki, mellé egy asszonyt, aki megfogja a létrát, amelynek tetején egy kisfiú május elsejére díszíti a ház kapuját. A második elemisták úgynevezett „applikációs” sorozata ez, amelyet Kiss Jenőné tu­dományos munkatárs a szem­léltető eszközök osztályán be­mutat. A fekete tábla vasle­mezből készült, apró vasleme­zeket kell a színes képek há­tára is ragasztani, és a képek hátlapjához illesztett kicsiny mágnesdarabok a táblához rögzítik az ábrákat. Ezzel a szellemes és rendkívül olcsó eljárással az általános isko­lai második osztály teljes tan­anyagát szemléltetni lehet, az olvasmányok megelevenednek a táblán, olyan sorrendben, ahogyan a pedagógus akarja. A számolási feladatokat is illusztrálni tudják, és mind­ezt esztétikusan, művészileg megtervezett és gyárilag ké­szített színes képekkel, heve­nyészett krétarajz helyett. Ez a második sorozat, ame­lyet ez az osztály tervezett, az elsősök számára már min­denütt az országban így szem­léltetik a tananyagot. A má­sodikosok az ősszel kapják meg. Kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogyan lehet­ne a felsőbb osztályokban bi­zonyos fogalmazási, nyelvtani, földrajzi fogalmakat szemlél­tetni, és ezt a módszert az idegen nyelvek tanításánál is hasznosítani. A szemléltető eszközök osz­tálya, amelynek egyik szobá­jában ezt az okos, modern és világviszonylatban is egyedül­álló szemléltetési eljárást lát­tuk, azelőtt az Iskolai Szem­léltető Eszközök Intézetének volt egyik részlege, de az idei évtől kezdve a Pedagógiai Tudományos Intézethez ke­rült. Ez a változás jobban aláhúzta ennek az érdekes, izgalmasan munkálkodó osz­tálynak tudományos felada­tait Reményiné Budai Évától, az osztály fiatal tanár-vezetőjé­­től megtudjuk, milyen érde­kes feladatokat oldottak meg eddig és milyen fontos fel­adatai vannak most az isko­lák színvonalának továbbfej­lesztésében. Ez az osztály a tantervek­hez kapcsolódva megtervezi és kikísérletezi a legkorsze­rűbb szemléltetési eszközöket, minden iskolatípus és korosz­tály számára. Állandóan kap­csolatban vannak a gyakorló pedagógusokkal, megvizsgál­ják az általuk beküldött újí­tásokat, ha szükséges, egysze­rűsítik és előkészítik gyári sokszorosításra. Előfordul, hogy külföldi megrendelésnek tesznek eleget, Csehszlovákia például a szlovák tájfajták­nak megfelelő alma- és körte­­modelleket kérte, és ezek a színre, fajsúlyra, súlyra, az eredetivel egyező modellek ma Csehszlovákia mezőgazda­­sági oktatásában fontos szerep­hez jutottak. Ugyanígy a nyu­­­gati államok is felkeresik kü­lönböző igényeikkel az osz­tályt, majd a gyártó vállala­tot. Az osztályvezető szobája melletti helyiségben Serényi József technológus-kutató egy kisebbfajta fekete táblával foglalatoskodik. A táblán egy­más mellett párhuzamosan függőleges bevágások, ezekre különböző kis szerkezeteket lehet erősíteni. Ez az úgyne­vezett univerzális tábla, melynek segítségével a tanár néhány apró mozdulattal be­mutathatja az egyszerűbb elektromos készülékek műkö­dését, a csengőét, a morze­­gépét, a távíróét stb. A táb­lán ott található a kapcsolási rajz, így a diák is könnyen összeállíthatja a készüléket. Serényi József most tovább­fejleszti ezt az U — 22-es táblát (amely azért 22-es, mert eny­­nyi alkatrészt lehet rajta el­helyezni). Egy gyakorló peda­gógus egyszerű eljárást dol­gozott ki az áram indukciós hatásának bemutatására, és az osztályon azzal foglalkoz­nak, hogy ezt az eljárást is odaillesszék erre a táblára, a többi kísérlet mellé, és ezzel növelni tudják az eszköz al­kalmazási körét. A másik szobában a sza­badesés törvényszerűségét szemlélteti egy rendkívül egyszerű, a függőleges áll­ványhoz erősített apró ejtőké­szülék. A készülékhez az áll­ványhoz ferdén illeszkedő cső tartozik, ebbe kerül tíz go­lyó A golyókat meghatáro­zott periódusban az egyik pe­remén bevágott kis korong tartja vissza, vagy engedi át, és ejti le egy kosárba. A go­lyók esését stopperrel lehet mérni és minden diák pilla­natok alatt megismerkedhet a szabadesés törvényével. A készülék alapja szintén gya­korló pedagógus munkája volt, ezt fejlesztették tovább és egyszerűsítették a munka­társak. Folytathatnék még a leírá­sok sorát a szellemes optikai paddal, mely a fénytan sok­féle törvényét könnyen és lát­ványosan szemlélteti, az alap­készlet segítségével az általá­nos iskolában, néhány eszköz­zel kibővítve pedig a közép­iskolában. Szólhatnánk a teláriumról, a külföldön már meghonoso­dott csillagászati szemléltető eszközről, amely itt az osz­tályon a lehető legegyszerűbb kivitelben, esztétikus formá­ban és olcsó áron készült. A felurium bemutatja a Föld­nek a Nap körüli keringését, az évszakok és napszakok változását, a Nap- és a Hold­fogyatkozást, a Föld tengely­­körüli forgását stb. És mind­ezt egyszerű, szellemes esz­közzel, egy földgömb, vala­mint a Nap modelljének, egy fényforrásnak és egy optikai lencsének a segítségével. Két esztendeig dolgoztak az osz­tályon, amíg ebben az olcsó és tetszetős formájában elké­szült. A már megoldott és kivi­telezésre elfogadott szemlélte­tő eszközök mellett érdemes szólnunk arról is, milyen to­vábbi feladatai vannak az osztálynak az iskolareform támogatásában. Íme, néhány "■lecke*, amelyet bizonyos idő alatt meg kell oldaniuk, össze kell például gyűjte­­niük, majd azután széles kör­ben elterjeszteniük azokat a gyakorlatban már bevált, há­zilag is elkészíthető eszközö­ket, amelyek kiegészíthetik az iskolai szertárakat. Ezeket a politechnizációban is megcsi­nálhatják a diákok, egyszerű­ségük miatt gyártani nem érdemes, de alkalmasak arra, hogy az iskolai szemléltetés, a gyakorlatiasabb oktatás cél­jának eleget tegyenek. Ilye­nek például a különböző kap­csolótáblák, csengők, morze­­gépek modelljei, táblázatok, kémiai állványok, kisebb lá­dák stb. Egy másik feladat: megkeresni azokat az egy­szerű, olcsó kémiai kísérlete­ket, amelyeket a diákok ma­guk is elvégezhetnek az órá­kon vagy otthon. Ki kell az osztálynak dolgoznia e kísér­letek tematikáját, meg kell határoznia az anyagszükségle­tet és azt, hogy mi van meg ebből az iskolának, mi az, amit a gyakorlati foglalkozá­sokon elkészíthetnek és mit kell a gyárnak tömegméret­ben előállítania a diákok ké­miai kísérleteihez. Kapnak tudományos fel­adatot a nevelésben is. A Pedagógiai Tudományos Inté­zet munkatársai iskolalátoga­tásaikon azt tapasztalták, hogy a diákoknak nehézséget okoz a Föld és az élet ki­alakulásának megértése, mert nincs erre megfelelő szemlél­tetési eszköz. Miután ennek a világnézeti nevelésben fontos szerepe van, az osztályon most azt kutatják, hogyan le­hetne szemléltetni ezt a fon­tos tételt. Megvizsgálják pél­dául a csehszlovák Burián-fé­­le képsorozatot, amely a föld­­történeti kialakulást képek­ben ábrázolja, megnézik, ho­gyan vehető ez át, miképpen illeszthető a mi oktatásunkba, a most készülő tantervek alapján. G. I. 5 Cl jelenti Július 20-i FILMBEMUTATÓK: Egy fiatalasszony drá­mája a megszállt Pá­rizsban. Francia film. Széles változatban la. Főszerepben: FRANCOISE ARNOUIa 14 éven alul nem ajánlott. A nagysikerű magyar film felújítása. Korolenko kisregényé­nek színes, szovjet filmváltozata. Színes csehszlovák ismeretterjesztő film üveggyártásról.­­ JÖN! JÖNI Walt Disney színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilmje. Salten regényéből*

Next