Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)

1961-08-22 / 198. szám

Kedd, 1961. augusztus 17. Az ENSZ rendkívüli ülése megkezdte a liizertai vitát A külpolitikai helyzet . A BERLINI KÉRDÉS KÖRÜL kialakult nyugati sajtó­­-*-• vitáknál világosan megfigyelhető az a két irányzat, amely minden esetben hatással van a nyugati állásfoglalásokra. Ber­lin körül egyrészt tovább folyik a háborús hisztériakeltés, ehhez tartozik többi között Johnson amerikai alelnök provo­katív hangszerelésű beszéde és nyugat-berlini látogatása, az amerikai sajtó, rádió és televízió kirohanásai az NDK kormá­nyának jogos intézkedései ellen, valamint Adenauer kancellár mai nyugat-berlini látogatása. A másik oldalon ugyanakkor egyre erőteljesebben hangzik fel a tárgyalások követelése, oly­annyira, hogy legutóbbi televíziós beszédében Bush amerikai külügyminiszter is kénytelen volt a berlini kérdés rendezé­sével kapcsolatban a hangsúlyt a tárgyalásos megoldásra he­lyezni. De talán még jellemzőbb, hogy észrevehetően megválto­zott a nyugatnémet sajtó hangja. Amíg egy héttel ezelőtt a nyugatnémet lapok szinte egyöntetűen az „ellenrendszabá­­lyok” szólamait hangoztatták, addig ma már megszaporodtak azok a jelentések, amelyek a Kelet és Nyugat közötti tárgya­lások hamaros megkezdését jósolják. A hamburgi Die Welt szerint Adenauer és Johnson szombati megbeszélésének leg­fontosabb eredménye az volt, hogy a nyugati hatalmak ké­szek tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval a berlini kérdés kielégítő megoldásáról. Bonnban arra számítanak, hogy a nyugati hatalmak röviddel a szeptember közepén tar­tandó nyugatnémet parlamenti választások után tárgyalási javaslatot terjesztenek majd a Szovjetunió elé. Diplomáciai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy néhány héttel ezelőtt a nyugati külügyminiszterek párizsi tanácsko­zásán a bonni kormány még mereven szembehelyezkedett a tárgyalások megindításával. Adenauer azonban most, úgy lát­szik, levonva az elmúlt hét eseményeinek tanulságait, kezd átállni a tárgyalások vonalára. Jellemző e tekintetben a kor­mányhoz közelálló Rheinische Post kommentárja: "Washing­ton és London a konferencia-asztal felé igyekeznek — írja többi között a lap —, vajon mit tehetne mást a szövetségi kormány —, tekintettel az ország és Berlin helyzetére, mint hogy hozzájárul ehhez?­* Mindamellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugatnémet nacionalista és revansista körök továbbra is “erélyes rendszabályokat-* követelnek és mint a Pravda New York-i tudósítója rámutat, az amerikai sajtó és rádió fokozni igyekszik a Berlin körül támasztott hisztériát. Éppen ezért hangsúlyozta Palmiro Togliatti az Unitában, hogy ha a béke tábora a háborús táborral szemben ki akarja vívni a diadalt, akkor meg kell semmisítenie a hazugságok piramisát, el kell szigetelni és le kell győzni a háborús tábort.­­ A CENTO LELEPLEZETT ATOMBOMBA-TERVEIVEL • részletesen foglalkozik a nemzetközi sajtó. A Krasznaja Zvezda többi között megállapítja: a CENTO hitszegő táma­dásra készül a Szovjetunió és a semleges országok ellen. Azt a tényt sem lehet elhallgatni, hogy a CENTO-ban részt vevő közép-keleti országok kormánykörei beleegyeztek: tevékeny részt vállalnak az amerikai—angol háborús kalandokban. A Trud rámutat, hogy a világ közvéleményét megdöbbentették a TASZSZ nyilatkozatban nyilvánosságra hozott dokumentu­mok. A szófiai lapok külön cikkekben foglalkoztak a CENTO előkészületeivel. A Rabotnicseszko Delo “­undorítónak és fel­háborítónak” minősíti az atomháborús terveket. A kairói la­pok nagy figyelmet szentelnek a titkos dokumentumoknak. Az Al Ahram kiemelte: “Oroszország olyan titkos dokumen­tumokat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy Amerika meg akarja semmisíteni a közép-keleti országok egyes körzeteit­*. Különösen nagy figyelmet keltett a pakisz­táni közvélemény körében a TASZSZ leleplezése. »Halálöve­­zeteket létesítenek« — a lapok ezzel a vastagbetűs címmel közük a nyilatkozatot. A pakisztáni sajtó külön cikkekben foglalkozik a nyilatkozat ama részével, amely rámutat, hogy Irán és Pakisztán területének egy részét elpusztítják és ezek­ben az országokban embermilliókat akarnak megsemmisíteni az atomfegyverrel. A londoni vasárnapi lapok közül a Sunday Telegraph elismeri az agresszív támadó tervek létezését, ugyanakkor azon sajnálkozik, hogy a tervek leleplezése meg­gyengítheti a nyugati hatalmak pozícióját a semleges orszá­gokban. A tunéziai küldött felszólalása az ENSZ-ben New Yorkból jelenti az MTI. Hétfőn megkezdődött az ENSZ rendkívüli közgyűlése a tuné­ziai helyzet megvizsgálására. Az ülésen a francia küldött nem vett részt. Az ülést meg­előzően az ázsiai—afrikai cso­port és Jugoszlávia küldötte ülést tartott, amelyen végleg elfogadtak egy határozati ja­vaslatot. Ezt a­ határozati ja­vaslatot a délelőtti ülésen be is terjesztették. Az első szónok Monzsi Szlim, Tunézia képviselője volt. Monzsi Szlim több mint egyórás beszédet mondott. Megbélyegezte Franciaország agresszióját s több olyan kér­dést vetett fel, amelyek a ké­sőbbi vita folyamán a jelen­legi nemzetközi helyzet leg­fontosabb problémáit fogják a küldöttek elé­ állítani. Ezek a következők: a külföldi tá­maszpontok kérdése, az algé­riai probléma és általában az egész gyarmatosítás kérdése. Tunézia küldötte részletesen elmondotta, milyen agresszív cselekményeket hajtott végre Franciaország Tunézia ellen. Hangsúlyozta, hogy 1960 ja­nuárjában, amikor az ultrák de Gaulle elleni lázadása ve­szélyes helyzetbe hozta a fran­cia kormányt, a tunéziaiak ön­ként felfüggesztették a bizer­­tai kiürítésért vívott harcot, mert nem akarták kihasználni Franciaország belső nehézsé­geit. Franciaország azonban “hálából” folytatta az agresz­­szív cselekményeket, amelyek azután július 19-én az isme­retes légi és szárazföldi ag­resszióval elérték csúcspontju­kat. A tunéziai küldött elmon­dotta, hogy július 19-ről 20-ra virradó éjjel az idegenlégió tagjai és a francia ejtőernyő­sök 800 tunéziai polgári sze­mélyt gyilkoltak és 1155-öt sebesítettek meg. Tunézia küldötte beszédének második részében rátért a Biz­tonsági Tanácsnak Tunéziával kapcsolatos üléseire és han­goztatta: Franciaország egyál­talán nem volt hajlandó sem­milyen módon végrehajtani a Biztonsági Tanács határoza­tát. A tunéziaiak nem hajlandók tovább eltűrni — mondotta a francia csapatok jelenlétét Tu­néziában a tunéziai kormány engedélye nélkül. Hajlandók a tárgyalásokra, ezeket azonban a francia kormány mindig visszautasította. Ebben a hely­zetben négyféle lehetőség nyílhat Tunézia előtt: X. Fejet hajtani a brutális erőszak előtt. A tunéziai kor­mány és a tunéziai nép azon­ban erre sohasem lesz hajlan­dó. Magyar Nemzet 2. Segítséget kérni az agresz­­szió ellen mindenkitől, aki haj­landó erre. Ez azonban két­ségbeesett eszköz lenne és a tunéziai kormány egyelőre nem folyamodik ehhez az esz­közhöz. 3. Tárgyalásokba bocsátkoz­ni Franciaországgal a békés rendezés végett. Ezek a tár­gyalások azonban nem lehet­nek sikeresek, ha Franciaor­szág elutasító magatartást ta­núsít. 4. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulni minden olyan segítségért, amelyet az alapokmány lehetővé tesz. Tu­nézia ezt az eszközt választja és felhívja a tagállamokat, hogy ideológiai felfogásra és földrajzi helyzetre való tekin­tet nélkül legyenek egysége­sek ebben a kérdésben és áll­janak a tunéziaiak igazságos ügye mellé. Ezután Libéria küldötte szó­lalt fel. Beterjesztette a már említett, 32 ország által elfo­gadott határozati javaslatot. A határozati javaslat kimond­ja: 1. megerősíti a Biztonsági Tanács korábbi határozatát és felhívja a francia kormányt, hogy hajtsa végre a határoza­tokat; 2. elismeri Tunézia szu­verén jogát, hogy felhívja a franciákat, vonják ki Tunézia területéről az összes francia haderőket, hacsak a tunéziai kormány nem egyezik bele, hogy francia katonák marad­janak Tunéziában. 3. Felhív­ja Franciaország és Tunézia kormányát, azonnal kezdjenek tárgyalásokat, hogy békés úton oldják meg a konfliktust.­ • A libériai küldött felszóla­lása után az ENSZ-közgyűlés délelőtti ülését berekesztették. A délutáni ülés első szónoka a Szovjetunió küldötte volt. A csehszlovák kormány nyilatkozata a német békeszerződésről Prágából jelenti az MTI. A Csehszlovák Újságírók Szövet­sége épületében hétfő délután sajtóértekezletet tartottak a Prágába akkreditált külföldi újságíróknak. A sajtóértekez­leten ismertették a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozatát, amelyet hétfőn nyújtott­ át a külügyminisztériumban mind­azon országok képviselőinek, amelyekkel Csehszlovákia dip­lomáciai kapcsolatban van. A nyilatkozat bevezetőben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi időszak legfontosabb feladata a második világháború marad­ványainak felszámolása. Ezek ugyanis zavarják az államközi kapcsolatokat, súrlódásokat okoznak és bizalmatlanságot teremtenek az egyes országok között. A csehszlovák kor­mány ezért a legsürgősebb fel­adatnak a német békeszerző­dés megkötését tartja A bé­keszerződés aláírása — hang­súlyozza a nyilatkozat —, megerősítené azt a tényt, hogy a jelenlegi német határokat nem lehet megváltoztatni. Kedvező feltételeket teremte­ne egy új agresszió megaka­dályozására és lehetővé tenné a béke biztosítását Németor­szágban és Közép-Európában. A békeszerződés aláírása ösz­szefügg a Nyugat-Berlinben kialakult abnormális helyzet felszámolásával is. A csehszlovák kormány a nyugat-berlini helyzetről szól­va hangoztatja, hogy a nyu­gati hatalmak a várost kém­központtá és frontvárossá tet­ték. Ezzel elvesztették minden erkölcsi, jogi és politikai igé­nyüket Nyugat-Berlin meg­szállására. A csehszlovák kor­mány ezzel összefüggésben hangoztatja, hogy a maga ré­széről teljesen magáévá teszi azokat a garanciákat amelyek Nyugat-Berlin szabadváros működését biztosítják. Sőt, hajlandó kibővíteni gazdasá­gi kapcsolatait Nyugat-Berlin­­nel. A jelenlegi helyzetben a csehszlovák kormány teljesen egyetért az NDK kormányá­nak azzal az intézkedésével, amelyet a berlini kérdés ren­dezésére tett. * A nyilatkozat befejezésül hangoztatja, hogy a csehszlo­vák kormány szándéka a bé­keszerződés mindkét Németor­szággal megkötni, de ha az a nyugati hatalmak elutasító magatartása következtében nem lehetséges, akkor még eb­ben az esztendőben aláírja azt az NDK-val, amely erre haj­landóságát már kinyilvání­totta. Az NDK fiataljai erőteljesen támogatják a kormány intézkedéseit Berlinből jelenti az MTI. A Szabad Német Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága — mint már jelentettük — csü­törtökön harci felszólítást in­tézett az NDK fiataljaihoz, hogy jelentkezzenek önkéntes szolgálatra a fegyveres alaku­latokhoz, illetve példamuta­tóan állják meg helyüket a termelésben. Közvetlenül a felhívás közzététele után a fiatalok tömegesen kérték fel­vételüket a nemzeti néphad­seregbe. Stalinstadtban, az NDK első szocialista városá­ban 36, az NDK fővárosában 440, a lipcsei pályaudvar if­júmunkásai közül 106 fiatal jelentkezett mindjárt a felhí­vás után. Bush őszre kelet-­nyugati tárgyalásokat­­vár Berlinből jelenti az MTI. Vasárnap délután megérkezett Nyugat-Berlinbe az az 1500 fő­nyi amerikai katona, akiket az ott állomásozó amerikai csa­patok megerősítése céljából ve­zényeltek a “frontvárosba”. Habár a nyugat-berlini ha­tóságok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy nagy tömeget csődítsenek össze az amerikai katonák fogadására, csalódás­sal kellett látniuk, hogy a be­vonuló amerikai csapatokra csupán néhányan voltak kí­váncsiak. Mint az AP írja, a dreilindeni ellenőrző pontnál csupán kisebb csoport — azok is főleg újságírók — várako­zott. Az 1500 amerikai katonát Johnson, az Egyesült Államok Nyugat-Berlinben tartózkodó alelnöke üdvözölte. Johnson egyébként vasárnap találkozott Willy Brandt nyugat-berlini polgármesterrel és átnyújtot­ta neki Kennedy személyes üzenetét. A levél tartalmáról nem érkezett jelentés. Mint a DPA­ hírügynökség gyorshírben közli, Adenauer kancellár kedden délelőtt ér­kezik Nyugat-Berlinbe. A kan­cellár provokációs jellegű lá­togatása során megtekinti a nyugat-berlini határt, s később találkozik a szenátus képvise­lőivel. Adenauer kedd este fe­jezi be látogatását, majd visz­­szarepül Bonnba. Sokan menekülnek az Yl­h-ba Az a tény, hogy a nyugat­berlini magasvasút forgalma akadálytalanul folytatódik, Willy Brandt és társai elkese­redett dühét váltotta ki. A leg­utóbbi napokban egyre gyako­ribbá váltak azok az esetek, amikor felbérelt suhancok sza­botázscselekményekkel akar­ták akadályozni az NDK ható­ságai ellenőrzése alatt álló magasvasút forgalmát. Huligá­nok és hetvenkedő suhancok Johnson és Brandt uszító be­szédeitől felheccelve, igyekez­tek zűrzavart szítani. Az inci­densek során az NDK számos szolgálatot teljesítő vasutasát terrorizálták. Vasárnapra vir­radó éjszaka a huligánok tizen­öt vasúti kocsit rongáltak meg Mikojan japán kommunista és szocialista vezetőket fogadott Tokióból jelenti a TASZSZ. Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese Oszakában és Kiotóban tett látogatása után hétfőn visszaérkezett Tokió­ba. Hétfőn délelőtt a szovjet nagykövetségen tartózkodó Mikojannál látogatást tettek a japán Szocialista Párt — az ország legnagyobb ellenzéki pártjának — vezetői. Közöt­tük volt Kavakami, a párt el­nöke és Eda, a párt főtitkára is. Ugyanezen a napon fogadta Mikojan Noszakát, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökét, Mija­­motót, a párt főtitkárát, va­lamint a Központi­ Bizott­ság elnökségének több más tagját. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. Délután Mikojan megláto­gatta Kanno földművelésügyi és erdőgazdálkodási minisz­tert, az uralkodó liberális­demokrata párt egyik vezető­jét. Dorticos Prágába látogat Prágából jelenti az MTI. Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke meghívta dr. Osvaldo Dorticost, a Kubai Köztársa­ság elnökét, hogy tegyen láto­gatást Csehszlovákiában. Ma hivatalosan bejelentet­ték, hogy a kubai elnök szep­tember első felében érkezik a csehszlovák fővárosba. A laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet hétfői ülése Genfből jelenti az MTI. A Laosz semlegesítésével foglal­kozó genfi tizennégy hatalmi értekezlet hétfőn Puskinnak a Szovjetunió küldöttének el­nökletével zárt ajtók mögött több mint kétórás ülést tar­tott. Az értekezlet részvevői elő­ször­ az idege­n hadifoglyok szabadonbocsátásának kérdés­­csoportjáról folytatták a pén­teken megkezdett vitát. Dön­tés nem született és ezt a kér­dést is a később megvitatásra kerülő pontok közé sorolták. Az értekezlet ezután rátért a Laoszban működő nemzet­­közi felügyelő és ellenőrző bi­zottság hatáskörének megha­tározásáról szóló vitára. Csang Han-fu, a Kínai Nép­­köztársaság képviselője nyilat­kozatában kijelentette, hogy az amerikai—francia indít­vány az ellenőrző bizottságot laoszi szuperkormánnyá akar­ja változtatni, s ezért tartha­tatlan. Az ellenőrző bizottság hatásköre csak a laoszi kor­mány felkérése alapján a lao­szi tűzszünet és a külföldi be­avatkozók katonai egységei visszavonásának felügyeletére és ellenőrzésére korlátozód­hat. Puskin hangsúlyozta, hogy egyetért a kínai küldött meg­állapításaival. Bertrand Russell a bíróság előtt Londonból jelenti a TASZSZ. Bertrand Russellt, a nyolcvankilenc esztendős hír­neves angol filozófust­­és az általa vezetett “százas bi­zottság” két tagját szeptem­ber 13-án megidézték a rend­őrbíróságra. Azzal vádolják Russellt és az említett atom­fegyverellenes bizottság két tagját, hogy augusztus 6-án, egy tüntetés alkalmával “tör­vényellenesen” használták a Hyde-park hangszóróját. Russell azon a napon azzal a felszólítással fordult a tün­tetés részvevőihez, hogy meg kell akadályozni egy Berlin miatti háborút. Tyitov átvette tagkönyvét Moszkvából jelenti a TASZSZ. A lapok jelentik, hogy Germán Tyitov űrpilótá­nak átadták az SZKP párt­tagsági könyvét. A tagsági könyv átvétele után Tyitov kijelentette: “Megígérem a párt Közpon­ti Bizottságának, hogy igazi kommunista leszek, minden erőmet latba vetem, hogy tel­jesítsem a párt, a kormány és szeretett népem minden meg­bízását. , és kentek be náci uszító jel­szavakkal. A felbérelt suhancok provo­kációi a magasvasúton utazó nyugat-berliniek osztatlan fel­háborodását váltották ki. Hangsúlyozták, a szabotázscse­lekmények ellenére sem haj­landók lemondani legolcsóbb közlekedési eszközükről. Augusztus első felében csak­nem annyi menekült érkezett Nyugat-Németországból az NDK-ba, mint megelőzőleg egy egész hónap alatt. Különösen növekedett a Nyugat-Berlin­­ből menekülők száma. A nyu­gat-berliniek elmondották, kü­lönösen elviselhetetlennek tar­tották a “frontváros” légkörét, a nyílt háborús uszító kam­pányt, és az “ellenrendszabá­lyokat” követelő handabandá­­zást. Oaj és Bohren Berlin demokratikus övezetében Mint a hírügynökségek je­lentik, Lyndon Johnson, az Egyesült Államok alelnöke hétfőn befejezte 35 órás nyu­gat-berlini látogatását és visz­­szaindult Washingtonba. Az alelnök nem szakítja meg út­ját és nem látogat el Bonnba sem. A Reuter és az AP értesülé­se szerint Kennedy elnök va­sárnap váratlanul megváltoz­tatta eredeti szándékát és hét­főn Washingtonba repül, hogy ott találkozzék a visszatérő Johnson alelnökkel. Salinger, a Fehér Ház sajtó­­titkára egyébként kijelentette, Nyugat-Berlin kérdésében nem történt semmiféle különösebb esemény és Kennedy nem is ezért változtatta meg eredeti elgondolását. Johnson elutazása előtt rö­viden nyilatkozott. Politikai megfigyelők szerint a nyilat­kozat szavaiból világosan ki­csendül az a szándék, hogy pó­tolja az Egyesült Államoknak az utóbbi napokban erősen csökkent hitelét. Ehhez John­son — nem lévén más esz­köze — puffogó frázisokat használt fel. Brandt nyugatnémet polgár­mester hétfőn dicsérőleg em­lékezett meg Johnsonnal foly­tatott tárgyalásairól és hozzá­fűzte, hogy ezek messze túl­lépték a nyugat-berlini kérdés­körét. Az ADN hírügynökség ezzel összefüggően rámutat, az ame­rikai alelnök kijelentései és ígérgetései lényegében nem ad­nak hozzá semmi újat Ken­­nedynek, valamint az Egyesült Államok más vezetőinek a nyugat-berlini kérdésben el­hangzott kijelentéseihez. Egyébként Johnson kíséreté­ben érkezett Clay tábornok és Bohien vasárnap minden aka­dály nélkül átlátogatott Berlin szocialista övezetébe. Washingtonból jelentik: Dean Rusk amerikai külügy­miniszter vasárnap televíziós nyilatkozatában foglalkozott a nyugat-berlini problémával. A külügyminiszter elvileg állást foglalt amellett, hogy még az idén ősszel meginduljanak a kelet-nyugati tárgyalások e kérdéskomplexumról. “Remél­jük — mondotta — sikerül alapot találni arra, hogy békés módon fenntarthassuk érde­keinket”. Bush ugyanakkor a Szovjetunió konstruktív javas­latairól kijelentette: “Ezek alapján nem lehet tárgyaláso­kat folytatni.” A külügymi­niszter véleménye szerint az Egyesült Államoknak előzőleg diplomáciai úton közelebbi értesüléseket és részleteket kell szereznie a Szovjetunió el­gondolásairól. Johnson amerikai alelnök hétfőn délelőtt — magyar idő szerint néhány perccel 16.00 óra után — bonni és nyugat­berlini látogatásáról visszaér­kezett Washingtonba. Rövid repülőtéri nyilatkozatában Johnson hangoztatta, látogatá­sa­­meggyőzte arról, hogy az Egyesült Államok, Nyugat- Németország és Nyugat-Berlin amúgy is szoros kapcsolatai még szilárdabbá és tartósabbá váltak­. Johnson hétfőn dél­­után beszámolt Kennedy el­nöknek.

Next