Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)
1961-08-22 / 198. szám
Kedd, 1961. augusztus 17. Az ENSZ rendkívüli ülése megkezdte a liizertai vitát A külpolitikai helyzet . A BERLINI KÉRDÉS KÖRÜL kialakult nyugati sajtó-*-• vitáknál világosan megfigyelhető az a két irányzat, amely minden esetben hatással van a nyugati állásfoglalásokra. Berlin körül egyrészt tovább folyik a háborús hisztériakeltés, ehhez tartozik többi között Johnson amerikai alelnök provokatív hangszerelésű beszéde és nyugat-berlini látogatása, az amerikai sajtó, rádió és televízió kirohanásai az NDK kormányának jogos intézkedései ellen, valamint Adenauer kancellár mai nyugat-berlini látogatása. A másik oldalon ugyanakkor egyre erőteljesebben hangzik fel a tárgyalások követelése, olyannyira, hogy legutóbbi televíziós beszédében Bush amerikai külügyminiszter is kénytelen volt a berlini kérdés rendezésével kapcsolatban a hangsúlyt a tárgyalásos megoldásra helyezni. De talán még jellemzőbb, hogy észrevehetően megváltozott a nyugatnémet sajtó hangja. Amíg egy héttel ezelőtt a nyugatnémet lapok szinte egyöntetűen az „ellenrendszabályok” szólamait hangoztatták, addig ma már megszaporodtak azok a jelentések, amelyek a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások hamaros megkezdését jósolják. A hamburgi Die Welt szerint Adenauer és Johnson szombati megbeszélésének legfontosabb eredménye az volt, hogy a nyugati hatalmak készek tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval a berlini kérdés kielégítő megoldásáról. Bonnban arra számítanak, hogy a nyugati hatalmak röviddel a szeptember közepén tartandó nyugatnémet parlamenti választások után tárgyalási javaslatot terjesztenek majd a Szovjetunió elé. Diplomáciai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy néhány héttel ezelőtt a nyugati külügyminiszterek párizsi tanácskozásán a bonni kormány még mereven szembehelyezkedett a tárgyalások megindításával. Adenauer azonban most, úgy látszik, levonva az elmúlt hét eseményeinek tanulságait, kezd átállni a tárgyalások vonalára. Jellemző e tekintetben a kormányhoz közelálló Rheinische Post kommentárja: "Washington és London a konferencia-asztal felé igyekeznek — írja többi között a lap —, vajon mit tehetne mást a szövetségi kormány —, tekintettel az ország és Berlin helyzetére, mint hogy hozzájárul ehhez?* Mindamellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugatnémet nacionalista és revansista körök továbbra is “erélyes rendszabályokat-* követelnek és mint a Pravda New York-i tudósítója rámutat, az amerikai sajtó és rádió fokozni igyekszik a Berlin körül támasztott hisztériát. Éppen ezért hangsúlyozta Palmiro Togliatti az Unitában, hogy ha a béke tábora a háborús táborral szemben ki akarja vívni a diadalt, akkor meg kell semmisítenie a hazugságok piramisát, el kell szigetelni és le kell győzni a háborús tábort. A CENTO LELEPLEZETT ATOMBOMBA-TERVEIVEL • részletesen foglalkozik a nemzetközi sajtó. A Krasznaja Zvezda többi között megállapítja: a CENTO hitszegő támadásra készül a Szovjetunió és a semleges országok ellen. Azt a tényt sem lehet elhallgatni, hogy a CENTO-ban részt vevő közép-keleti országok kormánykörei beleegyeztek: tevékeny részt vállalnak az amerikai—angol háborús kalandokban. A Trud rámutat, hogy a világ közvéleményét megdöbbentették a TASZSZ nyilatkozatban nyilvánosságra hozott dokumentumok. A szófiai lapok külön cikkekben foglalkoztak a CENTO előkészületeivel. A Rabotnicseszko Delo “undorítónak és felháborítónak” minősíti az atomháborús terveket. A kairói lapok nagy figyelmet szentelnek a titkos dokumentumoknak. Az Al Ahram kiemelte: “Oroszország olyan titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy Amerika meg akarja semmisíteni a közép-keleti országok egyes körzeteit*. Különösen nagy figyelmet keltett a pakisztáni közvélemény körében a TASZSZ leleplezése. »Halálövezeteket létesítenek« — a lapok ezzel a vastagbetűs címmel közük a nyilatkozatot. A pakisztáni sajtó külön cikkekben foglalkozik a nyilatkozat ama részével, amely rámutat, hogy Irán és Pakisztán területének egy részét elpusztítják és ezekben az országokban embermilliókat akarnak megsemmisíteni az atomfegyverrel. A londoni vasárnapi lapok közül a Sunday Telegraph elismeri az agresszív támadó tervek létezését, ugyanakkor azon sajnálkozik, hogy a tervek leleplezése meggyengítheti a nyugati hatalmak pozícióját a semleges országokban. A tunéziai küldött felszólalása az ENSZ-ben New Yorkból jelenti az MTI. Hétfőn megkezdődött az ENSZ rendkívüli közgyűlése a tunéziai helyzet megvizsgálására. Az ülésen a francia küldött nem vett részt. Az ülést megelőzően az ázsiai—afrikai csoport és Jugoszlávia küldötte ülést tartott, amelyen végleg elfogadtak egy határozati javaslatot. Ezt a határozati javaslatot a délelőtti ülésen be is terjesztették. Az első szónok Monzsi Szlim, Tunézia képviselője volt. Monzsi Szlim több mint egyórás beszédet mondott. Megbélyegezte Franciaország agresszióját s több olyan kérdést vetett fel, amelyek a későbbi vita folyamán a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit fogják a küldöttek elé állítani. Ezek a következők: a külföldi támaszpontok kérdése, az algériai probléma és általában az egész gyarmatosítás kérdése. Tunézia küldötte részletesen elmondotta, milyen agresszív cselekményeket hajtott végre Franciaország Tunézia ellen. Hangsúlyozta, hogy 1960 januárjában, amikor az ultrák de Gaulle elleni lázadása veszélyes helyzetbe hozta a francia kormányt, a tunéziaiak önként felfüggesztették a bizertai kiürítésért vívott harcot, mert nem akarták kihasználni Franciaország belső nehézségeit. Franciaország azonban “hálából” folytatta az agreszszív cselekményeket, amelyek azután július 19-én az ismeretes légi és szárazföldi agresszióval elérték csúcspontjukat. A tunéziai küldött elmondotta, hogy július 19-ről 20-ra virradó éjjel az idegenlégió tagjai és a francia ejtőernyősök 800 tunéziai polgári személyt gyilkoltak és 1155-öt sebesítettek meg. Tunézia küldötte beszédének második részében rátért a Biztonsági Tanácsnak Tunéziával kapcsolatos üléseire és hangoztatta: Franciaország egyáltalán nem volt hajlandó semmilyen módon végrehajtani a Biztonsági Tanács határozatát. A tunéziaiak nem hajlandók tovább eltűrni — mondotta a francia csapatok jelenlétét Tunéziában a tunéziai kormány engedélye nélkül. Hajlandók a tárgyalásokra, ezeket azonban a francia kormány mindig visszautasította. Ebben a helyzetben négyféle lehetőség nyílhat Tunézia előtt: X. Fejet hajtani a brutális erőszak előtt. A tunéziai kormány és a tunéziai nép azonban erre sohasem lesz hajlandó. Magyar Nemzet 2. Segítséget kérni az agreszszió ellen mindenkitől, aki hajlandó erre. Ez azonban kétségbeesett eszköz lenne és a tunéziai kormány egyelőre nem folyamodik ehhez az eszközhöz. 3. Tárgyalásokba bocsátkozni Franciaországgal a békés rendezés végett. Ezek a tárgyalások azonban nem lehetnek sikeresek, ha Franciaország elutasító magatartást tanúsít. 4. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulni minden olyan segítségért, amelyet az alapokmány lehetővé tesz. Tunézia ezt az eszközt választja és felhívja a tagállamokat, hogy ideológiai felfogásra és földrajzi helyzetre való tekintet nélkül legyenek egységesek ebben a kérdésben és álljanak a tunéziaiak igazságos ügye mellé. Ezután Libéria küldötte szólalt fel. Beterjesztette a már említett, 32 ország által elfogadott határozati javaslatot. A határozati javaslat kimondja: 1. megerősíti a Biztonsági Tanács korábbi határozatát és felhívja a francia kormányt, hogy hajtsa végre a határozatokat; 2. elismeri Tunézia szuverén jogát, hogy felhívja a franciákat, vonják ki Tunézia területéről az összes francia haderőket, hacsak a tunéziai kormány nem egyezik bele, hogy francia katonák maradjanak Tunéziában. 3. Felhívja Franciaország és Tunézia kormányát, azonnal kezdjenek tárgyalásokat, hogy békés úton oldják meg a konfliktust. • A libériai küldött felszólalása után az ENSZ-közgyűlés délelőtti ülését berekesztették. A délutáni ülés első szónoka a Szovjetunió küldötte volt. A csehszlovák kormány nyilatkozata a német békeszerződésről Prágából jelenti az MTI. A Csehszlovák Újságírók Szövetsége épületében hétfő délután sajtóértekezletet tartottak a Prágába akkreditált külföldi újságíróknak. A sajtóértekezleten ismertették a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozatát, amelyet hétfőn nyújtott át a külügyminisztériumban mindazon országok képviselőinek, amelyekkel Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatban van. A nyilatkozat bevezetőben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi időszak legfontosabb feladata a második világháború maradványainak felszámolása. Ezek ugyanis zavarják az államközi kapcsolatokat, súrlódásokat okoznak és bizalmatlanságot teremtenek az egyes országok között. A csehszlovák kormány ezért a legsürgősebb feladatnak a német békeszerződés megkötését tartja A békeszerződés aláírása — hangsúlyozza a nyilatkozat —, megerősítené azt a tényt, hogy a jelenlegi német határokat nem lehet megváltoztatni. Kedvező feltételeket teremtene egy új agresszió megakadályozására és lehetővé tenné a béke biztosítását Németországban és Közép-Európában. A békeszerződés aláírása öszszefügg a Nyugat-Berlinben kialakult abnormális helyzet felszámolásával is. A csehszlovák kormány a nyugat-berlini helyzetről szólva hangoztatja, hogy a nyugati hatalmak a várost kémközponttá és frontvárossá tették. Ezzel elvesztették minden erkölcsi, jogi és politikai igényüket Nyugat-Berlin megszállására. A csehszlovák kormány ezzel összefüggésben hangoztatja, hogy a maga részéről teljesen magáévá teszi azokat a garanciákat amelyek Nyugat-Berlin szabadváros működését biztosítják. Sőt, hajlandó kibővíteni gazdasági kapcsolatait Nyugat-Berlinnel. A jelenlegi helyzetben a csehszlovák kormány teljesen egyetért az NDK kormányának azzal az intézkedésével, amelyet a berlini kérdés rendezésére tett. * A nyilatkozat befejezésül hangoztatja, hogy a csehszlovák kormány szándéka a békeszerződés mindkét Németországgal megkötni, de ha az a nyugati hatalmak elutasító magatartása következtében nem lehetséges, akkor még ebben az esztendőben aláírja azt az NDK-val, amely erre hajlandóságát már kinyilvánította. Az NDK fiataljai erőteljesen támogatják a kormány intézkedéseit Berlinből jelenti az MTI. A Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — mint már jelentettük — csütörtökön harci felszólítást intézett az NDK fiataljaihoz, hogy jelentkezzenek önkéntes szolgálatra a fegyveres alakulatokhoz, illetve példamutatóan állják meg helyüket a termelésben. Közvetlenül a felhívás közzététele után a fiatalok tömegesen kérték felvételüket a nemzeti néphadseregbe. Stalinstadtban, az NDK első szocialista városában 36, az NDK fővárosában 440, a lipcsei pályaudvar ifjúmunkásai közül 106 fiatal jelentkezett mindjárt a felhívás után. Bush őszre kelet-nyugati tárgyalásokatvár Berlinből jelenti az MTI. Vasárnap délután megérkezett Nyugat-Berlinbe az az 1500 főnyi amerikai katona, akiket az ott állomásozó amerikai csapatok megerősítése céljából vezényeltek a “frontvárosba”. Habár a nyugat-berlini hatóságok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy nagy tömeget csődítsenek össze az amerikai katonák fogadására, csalódással kellett látniuk, hogy a bevonuló amerikai csapatokra csupán néhányan voltak kíváncsiak. Mint az AP írja, a dreilindeni ellenőrző pontnál csupán kisebb csoport — azok is főleg újságírók — várakozott. Az 1500 amerikai katonát Johnson, az Egyesült Államok Nyugat-Berlinben tartózkodó alelnöke üdvözölte. Johnson egyébként vasárnap találkozott Willy Brandt nyugat-berlini polgármesterrel és átnyújtotta neki Kennedy személyes üzenetét. A levél tartalmáról nem érkezett jelentés. Mint a DPA hírügynökség gyorshírben közli, Adenauer kancellár kedden délelőtt érkezik Nyugat-Berlinbe. A kancellár provokációs jellegű látogatása során megtekinti a nyugat-berlini határt, s később találkozik a szenátus képviselőivel. Adenauer kedd este fejezi be látogatását, majd viszszarepül Bonnba. Sokan menekülnek az Ylh-ba Az a tény, hogy a nyugatberlini magasvasút forgalma akadálytalanul folytatódik, Willy Brandt és társai elkeseredett dühét váltotta ki. A legutóbbi napokban egyre gyakoribbá váltak azok az esetek, amikor felbérelt suhancok szabotázscselekményekkel akarták akadályozni az NDK hatóságai ellenőrzése alatt álló magasvasút forgalmát. Huligánok és hetvenkedő suhancok Johnson és Brandt uszító beszédeitől felheccelve, igyekeztek zűrzavart szítani. Az incidensek során az NDK számos szolgálatot teljesítő vasutasát terrorizálták. Vasárnapra virradó éjszaka a huligánok tizenöt vasúti kocsit rongáltak meg Mikojan japán kommunista és szocialista vezetőket fogadott Tokióból jelenti a TASZSZ. Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese Oszakában és Kiotóban tett látogatása után hétfőn visszaérkezett Tokióba. Hétfőn délelőtt a szovjet nagykövetségen tartózkodó Mikojannál látogatást tettek a japán Szocialista Párt — az ország legnagyobb ellenzéki pártjának — vezetői. Közöttük volt Kavakami, a párt elnöke és Eda, a párt főtitkára is. Ugyanezen a napon fogadta Mikojan Noszakát, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökét, Mijamotót, a párt főtitkárát, valamint a Központi Bizottság elnökségének több más tagját. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. Délután Mikojan meglátogatta Kanno földművelésügyi és erdőgazdálkodási minisztert, az uralkodó liberálisdemokrata párt egyik vezetőjét. Dorticos Prágába látogat Prágából jelenti az MTI. Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke meghívta dr. Osvaldo Dorticost, a Kubai Köztársaság elnökét, hogy tegyen látogatást Csehszlovákiában. Ma hivatalosan bejelentették, hogy a kubai elnök szeptember első felében érkezik a csehszlovák fővárosba. A laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet hétfői ülése Genfből jelenti az MTI. A Laosz semlegesítésével foglalkozó genfi tizennégy hatalmi értekezlet hétfőn Puskinnak a Szovjetunió küldöttének elnökletével zárt ajtók mögött több mint kétórás ülést tartott. Az értekezlet részvevői először az idegen hadifoglyok szabadonbocsátásának kérdéscsoportjáról folytatták a pénteken megkezdett vitát. Döntés nem született és ezt a kérdést is a később megvitatásra kerülő pontok közé sorolták. Az értekezlet ezután rátért a Laoszban működő nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság hatáskörének meghatározásáról szóló vitára. Csang Han-fu, a Kínai Népköztársaság képviselője nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai—francia indítvány az ellenőrző bizottságot laoszi szuperkormánnyá akarja változtatni, s ezért tarthatatlan. Az ellenőrző bizottság hatásköre csak a laoszi kormány felkérése alapján a laoszi tűzszünet és a külföldi beavatkozók katonai egységei visszavonásának felügyeletére és ellenőrzésére korlátozódhat. Puskin hangsúlyozta, hogy egyetért a kínai küldött megállapításaival. Bertrand Russell a bíróság előtt Londonból jelenti a TASZSZ. Bertrand Russellt, a nyolcvankilenc esztendős hírneves angol filozófustés az általa vezetett “százas bizottság” két tagját szeptember 13-án megidézték a rendőrbíróságra. Azzal vádolják Russellt és az említett atomfegyverellenes bizottság két tagját, hogy augusztus 6-án, egy tüntetés alkalmával “törvényellenesen” használták a Hyde-park hangszóróját. Russell azon a napon azzal a felszólítással fordult a tüntetés részvevőihez, hogy meg kell akadályozni egy Berlin miatti háborút. Tyitov átvette tagkönyvét Moszkvából jelenti a TASZSZ. A lapok jelentik, hogy Germán Tyitov űrpilótának átadták az SZKP párttagsági könyvét. A tagsági könyv átvétele után Tyitov kijelentette: “Megígérem a párt Központi Bizottságának, hogy igazi kommunista leszek, minden erőmet latba vetem, hogy teljesítsem a párt, a kormány és szeretett népem minden megbízását. , és kentek be náci uszító jelszavakkal. A felbérelt suhancok provokációi a magasvasúton utazó nyugat-berliniek osztatlan felháborodását váltották ki. Hangsúlyozták, a szabotázscselekmények ellenére sem hajlandók lemondani legolcsóbb közlekedési eszközükről. Augusztus első felében csaknem annyi menekült érkezett Nyugat-Németországból az NDK-ba, mint megelőzőleg egy egész hónap alatt. Különösen növekedett a Nyugat-Berlinből menekülők száma. A nyugat-berliniek elmondották, különösen elviselhetetlennek tartották a “frontváros” légkörét, a nyílt háborús uszító kampányt, és az “ellenrendszabályokat” követelő handabandázást. Oaj és Bohren Berlin demokratikus övezetében Mint a hírügynökségek jelentik, Lyndon Johnson, az Egyesült Államok alelnöke hétfőn befejezte 35 órás nyugat-berlini látogatását és viszszaindult Washingtonba. Az alelnök nem szakítja meg útját és nem látogat el Bonnba sem. A Reuter és az AP értesülése szerint Kennedy elnök vasárnap váratlanul megváltoztatta eredeti szándékát és hétfőn Washingtonba repül, hogy ott találkozzék a visszatérő Johnson alelnökkel. Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára egyébként kijelentette, Nyugat-Berlin kérdésében nem történt semmiféle különösebb esemény és Kennedy nem is ezért változtatta meg eredeti elgondolását. Johnson elutazása előtt röviden nyilatkozott. Politikai megfigyelők szerint a nyilatkozat szavaiból világosan kicsendül az a szándék, hogy pótolja az Egyesült Államoknak az utóbbi napokban erősen csökkent hitelét. Ehhez Johnson — nem lévén más eszköze — puffogó frázisokat használt fel. Brandt nyugatnémet polgármester hétfőn dicsérőleg emlékezett meg Johnsonnal folytatott tárgyalásairól és hozzáfűzte, hogy ezek messze túllépték a nyugat-berlini kérdéskörét. Az ADN hírügynökség ezzel összefüggően rámutat, az amerikai alelnök kijelentései és ígérgetései lényegében nem adnak hozzá semmi újat Kennedynek, valamint az Egyesült Államok más vezetőinek a nyugat-berlini kérdésben elhangzott kijelentéseihez. Egyébként Johnson kíséretében érkezett Clay tábornok és Bohien vasárnap minden akadály nélkül átlátogatott Berlin szocialista övezetébe. Washingtonból jelentik: Dean Rusk amerikai külügyminiszter vasárnap televíziós nyilatkozatában foglalkozott a nyugat-berlini problémával. A külügyminiszter elvileg állást foglalt amellett, hogy még az idén ősszel meginduljanak a kelet-nyugati tárgyalások e kérdéskomplexumról. “Reméljük — mondotta — sikerül alapot találni arra, hogy békés módon fenntarthassuk érdekeinket”. Bush ugyanakkor a Szovjetunió konstruktív javaslatairól kijelentette: “Ezek alapján nem lehet tárgyalásokat folytatni.” A külügyminiszter véleménye szerint az Egyesült Államoknak előzőleg diplomáciai úton közelebbi értesüléseket és részleteket kell szereznie a Szovjetunió elgondolásairól. Johnson amerikai alelnök hétfőn délelőtt — magyar idő szerint néhány perccel 16.00 óra után — bonni és nyugatberlini látogatásáról visszaérkezett Washingtonba. Rövid repülőtéri nyilatkozatában Johnson hangoztatta, látogatásameggyőzte arról, hogy az Egyesült Államok, Nyugat- Németország és Nyugat-Berlin amúgy is szoros kapcsolatai még szilárdabbá és tartósabbá váltak. Johnson hétfőn délután beszámolt Kennedy elnöknek.