Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)
1961-08-23 / 199. szám
8zerda, 1961. augusztus 23. TŰZFALAK ÉS FOGHÍJAK Bántónak nevezte egyik építőművészünk azokat a háborús sebhelyeket, amelyek fővárosunk egyes kerületeiben tűzfalak és foghíjak formájában rontják a városképet. Kétségtelen, a csupasz tűzfalak és a romépületek helyén tátongó üres telkek eléggé visszataszítóak, de az is örvendetes tény, hogy az utóbbi négy év alatt sok háborús heg eltűnt, például a Mártírok útján ízléses lakóházakat emeltek és tegyük hozzá: egyik szebb, mint a másik. „Fogpótlás” az exponált helyeken A fejlődés ellenére akad még tennivaló jócskán és cikkünkkel a városrendezés, a szervezői munka, afoghíjak pótlása néhány problémáját kívánjuk érinteni azzal a céllal, hogy a vitás kérdések eldöntését segítsük. A Belvárosban számos úgynevezett exponált helyen találunk csúnya tűzfalakat, foghíjakat. Például a Kossuth Lajos téren, a Parlament tőszomszédságában is. Néhány évvel ezelőtt a Földalatti Gyorsvasút három itteni munkahelye közül itt működött az építésvezetőség. Utóbb raktár céljára használták a földszintes felvonulási épületeket, jelenleg pedig a Fővárosi Autóbuszüzem baleseti és oktatási osztálya dolgozik a terjedelmes telepen. A Parlament és a Kossuth Lajos tér társadalmi életünk fontos eseményeinek színhelye, a fővárost felkereső hazai és külföldi turisták, vendégek számára rendszeresített városnéző séták gyújtópontja. A tér déli oldalán a komor tűzfalak, a telket átfogó festett téglakerítés sokat ront a városképen. El kellene végre dönteni, a nagy telekre milyen épület kerüljön, reprezentatív irodaház, minisztériumi épület, vagy a környezetbe is jól beillő lakóház. E körül már évek óta vitáznak. Tudomásunk szerint az illetékes hatóság már számos intézménynek felkínálta, de érdemleges válasz nem érkezett az igénybevételre. Sporttelep a Belvárosban Néhány lépéssel odébb, a Duna-parton, a Széchenyi rakpart, a Széchenyi utca és az Akadémia utca által határolt üres telken tavasz óta folyik az építkezés. Az ÉM 42. számú Állami Építőipari Vállalat hétemeletes H-alakú épületben 140 öröklakást épít. Ezzel az épülettel eltűnik a Széchenyi rakparton az utolsó foghíj. Az Akadémia utca, az Arany János utca és a Tüköry utca a Belváros területre legnagyobb beépítetlen telkét fogja közre. Egy ósdi fabarakk dísztelenkedik rajta és az üres telket évek óta sportpályának használják az Élelmezésügyi Minisztérium dolgozói. Az ostrom utáni nagytakarítás alkalmával a környék minden törmelékét a rogyadozó-málló téglafalak között halmozták fel. Mielőbb fel kellene tárni, mi van a röplabda- és teniszpályák vörös salakja alatt, és hozzá kellene fogni az építkezéshez. A Roosevelt téren van a Belváros egyik nagy »foghíjgyűjteménye«. A Vigyázó és Zrínyi utca üres telkén épül fel, az eddigi elgondolások szerint, az Országos Tervhivatal új székháza. Nincsen döntés viszont arról, hogy a Dorottya utca és az Apáczai Csere János utca közötti telekre — a volt Triesti Lloyd épülete helyére — mi kerül. Néhány évvel ezelőtt szabadtéri mozi építését kezdték volna meg, de mire az építőanyag-felvonulás befejeződött, a mozi építését is leállították. Van olyan elgondolás, hogy az új Nemzeti Színház itt kap helyet. Prágában a Nemzeti Színház ugyancsak folyópartra néz. Az ötletet meg kellene vitatni. Az új telefonközpont helye A Belváros egyik nagy forgalmú csomópontján, a Martinnel téren — azelőtt Szervita tér —, a Fehérhajó utca és a Biermann István utca között nagy terület »ásítozik«, egyik részét átmenetileg parkosították. Az egyik oldalról a teret határoló tűzfal arról híres, hogy gyakran kell "■kozmetikázni«, vakolni, festeni a csőrepedések okozta terjedelmes vízfolt-rongálódások miatt. Ez a nagy telek is várja a beépítést. A jogos igénylő a Posta. A közeli Főposta telefonközpontja már annyira a dugig-e télített, hogy egyetlen új telefon-igénylést nem tudnak teljesíteni. Az öreg Főposta látja el a Lánchíd, József Attila utca, Kiskörút, Tolbuhin körút által bezárt terület telefonforgalmát. A vállalatok, intézmények és magánosok évek óta ostrom alatt tartják kérelmükkel a postát, a kéréseket azonban csak új telefonközpont építése után tudják teljesíteni. A tervek szerint a Martineli térre kerül az új telefonközpont, így azután a régi épületben a távírda hivatalt lehetne bővíteni. A Posta és a telefonigénylők számára tehát létkérdés, hogy a Martinelli téren az új telefonközpont minél hamarabb megépüljön. Vita öt méter sáv körül Takaratlan tűzfal csúfítja a Szent István tér egyik részét, ahol a vizsgálatok szerint 16 lakást kellene lebontani, hogy a rendelkezésre álló területet gazdaságosan beépíthessék. Bontásra természetesen gondolni sem lehet, amíg a fővárosban ilyen nagyfokú a Lakáshiány. A József nádor téren, szemben a Pénzügyminisztérim épületével, jelenleg parkolási célra szolgál egy nagyobb telek, amelyet három oldalról tűzfal "ékít". A telek tőszomszédságában van a Legújabbkori Történeti Múzeum egy műemléképületben. A tűzfalak eltüntetése, a telek beépítése már régebben felmerült. A helyes lépést azonban megakasztotta egy érdekes vita. Az Országos Takarékpénztár öröklakásos, a környezetbe szépen beilleszkedő ház tervezésére adott megbízást. Közben felmerült az a kívánság, hogy a műemléképület és az új lakóház között öt méter széles beépítetlen terület maradjon, hogy a műemléképületjobban kiugorjon k a környezetből. Ez az időközben felmerült kívánság természetesen elodázza a tervezési munkát, amely meg is akadt, holott ellenkező esetben már az idén megindult volna az építkezés. Az OTP kedvezőtlennek tartja az öt méterrel kisebbített telket, jogosan arra hivatkozik, minden talpalatnyi helyet ki kell használni, ez népgazdasági érdek is. Másrészt az öt méter sávval a műemléképület tűzfala megmarad. Ha már a vitánál tartunk, el kell mondanunk, hogy különböző szervek gyakran másként vélekednek a foghíjakról, a tűzfalakról. Az OTP címjegyzéket kap a beépíthető foghíjas telkekről. A közönség általában a következő sorrendet szereti az öröklakások kiválasztásánál: Buda, Duna-part, Belváros, Városliget. Vannak olyan foghíjas telkek a Belvárosban is, amelyeket helyes lenne az OTP- nek öröklakások céljából átengedni, hiszen a foghíjak az állami segítséggel épített öröklakások révén hamarabb eltűnnek, mintha megvárják, amíg valamely állami intézmény jelentkezik építkezési szándékával. Helyeseljük azt a tervet, hogy a Calvin tér és Kecskeméti utca sarkán, a Városkapu telken OTP lakóháztömb épüljön. Végre eltűnik a városképet zavaró színfolt. Építészek, iparművészek elrettentő példaként szokták emlegetni ezt a szórakozóhelyet, pontosabban, kiemelkedően ízléstelen "dekorációit": a falakba épített zöld csempe-mozaikot, a fából kialakított görög oszlopokat a színpad két oldalán. A tűzfalaknak a városkép szempontjából elfogadható átalakítására már különböző javaslatokat tettek és ezek közül figyelemre méltónak tartjuk Hofer Miklósnak, a Középülettervező Vállalat fiatal építészmérnökének kezdeményezését. A Kecskeméti utca, Magyar utca és Múzeum körút között kb. 40 méter hosszú és 20 méter magas tűzfal zárja le a kis parkosított telket. A négy- és ötemeletes bérházban az udvari lakások két szobája között 10 méter hosszú és 2 méter széles sötét folyosó van. A fiatal építészmérnök a tűzfalat úgy kívánja eltüntetni, hogy a lakóknak is hasznuk legyen belőle. A tűzfal elé, a tér felől könnyebb vasbeton szerkezetből homlokzati loggiát tervez. Ily módon a Calvin térre ablakok, erkélyek nyílnak majd, a sötét összekötő »zsákok« kinyílnak. A tűzfal elé erkély szélességű épületrész kerül. A sima falat színben összehangolja a két öreg házzal, jellegében az új rész korszerű lesz. A javaslatot jónak tartjuk és követendő példának más helyekre, ahol a tűzfalat meg akarják szüntetni. Vig István Magyar Nemzet Tizenöét százalékkal növekedett a nemzetközi telefonforgalom A nemzetközi telefonforgalom három év alatt 15 százalékkal növekedett. A posta az európai országokon kívül a világ minden táján 86 országgal tart fenn összeköttetést, a többi között Vietnammal, Peruval, Tanganyikával, Venezuelával is rendszeres forgalmat bonyolítunk le. A posta adatai alapján Európában Ausztriával, Csehszlovákiával, az NSZK-val, tengerentúl pedig az USÁ-val, Kanadával, Kínával és Kubával beszélgetnek a legtöbbet. ityty sorttyés kis ablak panaszai Tessék megengedni, hogy bemutatkozzam: Kétszárnyú Kis Ablak vagyok. Egészen az emlékezetes júliusi viharig jó egészségnek örvendtem, akkor azonban bevágott az a csúnya szél, és az egyik táblácskám kitört. Nagyon helyes kicsi tábla volt, 36X57 cm nagyságú. Hiú ablak vagyok, tehát kozmetikáztatni akartam ezt a szépséghibát. Megkértem a gazdámat, hogy tétessen belém új üveget. A gazdám hajlott is a jó szóra, kikereste a telefonkönyvből az Üveges KTSZ legközelebbi fiókjának számát, és felhívta őket. Azt javasolták, vigyen le engem a Nefelejts utcai üzletükbe, ott két nap alatt rendbehoznak, és akkor gyógyultan hazavihet. Gazdám azonban azt válaszolta, hogy nem szeret rétikus helyett ablakkeretet vinni a hóna alatt, inkább jöjjön el a szakember a lakásunkra, és gyógyítson meg engem helyben. Azt felelték, hogy arról is lehet szó, fáradjon be az irodájukba, szurkolja le az üvegezésért járó összeget, és ez esetben ők 8—10 napon belül felkeresnek engem a lakásban, és belémvágják a szép új üveget. A gazdám azt mondta, hogy rendben van, július 31-én odament, fizetett, és kezdte várni az Üveges KTSZ szakemberét. A lakásban minden délelőtt ügyeletet tartott a család valamelyik tagja, és reményekkel eltelve leste az üvegesek mesterének eljövetelét. De az csak váratott magára. Két hét után gazdám megunta a dolgot, és telefonált a Nefelejts utcai cégnek. Ott kijelentették, hogy reklamálni nem náluk kell, hanem egy más számon, a Paszpartukészítőnél (hogy az mi fán terem, azt a gazdám nem közölte velem). Felhívta, mire azt válaszolták, hogy a munkalapot és az üvegtáblát kiadták már a szakembernek, várjunk türelemmel. Vártunk. De gazdámék már nagyon unták, hogy szüntelenül a lakásban rostokoljanak énmiattam, és augusztus 17-én felhívták a KTSZ központját. Ott egy bájos női hang feljegyezte minden adatunkat, és azt csicseregte a telefonba, hogy kivizsgálja a dolgot, azután visszahív bennünket. Ma már 23-a van, de a hölgy még mindig nem hívott vissza, az üveges nem jött, és én itt állok összetörtén. Csak azt nem értem, ha annyi sok munkája van a KTSZ-nek, hogy három hét sem elég egynek az elvégzésére, akkor miért hirdeti most is az újságban, hogy a lakossági építkezések üvegezésénél soronkívüli kiszolgálás"? Az idézet szószerinti, a gazdám az újságból olvasta fel nekem. És hogy minden panaszom megfelel a valóságnak, azt aláírásával hitelesíti a gazdám: Szirmai Marianne Negyven falut villamosítottak az idén A villamosenergia iparág őszi-téli felkészüléséről tárgyalt a Nehézipari Minisztérium kollégiuma A Nehézipari Minisztérium kollégiuma kedden megvitatta a villamosenergia iparág 1961/62. évi őszi-téli időszakra való felkészülésének tervezetét A tavalyi csúcshoz képest az idén decemberben hideg idő esetén körülbelül 120 megawatt teljesítménytöbbletre lesz szükség. Erről az új erőművek új gépegységeinek üzembehelyezésével és a nagyjavítások gyors befejezésével gondoskodnak. A kollégium megtárgyalta a tárca első félévi kereskedelmi tevékenységét és beruházási munkáját. A minisztérium az első félévi termelési előirányzatot 540 millió forinttal túlszárnyalta és ezzel az éves terv több mint 50 százalékát már teljesítette. A termelékenység növekedése jelentős a villamosenergia-iparban és a vegyiparban. A gyógyszeripar, a bauxitbányászat, a kőolajfeldolgozó ipar, a fotokémiai ipar, az egyéb nehéz- és szerves vegyipar, az érc- és ásványbányászat, valamint a bányagépgyártás túlteljesítette exporttervét. A minisztérium első félévi beruházási tervét 40,9 százalékra teljesítette. Az energiaipar 41 falu és 227 tsz villamosítását fejezte be az első félévben. 15 Új, kettős kereskedelmi vámtarifa gazdasági érdekeink védelmében Kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban Nyerges János, az államközi főosztály helyettes vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az új kereskedelmi vámtarifáról szóló kormányrendeletről. A szeptember elsején életbe lépő rendelet kizárólag a külkereskedelmi vállalatok által behozott árucikkekre terjed ki és nem érinti a lakosságot, sem a külföldről hozott tárgyak, sem a külföldről kapott ajándékok vámolásánál. Az új kormányrendelet azért vált szükségessé — mondotta Nyerges János —, mert noha áruforgalmunk nőtt a nyugat-európai országokkal, gyártmányaink keresettek ott, a nyugat-európai zárt gazdasági csoportosulások mégis megkülönböztető kereskedelem- és vámpolitikát alkalmaznak Magyarországgal és a többi szocialista országgal szemben. Nem adják meg ugyanazokat a kedvezményeket, mint a zárt csoportosulásokba tömörült országoknak. Három—hétmillió dollárra becsülhető az az öszszeg, amit külkereskedelmünk csupán 1961-ben a megkülönböztető kereskedelem- és vámpolitika miatt veszít. Az új rendelet értelmében a külkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben kettős vámtarifát állapít meg, vagyis a minimális vámot alkalmazza azoknak az országoknak az áruinál, amelyek velünk szemben is érvényesítik a feltétel és korlátozás nélküli legnagyobb kedvezmény elvét. A rendelet számos cikk vámját szabályozza, hogy ezáltal elérhessük: a magyar áruk a világpiacon a többi ország gyártmányával azonos körülmények között versenyezhessenek. Nyugat- Európában most ugyanis általában 30 százalékkal alacsonyabb vámtételeket szabnak egymásnak a közös piac és az európai szabadkereskedelmi társulás országai. A magyar vágómarha bevitelét például Franciaországban 31,5 százalékos vámmal sújtják, míg a közös piacon belüli országoknak egyáltalán nem kell erre a cikkre vámot fizetniük. Az új kettős vámtarifa gyakorlati alkalmazására a nyugat-európai zárt gazdasági csoportulások országaival szemben csak akkor kerül sor, ha tárgyalásokon nem sikerül megoldani a vitás vámproblémákat. Eddigi megállapodásainkat nem mondjuk fel — Franciaországgal például továbbra is érvényben maradnak az 1926-ban kötött kereskedelmi szerződésben foglalt szerződéses vámtételek —, mert tiszteletben tartjuk a szerződés rendelkezéseit, de ugyanezt a szerződő partnerektől is elvárjuk. Az új vámrendeletet ismertettük az Európai Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén és érvénybe lépéséről jegyzékben értesítjük a nyugat-európai országok budapesti kereskedelmi tanácsosait — mondotta befejezésül Nyerges János. „Újsághallgatók“ között Értékes kísérlet eredményének voltunk tanúi kedden a MÚOSZ székházában: bemutatták a Hangos Újság kísérleti számát. Az előzményekről annyit, hogy három évvel ezelőtt a francia Sonorama jelentkezett olyan újságként, amely mellékletül hangosrészt közölt műanyag hanglemezeken. A beszélő írás álmát közelítette meg a Synchroreader, japán találmány, amely egyidőben olvasható és hallható újságot produkál. Megszólaltatásához azonban különlegesen drága gép szükséges. Ritter Aladár, az Esti Hírlap tördelőszerkesztője, Vázsonyi József postamérnökkel és számos technikai munkatárssal olyan eljárást kísérletezett ki, amely egyesíti a klasszikus újságot és a hangot. A Hangos Újság lényege: újságpapír műanyagborítású részére nyomtatják a hangot. A bemutató részvevői az első 32 oldalas kísérleti számot hallgatták meg, illetve olvasták el. Ebben több, mint egy órányi felvétel van, amelyet bármely 33 1/3 fordulatra beállítható lemezjátszón meg lehet szólaltatni. A kísérleti számban riport, konferansz, házihangverseny és egyéb műsorszámok szerepeltek, a lejátszott hang minősége igen jó volt. Mint a Hangos Újság feltalálói elmondották, lehetőség van arra, hogy havonta egyszer 48 oldalas magazint jelentessenek meg, több mint egyórás hangidővel, körülbelül 60 forintos áron. A bemutatón felszólalt öveges József Kossuth-díjas professzor a pedagógiában jósolt jövőt az újságnak; a művelődési otthonokban ugyancsak használható lenne, esetleg diafilmmel összekapcsolva. N. I. Több millió forint értékben gépeket kaptak a kohó- és gépipari technikumok A kohó- és gépipari technikumok és diákotthonok igazgatói Pécsett kétnapos értekezletet tartottak. A múlt év eredményeit és az új tanév feladatait beszélték meg. Oláh János, a Kohó- és Gépipari Minisztérium oktatási osztályvezetője beszámolójában a többi között elmondotta, hogy a múlt évben új, korszerű tanterveket dolgoztak ki. A tantervek megvalósítására több millió forint értékű gépet és egyéb berendezést juttattak az iskolának.