Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)

1961-08-23 / 199. szám

8 ■ e r d a, 1961. augusztus 23. MagyarNemzet J5 TŰZFALAK ÉS FOGHÍJAK Bántónak nevezte egyik építőművészünk azokat a há­borús sebhelyeket, amelyek fővárosunk egyes kerületeiben tűzfalak és foghíjak formá­jában rontják a városképet. Kétségtelen, a csupasz tűz­falak és a romépületek helyén tátongó üres telkek eléggé visszataszítóak, de az is örven­detes tény, hogy az utóbbi négy év alatt sok háborús heg eltűnt, például a Mártírok út­ján ízléses lakóházakat emel­tek és tegyük hozzá: egyik szebb, mint a másik. „Fogpótlás” az exponált helyeken A fejlődés ellenére akad még tennivaló jócskán és cik­künkkel a városrendezés, a szervezői munka, a 'foghíjak pótlása néhány problémáját kívánjuk érinteni azzal a cél­lal, hogy a vitás kérdések el­döntését segítsük. A Belvárosban számos úgy­nevezett exponált helyen talá­lunk csúnya tűzfalakat, foghí­jakat. Például a Kossuth La­jos téren, a Parlament tő- szomszédságában is. Néhány évvel ezelőtt a Földalatti Gyorsvasút három itteni mun­kahelye közül itt működött az építésvezetőség. Utóbb rak­tár céljára használták a föld­szintes felvonulási épületeket, jelenleg pedig a Fővárosi Autóbuszüzem baleseti és ok­tatási osztálya dolgozik a ter­jedelmes telepen. A Parla­ment és a Kossuth Lajos tér társadalmi életünk fontos ese­ményeinek színhelye, a fővá­rost felkereső hazai és kül­földi turisták, vendégek szá­mára rendszeresített városné­ző séták gyújtópontja. A tér déli oldalán a komor tűzfa­lak, a telket átfogó festett téglakerítés sokat ront a vá­rosképen. El kellene végre dönteni, a nagy telekre mi­lyen épület kerüljön, repre­zentatív irodaház, minisztériu­mi épület, vagy a környezetbe is jól beillő lakóház. E körül már évek óta vitáznak. Tudo­másunk szerint az illetékes hatóság már számos intéz­ménynek felkínálta, de ér­demleges válasz nem érkezett az igénybevételre. Sporttelep a Belvárosban Néhány lépéssel odébb, a Duna-partan, a Széchenyi rak­part, a Széchenyi utca és az Akadémia utca által határolt üres telken tavasz óta folyik az építkezés. Az ÉM 42. szá­mú Állami Építőipari Vállalat hétemeletes H-alakú épület­ben 140 öröklakást épít. Ezzel az épülettel eltűnik a Szé­chenyi rakparton az utolsó foghíj. Az Akadémia utca, az Arany János utca és a Tü- köry utca a Belváros terület­re legnagyobb beépítetlen tel­két fogja közre. Egy ósdi fa­barakk dísztelenkedik rajta és az üres telket évek óta sport­pályának használják az Élel­mezésügyi Minisztérium dol­gozói. Az ostrom utáni nagy- takarítás alkalmával a kör­nyék minden törmelékét a ro- gyadozó-málló téglafalak kö­zött halmozták fel. Mielőbb fel kellene tárni: ml van a röplabda- és teniszpályák vörös salakja alatt, és hozzá kellene fogni az építkezéshez. A Roosevelt téren van a Belváros egyik nagy »foghij- gyüjteménye«. A Vigyázó és Zrínyi utca üres telkén épül fel, az eddigi elgondolások szerint, az Országos Tervhi­vatal új székháza. Nincsen döntés viszont arról, hogy a Dorottya utca és az Apáczai Csere János utca közötti te­lekre — a volt Triesti Lloyd épülete helyére — mi kerül. Néhány évvel ezelőtt szabad­téri mozi építését kezdték volna meg, de mire az építő­anyag-felvonulás befejeződött, a mozi építését is leállították. Van olyan elgondolás, hogy az új Nemzeti Színház itt kap helyet. Prágában a Nem­zeti Színház ugyancsak folyó­partra néz. Az ötletet meg kellene vitatni. Az új telefonközpont helye A Belváros egyik nagy for­galmú csomópontján, a Mar- tinneli téren — azelőtt Szer­vita tér —, a Fehérhajó utca és a Biermann István utca között nagy terület »ásítozik«, egyik részét átmenetileg par­kosították. Az egyik oldalról a teret határoló tűzfal arról híres, hogy gyakran kell "■koz­metikázni«, vakolni, festeni a csőrepedések okozta terjedel­mes vízfoit-rongálódások miatt. Ez a nagy telek is vár­ja a beépítést. A jogos igény­lő a Posta. A közeli Főposta telefonközpontja már annyira »dugig-“ télített, hogy egyetlen új telefon-igéhylést nem tud­nak teljesíteni. Az öreg Fő­posta látja el a Lánchíd, Jó­zsef Attila utca, Kiskörút, Tolbuhin körút által bezárt terület telefonforgalmát. A vállalatok, intézmények és magánosok évek óta ostrom alatt tartják kérelmükkel a postát, a kéréseket azonban csak új telefonközpont építé­se után tudják teljesíteni. A | tervek szerint a Martinéin térre kerül az új telefonköz­pont, így azután a régi épü­letben a távírda hivatalt le­hetne bővíteni. A Posta és a telefonigénylők számára tehát létkérdés, hogy a Martinelli téren az új telefonközpont minél hamarabb megépüljön. Vita öt méter sáv körül Takaratlan tűzfal csúfítja a Szent István tér egyik részét, ahol a vizsgálatok szerint 16 lakást kellene lebontani, hogy a rendelkezésre álló területet gazdaságosan beépíthessék. Bontásra természetesen gon­dolni sem lehet, amíg a fő­városban ilyen nagyfokú a Lakáshiány. A József nádor téren, szemben a Pénzügymi- nisztérim épületével, jelenleg parkolási célra szolgál egy nagyobb telek, amelyet három oldalról tűzfal "ékít". A telek tőszomszédságában van a Legújabbkori Történeti Mú­zeum egy műemléképületben. A tűzfalak eltüntetése, a telek beépítése már régebben fel­merült. A helyes lépést azon­ban megakasztotta egy érde­kes vita. Az Országos Taka­rékpénztár öröklakásos, a környezetbe szépen beillesz­kedő ház tervezésére adott megbízást. Közben felmerült az a kívánság, hogy a műem­léképület és az új lakóház között öt méter széles beépí­tetlen terület maradjon, hogy a műemléképület »jobban ki- ugorjon*> a környezetből. Ez az időközben felmerült kíván­ság természetesen elodázza a tervezési munkát, amely meg is akadt, holott ellenkező eset­ben már az idén megindult volna az építkezés. Az OTP kedvezőtlennek tartja az öt méterrel kisebbített telket, jogosan arra hivatkozik, min­den talpalatnyi helyet ki kell használni, ez népgazdasági ér­dek is. Másrészt az ötméter sávval a műemléképület' tűz­fala megmarad. Ha már a vitánál tartunk, el kell mondanunk, hogy kü­lönböző szervek gyakran más­ként vélekednek a foghíjak­ról, a tűzfalakról. Az OTP címjegyzéket kap a beépíthe­tő foghíjas telkekről. A kö­zönség általában a következő sorrendet szereti az öröklaká­sok kiválasztásánál: Buda, Duna-part, Belváros, Városli­get. Vannak olyan foghíjas telkek a Belvárosban is, ame­lyeket helyes lenne az OTP- nek öröklakások céljából át­engedni, hiszen a foghíjak az állami segítséggel épített öröklakások révén hamarabb eltűnnek, mintha megvárják, amíg valamely állami intéz­mény jelentkezik építkezési szándékával. Helyeseljük azt a tervet, hogy a Calvin tér és Kecske­méti utca sarkán, a Városka­pu telken OTP lakóháztömb épüljön. Végre eltűnik a vá­rosképet zavaró színfolt. Épí­tészek, iparművészek elretten­tő példaként szokták emleget­ni ezt a szórakozóhelyet, pon­tosabban, kiemelkedően ízlés­telen "dekorációit": a falakba épített zöld csempe-mozaikot, a fából kialakított görög osz­lopokat a színpad két olda­lán. A tűzfalaknak a városkép szempontjából elfogadható át­alakítására már különböző javaslatokat tettek és ezek közül figyelemre méltónak tartjuk Hófer Miklósnak, a Középülettervező Vállalat fia­tal építészmérnökének kezde­ményezését. A Kecskeméti ut­ca, Magyar utca és Múzeum körút között kb. 40 méter hosszú és 20 méter magas tűzfal zárja le a kis parkosí­tott telket. A négy- és öteme­letes bérházban az udvari la­kások két szobája között 10 méter hosszú és 2 méter szé­les sötét folyosó van. A fiatal építészmérnök a tűzfalat úgy kívánja eltüntetni, hogy a la­kóknak is hasznuk legyen be­lőle. A tűzfal elé, a tér felől könnyebb vasbeton szerkezet­ből homlokzati loggiát tervez. Ily módon a Calvin térre ab­lakok, erkélyek nyílnak majd, a sötét összekötő »zsákok« ki­nyílnak. A tűzfal elé erkély szélességű épületrész kerül. A sima falat színben összehan­golja a két öreg házzal, jel­legében az új rész korszerű lesz. A javaslatot jónak tart­juk és követendő példának más helyekre, ahol a tűzfalat meg akarj ált szüntetni. Vig István A Nehézipari Minisztérium kollégiuma kedden megvitatta a villamosenergia iparág 1961/62. évi őszi-téli idő­szakra való felkészülésének tervezetét A tavalyi csúcshoz képest az idén decemberben hideg idő esetén körülbelül 120 megawatt teljesítménytöbblet­re lesz szükség. Erről az új erőművek új gépegységeinek üzembehelyezésével és a nagy­javítások gyors befejezésével gondoskodnak. A kollégium megtárgyalta a tárca első félévi kereskedelmi tevékenységét és beruházási munkáját. A minisztérium az első félévi termelési előirány­zatot 540 millió forinttal túl­Tfzencft százalékkal növekedett a nemzetközi telefonforgalom A nemzetközi telefonforga­lom három év alatt 15 száza­lékkal növekedett. A posta az európai országokon kívül a vi­lág minden táján 86 országgal tart fenn összeköttetést: a többi között Vietnammal, Pe­ruval, Tanganyikával, Vene­zuelával is rendszeres forgal­mat bonyolítunk le. A posta adatai alapján Európában Ausztriával, Csehszlovákiával, az NSZK-val, tengerentúl pe­dig az USÁ-val, Kanadával, Kínával és Kubával beszélget­nek a legtöbbet. szárnyalta és ezzel az éves terv több mint 50 százalékát már teljesítette. A termelékenység növekedése jelentős a villa- mosenergia-iparban és a vegy­iparban. A gyógyszeripar, a bauxitbányászat, a kőolaj feldolgozó ipar, a fotokémiai ipar, az egyéb nehéz- és szer­ves vegyipar, az érc- és ás­ványbányászat, valamint a bányagépgyártás túlteljesítet­te exporttervét. A minisztérium első félévi beruházási tervét 40,9 száza­lékra teljesítette. Az energia­ipar 41 falu és 227 tsz villamo­sítását fejezte be az első fél­évben. ityty sozttyéMf kis ablak panaszai Tessék megengedni, hogy bemutatkozzam: Kétszár­nyú Kis Ablak vagyok. Egészen az emlékezetes jú­liusi viharig jó egészség­nek örvendtem, akkor azonban bevágott az a csú­nya szél, és az egyik táb­lácskám kitört. Nagyon helyes kicsi tábla volt, 36X57 cm nagyságú. Hiú ablak vagyok, tehát koz- metikáztatni akartam ezt a szépséghibát. Megkértem a gazdámat, hogy tétessen belém új üveget. A gaz­dám hajlott is a jó szóra, kikereste a telefonkönyv­ből az Üveges KTSZ leg­közelebbi fiókjának számát, és felhívta őket. Azt java­solták, vigyen le engem a Nefelejts utcai üzletükbe, ott két nap alatt rendbe­hoznak, és akkor gyógyul­tan hazavihet. Gazdám azonban azt válaszolta, hogy nem szeret rétikul helyett ablakkeretet vinni a hóna alatt, inkább jöj­jön el a szakember a laká­sunkra, és gyógyítson meg engem helyben. Azt felel­ték, hogy arról is lehet szó, fáradjon be az irodájukba, szurkolja le az üvegezésért járó összeget, és ez eset­ben ők 8—10 napon belül felkeresnek engem a la­kásban, és belémvágják a szép új üveget. A gazdám azt mondta, hogy rendben van, július 31-én odament, fizetett, és kezdte várni az Üveges KTSZ szakemberét. A lakásban minden dél­előtt ügyeletet tartott a család valamelyik tagja, és reményekkel eltelve leste az üvegesek mesterének el­jövetelét. De az csak vára­tott magára. Két hét után gazdám megunta a dolgot, és telefonált a Nefelejts utcai cégnek. Ott kijelen­tették, hogy reklamálni nem náluk kell, hanem egy más számon, a Paszpartu- készítönél (hogy az mi fán terem, azt a gazdám nem kö­zölte velem). Felhívta, mi­re azt válaszolták, hogy a munkalapot és az üvegtáb­lát kiadták már a szakem­bernek, várjunk türelem­mel. Vártunk. De gazdámék már na­gyon unták, hogy szüntele­nül a lakásban rostokolja­nak énmiattam, és augusz­tus 17-én felhívták a KTSZ központját. Ott egy bájos női hang feljegyez­te minden adatunkat, és azt csicseregte a telefonba, hogy kivizsgálja a dolgot, azután visszahív bennün­ket. Ma már 23-a van, de a hölgy még mindig nem hi­vott vissza, az üveges nem jött, és én itt állok össze­történ. Csak azt nem értem, ha annyi sok munkája van a KTSZ-nek, hogy három hét sem elég egynek az el­végzésére, akkor miért hir­deti most is az újságban, hogy »lakossági építkezé­sek üvegezésénél soron- kívüli kiszolgálás"? Az idé­zet szószerinti, a gazdám az újságból olvasta fel ne­kem. És hogy minden pana­szom megfelel a valóság­nak, azt aláírásával hitele­síti a gazdám: Szirmai Marianne Negyven falut villamosítottak az idén A villamosenergia iparág őszi-téli felkészüléséről tárgyalt a Nehézipari Minisztérium kollégiuma Uj, kettős kereskedelmi vámtarifa gazdasági érdekeink védelmében Kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban Nyerges Já­nos, az államközi főosztály helyettes vezetője tájékoztat­ta a sajtó képviselőit az új kereskedelmi vámtarifáról szóló kormányrendeletről. A szeptember elsején életbe lé­pő rendelet kizárólag a kül­kereskedelmi vállalatok által behozott árucikkekre terjed ki és nem érinti a lakosságot, sem a külföldről hozott tár­gyak, sem a külföldről kapott ajándékok vámolásánál. Az új kormányrendelet azért vált szükségessé — mondotta Nyerges János —, mert noha áruforgalmunk nőtt a nyugat-európai orszá­gokkal, gyártmányaink kere­settek ott, a nyugat-európai zárt gazdasági csoportosulá­sok mégis megkülönböztető kereskedelem- és vámpoliti­kát alkalmaznak Magyaror­szággal és a többi szocialista országgal szemben. Nem ad­ják meg ugyanazokat a ked­vezményeket, mint a zárt cso­portosulásokba tömörült or­szágoknak. Három—hétmillió dollárra becsülhető az az ösz- szeg, amit külkereskedelmünk csupán 1961-ben a megkülön­böztető kereskedelem- és vám­politika miatt veszít. Az új rendelet értelmében a külkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben kettős vámtarifát ál­lapít meg, vagyis a minimális vámot alkalmazza azoknak az országoknak az áruinál, ame­lyek velünk szemben is érvé­nyesítik a feltétel és korláto­zás nélküli legnagyobb kedvez­mény elvét. A rendelet szá­mos cikk vámját szabályozza, hogy ezáltal elérhessük: a magyar áruk a világpiacon a többi ország gyártmányával azonos körülmények között versenyezhessenek. Nyugat- Európában most ugyanis álta­lában 30 százalékkal alacso­nyabb vámtételeket szabnak egymásnak a közös piac és az európai szabadkereskedelmi társulás országai. A magyar vágómarha bevitelét például Franciaországban 31,5 száza­lékos vámmal sújtják, míg a közös piacon belüli országok­nak egyáltalán nem kell erre a cikkre vámot fizetniük. Az új kettős vámtarifa gyakorlati alkalmazására a nyugat-európai zárt gazdasá­gi csoportulások országaival szemben csak akkor kerül sor, ha tárgyalásokon nem si­kerül megoldani a vitás vám- problémákat. Eddigi megál­lapodásainkat nem mondjuk fel — Franciaországgal pél­dául továbbra is érvényben maradnak az 1926-ban kötött kereskedelmi szerződésben foglalt szerződéses vámtételek —, mert tiszteletben tartjuk a szerződés rendelkezéseit, de ugyanezt a szerződő partne­rektől is elvárjuk. Az új vám- rendeletet ismertettük az Európai Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén és érvénybe lépéséről jegyzékben értesít­jük a nyugat-európai orszá­gok budapesti kereskedelmi tanácsosait — mondotta befe­jezésül Nyerges János. „Újsághal&gatók“ között Értékes kísérlet eredmé­nyének voltunk tanúi kedden a MUOSZ székházában: bemu­tatták a Hangos Újság kísér­leti számát. Az előzményekről annyit, hogy három évvel ez­előtt a francia Sonorama je­lentkezett olyan újságként, amely mellékletül hangosrészt közölt műanyag hanglemeze­ken. A beszélő írás álmát kö­zelítette meg a Synchrorea- der, japán találmány, amely egyidőben olvasható és hall­ható újságot produkál. Meg­szólaltatásához azonban kü­lönlegesen drága gép szüksé­ges. Ritter Aladár, az Esti Hír­lap tördelőszerkesztője, Vá- zsonyi József postamérnök­kel és számos technikai mun­katárssal olyan eljárást kísér­letezett ki, amely egyesíti a klasszikus újságot és a han­got. A Hangos Újság lénye­ge: újságpapír műanyagborí­tású részére nyomtatják a hangot. A bemutató részvevői az első 32 oldalas kísérleti szá­mot hallgatták meg, illetve olvasták el. Ebben több, mint egy órányi felvétel van, ame­lyet bármely 33 1/3 fordulatra beállítható lemezjátszón meg lehet szólaltatni. A kísérleti számban riport, konferansz, házihangverseny és egyéb műsorszámok szerepeltek, a lejátszott hang minősége igen jó volt. Mint a Hangos Űjság feltalálói elmohdották, lehe­tőség van arra, hogy havonta egyszer 48 oldalas magazint jelentessenek meg, több mint egyórás hangidővel, körülbe­lül 60 forintos áron. A bemutatón felszólalt öve­ges József Kossuth-díjas pro­fesszor a pedagógiában jósolt jövőt az újságnak; a művelő­dési otthonokban ugyancsak használható lenne, esetleg diafilmmel összekapcsolva. N. I. Több millió forint értékben gépeket kaptak a kohó- és gépipari technikumok A kohó- és gépipari tech­nikumok és diákotthonok igazgatói Pécsett kétnapos ér­tekezletet tartottak. A múlt év eredményeit és az új tanév feladatait beszél­ték meg. Oláh János, a Kohó- és Gépipari Minisztérium ok­tatási osztályvezetője beszá­molójában a többi között el­mondotta, hogy a múlt év­ben új, korszerű tanterveket dolgoztak ki. A tanter­vek megvalósítására több mil­lió forint értékű gépet és egyéb berendezést juttattak az iskolának.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék