Magyar Nemzet, 1961. november (17. évfolyam, 259-283. szám)

1961-11-01 / 259. szám

Szerda, 1961. november 1. Fokozódik a feszültség Algériában A NYUGAT-BERLINI HELYZETET, valamint Nyugat- Németország bel- és külpolitikai helyzetét vitatta meg Adenauerral Dowling, az Egyesült Államok bonni nagykö­vete Jóllehet a megbeszélésekről még nem szivárgott ki semmi, a Parlamentarisch-Politischer Pressedienst egyik je­lentéséből következtetni lehet arra, hogy a nyugatnémet kor­mány milyen eszközökkel igyekszik rávenni az Egyesült Ál­lamokat az övezethatárnál végrehajtott provokációk folyta­tására. A jelentés szerint a bonni kormány vállalta, hogy 600—800 millió dollárral járul majd hozzá a “berlini válság következtében megnövekedett amerikai kiadások fedezésé­hez­". Ez az ajánlat Gilpatric amerikai hadiügyminiszter­­helyettes előtt hangzott el. Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok szívesen fogadja ezt az ajánlatot, de korántsem világos, milyen álláspontot foglal majd el végül a Kennedy­­kormányzat a nyugat-berlini helyzetet illetően. Mindenesetre érdekes, hogy több vezető amerikai napilap, így például a New York Herald Tribüne, a Washington Post és más új­ságok nagy teret adnak egy tanulmánynak, amelyet egy tu­dományos intézet az úgynevezett Demokratikus Intézmények Tanulmányozására Alakult Központ adott ki.­­*Az amerikai külpolitika és a Szovjetunió" című tanul­mány megállapítja, hogy »#. Nyugat pozíciója Nyugat-Ber­­linben tarthatatlan katonailag, gazdaságilag és jogilag egy­aránt. Teljes esztelenség status quo-ról beszélni a nyugat­berlini helyzettel kapcsolatban. Az egész nyugati politika — hangoztatja a tanulmány — azon a feltételezésen alapul, hogy szovjet támadás veszélye áll fenn. Ez helytelen és aka­dályozza a tárgyalás lehetőségét a kölcsönös megegyezés és kölcsönös megértés alapján". A tudományos intézmény, amely ezt a tanulmányt készítette, nem túlságosan jelentős, sok száz hasonló működik az Egyesült Államokban. Az a tény azonban, hogy vezető amerikai lapok nagy helyet adnak en­nek a tanulmánynak, az MTI New York-i tudósítója szerint arra enged következtetni: folyik a közvélemény előkészítése arra, hogy tárgyalások kezdődhetnek Nyugat-Berlinnel kap­csolatban. A legutóbbi napokban az amerikai sajtó olyan légkört teremtett ugyanis, amelyben az amerikai közvéle­mény idegenkedéssel fogadná a tárgyalások gondolatát, rádiónyilatkozatban fordult az ország lakosságához. A mi­niszterelnök is­mételten kife­jezte kormány­készségét, hogy hajlandó tárgyalni Franciaor­szággal komoly alapokon. Ad­dig azonban — hangsúlyozta —, míg nem jön létre meg­egyezés, a harc ki fog éle­ződni katonai, politikai és diplomáciai síkon egyaránt. Az algériai miniszterelnök óva intette az országban élő euró­pai telepeseket, ne engedjék magukat őrült kalandokba csalni, melyek — mint mon­dotta — még utódaik jövőjét is bizonytalanná tehetői — fejezte be nyilatkozatát Ben Khedda. Az ultrák új rekordot állí­tottak fel Algírban: a város­ban keddre virradó éjszaka hatvan plasztikbomba rob­bant. Félve az algériai felke­lés hetedik évfordulója alkal­mából rendezendő tüntetések­től és az esetleges összetűzé­sektől, több mint 25 000 kato­na és­­­endőr áll készenlétben. Oranban hat bomba rob­bant, három személy megsé­rült. A televízió helyi adása megszakadt és mintegy fél­órán keresztül az ORS titkos rádióadójának felhívását lehe­tett hallani. A bemondó fel­szólította az algériaikat, hogy szerdán ne mozduljanak ki otthonaikból. Ismeretlen egyének tüzet nyitottak Pelissier francia rendőrbiztos gépkocsijára. A rendőrbiztos meghalt. Hat hó­nap alatt ő volt a negyedik francia rendőrtiszt, aki me­rénylet következtében életét vesztette. A francia minisztertanács André Puget tábornok, a fran­cia légierők tisztjét nevezte ki a fegyveres erők vezérkari fő­nökévé. Párizsban 5000 rohamrend­őrrel erősítették meg a kar­hatalmat, mert az algériaiak felvonulásától tartanak. A francia dolgozók azonban el­határozták, nem­ engedik meg, hogy megismétlődjenek az október 17-i véres események. A CGT, a keresztény és a szocialista szakszervezetek, va­lamint a párizsi diákok szer­vezetei közös felhívásukban kijelentik: a rendőrség esetle­ges újabb fegyveres beavat­kozására a főváros és környé­kének dolgozói azonnal egysé­ges fellépéssel válaszolnak. Az elmúlt huszonnégy óra eseményei azt mutatják, a francia Algéria "hívei" fokoz­ni akarják a feszültséget a november elsejei nemzeti nap előtt. Szovjet jegyzék a finn kormányhoz Moszkvából jelenti a TASZSZ. A szovjet kormány megbízásából Andrej Gromiko külügyminiszter hétfőn Finn­­ország moszkvai nagykövetén keresztül jegyzéket juttatott el a Finn Köztársaság kormá­nyához. A jegyzékben java­solja, hogy­­a Szovjetunió és a Finn Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése értel­mében tartsanak megbeszélé­seket olyan intézkedésekről, amelyek biztosítják a két or­szág határainak védelmét a Nyugat-Németország, illetve a vele szövetséges országok ol­daláról érkező támadással szemben". A jegyzék hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet militaris­ták és revansisták behatolása Észak-Európába és a Balti­tenger medencéjébe, valamint az a törekvésük, hogy ezt a térséget háborús kalandjaik színterévé változtassák, köz­vetlenül sérti a Szovjetunió és a Finn Köztársaság biztonsá­gát. »A bonni hadvezetés külö­nös figyelmet fordít Észak- Európa térségére« — hangzik a jegyzék. A szovjet kormány emlékez­tet rá: Norvégia jogot adott Nyugat-Németországnak arra, hogy területén katonai támasz­pontokat használjon és rak­tárakat építsen a nyugatnémet haditengerészet számára. Ha­sonló jogokat kapott a Bun­­deswehr dán területen is. A jegyzék adatokat sorol fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Németország ka­tonai és politikai tekintetben mind nagyobb erővel hatol be Észak-Európa és a Balti-tenger térségébe. »Észak-Európa és a Balti­tenger térsége, amely hosszú ideig viszonylag nyugodt és békés terület volt, most bele­került a nyugatnémet milita­­rizmus veszélyes háborús ké­szülődéseinek tűzterébe, és mint ilyen, háborús konfliktus potenciális kiinduló pontjává válhat.­ A jegyzék hangsúlyozza, hogy a NATO és elsősorban a nyugatnémet militarizmus észak-európai háborús készü­lődései Norvégia és Dánia kormányának tudtával és tel­jes beleegyezésével folynak. Svédország vezető körei sem tudják kellőképpen értékelni az NSZK észak-európai hábo­rús készülődésének veszélyes­ségét. »A béke megőrzésének ér­dekeitől vezettetve és aggód­va Észak-Európa népeinek sorsáért, a Szovjetunió szük­ségesnek tartja ismételten fi­gyelmeztetni ezeket az orszá­gaikat, szövetségre lépve a nyugatnémet szoldateszkával, akaratuk ellenére kockáztat­ják, hogy a bonni militarista körök bűnös tervei megvaló­sításának és a nyugatnémet tábornokok háborús kalandjá­nak részeseivé válnak. Minisztertanács Helsinkiben, Oslóban Koppenhágában és Stockholmban Helsinkiből jelenti a TASZSZ. A finn kormány kedden ülést tartott s ezen megvitatta azt a jegyzéket, amelyet a Szovjetunió inté­zett Finnországhoz. A Helsin­kiben kiadott hivatalos közle­mény hangoztatja, hogy a kormány és a szakértők foly­tatják a jegyzék tüzetes tanul­mányozását. Karjalainen külügyminisz­tert, aki — mint ismeretes — Kekkonen köztár­sasági elnök kíséretében hivatalos látoga­tást tett az Egyesült Államok­ban, szerdán várják a finn fővárosba. A norvég kormány kedden minisztertanácson foglalkozott a Finnországhoz intézett szov­jet jegyzékkel. A miniszterta­nács után hivatalosan közöl­ték, hogy Norvégia nem kí­ván állást foglalni a jegyzék által felvetett kérdésekben, mert azok elsősorban Finn­országra tartoznak. Kedden minisztertanácsot tartott a dán kormány is és azon foglalkozott a szovjet jegyzékkel. A DPA értesülé­sei szerint feltehető, hogy a dán kormány máris tanács­kozásokat kezdett más skan­dináv országokkal. A svéd kormány kedden rendkívüli m minisztertanácson foglalkozott a jegyzék kérdé­sével. A minisztertanács után Erlander miniszterelnök kije­lentette, hogy kormánya mind­addig nem kíván megjegyzé­seket fűzni a szovjet jegyzék­hez, amíg a finn kormány állást nem foglalt. Svédor­szág­ kormánya — mondotta a miniszterelnök — a legna­gyobb figyelemmel kíséri a szovjet—finn tárgyalások alakulását. Ben Khedda nyilatkozata az algériai helyzetről Hatvan plasztikbomba robbant Algírban Tuniszból jelenti az MTI. Beti Khedda, az algériai ideig­lenes kormány miniszterelnöl­­ke hétfőn az algériai szabad­ságharc megindításának hé­­­­térüik évfordulója alkalmából Ellenforradalmárok felgyújtották a Kubai Dolgozók Palotáját Havannából jelenti az MTI. Szombaton ellenforradalmár szabotőrök felgyújtották Ha­vannában a Kubai Dolgozók Palotáját. A milícia és a mun­kások gyors közbelépésére si­került eloltani a tüzet. Az épület erősen megrongálódott. A gaztett országszerte mély­séges felháborodást keltett. Nemrég fejeződtek be Ku­bában a szakszervezeti veze­tőségválasztások. A választá­sokon körülbelül kétmillió ember vett részt és 95 száza­lékban az egységes nemzeti munkásfront jelöltjeire sza­vaztak. Rafael Trujillo hajlandó lemondani Ciudad Trujillóból jelenti az MTI. Rafael Trujillo tábor­nok, a véres kezű dominikai diktátor fia, aki a dominikai hadsereg vezérkari főnöke, nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint sajtóértekezleten megerősítette azokat a híreket, hogy hajlandó lemondani tisztségéről, ha az Amerikai Államok Szervezete érvényte­leníti a Dominikai Köztársa­sággal szemben alkalmazott gazdasági és politikai szank­ciókat. Mint AFP jelentés közli, a májusban meggyilkolt diktátor fia elismerte, hogy a világ “fejlődött" és régi kor­mányzási módszerek ma már nem alkalmazhatók. Hozzá­fűzte, hogy családjának egyes tagjai Balaguer elnök javas­latára külföldre utaztak a ke­délyei­ lecsillapítása céljából és hogy lehetővé tegyék “egy koalíciós kormány megalakí­tását". Ugyancsak AFP jelen­tés szerint a nemzeti forra­dalmi párt vezetősége távirat­ban követelte a belügyminisz­tertől a politikai gyűlésekre vonatkozó tilalom érvényte­lenítését. Javaslat az ENSZ-ben a Dél-afrikai Köztársaság teljes bojkottálására New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ-közgyűlés hét­fő délutáni, magyar idő sze­rint esti ülésén 69 szavazattal 10 ellenében jóváhagyta a költségvetési bizottságnak azt a javaslatát, amely 20 millió dolláros póthitel kiutalását indítványozza az ENSZ idei kongói tevékenységének fi­nanszírozására. Tizennyolc küldöttség tartózkodott a sza­vazástól. , A közgyűlés ezután áttért a Biztonsági Tanács három új nem állandó tagjának megvá­lasztására. Monzsi Szlim el­nök előzőleg bejelentette, hogy Libéria átengedte mandátu­mának második évét Írország­nak. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a közgyűlés ezt 83 szavazattal jóváhagy­ta. Mint ismeretes, Ecuador, Ceylon és Törökország kétéves mandátuma december 31-én lejár. Ecuador utódjává a köz­gyűlés 96 szavazattal Vene­zuelát, Ceylon utódjává pe­dig 88 szavazattal Ghánát vá­lasztotta meg a Biztonsági Ta­nács nem állandó tagjává. A harmadik megüresedő helyre, Törökország helyére több or­szág pályázott, köztük Romá­nia és a Fülöp-szigetek, mint­hogy a három egymást követő szavazás során egyik jelölt sem kapott a megválasztásá­hoz szükséges és kétharmados többséget jelentő 68 szavaza­tot, az elnök a további sza­vazást elnapolta. Ugyancsak elhalasztották a szavazást a gazdasági és szo­ciális tanács új tagjainak megválasztásánál is. Az Egye­sült Államok, Columbia, Sze­negál és Ausztrália kapott kétharmados szavazattöbbsé­get, de India, Jugoszlávia, Irak és Thaiföld nem. Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságának délután, magyar idő szerint este kilenc órakor kezdődött ülésén kilenc afrikai ország és Irak határozati javaslatot terjesztett elő. Ebben indítvá­nyozza a dél-afrikai fajüldö­zés megvitatását a Biztonsági Tanácsban, amely a Dél-afri­kai Köztársaságnak az ENSZ- ből való kizárásához vezethet. A javaslat a többi között a diplomáciai kapcsolatok meg­­szakítását, a Dél-afrikai Köz­társaság gazdasági bojkottálá­sát és a nemzetközi légiforga­lomból való kizárását ajánlja. K­atonai intézkedések bejelentése az angol királynő trónbeszédében Londonból jelenti az MTI. II. Erzsébet angol királynő kedden trónbeszédet mondott és ezzel megnyitotta a par­lament új ülésszakát. Jelezte, hogy törvényjavaslat készül a sorköteleseik rendes szolgálati idejének hat hónappal való meghosszabbításáról, valamint a tartalékosok fél évre való behívásáról. A továbbiakban kijelentette, hogy kormánya a berlini kérdés tárgyalások útján való megoldására tö­rekszik. Támogatja az ENSZ jelenlegi felépítését, nagy je­lentőséget tulajdonít Anglia NATO-tagságának és az an­gol—amerikai szoros kapcso­latok fennjartásának s Frankfurt, október 31. A guillotin áll és áldozatra vár, az emelvény előtt kevé­­lyen álldogáló Adenauert pe­dig Erich Mende imára kul­csolt kézzel kénleli: “Nem kí­vánok mást, csak egyetlen fejet, csupán egy icipici kis fejecskét." A Deutsche Zei­tung karikaturistája aligha gondolta, hogy alig egy-két nappal a szellemes rajz meg­jelenése után a fejecske va­lóban belehull a fűrészporos kosárba. A hétfői koalíciós tárgyalások után az esti órák­ban hivatalos helyen közöl­ték, hogy Brentano visszalé­pett a külügyminisztérium ve­zetésétől és Adenauer új, de legutolsó kormányában nem kíván szerepet vállalni. Bren­tano lemondó levele állító­lag már legalább egy hete a kancellár fiókjában hever, de Adenauer mindezideig bízott benne, hogy külügyminisztere fejét megmenti. A Szabad Demokrata Párttal kötött koa­líciós megállapodás felrúgásá­val azonban a kancellár oly­annyira túlfeszítette a húrt, hogy konokságát saját pártjá­ban is kezdték megelégelni. Egyszóval elérkezett a pil­lanat, amikor már csak “em­beráldozat" segítségével lehe­tett újra alapot teremteni a koalíciós tárgyalások folytatá­sához. Mint a Frankfurter Rundschau címében írja, Adenauer lemondott külügy­miniszteréről, hogy megment­hesse saját hatalmát. “A kül­ügyminisztert menesztetté le, mert ez volt az ára az Aden­auer—Mende féle koalíció ösz­­szetákolásának. Miként Ábra­­hám feláldozta fiát, Izsákot, ugyanúgy a hatalomért min­denre kész Adenauer veszni hagyta megbízható támaszát, Brentanót. De míg Izsák vé­gül megmenekült, Brentanón már senki sem segíthet" — írja Conrad Ahlers, a Frank­furter Rundschauban. Brentano visszavonulásáról a vélemények erősen meg­oszlanak. Hallani olyan néze­teket, hogy ez a lépés el­mozdítja a holtpontról a kor­mányalakítási tárgyalásokat, amelyeknek elhúzódása a bé­keszerződéssel és Nyugat-Ber­linnel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások, s előbb-utóbb el­következő fontos döntések idő­szakában érezhetően gyengíti a bonni állam súlyát a nyu­gati szövetségi rendszerben. Hallatszanak azonban olyan hangok is, hogy vajon Bren­tano kiválása a kormányból nem kelti-e azt a látszatot, mintha a bonni kormány kül­politikai vonala változóban lenne, márpedig Adenauer környezetében nagy fontossá­got tulajdonítanak éppen a jelen helyzetben a külpoliti­kai vonal változatlanságának. Ezt a látszatot támasztja alá Brentano lemondó levelének egyik passzusa. A külügymi­niszter lemondása legfőbb okául azt hozta fel, hogy nem élvezi a leendő koalíciós part­ner, az FDP bizalmát, és hoz­zátette: természetesen a sze­mélye elleni bizalmatlanság­ban és támadásban az általa képviselt külpolitikai vonal el­lenzése jut kifejezésre. A nyugatnémet polgári la­pok mindazonáltal egyönte­tűen arról írnak, hogy Bren­tano feláldozása nem lépi túl a személycsere határait. “Most nem, olyan politikust keresnek Brentano helyébe — írja a Frankfurter Allgemeine Zei­tung —, aki új politikát hoz, hanem olyan valakit, aki el van szánva arra, hogy a kan­cellár oldalán változatlanul a régi vágányon viszi tovább az ügyeket." A kontinuitás fenn­tartásának igénye határozza meg egyébként a külügyminisz­­terjelöltek neveit is. Több sze­mély is kombinációba került, például Schröder, az eddigi belügyminiszter, akinek a tár­cáját a koalíciós osztozkodás értelmében a Szabad Demok­rata Párt tölti majd be. Men­­delék körében Kiesingernek, az egyik tartomány miniszter­elnökének nevét emlegetik. A legkomolyabb esélyesnek azon­ban Hallstein professzort te­kintik, aki jelenleg az Európai Közös Piac tanácsának elnöke­ként Brüsszelben működik. Hallstein évekig volt a bon­ni külügyminisztérium állam­titkára, nevéhez fűződik annak a doktrínának kidolgozása, amelynek értelm­éiben Bonn automatikusan megszakítja a diplom­áciai visaxfst, az SZDK-t elismerő országokkal. Hallstein külpolitikai koncepciójának egyik sarkalatos eleme egy olyanfajta európai integráció kimunkálása, amelynek ható­­köre keleti irányban egészen az Uraiig terjedne. Szinte ki­zártnak tekinthető, hogy ha Bonn valóban szembe kívánna nézni a tényekkel, ha norma­­lizálni kívánná diplomásai viszonyát az európai népi de­mokratikus országokkal, akkor éppen azt a politikust szemel­né ki leendő külügyminiszter­nek, aki a jelenlegi, enyhén szólva nem túlságosam barát­ságos irányvonal szellemi ap­jának tekinthető. Arról nem is beszélve, hogy Hallstein semmiképpen sem az az em­ber, aki a maga részéről meg­könnyíteni kívánná a nyugati hatalmak számára az NDK esetleges elismerését. Adenauer még hétfőn a késő esti órákban telefonon érintke­zésbe lépett Hallsteinnal, akit a mai nap folyamán várnak Bonnba. A­­Schamburg-palota szürke eminenciásának — mi­ként egy nyugatnémet újság­író nevezte Hailsteint — kü­szöbön álló bonni tárgyalásain dől el, vajon Adenauer javas­latba hozhatja-e őt a Szabad Demokrata Párt elnöke előtt csütörtökön, a pártközi tárgya­lások legközelebbi ülése alkal­mával, mint Brentano utódját. Erich Mende eleve kijelentet­te, hogy számára Hallstein sze­mélye nem elfogadható. Az FDP elnöke nehéz helyzetben van, köti őt az Adenauernek tett ígérete, hogy ha Brentano megy, helyette bárkit hajlandó lesz­ elfogadni. Igaz, hogy Men­de ígéreteit nem szabad kész­pénznek venni. Egy dr. Freise nevű godesbergi fogorvos ép­pen e napokban nyújtott be keresetet Mende ellen “súlyos esküszegés" miatt és keresetét azzal indokolta, hogy az FDP elnöke “megszegte a választók­nak tett ígéretét, amikor bele­egyezett abba, hogy Adenauer maradjon az új kormány fe­lé". Dr. Freise akciója nagy ■feltűnést és némi derültséget okozott, talán éppen azért, mert a Mende ellen felhozott vád sok mindenki másra is vonatkoztatható. Brentano feláldozása tehát nem távolította el az összes akadályt a kormányalakítás útjából. Adenauer ugyan ügye, taktikai húzással ismét sarok­ba szorította leendő koalíciós partnerét, de az új kormány megalakulására a héten még­sem igen lehet számítani. Zala Tamás kiküldött munkatársunk telefon jelentése Brentano lemondásának hátteréről K­itört a börtönből 400 politikai fogoly Accrából jelenti az MTI­ A kameruni Népi Unió Accrá­ban működő politikai irodája közzétette, hogy a napokban a­ dél-kameruni Buea börtö­néből kitört és elmenekült 400 politikai fogoly, valameny­­nyien a kameruni Népi Unió tagjai. A közlemény szerint ezeket a hazafiakat még az angol rendőrség tartóztatta le, mielőtt Dél-Kamerun, volt angol gyámsági terület csat­lakozott volna a Kameruni Köztársasághoz. ­■ Bonyodalom egy nem létező ház körül Lengyel filmvígjáték * BEMUTATÓ VIDÉKEN, november 2-át

Next