Magyar Nemzet, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
4 Rádió-Televízió Simonov új színdarabját — Aki a negyedik volt — nemrégiben mutatták be a Szovjetunióban. A rádió dramaturgiájánaik rugalmasságát dicséri, hogy röviddel az ottani bemutató után rádióváltozat formájában a rádió közönségével is megismertették a darabot. Eredeti rádiójátékprodukcióikon kívül az ilyen friss reagálás a külföld színházi eseményeire, véleményem szerint, a rádió elsőrendű feladatai közé tartozik. Számonov művének eredetijét nem ismerem, de a hétfői Rádiószínház-bemutató hallatán az volt a benyomásom, hogy ez a darab így, rádióváltozat formájában talán még anyagszerűbb és hatásosabb lehet, mint színpadon. Tulajdonképpen az egész egyetlen belső monológ. Egy neves amerikai publicista a háború és béke kérdésében válaszút elé kerül s a dilemma belső láncreakciót vált ki a darab hősében: számot kell vetnie egész életével, múltjával és jelenével, hajdani bátor, harcos magatartásával s a későbbi lassú folyamattal, ahogy a karrier útján mind gyávább lett, elárulta eszményeit, barátait, feleségét. A dráma technikája szerint a halott háborús bajtársak és távollevő "tanúk" jelennek meg a vívódó férfi előtt, a cselekmény tulajdonképpen egyetlen vád és polémia, melyben — immár a darab időáttételeinek harmadik szintjén — megelevenedik a múlt egyegy epizódja. A téma ilyetén feldolgozása szinte rádióra predesztinálja ezt a darabot — mint ahogy valóban igen szuggesztív, elhitető erejű, izgalmas emberi drámát hallottunk a Rádiószínház előadásában. A víziószerű áttűnések, visszapergetések sem a rádióban nem tűnik irreálisnak, hanem mindez a kifejező- és megjelenítő-erőt növeli. Csupán egy-két mozzanat zökkentett ki e homogén írói világból; például a halott Ben megidézésekor azt mondják neki: »Nem tudnál idejönni?"; vagy mikor távozik, így szól: "Bocsáss meg, Dick, mennem kell." A hallgatóban önkéntelenül felvetődik a naiv kérdés, hogy miért olyan sietős a halottnak? Az átdolgozásnál ezeket a mondatokat is el lehetett volna hagyni. Barlay Gusztáv, aki újszerű feladatok megoldásában nem kis érdemeket szerzett még, ezúttal is a nehezebb és művészileg rangosabb részt választotta. Rendezésében nem a modernség sablonjait, hanem valóban korszerű eszközöket használt, a maximális kifejezőerőt és nem az üres hatást kereste. Básti Lajos hordozta a dráma legnagyobb terheit. Elmélyült, emberileg-lélektanilag kitűnően felépített alakítása maradandó élményt nyújtott, bravúrosan oldotta meg múlt és jelen szerepváltásait. Az előadás többi szereplője közül kiemelkedett Bánky Zsuzsa, Kálmán György, Kállai Ferenc, Gordon Zsuzsa alakítása. Meg kell emlékezni Bottlik Sándor kitűnő, hajlékony fordításáról is. Érdekes történelmi-irodalmi "csemegére" akadtunk a múlt heti "Téli órák" keretében. Bedő István és Gál Péter rádiójátéka, a Kossuth kémje, egy érdekes történelmi epizódot dolgoz fel, tömören és izgalmasan, néhány igen jó karaktert, portrét teremtve. A céltudatosan, jó ritmusban pergetett játék — Benedek Árpád rendezése — három kitűnő színészi alakításra — Bánky Zsuzsa, Sinkovits Imre és Szakáts Miklós — adott lehetőséget. Az egyébként is jól sikerült összeállítást méltóképpen zárta le e negyvenperces hangjáték. Végül hadd emlékezzünk meg Szabó Magda folytatásos osztályfőnök-naplójáról a Tanítók, tanárok fórumán, örömmel és haszonnal hallgatjuk ezeket a színes, gondolatébresztő naplórészleteket. Görgey Gábor : A Televízió szilveszteri műsorának ismétlését kissé korainak tartjuk még. A főpróbán készült felvételek sem sikerültek mind tökéletesen. Az eredetivel összehasonlítva érezhető volt, hogy a művészek a próbán még nem dolgoztak teljes odaadással, a kamerák is ingadoztak, sokszor a fejek teteje lemaradt a képről. Az is előfordult, hogy a szereplők helyett a közöttük levő űrt mutatták. Mindez persze — főpróbán — érthető. De végül is így a szilveszteri TV-műsor első részének ismétlése nem érte el az eredeti adás színvonalát. Nagyon jó volt az Irodalmi Klub szombati adása. Az első két alkalommal alkalmazott játékos ötleteket, lehetőségeket megtartották és újakkal egészítették ki. Bárány Tamás, a magas színvonalú és játékost, nézőt egyaránt szórakoztató irodalmi rejtvények szerzője különösen a stílusparádékkal remekelt — Erdődy Kálmán előadásában kiválóan érvényesült a paródiák finom humora. A jól sikerült szatírák mellett igazi novellát is hallottunk, Móra Ferenc megindítóan szép elbeszélését, A csalót, Palotai Erzsi nagyszerű előadásában. Szakáts Miklós játékmesteri működése, mint legutóbb, most is tetszett. Szőnyi Sándor rendezésében a közvetlenséget, az otthonos, bennsőséges hangulatot dicsérhetjük. Ahol a láthatatlant vizsgálják — ez az ügyes, "izgalmas" cím hívta fel a figyelmet a csütörtöki műsorra. A cím azonban jobban sikerült a riportnál, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Szerkezeti Kutató Intézetének munkáját mutatták be. Természetesen nem a közreműködő tudósokat hibáztatjuk. ők igyekeztek a rendelkezésükre álló néhány perc alatt közérthetően megmagyarázni az ultracentrifuga és az elektronmikroszkóp működését, illetve szerkezetét. De ez úgy látszik túlságosan bonyolult ahhoz, hogy televíziós riport tárgya legyen. Nem egészen világos előttünk, mi adta a műsor szerkesztésének alapötletét. Valószínűleg az elektronmikroszkóp alatt készült, valóban rendkívül érdekes felvételek. Mindenesetre más módon kellett volna közeledni a témához, elsősorban riporterszemmel és nem annyira a belső munkafolyamat elemzését ismertetni, mint inkább e munka gyakorlati célját és eredményeit. Több illusztrációt szívesen láttunk volna, de így is a jól sikerült ismeretterjesztő műsorok közé soroljuk Sinka József szombati előadását Amiről ma beszélnek címmel. Sinka a rémhírszerűen terjesztett "közeledő világvége" lehetőségét cáfolta meg. A tömör, világosan érthető tájékoztatás után a Hétről- hétre műsorában értékes, színvonalas elemzést hallottunk Révész Józseftől a Punta del Este-i konferenciáról és a latin-amerikai politikai helyzetről. A kicsinyekkel együtt már jó néhány hete figyeljük érdeklődéssel. Mi újság a Futrinka utcában? Bálint Ágnes folytatásos bábjátékának szereplői közül több az eddigi négy adás során már valósággal szívünkhöz nőtt. Legtöbbet — elsősorban Major Ida jóvoltából —, az okos Böbe baba aranyos nagyképűségén nevettünk. Jó karakteres bábfigura a főszereplő Cica-Mica, Morzsa kutya is. Sajnáljuk, hogy egy-egy folytatás dramaturgiai koncepciója meglehetősen laza. A legutóbbi adás, a Sárgarépafőzelék cselekménye is széteső volt. A gyakorlati pedagógiai intelmek és tanulságok általában, érzésünk szerint, túlságosan ránehezednek magára a játékra. Egységesebb és egyegy "kalandon" belül is gazdagabb cselekményre volna szükség, annál is inkább, mert az állandó díszletek és az állandó figurák előbb-utóbb veszítenek újszerűségükből, érdekességükből. Például a Futrinka utcában közlekedő gépkocsi, autóbusz, vagy a "Csőr" című újság megjelenése bármilyen kitűnő ötlet, most már megszokottá vált, nem ad tehát különösebb élményt. Az állandó keret egyhangúságának veszélyét csak nagyon friss, mozgalmas cselekménynyel lehet ellensúlyozni, így lehet csak elérni, hogy a Futrinka utcai történetek valóban a különleges, vidám gyermekújság érdekességével is hassanak. Milcsek Anna Kedd, 1986. január 39. Ma®ffNemzot. „CSAPODY TANÁR ÚR” EMLÉKÉRE A napokban adtak hírt az újságok arról, hogy Móricz Zsigmond egykori tanára, Barla Szabó Jenő 92 éves korában Kisújszálláson meghalt. Tízéves emlékeket idézett fel bennem a halálhír. 1952 nyarán, Móricz Zsigmond halála tizedik évfordulója előtt jártam ott, hogy Móricz-emlékeket keressek, olyat vagy olyanokat találjak, akik még emlékeznek a régi diákra, aki sok emléket hagyott műveiben erről a városról. A "Légy jó mindhalálig"-ot folytató két Nyilas Misi-regény, a "Forr a bor" és a "Bál" színhelye Kisújszállás és gimnáziuma. Nagy társadalmi regényei, amelyek kun városokról szólnak, kisújszállási emlékeit idézik, és a "Gyalogolni jó" című írásában azt mondja el, hogy mint diák, hogyan gyalogolt onnan egyedül Karcagra, majd Püspöklladányba és vissza, s azt az utat sohase felejtette el, mertakkor ette magába az Alföldet". 1896 karácsonyán Debrecen és Sárospatak után került oda, amikor Pallagi Gyula, az "édes jó bátyja« lett ott a gimnázium igazgatója, és ott tanult érettségiig. A diák Móricz Zsigmondról ki mondhatott volna el már tíz év előtt is többet és hitelesebbet, mint az akkor is már egyetlen élő tanára, Barla Szabó Jenőnöt kerestem fel, aki egész írói pályáját szerető érdeklődéssel kísérte naggyá lett tanítványát. Frissebb 82 éves embert még alig láttam, mint akkor ő volt. És ha a látogatás, a mellének szegezett kérdés, hogy Móricz-emlékeket szeretnék hallani, kicsit meg is lepte, egy-kettőre áradtak belőle ezek az emlékek. — Én voltam az a tanár, akit a-Bál-K-ban Csapodynak ír meg, és a Segélyegylet vezető tanára — kezdte. — Megvallom, fiatalon a vezetést a kezemben akartam tartani, és ezért Zsiga, az ifjúsági elnök haragudott is rám, és ezt egyszer azzal is az érzésemre adta, hogy a Segélyegylet ülésén a pódium melletti széken mutatott nekem helyet. Nem engedett föl az elnöki asztalhoz. Már áradtak belőle az emlékek. »Zsiga« két régi barátjáról, Rázsó Gézáról és Pap Paliról beszélt, akiket a regényben is szerepeltet. Két diák szerelmére is emlékezett. Aztán útra keltünk. Mindent meg akart mutatni. A régi honvédtemető helyét, hiszen a "Bál" diáklázadással, a 48-as temetőben megtartott október 6-i tüntetéssel kezdődik. Megmutatta az iskolát, ahol tanult, diákszobáját és a házakat, ahová barátkozni járt, és kivitt a temetőbe is Pallagi Gyula sírjához. Viszszaérve a tanácsháza előtt álló régi honvéd emlékműnél álltunk meg, és mintha csak Móricz sírjánál állnánk, az öreg tanár meghatottan idézte az emlékét. — Eszes, szorgalmas diák volt — mondta. — Bár a »Bál«-ban eltúlozta az én tanári vezetésemet. Mi itt mindig büszkék voltunk rá, és én igazán csak most, öreg fejjel kezdem írásait megérteni. ... Utána Móricz Zsigmond síremlékének felavatásán találkoztunk. Akkor az ünnepség után elmondta, hogyan írogatja a róla való emlékeit Halálhíre kapcsán megemlékeztek róla, hogy elkészültek ezek az emlékezések. Talán nem lenne érdektelen velük foglalkozni Simonál Béla Mihail Romm a szovjet filmművészet megújhodásáról A művészszakszervezet filmművész szakosztályának vendégeként hazánkban tartózkodik Mihail Romm szovjet filmrendező és B. V. Metalnyikov forgatókönyvíró. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Metalnyikov elmondotta, hogy változatos pálya után lett forgatókönyvíró. 1955-ben írt először filmet, a legutóbbit — amelynek címe Aljosa szerelme — a párizsi szovjet filmhéten is bemutatták. Holnapi gondok című filmjének forgatásában Metalnyikov társrendezőként is részt vesz. Mihail Romm elmondotta, hogy az új szovjet filmeknek több mint felét fiatalok készítik. Romm művészi munkacsoportjában Kalatozovon és Rajzmanon kívül csupa fiatal művész dolgozik, közöttük Grigorij Csuhraj, Alov és Naumov, akiknek neve világszerte ismert. A fiatal rendezők az embert ábrázolják új módon, új kifejezésekkel. Az idős rendezők lépést akarnak tartani ezzel a fejlődéssel, a fiatalok friss szemlélete hatást gyakorol rájuk is — fejezte be nyilatkozatát Mihail Romm. NAPLÓ Január 30 A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik a Lengyel Olvasóterem rendezésében a Kulturális Kapcsolatok Intézetében szerdán 12 órakor. A kiállítást dr. Henryk Slabek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága pártfőiskolájának tanára nyitja meg. oo A Hazafias Népfront Vilikerületi bizottsága vasárnap délelőtt műteremlátogatást rendezett Csorba Géza Kossuth-díjas szobrásznál a Százados úti művésztelepen. A látogatóknak dr. László Gyula egyetemi tanár mutatta be a mester alkotásait és méltatta munkásságát.* Vasárnap felavatták Mezőcsátom, Kiss József szülőházának falán azt az új emléktáblát, amely a fasiszták által szétzúzott régi emléktábla helyére került. Dr. Scheiber Sándor a költő életművét méltatta, dr. Zsoldos Jenő pedig elhelyezte az Irodalomtörténeti Társaság koszorúját . Szovjet—osztrák kulturális együttműködési egyezményt írt alá Bécsben dr. Hugo Glaser, az Osztrák—Szovjet Társaság elnöke és Nyina Popova, az Ausztriában látogatást tett szovjet kulturális küldöttség vezetője. Ki Február 1-én lesz egy éve, hogy Csók István festőművész elhunyt. Az évforduló alkalmából az MSZMP Fejér megyei bizottsága, a Fejér megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága emléktáblával jelöli meg a festőművész szeülőházát .8. Relle Gabriella hosszú szünet után február 1-én, este fél 8 órakor ismét fellép a Zeneakadémia nagytermében Gosztonyi János orgonahangversenyén. André Lhote, a modern francia festészet egyik jelentős egyénisége 76 éves korában Párizsban meghalt Lhote 1885-ben Bordeaux-ban született s Picasso barátai közé tartozott. 1955-ben a nemzeti művészeti díjjal tüntették ki. Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiáját február 2-án mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Egy nappal később a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházában Rudolf Trinner Nem angyal a feleségem című zenés vígjátékét mutatják be. ‡ Marilyn Monroe Czukor György új filmjében szerepel legközelebb. A film címe: Valami van a számodra. A francia kereskedelmi tengerészet francia festők számára versenypályázatot hirdetett, amelyet Yves Corbassiere nyert meg. Első díj: a festő élete végéig bérmentesen használhatja a francia partvidék egyik használaton kívül helyezett világítótornyát. f Tízkötetes Világtörténelem, ideológiai művek, érdekes útirajzok a Kossuth-kiadó terveiben A Kossuth Könyvkiadó 1962. évi terveiről adott tájékoztatást Bérei Andor, a kiadó igazgatója. Bevezetőjében elmondotta, hogy ebben az esztendőben mintegy 190 művet jelentetnek meg, négy és félmillió példányban. A kiadónál most készítik a XXII. kongresszus jegyzőkönyvének rövidített kiadását — a könyv körülbelül két hónap múlva jelenik meg. Beszámoltunk már arról, hogy az SZKP XXII. kongresszusának eddig kiadott anyaga rekordpéldányszámban hagyta el a sajtót: eddig 574 ezer a példányszám. A kommunizmus építőinek kongresszusával a továbbiakban is foglalkoznak; a többi között készül egy öszszeállítás a külföldi kommunista sajtónak a kongresszusról megjelent cikkeiről. A tervek szerint kiadják Leninnek a baloldaliságról írt összes elméleti fejtegetéseit, beszédeit, cikkrészleteit is. Meggyorsítják a marxizmus —leninizmus klasszikusainak kiadását. Marx és Engels összegyűjtött munkáinak három kötete jelennik meg az idén, amelyek az 1848 és 1853 között írt műveiket tartalmazzák. A munka nagy tudományos előkészítést igényel, aprólékos filológiai gondosságot. Jellemző erre például, hogy fotókópiáról tanulmányozzák a Marx szerkesztette Neue Rheinische Zeitung cikkeit s azt összevetik a magyar fordítással. Máris sikerült így több félreértést, apróbb torzítást kiküszöbölni s teljesen érthetővé, világossá tenni a szöveget. A XX. kongresszus után indult meg a Szovjetunióban Lenin összes műveinek ötödik kiadása, amely minden korábbi kiadásnál teljesebb. E kiadás magyar fordításának munkálatait az idén készítik elő, jövőre már négy kötet meg is jelenik. Érdemes részletesen ismertetni a kiadó nagy vállalkozását, a Világtörténelem megjelentetését. A Szovjetunióban 1955-ben kezdődött meg a tízkötetes Világtörténelem kiadása, eddig nyolc kötet jelent meg belőle. Az egyes köteteket nagyszámú tudósgárda írta és szerkesztette, a legkiválóbb szovjet történészek népes csoportja. A mű fordítása folyamatban van, az első és második kötet az idén megjelenik, a többi nyolc kötet az elkövetkező három-négy esztendőben. A nagy történelmi összefoglaló mű nemzetközi tekintetben is egyedülálló, magas színvonalú marxista szellemű, érdekes elemzése a világtörténelemnek. A Szovjetunióban 200 000 példányszámban jelent meg a Világtörténelem, de máris készül az utánnyomás belőle; a magyar kiadás példányszáma a tervek szerint huszonötezer lesz. Előjegyezni is lehet az egyes köteteket. Igen sok figyelemre méltó mű jelenik meg a filozófia, esztétika és közgazdaságtan témaköréből. Az Egyetemes filozófiatörténet nyolc szovjet szerző kollektív munkája. Megjelenik Plehanov válogatott irodalomelméleti tanulmányainak gyűjteménye és Harry K. Wells Pavlov és Freud című munkája. A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái címmel kiadják Molnár Erik könyvét. I. G. Bljumin A mai burzsoá politikai gazdaságtan válsága című tanulmánya felöleli a modern burzsoá politikai gazdaságtan csaknem minden fontos irányzatát. A történelmi — munkásmozgalmi témájú aktuális kiadványok között találhatjuk Hruscsov A Szovjetunió külpolitikájáról című művét, válogatott beszédeinek gyűjteményét. Kiadják Fidel Castro válogatott beszédeit is. Jacques Duclos a Párizsi kommün című történelmi munkája az első negyedévben jelenik meg. A nyár folyamán jelenik meg két kötetben Dobi István Vallomás és történelem című önéletrajzi írása, emberi és politikai pályájának összegezése, hátterében az utolsó évtizedek történelmi eseményeivel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadássorozat alapján jelenik meg A magyar nacionalizmus kialakulása és története című összefoglalás. Több könyv készül a Horthy-korszak kül- és belpolitikájáról. Incze Miklós Kállay Miklós hintapolitikája, Szinai Miklós A Csepeli WM-művek német kézre juttatása címmel írt könyvet. A külpolitikai ismeretterjesztő művek sorozatában jelenik meg Kalmár György Utazás Nyugat-Afrikában, Mókai György Szaúd-Arábia, Kende István Szenegál című írása. Arcképek és történetek címmel adják ki Ruffy Péter riportjainak gyűjteményét. Az első rész kortársak portréit tartalmazza, a második mai életünk egy-egy jellegzetes históriáját eleveníti meg. „^KÖNYVESPOLC MMwungumiMmiii—mntiMnunmiiMwwniBmiiMmimainiHntHuv Péter László: Juhász Gyula a munkásmozgalomban A szerző — Juhász Gyula munkásságának kiváló ismerője, életművének kutatója — ebben a kis kötetében a költő munkásmozgalmi tevékenységét foglalja össze. Ismerteti Juhász Gyula világnézetének alakulását a világháború, az őszirózsás forradalom, majd a proletárforradalom alatt és után, megrajzolja azt az utat, amely a munkásmozgalomig elvezette. Gondos, világos, mélyenszántó tanulmány. (A Hazafias Népfront szegedi bizottságának kiadása.) Maupassant: Egy asszony élete Maupassant klasszikus alkotása ezúttal a Kincses Könyvtár sorozatban jelent meg, Illés Endre fordításában és tömör utószavával. (Európa) dilettánsokat, akik szinte elveszik az olvasó kedvét a legjobb műveiktől is. Erről persze nem tehet Walther von der Vogelweide* a középkori német dalnok* akinek verseit a legkiválóbb magyar műfordítók tolmácsolják. Keresztury Dezső válogatta a verseket, munkája átfogó képet ad a Minnesang legnagyobb mesterének életművéről. Utószavában tömör* lényegbevágó elemzést ad a költőről, kitűnő korképet fest Vogelweide századáról s a német lovagi költészetről. A könyvet Vizkelety Andrásnak a Minnesang műfajáról és verstanáról írt összefoglalója egészíti ki. A nagyszerűen nyomott színes miniatúrákat a heidelbergi Manasse Képes Daloskönyvből vették át. A kötetet a Gyomai (volt Kner) nyomdában készítették. —uawwwww Walther von der Vogelweide válogatott versei A Magyar Helikon Könyvkiadó egyik legszebb kiadványa az utóbbi évek egyik legostobább fülszövegét hordozza. Nem akarjuk azzal lopni a helyet, hogy elrettentő részleteket idézünk belőle; a kiadó szerkesztősége fékezze meg a fülszöveggyártó Jaroslav Hasek: Az ibolyakék mennyke A magyar olvasóközönség jóformán csak a Svejket ismeri Hasek életművéből, pedig e klasszikussá vált alkotásán kívül számtalan örökértékű kisebb írás, regényrészlet, karcolat, humoreszk, novella teszi teljessé írói arcát. Válogatott szatíráinak és humoreszkjeinek szép gyűjteménnyét Tóth Tibor fordításában kapja kézhez az olvasó. (Európa Kiadó — Szlovákiai Szép-irodalmi Könyvkiadó)