Magyar Nemzet, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

Péntek, 1962. március 9. o­mba-gondok, eremények Nemrégiben két nyugatné­met cég megbízottja is járt nálunk, az egyik évi egymil­lió kilogramm csiperke­ gom­bát, a másik másfél milliót akart vásárolni. Sajnálkozva kellett visszautasítanunk őket, pedig a gomba világpiaci ára magas: kilogrammonként 85 dollárcent. És ezek csak a nyugatnéme­tek, de Franciaországon kí­vül, amely maga is exportál gombát, szinte mindenhova korlátlan mennyiséget szállít­hatnánk frissen és konzerválva. A felszabadulás előtt a világ­­termelés harmadik helye volt a miénk, most pedig — annak ellenére, hogy termelésünket megháromszoroztuk — a 12— 13.­­helyre csúsztunk vissza. A világ évi 160 millió kilo­grammos gombatermeléséből az USA 57 millióval, Francia­­ország 41 millióval, Anglia 25 millióval jár az élen, de már a negyedik helyen termelő Német Szövetségi Köztársaság csak 3,5 millióval szerepel. A mi termelésünk évi egymillió 600 ezer kilogramm. Hogy miért hasonlítjuk össze a ma­gunkét ilyen nagy területű, sokmilliós országokéval? Ve­gyünk hát egy reálisabb ké­pet mutató számot, az egy fej­re eső csiperke-gomba termést, ami Franciaországban éven­­ként egy kg, míg a miénk mindössze 160 gramm. A ká­véfogyasztásunk nagyobb. Kitűnő sziklapincék — Márpedig Magyarország rendelkezik a gombatermelés­hez szükséges legkitűnőbb sziklapincékkel — mondja Heltay Imre, a Gombatermelé­si Vállalat kutató laborató­riumának agrármérnök-kuta­tója. " Rajtunk kívül csak Franciaországban" vannak ilye­nek, mindenütt másutt nagy költséggel létesítettek speciális klímaházakat. Itt van hát egyfelől a kor­látlan értékesítési lehetőség külföldön (tegyük hozzá, hogy belföldön is, hiszen ma gomba­­termelésünk 90—95 százaléka Budapesten kerül piacra, de még ott is kevés), másfelől »a világ legjobb sziklapincéi". Mi az oka, hogy nemet kell mon­danunk a vevőnek kül- és bel­földön egyaránt? Ez annál ke­vésbé érthető, hiszen a csi­perke bizonyára úgy szaporo­dik, mint a gomba".­­ De csak abban az esetben — mondja Heltay Imre —, ha ezt a kényes, munkaigényes növényt megfelelő helyen, megfelelő körülmények között, szakértelemmel termelik. Szakértők kellenek Bizony a szakértelemmel csehül állunk. Megjelent né­hány gombatermelést népsze­rűsítő könyv, ezen fel­buzdulva, sokan belevágtak a dologba, magántermelők is, tsz-ek is, de mert nem hozta meg a kilátásba helyezett jö­vedelem töredékét sem, veszni hagyták a beleölt pénzt is, fá­radságot is és abbahagyták az egészet. Márpedig a gombatermelés elterjesztése vidéken, ahol nincsenek olyan sziklapincék, mint Budapesten, szintén le­hetséges. A termelőszövetke­zetek, az anyagi érdekeltség ru­galmasabb kezelése révén, igen jó bevételi forrást tudnának biztosítani maguknak gomba­termeléssel és jobb közellátást a környéknek, devizát az or­szágnak. Kézenfekvő az is, hogy hol és hogyan. A meleg­ágyak és üvegházak, amelyek évről évre szaporodnak és sze­rencsére ott, ahol melegforrás vizével, vagy közeli gyár fá­radt gőzével mindjárt a fűtés is olcsón megoldható, késő ősz­től kora tavaszig "­parlagon hevernek", kevés a fény, nincs mit termelni bennük. Ebben az időszakban üzemi mére­tekben, két ciklusban is ter­meszthetnének gombát, hiszen a gomba hőigénye kisebb, mint a zöldféléké, vagy a virá­goké, fényigénye nincs, tehát az üvegházak a termelési cik­lusok alatt le is fedhetők. Üzemi termelés „maszek” módon Csak legyen, aki megcsinál­ja. Illetve legyen, hol megta­nulnia annak, aki csinálná, hogy miképpen kell. Itt van, persze, a Gombater­melő Vállalat. Laboratóriuma, fönnállásának tíz éve alatt ki­kísérletezte a legjobb fajtáikat, felderítette a nehézségeket, nagyot lépett előre a termőta­laj különféle mezőgazdasági hulladékokból való előállításá­ban (valamikor csak a tiszta lótrágyát tartották alkalmas­nak gombatermelésre), az élősdiek elleni védelemben, a gombabetegségek leküzdésé­ben. Itt koncentrálva van a tapasztalat és szaktudás, csak közkinccsé kellene tenni. Ez "maszek módon" folyik is. Amennyire a vállalat szakem­bereinek idejéből futja, taná­csokat adnak azoknak, akik kérnek. De ez nem elég. Van azonban még egy bibi. A kitűnő sziklapincékben olyan módszerekkel folyik még ma is a gombatermelés, ami — összehasonlítva a mo­dern állattenyésztéssel­ — a nomád pásztorkodásnak felel meg. A fővárosi szi­klapincék, amelyek a hajdani kőbányák helyén sorakoznak, átlag 6 méter magasak. Ezeknek az aljára 25 cm vastag termőré­teg van terítve, ebben folyik a gombatermelés. Az alapterü­let azonban nem növelhető, újabb pincék sem születnek, sőt idők folyamán borászati és egyéb célokra a Gombatermelő Vállalat kénytelen volt állo­mányából több pincét át is adni. Egyedüli megoldás tehát az úgynevezett több zónás, több szintes­­gombatermelés bevezetése. Már csak azért is, mert ez a modern, korszerű termelési módszer, ezt kell, hogy megtanulják azok, akik a jövőben gombászatot akar­nak létesíteni. A fővárosi sziklapincék­ben egy év alatt át­lag 1,67 termelési cik­lus »fut« le, míg korszerű termeléssel ötször lehetne aratni egy esztendőben, még­pedig négy egymás feletti szin­ten. Így is bőven elférne a 25 cm vastag termőréteg és meg­felelő mennyiségű levegője is lenne a magas pincékben. Korszerű technológia. Rög­tön megérti az olvasó, mit je­lent ez a gombák világában, ha számításba veszi, hogy ez idő szerint a termőréteg előké­szítése is ugyanott történik, ahol maga a termelés és per­sze nem gép forgatja a trá­gyából és cellulóztartalmú me­zőgazdasági hulladékból álló keveréket, hanem emberek, vasvillával. Egy föld feletti, csővázas, fedett színben egy ilyen keverő, szaknyelven komposztáló gép napi 5—10 vagon kész termőtalajt állíta­na elő. A két vasvillás ember azonban, miközben elfoglalja a drága és semmivel sem pó­tolható termőterületet, napi 1—1,5 vagont készít. S micsoda nehéz munkával, nem is kedvező körül­mények között. Nemcsak nekik nem kedvez a levegőt­len pince, hanem azoknak az oxigénkedvelő mikroorganiz­musoknak sem, amelyek, mint­egy feleem­észtik" a gomba számára a termőtalajt. A komposztálógép segítségével a legszerényebb számítások sze­rint is meg lehetne ha­tszoroz­­ni a Gombatermelő Vállalat évi 800 ezer kilogrammos ter­mését. Ami dollárban számol­va nem is olyan megvetendő összeg. De hát ez csak az egyik ha­szon. A másik az, hogy az ér­deklődőknek, a szakértelemre vágyóknak rögtön a gyakorlat­ban lehetne bemutatni a gom­batermelés legmodernebb, leg­kifizetődőbb, legtermeléke­nyebb módszereit. Megtanítottuk a külföldet... A gombatermelés szakembe­reinek az a véleménye, hogy a termelést, a kutatást, az or­szágos szervezést, a szakta­nácsadást, a szakemberképzést és a csíratermelést egyetlen központban kell egyesíteni. Ha rendelet szabályozza, hogy gombatermelés céljaira csak az a tsz kap csírát, amelyik­nek minden feltétele biztosít­va van, és ezt az országos szervezési részleg igazolja, vagy ha nincs gombatermelő szakembere, a központi szerv által rendezett tanfolyamokon megszerzik a kellő elméleti és gyakorlati tudást, akkor az or­szágos fejlődés gyors ütemben megy előre. Az organizációs tervet át is ültették a gyakorlatba — a Német Demokratikus Köztár­saságban. És kitűnően műkö­dik, különben valamennyi népi demokrácia, sőt a Szov­jetunió is a mi gombaterme­lési tapasztalataink alapján szervezi meg és fejleszti ezt a mezőgazdasági ágat. Termé­szetesen a legmodernebb tech­nológia és szervezési elvek alapján. Most már csak az kellene, hogy mi is erre az út­ra lépjünk. ... de mi nem tanultunk a modernizáláshoz, ami meghatszorozná és technológiai szempontból is világszínvonal­ra emelné a termést is, 60 mil­lió forint beruházásra lenne szükség. Ez így, első pillantás­ra nagyon soknak látszik, va­lójában mégsem az. Először is: több éven át tartó, fokozatos átépítésről lenne szó, teh­át egyszerre nem kell nagy össze­get befektetni, másodszor: a gomba olyan gyorsan nő, hogy példátlan gyorsasággal kifize­tődik a beruházás is. Mind­össze három év­e ennyi idő alatt visszafizetné a belefekte­tett összeget, méghozzá devi­zában! A Gombatermelő Vállalat több éves tervezgetés és több előterjesztés után sem kapta meg a beruházásihoz szükséges összeget Ezért elhatározták, hogy "szegény ember vízzel főz" alapon, megcsinálják ki­csiben, maguk. Hatvanezer négyzetméter helyett kétezer négyzetméteren ún. önköltség­­csökkentési hitelből építenek korszerű, többszintes gomba­pincéket. Ez a kétezer négyzet­­méter a mostani, 9000 négy­zetméternek megfelelő termést fog adni. Ez sem megvetendő. De ami ennél is lényegesebb: szemmel látható, kézzel fog­ható, mérlegen és forintban mérhető lesz a különbség a régi és az új termelés között. És akkor, ki tudja, talán ná­lunk is megvalósul, amit eddig csak a baráti országokban sike­rült megvalósítanunk?! Hogy érdemes, arra már odaát, és ideát — rajtunk kívül —, min­den ország rájött. Teknős Péter Jurij, Germán, John hármasikrek a Szovjetunióban A kazahsztáni Gurjev vá­rosban Alekszamdra Be­likova asszony hármasikreknek adott életet A szülők a világ első három űrhajósáról, Jurij Ga­­garinról, Germán Tyitovról és John Glennről nevezték el gyermekeiket. Megkérték a TASZSZ tudósítóját, hogy kö­zölje elhatározásukat az űrha­jósokkal. A Revkov-házaspár 35 éves, eddig már négy gyermekük van, az első kettő ikerpár. A hármasikrek születése alkal­mából Revkovék új lakást kaptak. Hétszáz pajtás szolgál az Úttörősvasútnál A csillebérci Úttörővasút a budapesti felnőtt kirándulók­nak is egyik legkedveltebb közlekés­i eszköze, jó ideje már téren is közlekedik. Ti­zennégy év alatt, amióta az Úttörővasút működik, 6500 ál­talános iskolást képeztek ki ifjú vasutassá. Jelenleg 700 pajtás teljesít szolgálatot az Úttörő vasúton, s évenként át­lag 200 kisdiákot képeznek ki, mert ugyanennyien mindig tá­voznak is a vasút kötelékéből a nyolcadik általános iskolai osztály elvégzése után Sokan persze annyira megszeretik a szolgálatot, hogy életpályánál­ választják a vasutasságot. Be­iratkozhatnak forgalmi, vasút­gépészeti, pályafenntartási vagy a postaforgalmi, távköz­lési technikumba. A felvétel­nél az úttörővasutasokat egyébként is előnyben része­sítik. Az Úttörővasút kocsipark­ját az idén felújítják A győri vagongyár hat új diesel­mozdonyt szállít a csillebérci vasút számára. Ugyanakkor Pécsett, Veszprémben és Szé­kesfehérvárott is épül úttörő­vasút. H­liéd­ 7'ütode­? Az ember néha elcsodál­kozik: miért Erkel egy cuk­rászda? Miért Lehel a hűtőszekrény? Miért Rózsi a Röltex? Van-e valami is­meretlen logikája a név­adásnak? Vagy pillanatnyi ötlet szüli? Az egyetlen, ami nem is lehetne más: a Tünde. Kecses vonalú, bűbájos tranzisztoros rádió. A ter­vezőmérnök is Tündének teremtette. Színei: vörös, arany és elefántcsont. Vörösmarty Tündéje sem libbenhetne elénk különb köntösben. És a hangja! Hárfák és oboák, xilofonok és bűbájos ének... titkok, álmok, cso­dák regélnek benne, ha megszólal. De nem szólal. Legfőképpen ezért Tün­de. És nem is Mirigy, a bo­szorkány átkozta el a drá­ga jószágot. (De milyen drága! Ezerkettőszázkilenc­­ven forint tok nélkül!) Nem csak déli órán nem szól­hat, mint mesebeli tündér­társa. Éjjel se szólhat. Se­mikor se szólhat. Mert ah­hoz, hogy megszólaljon, nem Csongor csókja kellene, ha­nem kilencvoltos elem és ez már több mint két hó­napja sehol sem kapható. S a szegény rádió­tulajdo­nos átszáll a hatvanhetes villamosról az ötös autó­buszra, HÉV-ről fogasra, csuklós buszról csepeli gyorsvasútra, bekopog Ke­ravill-hoz és Rávisz­hoz, állami nagyáruházba és ze­­neműboltba és kiszáradó torokkal ismételgeti Cson­gor jajszavát: Tünde, egy szét­­hagyj szívemnek: Merre tartod honodat? Tünde, szegény, ha szól­ni tudna, így felelne: Ah, ne újítsd kínomat. A madárnak tolla van, S nem repülhet annyira. A folyamnak árja van, S nem foly árja oly tova. Zúgva kél a fergeteg, S tíindérh­onban adlakig, Hol magányos bám lakik, Síig elér, alig piheg. Tünde helyett azonban csak egy bánatos eladó fe­lel, imigyen: — Kérem szépen, már a hetvenkilencedik tetszik lenni reggel óta... már múlt hónapra ígérte az ipar, de a nagykereskede­lemnél leltár van, ez kü­lönben is hiánycikk, lehet, hogy a jövő félévben, tes­sék még megpróbálni a Rá­kóczi úton, nem tehetünk róla kérem, majd ha meg­nyílik a hiánycikk-bolt, ne tessék azt mondani a ked­ves vevő, hogy becsapták a rádióval kérem, az egy igen jó rádió kérem, ami­kor szól... Vessz el, mint a fűd gomba. Légy egérré, légy bogárrá ... Bocsánat, bocsánat. Ezt Mirigy, a boszorkány mond­ja a Csongor és Tündében. A vevő semmit se mond. És ha mondana??? Fehér Klára Nyelvtudományi értekezlet az Akadémián Csütörtökön háromnapos tu­dományos értekezlet kezdődött a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Inté­zetének rendezésében. Az első napon a matematikai nyel­vészet problémáiról hangzot­tak el előadások, pénteken pe­dig a gépi fordítás problé­máit ismertetik. Külföldön ugyanis már működnek olyan fordítógépek, amelyek órán­ként ötezer-húszezer szót for­dítanak le. A hazai kutatás is túljutott az elméleti elő­készítésen és most az orosz­ról magyarra fordítás céljára készített gépi programtervezet egyes részeit próbálják ki. A gépi fordítás a gyakorlati cé­lon túl segíti az összehason­lító nyelvészeti kutatásokat is. Helyjegyek biztosításáról kellő időben szeretném a MÁV figyelmét a következőkre fel­hívni: Tavaly nyáron többször utaztam a Déli pályaudvarról feleségem­mel és négy kisgyermekemmel. Bármilyen korán mentünk is ki a vonathoz, nem engedtek beszáll­ni, csak amikor a vonat beállt a pályaudvarra. Ilyenkor pedig a bár későbben kiérkezett, de bir­kózásban gyakorlottabb utasok megelőztek és Siófokig ülőhely híján ácsoroghattunk. Tegye a MÁV lehetővé, hogy - akár bi­zonyos összeg ráfizetése árán - a kisgyermekesek, betegek, idő­sebbek helyjegyet válthassanak. Úgy gondolom, ez csak körülte­kintőbb szervezés kérdése. Fischer György, Budapest, II., Zsigmond tér 3. Az üdítő i­diókról Mint megrögzött antialkoholista, évekig élveztem a Bambi nevű szénsavas üdítő italt. Később for­galomba került a Málnagyöngye, szintén szénsavval telítve. Bizo­nyos idő múlva létrehozták a kü­lönféle gyümölcsszörpöket, ezek drágábbak, általában az áruk 2 forintnál magasabb. A választék erősen bővül, most azonban az a helyzet, hogy a hónap, vagy a­­hét bizonyos napjain van olcsó üdítő ital (Bambi, Málnagyöngye, Utasüdítő), a többi napokon csak gyümölcsszörpöt vásárolhatunk. Ezek kellemesek, vitamin dúsak, de mert nincs bennük szénsav, sokan mégis a sörnél, vagy a fröccsnél kötnek ki. Az alkoholiz­mus elleni küzdelem szükségessé tenné, hogy mindennap minden­fajta üdítő ital kapható legyen Nem szolgálják az antialkoholiz­­mus érdekeit az úgynevezett tal­ponálló bisztrók-eszpresszók, ahol az állva elfogyasztott üdítő italokért is másodosztályú árat kell fizet­ni. Nem szolgálja az alkoholelle­nes küzdelmet a Szántó Kovács János utcai rendelőintézetben levő Közért-büfé sem, ahol hetek óta csak Híres kapható — és szám­talan fajta palackos sör. De Bam­bi még véletlenül sincs. Kívána­tos lenne tehát, hogy többfajta és olcsóbb üdítő­italt hozzanak forgalomba, és ezeket mindig le­hessen is kapni. Kécsi Ferenc, Budapest ­ Nem elrettentő példa A Magyar Nemzet március 6-i számában olvastam, hogy egy gépkocsivezetőt, aki ha­lálra gázolt egy személyt és egy másikat megsebesített, húszhónapi börtönre ítélték és a kocsivezetéstől három évre eltiltották. Mint egyszerű gyalogjáró, úgy érzem, az ítélet túlságosan enyhe. A gépkocsivezető csú­szós úton kanyarodott, nem csökkentette a sebességet, te­herautójával felrohant a jár­dára, és így történt a baleset, amely egy ember halálát okoz­ta. Vajon hány évi börtönre ítélnék ezt a gépkocsivezetőt, ha más módon gyilkolta volna meg áldozatát? A börtönben töltendő időt azonban nem is keveslem annyira, mint inkább az gon­dol­koztat el, hogy egy ilyen gépkocsivezető csupán három évig nem ülhet volán mellé, azután ismét vezethet, A ta-' ión nem lesz többé meggon­dolatlan, mert ez súlyos lecke volt számára, de más felelőt­len személyeket nem int kellő vigyázatra, hiszen lám, ez is embert ölt, és néhány év múl­va ismét vezethet. Úgy érzem, minden gyalo­gos nevében beszélek, amikor ezel arra kérem az illetékeseket, hogy fontolják meg: talán sú­lyosabb büntetések kiszabásá­val is csökkenteni lehetne a közúti balesetek elég magas számát? Sziklai Mária, Budapest Többedmagammal nagy cso­dálkozással olvastam március 6-i számukban .Halálos köz­lekedési balesetet okozott a gyorshajtás" hírüket, amelyből értesültünk, hogy a tehergép­kocsi vezetője egy em­beréletért mindössze egy­évi és nyolchónapi börtönbün­tetést és három évre a kocsi­­vezetéstől való eltiltást kapott. Hát ennyit ér egy ember­élet? És az ilyen halálautós három év után újra kezdheti felelőtlen, gondatlan, veszé­lyes működését?! Az ilyen ha­lált okozó vezetőtől egyszer s mindenkorra el kell venni a hajtási igazolványt! Elvégre van elég becsületes kereseti lehetőség, menjen az illető bármerre, de a volán mellé nem lenne szabad visszaenged­ni. A börtönbüntetés pedig más felelőtlen vezetők szá­mára inkább szolgál ösztön­zésül, mint elrettentésül. Vida Károly és társai, Budapest Csomagolják papírba a zsemlét ! Sűrűn előfordul, hogy a közér­tekben a süteményt zacskó nél­kül adják. A Ráday utca 8. szám alatt levő Közértben azt hallot­tam, hogy a vezetőnő saját pén­zéért vett papírzacskókat. Úgy tudom, rendelet írja elő a péksü­temény higiénikus csomagolását; helyes lenne, ha a Közért ezt a kérdést intézményesen rendezné. Dr. Z. E„ Budapest Nyelvtanulás fogvacogva Az angol nyelv kiejtését — köz­tudomásúan — elég nehéz elsajá­títani. Különösen nehéz ez — fog­vacogva. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem esti tanfolyama több csoportjának a Czukor ut­cai gimnáziumban tartják az elő­adásokat. A fűtés azonban igen gyenge és sokszor kabátban kény­szerülünk végigülni a hetenként háromszori négy órát. Kérjük illetékeseket, ne he­lyezkedjenek a­­várjunk, s majd meglátjuk-h elv alapjára. Persze, majd meglátjuk­­ a tavaszt. Ad­dig is szeretnénk azonban nem fogvacogva tanulni. Az I 2 csoport nevében Kovács Judit bizalmi „Csoportos” rendelés A II. kerületi tanács egyik kör­­zeti orvosi rendelőjében hosszú évek óta különös módon rendel az egyik orvos. A várakozók kö­zül egyszerre behív­j­a az összes férfiakat, majd amikor ők már mind távoztak, megint egyszerre az összes nőket. Ez a különös *csoportos­ ren­delés — amely, hangsúlyozom, nem most, az influenzajárvány túlterhelt napjaiban került alkal­mazásra — élénk visszatetszést szült a betegek között, mégpedig főleg két okból: 1. Lélektani és ízlésbeli szem­pontból egyaránt tarthatatlan, hogy a betegnek mások előtt kell elmondania panaszait és levet­kőznie. 2. Ily módon a betegek nem az érkezés sorrendjében jutnak az orvos elé, tehát igazságtalanságok­hoz vezet. Elvárjuk, hogy az illetékeseit kivizsgál­ák ezt a szokatlan és — reméljük! — egyedülálló rendelési módszert és megfelelően intéz­kednek. Egy budai beteg 'Qó*ti sísem Én sem nyugszom le RÖLTEX paplan nélkül! Klott paplan 178,— Ft Brokát paplan 300,— Ft Danulon paplan 470,— Ft V., Petőfi Sándor u. 10. VII., Rákóczi út 26. Vill., József krt. 11.

Next