Magyar Nemzet, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
r*9 arnsp, tWB. ftpHBs L. .Magyar Nemezet A SZÖVETKEZETEK FELADATA: Gondoskodás a falusi lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítéséről Befejezte tanácskozását a SZÖVOSZ V. kongresszusa Szombaton befejezte tanácskozását a Szövetkezetek Országos Szövetségének V. kongresszusa. Az ülés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy József elé könnyűipari miniszter, dr. Tatár Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának elnöke. Az ülés megnyitása után külföldi küldöttek üdvözölték a kongresszust, majd dr. Tatár Kiss Lajos válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Ezután a szavazásokra került sor. A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖVOSZ, illetve a földművesszövetkezetek és a körzeti földművesszövetkezetek alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. Ugyancsak egyhangúlag szavazták meg a küldöttek a Szövetkezetek Országos Szövetsége tevékenységének irányelveiről előterjesztett határozatot A földművesszövetkezeteknek, mint fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezeteknek — állapítja meg többek között a határozat —, fő feladata gondoskodni a falusi lakosság egyre növekvő fogyasztási és szolgáltatási igényeinek eddiginél jobb kielégítéséről. Segítsék és ösztönözzék a mezőgazdasági árutermelés fokozását, s a mezőgazdasági termékek értékesítését vegyenek mindenkor figyelemmel arra, hogy a város és d falu közötti különbség fokozatos megszüntetésében jelentős szerepe van az áruellátás és a kereskedelmi hálózat színvonalának. Kiárámolja a határozat hogy a nemzetközi szövetkezeti együttműködés elmélyítésével is hozzá kell járulni a nemzetek közötti békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséhez. A szavazás után bejelentették, hogy az Elnöki Tanács a mozgalom fejlesztéseiben elért eredményes, kiemelkedő munkájuk elismeréseként 15 földművesszövetkezeti dolgozónak Szocialista Munkáért Érdemérem, 27 földművesszövetkezeti dolgozónak pedig Munka Érdemérem kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át A kongresszus végül megválasztotta az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának tagjait A tanács tagjai sorából megválasztotta a SZÖVOSZ igazgatóságát Az igazgatóság és egyben az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnökévé Szirmai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bizottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelő bizottság elnöke ismét Nánási László, az Elnöki Tanács tagja lett rozottak, az imperialista monopóliumok a kizsákmányolás folytatására és fokozására törekszenek. Az állami szabályozás és az állami szektor kiépítése egyes esetekben valóban arra szolgál, hogy megteremtse a nemkapitalista fejlődés feltételeit. Máskor viszont azt célozza, hogy a magántőkések pozícióit erősítse és »kellemes légkört« teremtsen a külföldi monopoltőke számára. Az utóbbira kitűnő példa Pakisztán, ahol azokat a gazdasági ágakat fejlesztik államköltségen, amelyekbe a magántőke nem szívesen fekteti pénzét Viszont, amint az állami eszközökből épült ipari vállalatok talpra állnak, nyomban magánkézbe játsszák azokat, így denaeionalizáltak 1959-ben egy sor cement-, cukor- és textilgyárat Ugyanez vonatkozik Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre, Iránra és Törökországra. A tömegmozgalom szerepe Indiában már sokkal pozitívabb szerepet játszik az állam a gazdasági életben. Az állami szektor és az állami szabályozás egyik alapvető célja a külföldi tőke tevékenységének korlátozása. A hazai tőke és a külföldi nagytőke ellenállása következtében a kormány intézkedései csak részben valósulnak meg, illetőleg sok esetben meg is hiúsulnak. A kormány kénytelen volt engedményeket tenni, például adókedvezményeket adni a hazai tőkének, felemelni a fogyasztási adókat, olyan szektorokat megnyitni a külföldi vállalkozók előtt, amelyek korábban zárva voltak előttük. Indonéziában jelentős erő a munkásosztály, a szakszervezet és a 2 millió főt számláló kommunista párt. Ennek következtében a kormány sokkal következetesebb a maga gazdaságpolitikájában. Sok demokratikus intézkedés bizonyítja ezt a tételt: a holland vállalatok államosítása óta fokozódik a harc valamennyi külföldi érdekeltség főként az olajvállalatok államosításéért (az olajvállalatok évi 350 millió dollárt visznek ki profit gyanánt). A kormány jelen pillanatban 493 nagyvállalat felett rendelkezik, vagyis az ország ipari termelőkapacitásának egynegyede állami szektor. Állami ellenőrzés alatt van a külkereskedelem, ahonnét az indonéz költségvetés bevételeinek kétharmad része származik. Az Egyesült Arab Köztársaságban is jó néhány intézkedés történt az ország gazdasági életének gyorsabb fejlesztése céljából, de az egyiptomi helyzetet az különbözteti meg az indonéztől, hogy itt a tömegeket megfosztották a gazdasági és politikai életben való részvételtől és az intézkedések felülről diktált dekrétumok formáját öltik. Bár a külföldi tőke pozícióit alaposan meggyengítették (a Szuezi-csatorna és a kulcsfontosságú gazdasági szektorokban érdekelt külföldi vállalatok államosítása), és valamelyest meg is gyorsították a gazdasági fejlődést, mindennek a gyümölcseit elsősorban egy szűk kör élvezi. Nasszer maga mondta, hogy 1960-ban megkétszereződött a 10 ezer fontnál magasabb jövedelműek száma, de az ország gazdasági javait a lakosságnak alig 5 százaléka birtokolja. Nem oldódott meg az agrárkérdés és az élelmezési probléma sem. Tavaly, Szíria kiválása után néhány új intézkedés valamelyest javított a helyzeten: államosították a bankokat, a biztosítótársaságokat, néhány kereskedelmi és iparvállalatot. A földbirtok maximális nagyságát 200 feddanról 100-ra csökkentették, s ezáltal körülbelül 250 ezer feddannyi területet osztottak fel. Rendeletileg kötelezték a gyárosokat, hogy jövedelmeik 25 százalékát fordítsák szociális célokra. Új betegbiztosítási és nyugdíjrendszert vezettek be. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a kormány szociális és gazdasági intézkedései — akárcsak Indiában vagy Indonéziában — az általános demokratikus feladatok megoldását célozzák és nem lépik túl az államkapitalista reformok kereteit. A szövetkezeti forma Ghánában, Guineában és Maliban más a helyzet. Ezekben az országokban jelentős pozíciókat tartanak kézben a demokratikus erők, amelyek a nem kapitalista útra igyekeznek terelni az ország fejlődését. Ehhez megvannak a megfelelő feltételek: a helyi tőke rendkívül gyenge, a magántulajdonosi tendenciák kevéssé elterjedtek, megőrződött a közös földtulajdon. Óriási lendítő erő a szocialista világ részéről jövő mind nagyobb támogatás. A külföldi tőkés társaságok Guineában és Maliban egyaránt szigorú állami ellenőrzés alatt állnak, s ily módon a gazdaság államkapitalista szektorának sajátságos formájává váltak. A magántőkés tevékenység rendkívül korlátozott. Az iparban szinte teljesen kizárt, mégpediglen a következő okok miatt: kevés a magántőke, a külkereskedelem állami monopóliuma következtében csak állami engedéllyel juthatnak gépi felszereléshez (hazai gépgyártás ugyanis nincs sem Guineában, sem Maliban), ipari vállalatot csak az állam alapíthat. A kereskedelemben ugyan működik magántőke, de a magánkereskedelmet egyrészt rendkívül szigorúan ellenőrzi az állam, másrészt tevékenységét korlátozza az a körülmény, hogy a állami kereskedelem hálózata a megfelelő káderek kiképzésével, az árukészletek felhalmozásával és a közlekedés kiépülésével párhuzamosan gyorsan szélesedik. Ma már több, mint 700 boltot számlál az állami kereskedelmi hálózat Guineában, ahol rögzített áron árusítanak, sőt szabott áron történik a felvásárlás is a termelőktől. Sem Guineában, sem Maliban nem ismerik a földmagántulajdont. Földet sem eladni, sem bérelni nem lehet, tehát a mezőgazdasági burzsoázia kialakulásának legelemibb felfeltételei is hiányoznak. Ezzel szemben gyorsan szaporodnak a szövetkezetek. Fejlődésükben három fokozat figyelhető meg. Az első fokon a szerszámok közös használata a jellemző. A második fokon a falu földjeit közösen művelik meg, az államtól kapott gépi ezközökkel. A harmadik fokon egyesítik a földeket. Rendkívül jellemző, hogy a szövetkezeti forma nemcsak a mezőgazdaságban terjedt el, hanem például Guineában átfogja a gazdasági élet valamennyi ágát. A Guineában és a Maliban megvalósított szociális és gazdasági intézkedések alapvetően a tömegek életfeltételeinek megvalósítását célozzák. Ezek már nem kapitalista reformok, hanem olyan lépések, amelyek a fejlődés nem kapitalista útjára való áttérés feltételeit teremtik meg. A kubai forradalom tapasztalatai bizonyítják, hogy ennek az áttérésnek a során, a népforradalom sodrásában a radikális kispolgárság képviselői maguk is eljutnak odáig, hogy a társadalom szocialista átépítésének ne csak hívei, hanem egyúttal harcosai is legyenek. Zala Tamás Épületgépész Technikumot kap Debrecen Az építőiparban végbemenő és egyre fokozódó gépesítés szükségessé teszi e gépek kezelését végző szakemberek képzését Ezzel a feladattal kezdik meg még ebben az évben Debrecenben az Építésügyi Minisztérium megbízásából a mintegy 800 hallgatót befogadó Épületgépész Technikum építését. A tervek elkészítésével Pintér Béla építőművészt, a KÖZTI mérnökét bízták meg, aki most készült el a részlettervek kidolgozásával. Az egyik épülettömbben rendezik be a tantermeket, az adminisztrációs helyiségeket, a könyvtárt. Az dotálási épületszárny ötszintes lesz. A másik épülettömbben helyezik el a gyakorlóműhelyeket, amelyeket a legkorszerűbb gépekkel szerelnek fe. A bennlakó tanulóik elhelyezésére tizenegy szintes kollégiumi épületet építenek, ahol 112 diákszoba, 9 nevelői szoba, játék- és zeneszóba létesül. Az Épületgépész Technikumot két év múlva adják át rendeltetésének. G | B —jjjnjj pj 11 |: ||| |^| Aki ‘H l u,'i''r*il1"a;á.j ív ■ p t1..1 k.!_‘. Iliim ■ 'mi— —— — Koszorúzás a Műszaki Egyetem kertjében levő szovjet hősi emlékműnél A felszabadulás közelgő 17. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnepség volt a Budapesti Műszaki Egyetem, s az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem kertjében álló szovjet hősi emlékműnél. Elsőiként a XI. kerületi pártbizottság koszorúját helyezték el, ezt követően a két felsőoktatási intézmény tanácsa nevében a rektorok, majd a pártbizottságok titkárai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A hallgatóság nevében a KISZ- bizottsági titkárok, az egyetemek oktatóinak és más dolgozóinak képviseletében pedig a szakszervezeti bizottságok elnökei helyezték el a hála és a kegyelet virágait az emlékmű talapzatán. Emlékünnepségek Bulgáriában hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából A bolgár nép emlékünnepségek sorozatán emlékezik meg felszabadulásunk 17. évfordulójáról. A kolarovgradi bolgár—magyar barátsági hét után Tolbuhinban, a bolgár Dobrudzsa fővárosában is baráti hetet rendeztek. Ünnepség volt hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Blagojevgrádban, Tirnovóban, Mihajlovgrádban, a Szófia melletti Gara-Janában és még több más bolgár városban és faluban is. Akadémikusok, egyetemi tanárok konzultációja termelőszövetkezeti vezetőkkel A Magyar Tudományos Akadémia állattenyésztési bizottsága érdekes kezdeményezést indított az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának erősítésére, konzultációkat tart a termelőszövetkezeti vezetőkkel. A bizottság eddig öt városba és községibeszállt ki. A bizottság tizenhárom tagja közül egy-egy konzultáción nyolcam—tízen, — akadémikusok, egyetemi tanárok, országos hírű tudósok — vesznek részt Az elméletnek is, a gyakorlatnak is hasznos együttműködés továbbfejlesztésére megkezdik a gyakorlati bemutatók szervezését is. II nehézipar első negyedévi eredményei Czottner Sándor nehézipari miniszter nyilatkozata Az 1962. évi népgazdasági terv teljesítése sok tekintetben attól függ, hogyan dolgozik a nehézipar. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérte Czottner Sándor nehézipari minisztert, mondja el, hogyan kezdték az évet a tárca ágazatai, s milyen következtetéseket von le további munkájukra első negyedévi tevékenységükből. — Még nem állnak rendelkezésünkre végleges adatok, de az előzetes számokból is megállapíthatjuk — mondotta a miniszter —, hogy a termelés a tervnek megfelelően alakult, örvendetes, hogy a bányászatban az első negyedévben meghaladja az iparági átlagot a közfogyasztást szolgáló brikettgyártás, a kohászatinak dolgozó ércbányászat és a szénbányászat fejlődését előmozdító bányagépgyártás termelési felfutása. A bányászat termelésemelkedését az egy főre jutó termelés növekedése, vagyis a teljesítménynövekedés idézte elő. A múlt év hasonló időszakához képest az emelkedés 4 százalékos. A bányák napi átlagtermelése néhány tized százalékkal elmarad ugyan a havi tervtől, de a fejlődés felülmúlja a tavalyit . A villamosenergiaiparberuházásai jó ütemben folynak. A második negyedévben üzembe helyezhetjük az oroszlányi hőerőmű második gépi egységét. A szovjet—magyarkooperáció céljára épülő országhatár—sajószöged—zuglói 220 kilovoltos távvezeték és alállomás beruházási üteme lehetővé teszi, hogy a magyar szakasz határidőre át tudja venni a szovjet villamosenergiát. A vegyiparban az előző évi hasonló időszakhoz képest a könnyűfém-, illetve a színesfém-gyártás, a gyógyszer- és a gumitermelés ígér különösen nagy fejlődést. Lényegesen több kerékpárabroncsköpenyt, személygépkocsi-köpenyt, szuperfoszfát- és nitrogénműtrágyát, kénsavait, Bio vitamint, nyers morfint, bauxitot, fűtőolajat, tüzelő- és gázolajat termelünk, mint a tavalyi első három hónapban. Nagy az előrehaladás a Barátság-kőolajvezeték építésénél, amely lehetővé teszi, hogy a magyar szakaszt a második negyedévben felavathassuk. Befejeződött a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát-üzemének próbaüzemelése, a Budapesti Vegyiművek új elektrolízis üzemében is hozzáfogtak a gépek kipróbálásához. Új beruházásokat is kezdtünk, így az ajkai és almásfüzitői timföldgyár bővítését. — Az idei munkakezdés eredményei tehát kedvezőnek mondhatók és reményt nyújtanak arra, hogy az éves tervet a tervfegyelem szigorú megtartásával teljesíteni fogjuk — fejezte be nyilatkozatát Czottner Sándor nehézipari miniszter. Könnyűipari dolgozók kitüntetése Szombaton délelőtt a Könynyűipari Minisztériumban hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Nagy József elé, könnyűipari miniszter kormánykitüntetéseket adott át. Munkaérdemrendet kapott Döbrentei Károly pamutipariigazgató, Klenk Frigyes, a nyomdaipari igazgatóság vezetője, Major Erzsébet, a Hazai Pamut szövőgyár fűzőnője, Czett József, a Vörös Október Férfiruhagyár igazgatója, Kovács Lajos, a Magyar Posztógyár igazgatója, dr. Ékés Mihály, a Textilipari Kutatóintézet igazgatója, Vámos György a Papíripari Kutatóintézet igazgatója. Ezen kívül tizennyolcan Szocialista Munkáért Érdemérem és negyvenen Munka Érdemérem kitüntetést kaptak a könnyűiparban végzett jó munkájuk elismeréséül. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzéséről és a bankellenőrzésről szóló 1955. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi minisztert vezérezredessé kinevezte. Ugray Ferenc vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettest és Köteles Jenő vezérőrnagyot altábornaggyá, Hersitzky Lajos, Kálazi József, Penczi József, Reményi Gyula, Szűcs László ezredeseket vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Galambos József rendőrezredes belügyminiszterhelyettest rendőrvezérőrnaggyá és dr. Korom Mihály határőrezredest határőr-vezérőrnaggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács Beck István rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a Magyar Népköztársaság hágai követségének vezetésére kapott megbízása alól s ezzel egyidejűleg Kérész Gyulát rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a Magyar Népköztársaság hágai követségének vezetésével. Az Elnöki Tanács elrendelte a bácsalmási járás megszüntetését. A megszüntetett járás községei közül: Bácsalmás, Madaras, Katymár, Mátételke, Tataháza községeket a bajai, Bácsszöllős, Csikéria, Kunbaja és Mélykút községeket a kiskunhalasi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács végül is egyéb ügyeket tárgyalt.. Megalakult a Magyar Hajó- és Darugyár Többhónapos előkészületek után a KGM Hajóipari Igazgatósága a szombati nappal megszűnt és az iparág hat üzemének összevonásával megalakult a Magyar Hajó- és Darugyár, amely semmiféle iparághoz nem tartozik, csupán az illetékes miniszterhelyettes elvi irányításával dolgozik. Az egyesített vállalat vezérigazgatóságán elmondották, hogy a hat üzem összevonásától a gazdálkodás és a műszaki fejlesztés jelentős javulását várják. A vállalat műszaki vezetői az összes lehetőségeket figyelembe véve dolgozhatják ki például a hajó- és darugyártás 20 éves távlati tervét Fő cél a lehető legkorszerűbb versenyképes gyártmányok kialakítása. Magyar tudósok Dubnában Magyarország felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a TASZSZ tudósítója felkereste a dubnai egyesített atomkutató intézet magyar munkatársait és kérte őket, beszéljenek arról, miként élnek és dolgoznak Dubnában. Szép Lukács mérnök többek között a következőket mondotta: — Dubnában olyan óriási egyedi berendezések állnak rendelkezésünkre, mint a szintorofazotron, a szinkrociklotron stb. A magyar tudósoknak itt olyan lehetőségeik vannak a munkához, mint amilyenekkel csak a legfejlettebb, leggazdagabb országok tudósai rendelkeznek. Dubnában jelenleg tíz magyar fizikus és nyolc magyar mérnök dolgozik, nincs az egyesített atomkutató intézetnek olyan laboratóriuma, ahol ne dolgoznának magyarok. Már sok olyan tudományos munkát hoztak nyilvánosságra, amelyet magyar tudósok végeztek, vagy amelyeknek elvégzésében magyar tudósok is részt vettek.