Magyar Nemzet, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

/ DIADALMAS MÁJUS 1. ... • • ' ■ '.......................................... . • . . Muzsikával köszöntött be az idei budapesti május. Zenekarok járták a várost, fújták a trombitákat és per­gették a dobokat mindenfelé. Az úttörővasutasok kék egyen­ruhás zenekara a Dózsa György út felé közeledve fá­radhatatlanul muzsikált, hogy beleremegtek a házak ablakai. Először azt játszották: »Itt van május elseje ...« S ezután a tájékoztatás után következett az igazi zenés ébresztő­ , »Fel vörösök, proletárok ...« Reggel hét óra volt Béke és munka A tavasz kitett magáért. Zuglóban néha kikacsintott a Nap a felhők mögül és 6 fokot mértek. A Budafoki utat eső pásztázta végig, viszont 8 fo­kig szaladt fel a hőmérő. A Rádió a hegyvidéken­­ végig­futó hózáporokat is ígért, az emberek mégis sűrű sorokban, zsúfolt trolikon és villamoso­kon özönlöttek a gyülekező­­helyek irányába, a Városliget környékére. Az első statiszti­kák szerint a büfékben nem fogytak a hűsítők, de "sztár­­lett a forró virsli, az utcákon, tereken pedig a lánc. Az Aj­tó és Dürer soron sárgacsizn­ás, sokszoknyás, pruszlikos újpesti népitáncosok ropták a csár­dást, a folyami flottilla harmo­­nikásainak lelkes támogatásá­val — bemelegítésként. Ez volt a reggeli "fegyver­­barátság" — a hideg ellen. A béke és a munka adta a három és félórás többszáz­ezres menet alapgondolatát. Erről beszélt köszöntőjében a felvonulás­­kezdetén Brutyó János, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára is. — A magyar dolgozó nép, amikor az idei májuson saját mu­nkája eredményeit ünnepli, egyben hitet tesz a béke ügye mellett — mondotta a többi között. A menet elején hatalmas betűk hirdették: Béke. A szo­cialista országok népeinek egységét, összeforrottságát szimbolizáló vörös zászlós óriás-dekorációból békegalam­bok százai röppentek a ma­gasba, s a leszerelést jelképez­ve a főtribün előtt ügyes ke­zek pillanatok alatt a földe­ken dolgozó traktorrá alakí­tottak át egy hadiszínekbe öltöztetett harckocsit. A kard­ból kovácsolt ekevas sűrűn vissza-v­issza tért a menetben, s táblák harsogták messzire a »nem«-et a háborúra, az atom­bombára. Megmutatta a felvonulás az erőt is, amely képes, hogy megakadályozza a háborút. A szocialista ipar termékeit, a munka gyümölcseit, a Ganz- MÁVAG turbináit, villany­mozdonyait, az Óbudai Hajó­gyár modern tengerjáróit. A Ghinoin-gyár élfelirata azt hirdette: »Leszerelést, békét!« S néhány méterrel hátrább új erőről számolt be egy másik felirat:­­»Mi, a szocialista bri­gádok tagjai vállaljuk, hogy fáradhatatlanul dolgozunk, ta­nulunk, tanítjuk egy­mást.« Az angol rádió és televízió kiét Budapesten tartózkodó munkatársa, ha diplomatikus tartózkodással is, a húsvétkor Angliában lezajlott aldermos­­tani békemenethez hasonlítot­ta a mi májusunkat. Egy fia­tal amerikai pedig így nyilat­kozott a tribünön: — Az embereik a béke őszin­te akaratát sugározzák. A legfiatalabb „munkásőr­“ —­ Olyan ez a tér, mint a most virágzó tavaszi rét — je­gyezte meg Kállai Gyula mi­niszterelnökhelyettes, a Politi­kai Bizottság tagja, a népfront elnöke. Percenként változott a kép ezen a monumentális szabad­téri színpadon. Elmúlt tizen­egy óra, aztán dél is, és még híre-nyoma sem volt a menet végének. Háromszázezren jöt­tek, vagy még többen, nehéz utánaszámolni. Májusfákat lengettek, muzsika szólt, lég­gömböket kapott magasba a gyorsan szaladó szél. Veterán harcosok nézték a színpompás menetet az emelvényről, mel­lükön vörösszalagos jelvény: az 1919-es emlékérem. Régi májusok részvevői ők. Mellet­tük a népi m­ixisták tábori zöldjében fekete lány és barna férfi állt. Annak a népnek a küldöttei, akik csak néhány esztendeje ünnepük szabadon a nemzetközi proletárnapot: kubaiak. Szíves-örömmel mondják: — Hatalmas folyam ez a tö­meg. Folyam, amely az óceán­ba áramlik. S az óceánt nem lehet legyőzni. A munkásőrök soraiban ap­rócska legény nézi reggel óta­ a felvonulást. Szürke unifor­misa tökéletes, derékszíja, sapkája mint az idősebbeké. De az ifjú ember néha elfá­rad, édesapja karjára kérez­­kedik és tízóraizik. Kádár Já­nos derűs arccal szorít kezet a mosolygó csöppséggel, s a fotósok, filmesek kereszttüzé­ben kérdezi tőle, hogy hívják. Nehezen feleli: — Bruzsa Misi — s csöpp­nyi orrát kíváncsian a magas­ba csapja. Helyette apja foly­tatja: — Kádár elvtárs, jelentem, létszámba vettük. Ö a mi leg­fiatalabb “­munkásőrünk”. Édesanyja varrta a munkás­őr uniformist az ünnepre, s még csillag is jutott a paro­k­ra: századparancsnoki csil­lag. Magassága 80 centiméter, kora négy és fél év, foglalko­zása pedig »civilben­­: óvodai »hallgató« a Ganz-MÁVAG- Jpan. Nemcsak a tribünökön talál­úunk külföldieket, hanem a menetben is. Büszke sor a ma­gyar ifjúság felvonulásának első soraiban a nálunk tanuló ghánai és guineai diákoké. Bé­két, barátságot kiáltottak az arabok, zászlóikat lengették a lelkes kubaiak. Ott voltak kö­zöttük a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség budapesti titkárságának munkatársai is Az ifjúság felvonulása Egy óra múlt, mire a fia­talok megérkeztek a térre. Ezer fehéringes úttörő tulipá­nok erdeivel árasztotta el a nézőket; ez talán a május leg­szebb színfoltja. A KISZ-esek a párttól kapott zászlót hoz­ták, majd ifjúgárdisták jöttek vörös lobogókkal és a nyáron Helsinkiben megrendezendő VIII. VIT emblémájával. "Éljen a párt! Éljen a KISZ* — zengett perceken keresztül az egész Dózsa György út. Hatezer sportoló fejezte be a menetet, élükön Parti János olimpiai bajnokunk vitte a hatalmas nemzetiszínű zászlót. Záróképük: zászlókból font élő gúlájuk közti ötágú vörös­csillag a tér betonján. Május elsején diadalmas szimbóluma az egész világon Kocsis Tamás Csöktörtök, 1962. május 3. _ Magarám!. Színpompás felvonulások, lelkes nagygyűlések vidéken A­­vidéki városok és falvak dolgozói is színpompás felvo­nulásokon, lelkes hangulatú nagygyűléseken ünnepelték a 18. szabad május elsejét. * A magyar munkásmozgalom fellegvárában, a nógrádi me­dencében már hétfőn megkez­dődtek az ünnepségek: Bag­­lyasalján, Salgóbányán és a Karancs bányászközségeiben szocialista munkásbrigádok tartottak baráti találkozókat. Salgótarján lakosainak ked­den reggel zenészó, majd há­rom díszlövés jelezte az ün­nepség kezdetét. A több mint húszezer felvonuló salgótar­jáni dolgozó soraiban ott ha­ladtak a 19-es vörös katonák egységei is. Szolnok megyé­ben, a Nagykunság termelő­szövetkezeti városaiban a má­jus elsejei ünnepet a föld­munkásmozgalom egykori har­cosai nyitották meg. Túrkevén ezen a napon avatták fel a Nagykunság legkorszerűbb vá­rosi könyvtárát, Mesterszállá­son pedig új vízmű kezdte meg működését, amelyet a la­kosság épített meg társadalmi munkával. Miskolcon kiemelkedő mun­kasikerekkel köszöntötték az ünnepet. A Lenin Kohászati Művek olvasztárai, martiná­szai például hétfőről keddre virradóan mintegy 120 tonna nyersvasat, illetve acélt gyár­tottak terven felül. A mis­kolciak színpompás felvonu­lása után benépesedtek a vá­ros szórakozóhelyei, a szabad­téri színpadokon számos önte­vékeny művészeti csoport adott műsort. Pécsett a felvo­nuló negyvenezer dolgozó im­pozáns menetét a Miniszter­­tanács és a SZOT vándorzász­lajával kitüntetett szénbányá­szok nyitották meg. Az utak mentén sok-sokezer néző me­legen ünnepelte a munkaru­hában, szerszámokkal felvo­nuló munkásokat. Az Orvos­­tudományi Egyetem klinikái­nak orvosai, hallgatói fehér köpennyel vonultak fel,­ a menetelő középiskolások pedig szerszámokkal és politechnikai készítményekkel tették szí­nessé soraikat. Dunaújvárosban hétfőn este az ifjúság színes, lampionos és fáklyás felvonulással kö­szöntötte május elsejét. A fia­talok a város három részéről énekelve, zeneszóval vonultak a Lenin térre, ahol tábor­tüzet gyújtottak. Győrött ugyancsak fáklyás menettel köszöntötték a kiszisták az ünnepet, majd a Rábán és a Dunán lampionos víziparádét rendeztek. Az esti ünnepséget tűzijáték zárta be. Szegeden a felvonulás után több tíz­ezer ember szórakozott az új­szegedi rózsaligetben. Hód­mezővásárhelyen a Mérleg­gyár munkásai a Viharsarok Tsz tagjaival, a Kötöttárugyár dolgozói pedig a Rákóczi Tsz gazdáival ünnepeltek együtt. Makó munkásai és parasztjai közös ebéden vettek részt a Maros-parti majálison, Szőreg községben lovasbandérium vezette a felvonulást, Deszken pedig délszlávok és magyarok feldíszített kocsikon közösen indultak az ünnepségre. Veszprém megye öt városá­ban és valamennyi nagyobb községében színpompás fel­vonulásokat, egésznapos ma­jálisokat rendeztek a munka­ünnepén. Devecserben, ahol régebben hagyományos volt, hogy május elsején reggel a kereskedők és iparoslegények kivonultak a vasútállomásra és virággal köszöntötték az első, feldíszített vonat sze­mélyzetét, az idén felelevení­tették a régi szokást: mun­kásveteránok és KISZ-fiatalok üdvözölték az első szerel­vényt. Debrecenben, a nagyerdei Lenin-parkban valóságos sá­tortábort építettek az üzemek és vállalatok dolgozói. Az ün­nepi műsor az iskolai és üzemi KISZ-kórusok egyesített karának erdei hangversenyé­vel kezdődött. A nagyerdei stadionban kisdobosokat avat­tak, a vidám­parkban pedig üzembehelyezték az ország legnagyobb óriáskerekét. Katonai díszszemle, kormányfogadás Moszkvában Május elsejéin, magyar idő szerint reggel 8 órakor Moszk­vában hagyományos díszszem­lét tartottak a szovjet hadse­reg csapatai. A díszszemlét Malinovszkij marsall, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re fogadta, a szemlét pe­dig Krilov, a moszk­vai helyőrség és a moszkvai katonai körzet csapatainak parancsnoka vezényelte. A díszszemlén ott voltak a szov­jet kormány tagjai, a had­sereg tábornokai és tengerna­gyai, a szovjet főváros külföl­di vendégei, köztük a magyar szakszervezeti küldöttség tag­jai, valamint a Pravda ünnep­ségére érkezett vendégek. Ott volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának veze­tője. Megjelentek a külföldi diplomáciai képviseletek ve­zetői, közöttük Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Ott volt a Vörös tér tribünjén Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa. Viharos taps és éljenzés kö­szöntötte a Lenin Mauzóleum mellvédjén megjelenő Hrus­­csovot. Brezsnyevet, az SZKP és a szovjet kormány több ve­zetőjét. A Lenin Mauzóleum mellvédjéről a szovjet hadse­reg vezetőivel együtt tekintet­te meg a díszszemlét Kong Le tábornok, a laoszi törvé­nyes kormány csapatainak fő­­parancsnoka, s a diplomáciai testület számára fenntartott helyen ott volt Erzsébet bel­ga anyakirályné is. Malinovszkij marsall az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében köszöntötte a szovjet katoná­kat, a dolgozókat, a külföldi vendégeket, majd, kijelentet­te: a szovjet nép a történe­lemben elsőnek tört utat az emberiség ragyogó jövője, a kommunizmus felé. Ezen az úton biztos léptekkel, vállvet­ve haladnak a nagy szocia­lista közösség országai. A Kommunista Párt és a szovjet kormány, híven a bé­kés együttélés lenini elveihez, nagy erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Álla­mok uralkodó körei azonban akadályozzák a szovjet lesze­relési javaslatok megvalósí­tását, nem hajlandók aláírni a nukleáris kísérleti robban­tások eltiltásáról szóló egyez­ményt, sőt, újabb légköri kí­sérletsorozatot indítottak. Kennedy elnök egyik leg­utóbbi nyilatkozatában pre­ventív háborúval fenyegette meg a szocialista tábort. A most kialakult nemzetközi helyzet parancsolóan megkö­veteli a szovjet néptől, hogy éber figyelemmel kísérje a háborús uszítók cselszövéseit, s minden szükséges intézke­dést megtegyen az ország vé­delmi potenciáljának további megerősítésére. A nyugati hatalmak katonai attaséi lázas fényképezésbe és filmezésbe kezdtek, amikor megjelentek a katonai akadé­miák hallgatói, a balti flotta tengerészei, a­­határőrök, a gé­pesített tamanyi gárdalövész­­hadosztály alakulatai és az ej­tőernyős csapatok után a szov­jet tüzérség legkülönbözőbb fegyverei. Könnyű gyorstüzelő légvédelmi ágyúk, tankelhárí­tó fegyverek, majd önjáró ne­­hézágyúk gördültek végig a téren. Általános érdeklődés fo­gadta a rakétafegyvernek­ egységeit. A díszszemle után megkez­dődött a szovjet főváros dol­gozóinak és ifjúságának több­órás, színpompás felvonulása. A sportolók menete után ki­lenc széles oszlopban haladtak végig a téren a hétmilliós Moszkvai lakói. A Vörös téren lezajlott dísz­szemle és felvonulás után az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya foga­dást adott a­­díszszemle és a felvonulás részvevői tisztele­tére, ahol Nyikita Hruscsov vezetésével jelen voltak a párt és az állam vezetői. Hruscsov jókívánságait fejezte ki a megjelenteknek, május elseje, a dolgozók nemzetközi szoli­daritásának napja alkalmából és pohárköszöntőt mondott a kommunista és munkásmozga­lom egységére, a kommuniz­mus nagy ügyének győzelmé­re, a hatalmas szocialista tá­bor egységére, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság né­peinek, az összes szocialista országok népeinek barátságá­ra. A fogadás szívélyes, meleg légkörben folyt le. A Szovjetunió valamennyi részén megünnepelték május elsejét. Tbilisziben a felvonu­lók között ott voltak a Grú­zia fővárosában tanuló rho­­desiai, kenyai és nigériai fia­talok. Taskentben nagygyűlést tartottak, Bajkuletin, Celi­­nográdban, a szövetségi köz­társaságok fővárosaiban és a Szovjetunió más városaiban és falvaiban ünnepségeket, fel­vonulásokat, gyűléseket ren­deztek a munkásosztály nagy nemzetközi szolidaritási napja tiszteletére. Az Izvesztyija május 1-i számában közölte Nemes De­zsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának »Májusi seregszemle« című cikkét. Belgrádban is nagy felvo­nulással köszöntötték május elsejét. Katonai egységek, fiatalok, munkások és spor­tolók vonultak el a három és félórás felvonuláson a dísz­tribün előtt, ahol Tito elnök, számos jugoszláv politikai és katonai vezető, valamint a diplomáciai testület számos tagja foglalt helyet. Megünnepelték május else­jét a kapitalista országok dol­gozói is. Bécsben a Parlament előtti téren Friedl Fümberg, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tartott ünnepi beszé­det. A felvonuláson részt vet­tek az osztrák fővárosban tar­tózkodó magyar, csehszlovák és szovjet vendégek is. Anglia legtöbb városában csak jövő vasárnap, 6-án ünnepük a munkásosztály ünnepét. Kivé­tel Liverpool volt, ahol ezer­nél több munkás vett részt a tüntető felvonuláson. Ny­ugat-N­émet­országban, Hamburgban a tüntető mun­kásokat durván megtámadta a rendőrség. A nyugat-berlini hatóságok az ünnepet újabb provokációra használták fel, hogy még feszültebbé tegyék a helyzetet a frontvárosban. Hidegháborús gyűlést rendez­tek az NDK fővárosának ha­táránál. A gyűlés főszónoka, Lübke nyugatnémet köztársa­sági elnök volt, aki külön ezért érkezett ide Bonnból, to­vábbá Clay tábornok, az ame­rikai elnök nyugat-berlini kü­­lönmegbízottja és Brandt nyu­gat-berlini polgármester. Be­szédeik hemzsegtek a támadá­soktól, az NDK békepolitiká­ja és különösen az 1961. augusztus 13-i intézkedések el­len. Párizsban tömeggyűlést tar­tottak, amelyet a Francia Kommunista Párt és a CGT rendezett. A gyűlés részvevői a többi között meghallgatták Louis Saillant-nak, a Szak­­szervezeti Világszövetség fő­titkárának beszédét. A felvo­nulók a dolgozók nemzetközi szolidaritását, az algériai békét éltették. Olaszországban a tüntetések az általános és teljes leszere­lés, az amerikai nukleáris kí­sérletek megszüntetésének kö­vetelése jegyében zajlottak. Madridban a spanyol kommu­nisták röpiratokat terjesztet­tek, amelyek felhívták a mun­kásokat, hogy támogassák a napok óta sztrájkoló húszezer bányászt, akik tisztességes munkabérért, a sztrájk jo­gáért, a szakszervezeti és de­mokratikus szabadságjogok ki­vívásáért küzdenek. Lisszabon­ban Salazar rendőrsége a tün­tető portugál munkásságra lőtt. A tüntetők többsége if­júmunkásokból állt. Tokióban a legfrissebb je­lentések szerint 650 ezer­ em­ber ünnepelte május elsejét, Japán-szerte pedig hatmillió­nál is többen vettek részt a tüntetéseken. Tokióban a kor­mány 16 ezer főnyi rendőrsé­get mozgósított. Canberrában, Ausztráliában az amerikai nukleáris kísérletek megszün­tetését követelő jelszavak alatt ünnepelték május elsejét, Reykjavikban pedig az ország területén levő külföldi támasz­pontok ellen tüntettek az iz­landi dolgozók. Kairó főterén az Egyesült Arab Köztársaság szakszervezetei rendeztek tö­meggyűlést, a djakartai tö­meggyűlésen felszólalt Szukar­­no indonéz elnök is. • Argentínában Guido elnök betiltotta a május 1-i hagyo­mányos felvonulásokat. Bue­nos Airesben 30 ezer főnyi fegyveres erő akadályozta meg a munkásság felvonulását. Ut­cai harcok robbantak ki a május elseje alkalmából tün­tető munkások és a rendőr­ség között Caracasban, Vene­zuela fővárosában és Guate­mala Cityben, Guatemala fő­városában. New Yorkban kedd délután a lovas- és gyalogos rendőrök által körülzárt Union Squaren tartottak nagygyűlést az ame­rikai haladó erők. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának vezetője be­szédében élesen elítélte a ha­ladó erőiknek a McCarran tör­vény alapján való üldözését. A gyűlés részvevői Kennedy elnökhöz intézett felhívásuk­ban követelték a csendes­óceáni nukleáris kísérletek ha­ladéktalan megszüntetését. így ünnepelt a világ Peking ünnepi díszbe öltö­zött május elsején. A kínai főváros főterén és a környező útvonalakon este nagyszabású ünnepi tűzijátékot rendeztek. Sok százezer néző több mint egy órán át gyönyörködött a pirotechnika kínai mestereinek művészi produkcióiban. Az ünnepi emelvényen a külföldi küldöttségek vezetőivel együtt megtekintette a tűzijátékot Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt elnöke, Liu Sao­­csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csou En-laj, az Ál­lamtanács elnöke és Csu Te, az Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottságának elnöke. Az ünnepségek a késő éjszakai órákig tartottak. Prágát háromnapos der­mesztő hideg után május el­sején verőfény köszöntötte. Az ünnepi felvonulás kezdetére zsúfolásig megtelt a Vencel tér. Antónia Novotny, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke mondott beszédet, majd megkezdődött a felvonu­lás. Az ünnepi menet a kora délutáni óráikig tartott, majd a város több helyén népünne­pélyeket, kultúrműsorokat, es­te pedig utcabálokat rendez­tek. Bukarestben a felvonuláson Gheorghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, az Ál­lamtanács elnökének és Gheorghe Maurernek, a Mi­nisztertanács elnökének veze­tésével ott voltak a párt és a kormány vezetői. Chivu Stoica, a Központi Bizottság titkára mondott rövid beszé­det. Szépség, erő és jókedv jel­lemezte a lengyel nép idei májusi ünnepét. A varsói fel­vonuláson Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első­­titkára üdvözölte a lengyel né­pet. Felvonulások, gyűlések voltak Lengyelország más vá­rosaiban is, s a varsói tele­vízió hatórás műsorban adott helyszíni közvetítést a május 1-i eseményekről, köztük a budapesti felvonulásról.­ Szófiában sokszázezer dol­gozó vonult fel a Dimitrov Mauzóleum előtt. A felvonu­lókat a párt és az állam ve­zetői fogadták, élükön Zsiv­­kovval, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkárával és Jugov­­val, a Minisztertanács elnö­kével. Bulgária más részei­ben is népes május 1-i felvo­nulások voltak. A Német Demokratikus Köz­társaság népe hatalmas tün­tetésekkel tett hitet amellett, hogy tovább erősítik az NDK-t, a békés és demokratikus Né­metországért folyó harc bázisát. Berlinben az NDK nemzeti hadserege — először a honvédel­mi törvény elfogadása és a véd­­kötelezettség bevezetése óta — díszszemlét tartott, amelyen Norden professzor, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet. A szocialista országok kö­zül elsőnek — reggel 6 óra­kor — a vietnami nép kezdte a májusi ünnepet. A hanoi felvonuláson ott volt Ho Si Minh elnök. Pham Van Dong miniszterelnök üdvözölte a kétszázezres tömeget. A TASZSZ jelentése szerint Phenjanban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fő­városában is tömegfelvonulás­sal, sportrendezvényekkel ün­nepelték május elsejét. A mongol főváros népe Ulan Bátorban rendezett tö­meggyűlést. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke tartott ünnepi beszédet, majd katonai díszszemle és felvonulás következett. Kuba népe ünnepélyesen köszöntötte május elsejét. A havannai felvonuláson több mint egymillió ember vett részt. Az első sorokban me­neteltek az egyesült forradal­mi szervezetek vezetői és a forradalmi kormány­ tagjai, élükön Fidel Castro minisz­terelnökkel és Corticos köz­­társasági elnökkel. Beszédében Fidel Castro hangsúlyozta, hogy Kubában sohasem tér vissza a burzsoá rend, a ki­zsákmányolok rendszere. A kubai miniszterelnök egyéb­ként a moszkvai rádión és televízión keresztül üzenetet intézett a szovjet néphez, amelyben üdvözletét küldte a kubai nép nevében. 3

Next