Magyar Nemzet, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
iiiiiiiiiiiiiiiimmiiisinBMiiiiiiiiiiiii A radioaktív sugárzás és az élelmiszertartósítás Tartósított élelmiszerek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni életünket. Ám nincs olyan módszerünk, amely minden tekintetben és minden élelmiszerre egyaránt megfelelő volna. A világon mindenütt olyan új tartósító módszerek kidolgozására törekednek, amelyek önmagukban, vagy a meglevő módszerekkel kombinálva új lehetőségeket nyitnak meg, és alkalmazásuk valamilyen tekintetben a jelenlegiekkel szemben előnyt ígér. A legkecsegtetőbbnek az a lehetőség látszik, ha radioaktív besugárzással az élelmiszereket hőkezelés, vagy bármiféle idegen anyag hozzáadása nélkül megóvhatnánk a romlástól — hiszen az ionizáló sugárzás hatására a romlást okozó mikroorganizmusok elpusztulnak — és eredeti állapotukban juthatnának el a fogyasztóhoz. Ezért adta ez a lehetőség egyik legizgalmasabb feladatát a korszerű élelmiszertechnológiai kutatásnak. Az eddigi elképzelések szerint az élelmiszerek sugárzásos kezelésének fő irányai a következők volnának: 1. Az élelmiszer sugárzásos sterilezése nagy dózisokkal. 2. A sugárzásos pasztőrözés, vagyis kisebb dózisok alkalmazása, hogy az élelmiszerek nyers állapotban hosszabb ideig legyenek tárolhatók. 3. A tárolt szemes- és gumóstermények csírázásának meggátlása. 4. A raktári kártevők, rovarok elpusztítása besugárzással. 5. A nem tartósítási célzatú élelmiszertechnológiai alkalmazások: enzimkészítmények sterilezése, természetes szerves anyagok hidrolízise (oldható keményítő), húsok porhanyósítása, borok öregítése stb. 6. Az élelmiszerekben előforduló, megbetegedést okozó paraziták elpusztítása. Ezeknek az alkalmazási lehetőségeknek a kutatása szervezetten és céltudatosan kb. egy évtizede folyik a világ nagyobb ipari államaiban. Az alkalmazási lehetőségek alapfeltétele, hogy a sugárkezelt termékek az egészségre ártalmatlanok maradjanak, élvezeti értékük, tápértékük, tárolhatóságuk a más módon tartósított termékekével vetekedjék és a besugárzási eljárás gazdaságos legyen. Az első besugárzott élelmiszer — tíz kilórúddal csírátlanított burgonya — forgalombahozatalát, több éves alapos és sok irányú kutatás után, első ízben a világon a Szovjetunióban engedélyezték 1958-ban. A múlt esztendőben pedig már Kanadában is engedélyezték az egészségügyi hatóságok... A hazai tájékozódó jellegű kísérletek 1956-ban kezdődtek meg és jelenleg a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben folynak. Az intézet Kossuth-díjas igazgatóját, a kémiai tudományok doktorát, dr. Török Gábort és Farkas József tudományos munkatársat kértük meg, tájékoztassanak a sugárenergiák alkalmazási kutatásának világhelyzetéről és a hazai kutatás eredményeiről. A kutatást ma világszerte a realitásokkal jobban számoló, józanabb, de optimista szemlélet jellemzi. A legtöbb államban komoly figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítanak a nagy lehetőségek megvalósítását célzó kutatásokra. A szocialista országok közül a Szovjetunióban folyik nagyszabású élelmiszerbesugárzási kutatás. Számos akadémiai, ipari kutató intézet, főiskolai tanszék foglalkozik vele. A juttatások súlypontja a moszkvai Központi Konzervipari Kutatóban van, ahol a húsok, gyümölcsök, főzelékfélék sugársterilezése és pasztőrözése a fő program. A gabona rovartalanításával kapcsolatos vizsgálatokat az összszövetségi Gabonakutató Intézet fogja össze. A besugárzott élelmiszerek táplálkozás-egészségügyi vizsgálata a leningrádi Kirov Orvosi Akadémián és a Szovjet Tudományos Akadémia Táplálkozástudományi Intézetében folyik. A kutatás céljaira jelenleg négy nagy sugárforrás épül... Az NDK-ban a burgonya csírázásgátlása a fő téma, s elkészítették már egy nagy teljesítményű burgonyabesugárzó tervét. Csehszlovákiában, a prágai és pozsonyi kutatóintézetekben elsősorban a húsok, húsáruk sugárzásos tartósításával foglalkoznak. Lengyelországban a csírázásgátlás és a friss gyümölcsök eltarthatóságának besugárzásos meghosszabbítása a kutatási téma. A kapitalista országok közül az Egyesült Államokban folyik legrégebben és legnagyobb méretekben a kutatás. Főleg a kis sugárdózisok — tehát a sugárzásos pasztőrözés — lehetőségeit vizsgálják a halakra, halászati termékekre, gyümölcs- és zöldségfélékre. Ausztráliában működik ez idő szerint a világ legnagyobb aktivitású kobalt sugárforrása, 600 000 curies, amellyel a lépfene kórokozóival fertőzött kecskeszőr bálákat sterilezik. A nyugat-európai államok közül Angliában folyik a legnagyobb méretű kutatás. Egyik nagy laboratóriumukban a gyógyászati segédeszközöket már ipari méretekben sterilezik. Az élelmiszer besugárzásnál ők a tojásban előforduló és paratífuszt okozó szalmonellák elpusztítását látják az egyik legtöbbeit ígérő alkalmazási lehetőségnek. — A hazai kutatás helyzete? — Az elmúlt évek során számos területen, többek közt a raktári rovarkártevők elpusztítása, gyümölcslevek kombinatív sugárpasztőrözése és a fűszerpaprika őrlemények csíraszám csökkentése, valamint a melasz-cefre csírátlanítása terén szereztünk kedvező kísérleti tapasztalatokat. Emellett vannak eredményeink a sugártartósítás alapkutatási témáiban is. Élelmiszeriparunk távlati fejlesztése szempontjából azonban feltétlenül szükség lenne a kutatás kiszélesítésére. A hazai kutatások realizálhatóságát nagyban gátolja megfelelő teljesítőképességű sugárforrás hiánya. Hazánkban mik a legreálisabbnak látszó első alkalmazási lehetőségek? — A fűszerpaprika-őrlemények csíramentesítése és a gyorsan romló gyümölcsök felületi sugárpasztőrözése, tartósítása. Exportunk szempontjából mindkettőnek rendkívül nagy jelentősége lenne. — Vajon mi a várható sorrendje a sugárenergiás tartósítással kezelt élelmiszerek bevezetésének? — A bevezetés sorrendje éppen a tartósításhoz szükséges sugárdózissal lesz fordítva arányos. Viszonylag hamar megvalósulhatnak olyan nagyobb dózist igénylő alkalmazások is, ahol táplálkozásEgy skót tanyán született és gazdálkodó lett volna, ha anyja és testvérei nem küldik Londonba ... Egyszerű hivatalnok marad, ha egy mérsékelt nagyságú örökség nem teszi számára lehetővé a továbbtanulást ... Nem választja a sok londoni kórház közül jövendő élete színhelyét, a Saint- Mary kórházat, ha nem jó úszó és egyszer éppen nem ennek a kórháznak csapatával mérkőzik ... Nem kap állást a nagy mester — Wright professzor — laboratóriumában, ha nem jó céllövő és a kórház céllövő csapatának nincs szüksége erősítésre ... És soha nem fedezi fel a penicillint, ha kis és meglehetősen rendetlen laboratóriumának ablakán az utcáról nem sodorja be a szél a penicillum notatum nevű penészgombát ... íme, ez a sokha" Fleming életútja. Egy tudósé, akinek ebben a században talán a legtöbbet köszönhet — tudósok közt —, az emberiség, a penicillin felfedezését. Csak, akik a penicillin felfedezése előtti időkre emlékeznek, csak azok tudják, hogy mit jelent ez a szó. Mert húsz esztendővel ezelőtt például a ma szinte abszolút biztonsággal gyógyítható tüdőgyulladás halálos veszedelem volt, a baktériumok elleni küzdelemben az orvos teljesen fegyvertelenül állott. A század elején Ehrlichnek, a Nobel-díjas kutatónak valami egészen fantasztikus ötlet jutott eszébe: kitalálni egy olyan szert, amely a szervezetben egyszerre pusztít el minden baktériumot, anélkül, hogy magának a szervezetnek ártana. Költőhöz, vagy fantasztikus regények írójához méltó az elképzelés! Az elképzelt, vágyott gyógyszer neve is költői: »therapia sterui sans mágnás — a nagy csírátlanító gyógyítás. Az idők méhében már megfogant a penicillin ... És húszegynéhány évvel ezután meg is született! Akkor, amikor Fleming észrevette, hogy staphylococcus-tenyészete megpenészedett. Megszokott dolog! Fleming előtt már sokan látták, tapasztalták, boszszankodtak miatta. Először ő maga is mérgelődött.Mihelyt fedetlenül hagy az ember egy baktériumtenyészetet, csak bosszúsága lesz... A levegőből belehull valami!" S már majdnem továbbment! Mint ahogy előtte oly sokan ... Ha akkor elsiklik a kérdésfölött — talán még ma sincs penicillin. De Fleming nem siklott tovább! »Hát ez furcsa!* — mondotta, mert észrevette, hogy a penész körül a gennykeltő kórokozó telepei feloldódtak. És ettől a pillanattól életét e kérdés vizsgálatára tette fel: mitől oldódtak fel a baktériumtelepek? Hogyan lehet ezt az anyagot kivonni és előállítani? Első közleményeit teljes közöny fogadja. Tizennégy esztendő kutatása, harca kellett ahhoz, hogy Fleming felfedezéséből gyógyszer legyen, hogy Fleming maga — a világon elsőnek — embert gyógyíthasson nagyszerű szerével. Az, hogy a Pread Streetről éppen a gennykeltő staphylococcust pusztító penicillum notatumot sodorta be a szél — szerencse dolga. De a jelenséget észrevenni, a következtetést levonni: ehhez már a tudós felkészültsége, zsenialitása kellett. Ki mondja azt, hogy a tudós élete száraz, unalmas? Fleming élete érdekesebb, mint egy örökösen reflektorfényben élő színészé, vagy egy győztes hadvezéré! Különösen olyan korban, — ahogy André Maurois, aFleming és a penicillin regénye" írója mondja előszavában —amikor a tudomány gyökeresen átalakítja az életet — jó és rossz irányban egyaránt". Ebben a korbantermészetes, hogy az ember érdeklődik a tudós iránt, hogy kíváncsi szellemi működésére és kutatása természetére". Maurois, számos nagy sikerű regény és életrajz írója, ezt a könyvet is rendkívüli műgonddal s nagy írói erővel írta meg. Ahhoz, hogy ilyen magas színvonalon és szakmailag is pontosan írhassa meg könyvét, alaposan el kellett mélyülnie a bakteriológiában. Megtanult mindent, ami szükséges volt, hogy érthesse Fleming munkájának és munkásságának lényegét. És hogy nemcsak megtanulta, de meg is értette, azt mutatja, hogy milyen világosan, közérthetően közli ismereteit. Úgy, hogy az értelmes laikus olvasó számára is kis erőfeszítés árán teljesen érthetővé válnak a könyvszakmai" részei. (Amiben egyébként külön segítségül szolgál a könyv végén közöltszakmai kifejezések szótára".) A regény nagyszerű sodrása magával ragadja az olvasót s ez nemcsak Fleming érdekes életének köszönhető, hanem az író fölényes mesterségbeli tudásának, szuggesztív írásművészetének is. Talán csak az utolsó — a diadalútját járó Flemingről szóló — fejezetek laposabbak egy kissé. Talán azért, mert az ünnepelt Fleming már kevésbé érdekes, mint a kutató, harcoló. Mert — hiába: így vagyunk már ezzel — a siker szélcsendjénél érdekesebb a küzdés vihara! Megkapó egyszerűségével ismét írói magaslatokra kerül azonban Maurois akkor, amikor a nagy tudós halálát írja meg. Annak az embernek halálát, aki az orvostudománynak a gyulladásos betegségek elleni küzdelemben a legnagyobb fegyvert adta s aki London közepén orvosi segítség nélkül halt meg. Raffy Ádám doktornak, a könyv fordítójának már semmit nem jelent a dicséret, Raffy doktor — a kitűnő orvos, író és műfordító — már halott. Mégis úgy érzem, meg kell írni: a gondos, szép magyar nyelvű fordítás jelentősen hozzájárul majd a hazai sikerhez. Mert nem kell különösebb jóstehetség ahhoz az állításhoz, hogy a Gondolat Könyvkiadó hamarosan készítheti e könyv második kiadását. Dr. Lányi Márton egészségügyi problémák nem merülnek fel közvetlenül, mert a sugárkezelt anyag — például a besugárzással csíramentesített fűszerek — a fogyasztott élelmiszernek csak igen kis hányadát képezik. A sugárzásos sterilezésre legalkalmasabbak: a sertéshús, baromfihús és a fűszerek. A sugárpasztőrözés, különösen mélyhűtéssel, vagy hőkezeléssel kombinálva, már sok élelmiszernél — például sertéshúsból készült termékeknél, fagyasztott tojásnál, halaknál és halászati termékeknél, szamócánál, baracknál, szőlőnél, narancs- és citromféléknél, káposztánál, paradicsomnál — elvileg, nehézség nélkül alkalmazható volna. Valószínűleg egy évtizeden belül várható, hogy a sugárenergiával tartósított élelmiszerek elfoglalják helyüket a szokványos módszerekkel tartósított élelmiszerek között. Csákváry Margit Fleming és a penicillin regénye André Maurois könyve FELHÍVÁS! Az 1961. évi 100. sz. osztrák szövetségi törvény alapján életrehívott «Fonds zur Abgeltung von Vermögernsverlusten politischer Verfolgter»-tól kártalanítás igényelhető az 1938. március 13. és 1945. május 8-a között faji, felekezeti, vagy egyéb nemzeti szocialista üldözés folytán kizárólag az alábbi vagyonosban Ausztriában elszenvedett károkért: a) bankszámlákon fennállott követelések, b) értékpapírok, c) jelzálogos követelések, d) készpénz, e) diszkriminációs közszolgáltatások teljesítése (ilyen adó volt a »Sühneleistung der Judent ésReichsfluchtsteuer"). Az igénybejelentések határideje 1962. augusztus 31-én lejár. Bővebb felvilágosítás és igénybejelentési űrlap kapható az Általános Értékforgalmi Banknál (Budapest, V., Dorottya u. 5 . telefon: 185—633.). Általános ÉRTÉKFORGALMI BANK RT. Tudományos Figyelő A legkisebb csillag A palomarhegyi különleges, nagy teljesítményű távcső új »kozmosz-rekordhoz« segítette a csillagászokat. A csillagok »■kataszterében« eddig példátlanul kicsiny égitestre sikerült rábukkanni. Az eddig nyilvántartott legkisebb csillag körülbelül akkora, mint a mi Földünk, viszont az újonnan felfedezett égitest átmérője mindössze 2000 kilométer. Anyaga rendkívül sűrű, egyetlen köbcentiméterének súlya eléri a 200 tonnát. Az eddig ismert legnagyobb csillag, a VV Cephei átmérője 1620- szorta nagyobb a Napénál, körülbelül 2,3 milliárd kilométer. Önműködő teaszedő kombájnt szerkesztett két grúz mérnök. A kombájnra szerelt elektronikus agy megállapítja a teabokrok méretét, távolságát és a tea érettségének fokát, eszerint ad parancsot a betakarításra. A teaszedő kombájnok éjszaka is dolgozhatnak és távirányításra is beállíthatók. Az új elemi részecske, a müon-neutrino közelebb visz az anyag megismeréséhez Jelentős tudományos eseményről érkezett hír az utóbbi napokban: sikerült előállítani egy új elemi részecskét, a müon-neutrinót. A fizikai kutatásoknak erről a legújabb eredményéről adott tájékoztatást dr. Nagy Károly egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, aki jelen volt azon a genfi nemzetközi fizikai konferencián, ahol az eseményt bejelentették. Amint a professzor elmondotta, a sikeres kísérlet, amely új területet nyit meg az elemi részecskék megismerésében, tulajdonképpen körülbelül öt éve elméleti úton felmerült feltételezés igazolását jelenti. Már az is igen nagy eredmény volt, amikor 1956-ban először sikerült direkt kísérlettel kimutatni a neutrínónak nevezett elemi részecske létezését, amire elméletileg már 1933-ban következtettek, de létezését mindaddig csak indirekt kísérletek igazolták. 1957- ben azután bizonyos jelenségeikből Pontecorvo, az olasz származású kiváló szovjet fizikus és vele egyidejűleg több más kutató is arra a következtetésre jutott, hogy a természetben nem is csak egy-, hanem kétféle neutrínónak kell léteznie, amelyek közül a régebben ismert az elektronnal, a még csak megsejtett pedig az úgynevezett mű-mezonnal együtt jelentkezik bizonyos kölcsönhatások érvényesülésekor. Ennek az akkor még kizárólag elméleti feltételezésnek a tisztázására két éven át végezte már kísérleteit a CERN, az európai atomkutató intézet, de még mielőtt eredményre juthattak volna, éppen a genfi konferencián elhangzott a feltűnő bejelentés, hogy Brookhavenben megelőzték őket, mégpedig olyan kísérletsorozattal, amelynek alapgondolata Pontecorvótól származik. A kérdést egy különleges,többlépcsős" kísérletvégtermékei" döntötték e. Ha ugyanis végső eredményképpen egyenlő arányban elektronok és műmezonok keletkeztek volna, ez az egyetlen neutrinofajta létezésének lett volna bizonyítéka, nekik viszont eleven esetben sikerült kizárólag mű-mezonoikat előállítaniuk, ami pedig a kétfajta neutrínó létét igazolja. A kétféle neutrínó — most már az elektron- neurino és a müon-neutrino — között a lényegi különbség megállapítása még további kutatásokat igényel. De már a mostani eredmény is egyenértékű az elemi részek kutatásának régebbi, Nobel-díjjal jutalmazott sikereivel, mert a fizikának egész új fejezetét, a neutrínói fizika területét nyitja meg a kutatók előtt. A müon-neutrino előállítása újabb segítséget adhat az anyag felépítésének megismeréséhez. Az elméleti fizikusok több, eddig tisztázatlan jelenség magyarázatát remélik tőle. Tudják például, hogy a mű-mezon mintegy 200-szor olyan súlyos, mint a vese elektromos tulajdonságai tekintetében azonos elektron, csak éppen a különbség oka maradt ismeretlen mind a mai napig. Abból pedig, hogy míg az elektron-neutrino nyugalmi tömege nullának tekinthető, a müon-neutrinóé viszont eltér a zérustól, valami olyasn kölcsönhatásra kell következtetni, amelynek létezését eddig nem is sejtették. Az mindenesetre bebizonyosodott, hogy a természetben több elemi részecske van, mint amennyit eredetileg feltételeztek. Létszámuk most nem is eggyel, hanem kettővel nőtt, mert az máris kétségtelen, hogy a müon-neutrinónakikertestvére", antirészecskéje is van. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL A romániai építészeti kutatóintézet új cementfajtát kísérletezett ki. Az új cement gyorsabban keményedik meg és 50 százalékkal ellenállóképesebb az eddiginél. Csöveknél és bányák tárnáinak építésénél használják. * Négy nyelven fordító automatát mutattak be New Yorkban. Az automata az egyik nyelven mondott szavakat három másik nyelvre fordítja és leírja. Az akusztikai laboratórium vezetője, dr. Harry Olson nyilatkozata szerint technikailag van rá lehetőség, hogy az automata még több nyelven, bonyolultabb szövegeket és egész beszédeket is lefordítson.* Nyolcévi kísérletezés után múlt héten állították forgalomba Angliában az első légpárnás járművet (hovercraft). Négyezer napjában közlekedik, befogadóképessége 24 személy. Liverpool egyik külvárosából indul a tengeröblön keresztül a 24 kilométerre levő Rhye fürdőhelyre. 20—40 cm magasságban jár, 110 kilométeres óránkénti sebességgel. A kaliforniai egyetem zoológusai nemrégiben kísérletsorozat keretében tanulmányozták, hogy miként tájékozódik a delfin. Kiderült, hogy tájékozódásra hanghullámokat használ, melyek a fejéből indulnak ki és szájával egyvonalban haladnak előre. Ezért nem tudja a szájnyílása alá kerülő halakat elkapni. * Amerikai tudósoknak sikerült a ragályos sárgaság vírusát pontosan kimutatni. Az eddigi kísérleteket megnehezítette, hogy a betegség az állatokat nem fertőzi meg. Így aztán fegyenceken próbálták ki a fertőző vírusok hatását A rák korai felismerésére dolgoztak ki új eljárást Amerikában. Olyan filmfelvételeket készítenek, melyeket eddig az iparban alkalmaztak az acél belső hibáinak megállapítására. Ezzel a módszerrel ki tudják mutatni a legapróbb elváltozásokat is az emberi szervezetben. Dr. David Sayler számolt be az új eljárásról a kaliforniai orvosegyesület közgyűlésén San Franciscóban 3000 hallgatónak. | Július 28-án, szombaton nemzetközi Anna-bálla a Rózsakertben. (XIV. Kolumbus u. 43.) NÉPI ZENE - TÁNCZENE - MŰSOR KITŰNŐ ÉTELEK, ITALOK , NYITVA REGGEL 4 ÓRÁIG |