Magyar Nemzet, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

Szerda, 1962. július 25.. Az ember felszáll a mozdonyra... avagy egy kitüntetés története Hollósy János MÁV műsza­ki ellenőr, főmozdonyvezető tettének hivatalos méltatása így hangzik: »Tatabánya-Alsó és Oroszlány állomások között egy személyvonat száz utasá­nak életét mentette meg azzal, hogy megakadályozott egy sú­lyosnak ígérkező vonatösszeüt­­közést. Ezért a Munka Ér­demrend kitüntetést kapta.** Az eseményről akkoriban sok szó esett. Az volt benne a nagy dolog, hogy az össze­ütközés nem történt meg. Megírtuk, hogy azért, mert Hollósy János mozdonyvezető l éber volt, leleményes és he­lyén volt a szívem. Az ember­ről több szó nem esett. Most, hogy az érdemrendet is meg­kapta, az azonnali pénzjutal­mon felül, meglátogattam őt otthonában, Tatabánya, V. ke­rületében. A megyeszékhelynek ez az úgynevezett csendes kerülete. Csupa új bérház. A Komáromi utca s többi társa, az Eszter­gomi út, meg a Gallai út ki­csit Dunaújvárosra, vagy a Kerepesi út új negyedére em­lékeztet. Vasutasnak való la­kónegyed, gondolom, amikor a Hollósyék lakása után ér­deklődöm. Nehéz szolgálatból hazatérőben ilyen csendes he­lyen kipihenheti magát egy főmozdonyvezető. Éppen szolgálatból tért ha­za. Megint azt a hajnali mun­kásvonatot vezette Tatabánya- Alsótól Oroszlányig és vissza, mint azon a nyári kora regge­len. Hányszor vezette már előtte is és azóta is?! — Nem tudom — mondja mosolyogva. — Évek óta ezen a vonalon járok és már más­fél éve a fűtőm is ugyanaz, Harangozó Anti. Nemcsak föl­diek vagyunk, hanem barátok is. Mi csak a kilométereket számoljuk, a járatokat nem. A vonal tizenöt kilométeres és egy éjszaka háromszor “fut­juk* meg a "Pulykával*. Egy a hat testvér közül A szép, komfortos lakás ab­laka innét a harmadik eme­letről messzire néz, túl a bér­házakon, a Pilisi hegyekre. Az egykori Bánhida helyén terül el most ez a tatabányai V. ke­rület, s a terebélyes sík­ságon egymásután sok ilyen új ház nő ki a föld­ből. A derűs tekintetű, szö­kés, szálfaember Hollósy, az­t mondja, hogy sok­­hozzá ha­sonlóan elégedett ember örül majd ugyanúgy az új otthon­nak, mint ő, amikor ideköltö­zött Bicskéről kis családjával. Nagy dolog az, hogy az ember a szolgálati hely közelében la­kik és nem utazgat munka után óraszámra. Bicskén lak­tak tizenhat évig. De hát az már régen volt Mindig mozdonyvezető akart lenni. Csalódnék benne, ha nem azt felelné, hogy mindig ez volt az életcélja. Újbarok­­ról (ott van Bicske mellett egy ugrást­yira és ma már egybe­olvadt Felcsutital!) elszaladgált a nagyállomásig és nézte a vonatokat. Az indítást, a tola­tást. Apja földműves napszá­mos volt. És ők hatan voltak testvérek. Hogyne örültek vol­na a szülők, amikor Jani a hat elemije után a MÁV-nál jelentkezett munkára. Először, persze, csak amolyan teddide­­teddoda dolgokat bíztak rá. De 1942-ben, tizennyolcéves korában, felvették szénhordó­nak és kazánmosónak a fe­rencvárosi fűtőházban. — Ekkor lettem igazi vas­utas. Végre a mozdonyok kö­zelébe kerültem. Odalép a hármas szekrény­hez s az egyik polcról gondo­san becsomagolt iratköteget emel le. — Ezek a bizonyítványaim. Úgy is mondhatnám: munkám története. Egy nagy darab az életemből,­ ozdony­fűtésből jeles Díszes bizonyítványok. Az egyik azt tanúsítja, hogy Hol­lósy János 1951-ben a székes­fehérvári fűtőház vizsgabizott­sága előtt jelesen tette le a gőzkazánfűtői vizsgát. Ekkor került a Keleti fűtőházhoz. És ott kitanulta a géplakatossá­­got. Erről beszél a második bizonyítvány: kitűnő ered­ménnyel végzett Hollósy s azt mondja, géplakatost képesítés nélkül mozdonyt senki sem vezethet. Történt ez 1953-ban s akkor segédnek került min­den mozdonyvezetők ideálja, Kasó Károly bácsi mellé. So­kan kerül­tek ki a keze alól s azok ma mind főmozdonyve­zetők, fővonalakon. A Ká­roly bácsi mellett töltött idő után a MÁV Mészáros utcai mozdonyvezetőképző tanfolya­mára járt a fiatal Hollósy. — Harmincöt hallgató kö­zül négyen maradtunk a vizs­gára. A többiek már időköz­ben csendesen kibuktak. Mi, négyen aztán jeles eredmény­­nyel vizsgáztunk. A negyedik bizonyítvány már csak amolyan “ráadás” egy jól képzett mozdonyveze­­tőnek. A fővasúti gőzmozdony­vezetői képesítés mellé meg­szerezte a Diesel-motoros ve­zetői képesítést, ugyancsak fő­vonalakra — jó eredménnyel. — Már nem lehettem kitűnő, közben levizsgáztam az álta­lános iskola VII. osztályá­ból és most végzem a nyolcadikat. — Az ember felszáll a moz­donyra, megnézi, hogy min­den rendjén van-e, indít, fé­kez és figyeli a pályát. — Eny­­nyit mond a munkájáról. Csak úgy mellékesen említi meg, hogy mint a komáromi fűtő­ház dolgozója, balesetmentes vezetésért, szorgalmas mun­káért 1959-ben már megkapta a kiváló vasutas-dolgozó ok­levelet, 1960-ban pedig ugyan­ezzel a címmel a jelvényt is. És most oda kerül a szép bizonyítványok, oklevelek és a már korábbi kitüntetés mel­lé a Munka Érdemrendje. Verseny hátrafelé S hogy mi történt az emlé­kezetes hajnalon? Akkor bizony vágtatni kel­lett. Tatabánya-Alsóról vezet­te a hajnali munkásvonatot Oroszlányba. Vasárnap lévén, csak száz utasa volt a vonat­nak. Alsó-Kecskéd után egy bevágásból kanyarodik ki a vonat és húz “hétezrelékes emelkedéssel a hétkilométeres szakaszon. Kisebb mozdony, bizony, zihálna. A Pulyka jól húzott, harmincöt kilométer­rel. S ekkor szemköz­tről fel­bukkant egy dieselmotoros te­hervonat. Hogy került oda? Oroszlányban egy 32 vagonos, szénnel rakott szerelvény kö­zépső kocsiját hiba miatt ki kellett sorolni. Hátulról meg­lökte a 16 vagonos “maradék­szerelvényt” a tolatómozdony, s a lejtőn megindult a teher­vonat. Úgy meglódult, hogy mire az oroszlányi vasutasok észbekaptak, már Alsó-Kecs­kédre is hiá­ba telefonáltak — ott is csak a hátát látták a vonatnak. —■ Megpillantottam a szem­ben robogó tehervonatot. A Pulykát rögtön lefékeztem, vészjeleket adtam. A te­her már csak 300 mé­ternyire volt. Az uta­sok kihajoltak az ablako­kon. Nyugalomra intettem őket, majd rákapcsoltam vis­­szafelé. Megfutamodtunk a te­her elől. És Anti, a fűtőm a gondolatomat is eltalálta, mert még rá is tüzelte a kazánt. A Pulyka bírta az iramot. A te­her jött 45 kilométerrel, mi pedig annál is sebesebben gördültünk. És lám, milyen jó, hogy erős a mozdony, mert amikor a tehervonat belénk­­szaladt, nem számított az már összeütközésnek, hiszen csak a mozdony ütközője görbült meg. De senkinek egy haja­­szála sem. Még az öreg kis személyvagonoknak sem esett bajuk... Amikor az eset után leszállt a mozdonyáról, hangos szó­val keresték az utasok, s az­tán körülfogták, és ölelgették. Sokan, ismeretlenek, ma is köszönnek neki s ő csak sejti, egy-egy barátságos köszönés után, hogy az is egyik lehet a hajnali vonat száz utasa kö­zül. Szabó József : AZ ISZÁKOSOK UTCÁJA (A BOWERYN) Rogosin amerikai dokumentum filmje BEMUTATÓ: július 26 14 éven alul nem ajánlott Magyar Nemzet. Lengyel parlamenti küldöttség utazik szerdán Budapestre A magyar országgyűlés el­nökségének meghívására jú­lius 25-én Budapestre utazik a lengyel szejm küldöttsége, amelynek vezetője Czeslaw Wycech, a lengyel nemzetgyű­lés és a Lengyel Egyesült Pa­rasztpárt elnöke. A küldöttség tagjai között helyet foglal a többi között A. Werblan, a lengyel oktatási és tudomá­nyos állandó bizottság elnöke, a LEMP KB osztályvezetője. A nyolctagú küldöttség elő­reláthatólag tíz napig tartóz­kodik hazánkban. Negyedmillió részvevő a budapesti tanácstagi beszámolókon Budapest valamennyi kerü­letében lezajlottak az idei első félévi tanácstagi beszámolók. Az összesített adatok szerint a beszámolókon 262 000-en vet­tek részt, a választóknak több mint 20 százaléka, és mintegy 23 000 felszólalás hangzott el. Budapesten átutazó VIT-küldöttekkel Különvonat Helsinki felé... Zászlódíszbe öltözött kedd délutánra a Ferencvárosi pá­lyaudvar. A tűző napon olasz, svájci, francia lobogók leng­tek. A villanyoszlopokon és az állomás épületén francia és olasz nyelvű feliratok fo­gadták az érkezőket. Délután két órára már a Honvédelmi Minisztérium központi fúvós­zenekara is felsorakozott. A várótermeken keresztül pedig egyre több fiatal igyekezett a vágányok felé a környező üze­mekből, iskolákból. Kezükben virágot tartottak és apró cse­csebecséket, amelyekkel majd megajándékozhatják az átuta­zó VIT-küldötteket. Néhány perces interjú követ­kezik az izgatottan rendezke­dő állomásfőnökkel: — Mikorra érkezik meg a különszerelvény? — 14 óra 12 perckor a har­madik vágányra. Hegyesha­lom felől jön, Hatvanon és Füzesabonyon keresztül Le­nin­grádba megy, onnan for­dul Helsinki felé. — Kik lesznek az utasai? — Nyolcszáz olasz, 120 svájci és 50 egyéb nemzetisé­gű VIT-delegátus. Néhány másodpercnyi fe­­szült figyelem — és be is gör­dült a vonat. A forró üdvöz­lés hangja túlharsogta a ze­nekart. Rövid olasz nyelvű köszöntő után a fiatalok le­ugráltak a peronokról. Színes ruhákban, szalmakalapokkal a fejükön, mellükön a VIT jel­vényeivel hamarosan el­vegyültek a barátkozni vá­gyó magyar kiszisták kö­zé. Nyüzsgő, zajos forga­taggá változott az állomás: a fiatalok kézzel-lábbal be­szélgettek, jelvényeket és más emlékeket ajándékoztak egy­másnak, címeiket cserélték ki, mindezt kapkodva, hisz oly kevés az idő! Tíz perc múlva tovább mennek és any­­ag­i mindent szeretnének még elmondani addig magyar ven­déglátóiknak. Elsősorban kö­szönetet a kedves, meleghan­gú fogadtatásért... Az olasz tolmáccsal, Rózsa Zoltánnal, hamarosan vidám, hangos olasz társaság kö­zéppontjában találtam ma­gam. Kattogott a fényképező­gép, pergett a kézi filmfelve­vő. Többen szabadkoztak: kár az állomáson elhasználni a fil­meket, töltsenek visszafele­­ itt néhány órát és Budapest leg­szebb helyeit örökítsék meg inkább. — Si, si... igen, ezt mi is nagyon szeretnénk — felelték lelkendezve. Rövid ismerkedés követke­zett: — Honnan jöttek? — Toscanából. Hétfő reg­gel indultunk vonaton és még négynapos utazás vár ránk. Másfélnapos vonatozás után is frissek, nyoma sem volt raj­tuk a fáradtságnak. Mégis na­gyon jólesett nekik a friss gyümölcs, amivel a kerületi KISZ-bizottság fiataljai ked­veskedtek a néhány perces lá­togatóknak. — Mi a foglalkozásuk? — érdeklődtem tovább. — Középiskolai tanuló... tisztviselő ... orvos ... gyáros Azt hittem, nem értettem jól. Még egyszer megkérdeztem. — Gyáros? És a VIT-re utazik? — Igen, igen — magyaráz­ták egyszerre mind a négyen. A gyárat örökölte az édesap­jától ... A katonazenekar belekez­dett a DIVSZ-indulóba, a for­galmi irodában megszólalt a búgó hang, jelezte, hogy be kell szállni, indulnak. Szalad­gálás következett, mindenki a helyét kereste a kocsikban és az áradat elsodorta mellőlem a tolmácsot. De újdonsült olasz ismerőseim az utolsó másodpercekig a peronon ma­radtak és jelvényt, két doboz gyufát és egy halom képes le­velezőlapot nyújtottak át. Ad­jam postára. Üdvözlet az ott­honi hozzátartozóknak — Ma­gyarországról, átutazásuk ked­ves emlékeként. Mihály Ildikó Dobi István hazaérkezett szabadságáról Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, aki Dimitr Ganevnek, a bolgár nemzetgyűlés elnöksé­ge elnökének meghívására családjával a Bolgár Népköz­­társaságban töltötte szabadsá­gát, kedden hazaérkezett. Dobi István szabadsága alatt időt szakított a bolgár mező­­gazdaság tanulmányozására is. Az országban tett körútja so­rán magyar mezőgazdasági szakemberek társaságában több termelőszövetkezetet, ál­lami gazdaságot és mezőgaz­dasági kutatóintézetet látoga­tott meg. Az olasz polgármesterek küldöttségének látogatásai Az olasz polgármesterek küldöttségének egyik csoport­ja kedden Vas megyében tett látogatásokat. A küldöttség egy másik cso­portja Csongrád megyében járt. A delegációnak az a cso­portja, amely két napig Haj­­dú-Bihar megyében tartózko­dott, kedden reggel búcsúlá­togatást tett Debrecenben, majd Miskolcra, onnan pedig Egerbe utazott. A delegáció további csoport­ja hétfőn este Pécsre érke­zett. SZÉP, EGÉSZSÉGES FOGSOR: LANDDENT FOGKRÉM, A FOGSZUVASODÁS LEGJOBB ELLENSZERE A névtelen építészek A napokban ismételten meg­jelent a lapokban egy rövid hír a badacsonyi kikötőben “120 cölöpre” épített Tátika­bisztróról. A kis tervező csoport tagjai jóleső érzéssel vettük tudo­másul, hogy munkánkat a tár­sadalom elismeri. Szeretettel, gonddal végzett rajzasztali munkája valósággá válva, ugyanannyi művészi kielégü­lést nyújt az építésznek, mint amennyit a költőnek verse elő­adása, színésznek a művészi interpretáció. De mint egyéb művészeti ágakban, az építészetben is a társadalomtól várjuk az igazi elismerést. Úgy éreztük, hogy a megjelent rövid kis cikkek­ben benne van a közönség tapsa-elismerése is. Az építészek társadalmi megbecsülése, sajnos, mind­amellett csigalassúsággal ha­lad előre. A badacsonyi Táti­ka-bisztró elkészült. Sok tépe­­lődés, átvirrasztott éj volt benne még a tervezés során, és sok szeretettel-keserűséggel végzett helyszíni művezetés a félévi kivitelezési idő alatt. Az épületet ünnepélyesen átadták a közönségnek, az eseményről a lapokból vettünk tudomást — meghívást nem kaptunk, a taps elmaradt. E helyen kívánjuk az üdülő­közönségnek: használja mun­kánkat olyan szeretettel, mint ahogy azt mi számukra elkép­zeltük. Az IPARTERV tervezői nevében Callmeyer Ferenc Ybl-díjas építészmérnök A Patyolat válaszol Lapjukban megjelent, illetve hozzánk áttett panaszlevelekkel kapcsolatban a szerkesztőséget és olvasóit tájékoztatjuk a követke­zőkről: A fióküzleteinkben elvállalt vegytisztításokra és festésre külön program­iroda állapítja meg a vál­lalási határidőket, figyelembe véve az üzem­egységeinknél tároló szennyesáru-készleteket, várható beérkezéseket és az üzemegységek napi kapacitásainak megfelelően el­készíthető mennyiségeket. Az elkészítési határidők ennek megfelelően változnak. A fő idény­ben, a kora tavaszi hónapokban a vállalási határidőket vegytisztítás­ra és festésre általában 28 vagy 35 napban állapították meg. Ipa­runk idényjellege folytán azonban gyakran megtörténik — az időjá­rástól függően —­, hogy fióküzle­teink a vártnál nagyobb mennyi­ségű munkát vállalnak el, mint amely mennyiséget feldolgozó üzemegységeink a megjelölt határ­időre feldolgozni képesek. Ezért előfordulhat, hogy üzemegységeink — rajtuk kívül álló okokból — ese­tenként határidős feladataiknak nem tehetnek eleget. Május végén és június elején viszont a nagyon rossz időjárás folytán készleteink annyira lecsökkentek, hogy június 1-től az előző hetekben még 24—28 napban meghatározott vállalási ha­táridővel szemben 10 napos határ­időre vállaltuk a munkákat. A megadott határidőtől függetle­nül gyakran előfordul az is, hogy egy-egy tétel a jelzettnél hamarabb kerül a fióküzletbe és egy-egy ké­sőbb, mert vannak munkadara­bok, melyeknek feldolgozása ke­vésbé és vannak, amelyek foko­zottabban munkaigényesek. Hama­rabb készülnek el a csak száraz tisztítást igénylő szövetáruk, mint azok, amelyeknél, a túlszennyezett­­ségre való tekintettel, a száraz tisztítás mellett még nedves keze­lést is kell alkalmaznunk. Krisztinavárosi olvasójuk azt ja­vasolta, hogy törzsvevőink részére valamilyen előjegyzéses rendszert vezessünk be. Vállalatunk havonta 150—200 000 ügyfelet szolgál ki, ilyen előjegyzéses rendszert meg­valósítani tehát képtelenség. Fővárosi Patyolat Vállalat * ^Leltároz a Patyolat­* című ol­­vasólevelükre közöljük, hogy az évenként kétszer június 30-ával, illetve december 31-ével történő leltározást pénzügyminiszteri ren­delet írja elő vállalatunk számá­ra, így a leltározás törvényes feladatunk és bár a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégíté­sét hátrányosan érinti, végre kell hajtanunk. Felügyeleti szervünk­nél előterjesztést teszünk olyan intézkedésekre, melyek engedélye­zés esetén lehetőséget adnak évenként csupán egyszeri leltáro­zásra. Fővárosi Patyolat Vállalat Szűcs Ferenc igazgató Nem lesz több „illatfelhő" Július 8-i számunkban megje­lent olvasólevélre, valamint a hozzánk juttatott panaszos leve­lekre közöljük, hogy a legutóbbi időben a kéményfüstölés meg­szüntetése érdekében a következő intézkedéseket tettük: A tüzelési technológiát saját hatáskörünkben oly mértékben módosítottuk, hogy vaslemez­kéményünk lényegesen kevesebb szennyező anyagot és füstöt bo­csát ki a környezetbe. Megbízást adtunk a HŐTERV ré­szére hogy szálljon ki a hely­színre, vizsgálja felül kazán- és kéményhelyzetünket, a jelenleg alkalmazott tüzeléstechnológiát és sürgősen adjon — tudományosan megalapozott — szakvéleményt és javaslatot a kémény füstölés teljes megszüntetésével párhuzamos gaz­daságos tüzelési módozatra. Kézi tüzelésű Cornwall kazán­jainknál a salakozások és rádobá­­sok gyakoriságának és ezzel a füstképződés csökkentésének ér­dekében csak igen jó minőségű, úgynevezett alapszén-­ felhasz­nálására tértünk át. A korom- és füstképző­dés csökkentése érdekében sürgősen érintkezésbe lépünk a Kelenföldi Erőművel abból a cél­ból, hogy központi fűtésünk hő­szükségletét a kelenföldi távhő­energia vezetékhálózatra való rá­kapcsolódással biztosítani tudjuk. Kiegészítő változatként foglalko­zunk a Duna Selyemgyár kazán­telepének esetleges átvételével, amikor is régi típusú kazánjain­kat és vaslemezkéményünket mó­dunkban lesz végre az üzemelés­ből kikapcsolni. Egyben közöljük hogy kazánun­kat kizárólag szénnel fűtjük — hulladékanyagot, gumit stb. nem használunk. illatszer és Kozmetikai Vállalat A gyermekek biztonságos játékáról Nagy érdeklődéssel olvastuk lapjukban dr. Germanus profesz­szor beszámolóját az V. kerületi tanácsnál és rendőrségnél a gyer­mekek érdekében történt sikeres eljárásról és a hozzáfűzött ref­lexiót. örülünk annak, hogy az V. ke­rületben rendőrjárőr fogja meg­akadályozni az utcán való röp­labdázást, futballt stb. Mi, XIII. kerületi, Szent István parki lakosok irigykedünk erre az eredményre. Társadalmi mun­kával megépítettünk egy — a park, rakpart, református temp­lom és Pozsonyi út által határolt —, körülbelül 1000 négyzetméter nagyságú játszóteret, de sorozatos beadványainkkal sem tudjuk el­érni sem a XIII. kerületi tanács­nál sem a rendőrségnél, hogy a gyerekeket ne hagyja a Szent Ist­ván parkot övező úttesteken fut­ballozni, hanem telepítse át az ötv­en méterre fekvő említett üres telektömbre. Úgy tudjuk, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia írásban for­dult a XIII. kerületi tanácshoz, ugyancsak eredménytelenül. Egy XIII. kerületi lakóbizottság elnöke Csak félliteres üveget vesznek vissza Június 18-án, hétfőn vásároltam hat kg cukrot a kistarcsai 11. sz. Népboltban. Fizetéskor öt db egy­literes üveget adtam át az eladó­nak, azzal a kéréssel, hogy a fi­zetendő összegből 12,50 Ft-ot von­jon le. Ezt a kérésemet Nagy Jó­zsef üzletvezető utasítására az el­adó megtagadta, s kijelentette, hogy csak félliteres üveget vesz­nek vissza. Czövek Józsefné eladó mégis elvette tőlem az üvegeket, de ez ellen az üzletvezető minő­síthetetlenül durva megjegyzések­kel tiltakozott. Végül sem az üve­geket, sem azok ellenértékét nem kaptam meg, s az ügy mindmáig nem intéződött el. András Mátyásné, a 14425-ös Közélet pénztárosa, kistarcsai lakos Feltört járdák Környékünkön a szépen rend­ben levő aszfaltos járdát hol itt, hol ott feltörik — a kábelekben, vagy a vízcsövekben előfordult hiba kijavítása végett. Utána fel­­tömik az árkot földdel vagy épü­­lettörmelékkel és úgy marad néha évekig. Eső után vízben, sárban taposnak a gyermekek és a rövid­látó öregek. Számtalan esetben lábficamodás, esetleg törés a kö­vetkezmény. Javítsák hát rende­sen a feltört járdát! Szabó József, Bp., XII., Hegyalja út 5 A VII VII A­IN A PR A legszebb ajándék. Bel- és külföldi illatszerek, luxus kozmetikai készítmé­nyek, fésű- és toilettekészletek­, púderdobozok, manikűr-, úti­készletek és még sok kedves ajándék az ILLATSZERBOLTOKBÓL, DROGÉRIÁKBÓL

Next