Magyar Nemzet, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

. • . ■ Magyar Nemzet ^ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Az ift falusi értelmiség Már este óta csattog a kár­tya az asztallapon. A füstös kocsmaszoba egyik sarkában a jegyző kártyázott a gazdatiszt­tel. Az orvos italtól vörös or­ral, bóbiskolva ült mellettük. Így megy ez majdnem minden este .— írta Tolnai Lajos egyik faluról szóló könyvében. Kint sár, vigasztalan őszű eső. A falu a sötétbe merül. Még ku­tya se ugat, fény se villan, mit csinálhat ilyen estéken a falusi jegyző, arő­intéző és az orvos? Ez a kép kísért a régi fa­luról s a régi falusi értelmi­ségről, miközben a mostani falusi értelmiség helyzete után kutatva gyűjtögetem az anya­got. S eszembe jut a régi kép­pel kapcsolatban, milyen ne­héz helyzetben éltek akkor a falura került értelmiségiek, s mennyivel más ma a helyzet. Először is, talán kezdjük az­zal, hogy az értelmiségi kör kiszélesedett. Ma már nemcsak a pap, az orvos, a patikus és a tanító képviseli falun az ér­telmiséget. Több mint húsz­ezerre tehető a felnövekvő, új értelmiségiek száma, akik munkájukkal, szaktudásukkal az új paraszti élet kialakulá­sát segítik. A régi paraszti életforma széthullóban van, s a kialakuló új közösségnek már éppúgy tagja a tanácstit­kár, a szövetkezeti elnök, a szövetkezeti mezőgazdász, a főkönyvelő, az orvos, a peda­gógus és a többiek is. Az egész falu. S ez azt is jelenti ter­mészetesen, hogy megszűnt az értelmiségieknek a szó régi ér­telmében vett elszigeteltsége. A falu átalakulása, a mező­gazdaság szocializálása lehe­tővé tette a régi értelmiségi szemlélet megsváltozását is. Ma a falusi tanító, a mező­gazdász vagy az orvos más­képp nézi a népet, másképp értékeli korát, amelyben él, és másképp látja saját szere­pét és feladatát is a szocialista társadalomban. Az új falusi értelmiségiek közé lehet már sorolni a ta­nácsapparátusban dolgozók je­lentős részét, a titkárt és az elnököt is, akik rendszerint munkás- vagy parasztszárma­­zásúak és a felszabadulás után vált számukra lehetővé a kép­zettség megszerzése. Ma már például a megyei tanácsok vb­­elnökeinek, elnökhelyettesei­nek és titkárainak többsége egyetemet, főiskolát, tanács­akadémiát végzett. Nagy ré­szük e képzettséget a jelen tisztségében végzett munka mellett szerezte meg, s ez kü­lön értéklendő tulajdonság. Hasonlóan nagyon szép ered­mények mutatkoznak a járási tanácsoknál is. A községek­nél a vb-titkárok 38 százalékul végzett középiskolát, tanács­­akadémiát, illetve felsőfokú is­kolát. A községi elnököknek pedig 52 százaléka végezte el az államigazgatási iskolát és 13 százaléka a tanácsakadé­miát. A mezőgazdaság fejlesz­tése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, továbbá a községfej­lesztési munka, az oktatási és más népművelési tennivalók minden községben művelt, szakmailag és politi­kailag képzett vezetőket kí­vánnak. •­ Ha új falusi értelmiségről beszélünk, talán a tanítók után legnépesebb réteggel, a mezőgazdasági értelmiséggel kellene kezdeni a sort. A fel­növekvő, új falusi értelmiség gerincét ugyanis a mezőgaz­dászok, tsz-elnökök, könyve­lők, gépállomási szakemberek alkotják. Hol van már annak a zöld kalapos uradalmi inté­zőnek az emléke, akit retten­ve süvegeltek meg a cselédek, napszámosok. A mai mezőgaz­dász, a szövetkezet agronó­­musa a falu érdekében tevé­kenykedik, s munkája nyomán szemmel láthatóan növekszik a jólét is. Egy-egy mezőgaz­dász néhány év leforgása alatt, ha a falu, a tsz tagsága is hallat a szavára, meg tudja szilárdítani, virágzóvá tudja tenni a szövetkezetét S ha a falu bizalma is vele van, ami csaknem minden esetben vele van, s ehhez adottságok is vannak, új mezőgazdasági kultúrák meghonosításával nem egy esetben megváltoz­tatja a táj jellegét és arcula­tát is. Egy minisztériumi kimuta­tás szerint jelenleg 4200 a fal­vakban tevékenykedő mező­gazdászok száma. Vannak kö­zöttük régi értelmiségiek, de nagyobb részük olyan, aki már a felszabadulás után végezte el az iskoláit, akit a falu kül­dött egyetemre, főiskolára, technikumra. A működő me­zőgazdászok közül akadémiát vagy főiskolát 1367, techniku­mot 1620, egyéves mezőgazda­­sági akadémiát 190, egyéb technikumot pedig 250 vég­zett. Kétéves tanfolyamra 516, elnökképző tanfolyamra pedig 83 járt közülük. Ennek az új értelmiségnek egyik legszebb jellemzője a tanulási vágy. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy nehéz, fárasztó napi munkájuk után a közép­fokú iskolát végzett mezőgaz­dászok még leülnek este a könyv mellé, hogy gyarapít­sák tudásukat, hogy jobban megállják a helyüket a nagy­üzemi gazdaságokban. Egyete­met levelező úton 311, felső­fokú mezőgazdasági techniku­mot 300 mezőgazdász végez. Az új értelmiség képviselői a szövetkezeti könyvelők is. Számuk igen jelentős, 3650-en élnek a falvakban. Közöttük a főiskolai végzettségű már jó­­­val kevesebb, de ez a foglal­kozás rendszerint nem is kí­ván főiskolai végzettséget. Középfokú mezőgazdasági techn­i­nikumot és egyéb techniku­mot viszont 1700 könyve­lő végzett, a mérlegké­pes könyvelői minősítést 623 könyvelő szerezte meg, 2456 könyvelőnek pedig képe­sített könyvelői minősítése van. A különböző könyvelői tanfolyamokra beiratkozott könyvelők száma 1350. Sokan úgy képzelték el, vagy még most is úgy képze­lik, hogy a termelőszövetkeze­tek elnökei egyszerű, tudatlan parasztemberek. Hányszor hangzik el a kérdés: hogyan tudják ezek a parasztok há­rom—négyezer holdas birtok gondját, baját vállalni? A vá­lasz az lehetne: mire jutna az olyan szövetkezet, ahol az el­nöknek nincs meg a megfele­lő képzettsége, rátermettsége. Van erre is egy érdekes ki­mutatás: a 3743 tsz-elnök kö­zül 240-nek van főiskolai végzettsége, 430 elnök pedig középiskolát, mezőgazdasági technikumot vagy egyéves aka­démiát végzett. Elnökképző tanfolyamra 714 elnök járt, mezőgazdasági szakiskolája pe­dig 291 elnöknek van. Leve­lező úton egyetemeken, főisko­lákon 110 elnök tanul, mező­­gazdasági technikumba 400 tsz-elnök iratkozott be, de nincs egyetlenegy se közöt­tük, aki ne venne részt a 4— 5 hónapos különböző tanfolya­mokon. A szakképzettség mellett, amihez a nagy gya­korlati tudás is járul, egyre többen megszerzik így az ál­talános műveltséget is. Egy­szerű parasztemberek, volt kubikosok, napszámosok ültek le a könyvek mellé a felsza­badulás után s megfeszített munka, nagy kitartás árán váltak vagy napjainkban vál­nak tagjává az új, falusi ér­telmiségnek. Nemcsak a falu, s nemcsak a határ változott meg, nem­csak a kisparcellák tűntek el és a régi életforma hullott szét, megváltozott a falusi emberek élete, életfelfogása is. S hogy ez a változás, a belső átalakulás eredményesen végbement, az az új falusi értelmiség áldozatos munkájá­nak, szakértelmének és kép­zettségének is köszönhető. Illés Sándor Castro biztosítékokat kér az Egyesült Államoktól A külpolitikai helyzet A THANT HAVANNAI TÁRGYALÁSAIRA korlátozódik pillanatnyilag a kubai válság megoldását célzó diplomáciai tevékenység. Az ENSZ ideiglenes főtitkára elsősorban azért látogatott el a kubai fővárosba, hogy meghallgassa Fidel Castro és kormánya álláspontját. A megbeszéléseken azonban a nyugati hírügynökségek szerint megállapodás nem született. A kubai fél mindenekelőtt a garanciák iránt érdeklődött, s U Thant közbenjárását kérte, hogy az Egyesült Államok haté­kony biztosítékokat nyújtson Kubának. A washingtoni jelen­tések­ arra mutatnak rá, hogy Kennedy elnök a blokád fel­oldását U Thant missziójának eredményétől teszi függővé. A nemzetközi sajtóban sok olyan megnyilatkozással talál­kozni, amely indokoltnak tartja Kuba garancia-igényét. A Pravda szerdai száma emlékeztet rá, hogy a kubai miniszter­elnök öt pontban vázolta fel feltételeit, s ezek között van a guantanamói amerikai támaszpont felszámolása is. A lap utal arra, hogy amerikai hivatalos források rosszindulatú kohol­mányokat terjesztenek állítólagos castroista terrorcsel­ek­mé­­­nyekről, amelyeknek a latin-amerikai kontinens a színhelye. Figyelmeztet a Pravda arra, hogy ez nem más, mint ürügy­, keresés Kuba megtámadására és a végleges megegyezés meg­hiúsítására. A lap megállapítását alátámasztják azok a jelentések, amelyek szerint az Egyesült Államokban élő kubai ellenfor­radalmárok a Hruscsov—Kennedy levélváltás után sem haj­landók beszüntetni tevékenységüket. Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója írja, hogy a Pentagonban változatla­nul kalandok tervein dolgoznak. A világsajtóban mindazonáltal túlteng az a vélemény, hogy a válság megoldódik, s a lapok egyre többet találgat­ják, mi lesz ennek a hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A New York Times szerdai vezércikkében megállapítja, hogy a kubai kérdés rendezése ösztönzően hathat a Keletet és Nyu­gatot megosztó más nagy problémák megoldására. A hír­magyarázatokban ilyen vonatkozásban a leszerelés problé­máját említik az első helyen. Az ENSZ politikai bizottságá­nak vitájában legtöbben azt a tanulságot vonták le a kubai válságból, hogy halaszthatatlanul szükséges a leszerelés és a kísérleti robbantások betiltása. A másik téma, amelynek előtérbe kerülésére szintén szá­mítani lehet: a nyugat-berlini helyzet. A Nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párthoz közel álló Neue Rhein-Zeitung vezér­cikkében felveti azt a gondolatot, hogy Washington most fel­tehetően javaslatokat vár német partnerétől arra nézve, "mi­ként lehetne jó elrendezésre jutni a berlini kérdésben". A lap rugalmasabb magatartást indítványoz a kormánynak, amely azonban, ha lehet, még merevíti álláspontját. Ennek jele az a lázas sietség, amellyel a szükségállapotról szóló javaslatot igyekszik törvényerőre emeltetni. A kormány jóváhagyta ezt a tervezetet. Jellegéről egyébként némi ízelítőt ad a hivata­los szerveknek a Spiegel-ügyben tanúsított magatartása. Nyu­gatnémet sajtójelentések szerint az ügyben folytatódnak a le­tartóztatások, amiből sokan arra következtetnek, hogy Bonn hozzákezdett a politikailag »kellemetlen elemek« eltávolítá­sához. I­ Thant tárgyalásai a kubai fővárosban Nyugati hírügynökségek je­lentik Havannából, hogy U Thant, az ENSZ ügyvezető fő­titkára kedden Havannában megbeszélést folytatott Fidel Castróval, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökével. ENSZ-szóvivő szerint a ta­nácskozás több mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbe­szélések során szóba kerültek mindazok a pontok, amelye­ket U Thantnak Fidel Castro meghívását elfogadó levele tartalmaz. U Thant levelében kifejezte reményét, hogy a megbeszélések olyan megol­dáshoz vezetnek, amelyek biz­tosítják Kuba szuverenitásá­nak tiszteletben tartását. Tárgyalás, nem megfigyelés Az ENSZ-szóvivő rámuta­tott, U Thant nem azért érke­zett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegyve­rek kivonásáról tanácskozzék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castróval megvi­tassa a kubai válság vala­mennyi fontos oldalát. Egyéb­ként U Thant látogatásával kapcsolatban a kubai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügy­vezető főtitkára "tárgyalások, nem pedig megfigyelés cél­jából érkezett Havannába.* A megbeszélésekről a kubai fővárosban hivatalos közle­ményt adtak ki, amely han­goztatja, hogy a kubai fél "Vi­lágosan leszögezte" álláspont­ját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapodás. A megbeszélésen kubai rész­ről Fidel Castrón kívül részt vett Corticos elnök és Raul Roa külügyminiszter. Az ENSZ részéről U Thanton kí­vül a tárgyaláson jelen volt Omar Lutfi és Tavares de Sa, valamint Rykhie tábornok. Jól értesült források szerint Fidel Castro U Thanttal foly­tatott tanácskozásai során ra­gaszkodott ahhoz, hogy biz­tosítékokat kapjon arra, az Egyesült Államok nem követ el semmiféle agressziót Kuba ellen. A miniszterelnök kije­lentette, hogy csak a garan­ciák megadása után engedé­lyezheti az ENSZ-megfigye­­lőknek, hogy ellenőrizzék a Kubában levő fegyver­rend­szerek leszerelését. U Thant szerdán, magyar idő szerint 16.20 órakor ismét felkereste Castro miniszterel­nököt, hogy két napon belül a második megbeszélést folytas­sa vele a kubai válság rende­zéséről. A keddi megbeszélés­ről, amely több mint két óra hosszat tartott, közelebbi rész­leteket nem közöltek, de hi­vatalos részről "igen hasznos eszmecserének" minősítették. Megint a blokád? Az AP értesülése szerint az ENSZ munkatársainak egy újabb tíztagú csoportja óta­ zott szerdán délután Havan­nába. Jól értesült források szerint Kennedy elnök U Thant visz­­szaérkezése után dönt arról, hogy­ ismét életbe léptesse-e a Kuba-ellenes tengeri blokádot. A források­­szerint Kennedy döntése nagymértékben függ a Thant havannai tanácsko­zásának kimenetelétől. Mint a UPI közli Washing­tonból, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője ked­den kijelentette, az Egyesült Államok még nem döntötte el, vajon megvonja-e a se­gélyt Libanontól és Törökor­szágtól. A Kuba-ellenes blokád el­rendelése után az amerikaik feltartóztattak egy szovjet árut szállító libanoni hajót, hétfőn pedig arról érkezett je­lentés, hogy szovjet búzával megrakott török hajók tarta­na­k Havanna felé. Október 23-án Kennedy elnök viszont olyan törvényt írt alá, amely­nek értelmében megtagadják az amerikai gazdasági segélyt olyan országoktól, amelyek árut adnak el, vagy árut szál­lítanak Kubának. Külügyi körökben most fon­tolgatják, mitévők legyenek Törökországgal és Libanonnal. A segély megvonásának ellen­zői azzal érvelnek, hogy a tör­vény aláírásakor a libanoni, illetve a török hajók már nyílt tengeren voltak útban Kuba felé. A törvény ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy Kennedy elnök mentesítést adjon, ha „az amerikai se­gítség megtagadása ellentétes az Egyesült Államok érdekei­vel". Mindezeknek a fényében a külügyi szóvivő kijelentette, hogy a törvényt minden eset­ben az adott körülményeknek megfelelően fogják alkalmaz­ni. Hírkorlátozás a Pentagonban Az amerikai hadügyminisz­térium parancsokat adott ki — amelyeket­ szerdán hoztak nyilvánosságra — arról, hogy korlátozni kell a katonai in­tézkedésekről újságíróknak adott tájékoztatást. A paran­csok értelmében arra kell tö­rekedni, hogy az értesülések lehetőleg csak hivatalos szó­vivők útján kerüljenek el a saj­tóhoz. Az UPI tájékozott meg­figyelőkre hivatkozva meg­jegyzi: ezekkel az intézkedé­sekkel meg akarják akadá­lyozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a katonai kérdé­sekben felmerülő politikai vé­leményeltérések. Raul Roa New Yorkban Zorin, a Biztonsági Tanács e havi elnöke, díszebédet adott a Biztonsági Tanács tagjai tiszteletére. A díszebéd során Kuznyecov, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettese megbeszélést folytatott Ste­­vensonnal, az Egyesült Álla­mok ENSZ-küldöttségének ve­zetőjével. A tanácskozáson a kubai kérdésről volt szó. Ugyancsak ENSZ-körökből származó értesülések szerint a kubai kormány tárgyalások­ra Havannába hívta Garda TiSchausteguit, az ország ál­landó ENSZ-küldöttét. Azt is bejelentették, hogy Raul Roa kubai külügyminiszter szerdán New Yorkba érkezik. A kül­ügyminisztert elkíséri Carlos Lechuga, a Kubai Köztársaság mexikói nagykövete is. Mint az ADN jelenti, Tito jugoszláv államelnök kedden üzenetet intézett U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárá­hoz. Az üzenet »hatásos nem­zetközi garanciákat« követel Kuba biztonságának, függet­lenségének, szuverenitásának és integritásának szavatolásá­ra. Az ellen­­forradalmárok „betörési tervei” A TASZSZ nyugati hírügy­nökségek jelentéseire hivat­kozva megállapítja, hogy az Egyesült Államokban és a nyugati félteke néhány más országában tanyázó kubai el­­lenforradalmárok továbbra is terveket szőnek egy kubai betörésre. Cardona, a kubai emigrán­sok vezetője — mint az UPI hírügynökség rámutat — ked­den a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az általa vezetett "forradalmi tanács* "fenntartja magának a jogot, hogy erőszakot alkalmazzon Fidel Castro megbuktatására, tekintet nélkül arra, milyen formában rendezik a jelenlegi válságot*. Az AFP Miamiból származó jelentése szerint a múlt heti súlyos nemzetközi válság ide­jén az "Alfa—66" kubai emig­ráns csoport több hajója el­indult Kuba partjai felé, hogy "megtámadja a sziget katonai objektumait". A vállalkozás azonban kudarccal végződött. Mint a New York Times be­ismeri, a kubai emigránsok abban reménykedtek, hogy az Egyesült Államok blokádja "kubai betörésre vezet". Még Hruscsov és Kennedy üzenet­­váltásai után is "megfogadták, hogy folytatják a harcot a Castro-rendszer ellen a sziget felszabadítása céljából.. A kubai ellenforradalmárok szerdán tudtul adták, hogy U Thant fáradozásait nem veszik figyelembe és nem adják fel terveiket a Kuba ellen inté­zendő fegyveres akcióról. Szervezetük, a "kubai forra­dalmi tanács" üzenetben kö­zölte az ügyvezető ENSZ-fő­­titkárral, hogy nem fognak el­ismerni semmiféle megállapo­dást a jelenlegi kubai rend­szerrel. Bertrand Honvrű­ interjúja az Árusban Washington mondjon le a guantanamói támaszpontról Athénból jelenti a TASZSZ. Az Argi című görög lap lon­doni tudósítója interjút készí­tett lord Bertrand Russell-lel, a neves angol filozófussal és békeharcossal. Russell kijelen­tette, hogy nincs semmi két­sége afelől, hogy az amerikai katonai körök­­háborút akar­nak. Mint mondotta, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a világon kibontakozzék a nukleáris összetűzés politikája elleni mozgalom. Russell az atomfegyver-kí­sérletek azonnali megszünte­tését, az idegen területen lé­tesített amerikai és egyéb ka­tonai támaszpontok felszámo­lását, a teljes leszerelés meg­valósítását követeli — írja a lap —, továbbá tárgyalásokat valamennyi katonai tömb megszüntetése érdekében. Ki­jelentette, hogy az ENSZ kö­vetelje az amerikaiaktól: ha­ladéktalanul mondjanak le a guantanamói támaszpontról.

Next