Magyar Nemzet, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

fi FT JLf/i JLjJLtj A TIZENKÉT ÉVEN FELÜLIEKNEK A gyerek történelmet ta­nul. Évszámok, események és értékelések közül előtűnik egy ember: uralkodó vagy poli­tikus, forradalmár vagy zsol­dosvezér. Keveset, tud meg róla a történelemkönyv­ből. Kíváncsi lesz, többet akar megtudni egyik-másik törté­nelmi alakról vagy szituáció­ról. Kutatásai azonban vagy egy monográfia unalmán tor­pannak meg, vagy felfedezi a ponyvát, olykor az iskolai tör­ténelemkönyvek szemléletétől eltérő nézőpontú életrajzi re­gényt. S ez megzavarhatja. A tankönyvekkel ismerkedő gyereknek amúgy se könnyű megérteni a mesehős és a tör­ténelmi hős közötti különb­séget. A nagy vállalkozás Gyerek-kívánság és pedagó­gus-igény a regényes életrajz­­sorozat, a politika, a művé­szet, a tudomány nagyjairól. Teljesítését a Móra Ferenc Kiadó vállalta. Ilyesféle lec­két adván a szerzőknek: át­tekintést nyújtani a hős­­ élet­művéről és megmutatni csele­kedeteinek és alkotásainak külső és belső indítékait. Megértetni a kort és az em­bert. Hogy nem mindig óriás, olykor törpe is. Ahol kevés az életrajzi adat, töltsék ki a hézagokat regényírói fantá­ziával, de úgy,­hogy ez a pót­lás lélektanilag és történel­mileg igaz legyen. Ne kozme­tikázzák a jellemeket, ne iga­zolják a tévedéseket, de azért adjanak eszményképeket. Ve­gyék figyelembe, hogy a tör­ténelem nagyjai nemcsak az utókorhoz szóltak, és mindig a saját nyelvükön beszéltek. Életfilozófiájuk egy része a mai ember számára nyilván elfogadhatatlan. Ezt bírálni kell (gyakran nem regényírói módszerekkel) és nem korsze­rűsíteni. A hamis aktualizálás helyett inkább azokat a kábe­leket mutassák meg, amelyek a múltból a mába vezetnek. Tehát segítsék a gyereket a helyes történelemszemlélet ki­alakításában. Közben pedig ne magyarázgassana­k túl so­kat, mert akkor unalmassá válik az olvasmány, inkább arra törekedjenek, hogy fel­használják azokat a cselek­mény­fonalakat, amelyeket az adott élet és történelmi kor­szak nyújt. S embert, kort, eszméket és életművet — amely lehet egy filozófiai rendszer egy tudományos teó­ria is — úgy adjanak elő, hogy a gyerek megértse. És újabb és újabb irányban nyíl­jon meg érdeklődése. író szá­mára izgalmas kísérlet ez. S a megoldás sokféle lehet, mint ezt az első ,­három most meg­jelent életrajzi regény bizo­nyítja. „Új világ alkotói” Ez a könyv fordítás. Walther Victor nem a Móra Kiadó fel­kérésére írta. Marx és Engels életrajzát közli egy kötetben. Legfőbb igyekezete az életmű bemutatása. Legfőbb érdeme, hogy a gyerekek számára ért­hetően fejti ki a marxizmust. Az ismeretterjesztést azonban nemigen tudja a szépprózával összeegyeztetni. Az­­ életrajz­részletek nem elég megkapnak, és a két géniusz rendkívül for­dulatos és izgalmas életpályá­jára a szerző inkább csak utal, ahelyett, hogy elmesélné. Az életmű elfedi az embert. Pe­dig Marx és Engels kapcsolata talán a világtörténelem leg­szebb barátsága. Nagyszerű karakterek, merészek a gon­dolatokban és tettekben, s ugyanekkor végtelen alaposak. Sokoldalúak, nem olyanok, amilyen a reneszánsz embere volt, hanem amilyen a kom­munizmusé lesz. Igazi esz­ményképek. De a szerző in­kább arra törekedett, hogy ideát adjon, mint ideált. Ho­lott nem megvetendő pedagó­gia az sem, hogy az eszmény­kép révén is közelebb hozzuk az eszményeket. Bár Walther Victor Marx és Engels emberi kapcsolatai kö­zül elsősorban a kisebb gyere­kekhez fűződő viszonyukat emelte ki, ez a könyv mégis in­kább a nagyobbakhoz szól; föl­tehetően felkelti érdeklődésü­ket a tudományos szocializ­mus elméleti kérdései iránt. Reméljük, néhány esztendő múlva lesz majd alkalom (és szerző) Marx és Engels valóban regényes életrajzának a kiadá­sára. „Színház az egész világ” William Shakespeare-ről Ró­naszegi Miklós írt. Művét egy vázlat regényének nevezi. Al­kotó módszere kiváló regény­írói és pedagógusi teljesítmény. Már a legelején felkelti a fi­gyelmet és az érdeklődést. Az olvasót beavatja műhelytitkai­ba, töprengéseibe, és elviszi magával hol az okok megke­resésének, hol a következteté­sek megtalálásának útjára. Hisz nemegyszer csak feltevé­sekkel lehet élni, mert Shake­speare életéről keveset tudunk. Magával ragadó Rónaszegi Miklós stílusa is. Mindazt, amit már feldolgozott magáé­ban, azt széles hömpölygéssel csiszoltan meséli. Amit sejt, az túlfűtötten, szaggatottan tör elő belőle, úgy, mintha, a húgi­­kísérlet izgalmában a profesz­­szor közölné egy-egy észrevéte­lét, ötletét munkatárséival. A szerző előszavában azt ígéri, hogy mozaikokból állít­ja össze Shakespeare életét. És ígéretét meg is tartja, mert lát­szanak az apró köveik kontúr­jai is. Regényrészletekből, esz­­székből, novellákból kapjuk az összképet: embert is, kort is, művet is. E könyvnek vannak azonban nem egészen letisztult részletei is. Ilyen a Shakespeare és Southampton gróf közötti vi­szony hangszerelése tizennyolc éven aluliak számára, és nem elég világos az utolsó fejezet mondanivalója sem. Talán nem, volt szükség arra, hogy a szer­ző­­dramatizálja­ az életmű értékelését. Rónaszegi Miklós művét egyben előtanulmányo]­nak lehet felfogni, vázlatnak egy későbbi életregényhez. „Vándorévek” Liszt Ferenc életrajzát Szé­kely Júlia írta meg. Ha Róna­szegi Miklósé a legérdekesebb és legmodernebb, ez a legjob­ban megoldott mű a három közül. S bár ez kritikán kívüli megállapítsd: Székely Júliának volt a legkönnyebb dolga is. Liszt Ferencről sokat tudunk, különösen a szerző, aki nem­csak író, hanem muzsikus is. És nemcsak szórakoztató író, hanem zenepedagógus is, írói alkata pedig egyaránt rezonál Liszt romantikájára és mo­dernségére. Miközben végigkísérünk egy embert életútján és figyeljük a lélek történéseit, megismer­jük helyét korában és a zene­­történetben. Élők a mellékfi­­gurá­k is és nem idealizáltak. Talán Wagner jellemábrázolá­sának módszere lehetne ke­vésbé romantikus. S mind a regény-, mind az életrajz-író­tól elfogadjuk, hogy a könyv­ben időnként szerepel Bartók is, hiszen­­volt köze­ Liszt­hez. A szerző nem becsüli le ol­vasóit: prüdériától mentesen szól Liszt Ferenc szerelmeiről. S bár nem ad nekik több he­lyet, mint amennyit elfoglal­tak hőse életében, mégsem tudta egészen felszámolni a “keresd az asszonyt- szemléle­tet. A regényíró egyszer-két­­szer elhallgattatja az életrajz­írót, ott, ahol túlhaladott néze­teket kellene bírálni. Ugyan­ekkor a világnézeti nevelés szempontjából is nagyok az érdemei. Az igazat mondja Liszt magyarságáról, lefejtse róla mindazt, amibe a nacio­nalizmus burkolta. Megmutat­ja, mint azonosult a magyar haladás ügyével, de őszintén szól arról is, hogy a népi dal­lamkincsből nem merített Székely Júlia kitűnően szer­keszt. Könyvét öt fejezetre osztja, éppúgy mint Liszt Fe­renc az életét. S bár öt zenemű köré csoportosítja, ez nem erő­szakolt. Hiszen ezek a zene­művek bizonyos évek közérze­tét fejezik ki. MNM — TÖRTÉNETI MÚZEUM (Vnl., Múzeum körút 14—16.): A magyar nép története a hon­foglalástól 1848-ig — Magyar­ország népeinek története a honfoglalás koráig. szépművészeti MÚZEUM (XIV., Hősök­­tere): Munkácsy külföldi kortársai.. — A Tretyakov-kép­­tár anyagából rendezett kama­­rakiállítás. IPARMŰVÉSZETI ■ MÚZEUM (IX., Üllői út 23—37.): Emlékkiállítás a múzeum 90. évfordulójára. — Az üveg művészete. — ötvös­művészet. — Eszterházy-kincs. — Keleti szőnyegek. — Színes pergamen könyvkötések. KÍNA-MÚZEUM (VI., Gorkij fasor 12.): Kína művészete. (A múzeumok — hétfő kivételé­vel 10-től 18 óráig látogathatók.) MŰCSARNOK (XIV., Dózsa Gy. út 37.): Szovjet fotókiállítás. — Német Ipari forma kiállítás. ERNST MÚZEUM (VI., Nagymező U. 8 ): Kovács Zsuzsa és Perczel Erzsébet kiállítása. — Német könyvkiállítás. FÉNYES ADOLF TEREM (VH., Rákóczi út 30.): Erdődi István és Solti Gizella iparművészek ki­állítása. (A kiállítási termek hétfő ki­vételével — 11-től 19 óráig láto­gathatók.) CSÓK ISTVÁN GALÉRIA (V., Váci utca 25.): Medveczky Jenő festőművész kiállítása. (Nyitva 9.30- tól 18 óráig, szombaton 14.30- ig, vasárnap 1-től 14 óráig.) — A MOLEKULÁK világa tantervnek, címmel tart előadást december úgy látjuk, igen. S még több­ 13-án­ csütörtökön 18 órakor Er­dey-Grúz Tibor akadémikus a TIT József Attila Szabadegyetemén. (Tudományegyetem, vill., Puskin u. 5—7. n­épfllet.) ik A hár­om ifjúsági könyv ol­vasása közben arra is tüzel­tünk, megfelelnek-e az új ne­velési tervnek Úgy látjuk, ige­nek is: az iskolán kívüli nép­művelésnek általában. Kovács Judit Jó h­alvacsora ajánlatunk: PONTY BOSTON Receptje 3 személyre: 60—70 dekás pontyot ki­filézünk, ki­­szálkázzuk, 5 dekás szeletekre vágjuk, megsózzuk és lisztbe mártjuk. Kevés forró zsírban erős tűzön mindkét oldalét piros-ropogósra sütjük, majd addig tartjuk mérsékelt tűzön, míg a halszeletek közepe is jól átsült. Ízlés szerint zsírban sült vagy vajas petrezselymes burgonyát, citromszeleteket és tartármártást adhatunk hozzá. Madar Nemzet. 180 személyes csuklós buszokat kap a főváros A Fővárosi Autóbuszüzem gépkocsiparkja a jövő évben tovább fejlődik. Az autóbusz vállalat 65 csuklós buszt kap, továbbá 145 új 620-as jelzésű Ikarus-kocsit, kísérletre pedig öt, egyenként 100 személyes, 557-es jelzésű kocsit. 1963-ban megjelennek a főváros utcáin az Ikarus Gyár új konstruk­ciói, 180 személyes csuklós bu­szai. Ezekből kilencet kap az autóbusz üzem, és az új ko­csikkal a meglevő túlságosan igénybevett járatokat, a 12-est, a 7/c-t és a 7-est sűríti. Kiállítások Az NDK ipari formaművészete a Műcsarnokban Szombat délben nyitotta meg Horváth Gyula könnyű­ipari miniszterhelyettes a Né­met Demokratikus Köztársa­ság ipari forma kiállítását a Műcsarnokban. A megnyitón megjelent Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára és Wil­­helm Meissner, az NDK buda­pesti nagykövete. A berlini Alkalmazott Mű­vészetek Intézete és a magyar Kulturális Kapcsolatok Inté­zete által közösen rendezett kiállítás számos, nagyrészt a közönség érdeklődéséhez kö­zelálló tárggyal — bútorokkal, bútortextilekkel, szőnyegekkel, játékokkal, üveg, porcelán és műanyag edényekkel, vala­mint különféle háztartási gé­pekkel és felszerelésekkel — bizonyítja, milyen nagy súlyt helyeznek a Német Demokra­tikus Köztársaságban az ipar­cikkek korszerű, művészi meg­formálására. A kiállítás január 6-ig tart nyitva. A darabot a brigádból ki­lencen láttuk szombat este a József Attila Színházban. Fur­csa darab volt, az eleje víg­játék, csupa tréfa, a vége meg elgondolkoztatta az em­bert, úgy, hogy egészen bele­szomorodtunk. Kati egy rendes sráccal járt, bolondította, meg talán sze­rette is, akkor húzta elő a ta­lonból — fanyar képével — mikor éppen szüksége volt rá. A srác elvette volna felesé­gül, pedig tudott róla mindent, a hazugságait is sejtette és azt is, hogy egy pénzes palihoz szívesebben menne, de annak csak másra kell. Laikásuk nem volt, a srác, marha becsületes létére azt mondta: — Én nem szeretek kérni, meg másoknak, akiknek gyerekük van, jobbam kell. Mi megleszünk valahogy anélkül is. — Kati egy üzlet­­helyiségben lakott az anyjá­val — éjszaka részeg emberek döngették a redőnyt — szó­val Kati azt gondolta: »Ha te nem kérsz, majd kérek én .« És az ügy érdekében lefeküdt az igazgatóval,­­fűteni kezdte­ a lakáselosztó bizottság tag­jait, úgy, hogy a végén vala­mennyien őt javasolták egy garszonra — de feltűnően egy­forma módon. Így aztán kiderült minden, az egész üzem Katin röhögött, a lakásból semmi se lett, a srác meg azt mondta neki: KATI — Nézd, Kati. Én szerettek téged, de ezt nem tudom meg­bocsátani ... Azzal otthagyta. Azóta folyton erről a darab­ról vitatkozunk, aztán hogy valami rendet teremtsünk, összeültünk egy délután, de akkor a fene tudja, miért, az életről kezdtünk beszélni, a darab már nem is számított annyira. Vannak közöttünk nőő em­berek, meg­­ egészen fiatalok is, aztán olyanok, akik bele­kóstoltak a szerelembe — egyiknek elsavanyodott a ké­pe, mintha citromba harapott volna, a másik fényes szem­mel meséli a kalandjait, amit egydül Kobra hisz el — tisz­teletből, inas létére. Először Kávai szólalt meg, csöndesen, ahogy szokott, de igen határozottan. — Én is otthagytam volna azt a nőt — mondta —, az ilyen nem érdemel mást. Az Izgága egészen előreha­jolt az asztal fölött. — A srácon röhögött volna az egész üzem, ha feleségül veszi. Otthagyta, találjon ma­gának más bolondot. — Hülye volt, hogy annyit eltűrt tőle — mondta Fejér, a Birka. — Hát, te mit ten­nél? — böki oldalba Kobrát —, mit csinálnál, ha egy ilyen nővel akadnál össze? Kobra gondosan megtöröl­­geti csontkeretes szemüvegét, elvörösödik, csak aztán szól: — Otthagynám én is, de az igazgatóhoz azért lenne egy­két szavam. — Vármyadt vagy te ahhoz, Kobrácska — mondja szelíden Hetyed —, te legjobban ten­néd, ha meghúznád magad szép csendesen. Jegyezd meg, nzért nem érdemes vereked­ni. Különben igazad van. Már csak azért is ott kellett hagy­ni, hogy észhez térjen. — Gyerekek — szólalt meg hirtelen Turista. — Azt hi­szem, én nem hagytam volna ott... Ha szeretem, vele ma­radok. Erre aztán nagy csönd lett. Úgy néztek rá, mintha most látnák először. — Megbolondultál? — kiál­totta Izgága. — Ennek elment az esze ... — Nem — mondta Turista. — Nem ment el az eszem. — Te azt mondod, hogy az a lány nem volt hibás? — kérdezte Hetyei. — A fene mondja. De, ha valamibe belekezdek, az nem függ attól, hogy mit csinál a másik. Ha egyszer már szere­tem, akkor vállalom is, nem­csak addig, amíg kényelmes nekem. — De az ilyen egy jó szót se érdemel... — Nem biztos, hogy mindig ilyen marad. — Átvert egyszer, átver máskor is... — Az még nem ok arra, hogy ér, is átverjem. — Ni csak, a Jézus Krisz­tus — vigyorog Izgága. — A kicsi Jézus, aki megbocsát mindent. — Ne hülyéskedj — szó­lal meg Katalin Karcsi. — Most ne hülyéskedj. — Nézzétek. Ha otthagyom a lányt, mikor mindenki rajta röhög, mikor becsapott engem, ez tulajdonképpen természetes. Ha otthagyom, nem tettem semmit. Érte se, meg maga­­mért se. Én nem szeretek el­futni, ha baj van. Ha ottha­gyom, úgy érzi, nem is tett rosszat, hiszen én se vagyok több nála. Azt mondtam, sze­retem és otthagyom. Ő is azt mondta, szeret, és lefe­küdt az igazgatóval. Mindket­tő ugyanazt jelenti. Nem lát maga körül egyetlen embert se, akit ne ítélhetne el ugyan­úgy, mint saját magát, így aztán nem tulajdonít többé je­lentőséget a hazugságnak, meg a kényelemért adott szerelem­nek, mert senkinek sem tar­tozik semmivel, nekem se, mert otthagytam ...­­— A fene tudja — szólal meg hirtelen Katalin Karcsi — tehet, hogy igazad van ... A fene tudja .. — Ha nem megyek el, azzal már tettem valamit. Hogy ki­röhögnek, azt még elviseli az ember, ha tudja, igaza van. — És ha újra hazudik és újra átest, akkor mit csinálsz? Turista megvonja a vállát: — Azt hiszem, ha vele ma­radok, nem ismétlődhet meg... ­ .Vasárnap, 1962. december 9. Színházak heti műsora Állami Operaház: V: Bánk bán (Failoni-bérlet 4.) (de. 11); Varázs­fuvola (F-bérlet 4.) (7) — K: Car­­men (A-bérlet 5.} (Svéd Sándor v­en­dé­gfel­lé­pt­év­el.) (7) — Sze: Ró­meó és Júlia (B-bérlet 4.) (7) - Cs: A kékszakállú herceg vára; A fából faragott királyfi; A cso­dálatos mandarin (M-bérlet 4.) (7) — P. Hoffm­ann meséi (K-bérlet 4.) (7) — Szó: Varázsfuvola Al­bérlet 4.) (7) — Jövő V: A fából faragott királyfi, A háromszög­letű kalap, Francia saláta (Ifjú­sági előadás) (de. 11); Háry János (Premier-bérlet 4.) (7). Erkel Színház: V: A hattyúk ta­va (Ifjúsági előadás) (de. U); Ri­­golettoo (Bérletszünet) (7) — K: Traviata (1. bérlet 4.) (7) — Sze: Don Juan (Takács-bérlet 4. és Kis Erkel-bérlet IX/2.) (7) — Cs: A szevillai borbély (Ney-bérlet 4. és Kis Erkel-bérlet X/2.) (7) —­ P: Szöktetés­­a szerájból (10. bérlet 4.) (7) — Lao: János vitéz (Bérlet­szünet) (7) — Jövő V: Pillangókis­asszony (Goldmark-bérlet 4.) (de. 11). Bohémélet. (12. bérlet 4.) (7). Nemzeti Színház: V: Bánk bán (de. fél 11). Csongor és Tünde (7) — H: Cs: Holnap folytatjuk (7) — K: Bánik bán (7) — Sze: Csongor és Tünde (du. fél 3). Bánk bán (7) — P: Csongor és Tünde (7) — Szó: Galilei élete (7) — Jövő V: Csongor és Tünde (de. f­él 11); Bánk bán (7). Nemzeti Színház Kamaraszínhá­za (Pesterzsébet, Vasas Műv. Ház): V: Leleplezés (du. fél 3) — Cs: Leleplezés (7) — Jövő V: Lelep­lezés (du. fél 3). Katona József Színház: V: Li­liom­fi (du. fél 3); A két Bolyai (Szigeti-bérlet 3.) (7) — N­: A nagy mutatvány (G­abán­yi-bér­let 3.) (7) — K: L­iomfi (7) — Szó: A nagy mutatvány (Hevesi-bérlet 2.) (7) — Cs: A nagy mutatvány (7) — P: Szó: A két Bolyai (7) — Jövő V: Liliomfi (7). Vígszínház: V: A nadrág (du. fél 3); Különös találkozó (7) — H: Záróra (H-bérlet 2.) — K: A nadrág (Komb. bérlet 1. sor. 3. előad.) (7) — Szó: Jövő H: Külö­nös találkozó (7) — Cs: Záróra (M-bérlet 2.) (7) — P: A nadrág (Komb. bérlet 4. sor. 3. előad.) (7) — Szó: A néma levente (7) — Jövő V: Játék a kastélyban (du. fél 3); Záróra (R-bérlet 2.) (7). Madách Színház: V: Svejk a má­sodik világháborúban (du. fél 3); A revizor (fél 8) — H: Szó: P: Hamlet (7) — K: A vágy villa­mosa (7) — Cs: Svejk a második világháborúban (7) — Szó: Pillan­tás a híd­ról (7) — Jövő V:­ A vágy villam­­osa (du. fél 3); A revizor (fél 8). Madách Kamara Színház: V: Az utolsó állomás (du. fél 8); Az egér­fogó (fél 8) — H: Sze, P: Szó. Az egérfogó (7) — K: Libikóka (7); Esküvő (Dunaújváros) (7) - Cs. Az utolsó állomás (7) — Jövő V: Az egérfogó T- 14(* 1 - 3 és este fél 8). * Petőfi Magyar Szín­házban, Izabella tér): V: Légy szí­­ves Jeromos (du. fél 3); Hét po­fon (7) — K: Szó: Cs. P: Légy szí­ves Jeromos (7) — Szó: Hét po­fom (7) — Jövő V: Hét pofon (du. fél 3); Légy­ szíves Jeromos (7). Jókai Színház: V: A kör bezá­rul (du. 3 és este 7) — H: Tiszta szívvel (7) — K: Bűn és bűnhő­­dés (7) — Szó: Állítsátok meg Ar­­turo Uitt (7) — Cs: Bűn és bűn­­hődés (fél 8) — P: Szó: Bűn és bűnhődés (7) — Jövő V: A­­ bezárul (du. 3); A kör bezárul (C-bérlet 2.) (7). József Attila Színház: V: Az eltűnt miniatűr (du. fél 3); A túl­­tisztességes asszony (G-bérlet 3.) (7) — H: A tűltisztességes asszony (A-bérlet 3.) (7) — K: Szó: Kollé­gák (7) — Cs: a tűltisztességes asszony (7) — P: A három testőr (7) — Szó: A három testőr (du. 3); Kollégák (7) — Jövő V: Az eltűnt miniatűr (Ifjúsági előadás) (de. 11); A három testőr (du. fél 3); Kollégák (7) — Jövő H: A három testőr (7). Fővárosi Operettszínház: V: Leányvásár (du. negyed 3); Bu­dai kaland (7) — K: A mosoly országa (Rátkay-szereposztás) (7) — Szó: A mosoly országa (Blahá­né szereposztás) (7) — Cs. P: Csárdáskirálynő (7) — Szó: Bu­dai kaland (7) — Jövő V: Budai kaland (du. negyed 3), Banditáik (7). Irodalmi Színpad: V: Így írunk mi! (C-bérlet 3.) (7) — K: Én, Frangois Villon! (Bérletszünet) (este 9) — Szó: Gerhardt Haupt­­mann-emlékműsor (fél 8) — Jövő V: Új szimfónia (J-bérlet 2.) (du. fél 4); Új szimfónia (M-bérl. 2.) (7). Egyetemi Színpad: V: Csernus Marian előadóestje (7) — K: Bar­tók Béla Kamarazenekar hangver­senye (8. zenek, bérlet A/JL) (fél 8) — Szó: Az Egyetemi Énekkar hangversenye (fél 8). — Cs. 8 ze­nekar, 8 hangverseny (Egyet. és főisk. bérlet B/J.) (fél 8) — Szó: Garcia Lorca: Yerma (7) — Jövő V: Aprily Lajos-es­t (du. fél 5) — Jövő H: Garcia Lorca: Yerma (7). Vidám Színpad: V-tól* Cs-ig: Vidám Kínpad (fél 8, V du. fél 4- kor is) — P: Bohózat album (Be­mutató) (fél 8) — Szó: Bohózat album (fél 8) — Jövő V: Bohózat album (du. fél 4); Vidám Kínpad (fél 8) — H: Nincs előadás. Kis Színpad: V: Susmus (du. 3 és este 7) — K, Cs. P: Susmus (7) — Szó: Jaj a mama (7) — Szó: Jaj a mama (du. fél 4); Susmus (7) — Jövő V: Susmus (du. 3); Legfeljebb elválunk (7) —­ H: Nincs előadás. Állami Bábszínház: V: Csilicsala csodája (de. h­); Jancsi és Juliska (du. 3); A bűvös tűzszerszám (du. 5) — K: Misi mókus ván­­dorúton (du. 3) — Szó: Aladdin csodalámpája (du. 3) — Cs: Já­nos vitéz (de. 10); Szó: Csipke­rózsika (du. 5) — Jövő V: Csipke­rózsika (de­­ll); János vitéz (du. 3); Világszépe (du. 5). Tarka Színpad: Mindennap — hétfő kivételével: Őfelsége, a sztár (fél 8, V du. fél 4-kor is). Kamara Varieté: Mindennap — hétfő kivételével: Nem az én aszt­faltom! (du. 6 és este fél 9, V du. fél 4-kor is). Fővárosi Nagycirkusz: Minden­nap — hétfőn is: Africana gui­­neai tánc- és énekegyüttes ven­dégjátéka (18 éven felülieknek) (7. Szó.­­ du. fél 4-kor is). Bartók-tere­m­: V: Bűvös erdő (de. 11); Bianca Cavallini táncdal­estje (du. 4 és este 8) — H: Mu­zsikus Péter új kalandja (du. 3); Akinek inge! (8) — K: Muzsikus Péter új kalandja (du. 3); Szend-­­rei Imre zongoraestje (fél 8) — Sze: Olga Parhomertko hegedű­estje (fél 8). Zeneakadémia: V: Nagy meste­rek muzsikája (Főv. Zeneis­t. Szerv. A/4.) (de. 11); Nincs kor** határ (du. 4) — K:­­Kovács Dénes hegedűestje (5 művész 5 hangver­seny sor. 4.) (fél 8) ^ Cs: Magyar Állami Hangversenyzenekar hang­versenye, vez.: Hiroyuki Iwald (Téli­ bérlet B/4.) (fél 8). Kamaraterem: V: Forgács Év* és Simor András hangv. (fél 8). Erkel Színház: V: Állami Népi Együttes: "­Fergeteges-- (du. 3) — H: Díszelőadás Kodály Zoltán szü­letésének 80. évfordulója tisztele­tére (7). XVI., Ikarus Kultúrotthon: V. dec. 9: Zenealbum (Ifjú zeneba­rátok hangv. 2.) (de. fél 11). XXI., Táncsics Mozi: V. dec. 9: Zenealbum (Ifjú zenebarátok hangv. 2.) (de. 11). ül., József Attila Kultúrotthon: V. dec. 9. Zenealbum (Ifjú zene­barátok hangv. 2.) (du. fél 4).

Next