Magyar Nemzet, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-02 / 152. szám
ifi - I.V. i.! .... V.SZECEP Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A jövő erdejében Ritka nagy, kerek szám elérését tartogatja ennek az idei esztendőnek egyik hátralevő napja. A őszi fásítás során, valamelyik egyszerű hétköznapon — kedden, szerdán vagy pénteken — minden külön értesítés nélkül földbe kerül az a facsemete, amelyik éppen kerek egymilliárd darabbal növeli hazánk élőfa állományát. Nem ígért televíziót, mosógépet, külföldi társasutazást egyetlen szerv sem a tízszer százmilliomodik zöldlombú élőlénynek, mégis eljön, megérkezik az Alföld, a Dunántúl vagy a hegyvidék egy ma még kopár szögletén — feltartóztathatatlanul. Tizenhárom éve, 1950-ben kezdődött a harc a — 25 százalékért. Ekkora erdősültség kellene ahhoz, hogy magunk elégíthessük ki az ország minden bútor-, meleg-, egészség-, papír- és egyéb faigényét. Tizenhárom év alatt — az egymilliárddal is — csak 13,7 százalékra jutottunk. De 10,9 százalékról kezdtük. És az országfásítás üteme egyre gyorsabb tendenciát mutat. Az 1957-es kormányhatározat a fásítás lehetőségének széles körű tudatosítása érdekében az"Fák Hetét« aFásítás Hónapjára" változtatta, így megnégyszerezte az egész társadalom faharcának időtartamát és jelentőségét. Nem véletlenül. Anglia, Dánia és Hollandia után hazánknak van a legkevesebb erdeje Európában. Amennyire lesújtó a "status quo", annyira mozgósító, gyújtóhatású is. Ha tudatosítjuk! Kiváló futballistánk, Grosics Gyula mondta egyszer egy intim beszélgetés közben: -Egy csapat vagy a bajnokságért harcoljon vagy a kiesés ellen küzdjön. Akkor van értelme. Akkor megy." Magyarország a fáért vívott harcban a-kiesés ellen" küzd. Az egymilliárd bizonyítja, hogy jól harcol. Kell is. A nemzetközi statisztika adatai szerint az emberiség napjainkban négy év alatt szaporodik annyit, mint az időszámításunk utáni ötszáz évben — 1000 és 1500 között —, vagy tízéves átlagban az 1910-től 1949-ig eltelt időszakban. Nem kell különösen jó matematikusnak lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk: a világ lakossága a következő negyven—ötven évben megkétszereződik. Ezt regisztrálta az 1960-ban, az amerikai Seattle-ban tartott V. Erdészeti Világkongresszus plénuma, amely az erdészek előtt álló feladatokkal úgy vetett számot, hogy a világ iparifa fogyasztása 1980 és 2000 között — előreláthatóan —, eléri a mai állapot kétszeresét. A lecke tehát sürget! De lehet-e sürgetni az erdők növekedését? A tölgy, a hárs, a szil, a fűz, a fenyő — ráér Az ember nem. A fák között is megkereste tehátlelki rokonát". Azt, aki (a fa is élőlény!) leginkább megérti vágyait, törekvéseit, akarásait. Azt a fafajtát, amelyik hajlandó gyorsan nőni — még korai halála árán is —, az emberért. 1959-ben — eddig soha nem látott méretekben — megkezdődött a nyárfásítás Magyarországon. (Az ugyancsak gyorsan növő fenyőknek hazai adottságaink nem kedveznek.) Közismert, hogy az életszínvonal állandó emelkedésével nem áll arányban a bútorok termelésének mennyisége. A húszéves távlati terv célként tűzte ki éppen ezért, hogy a bútorgyártást az említett időszakban három és félszeresére emeli. Ez a szám megszüntetné a jelenleg bútorban mutatkozó hiánycikk jelleget. Ám ennek eléréséhez — hogy mást ne említsünk — hétnyolcszorosára kell emelnünk Mohácson a farostlemez gyártást. Aminek ugyancsak a nyárfa az alapanyaga. Akárcsak a papíré, ami — csak a hatalmasan megnövekedett könyvkiadást figyelembe véve — szintén nem elhanyagolható tényező. Népgazdaságunk távlati terve a papírfogyasztást lakosonként ötven kilogrammban szabja meg 1975- re. Ez pedig kereken félmillió tonna papírt jelent évente. Amihez viszont legalább 1,7 millió űrméter papírja kell. (Jelenleg alig valamivel vagyunk túl az ötvenezer köbméteren. Tíz év múlva tehát, a mostani papírfa termelésnek harmincszorosánál kell tartanunk!) Vagy kellene? ... Az ország erdészei mindezt elkövetnek. Aminthogy elkövettek már eddig is, 965 millió lombos- és fenyőcsemete -iratkozott be az élet iskolájába" az elmúlt tizenkét évben. És csatlakozott hozzájuk 49 millió suhány- és sorfa. Az első években az állami gazdaságok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a községi tanácsok és legeltetési bizottságok szorgalmazták leginkább az új erdők növekedését. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelmes hónapjai óta a tsz-ek keresik egyre inkább az új erdők telepítésére alkalmas földeket. Mert a mezőgazdasági földek rendeltetéséről szóló törvény értelmében csak olyan területen szabad erdőt telepíteni, ahol a föld gabona, takarmány, vagy szőlő és gyümölcs termelésre nem alkalmas. Igen ám, de a nyárfa is kultúrnövény! Akárhol az sem él meg, asziklából az sem fakaszt vizet". Jó lenne több figyelmet szentelni az olasz példának. Váltógazdálkodási rendszer ez, amelyben a mezőgazdasági kultúra és a nyárfabékés egymás mellett élése nemcsak megvalósult, hanem fölötte hasznos is. Lényege: egy kataszteri holdon hatszor nyolc méteres hálózatban 120 darab nyárfát ültetünk el. A nyárfák között ideális otthonra lel — egytől három évig — bármely kapásnövény, majd a telepítés négy—hatodik évében a gabona, hattól tízéves koráig pedig a füveshere. A jó minőségű földeken a nyárfák tizenöt éves korban már olyan méreteket érnek el, hogy alkalmasak ipari és építkezési célokra is. A vágás után a területet teljes egészében hasznosítjuk — mezőgazdasági veteménnyel, majd tizenöt év után — újra kezdjük a nyárfákkal. Jó recept. Optimista recept. Erdész sorsa jövőre épít. A békés jövőre. Tizenöt, sőt kétszer tizenöt évre —spekulál". Van erdész, aki felneveli a maga ültette csemetét, de van olyan is, akinek fája árnyékában már csak a fia, unokája pihen majd meg. Az 1962-es év végéig elültetett 191 ezer hektárnyi új erdők között ott zöldellnek már az aszúsodást segítő, páratartalmat növelő fák Tokajhegyalján, a tüdőt védő, széndioxidot elnyelő juharok, tölgyek, fenyők a budapesti zöldövezetben, a lezúduló víz útját álló erdősítések a Balaton- Felvidéken. A Keleti Főcsatorna mentén ültetett nyárak legutóbb újra elragadtatással töltötték el, elkápráztatták a külföldi szakember vendégeket. Nekünk ne káprázzon a szemünk! De azért kettősen láthat. Észleljük a kézzelfogható, tapintható hasznot, de vegyük észre a másikat is: hosszú távra, nyolcvan-száz évekre tervezünk. Jó szemlélet ez az erdész-mentalitás. Még akkor is, ha a hagyományos tölgy szemlélete! Csillag István U Thant, az ENSZ főtitkára Magyarországra érkezett A külpolitikai helyzet U THANT, AZ ENSZ FŐTITKÁRA, a Magyar Népköz-*- társaság kormányának meghívására tegnap délután hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magyar közvélemény örömmel üdvözli a világszervezet vezetőjét abból az alkalomból, hogy először látogat el országunkba, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezetét úgy tekinti, mint a nemzetközi kérdések békés rendezésének és a béke biztosításának egyik fontos fórumát. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a repülőtéren mondott köszöntőjében külön hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya támogatja az ENSZ-t és a főtitkárt abban, hogyez a nagy jelentőségű szervezet eleget tegyen hivatásának, a béke biztosításának. U Thant az üdvözlésre adott válaszában kijelentette, mennyire hálás a meghívásért. -Már bizonyos ideje várakozással tekintettem az alkalom elé — mondotta a főtitkár —, hogy meglátogassam az önök országát és kicseréljük nézeteinket az önök miniszterelnökével és más vezető személyiségekkel a fontos nemzetközi kérdésekről és különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében megoldásra váró problémákról.- Mint ismeretes, U Thantot az ENSZ tavalyi közgyűlése erősítette meg visszamenő hatállyal főtitkári tisztségében. A burmai diplomata 1957 óta vesz részt tevékenyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában. A burmai delegáció tagja volt, majd fontos szerepet játszott a világszervezet különféle bizottságaiban. Elnöke volt például a kongói kérdés megoldására alakult békítő bizottságnak, azután az afrikai— ázsiai komiténak Algéria ügyében, a 14. közgyűlésen pedig elnökhelyettessé választották Hazájában nemcsak mint diplomatát, hanem mint kiváló történészt is számon tartják. Négy jelentős munkát irt, egy háromkötetes művet a háború utáni Burma történetéről, egy könyvet a Népszövetségről, egyet a köznevelésről, és egyet a burmai városok történetéről. Mióta az ENSZ főtitkára, tudományos rendszerező munkáját a nemzetek közötti problémák rendezésével cserélte fel. Felelősség és gond súlyosodik a vállán. Mert nemcsak a házat kell rendben tartania — az ENSZ-nek körülbelül ötezer alkalmazottja van New Yorkban — de törekednie kell arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete ne csak a politikai viták fóruma legyen, hanem a baráti kapcsolatok ápolásának és a nemzetközi együttműködésnek a színhelye is a világon kialakult tényleges helyzet alapján. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK BERLINBEN ÖSSZEGYŰLT VEZETŐI vasárnap délelőtt hajókiránduláson vettek részt a Berlin-környéki tavakon, majd Hruscsov adott ebédet tiszteletükre. A közös eszmecserére — mint az MTI berlini tudósítói jelentik — ez a két esemény adott lehetőséget. Vasárnap este pedig ünnepi fogadáson vettek részt a Dynamo-sportcsarnokban, Walter Ulbricht 70. születésnapja tiszteletére. A fogadáson Friedrich Ebert az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Nagy-Berlin főpolgármestere üdvözölte Walter Ulbrichtot, majd Hruscsov mondott üdvözlő beszédet. Hruscsov felolvasta ugyan beszédének legnagyobb részét, de szokásához híven, most is eltért az előre elkészített szövegtől. A teremben jelenlevő nyugati, különösen pedig nyugatnémet újságírókhoz fordult és azt ajánlotta a nyugatiak figyelmébe, hogy akár tetszik egyeseknek, akár nem, Németország jövőjét az NDK-ban kovácsolják, s nem kétséges, hogy előbb-utóbb megvalósul az egységes, szocialista Németország. Hruscsov hosszasan méltatta Walter Ulbrichtnak a nemzetközi és a német munkásmozgalomban szerzett kimagasló érdemeit. Beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét, s átnyújtotta Walter Ulbrichtnak a Szovjetunió Hőse kitüntetést és az azzal járó Lenin-rendet. Utána sorban üdvözölték az ünnepeltet a külföldi vendégek, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az ENSZ főtitkára hazánkban Kállai Gyula üdvözlő beszéde és U Thant válasza A forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára, hétfőn délután Budapestre érkezett. A főtitkár kíséretében fővárosunkba érkezett Ramses N Assif sajtótitkár. A repülőgép, amelyen az ENSZ főtitkára utazott, néhány perccel 2 óra után szállt le az ENSZ és a Magyar Népköztársaság zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren. A Thant fogadására megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője. Ott volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A gépből kiszálló főtitkárt, aki barátságosan integetett, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte, majd úttörők virágcsokrot nyújtottak át a főtitkárnak. A Thant üdvözölte a fogadására megjelent magyar vezető személyiségeket, majd a diplomáciai testület tagjait. Ezután Kállai Gyula mondott üdvözlő beszédet. A többi között a következőket mondta: — A Magyar Népköztársaság kormánya és népe nevében igaz nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntöm önt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, hazánk földjén. őszintén örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat, és ellátogatott hozzánk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a népek békeakarata és a békéért küzdők ereje ma már képes elhárítani a világháborút, képes arra, hogy tár gyalások útján biztosítsa a békét. Tudjuk, hogy a béke biztosításában az Egyesült Nemzetek Szervezetére és annak főtitkárára nagy felelősség hárul. Kormányunk támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és önt abban, hogy ez a nagy jelentőségű nemzetközi szervezet eleget tegyen hivatásának, a béke biztosításának. Biztosak vagyunk abban, hogy az ön magyarországi látogatása is segíti a nemzetközi együttműködést és a béke ügyét. U Thant, az ENSZ főtitkára az üdvözlésre válaszolva többek között a következőket mondotta: — Nagyon hálás vagyok önnek kedves szavaiért, különösen azokért, amelyeket az Egyesült Nemzeteket, valamint személyemet illetően mondott, s azért a nyilatkozatáért, amelyben az önök elkötelezettségéről szólt a béke és a nemzetközi megértés mellett. Engedje meg elmondanom, mennyire örülök, hogy ebben a gyönyörű városban lehetek, hogy mennyire hálás vagyok a magyar kormánynak, és a magyar népnek a meghánó, meleg fogadtatásért, amelyben országukban való első látogatásom alkalmával részesítettek. Már bizonyos ideje várakozással tekintettem az alkalom elé, hogy meglátogathassam az önök országát, és kicseréljük nézeteinket az önök mizszterelnökével és más vezető személyiségekkel a fontos nemzetközi kérdésekről, és különösen az Egyesült Nemzetekben megoldásra váró problémákról. A fogadtatási ünnepség után U Thant főtitkár Kállai Gyula társaságában ENSZ és magyar zászlóval díszített gépkocsiba szállt és rendőri díszmotorosok kíséretében szállására hajtatott. Kádár János fogadta U Thantot Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke hétfőn délután fogadta U Thantot, az ENSZ-főtitkárát. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. Az Állami Népi Együttes előadásán U Thant, az ENSZ főtitkára tiszteletére a Magyar Állami Népi Együttes hétfő este előadást tartott a Magyar Optikai Művek művelődési házában. Részt vett az előadáson Péter János külügyminiszter, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A műsor megkezdése előtt Rábai Miklós, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője köszöntötte az ENSZ főtitkárát. Az előadás után U Thant főtitkár virágkosárral jutalmazta az együttes művészi teljesítményét. Hruscsov beszéde a berlini fogadáson Berlinből jelenti a TASZSZ: Hruscsov szovjet kormányfő a vasárnapi berlini ünnepi fogadáson, amelyet Walter Ulbricht 70. születésnapja alkalmából rendeztek, beszédet mondott. A Német Szocialista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, s velük együtt más országok kommunistái ma ünnepük Walter Ulbricht elvtársnak, a német és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló veteránjának, tekintélyes párt- és államférfiúnak 70. születésnapját — kezdte beszédét a szovjet kormányfő, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának jókívánságait tolmácsolta, hosszú életet és újabb sikereket kívánt tevékenységében, amelyet a tartós béke biztosítása és a szocializmus német földön bekövetkezendő győzelme érdekében fejt ki. A békeszerető Németország megteremtője A szovjet kommunisták ismerik és nagyra becsülik Ulbricht elvtárs ötvenéves aktív részvételét a német munkásosztály forradalmi harcában — mondotta Hruscsov. A német munkásmozgalom legjobb harcos hagyományaihoz híven Walter Ulbricht életét a tudományos kommunizmus nagy eszméi megvalósításáért, az új, valóban békeszerető és demokratikus Németország megteremtéséért vívott harcnak szentelte. A Német Kommunista Párt megalakulásának első napjaitól kezdve Ulbricht elvtárs mindig az első sorokban küzdött azokban az osztályharcokban, amelyeket a német proletariátus vívott a monopolista burzsoázia, a német katonai klikk ellen. Ernst Thälmarnn-nal és Wilhelm Pieckkel együtt vezette a Német Kommunista Párt és a német munkásosztály élenjáró csapata önfeláldozó harcát a fasiszta reakció támadásai ellen, a német szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek áruló politikája ellen, az egységes, antifasiszta népfront megteremtéséért. Számomra különösen emlékezetesek azok a napok — mondotta Hruscsov —, amikor a szovjet hadsereg hősies harcát vívta a hitleri csapatok ellen a Volga mellett. Ezekben a napokban Walter Ulbricht elvtárs, más német kommunistákkal együtt, nagyarányú politikai munkát fejtett ki a szovjet—német fronton levő német katonák és tisztek között, megmagyarázta nekik a Hitler által felidézett háború végzetességét és megmutatta az utat a német nemzet megmentéséhez. Az európai béke fenntartásáért Mint a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára és az NDK Államtanácsának elnöke, Ulbricht elvtárs ma a párt- és államvezetés kormányrúdjánál áll. A szovjet emberek jól tudják, milyen kiváló érdemeket szerzett Ulbricht elvtárs az európai béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó küzdelemben. Nagyrabecsülik azokat az erőfeszítéseit, amelyeknek célja a nyugatnémetországi fej-