Magyar Nemzet, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
4 A HÉT FILMJEI Bálvány (jj magyar film Fojtott, fáradt, szürke képsorral kezdődik a film. Álmos, aggódó emberek. Izgatott sürgés-forgás és szenzációra váró, unatkozó riporterek a bányairodában. Lent valahol a tárnák mélyén három betemetett bányász várja a mentőket, így indul Mamcserov Frigyes filmje, amelyet Gergely Mihály forgatókönyvéből rendezett. Az operatőr, Hegyi Barnabás most is megragadó, kitűnő felvételeket készített. A képek jóformán sohasem közömbösek, nem regisztrálnak, hanem vallanak szenvedélyekről, titkos gondolatokról, vágyról, félelemről. Csak az utolsó jelenetekben — a csúcspontnál — nyomja el a bánya belső kulissza hatása a képek kifejező erejét. Ott, ahol beomlik a régi vájat, megöl egy embert és megerősít egy hamis mítoszt. Azt, hogy ez az ember hős volt. Erről a hamis mítoszról szól a film. A három bányászt megmentik. Az egyik, Baksa Jojó, nyilatkozik a rádiónak. Arcán látszik a kin, a szörnyű élményeken is túl hatoló izgalom. A homályos nyilatkozat szerint Baksa mentette meg két társát. Baksa azonban hazudott. A továbbiakban azt látjuk, hogyan dagad szinte legendává ez a félreértés, hogyan lesz a fiúból bálvány, hogyan jut érdemtelenül előléptetéshez, sikerhez, szerelemhez, szinte automatikusan, lehengerelve a környezetében itt-ott jelentkező kisebb ellenállást, a vetélytárs, egyúttal koronatanú, szemérmes célzásait. A nyomaték kedvéért Baksa a filmben nyilvánosan is megismétli a hazugságot egy jelképnek is beillő birkózóviadalon. Szabálytalanul győz. Először őt fekteti kétvállra ellenfele, de a közönség — a közösség — ezt a hazugságot éppúgy nem veszi észre, mint a másikat. De hát mi bénítja meg az emberek látását, mi tartja vissza őket a hazugság leleplezésétől? Milyen erő készteti őket arra, hogy bálványként, hősként tiszteljenek egy fiatalembert, akinek jóformán egyetlen rokonszenves megnyilatkozása sincs? Baksa egyszer őszinte, Vera, a szerelmese előtt. A lány pedig csak akkor nem hisz neki, sőt, visszájára fordítja a fiú vallomását, önfeláldozásnak, lemondásnak véli, s ezt is hozzáilleszti a maga mítoszához, újabb jó tulajdonsággal ruházza fel a nem éppen rokonszenves figurát. Baksának pedig nincs ereje kitartani az őszinteségben, visszaveszi szavát, beletörődik a könnyű győzelembe. Helytelen volna a Bálványban a személyi kultusz kibontakozásának jelképes magyarázatát keresni, bár nyilvánvaló, hogy ennek tapasztalatai is befolyásolták a film készítőit. Helytelen annál is inkább, mert mind a személyi kultusznak, mind pedig, a napjainkban is még megtalálható érdemtelen érvényesülésnek vannak társadalmi okai. Ma is előfordul, hogy érdemtelenül “feldobnak", előnyökhöz, pozícióhoz juttatnak valakit. Ha az ilyen esetek mögé tekintünk, előbb-utóbb eljutunk a múlt és a közelmúlt szemléleti maradványaihoz, a kisszerű egyéni érdekhez, talpnyaláshoz, megalkuváshoz. Ezeket a társadalmi jelenségeket egy »bálvány« sorsában feltárni valóban szép, fontos alkotói feladat. A film azonban nem következetes. Vonalvezetését, cselekményét csak szubjektív okokkal magyarázhatjuk, érthetetlen látási zavarokkal, indokolatlan elvakultsággal, megalapozatlan ítéletekkel. A hazugság, a bálvány fenntartása nem érdeke itt sem a közösségnek, sem egyénileg azoknak, akik ismerik az igazságot. De mindenki hallgat, konok passzivitást tanúsít, mintha hatalmas, ismeretlen erővel állna szemben. Ez a magatartás idegen a bemutatott közösségtől. A képek tele vannak szenvedéllyel, erővel, válsággal. A rendező keresi, s alkalmazza a modern kifejezés formáit. De ez a “modernség", a képeken lobogó szenvedély, az ökölharcot felváltó zokogás, a végletekig fokozott lelki feszültség jelzése nélkülözi a tartalom hitelét. A Bálvány több filmünk jellemző hibáját hordozza: megérint egy érdekes problémát és azután mellékutakra téved. Kiss Gábor és Madaras József figyelemre méltó, jó játékkal, egyéni vonásokkal jeleníti meg a két vetélytársat. Törőcsik Maritól ezúttal halványabb alakítást láttunk. Igaz, a szerep sem jó. Molnár Tibor és Kiss Manyi egy-egy rövid szerepben kitűnő, Vilcsek Anna bent bestseller eszközökkel összetákolt szokványos morálprédikációt kaptunk, a nagyobb siker kedvéért a szemforgatást kacsintásokkal vegyítve. Ilyen az élet — mondhatná erre a történetre a könynyen rászedhető, érzékenykedésre hajlamos néző, aki gyakran csodálkozik el egy-egy emberen, ő pedig milyen jónak és tisztességesnek látszott", s nem gondol arra, hogy belső világunk mennyivel bonyolultabb, ellentéteink önmagunkkal és másokkal mennyire sokrétűbbek. Igaz művész éppen ezért mélyült volna el s kereste volna meg a mindennapos, hétköznapi jelenségek mögött az emberi, lélektani, társadalmi eredőket, a mélyebb és igazabb összefüggéseket. Ha igazi művészek készítik, ez a téma valóban megrendítő lett volna, így azonban csak a hamis és hazug sikert elérő filmgiccsek számát szaporítja. Z. L. A döntés joga Meddig hősök a hősök, mikor válnak újra emberekké s mikor van annyi erejük, hogy a közvélemény piedesztálján átadják helyüket új, más hősöknek? Ez a filozofikus filmtéma korunk aktualitása s benne rejlik a szocialista világ magatartásának döntő kérdése, a békés fejlődés korszakára való belső átállás problémája is. Stanislaw Grochowiak és Hubert Drapella, e lengyel film írói s az utóbbi rendezője is, valójában ezekkel a problémákkal birkóznak tiszteletet érdemlő módon, amikor A döntés joga fordulatos, lélektani motiválású történetét felépítik. Az ellentét a szemevilágát s látásával együtt belátását is vesztett világháborús hős, és megfontoltabb, az élet értékét a vak kötelességnél többre becsülő fivére között támad; életre-halálra menő vitájuk és vetélkedésük kerete egy korszerű, hőlégsugaras repülőkülönítmény. A film készítőit dicséri, hogy ezt az önmagában is szédítő keretet nem engedték jelentőségén túl burjánzani s megtartották keretül, a feszültség segítőjéül, de nem szorították félre a repülés külsődleges izgalmával az eszmei problémák érdekességét. A keret kissé jelképes; korunkban az élet érdekében való döntésre kevesebb az idő, mint valaha, a hősiesség hamarább csaphat át hősködésbe, a bátorság vakmerőségbe. Kár, hogy a téma, az eszmei viaskodás nagyságához képest a film művészi hőfoka lanyhább, a fordulatok szerkesztése és kidolgozása kiszámított, erőltetett, túlzottan matematikai. Főleg a befejezésre áll ez, amelyben semmi sem marad megmagyarázatlan, minden tartalmi és gondolati fonál befejeződik s csak akkor folytatódik tovább a nézőben, ha korunk nagy kérdései amúgy is izgatják. Méltatlannak éreztük a tudákos narrátor-szöveget is, egy rezonőrszereplő gyakori belső monológját, amely sosem fejlesztette tovább a film feladta problémákat, hanem csak újra regisztrálta őket. Mindamellett, ha a szokásos moziműsorhoz mérjük ezt a filmet, kétségkívül a jobbak közé tartozik, korrekt felépítésével, érdekes cselekményével, lélektani finomságával és elsősorban sokatmondó, fontos eszmei tartalmával. 500PPVERSENY csütörtökön háromnegyed 4 órakor A lány és az államügyész Lehet, a cím visszhangja tette — amely Staudte remek, Rózsák az államügyésznek című filmjére emlékeztetett —, többet vártunk ettől a nyugatnémet filmtől. Az első néhány percben még számíthattunk is várakozásunk teljesedésére: egy bírósági pert figyelhettünk, erkölcscsősz vádat emeltek egy asszony ellen s az államügyész savonarolai dühvel követelt méltó ítéletet. Várhattuk, hogy a kispolgáriság, a képmutatás, a kegyes álarcba bújt kegyetlenség leleplezése következik, de helyette — a szó legrosszabb értelme Malív Nemzet Munkácsi Márton fotóművész halála Néhány nappal ezelőtt New Yorkban meghalt Munkácsi Márton magyar származású fotóművész. A hatodik évtizedében járó világhírű fotós a Nyári Nemzetközi Labdarúgó Torna alkalmából New Yorkban mérkőző Újpest játékát figyelte, amikor rosszul lett. Az orvosi beavatkozás nem tudott segíteni rajta. Munkácsi Márton a húszas években híres fotoriporter volt hazánkban . Az Est lapoknál működött, eleven, ötletes és szellemes képeket készített, kiváló képérzékkel rendelkezett. Riportképein kívül elsősorban a nagyváros életét ábrázoló kötetlen témájú felvételei avatták művészszé. A harmincas években szabadabb életre vágyva a világ vádora lett, majd New Yorkban telepedett le. Művészete ott is megbecsülést vívott ki magának, de üzleti vállalkozásait kevesebb siker kísérte. MI ÚJSÁG A BÉRLET FRONTON Az Operaház előcsarnoka most csendes, de nem üres, mintha valami különleges irattár költözött volna ide hosszú asztalokkal, kartotékdobozokkal. Itt árulják a bérleteket. Három színházban jártunk. A bérletvásárlás ilyenkor még csendes. Néhány jellemző tapasztalatot azonban már most is szereztünk, elsősorban azt, hogy a bérletek forgalma a tavalyi nyár hasonló időszakához képest valamivel emelkedett. Az Operában még csak a tavalyi bérletek megújításáról számolhattak be a bérlet osztályon. Megtudtuk, hogy a bérlők 50 százaléka újította meg operabérletét, míg tavaly 45 százalék. Ezerrel több bérletet adtak el a tavalyi hasonló időszakhoz képest a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban, ami különösen az utóbbinál, a nézőtér befogadóképességét is tekintve, igen szép eredmény. Sokan érdeklődtek már eddig a Nemzeti, a Madách és a Vígszínház közös Shakespeareciklusa iránt, amelynek műsorán a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Lear király, a Macbeth és a Makrancos hölgy szerepel. Az Opera bérletei közül az Erkel Színházban műsorra tűzött népszerű művek vonzzák a legtöbb vásárlót. Hódítanak, ♦közönséget szerveznek" a klasszikusok. Ezzel egyidejűleg fokozottabb az érdeklődés a modern művek iránt is. A közönség "nyomására" terjedtek el a premier-bérletek. A Nemzeti Színház például a jövő évadban nem is hirdet úgynevezett repertoár-bérletet. A Shakespeare-cikluson kívül kétféle bérlete van, a bemutató- és a premierbérlet, túlnyomórészt modern műsorral. A két bérlet között annyi a különbség, hogy a premierbérlet a bemutató napjára szól, a másikkal pedig később, a hét választott napján tekintheti meg az új műveket, felújításokat a néző. A Nemzeti Színház augusztusban külön bérletet hirdet majd második kamaraszínházában, a pesterzsébeti Csiliben. A népszerű művelődési ház színháztermén a nyár folyamán további átalakításokat végeznek, lényegesen javítják a látási és hallási viszonyokat. Az építkezés miatt csak októberben nyitja meg évadját a Csili. Bérletében három bemutató és a Katona József Színház egyik repertoár darabja szerepel. Az Operaház tavalyi premier-bérlete helyett idén a bemutató után második, vagy harmadik előadásra adja ki a ♦Székely Mihály-bérletet", így a legjobb, legdrágább helyeket is biztosíthatja a bérlettulajdonosoknak. — Milyen árú bérleteket vásárolnak az emberek legszívesebben? — A drágább helyek fogynak el először — mondták az Operában és a Nemzetiben. — A legdrágábbat és az egész olcsót veszik — hangzott a válasz a József Attila Színház szervezőirodájában. — És melyik a legkeresettebb nap? Az Operában a szombat. Akkor Van még idő az átöltözésre, készülődésre és utána vasárnap, nem kell korán kelti. A vasárnapi bérletek is száz százalékig elkelnek. A József Attila Színházban a hétfő vetekszik a vasárnappal és rendkívül népszerű a péntek is. Az összefüggés nyilvánvaló, ezen a két napon nincs tv-műsor. Több színházunkban viszont hétfőn szünnap van. Nem lenne célszerű ezt a pihenőnapot áthelyezni? Az árakról és a bérleti napokról folytatott rövid beszélgetésekből adatszerűen is kiderül, amit a színházlátogató napról napra tapasztal. A közönség ma már nem sajnálja a színháztól, operától a pénzt, a fáradtságot. Felkészül az élményre. Tiszteli a színházat és éppen ezért többet is vár tőle, mint a hajdani "pulóveres" korszakban. A bérlethirdetések, tervek, tájékoztatások arra utalnak, hogy a színházak kezdenek jobban törődni ezzel az igénynyel. Az Operaházban például már a szeptemberi bérleti előadásokon is fellépnek külföldi vendégművészek. Érdekesnek ígérkező, változatos műsort hirdet a többi színház is. Kétségtelenül ez, a jó műsor a legfontosabb, de, különösen előre, láttatlanba még nem elég a sikerhez. A Nemzeti Színházban a közönségszervező osztály vezetőjének jó ötlete támadt A könyvhéten a színház előtt felállított könyvsátorban bérleteket árultak. Fényképekkel, plakátokkal megfelelő hangulatos környezetet alakítottak ki. A nap bizonyos időszakában megjelent és autogramot adott itt a színház valamelyik neves művésze. Már az első napokban ugrásszerűen fellendült a bérletek forgalma, különösen a Shakespeare-ciklust vásárolták. A könyv és színház propagandájának hasznos összekötésérőlhallottunk a József Attila Színház közönségszervező irodájában is. Ők a Gammagyár könyvnapján, a könyvtárban árultak bérleteket az üzem dolgozóinak, önként adódik a javaslat, ami idén ötlet volt, legyen jövőre rendszer. Ha a könyv “kimegy" az utcára, kimehetne vele együtt a színház is. Minden bizonnyal javítanák egymás üzletét, még több érdeklődőt, vásárlót vonzanának a sátrakhoz. Sok bérletet adtak el egyébként a nagyüzemekben az úgynevezett bérletezési napokon is. Ilyenkor a színházi közönségszervezők letelepedtek jegykészletükkel, például az üzem ebédlőjében és ebédidő alatt adták el a bérleteket. Láttunk néhány ügyes nyomtatott tájékoztatót, műsorfüzetet is. A Nemzeti Színház jól érthető, rövid tartalmi ismertetőket adott ki a jövő évad bemutatóiról. A József Attila Színház körlevélben közvetlenül is fordult a nézőkhöz. Valamivel több tehát a tavalyinál a bérlettulajdonosok száma és valamivel jobb a színházak propaganda munkája. Ezt tapasztaltuk nyári színházi körútunkon. . V. A. Javaslatok a színházak műszaki felújítására Az elmúlt években az állam többszáz milliót fordított a fővárosi és a vidéki színházak újjáépítésére és műszaki rekonstrukciójára. Ennek ellenére a színházépületek nagy része leromlott állapotban vatt, felszerelésük elavult. Nem mindenütt kielégítőek a művészi és a műszaki személyzet részére szolgáló szociális létesítmények. A színpad, a nézőtér, a ruhatár, az előcsarnok a színházak többségében már egyáltalán nem felel meg a mai igényeknek. Jelentés a színházépületek állapotáról Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott legutóbb a Művelődésügyi Minisztérium és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége által kiküldött bizottság. Megvizsgálta a színházak műszaki, munka-, tűz- és egészségvédelmi berendezéseit. Ennek a vizsgálatnak az eredményeit most jelentésben foglalta össze és javaslatokkal egészítette ki a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöksége. A jelentést megküldötték a párt kulturális és tudományos osztályának, a Művelődésügyi Minisztériumnak, a SZOT-nak. A jelentés tömören megállapítja: az általános rekonstrukció megkezdése nem odázható el. A szakértők véleménye szerint a színházak egy részében az elavult színpadok és színpadtechnikai berendezések miatt lehetetlen modern rendezői, szcenikai törekvések megvalósítása. A színházak mintegy hatezer művészeti dolgozójának többsége rossz munka- és egészségvédelmi körülmények között tevékenykedik. A raktárak, műhelyek zsúfoltak. Az épületek egy része tűz- és balesetveszélyes. A nyári szünetben a legkirívóbb hibáik kijavítására van csupán lehetőség. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a színházak rendbehozatalára biztosított hitelösszegek szétforgácsolódnak. Hiányzik a különféle felügyeleti szerveknél a megfelelő műszaki szakirányítás, nincs elég képzett, speciális színháztervező mérnökünk. A kiküldött bizottság a műszaki helyzet mérlegelése alapján minden egyes színházra vonatkozóan megtette észrevételeit. Az Állami Operaháznál be kell fejezni a már megkezdett generálfelújítást, korszerűre kell kicserélni a színpadtechnikai berendezéseket. Ki kell telepíteni az épületből az irodákat és műhelyeket és e helyiségeket öltözőkké, próbahelyiségekké kell átalakítani. Az Erkel Színháznál a már eddig végrehajtott modernizálás után a színpad vár korszerűsítésre és az üzemi helyeket kell bővíteni. Itt meg is vannak az ehhez szükséges feltételek. A Nemzeti Színházban az első emeleti erkély faszerkezetét kell kicserélni, de ettől függetlenül teljes rekonstrukciót igényel az épület. A Fővárosi Operettszínházban is évek óta folynak építkezések, átalakítások. A teljes rekonstrukciós programot időközben többször szűkítették, az eredeti 46 millió forintról 22 millió forintra zsugorították. A bizottságnak az a véleménye, hogy a 46 milliós újjáépítési programot kell megvalósítani. A Petőfi Színház Nagymező utcai nézőtere az életveszélyes állapot miatt zárva van. A helyreállítási munkálatokat sürgősen el kell kezdeni és be kell fejezni, hogy a színházat ismét üzembe lehessen helyezni. A József Attila Színház teljes értékű színházzá történő építését és új üzemi résszel való bővítését javasolják. Átépítésre és modernizálásra szorul a Bábszínház. A Fővárosi Nagycirkusz teljesen elavult és tűzveszélyes. Új Nemzeti Színházat! A felújítási és modernizálási munkálatok során figyelemmel kell lenni a városrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés távlati terveire. Néhány színházépületben a színházi előadások tartását bizonyos időn belül meg kell szüntetni, ezekre célszerűtlen nagyobb összegek befektetése. Évek óta napirenden levő probléma egy új, modern Nemzeti Színház építése. A hatalmas kulturális objektum felépítésének további elodázása célszerűtlen, mivel az új Nemzeti Színház megvalósulása kihat több budapesti színház műszaki rekonstrukciójára. A vidéki helyzet A jelentés foglalkozik a vidéki színházak helyzetével is. Legrosszabb a helyzet Győrött és Szegeden. Átmenetileg e két város kamaraszínházai még üzemeltethetők, de a nagy színházak rekonstrukciójának, illetve új színház építésének befejezésekor a kamaraszínházban a színházi előadások tartását meg kell szüntetni. • A budapesti és vidéki kulturális objektumok — színházak, filmszínházak, kultúrái,honok — létesítése és rekonstrukciója jelen körülmények között nincs kellően összehangolva. E célra fordított összegeket célszerűbben kellene és lehetne felhasználni. A jövőben a kulturális területre fordított felújítási és beruházási összegek felhasználásánál — különösen vidéken — törekedni kell kulturális centrumok kialakítására és olyan objektumok teremtésére, amelyek színházi, film és egyéb kulturális rendezvények megtartására alkalmasak. A bizottságnak egyébként még más javaslatai is vannak. Így többek között az a véleménye, hogy egy tervezővállalatnál kell koncentrálni a színházak tervezési és felújítási feladatait. A nagy és középszínházakat kötelezni kell mérnöki képzettségű műszaki vezetők alkalmazására. Figyelemre méltó egy központi díszletraktár felállítására vonatkozó javaslat is. Felépítése esetén az egyes színházaknál jelentős alapterületet lehetne felszabadítani és ezzel a művészi, műszaki munka feltételeit javítani. A színházi szakemberekből álló bizottság a színházak állapotának felülvizsgálatánál a színházi dolgozók egészséges, biztonságos munkakörülmények megteremtésének, valamint a közönség kultúrált elhelyezésének szempontjait vette figyelembe. Gárdonyi Jenő Csüütörtök, 1963. augusztus 1. NAPLÓ ! Augusztus Mától ismét játsszák a mozik a Dérynét, Kalmár László tizenkét évvel ezelőtt készült, nagy sikert aratott filmjét. Tolnay Klári játéka, Gyurkovics Mária éneke és a két partner — Honthy Hanna, Sárdy János — bizonyára újra meghódítja a közönséget. Kedd este kezdődtek az NDK budapesti kulturális irodája, a Hazafias Népfront által rendezett NDK Kulturális Napok a Balaton partján. Balatonlellén Hans Otto Rogge, a berlini Komische Oper tagja adott dalestet. Ma Föld,váron, holnap Siófokon folytatódik a program. Solti György, a Covent Garden opera zenei vezetője nyilatkozatban bírálta az ún . V sajtót, amely a külföldi énekesek foglalkoztatása ellelép fel. Szóvá tette azt is, hogy a londoni Covent Garden feje annyi szubvenciót kap, mint a bécsi vagy a milánói opera. Döglött halat dobott a zongorába egy római “modern" koncert szólistája, mialatt a szoprán énekesnő ölelgetett és pofozott egy babát, a zenekar egyik tagja Táncosán széket tologatott, a másik pedig, éjjeli öltözékben, lepényt osztogatott a hallgatóságnak. A közönség felháborodott, sokan távoztak. A zongorista és a zeneszerző pedig nyilatkozott a modern zenéről. — Az embereknek elegük van az operából, valami újat akarnak hallani — mondották a többi között. Halina Sloniczka lengyel énekesnő, a riói énekverseny harmadik helyezettje és Bartha Alfonz, a Rio de Janeiro-i Teatro Municipalban kétórás nagysikerű koncertet adtak.