Magyar Nemzet, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

4 Alt­elevízió műsoráról iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiimiiiiiimii Éjszakai repülés Luigi Dallapiccola szín­házi előadásra gondolt,­­ amikor Saint-Exupery népszerű regé­nyéből kamaraoperát írt 1940- ben, így játszották és játsszák az Éjszakai repülést (­Volo di nőttem) Nyugat-Európa több operaszínpadain. Az opera­­film lehetőségét, vagy ponto­sabban: a televíziós film spe­ciális lehetőségét napjaink modern művészeti ága fedez­te fel benne — s e felfedezés érdeme ezúttal a magyar te­levízióé, amely a darab tele­víziós "ősbemutatójával" di­csekedhetik. Arról van szó, hogy egy műfaj — a televíziós opera — nálunk is, miint világsz­erte kutatja a maga lehetőségeit, kibontakozó műfaji törvény­szerűségeit. Dallapiccola ope­rájával, úgy tűnik, jó helyen kísérleteztek a tv-változat al­kotói: olyan darabot találtak, amelynek izgalmas és modern cselekménye jó alkalmat ad a képi kifejezésre. Annyit máris megállapíthatunk, hogy lebilincselő, kitűnő tv-műsor vált belőle, amely eleget tesz a tv-közönség igényének és a televízi­ószerűség követelmé­nyeinek. Hogyan szolgálja a televí­ziós változat az opera monda­nivalóját? Dallapiccola zené­je ott emelkedik az illuszt­ráló kísérőzene feladatának felébe, ott követel magának önállóságot és mélyebb drá­mai kifejezést, ahol jellemek­be, embersorsokba, indulatok mélységeibe kell belevilágíta­nia: Ptillerin, a földetérő pi­lóta elbeszélésében, Riviere és Fabienne a pilótafeleség pár­­jelenetében, a távirász mono­lógjában, aki egy elérhetetlen messzeségben vergődő halál­­raszánt ember utolsó szavai­nak, érzéseinek tolmácsa, s a dráma feszültségét felhalmo­zó fináléban. Ezeknek a per­ceknek, ezeknek a zenében is körülraj­zol arcoknak felvil­lantására éppen a képernyő "kamarajellegű­* dimenziói al­­­­kalmasak. Az opera és a te­levíziós képi kifejezés össz­hangját ezeken a pontokon­­érezzük , a legmegoldottabbak­­nak, s elsősorban itt látunk perspektívát a műfaj további elmélyülésére. A képsorok mozgalmassága másutt sem válik a mondanivaló kárára­­, legfeljebb a filmdramatur­gia uralkodó szerepe lép ott jobban előtérbe, ahol a­ zenei dramaturgia kevesebb igényt tart az önállóságra és szerke­zeti irányításra. A műsor vezető kollektívája, Szinetár Mikós, a rendező, Blum Tamás, az opera kar­mestere és szövegének fordí­tója, Kármán György, a dra­maturg, mindenesetre egy je­lentős s rendkívül összetett művészi feladat megoldását — mégpedig színvonalas és ke­rek megoldását — mondhatja magáénak; olyan produkciót, amely egyszeri és közvetlen közönséghatásán túl egy te­levíziós műfaj tová­bbi útjá­nak is távlatot mutat. Az igé­nyesen megválogatott fősze­replő-gárda, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Nádas Ti­bor, Házy Erzsébet és külö­nösen a főszereplő Radnai György pedig nemcsak mo­dern operajátszásból vizsgá­zott jól, hanem ami megle­pőbb, filmkultúrából is: a filmszalagon és a képernyő premier-planj­ában is drámai profilok, embersorsok eleven életrekeltőjének bizonyult. Kovács János Feleslegesnek éreztük azon­ban a narrátor szerepeltetését, bár a szép, emelkedett szöveg és Szakáts Miklós kultúrált hangalakítása élvezetet szer­zett. Néhány más, kisebb hi­bát is szóvá tehetünk: az egyéb­ként nagyon szép Csehov-idé­­zet hallatán a nézőben az a gondolat támad, hogy miért olvas fel tanítványának Anna, miért nem olvastatja el vele a kívánt könyvet. Túl jól gör­dült a szilveszteri társaságban játszott irodalmi fejtörő és — de ez már a rendező munkájá­hoz tartozik — eltúlzott Anna csúnyasága, maszkja, jelmeze, hajviselete. Szőnyi Sándor jó tempóérzékkel, a feszültség kiaknázásával, a drámai hatá­sok gondos kidolgozásával rendezte a Felnőttek iskoláját, de a szuggiesztivitás érdekében túlzott külsőségekkel. Kényte­lenek vagyunk az ő számlájára írni néhány torz képeit, pél­dául Anna eltorzult szögletes arcát az előszobában tánc köz­ben. A rendező munkáját bí­rálja az a néhány hamis hang is, amely a zárójelenetben Demján Edit érzelemtől fűtött kitűnő játékába keveredett. Oleszov Koncz Gábor meg­formálásában erőteljes, mar­káns munkásfigua, talán egy árnyalattal sejtelmesebb, mint szeretnénk. Kőműves Sándor egyetlen jelenetben minden vonásával tökéletesen hozza elénk az iskolaigazgatót. Jól sikerült Szemes Mari és Káló Flórián alakítása is. Az opera­tőri munka nem hibátlan, de el kell ismerni, hogy Mestyán Tibor vezető operatőr általá­ban hangulatos, finoman ár­nyalt felvételekkel tolmácsolta a játékot Röviden A felnőttek is jól szórakoz­tak vasárnap délelőtt a gyer­mekek részére rendezett iro­dalmi vetélkedőn, amelyet dr. Rapcsányi László írt, Ungvári Tamás vezetett. A­­rejtvények ugyan nem kapcsolódtak szo­rosan a vetélkedő meghirdetett témájához, Jókai "földrajzá­hoz", de mivel jók voltak, nem is hiányoltuk a szoros összefüggést. Sok-sok ilyen szórakoztató rejtvény műsor lehetősége rejtőzik még Jókai műveiben és a klasszikus ma­gyar irodalomban. Régóta sürgetjük már a tv rendszeres filmkritikai rova­tának megindítását. Hámori Ottó elemző kritikája a Pár­beszédről magas színvonalon és közérthetően oldotta meg a nehéz feladatot. Vilcsek Anna Felnőttek iskolája Uleszov esztergályos az esti iskolában beleszeret jelenték­telen külsejű tanárnőjébe, Annába, de társai előtt szé­gy­elli ezt a szerelmet. Erről szól Nagibin novellája, amely­ből Deme Gábor gondolattéli, jó tv-játékot írt. A Felnőttek iskolája a tanár—diák szere­lem szokványos formuláját érdekes cselekménnyel, kitűnő jellemrajzzal, gyengéd lírával, hiteles társadalomábrázolással tölti meg. A novella elmélyült lélekrajza a tv-játékban is ér­vényesült. Elismerés illeti az átdolgozást, a tömör, célra­törő dialógusokat, a fordulatok jó hangulati előkészítését, a televízió műfaji sajátosságai­hoz illő, bensőséges hangvé­telt. _ Sforgar Nmzet- Megjelent a Magyar Irodalmi Lexikon első kötete Megjelent a Magyar Irodal­mi Lexikon 744 oldalas, ezer­­hatszáz fényképpel illusztrált első kötete, AOK-ig, amelyet hamarosan, mintegy fél év múlva követ majd a másik. Finom papír, világos és tiszta nyomás, áttekinthető tördelés. A címlapon ez áll: Főszer­kesztő: Benedek Marcell. — Önök most egy esküsze­gővel állnak szemben — mondta a kedd délelőtti be­mutatkozáson Benedek Mar­cell. Harminchat évvel ezelőtt jelent meg Benedek Marcell Irodalmi Lexikona, egy évvel a "kurzus­" szellemét árasztó Ványi-féle lexikon után. Be­nedek Marcell lexikona (a mostani kötet előszavában ő maga írja) »minden lehetőt megtett, hogy ezzel a szel­lemmel szembeszegüljön... Kiadója, Győző Andor könyv­kereskedő nem csekély bátor­ságról tett tanúságot, amikor erre a feladatra egy elcsapott tanárt választott ki... Nem kifogásolta..., hogy munka­társaimat jelentős részben hozzám hasonlóan, elcsapott, vagy nyugdíjba kergetett ta­nárokból és haladó gondolko­zása, felvilágosodott emberek közül válogattam ki. Kézira­taikon világnézeti szempont­ból nem változtattam sem­mit". Meg is lett a következmé­nye. Kedden, az Akadémián, elmondta Benedek Marcell, milyen támadásokkal vála­szolt 1927-ben a jobboldali Magyarország Benedek Mar­cell Irodalmi Lexikonára. Egy lap ezt írta: "Lehet, hogy a könyvnek vannak jó tulajdon­ságai is, de mit törődünk mi azzal, ha a felfal­ásunkra ké­szülő kommunista tigris bun­dájában szép csíkok is van­nak." Az ősz professzor ma ennyit felel rá: " Ez a bősz tigris, tisztelt társaság, én valók. S elmondta, milyen öröm­mel vállalkozott "esküszegé­­sére" (mert akkor megfogad­ta, soha többé nem szerkeszt lexikont). Mégis megtette, mert látta, mennyire szükség van rá. Meg azért is, mert most más körülmények között készülhetett ez a lexikon. S ezt mondja: — Boldog vagyok, hogy megértem ezt a napot. Benedek Marcell után a szerkesztő bizottság nevében Király István szólalt fel és ismertette a sok éves munka fő szempontjait. Az új Magyar Irodalmi Le­xikont száznál több iroda­lomtörténész, esztéta, kritikus, bibliográfus és irodalomtanár írta. A cikkek többsége élet­rajzi jellegű, tájékoztat a leg­régibb irodalmi emlékekről­ napjainkig minden számotte­vő magyar íróról. Külön cik­kek ismertetik az irodalom­­elméleti, irodalomszociológiai és irodalomtörténeti fogalma­kat, a versformákat, irodalmi társaságokat, sajtótermékeket. DUNAÚ­JVÁROS, AZ ÚJ MECÉNÁS Rohamosan fejlődő új szo­cialista városunkat, Dunaúj­várost már eddig is gyönyörű művészeti alkotások, szobrok, freskók, színes üvegablakok díszítik. A dunaújvárosi ta­nács végrehajtó bizottsága most a Képzőművészeti Alap­pal egyetértésben, nyilvános pályázatokat hirdet új mo­numentális műalkotásokra. Ha ezek megvalósulnak, akkor az új Város valóságos új múzeum lesz. A most kiírt pályázatok a következők: A dunaújvárosi tanács­ és pártház mellett, a Dunához vezető kilátó út területére körülbelül 250—260 centimé­ter figura­ méretű, fekvő for­mátumú, lehetőleg nőalak­­szobor tervezését kérik. A szobor anyaga bronz lenne. A nyilvános pályázat nyertese kapja meg a megbízást a mű elkészítésére. A tanács- és pártházhoz kapcsolódó parkba gyermek­­figurákkal kombinált szökő­kút tervezésére írtak ki pá­lyázatot A nyertes kapja itt is a megbízást A dunaújvárosi tanács- és pártház házasságkötő termébe két darab, egyenként 10 négy-,­zetméter területű fríz-szerű üvegablak tervezésére hirdet­nek pályázatot A tanács- és pártház föld­szinti és emeleti átmenő fa­lára kerülő körülbelül 30—40 négyzetméter felületű reliefet kérnek. A pályázat I. díja 10 000 forint, II. díja 8000 fo­rint III. díja 5000 forint. A nyertes ezenkívül megbízást kap a kivitelezésre. A tanács- és pártház ta­nácstermének végfalára 8x14 méter terjedelmű gobelin ter­vezésére írtak ki pályázatot. A gobelint három részben kell majd kivitelezni, de egységes kompozíciója legyen. A pálya­díjak itt is 10 000, 8000 és 5000 forint és a nyertes megbízást kap a kivitelezésre. A tanács- és pártház vb ta­nácskozó termének előcsarno­kába 56 négyzetméter felületű ornamentikus kompozíciójú, csomózott technikájú szőnye­get csináltatnak. A pályázat nyertese kap megbízást a mű elkészítésére. A tanácskozó terem üveg­falára 3x9 négyzetméteres nyomott kézifestésű vagy kö­tött-szövött függöny tervezé­sét kérik. A tanács- és pártház to­ronyépülete nyugati homlok­zatára 80 négyzetméter felü­letű üvegmozaik tervezésére írtak ki pályázatot. A pálya­díjak: 10 000 forint, 8000 fo­rint és 5000 forint. Az I. díj megbízás az üvegmozaik el­készítésére. A tanács- és pártház étter­mének végfalára 5x4,5 négy­zetméter kerámia-burkolatot terveztetnek. És végül a tanács- és párt­ház előcsarnokának a bejá­rattal szemközti falfelületére 5x12 méteres freskó terve­zésére írtak ki pályáza­tot. A pályázati díjak 10 000 forint, 8000 forint és 5000 fo­rint. Az I. díj nyertese kap megbízást a mű elkészítésére. Gyönyörű feladatok művé­szeinknek. »A stratfordi ember« cím­mel Aljosin szovjet drá­maíró színdarabot írt Shakes­peare életéről. A darabot jö­vőre a moszkvai Kisszínház mutatja be. . __ NAPLÓ­I "a°°T,r,b" ~ A magyar költészet francia barátainak köre hétfőn Illyés Gyula-estet rendezett Párizs­ban. Illyés Gyula verseinek egy újabb válogatása a napok­ban jelent meg francia nyel­ven, és nemrégiben látott nap­világot "Petőfi"-jének új fran­cia fordítása is. Az estet Jean Féllain francia költő nyitotta meg, majd Pierre Emmanuel ismertette Illyés költészetét. A verseket francia előadóművé­szek tolmácsolták, majd a köl­tő magyarul adta elő egyik versét. is Leszih Andor nyugalmazott múzeumigazgató 84 éves korá­ban Miskolcon elhunyt. Csak­nem 50 évig vezette a város múzeumát, félévszázados mun­kássága alatt mintegy 600 tu­dományos cikke és tanulmá­nya jelent meg. Leszih Andort ma kísérik utolsó útjára. .?] A New York-i "Charles Scribner’ Sons" kiadó a kö­zeljövőben megjelenteti He­mingway posthumus regényét. A könyv Hemingway párizsi tartózkodásának naplóját és írótársainak portréit tartal­mazza. A’ Schiller Stuart Máriá­ját no­vember 15-én mutatja be a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház.­ A Thália Színházban a meg­betegedett Sütő Irén helyett a Britannicus Junia szerepét Pe­lón­yi Gyöngyi főiskolai hall­gató, a Bűn és bűnhődés Du­­nya szerepét pedig Margittay Ági, a Petőfi Színház tagja vette át. Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművésznő hétfőn nagy­sikerű hangversenyt adott a tallinni Esztonia hangverseny­­teremben.­ Jeritza Máriát, a budapesti, a bécsi operaház és a New York-i Metropolitan Opera tiszteletbeli tagját Scharf osztrák köztársasági elnök a tudomány és művészet első osztályú érdemkeresztjével tüntette ki.* "Ellentétes szenvedélyek" — ez a címe Georges Soria új drámájának, amely a spanyol polgárháború lelki motívu­mait elemzi. A bemutatót Georges Vitaly rendezte, az előadás előfüggönyét Picasso festette meg, is Dmitrij Sosztakovics két új filmzenéin dolgozik. A most forgatás alatt álló "Hamlet" és "Marx Károly" című fil­mek kísérőmuzsikáját írja. 18. Robin és a hét gengszter címmel forgatják Hollywood­ban a legújabb Robin Hood­­történetet, amely a mai Csi­­kágóban játszódik. A film fő­szereplői: Frank Sinatra, Dean Martin, Barbara Rush és Bing Crosby. El A műkedvelő irodalmi szín­padok országos konferenciáját november 15—17-ig rendezik meg Szegeden. A háromnapos tanácskozás alatt több irodal­mi színpad tart szakmai be­mutatót November 16-án Csontváry-kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállítását Pá­rizsban, Brüsszelben és Belg­­rádban több százezren tekin­tették meg. A századforduló világhírű festőművészének al­kotásait az idén nyáron a szé­kesfehérvári Csók István Kép­tárban ötvenezren látták. A remekműveket a közönség ké­résére most Budapesten, a Szépművészeti Múzeum már­ványtermében mutatják be. A harminc festmény között lát­ható lesz A taorminai görög színház romja, a Mária kútja és a Tátrai táj is. A tárla­tot dr. Bodnár Éva művészet­történész rendezte. A képeket nagy körültekintéssel szállí­tották Székesfehérvárról a fő­városba, speciális gépkocsik­kal. A kiállítást szombat dél­előtt dr. Liptai Ervin, a Mű­velődésügyi Minisztérium mú­zeumi főosztályának vezetője nyitja meg. A tárlat képeit tavasszal ismét visszaszállít­ják Székesfehérvárra, majd véglegesen a Nemzeti Galéria új épületében, a budai vár­palotában helyezik el. A Képzőművészeti Alap ki­adásában megjelenik Németh Lajos Csontváryról írt és gaz­dagon illusztrált monográfiá­ja. ANDRÉ STÍL: Az utolsó negyedóra Az algériai háború az elkö­vetkező időkben nyilván még számos francia írót késztet megnyilatkozásra, s ez érthető, mert ha a háború befejeződött is, érzelmi utórezgései nem tűnhettek el nyomtalanul. André Stíl regénye — noha ,a harcok idején játszódik — nem a harcterekre vezeti az olvasót, hanem egy francia külvárosba, ahol a látszólag békés felszín alatt veszélyes örvények kavarognak. Gya­nakvás tartja távol egymástól a város-szél lakóit és a ba­rakkokban élő arab munkáso­kat. Kétféle erő ütközik itt össze: a természetes munkás­szolidaritás, mely nem ismer fajtabéli különbségeket és a mesterségesen szított bizalmat­lanság. André Stíl főhőse úgyszólván reménytelen hely­zetben kísérli meg áttörni ez utóbbi láthatatlan falat, szinte rétegenként kell lehántania az arab munkásokról az indokolt gyanakvás burkait. Lelkiisme­rete mégis erre készteti, hi­szen csak így mentheti meg a francia becsület ráeső részét, s csak így tisztíthatja meg attól a szennytől, mely az algériai gyilkosságokkal rátapadt. André Stil finom irói eszkö­zökkel ábrázolja ezt a fokoza­tos oldódást, s az­t a folyama­tot, mely a francia munkások legjobbjaiban az arabok iránt érzett rokonszenvel kezdődik és aktív segítségnyújtásba tor­kollik. HESZKE BÉLA: A román zene története A Bibliotheca Musica so­rozatban megjelent kis kötet tömött formában foglalja ösz­­sze a román zene történetét. Elsőnek a román népzenével foglalkozik ,— igen helyesen —, a népdalkutatással és gyűjtéssel, a népi hangszerek­kel. Gondosan elemzi Bartók Béla kiemelkedő szereptét a román népzene kutatásában. A román állam kialakulása előtti időkből, már a XV— XVI. századból is maradtak fenn zenei emlékek. A XVIII. század második felében és a XIX. században a nyugati ze­ne behatolásával már fokoza­tosan kialakul a zenei élet, a rendszeres zeneoktatás és hangversenyrendezés, megala­kul az állandó filharmonikus zenekar (1868), majd később az első állandó operatársulat (1921). Részletesen ismerteti a román komponisták és elő­adóművészek tevékenységét, különösen George Enescu korszakos jelentőségét Végül a mai Románia zenei életét mutatja be. Hézagpótló mun­ka ez a aránylag kisméretű kötet (Zeneműkiadó.) ________________________(H) SZABÓ ISTVÁN: Varázslat kertje Férfias, izmos, kemény írá­sok Szabó István elbeszélései,­­ mint valami keserű, de elhatá­rozó ökölcsapás. A fiatal író ebben a második kötetében a paraszti életben régóta s máig vívódó belső nagy harcot áb­rázolja, az értelem és az ér­zelem harcát, a »már nem és a még nem« küzdelmét, ahogyan ő maga fogalmazza. Az öntu­datosság hiánya, majd lassú nyiladozása érdekli, drámai, sőt olykor tragikus hatása az emberre, a műveltség és a tudatlanság csontig­­yelőig ható birkózása. Komor tónusokat alkalmaz, írásait alig ötvözi líra, s az is igen tartózkodó, férfiasan sze­mérmes. A szenvedély mélyre fojtott ezekben az írásokban, mint kitörés előtti tűzhányó, amelynek vulkanikus ereje messzire dübörög a földben, de krátere még néma. Szabó István elbeszéléseinek ereje, hogy fájdalmas, tépelődő fe­lelősség izzik bennük, s olva­sóitól elhatározást és cselekvő állásfoglalást vár; leír, tudósít, közöl — aprólékosan, szépen, gondosan, hitelesen —, hogy parázsló szavai olvasóiban vessenek lángot. Tehetséges, jó realista könyv, egészséges nyugtalansággal, korszerűen szűkszavú stílusban, nyers őszinteséggel, szép igazsággal. (Szépirodalmi Könyvkiadó) 7. 1. Az ipari tanuló nevelése a családban A pedagógia az a tudomány, amelyről a legtöbb laikus úgy gondolja, hogy ért hozzá. Va­lójában pedig még a több­­gyermekes szülők között is akadnak, akik ebben a tudo­mányban "Utónevelésre" szo­rulnak. A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa e kiadványban azokhoz a szülőkhöz szól, akiknek gyerrm­ekei ipari ta­nulók lettek, alaposan elemzi a serdülőkor problémáit az ipari tanulók körülményei­re vonatkoztatva. (Kossuth Könyvkiadó.) KÖNYVESPOLC nnmumioiiiiauniiiiniiiniiinHimmwiiannsnmBmiiimnirumiit'ayi Parkettát, linóleumot, műanyag-és gumipadlót tökéletesen tisztít és fényesít az ALFA PADLÚFÉNY! fiiéra a, IMS. november 13. IRENA JURGIELEWICZOWA: A boldog pillangó Finom, derűs mese kicsik­nek és nagyobbaknak egy fes­tőről, egy kislányról és arról, hogy mi tehet boldoggá egy pillangót. Az ízlésesen kiállí­tott könyvet Janusz Grabianski szép, színes rajzai díszítik. (Móra Ferenc Könyvkiadó.) SZÍNHÁZAK mai műsora Állami Operaház: A varázsfu­vola (Takács-bérlet 3.) (7) — Er­kel Színház: Giselle (2. bérlet 3.) (7) — Nemzeti Színház: Bánk bán (du. fél 3); Rendetlen bűnbánat (7) — Vígszínház: Hátsó ajtó (Kombinált­ bérlet 2. sor. 3. elő­adás) (7) — Thália Színház: Bűn és bűnhődés (7) — Madách Szín­ház: Tanner John házassága (7) — Madách Színház Kamaraszín­háza: Ki után megy a nő?, Ki megy a nő után? (7) — Petőfi Színház (a Magyar Színházban): Lopni sem szabad (7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) — Vidám Színpad: Nem fé­lünk a TV-től (fél 8) — Kis Szín­pad: A szerelem mellékes (7) — Állami Bábszínház: Világszépe (de. 10); A bűvös tűzszerszám (du. 3) — Kamara Varieté: Hu­mor olimpia (du. 6 és este fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Buffalo Bill és a vadnyugat, a Trolle Rhodin svéd nagycirkusz vendég­játéka (7) — Zeneakadémia: Ru­dolf Kerer zongorestje (Zongora­­bérlet I. sor. 1.) (fél 8) — Déryné Színház: A Pál utcai fiúk (A Gorkij Művelődési Házban, Danu­­via) (fél 3) — Bartók-terími Gyer­mekszínház: A kék esernyő WII. 3).

Next