Magyar Nemzet, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

____ _____ / 1­­.Martyar Konizol A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Ünnepek után, új feladatok előtt A békében, vidáman eltöl­tött karácsonyi és újévi ünne­pek után ismét munkás hét­köznapokat élünk. Az új esz­tendő első nap­­iban mérleget készítünk a letűnt évben el­végzett munkáról s számba­­vesszük az elért eredménye­ket és a feladatok megoldása során elkövetett tévedéseket, hogy mind a sikerekből, mind a hibákból levonjuk a szüksé­ges tanulságokat. De ezzel egy­idejűen már előre is tekin­tünk s egyre inkább az új esz­tendő során reánk váró fel­adatokra fordítjuk figyelmün­ket, összpontosítjuk erőnket. A Minisztertanács még az ün­nepek előtt jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet, ,s azt a karácsonyi lapok ismertet­ték az ország lakosságával. Ennek a tervnek az alapján láthat most munkához hazánk minden dolgozója. Ismert mindannyiunk előtt a terv, s világos az is, hogy megvaló­sításáért az új esztendő első napjaitól kezdve dolgozni, szorgoskodni kell népgazdasá­gunk minden területén, mert a terv valóra váltása az egész magyar nép érdeke s a tervek­ből csak az egész magyar nép odaadó munkája nyomán lesz valóság. Az 1964. évi népgazdasági terv elkészítése igen nagy fel­adat­ volt. Szakemberek egész sora dolgozott rajta, míg ki­munkálták a kormány által jó­váhagyott terv főbb adatait, összefüggéseit. Az elkészítésnél nem lesz könnyebb a terv való­ra váltása sem. A terv sikeres megvalósításához elengedhe­tetlenül szükséges a tervfegye­lem biztosítása, a takarékos­ság messzemenő érvényesítése, a munkaerővel való helyes gazdálkodás és nem Utolsósor­ban az eddiginél nagyobb gon­dot kel fordítani a munka ter­melékenységének fokozására. Mindezek alapvető követelmé­nyek ahhoz, hogy a nagy gond­dal készült és reális 1964. évi népgazdasági tervünk teljes­séggel valóra váljon s tovább növekedjen az idén is mind a bérből, fizetésből élők, mind a dolgozó parasztság jövedel­me, életszínvonala. Az ipar, a közlekedés, a kül- és belkereskedelem számára kitűzött célok elérése, vala­mint az előirányzott beruházá­sok megvalósítása fokozott munkát követel, de nem ke­vésbé körültekintő munkát, nagy erőfeszítést igényel a me­zőgazdasági terv valóra váltá­sa. A mezőgazdasági termelés növelésére kitűzött célok szá­mokban nem nagyok ugyan, hiszen az idei termelés értékét csupán 4—5 százalékkal kíván­ja emelni. S ha figyelembe vesszük, hogy az év során újabb nagy összeget kap a me­zőgazdaság beruházásokra, új gépeket, termelőeszközöket, több műtrágyát — ennek a 4 —5 százalékos terméstöbblet­nek az elérése nem látszik ne­héz feladatnak. Mezőgazdasági termelésünknél, s annak ered­ményességénél azonban olyan­­— az eredményeket jelentősen befolyásolható — tényezőket is számításba kell vennünk, ame­lyek más területen jóval ki­sebb mértékben jelentkeznek. Az egyik ilyen tényező, hogy szocialista iparunk létre­hozását a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, a szocia­lista mezőgazdaság kialakítá­sa csak hosszú évek múlva követte. Amíg szocialista ipa­runk már jó ideje kialakult s nagyjából és egészében­­olajo­zottan" működik, addig mező­­gazdaságunkban még­­nem forrt ki­ teljesen a szocialista termelés rendje és módja. Me­zőgazdaságunkban a termelés növelésével egyidejűen tovább kell erősíteni, szilárdítani a nagyüzemi gazdálkodás szer­vezetét, javítani a vezetést. A másik, a mezőgazdasági ter­melés eredményességére jelen­tősen ható tényező az időjá­rás. Ez is komoly zavarokat idézhet elő még a legreálisabb tervezés megvalósításában is. A legutóbbi esztendők időjá­rása igazolta ezt. Természete­sen a legnagyobb akadályokat, nehézségeket is le lehet küzde­ni s úrrá lehet felettük lenni, de ennek éppen az a legjobb módja, ha számításainkból nem felejtjük ki. A tervek ké­szítésénél alapvető követel­mény az adottságok és lehető­ségek pontos ismerete, számí­tásba vétele.­­Egy évvel ismét öregebbek lettünk" — szoktuk az új esz­tendő kezdetén mondani s ez igaz, de nemcsak reánk, em­berekre. Egy esztendővel is­mét idősebb lett hazánkban a szocialista mezőgazdaság is. Az első próbálkozásokon már rég túljutottunk. Sok, a gyakorla­ti életet, a helyes gazdálko­dást, az eredményes termelést előmozdító tapasztalat áll már rendelkezésünkre. Az első té­nyező hatása tehát, amely za­varhatja mezőgazdasági ter­melésünket, a népgazdasági tervben előirányzott termelés növelését, már erősen csök­kent. Az évek múlásával egy­re kevesebb hiba származhat szocialista mezőgazdaságunk­­fiatalságából". A másik zava­ró tényezőt, az időjárás okozta nehézségeket is a tudomány és technika alkalmazásával egyre inkább ki tudjuk küszö­bölni. Ezenkívül bízunk abban is, hogy egyszer már az idő­járás is­­megembereli magát é­s nem akadályozza, hanem se­gíti mezőgazdaságunkat, a me­zőgazdasági termelés növelé­sén fáradhatatlanul munkál­kodó szakembereket, dolgozó parasztokat. Az elmúlt év őszének kedvező időjárását, re­méljük, hasonlóan kedvező tél, tavasz és nyár követi s az 1964. évi népgazdasági terv­nek a mezőgazdaságra vonat­kozó részét is hiánytalanul tel­jesítjük. Az új esztendő első óráiban elhangzott jó kívánságok még alig halkultak el, de a szer­szám már ismét a kezünkben van, már előre tekintünk, a ránk váró feladatokra, a meg­valósítandó tervekre. Azon fá­radozik népünk, hogy a bekö­szöntő új év, az 1964-es esz­tendő minden jót hozzon mind­annyiunk számára. A megfele­lő adottságaink megvannak hozzá. Nem az alapok lera­kásán kell a munkát kezde­nünk, hanem a felszabadulá­sunk óta oly sok munkával, egyszer-egyszer keserves kín­lódással lerakott alapokon folytathatjuk tovább szocialis­ta társadalmunk építését, né­pünk jólétének további növe­lését. Az 1964. évi népgazdasá­gi terv is ennek a célnak ér­dekében készült s megvalósí­tása ezt viszi majd előre. •János Lieb­c Vezető államférfiak nyilatkozatai az új esztendő kilátásairól A külpolitikai helyzet ÚJÉV NAPJÁN VILÁGSZERTE MEGSZÓLALTAK AZ ÁLLAMFŐK, a miniszterelnökök, a közélet kiválóságai, a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak vezetői. Üdvözlő táv­iratok és nyilatkozatok százai öntötték el a hírügynökségek szerkesztőségeit, hogy továbbítsák: mit várnak a világ vezetői az új esztendőtől. Valamennyi szocialista országban üdvözlő üzenettel for­dultak a dolgozókhoz az állam- és kormányfők. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban és számadást végezvén az elmúlt esztendőről, hangsúlyozta: »Jó szívvel, ba­rátsággal köszönünk el az ó-esztendőtől«, amelyben »a párt okos, emberséges, kommunista politikája köré kialakult a nemzeti egység. Ez volt a sikerek forrása 1963-ban és ez további fejlődésünk biztosítéka 1964-re." Hruscsov szovjet miniszterelnök az idén újév alkalmából észak-amerikai hírügynökségen, japán rádió- és televíziós társaságokon, valamint egy uruguayi lapon keresztül is­mertette a Szovje­unió terveit. A három interjú világpolitikai eszmefuttatás, amelyekben a szovjet kormányfő elérhető célt, járható utat, egyetemesen alkalmazható módszereket ajánl a problémák megoldására. Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió békés együttműködése jobb fegyver, mint a hidrogén­bomba, tökéletesebb fegyver, mint a ballisztikus rakéta, vagy az atomhajtású tengeralattjáró — idézi Hruscsov Kennedy szavait. A három újévi interjú emlékeztet a második világ­háború európai maradványainak tűrhetetlenségére, hiszen a német kérdés rendezetlensége akadályozza a nemzetközi légkör tartós és fokozódó javulását. A szovjet kormányfő által körvonalazott külpolitikai program három összefüggő pontot tartalmaz: a leszerelést, a német békerendezést, és az államközi kapcsolatok szorosabbra fűzését. Antonin Novotny csehszlovák köztársasági elnök újévi üdvözlő beszédében bejelentette, hogy a CSKP Központi Bi­zottsága és a kormány a közeljövőben megvitatja az 1964. évi népgazdasági tervvet. Novotny szólt az idegenforgalom vöze­­tése érdekében hozott új intézkedésekről. Közölte, hogy élet­be lép a Magyarországgal kötött egyezmény, s hogy több más szocialista és néhány kapitalista állammal is meg fognak ál­lapodni az idegenforgalom kölcsönös bővítésében. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke a moszkvai szer­ződés jelentőségét méltatta. A nyugat-berlini szenátussal kö­tött egyezményről kijelentette, hogy ez a megállapodás a további közeledés lehetőségeire ad reményt. Romániában Gheorghiu-Dej köszöntötte a rádióban és a televízióban az ország dolgozóit, kifejezve azt a meggyőződését, hogy 1964-ben még szebb lesz a román dolgozók élete, még inkább emelke­dik az életszínvonal. Tito jugoszláv köztársasági elnök üze­netében hangsúlyozza, hogy 1963 fordulópontot jelentett a nemzetközi helyzet javulását illetően és reményének, adott kifejezést, hogy az új év nem az erőpolitikának és a háborús útnak, hanem a nemzetközi problémák békés rendezésének az esztendeje lesz. Mozgalmas szilveszterük és újévük volt a nyugati világ vezető politikusainak is. Johnson, az Egyesült Államok el­nöke texasi birtokán az amerikai főiskolák időszerű kérdé­seiről szóló jelentéssel ismerkedett meg. Douglas­ Hume, Nagy- Britannia miniszterelnöke a Daily Mailnak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy Anglia szeretné, ha az új évben minél több ország csatlakozna a moszkvai részleges atom­­csend-egyezményhez. De Gaulle francia köztársasági elnök en­nek éppen az ellenkezőjéről, Franciaország önálló atomütő­erejének megteremtéséről beszélt. Sürgette a hidrogénbomba mielőbbi megalkotását és szokatlanul hosszú üzenetében Fran­ciaország "­­világpolitikai" küldetéséről szónokolt. Lübke nyu­gatnémet elnök természetesen az NDK felszámolását szor­galmazta, mint már annyiszor azelőtt. Örömmel szólt arról, hogy a nyugat-berliniek ismét utazhatnak az NDK főváro­sában élő rokonaikhoz, de az erről szóló egyezményből nem vonta le sem a politikai, sem a jogi konzekvenciákat. Igen békés hangon szóltak újév napján az északi államok vezetői, Nehru indiai miniszterelnök pedig­­a TASZSZ-nak adott nyi­latkozatában a következőket hangsúlyozta:­­*Hiszek abban, hogy a különböző politikai rendszerű államok békés együtt­élésének eszméje tovább fog terjedni. A világbéke bizto­sítása az általános és teljes leszereléstől függ. Bízom abban, hogy az 1964-es esztendő ebben a tekintetben is új sikereket hoz." Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke január 1-én délben újévi köszöntőt mondott a rá­dióban és a televízióban. — Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szilveszteri éjszaka játékos öröme, vigassága után köszönt­­sük mi is őt, és rövid számve­téssel búcsúztassuk el a ma­gunk mögött hagyott 6-eszten­dőt. — Elégedett szívvel zárjuk le az 1963-as esztendő szám­adását. — Megvoltak az évnek a gondjai, nehézségei, csalódásai, gyászai és veszteségei, egyéni, családi és közösségi értelem­ben. Ez elmaradhatatlan az Sb­HSl. Voltak terveink,­­saSli-' dókáink, amelyek nem telje­sültek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk, hol a ma­gunk hibájából, hol a másoké­ból. Mégis jó szívvel, barátság­gal köszönünk el az ó-eszten­­dőtől, mert ha egészében néz­zük a magunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fej­lődést, az ország állapotát, a népjólétet, hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését, hí­rünk alakulását a világban — panaszkodásra kevés okunk van. A csúcsoktól még messze vagyunk, de általában jobb, szervezettebb, eredményesebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi életben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jel­­leg­­.vonások, a párt okos, em­lÉSI berséges, kommunista politiká­ja köré kialakult a nemzeti egység. Ez volt a sikerek for­rása 1963-ban és ez további fejlődésünk biztosítéka 1964- re.­­ Lépten-nyomon érezhet­jük, hogy a szeretethez és ba­rátsághoz, amit a szocialista országok családjában élvezhe­tünk, Nyugat felől mind több tisztelet és megbecsülés csat­lakozik. Jólesik ezt megálla­pítani, főleg azért, mert nem valami bonyolult világpoliti­kai játék következménye, ha­nem annak eredménye, hogy a magunk népe, hazánk boldo­gulása és az emberi haladás becsületes szolgálata érdeké­ben választott úton járunk, több sikerrel, mint amennyi ellenségeinknek kedvére lehet. Nem a barátságos, vagy a kényszerű elismerések és di­cséretek, hanem kizárólag né­pünk érdeke ösztönöz ben­nünket, hogy tovább haladjunk a szocialista úton, amelyet ma­gunk választottunk és a leg­jobbnak tartunk. Örülünk ne­ki, ha közben a népek békés egymás mellett élését is szol­gálhatjuk politikánkkal. — A hidegháború enyhült. A világ halad a szocializmus felé. Az emberi értelem szinte naponta új világokat hódít meg, hinnünk kell abban, hogy a népek józan értelme és az államférfiak felelősségérzete kialakítja a verseny és a fej­lődés békés módszereit, meg­óvja az emberiséget az atom­­katasztrófától.­­ A Szovjetunió 1963-ban is hatalmas erőfeszítéseket tett az emberiség békéjének meg­őrzésére és a világ népei mély békevágyának, a szocialista vi­lágrendszer létének, a szovjet kormány állhatatos erőfeszíté­seinek köszönhető, hogy meg­született az atomcsend-egyez­­mény, amely ha szerény kez­det is, de biztató, a béke hí­veit további harcokra ösztön­ző siker. "­­ Ma már történelmi kény­szernek tűnik, hogy a tőkés ál­lamok vezetői is felelősséggel foglalkozzanak nemcsak a bé­ke és a háború, hanem az em­beri haladás egyéb kérdéseivel is. Ilyen körülmények között a szovjet békepolitika újabb si­kereire és a szocializmus esz­méinek további térhódítására számíthatunk az 1964-ik év­ben. — Belső fejlődésünkkel elé­gedetten, a világhelyzetre bi­zakodással tekintve zárjuk le az ó-esztendő számadását és jogos reményekkel nyitjuk meg az új­ év lapjait. — 1963-ban elértünk vala­mit és ezt nemcsak megtarta­ni akarjuk, hanem az a törek­­vésünk, hogy továbbfejlesszük. Ma már tudjuk, nagyrészt tő­lünk függ, hogyan boldogulunk azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket ennek a szép országnak, különböző természeti kincsei, gazdagsága, népünknek szor­­­galma és tehetsége kínál. — Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm kedves hallgatói­mat az 1964-ik év első napján. Kívánok mindenkinek sikerek­ben gazdag, boldog új eszten­dőt. A második világháború maradványainak felszámolása , a béke feltétele Hruscsov interjúja egy uruguayi lapban Moszkvából jelenti a TASZSZ. N. Sz. Hruscsov válaszolt az El Diario című uruguayi lap szerkesztőjének kérdéseire. A nemzetközi helyzetet ér­tékelve Hruscsov kijelentette, hogy az események alakulása az utóbbi időben új lehetősé­geket nyit meg a világ béké­jének megszilárdítása előtt. »A béke megszilárdítására irányuló intézkedések a kér­dések széles körét ölelik fel, de e kérdések közül a legfon­tosabb fel­tétlenül az általános és teljes leszerelés« — mon­dotta. Hruscsov felsorolta azokat a szovjet javaslatokat, ame­lyek a béke biztosítására irá­nyulnak, s megjegyezte: a Szovjetunió azzal az elhatá­rozásával, hogy 1964-ben 600 millió rubellal csökkenti ka­tonai kiadásait, újból hozzá­járul a nemzetközi feszültség enyhítésének folyamatához. A nyugati hatalmak azonban ál­landóan kitérnek a leszerelés létfontosságú problémájának megoldása elől. Hruscsov nyilatkozatában a béke megszilárdítása fontos feltételének nevezte a máso­dik világháború maradványai­nak felszámolását. Mint mon­dotta, egyeseknek nem tet­szik az a társadalmi rend, amelyet az NDK-ban a nép szuverén akaratából hoztak létre, ez azonban nem indo­kolja, hogy szemet hányjanak a világban kialakult valóságos helyzet előtt. A szovjet kormányfő kije­lentette: meggyőződése, hogy nem vezetnek eredményre az amerikai »veszettek« erőfeszí­tései, amelyekkel Kuba ellen össze akarják toborozni a nyugati félteke reakciós erői­nek egységes frontját. Ezzel a kísérlettel szemben áll ma­guknak a kubaiaknak kitartá­sa; a Szovjetunió és a többi szocialista ország szilárd elha­tározása, hogy Kuba népét nem hagyja bajban. Ik­ugcuov újévi film­d­el integeti a japán népben A Szovjetuniónak és Japánnak sok vonatkozásban azonosak az érdekei Moszkvából jelenti az MTI. Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök két japán rádió- és televízió-társaság kérésére újévi üzenetet intézett a ja­pán néphez. Üzenetében a szovjet kormányfő rámutat: A béke megőrzéséért és a termonukleáris háború meg­akadályozásáért vívott küzde­lem minden józan gondolko­dású ember kötelessége, füg­getlenül társadalmi helyzeté­től. Ebben a harcban egysé­gesek a szovjet és a japán nép törekvései. Olyan irány­ban kell tevékenykedni, hogy a szovjet—japán viszony jó­szomszédi kapcsolattá fejlőd­jön. Népeinknek sok vonatko­zásban azonosak az érdekei, így elsősorban a békeharcban, a háború elhárításában. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az elmúlt év a két or­szág közötti kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok kiszélesítését hozta magával, Hruscsov rá­mutatott: ez az együttműkö­dés megfelel mindkét nép lét­érdekeinek és nemcsak köl­csönösen előnyös, hanem egy­úttal hozzájárul az egész Tá­vol-Kelet békéjének és biz­tonságának megszilárdításához is.­­rr

Next