Magyar Nemzet, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
4 Megkoszorúzták Gábor Andor sírját Pénteken a Kerepesi temetőben megkoszorúzták Gábor Andor sírját, az író születésének 80. évfordulója alkalmából. A koszorúzásnál jelen volt Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Köpeczi Béla, a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője, Szakosíts Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének titkára, Simó Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Igazgatóságának vezetője. Ott volt az író özvegye és unokája, az irodalmi és a kulturális élet több képviselője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének koszorúját Szakasits Árpád helyezte el a síron. A kortárs és barát meghatottságával pillantott vissza Gábor Andor fiatalságára, az első világháború időszakára, amikor a demokratikus haladás eszméjének maroknyi csapatából kimagaslott a harcos, a meg nem alkuvó publicista, a forradalmár. A Magyar Írók Szövetsége nevében Diószegi András, az írószövetség választmányának tagja helyezett el koszorút a síron. — Gábor Andor útja küzdelmes, nehéz út volt — mondotta a többi között — műve csak napjainkban válik igazán ismertté, olvasottá, szocialista kultúránk hatékony részévé. Emlékét úgy tisztelhetjük a legmélyebben, ha emberi, művészi értékeit megőrizzük és tovább adjuk az utánunk következő generációnak is. Az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának koszorúját Köpeczi Béla, a Művelődésügyi Minisztérium koszorúját Simó Jenő helyezte el a síron. Megkoszorúzták Gábor Andor sírját az Irodalmi Múzeum és a Ludas Matyi szerkesztősége nevében is Tegnap este az Irodalmi Színpadon Gábor Andor-emlékestet rendeztek. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének üdvözlő szavai után Illés Endre méltatta az író életművét, majd Darvas József átnyújtotta Gerelyes Endre fiatal írónak a Gábor Andor irodalmi díjat. Örökösök ősbemutató Kecskeméten ÉRDEKES, IDŐSZERŰ TÉMÁRÓL szól H. Máriás Magdának a kecskeméti Katona József Színházban bemutatott háromfelvonásos tragédiája, az Örökösök. A szerző felfigyelt arra, hogy a közéletben apái vétkéért már senkit sem vonnak felelősségre, de az emberekben még sok előítélet él ezzel kapcsolatban is, s előfordul, hogy a fiatal nemzedék örökségébe ilyesfajta terhek vegyülnek. Azt is mondhatjuk, hogy ez a darab népfront-politikánk egyik valóságos részkérdését tükrözi, drámai konfliktusban ábrázolja azt a gyakori esetet, amikor ma már ugyan egy meggyőződéssel, de bizonyos belső bizalmatlansággal kerülnek egymás mellé az életben az egykor eltérő gondolkodású vagy magatartású emberek. Az Örökösök végletesen kiélezett példával szolgál. Szerelmespárról mond példázatot, egy fiúról, akinek apját a fasiszták gyilkolták meg, és szerelmeséről, akinek apja fasiszta volt, bár a lány erről eddig semmit sem tudott. Mindkét fiatal már szíves-lélekkel a szocializmusé; a háborút és a náci vandalizmust mindketten egyaránt gyűlölik. A lány számára már az is büntetés, szinte a megsemmisülés, hogy megtudja, mi volt valójában az apja, akiről eddig csak anynyit tudott, hogy eltűnt a háborúban. TALA túlságosan is ÉLÉRE ÁLLÍTJA, a természetellenességig élezi a problémát a szerző. Hiszen, ha a vétekről mit sem tudó lány ellen igaztalan, jogtalan és embertelen is a gyűlölet, annál igazabb és érthetőbb ez a gyűlölet a gyilkos ellen, s a végletekig fokozott ellentét —szerelem a mártír fia és a fasiszta hóhér lánya között — csak akkor lehetne bizarrabb, ha a darab a kivégzett és gyilkosa leszármazottait hozná össze. A mesterkéltség túlzását szerencsésen elkerülte a szerző, kevésbé sikerült azonban néhány sematikus jellemzéstől, művi ellenpólustól mentesítenie darabját. Párbeszédei különösen a második és harmadik felvonásban forró drámai feszültséget keltenek, a szöveg maga is őszinte pátosztól hevül. A szerző szerkesztőkészsége erőtlenebb, felesleges részletekkel is terheli a darabot, és ezzel időt s levegőt vesz el fontosabb motívumok alaposabb kidolgozása elől, Így például szükségtelen a rezonőr-tanár ebben a darabban, annál is inkább, mert gyakran csak közhelyeket mond. A SZÍNHÁZAT feltétlenül dicséret illeti azért, hogy ezt az érdekes, időszerű, gondolatébresztő darabot színre segítette. Mónos Attila rendezése az első felvonás elnyújtott expozícióját meghagyta hosszadalmasságában, később azonban sodró iramot, drámai feszültséget, bensőséges hangulatot biztosított a színen. Forró Pál első nagyobb szerepében átgondolt, kidolgozott, belülről fakadó alakítással szolgál. A többiek — Göndör Klára, Mojzes Mária, Zilahy Hédi, Perényi László — egy árnyalattal harsányabbra színezik szerepüket, Major Pál egy becsületes ember pasztellszín portréját állítja színpadra, Szántó Mária pedig egy röpke epizódban humoros színfoltot vegyít a tragédia drámai freskójába. .L Marlene Dietrich Varsóban Csütörtökön este háromnapos vendégszereplésre Varsóba érkezett Marlene Dietrich. Eredetileg csak két fellépést tervezett, de a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy nappal megtoldotta varsói tartózkodását. Marlene Dietrichet nagy tömeg fogadta a varsói repülőtéren. A Hotel Európában tartott sajtófogadásán elmondotta, hogy először van Lengyelországban, de nem először énekel lengyel közönség előtt. A háború alatt a nyugati fronton a fasizmus ellen harcoló lengyel egységek katonái előtt több ízben fellépett. Maga Nemzet Aláírták a magyar—jugoszláv kulturális és tudományos munkatervet Belgrádban pénteken aláírták a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kulturális, művelődési és tudományos együttműködési egyezményének az 1964. és 1965. évre szóló munkatervét. A tervet magyar részről dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, jugoszláv részről pedig Oszmán Gyikics, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bizottságának titkára írta alá. Az alá■rásnál jelen volt Dusán Popovszki, a művelődési miniszter első helyettese, a jugoszláv külügyminisztérium számos képviselői, Zágor György belgrádi magyar nagykövet és a nagykövetség több munkatársa. A munkaterv az elmúlt évekhez képest kiszélesíti a két ország kulturális és tudományos eredményeinek kölcsönös megismerését, elősegíti a művelődési intézmények együttműködését, biztosítja a kölcsönös részvételt a két ország művészeti és tudományos rendezvényein. A GYŐRI FILHARMONIKUS ZEnEKAR pesti vendégszereplése minden alkalommal üde színfoltot jelent hangversenyéletünkben. A győriek, éppúgy, mint minden vidéki zenekar, nagy szorgalommal, lelkiismeretesen készülnek a pesti szereplésre, s lelkesedésük általában magával ragadja a közönséget, még akkor is, ha esetleg technikai szempontból nem állhatják ki a versenyt a fővárosi zenekarokkal. A vidéki zenekarok valódi jelentőségét csak az ismeri, aki már jelen volt egy-egy pécsi, győri, debreceni, szegedi vagy más vidéki koncerten, aki megérezte, hogy ezek az együttesekotthon" milyen minőségű kulturális küldetést vállalnak és teljesítenek. Az igényespesti vendég" sem vonhatta ki magát az általános, spontán lelkesedés hatása alól... Pedig gyakran milyen mostoha körülmények között játszanak! A vidéki zenekarok hozzák a legnagyobb áldozatot a zenekultúráért. Győri vendégeink ezúttal Tóth Péter vezetésével léptek a Zeneakadémia dobogójára. Műsoruk stílusegységére talán a kelleténél is jobban ügyeltek — így történt, hogy három romantikus alkotást hallottunk tőlük, s ezenkívül Viski János hangvételében szintúgy a romantika felé közelítő hegedűversenyét. A műsort Rossini, Semiramis nyitánya vezette be. Egészséges és lendületes előadásban részesítették ezt a sziporkázóan szellemes darabot, de már itt megérezhettük, hogy a zenekarban egy szemernyivel több van, mint amennyit a karmester kihozott belőle. Igaz, nagyon is érthető elfogódottság akadályozta Tóth Pétert abban, hogy együttesét szabadabban engedje jászani. Kínosan ügyelt minden belépésre, ám annál kevesebb gondot fordított a szólam további sorsára. A zenekar hangzásarányai ezért kissé a dallamvivő szólamok felé billentek, s azon belül is különösen az első hegedű hangszíne és beállítása ütött el az együttes egészétől. Hangsúlyoznunk kell, hogy a zenekar és különösen az első hegedű játékosai igen figyelemre méltó technikai felkészültséggel és fegyelemmel játszanak, s így semmi sem áll útjában annak, hogy a karmester a továbbiak során kísérletet tegyen a minden szempontból egységes zenekari hangzás létrehozására. Metzker Károly, a zenekar koncertmestere dicséretre méltó technikával és zenei tudással interpretálta Viski hegedűversenyét. Arra azonban vigyáznia kellene, hogy intonálása az érzelmes részletekben is tiszta maradjon. A hangverseny második részét a televízió is közvetítette s így számtalan néző-hallgató ismerhette meg a Győri Filharmonikusok fegobb erényeit. Csajkovszkij Vonósszerenádja, valamint Liszt Les Préludes-je számos részlegében egészen kiválóan sikerült. Külön emlékeztetni szeretnénk a Liszt-mű trombonjainak tisztaságára és ugyane mű fináléjának magávalragadó lendületére. A Győri Filharmonikus Zenekar, amely az idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját, újabb nagy sikert jegyezhet be emlékkönyvébe. IGOR BEZRODNIJ, a kitűnő szovjet hegedűművész már járt hazánkban és akkor módunkban volt megcsodálni remekül kiművelt technikáját és a szovjet vonósiskolára jellemző gyönyörű tónusát. Nyilván a felfokozott várakozás tette, hogy zeneakadémiai szólóestje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bezrodnij minden figyelmét a szép hegedűhang létrehozása és a darabok virtuóz megoldása kötötte le. Olyan mérhetetlen műgonddal törekedett e technikai követelmények megvalósítására, hogy az előadott darabok szellemének, valóságos jelentésének többnyire áldozatul kellett esnie. Ez csak egyet akart: szépen hegedülni. Ez eddig még rendben is lenne, azonban közismert tény, hogy másként kell szépen hegedülni egy Schubert-művet, mint egy barokk szonátát. Händel E-dúr szonátájának lassútételében örömmel élvezi tűk hangszerének tiszta csengését, ám a zárótétel barokk ragyogása helyett már inkább valamiféle virtuóz Paganinidarabot kaptunk. Schubert közkedvelt, sokrétű D-dúr szonatinájából is csupán az érzelmes oldalt tárta fel előttünk Igor Bezrodnij, az utolsó tétel pedig szintúgy Paganinihoz közelített. Külön kell beszélnünk Ábrám Makarov zongorakísérőről. Bezrodnij műsorán majdnem kizárólag hegedűs zongora-szonáták szerepeltek, tehát nem zongorakíséretes hegedűdarabok. Makarov azonban már a Schubert-szonatina zongoraszólamával is nehezen tudott megbirkózni — az utána következő Cesar Franck A-dúr szonáta zongoraszólama azonban egyszerűen megoldhatatlan feladatot jelentett számára. A műsor legigényesebb számáról tehát valójában igen nehéz ítéletet mondanunk, mivel Bezrodnij szólamának nem volt mire támaszkodnia. Sőt, nem egy helyen óvatosan be kellett várnia, amíg kísérője utóléri. Remélhetőleg Bezrodnij a közeljövőben újra ellátogat hozzánk és akkor a tőle megszokott, magas színvonalon halljuk majd őt. Pernye András Egy hét BUDAPEST HANGVERSENYTERMEIBEN A legjobb céklát**: A gyilkos gyilkosának barátnője voltam! A világsajtó nyomán egy-két magyar lap is megemlítette Lyra kisasszonyt, aki azzal dicsekszik, hogy intim barátságot tartott fenn Ruby texasi bártulajdonossal, Kennedy gyilkosának gyilkosával. Sok szót nem érdemelne a reklámhadjárat, miután azonban véletlenül részt vehettem Lyra kisasszonysajtóértekezletén* — nem mulaszthatom el arról beszámolni. Lyra kisasszony foglalkozására nézve sztriptiz-górl, azaz meztelen táncosnő Fehér estélyi ruhában, könyökön felül érő fekete kesztyűben áll a mikrofon előtt. Polgári nevén Josefine Magda Friecknek hívják, svájci születésű. Többször szerepelt Ruby dallasi bárjában. — A tulajdonossal jó barátságban voltam — jelenti ki sokatmondó mosollyal. — Ruby kellemes, udvarias ember volt, aki becsülte a négereket és imádta Kennedyt. Egy amerikai újságíró udvariatlanul közbeszólt: — Hiszen a Kronen Zeitung című lapnak ön azt nyilatkozta, hogy Ruby rabiátus ember volt, gyűlölte a négereket és többször kijelentette, hogy ha egy néger bemerészkedne a bárjába, azt sajátkezűleg ütné agyo. A keresztkérdés kissé zavarba hozta a »művésznőt”. Szerencséjére a menedzser átvette a mikrofont. — A művésznő nem tehet arról, hogy az újságírók mindent össze-vissza írnak. — Akkor miért hívta meg az újságírókat? Cinikusan válaszolta a menedzser: — Reklámra szükségünk van és még a szomorú esetet is fel kell használnunk reklám céljaira. Patetikusan folytatta a táncosnő: — Az a revolver, amelylyel Ruby kioltotta Kennedy gyilkosának életét, sokszor a kezemben volt. Ezt megint nem hagyták szó nélkül az újságírók. — Hiszen ön azt mondotta, hogy tavaly januárban eljött Dallasból. Honnan lehetett akkor tudni, hogy Ruby melyik revolverrel mit fog elkövetni? Válasz helyett a művésznő átöltözött másik estélyi ruhába — a fotografdióshoz. A hírlapírók kifelé indultak. Egy magyar kolléga nem mozdult. — Én még maradok — mondotta derűsen —, hátha a munkaruháját is felveszi. (s. H.) Tanácskozás a szovjet múzeumokról és könyvtárakról A napokban kibővített ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága mellett működő ideológiai bizottság, s megvitatta a múzeumok és könyvtárak szerepének fokozását a dolgozók kommunista nevelésében. A beszámolók rávilágítottak a múzeumok nevelő szerepére, de felhívták a figyelmet arra is, hogy egyes helyeken szükségtelenül létesítenek múzeumokat, néhány városban azonos típusú múzeumok működnek, nem mindenütt használják fel ésszerűen a múzeumok rendelkezésére álló anyagi eszközöket. Az értekezleten megvizsgálták a könyvtárakra vonatkozó, 1959 szeptemberében hozott SZKP-határozat végrehajtását. J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere elmondotta, hogy a könyvtárlátogatók száma az utolsó három évben nagymértékben emelkedett. Több felszólaló síkraszállt amellett, hogy szélesíteni kell a könyvtárlátogatók rétegét, ki kell küszöbölni a könyvtárak munkájából a párhuzamosságot és a hivatali szűklátókörűséget. készpenzert is vásárolunk tavaszi és nyári felső RUHÁZATI CIKKEKET, jó állapotban levő kétsoros ÖLTÖNYÖKET összes felvevőhelyeinken BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ. Tabi László új vígjátékát próbálják a Madách Színházban. A darab végleges címéről még nem döntöttek. Az előadás rendezője Vámos László. Főszereplők: Tolnay Klári és Pécsi Sándor. A Madách Kamara Színházában Mérimée három egyfelvonásosának bemutatójára készülnek. A két premiert február végén tartják meg. .Szombat, 1904. Janair K. NAPLÓ Goar Gáspárján, a világhírű szovjet-örmény énekesnő ismét Budapestre jön: február 1-én Gildát énekli az Erkel Színházban a Rigolettó előadásán, február 5-én pedig ugyancsak az Erkel Színházban a Traviatában lép fel. Az Operaház másik februári vendége Dusán Popovics, kiváló jugoszláv baritonista, s két kiállítás nyílik vasárnap a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban: »Polgári ötvösművészet a XVIII— XIX. században* és »Nagy István grafikai művei*. ‚•› A Magyar Irodalomtörténeti Társaság modern filológiai szakosztálya kedden, január 21-én du. fél 6 órakor vitaülést tart (Pesti Barnabás u. 1., bölcsészettudományi kar tanácsterme) a harmincas évek angol lírájáról. Előadó: Szili József. Tavasszal avatják fel a Fejér megyei Tác község határában a feltárt Gorsium nevű római kori településen a készülő szabadtéri múzeumot. A TIT Bevezetés Ázsia művészetébe című speciális kollégiuma során január 19-én, vasárnap fél 11 órai kezdettel Polonyi Péter Kína festészete a Sung-korban címmel tart előadást az Iparművészeti Múzeumban. Alexander Abusch az elnöke az NDK Shakespeare-bizottságának, amelynek tagjai között van Martin Lehner, Kurt Hager, Hans Bentziehn, Willi Bredel, Helene Weigel és Walter Felsenstein. Január IS Picasso 1962-ben és 63-ban készült műveinek kiállítását most nyitották meg a párizsi Louise Leirts képcsarnokban. A mintegy hetven képből álló kiállítás központi témája „A festő és modellje*. A mester szokása szerint ezúttal sem jelent meg a tárlat megnyitásán. Dél-franciaországi birtokán dolgozik, és áprilisban újabb kiállítás nyílik műveiből. Picasso legújabb festményeinek ára 40 000 és százezer dollár között váltakozik. " Elkészült aTáji erdőművelés alapelvei" című könyvsorozat első hét kötete. A mű a korszerű erdőművelés legújabb kutatási és üzemi eredményeit foglalja össze, előkészítésében kétszáz tudós és szakember vett részt. A kiadványt tíz kötetre tervezik. Száz évvel ezelőtt szerepeltek először színpadon a bajai dalosok. A jubileum alkalmából az egykori dalárda utóda, a városi József Attila Művelődési Ház Liszt Ferenc énekkara, vendégkórusok részvételével, ünnepi hangversenyt ad.© Martine Carol egykori francia filmsztár, aki Tahitiban él, Párizsban fogadást adott és ott " tahiti -népviseletben" jelent meg. Az európai bábiruhák mértékével mérve is hiányosan öltözött egykori sztár érthető feltűnést keltett. St Alodzi -Teatr Powszechnyi színház csütörtökön este bemutatta Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámáját.