Magyar Nemzet, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

Stcrda, 1964. május ” Shakespeare-év Magyarországon é A Szenisvö ájié­i bábszínpadon A gravitációból kiszabadult Szentivánéji álom lebeg az Állami Bábszínház színpadán. Oberon csakugyan röpül »a föld s a hús hold között", Ti­tánig csakugyan »megfinomít­­ja a halandó göröngyöt«, Puck csakugyan­­önét kerít negyven perc alatt a föld kö­rül­, Shakespeare varázslata ezúttal olyan dimenziók kö­zött folyik, amelyeket a játék, a képzelet, a varázsló kedv teremtett, olyan térfogatban folyik, amelyet mesék, álmok, csodák kedvéért és színhe­lyéül hozott létre az emberi fantázia. Bábszínpad azért van, hogy megéledhessenek rajta élettelen tárgyak, hogy beszédre perdülhessenek rajta állatok, hogy táncra nyíljanak virágok. Bábszínpadon lehet­séges a lehetetlen. Moz­gásra bírni a mozdulat­lant, szóra a némát, meg­eleveníteni, ami nem él — ez az igény is szülte a bábjátszás ősi művészetét. Az a minden­kiben lappangó vágy hozta létre, hogy emberformájú élettel itassa át maga körül a világot, emberi tulajdonsá­gokkal ruházzon föl állatot, tárgyat, növényformájú léte­zést Embert teremtsen egy­szóval mindenből mindenütt Ha ezt a teremtő, megsok­szorozó ösztönt valami még kívülről is serkenti, ha a kép­zeletnek valami még kívülről is tápot ad, a bábjáték szárnyra kap és, Robin paj­tás szavával, csakugyan a fel s alá, fel s alól hordja né­zőit és játékosait A Szentivánéji álom ilyen. Újra meg újra kihívja és pró­bára teszi a művészi képzelő­erőt. Nincs rendező, aki, ha teheti, bele ne vágna, nincs műfaj filmtől az operáig, tánctól a zenéig, amely a ma­ga nyelvén meg ne próbálná kifejezni. A Szentivánéji álom a bábművészetnek tál­cán kínálja magát — bizonyí­ték rá Tinka bábfilm­kísértete a Szentivánéji álommal — hi­szen a bábjátéknak egyik lét­alapja, törekvése, tárgya, cél­ja, anyanyelve, hogy megsze­mélyesítsen erdőt, gombát, lepkét, medvét, manót, arra született, hogy realizáljon ál­mokat, megvalósítson játékot, mesét, ábrándot. Felnőtt ész­szel utolérje a gyermeki szív iramló vágyait Ópiumos csábítás is vonz­za azonban éppen ezért a mű­vészeket, akik a Szentivánéji álom bábszínpadi átköltésére­, vállalkoznak. Bele lehet ká­i­bulni abba a lehetőségbe,­ hogy a lehetetlennel szabad­ játszani itt minden más le-­­het, mint ami, s a varázslat­­ korlátlanságában törvények is fölbomlanak és hatályukat is vesztik. Reinhardt például be-j, leszédült abba a szabadságba,!1 hogy a film közegébe viheti*1 a Szentivánéji-1 s egy elhibá­sí­zott, túlzott, Shakespeare-től*, elrugaszkodott filmet csinált!1 belőle annak idején s nem1] járt sokkal jobban legutóbb]' Tinka sem a bábfilmjével.*! Amennyire játék a Szentiván-\r éji álom, ugyanannyira vészé- ■] lyes: felrobbanhat a játszado-]' zók kezében és elviheti a fe-i] jüket. ]­ Éppen ezért örültem, hogy]* az Állami Bábszínház Szent-*] ivánéji álom-járól írva az első]* mondatban a gravitációból ki-*] szabadult és nem a gravitá-]­ ciótól megfosztott játékról te-i]­hettem említést. A színpadi ]■ nehézkedés kezéből ugyanis­­] kisuhant ez az előadás, tinn-fi déréi ködre lépnek, sugárolnj és levegőn surrannak, de fog-]i­va tartja egy igazibb nehéz-1] kedés, a shakespeare-i realiz-]i m­us. A Szentivánéji álom tud-ij miillik korántsem lebeg any-J eyira, amennyire lebegni lát-i] szik s ha lebeg is, csak úgy,]s mint a délibáb: láthatatlan,­ de erős szálakkal földi képek-] Hez kötve. Mint a délibáb, ez is a játék sem a semmit tükrözi,'­­ hanem a valamit, a meglevő,] valóságot hordozza — majd­] nem azt írtam: cipeli­­— igaz,, hogy fordítva, ugyancsak mint* a délibáb. Shakespeare meg] meri tenni, hogy egy esküvő* céljára, mintegy lakodalmi] tortának megrendelt darabban, élesen, keserű fintorral kicsú­folja a szerelmet, a szó szo­ros értelmében szamárfület mutat neki s mint annyi nagy reneszánsz művész, ő is orrot ad megrendelőinek. A Szent­ivánéji álom illanásában, su­­hanásában a shakespeare-i valóságlátás, költészetében a shakespeare-i gúny, ábrándjá­ban a shakespeare-i kiábrán­dultság, varázslatában a shakespeare-i illúziótlanság a gravitáció s aki ettől meg­fosztja, gyökerestül rántja ki a művet talajából. Ezt a gravitációt nemcsak­­hogy tudomásul vették, ha­nem előadásuk alapjává is tet­ték a Bábszínház művészei: a művet bábszínpadra alkalma­zó Szilágyi Dezső, a rendező Szőnyi Kató, a bábokat és a színpadot tervező Bródy Vera és Koós Iván és a zeneszerző Ránki György. Előadásukban minden lebeg, játszik­, rezdül, de úgy csak, ahogy a fák lombja úszik a magasban: erős törzzsel rögzítve. A “­ha­landó göröngy* úgy “­finomul meg* Titániájuk kezén, ahogy Zuboly szamárrá finomul s ahogy az andalító lullabájba ordítva beleszövődik egy-egy fá. Szőnyi Kató a mű dús köl­tészete, zsúfolt álomlátása mellett a fintort, a csipkelődő játékosságot hangsúlyozta rendezésében minden bábszín­padi eszközzel. A felbomlott fizikai-színpadi törvények he­lyébe új, sajátosan bábszín­padi törvényeket hozott, nem élt a “­mindent lehet” szabad­ságával, hanem azt nézte, mi­lyen magasra enged az irrea­litásba, a lehetetlenség felé, a varázslatba Shakespeare rea­lizmusa, mese­termő józansá­ga, a valósággal játszó bű­vészkedése. Ő is, mint az adaptáló Szilágyi Dezső, a báb­játszás mechanikai-techni­kai lehetőségeit ■ csak addig a határig használta ki, ameddig a Szentivánéji álom, különös, átszellemített vaskossága hagyja — a bábszínházi több­letet pedig ott adta hozzá, ahol éppen a csábító szcenikai lehetőségek miatt a legmegle­pőbb: az iróniában. A báb­ját­szás a meseszerűség felé vonz és csábít — ez a rendezés és átdolgozás pedig váratlanul éppen a vastag valóságban, a gúnyban találta meg a sha­kespeare-i meseszerűség útját. Az álomlátást nem fölfelé, a tündérvilág felé terjesztette ki, nem desztillált tündér, emberi tulajdonságokat, ha­nem ellenkezőleg, a gyarlósá­gok vastagját, az emberi ter­mészet és jellem groteszk vo­násainak tömény kivonatát mutatta meg a színpadon. Különösen bizarr rendezői megoldás a mesteremberek előadása Theseus udvarában; itt a bábjáték mintegy önma­gával szorozza meg magát — a bábok bábjátékot játszanak s valósággal kiplakátoznak emberi tulajdonságokat felna­gyított, egész testüket takaró álarcukkal. Lehet, hogy a bá­buk eltolódott arányai egyik­másik nézőre azt a hatást te­szik, mintha el volnának em­­bertelenítve — mellesleg szól­va egy bábunak szinte köte­lessége “elembertelenedni­ egy kicsit — én azt gondoltam Bródy Vera kitűnő bábjairól, hogy emberi vonásokat sok­­szorozottan emelnek ki. A tehetségen kívül a szor­galmat, a művészi odaadáson kívül a fizikai munkát kell észrevenni és elismerni abban az erőfeszítésben, amelyet a színészek az előadáson és nyílván a sziszifuszi próbá­kon kifejtenek és kifejtettek. Majdhogynem névtelen és láthatatlan munka az, amit — s itt kénytelen vagyok név­sorolvasást tartani — Galamb György, Kovács Gyula, Háray Ferenc, B. Kiss István, Ba­­lajthy Andor, Balogh Klári, Elekes Pál, Szöllössy Irén, Ha­vas Gertrud végez, egyenként több szerepet játszva s egy­­egy szerepen belül is több bábbal dolgozva. Fizikailag színpad alatti munka ez, a szí­nészet bányász-munkája. De művészileg a színpad fölé emelték ezt az előadást és Szentivánéji drom­juk olyan szép fényt is áraszt, mint a szén villamos-ereje. Mátrai-Betegh Béla : ' ' Ránki György kísérőzenéje a szó legmagasabb művészi értelmében azonosult a szín­padi előadással, hűségesen követte a rendezés intencióit. A zeneszerző fenntartás nél­kül elfogadta Shakespeare bábjátéki értelmezését és lét­rehozta az utóbbi idők egyik kimagasló értékű színpadi kí­sérőzenéjét. A zenére ezúttal számos feladat hárult. Ha csak pusz­tán azt a tényt vesszük fi­gyelembe, hogy Ránki zenéje majdnem egy órányi anyagot tartalmaz, már ebből is kö­vetkeztethetünk arra, hogy a muzsika funkcionális minősé­gű. A zene ez esetben a drá­mai sűrítés eszköze. Egyfelől tehát a szó legjobb értelmé­ben kiszolgálja a színpadot másfelől viszont még arra is vállalkozik, hogy megmagya­rázza a cselekményt, áthi­dalja a húzások által támadt kisebb-nagyobb réseket és ez­zel szerves egységbe ková­csolja a játékot. A bábszín­ház technikai lehetőségei ugyanis bizonyos tekintetben gazdagabbak, kevésbé kötöt­tek, mint az élő színpad esz­köztára, ami azonban nem je­lentheti azt, hogy a drámai logika reá nem érvényes. In­kább arról van szó, hogy a­z►kötelező logika­ bizonyos mértékben más minőségben lép elénk. Mintha a zenei fo­lyamat-logikához közelednék: elvontabb, benne nagyobb szerepet kap a ritmus, a hul­lámokban tagolt idő. A báb­színház valóra válthatja a drámai értelemben vett sta­tikát és e kereten belül an­nál magával ragadóbb külső mozgást képes produkálni. Pontosan megfigyelhettük ezt például a színpad két oldalán elhelyezett vitrinek has­­nála­­tában, amikor is a figurák megjelenése minden fürgesé­gük ellenére végső soron sta­tikus, tehát állóképszerű. Ze­ne nélkül az ilyenfajta tech­nika alkalmazása eleve lehe­tetlen lenne. Ránki György zeneszerzői invenciója és pontos színpa­di érzéke éppen az efféle mozzanatokban bontakozott ki. Muzsikájának alapvetően két rétege van. Az egyik a Hunder-zene­, amely a szín­pad intenciói szerint a vib­­rafonon, a fuvolán, valamint az elektronikus zenéhez kö­zel fekvő területen bontako­zik ki, a másik a­­reális ré­teg­, melynek kifejező-skálá­ja szélesen és mélyen öleli fel a shakespeare-i figurák és a cselekmény teljességét. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi a gazdagabb, a változatosabb. Nem hiányoznak belőle sem a népi intonációk, sem pedig a színpadi mozgást közvetle­nül megelevenítő gesztus­muzsikák — s mindezen felül a hódolat finom megnyilvánu­lásai a nagy előd, Mendels­sohn felé. Ránki György mu­zsikája a színpaddal együtt él és lélegzik. Legnagyobb erényének tarthatjuk, hogy szinte észrevétlen tud marad­ni, sohasem tolakszik előtér­be, sohasem követel magá­nak autonomitást — ám az egész produkció nélküle mégis elképzelhetetlen lenne. Egyszóval: minden részleté­ben és egészében egyaránt tö­kéletes színpadi muzsika, amely méltán kap nagy részt az osztatlan sikerből. Pernye András __________________________________Mafitaros vizet_____________________________________ FŐVÁROSI MOZIK MŰSORA május 14—20-ig A szövegben a gyártó országot csak kezdőbetűvel, vagy rövidít­ve jelöljük. Egyéb rövidítéseit: mb.: magyarul beszélő, szv: szé­lesvásznú, •**: csak 18 éven fe­lülieknek. A budapesti mozik pénztári rendje egész nap játszó mozik­ban: pénztárnyitás az első elő­adás kezdete előtt egy órával, az­napra és egy napra előre. Csak délután működő moziknál: pénz­tárnyitás az első előadás kezde­te előtt másfél órával aznapra és három napra előre. FÉRJHEZ MENNI TILOS (ma­gyar): BARTÓK h4, 6, 19, MŰ­VÉSZ h4, 6, 19, PUSKIN 1,9, hu­, 1, MÁJUS 1. szombat éjjel fll­­kor, ADY 14—17-ig hj, n8, vas. f3-kor is, FELSZABADULÁS vas. de. 9, 11, 1, JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ 18-20-ig n4, f6, 8, MUNKÁS 18-20-ig n4, f6, 8, PALOTA 14—17-ig f6, 8, vas. n4- kor is, ATTILA szombat éjjel 10-kor, ALKOTMÁNY szombat éjjel fll-kor. 8 és */, (olasz, •»*): CORVIN 3, 6, 9, VÖRÖS CSILLAG szom­bat éjjel 11-kor. BAKFIS (lengyel): MÁJUS 1. h9, hl­, 1, MŰVÉSZ nl0, nl2, f2, URÁNIA n4, f6, 8, DÓZSA n4, f6, 8, ATTILA 18—19-ig h5, n8. A SZERELEM MÁSIK ARCA (olasz, hül VÖRÖS CSILLAG 9, nl2, f2, ALFA n4, f6, 8, BAR­TÓK 9, nl2, f2, KOSSUTH (XIH.) h4, 6, 19, MÁJUS 1. n4, f6, 8. A HALÁL NEVE ENGELCHEN (csehszl): SZIKRA f6, n8, ADY 18-20-ig h6, n8, MUNKÁS 14- 17-ig 3, h6, 19, DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG (angol, *­*): UGOCSA n4, f6, 8, FOGADALOM (brazil): ALKOT­MÁNY h4, 6, 19, PUSKIN n4, f6, 8. A KOLUMBUSZ HAJÓ INASA (szovj.): TOLDI h4, 6, 19, BÁS­TYA nl0, nl2, f2, FÉNY h9, hl­, hl, JÓZSEF ATTILA MŰVELŐ­DÉSI HÁZ 15—17-ig n4, f6, 8. A LEGLASSÚBB VONAT (szov­jet): FELSZABADULÁS n4, f6, 8. MÁR NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK (magy.): DUNA f5, h7, 9, LIGET ns, h8, vas. h3-kor is. KELEN 15—17-ig f6, 8, vas. n4- kor is. NÁPOLY NÉGY NAPJA (olasz): SZIKRA no. 101, 2. (sav): AT­TILA 14 -17-ig 5, 18, vas. h3-kor is. PALOTA 18-20-ig 5, 18, VILÁGOSSÁG 14—17-ig no. h8, vas. 3-kor is. VÖRÖSMARTY h4, 6, 19. TOPÁZ­­k (angol): VÖRÖS CSILLAG 4, n7, 19, HUNYADI n4, f6, 8, CSILLAG szombat éjjel 10-kor. PÉNZCSINÁLÓ (magy.): MA­DÁCH 5, 18, vas. 13-kor is, CSILLAG n6. f8, vas. 3-kor is, csüt. szünnap, SPORT n4, 16, 8. VÍZKERESZT VAGY AMIT AKARTOK (színes, szovj.): VÖ­RÖSMARTY ni®, nl2, 12, BÁS­TYA 114, 6, f2, MUNKÁS vas. de. 19, ni, fi, FÉNY 3, n6. h8. ROBIN HOOD ÚJ KALANDJAI (színes, am.): TÁNCSICS 3, n6, h8, KOSSUTH (XX.) 14, 1­6. n9, ÓBUDA szombat éjjel 11l-kor. ROCCO­LI FIVÉREI (mb., olasz, **a): PALOTA vas. de. 10-kor. HÍRADÓ: Magyar Híradó, 9. sz. Viághíradó, Lidice figyelmeztet (csehszl.). Párizs, Palma, Bécs (A Magyar Filmhíradó külön­kiadása), A gyáva villámhárító (beig.). Reggel 9-től este klig folytatólag. BUDAI HÍRADÓ, Magyar Hír­adó, 9. sz. Világhíradó, Párizs, Palma, Bécs (A Magyar Filmhír­adó különkiadása), Aranykor (magy.). Délután 4—10-ig folyta­tólag. GORKIJ Idegen nyelvű: Majd­nem baleset (szv, angol), angol nyelvű előadás, minden este 8- k­or. Az arénában (mexikói): ALKO­TÁS h9, hu­, 1. Aranyfog (bolgár): TÜNDÉR 18—20-ig n6, h8. Az aranyember (színes, magy.): VILÁGOSSÁG 18-20-ig n6, h8. TÉTÉNY 16, 8, vas. n4-kor is, csüt. szünnap. A benzinkút hercegnője (szov­jet): CSABA 18-20-ig f6, 8. Boccaccio 70. I—II. rész (olasz, ***): VASVÁRI 14—17-ig f4, 7. Codine (szv. fr.—román, ***): ZUGLÓI 14—17-ig f4, ffi, 8. Csapa­jev (szovj.): BALATON 14—17-ig f4, h8, 8. Cartoucho (színes, szv. fr.): JÓZSEF ATTILA 14-17-ig f4, h6, 1. Dunai kirándulás (csehsz.1.): KÖLCSEY 18—20-ig f4, h6, 8. Dohány (bolgár): IPOLY 18— 20-ig 14, h6, 8. Egy taxisofőr halála (lengyel): CSOKONAI h9, 11, n2, VILÁG 14— 17-ig f6, 8, vas. n4-kor is. Egy ember, aki nincs (magy.): BÁNYÁSZ A. h9, 11, n7. Én és a gengszter (angol): HONVÉD h9, 11, n2. Egy szélhámos vallomásai (mb., nyn.): MATRA 14, h6, 8. Elektra (görög): JÓKAI 18—20-ig f6, 8, OTTHON (VIII.) 14—17-ig f4, h6, 8. (szv). Epekedő szerelmes (fr.): SZI­GETHY 14-17-ig f4, h6, 8. Ellopták a hangomat (angol): ÚJLAKI 14—17-ig f4, h6, 8, ÉVa 5116 (magyar, dak.): ÚJLAKI 18—20-ig f4, h6, 8. Férjek (mb., jug.): BUDAI HÍRADÓ 9, n12, f2, DIADAL 18— 20-ig n4, f6, 8. TANÁCS nl0, nl2, f2, SZÉCHENYI 18—20-ig n4, f6, 8. Foto Huber (magy.): ZRÍNYI f4, h6, 8. A félelem bére (fr.): CINKO­­TA 15—17-ig n6, f8, vas. 3-kor is. Gitár és szerelem (csehszl.): KINIZSI 18—20-ig f4, h6, 8. A gyilkos és a lány (lengyel): VAS­VÁRI 18 —20­-ig f4, h6, 8, KÁR­PÁT 14—17-ig n6, h8, vas. 3-kor is. GÖRBE TÜKRÖK BIRODALMA (szovj.): SZIGET 15—17-ig f8, 8, vas. n4-kor is. 3+2 (színes, szovj.): ÁRPÁD 18—20-ig n6, h8, HALADÁS 14— 17-ig 1*4, 8, 8, SZÉCHENYI 14— 17- ig n4, f6, 8, (szv), JÓZSEF ATTILA 18—20-ig f4, h6, 8, (SZV). Hattyúdal (­nagy.): BALASSI n6, h8, vas. 3-kor is, BÉKE (XV.) 15— 17-ig h6. 8, vas. f4-kor is, ÉVA 14—17-ig f4 h6, 8, MIKSZÁTH 18— 20-ig f4, h6. 8, (SZV), TERV 18—20-ig .16, 8. A hosszútávfutó magányossága (szv, angol): FÓRUM 14—17-ig f6, 8, vas. n+kor is. Harmadik félidő (szovj.): CIN­­KOTA 18—20-ig n6, f8. Hogyan lettem vezérigazgató? (fr.): IPOLY 14—17-ig f4, h6, 8. Hamu és gyémánt lengyel): MARX 18—29-ig n4, f6, 8. Jégmezők lovagja (szovj.): KÖL­CSEY 14—17-ig f4, h6, 8. KE­LEN 18-20-ig f6, 8. Jánosi k I. rész (színes, cseh­szl.): RÁKÓCZI vas. de. 10-kor. Külön asztalok­­am..: DIADAL 14 —17-ig n4, f6, 8, ÓBUDA 18— 20-ig f4, 8. Kandúr és a sisak (jug.): ÁR­PÁD 14-17-ig n6, h8, vas. 3-kor is, BÉKE (XV.) 18—20-ig h6, 8, TERV 15—17-ig f6, 8, vas. 3- kor is, SZIGETHY 18—20-ig f4, h6. 8. Kobra akció (szovj.): BALA­TON 16 - 20-ig f4, h6. 8. Két­­*Xv úr (lengyel): ZRÍNYI h9, 11, n2. Kegyetlen éjszaka (szovj.): ÉVA 18 -20-ig f4, h6, 8. Korzikai testvérek (színes, olasz —fr.): BOCSKAY f6, 8, vas. n4- kor is, csüt. szünnap. Meghalni Madridban (fr.): AT­­­­KOTÁS n4, f6, 8, TISZA h0, 11, 112. Mandrin kapitány (színes, szv, fr): CSOKONAI f4, h6, n9. Minden az embereké marad (szovj.): HONVÉD f4, h6. 8. Mr. Hobbs szabadságra megy (színes, am.): MIKSZÁTH 14— 17-ig f4, h6. 8. Méh királynő (olasz, •**): LEN­­ÁRUGYAR 17-én n6, f8. A nap vége (svéd): GORKIJ f4, h6. Nyomorultak I—II. ész (színes, olasz—fr.): HALADÁS 18—20-ig f4, 7. SZABADSÁG 14-17-ig 6, vas. f3 és 7. Nyáron egyszerű (magy.): RE­GE 15—17-ig h6, 8, vas. f4-kor is. A nagy riport (am.): RÁKÓ­CZI f4, h6, b. (szv), ÚJVILÁG 14—17-ig f6, 8, vas. n4-kor is. SZIGET 18—20-ig f6, 8. Ordasok között (szovj.): AKA­DÉMIA 18—20-ig f4, h6, 8. Othello (színes, szovj.):: OTT­HON (Vm.) 18-20-ig f4, h6, 8, TÜNDÉR 14—17-ig nő, h8, vas. 3-kor is. A púpos (szv, színes, fr.): ELŐ­RE n6, h8, vas. 3-kor is, csüt. szünnap, BARTÓK szombat éjjel 11-kor. Pacsirta (magy ): AKADÉMIA 14—17-ig M, f6, 8, FÓRUM 18— 20-ig (szv), f6, 8, ritkái f6— 17-ig f6, 8, vas. n4-kor is. A prágai tréfacsináló (szovj.): RÁTKAI 18—27-ig f6, 8. Rendőrségen történt (szovj.): VILÁG 18—20-ig f6, 8. BÁNYÁSZ A. #4, h6, 8. Randevú Koppenhágában (szí­nes, dán): REGE 18—20-ig h6, 8. Sodrásban (magy.): BETHLEN h4. 6, f9. (szv). TINÓDI n4, f6, 8. Szerencsés bukás (szovjet): ÓBUDA 14—17-ig f4, h6, 8, SZA­BADSÁG 18—20-ig f6, 8. Szerencse a szerelemben Omb., fr.): KINIZSI lán—17~ig f4, 8, DÉLIBÁB 16—17-ig h5, 7, vas. fa­kor is. A szultán fogságában (szovj.): MÁTRA 9, 0, n2. Szélhámosnő (magy.): LEN­ÁRUGYÁR 14-én n6, f8. Túl fiatal a szerelemre (an­gol): BÁNYÁSZ B. n4, f6, 8. Új Gilgames (magy.)*, ZUGLÓI 18—20-ig n4, 1*6, 8. TANÁCS h4, 6, f9. TISZA f4, h6, 8. CSABA 13-17-ig f6, 8. vas. n4-kor is, MAROS 16—20-ig f6, 8. (srv), MARX 14—17-ig n4, f6, 8. (SZ.V). Udvari bolond (színes, am.): BALATON h9, 11, n2. BÉKE (XIII.) n6, hé, vas. 3-kor is, Útban Párizs felé (lengyel): JÓKAI 15—17-ig f6, 8, vas. 3-kor is. PETŐFI 18—20-ig n6, h*. Utolsó szerelem (am.): PETŐFI 15— 17-ig n6. h8, vas. 3-kor is. A vizsgálóbíró kételkedik (szov­jet): ÚJVILÁG IS—19-ig f6, 8, MAROS 15—17-ig f6, 8, vas. n4- kor is, KÁRPÁT 18—19-ig n6, h8. A HÉT RÖVIDFILMJEI: Párizs, Palma, Bécs (magyar): HÍRADÓ, BUDAI HÍRADÓ du. Öné az elsőbbség? (magyar): VÖRÖS CSILLAG du. Aranykor (magyar): BUDAI HÍRADÓ du. FILMMÚZEUM (VII., Tanács körút 3.) Moulin Rouge (színes, ane.) 14—15-én 10, 12, 2, 4. 16— 17-én 10, 12, 2, 4, 6, 8. 18-án 10, 12, 2, 19—20-án 10, 12, 2, 4. KERTMOZIK MŰSORA: PARK KERTMOZI: Bakfis (len­gyel), 18-kor. BUDAI KERTMOZI: Férjhez menni tilos (magy.), 18-kor. VÁROSMAJOR KERTMOZI: Már nem olyan időket élünk (magy.), 18-kor. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI: Már nem olyan időket élünk (magy.), f3-kor. BARTÓK KERTMOZI: 8 és V? (olasz, •*•), f8-kor. KULTÚRHÁZAK MOZIMŰSORA: Mandrin kapitány (fr., szv): GUTENBERG MÜV. OTTHON (Vmn., Kölcsey u. 2.) n6, f8, ked­den szünnap. Szerencsés bukás (színes, szov­jet): SZAKSZERVEZETEK MÜV. HÁZA (XI., Fehérvári út 47.) 14, 16- án h3. 7, 17-én 13, h5. 7. A vizsgálóbíró kételkedik (szov­jet): MOM MÜV. HÁZA (XII., Csórös u. 1I.) 17, 20-án 13, h6, 7. A T televízió műsoráról Röviden Ünnep Utáni hét, ünnep utáni műsor. Vessük a tv sze­mére, hogy erejét ismét AZ ünnepi műsorokra összponto­sította, s a következő héten a tartalékhoz kellett nyúl­nia? Vagy inkább örüljünk, hogy az ünnep után megpi­henve a tv egy kis pihenést­­nyugvást engedélyezett a né­zőknek is? Igazi­­nagy­ műsort, na­­gyobbszabású saját produk­ciót nem láthattunk a héten; a műsor emiatt meglehető­sen töredezettnek tűnt. Előtérbe került a héten a képzőművészet. Már a Pallas tudományos ismeretterjesztő műsor képzőművészeti témá­ról szólt: a múzeumi restau­rátorok és preparátorok mun­kájáról készült riport érdeke­sen mutatta meg ezt a művé­szeti szolgálatot, Pándy La­jos riporteri közreműködésé­vel. Másnap a Magyar meste­rek sorozatban láttunk ri­portműsort Nagy Balogh Já­nos, kilencven éve született proletárfestő életéről. Szíj Béla műtörténész előadása nyugodt — talán túlságosan is nyugodt — hangnemben érté­kelte a festő művészetét (Az illusztrációkkal kapcsolatban: hasznos lenne a festmények és grafikák bemutatásakor valamiképpen érzékeltetni a nagyságukat is.) A műsor ki­emelkedő percei voltak, ami­kor Heltai János elmondta Füst Milán veretes-szép meg­emlékezését Nagy Balogh Já­nosról. — Láttunk még egy meglehetősen szokványos szerkezetű angol kisfilmet Goya életéről, és részt vettünk az Intervízió segítségével egy szabályos tárlatvezetésen a moszkvai Tretyakov-képtárban. A képzőművészeti műsorok közé sorolhatjuk a Rajzolim­pia elődöntőjét. A későbbi közvetítések — reméljük — színesebbek, látványosabbak, a feladatok átgondoltabbak (nem kérdik például a mű­vész nevét oly reprodukció előtt, amelynek sarkán nagy betűkkel, a képernyőn is jól olvashatóan ott áll a név!) és a résztvevő művészek aktí­vabbak lesznek. Két vitaműsort láttunk. Az egyik az érettségi új rendjé­vel foglalkozott, egy valóban közérdekű, sok ezer maturan­­dust, szüleiket és tanáraikat érdeklő témával — kicsit­­ta­­nárosan*, szakszerűen, de unalmasan. És: az ilyen vi­ták résztvevőit nem elég ne­vükön bemutatni, a szó má­sik értelmében is érdekel bennünket, hogy kik ők? — A másik vitában Szepesi György temperamentumos irányításá­val újságírók és szakemberek az idegenforgalom fejlődésé­ről cseréltek eszmét Az ilyen sokszereplős vitákhoz más helyszíni elrendezést kelletne találni: a résztvevők úgy szo­rongtak egymás mellett mint verebek a dróton. A vitához hozzászólva: a turistáknak valóban mutassunk folklórt, de ne gyöngyösbokrétás-déli­­bábos nemzeti giccset. (Az os­lói magyar kiállítás riportjá­ban láthattuk, mi a helyes, ha népművészetünket mu­tatjuk be az idegeneknek. Ez­­egzotikus­, de nem giccs.) A tv mutatta be A változás szele című angol filmet. Kor­rekt, rutinos, jószándékú kommersz­ történet a fajüldö­zés ellen. Ennyit a filmről, de ennek kapcsán szóljunk a szinkronról és a tv-hangmér­­nöki munkáról. A televíziót az emberek aránylag kis he­lyiségekben nézik. Emiatt a hangerősség kisebb amplitú­dót tűr, mint talán természe­tes lenne. A suttogást hango­sabbra kell venni, a bárzenét halkabbra, hogy minden ért­hető és elviselhető legyen. Az aláfestő zene gyakran el­nyomja a kísérőszöveget. " Z. lé. A Varsói Filharmónia zene­karának és és­ekkarának ven­dégszereplése alkalmából kedd délelőtt a Magyar Sajtó Há­zában Witold Rowiczki kar­nagy tájékoztatást adott ma­gyarországi koncertjeik prog­ramjáról, a magyarországi bemutatóként előadásra ke­rülő Szymanowski-, Baird- és Lutoslawski-művekről, va­­lamint az együttes Bartók-re­­pertoárjáról.­­ ====3* SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Wozzeck (H-bérlet 9.) (7) — Erkel Színház: A végzet hatalma (8. bérlet 9.) (7) — Nemzeti Színház: Részeg eső (7) — Katona József Szín­ház: Colombe (7) — Madách Színház: Danton halála (7) — Madách Kamara Színház: A sze­rető (7) — Vígszínház: Az ördög (7) — Thália Színház: Rozsda­temető (7) — Petőfi Színház: A Pécsi­­ Balett­ vendégjátéka­­ (7) — József Attila Színház: A potya­utas (7) — Vidám Színpad: Több nyelven beszélünk (fél 8) — Kis Színpad: Csacs­ifogat (7)­­­­ Fő­városi Operettszínház: Csintalan csillagok (Nyilvános főpróba) (fél 8) — Bartók Gyermek­színház (a Fővárosi Operett­színházban): Légy jó* mindhalálig (du. 3) — Állami Bábszínház: A bűvös tűzszenszám (de. 10); Csili­­csala csodája (du. 3) — Fővárosi Nagycirkusz: Tavaszi parádé (fél 8) — Kamara Varieté: Cir­kusz­ a varietében (du. 6 és este fél 9) — Jégszínház: Egész évben szerelem (7) — Zeneakadémia: A Varsói Filharmónia Zenekara (Vez.: Stanislaw Woslocki) (Ta­vaszi­ bérlet C-sor.) (fél 8) - Ka­maraterem: Élő Zenei Újság (du. 6), Benjámin Owen zongora­estje (fél 8).

Next