Magyar Nemzet, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
4 Megnyílt Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész grafikái kiállítását szerda délután nyitották meg a Dürer-teremben. A bensőséges ünnepségein Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondott beszédet. A fiatalabb generáció ezelőtt tizenhét évvel találkozott közelebbről Pór Bertalan művészetével. Akkor még Párizsból küldte el anyagát a Képzőművészek Szabad Társasága kiállítására. Munkásságának akkor is, most is legmegragadóbb vonása az érzékelés öröme, a vallomás közvetlensége. Ez mutatkozik meg most kiállított önarcképei sorában, melynek minden lapján más az ihlet, a formarend, vonalritmus. Vallomás ez a sorozat a korról és önmagáról, a művészről és az emberről. __WaewVomizer _ Pór Bertalan kiállításaA HÉT FILMJEI A párduc Egyetlen paradox mondat értelmét bontja ki a Lampedusa-regényből készített filmjében Visconti. A mondat megér egy filmet. Nagyon öszszetett mondat. Fájdalmasan szép nosztalgiából áll, mint egy őszies hangulatú elégia, és ugyanakkor tűhegyű gúnyból, mint egy epigramma, vagy bökvers. Forradalmat hirdet az indulók érces, friss erejével, és az eltört lemez groteszk recsegésével a forradalom eltorzulását. Sürgetést tartalmaz és fékezést, haladást és maradiságot, egyszuszra beszél a feltámadásról és a haldoklásról. Könyvtárnyi történelmi műnél élesebben és világosabban fogalmazza meg az olasz történelem majdnem fél évszázados szakaszát, a risorgimentót, fényével és árnyékaival, nagyságával és törpeségével, lendületével és fáradtságával, cavouri eszméivel és cavouri ravaszságával, hazafias felbuzdulásával és árulásaival, államteremtő erejével és országrontó bűneivel. A mondat így hangzik: Mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy minden a régiben maradhasson. A nagyon összetett mondatot nagyon összetett film jeleníti meg. De áhtatosak is azok az Üdvözlégyek reggel, a családi istentiszteleten a szicíliai hercegi kastélyban, ahogyan A párducban Lampedusa leírja s ahogyan Visconti a filmben a mediterrán széllel borzaltatja a park örökzöld lombjait és lebegteti a házikápolna finom függönyeit! De szépek is ezek a percek, Istenem! S aztán milyen piaci kofa-sivalkodás az a hisztériás félelmi roham, amely fölrántja a térdeplő ájtatosságból a hercegnőt, mikor megtudja Garibaldi marsalai partraszállásának hírét, a forradalomét! Milyen lelkesítően romantikus, milyen naívul hősies és szívdobogtató a Marsalai Ezrek barrikádharca, vére-hullása, vörös ingesek bátorsága és félisten-halála a palermói lőporfüstös utcákon! Micsoda szabadságharc! És idilljében milyen komikus ugyanakkor a határokon nyaralni utazó Salina hercegék tízóraizása a kiégett szicíliai fűre terített damaszt abroszokon. Milyen szépek, délcegek, egészségesek ezek az arisztokraták, amint megérkezve a nyaralóba előbb harang- és orgonazúgásban a templomba vonulnak hálaadásra! Milyen nemes, gyönyörű precesszió! És milyen avasak, molyrágottak, ahogy ott ülnek a templom kegyúri padjában, útiportól belepve, mint egy kitakarítatlan panoptikum figurái. Micsoda gobelin-termek, rakott büfé-asztalok, kandelláber-lobogások, velencei csillárfények, mazurkák és egyenruhák, micsoda bókok, mekkora előkelőség egy eljegyzési bálon, micsoda ízlés és pompa! És milyen gusztustalanok egy félreesőbb szobában a sorban álló porcelán edények, teli a bál-és pezsgőfogyasztásának eredményével, s milyen fölháborító arra gondolni, hogy ezeket a cselédségnek majd még ki is kell löttyintenie és kiforráznia másnap. Félelmetes a herceg hatalma a saját családján, a birtokai és a szigete népén, vérengző az a párduc-erőszak és párduc-ügyesség, amellyel évszázadok óta rettegésben tartják a család hűbérurai a környéket. S mélyen megindító az a könny, amelyet az utolsó nagy sarj, az öreg herceg a szeme sarkában eltöröl, tudván tudva, hogy életformájának és életének ideje lejáróban, meghasonlottan egyet is értve meg nem is a változással. A változással, amely eben gubát cserél, s mint ő mondja, a párducokat hiénákkal és sakálokkal váltja föl. A hiénák és a sakálok már ott settenkednek a párducok nyomában: szemfüles, mohó, alattomos, bandlírozó kispolgárok, olyan polgármester-félég, mint Sedara podeszta, akinek hivatali nevét csak egy anagrammnyi betűcsere választja el a deszpotától. Ezek jönnek a feudális urak, az arisztokraták mögött s éppúgy teletömik termeiket csillárral, asztalaikat ezüsttel, fiókjaikat arannyal, éppúgy teletöltik porcelán-edényeiket, s rálöttyintik saját érdekeiket a világra. Lampedusa ezt a változást a tiszta látású, kiábrándult, osztályát nagy realizmussal megítélő arisztokrata lemondásával írta meg regényében. Műve a líra, az irónia, a vallomás és az állásfoglalás együtthangzásának remeke. Búcsúzás és ítélet. Visconti a regényből, érzésem szerint, az iróniát és az állásfoglalást tette hangsúlyosabbá. Arisztokrata ő is, de nincs már mitől búcsúzkodnia s minden gesztusát az ítélkezésre fordíthatja. Ami Lampedusában még megindultság, azt Viscontiban át-átfutja az indulat, már-már a harag. Erősebb temperamentumú, főként pedig korunkkal szorosabb kapcsolatot tartó művész Lampedusánál, nem elvonult, hanem napjaink közepében élő, mint a filmjei, például a Roccó és fivérei is, mutatják. Korántsincs persze arról szó, mintha A párduc filmváltozata leszakadt volna írott gyökereiről, a remekművű regényről, csupán a rezignáció hangja csöndesebb és a kritikáé erősebb benne. De nem goromba ellenpontozással kritizál, mint ahogy az ellentétek: a reggeli ájtatosság és a hisztérikus roham, az utcai harc és az idilli tízórai, a bál és a bili szembeállításából föntebb talán félreérthető volna. Visconti nem fénnyel erősíti az árnyék hatását s nem árnyékkal emeli ki a fényt. Ez a kritikai módszer az ő kényes művészi választékossága számára túl olcsó lenne, s a fényt önmagával a fénnyel teszi ellentétessé. Az egész film ragyog. Az üszők, a korom, a füst is olyan mesebeli romantikával csillog benne, mint a bál gyertyái, ezüstjei, ékszerei, mint a szicíliai nyár sugarai. Termeket mutat szőnyeggel, képekkel, függönyökkel, pompás mennyezetekkel és hosszan mutat termeket elporosodva, használatlanul, a pompa romjaiban. De ha minden ragyog is, minden másként, más fényforrásból. A természetes napfénnyel szemben ez a főúri pompa, ez az egész életmód minthafoszforeszkáló penészgombáktól ragyogna. Visconti filmjében az a megrendítő, hogy mindezt a pusztulás gyönyörű szivárványlásában mutatja, a risorgimento, a feltámadás haldoklásában, káprázatos alkonyi fényben. A nézőben önkéntelenül fölébred az óhaj: ha így tudná megmutatod a társadalom hajnalait is! Ha egyszer kibontaná ennek a mondatnak az értelmét is így, ugyanezzel az öszszetett művészettel: Mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy minden megújulhasson. Visconti kivételes rendezői ereje azonban nemcsak a korszak légkörének teljes és hiteles megteremtésében mutatkozik. Hanem abban is, hogy A párduc minden alakjának apró megnyilvánulásokkal tudja megrajzolni az egész sorsát. A hercegi pár házasságának teljes története a legapróbb lélektani mozzanatokig lebontva kifejeződik egyegy mozdulatban, egy villanásnyi arcrándulásban, a lányuk életútját messze a filmen túlra el lehet kísérni attól, hogy a rendező éppen ezt a nő-típust választotta a szerepre, ezt a vértelent, enerváltat, sérülékenyét, gátlásosait. De a típust megváltoztató, kicserélő rendezői erő is működik a filmben. Burt Lancaster például Salina herceg szerepében eddigi alakításaitól tökéletesen elütő figurát teremt, tele intellektuális feszültséggel, öniróniával, az öregedő férfi megindult lírájával. A hercegnőt Rina Moréin játssza, klinikai pontosságú látleletet adva elnyomott nőiségről, klimakterikus zavarokról, a vakhit és a hisztéria rángásairól. Sedara polgármester Paolo Stoppa remek alakításában éled meg és a regény lapjairól, tehát a legigazibb szülőföldről származik Romolo Valii játéka a házikáplán, Lucilla Morlacchié a hercegkisasszony és Alain Deloné az unokaöccs, Tancredi szerepében. Az egyetlen, aki csak külsőben közelíti meg a regényalakot, de belső rajzával adós marad, Claudia Cardinale a polgármester leányának, Angelicának figurájában. Mátrai-Betegh Béla NAPLÓ I A "Német szocialista művészet- kiállítást szombaton délben nyitják meg az Ernst Múzeum termeiben. Molnár János miniszterhelyettes és dr. Lea Grundig, a német képzőművész szövetség elnöke mond beszédet. 00 Olga Lepesinszkája a Pécsi Nemzeti Színház felkérésére továbbképzés-jellegű mintagyakorlatokat tart a Pécsi Balettegyüttes részére. ›› A balatoni nyári tárlat június 7-én nyílik meg Keszthelyen a Balatoni Múzeumban. Megnyitó beszédet mond dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes. ¤ A krakkói nemzetközi rövidfilm fesztiválon bemutatták az Éva—SÍ 16 című magyar filmet. A vetítésen megjelent Nádassy László rendező és a film főszereplője, Éva Krcz krakkói medika. A Nehru összes műveit beszerezte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A legújabban vásárolt külföldi művek közül a második világháború története — amelyet Hemingway, Steinbeck, Caldwell és más amerikai szerzők haditudósításaiból állítottak össze — az egyik legérdekesebb munka. GO Most először vendégszerepel holland artistacsoport, a Belli artistadinasztia egyik tagja, Harry Belli állatidomár és társulata, a Fővárosi Nagycirkuszban. A június—júliusi műsorban szovjet artistanők és új számokkal magyar artistacsoportok is fellépnek. A cirkusz érdekessége, hogy a porondon a fűrészport vastag kókuszszőnyeggel cserélték ki. # Halléba utazott Vincze László, a Zeneművészeti Főiskola tanára a Martin Luther Egyetem meghívására. A franciaországi vakok szövetsége Albert Schweitzerdíját az idén Jean-Marie Gerbault írónak ítélték Drága mérgek című, a Contergan gyógyszer áldozatainak emléket állító regényéért. US. Nyilvános filmvetítést rendez a Lengyel Kultúra minden pénteken 6 órai kezdettel.• Theo Adam nemzeti díjas német operaénekes június 14-én a Don Carlos Fülöp királyát, 23-án a Walkür Wolánját énekli a budapesti Operaházban.• A Bábszínház-képző tanfolyamon június 9-én kezdődnek a vizsgák. Az idén 16 végzős hallgató járul a vizsgáztató bizottság elé. Vizsgaelőadásként Aschkenázi Ellopták a holdat című mese játékát mutatják be Végh György fordításában, Decsényi János zenéjével. Ünnepi műsorral köszönti Maurice Chevaliert 75. születésnapja alkalmából június 6-án a magyar rádió. A műsorban a többi között hallhatjuk Marlene Dietrichet, Brigitte Bardot-t és John Halliday. A 66. szélességi foktól északra A sarkvidéki repülők közé viszi nézőit ez a kalandos, színes szovjet film. Izgalmas, nehéz a repülők munkája, de szép, élményekben is gazdag. Utánpótlást szállítanak a jég, a hó világába, az ott dolgozó kutatóknak. A szeszélyes időjárás gyakran teszi próbára a pilóta ügyességét, erejét. Nagy gyakorlat kell itt minden leszálláshoz a szántalpas repülőgéppel a törékeny jégtáblákra. Amikor váratlanul megreped a nagy jégtábla, s az ott-tartózkodó kutatók életveszélybe kerülnek, ismét a repülőkön a sor: meg kell menteni az embereket. A látványos, izgalmas környezetben játszódó történet az öreg vezető pilótáról és ifjú helyetteséről szól, felidézi a sztálini személyi kultusz tragikus túlkapásait, az igazságtalan letartóztatásokat, a lelki válságot, amelyet a barátok váratlan elvesztése, a csalódás okozott az embereknek. A film megmarad a műfaj kalandos, romantikus keretei között. Ezen a szinten, a műfaj természetéből fakadóan, kissé elnagyolva, romantikus fordulatokkal ábrázolja az öreg és a fiatal repülő egymásratalálását. A fiú elégtételt keres igazságtalanul elhurcolt, s meghalt apjának. Az idős férfinak ez az ember legjobb barátja volt. A téma tehát jó. A cselekmény mozgalmas. A film gyakorlott, ügyes rendező kezére vall. Oja Gurin kalandos, romantikus stílusban dolgozta fel az alapjában érdekes, de meglehetősen szokványos formákba öntött történetet. A kapitány Úttörőkről úttörőknek szól ez a kedves, színes bolgár film. Két szembenálló gyermekbanda a kölcsönös háborúskodás, egymás bosszantása helyett hasznos, nagyszerű szórakozásra lel egy "igazi "hajó építésében. Munka közben az ifjú építők sok bonyodalommal küzdenek meg erkölcsi problémákkal is. A film jól ábrázolt típusokban mutatja be a gyermekközösséget. A történetben helyet kap lányok és fiúk rivalizálása, a kölcsönös titkolózás. A rokonszenves főszereplőt ért igazságtalanság a végén természetesen kiderül. Megtalálhatjuk tehát A kapitányban mindazt, amit a gyermekkönyvekben, filmekben megszoktunk és szívesen látunk. A gyermekszereplők kedvesen, közvetlenül játszanak. A kapitány — ezen a héten vidéken mutatják be a filmet — kifejezetten ifjúsági film. 8—13 évesek számára készült és mint ilyen, pótolja a gyermekfilmek hiányát. V. A. Kombinált és háromajtós szekrényeket, rekamiékat, fotelokat, székeket, irodabútorokat KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK Hasméltcikk Ktsz Telefon: 341-746 .Csütörtök, 1964. június 1 Meghalt Sillanpaa Hetvenöt éves korában elhunyt Eemil Sillanpaa, Nobeldíjas finn író. Élete gazdag volt, tudatos munkásságát a szegényparasztok ábrázolásának szentelte. Első jelentősebb alkotását Jámbor lázadás címmel, az 1917-es Októberi Szocialista Forradalom hatására írta. Magyarországon ismert Silla című világhírű regényéért 1939-ben Nobeldíjjal tüntették ki. Eemil Sillanpäa az északi realizmus legnagyobbjai közé tartozott, halálával nagy veszteség érte a finn irodalmat. KÖNYVESPOLC nmiinnnninmniimimniniminmn»OTUimmwmiiimiiH»mii»n/j<vTi BIRÓ IMRE: Egy klinika nem halhat meg... Egy ember élete? Az is. Egy tudós arcképe, határozottan megvont, fájdalmas vonásokkal? Ez is. A régi budapesti Szemklinika egyetlen napjának a története? Igen, és még mennyi minden! Tudományos igény és lebilincselő előadásmód, egy nagy tudós emlékezete és a sorok mögött derepgő fájdalmas nosztalgia: mennyi szépség és finomság itatja át azt a kis kötetet, amelyet a Medicina jelentetett meg. A könyv szerzője Biró Imre, hőse pedig az a Grósz Emil professzor úr, aki váradi származású s a magyar szemészet tudományát teremtette meg. Biró Imre az orvos tárgyilagosságával, a rokoni szeretet melegével, a váradi ember éles szellemével, tudományos felkészültséggel és irodalmi színvonalon írta meg Grósz Emil életét, munkásságát, megrajzolva közben egy humanista emberarc fényét és tisztaságát. Korrajz ez a munka, az orvosvilág vonzó leírása, családtörténeti visszaemlékezéseiben pedig kissé a történelem ... Ha van népszerűsítő tudományos irodalom, ez a munka valóban az. Egy magyar hazafinak, egy nagy tudósnak, a kiváló embernek, Grósz Emilnek állít szép emléket, éles és finom vonásokkal. (r. p.) PALÁSTI LÁSZLÓ: A mosoly iskolája »Tíz tananyaga található a mosoly iskolájának tanrendjén, bizonyságául Palásti széles körű érdeklődésének, amely valójában hétköznapjaink mindenféle furcsaságát figyeli gunyoros szemhunyorítással. Palásti humora kicsit elnéző, a nevetés sokféleségéből ő legjobban a mosolyt kedveli, írásai rövidek, stílusuk csevegő, igazi karcolatok. Szereti a fantasztikumot, az irreálist, a groteszket, szívesen eljátszik velük. Könyve lebilincselő, elsősorban épp játékosságával, játszi tréfálkozásával. A szép kiállítású, modern nyomdai kivitelű kötet a négyévtizedes írói múltra visszatekintő humorista témagazdagságát és termékenységét dicséri. (Szépirodalmi Könyvkiadó) MIRA LOBE: Mit talált ki Jani ? Fordulatos, kedves, verses történet óvodásokról. Nemcsak a legkisebbek, hanem még inkább a kisiskolások szívesen forgatják majd a szép kiállítású, Susi Weigel rajzaival ízlésesen illusztrált könyvet. Tóth Eszter, a fordító jó munkát végzett. (Móra Ferenc Könyvkiadó) Zengő ABC Móra Ferenc verses ABC- jét Justné Kéry Kedvig egészítette ki játékos olvasási gyakorlatokkal. A Lukáts Kató szép, színes rajzaival díszített könyv élvezetes módon könnyíti meg elsőosztályosainknak az olvasni tanulás nehéz mesterségét. (Móra Ferenc Könyvkiadó) KORDA ISTVÁN: A mocsarak visszaütnek A tizenkilencedik század első harmadában játszódik ez a történet, egy párezres lélekszámú észak-amerikai indián törzs, a szeminolok hősi harcának regénye. A történelmi eseményekre támaszkodó kalandos indiánregény voltaképpen az Egyesült Államok múltjának egyik szakaszát dolgozza fel, az Észak—Dél ellentét kiéleződésének korszakát. A ma is Floridában, részben pedig egy közép-amerikai rezervátumban élő kis indián nemzetiség küzdelmét Korda István romániai magyar író romantikus-lírai színekkel festi meg, emléket állít a hősöknek, tisztelettel adózik a haladó gondolat harcosainak és marxista történelemszemlélettel leplezi le a fajgyűlöletet. A könyv a magyar —román közös könyvkiadási megállapodás keretében jelent meg. (Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest) A. BUJANOV: Atom, molekula, élővilág A vegytan, a vegyipar szerepe életünkben nőttön nő; korunk, az atomkorszak szinte egyazon joggal a kémia korának is nevezhető. A szovjet szerző 1962-ben írt népszerű műve a szintetikus anyagok kémiájával és az ezzel összefüggő fizikai ismeretekkel foglalkozik. Riporteri módszerekkel dolgozik, érdekesen, sokrétűen mutatja be a korszerű szintetikus kémia világát, eredményeit, problémáját és már előre látható jövőjét is. A kötetet Szabó György fordította, az ismeretanyagot V. Kascsenko játékos illusztrációi teszik érthetőbbé. (Táncsics Könyvkiadó) TEKNŐS PÉTER: Nem boszorkányság A címmel ellentétben valóban boszorkányos megoldások sorozatával ismerkedünk az új Búvár-kötetben. Megtudjuk, mennyire meggyorsult körülöttünk például a tudományos elemzés. Az acélcsapolásnál a mérnök néhány perc után tudja az acél összetételét, a fogorvosi röntgenkép előhívása azonnal történik, megtudjuk, hogy melegen tálalhatjuk túrán az ebédet, ha a konzervdobozba hosszan égő és könnyen gyűlő töltetet helyeznek. (Móra Könyvkiadó) (t. j.) TURCSÁNYI ERVIN: Nyolclábú vadászok Megérdemelten nyert díjat az ismeretterjesztő képeskönyv-pályázaton ez az izgalmas és tanulságos könyv, amely a pókok világát mutatja be kis olvasóinak, nemcsak a vadászat, de a hálószövés, a "fészekrakás." módjaival is foglalkozva. Jól szolgálja a feladatát, mert nemcsak a természet ismeretére, de szeretetére is nevel. Azt is megtanulják belőle a gyerekek, hogy ne vadásszanak hasznos állatokra. (Móra Ferenc Könyvkiadó) DIEGO VIGA: A mangója árnyékában Az Ecuadorban élő, a nácik elől menekült osztrák emigráns író sokáig hányódott Dél- Amerika országaiban és alaposan megismerte a nép életét. Ebben az izgalmas detektívregényében a kolumbiai parasztság sorsát tárja fel. A gyilkosság nyomozásának hátterében mély társadalmi dráma bontakozik ki. A fordulatos történetet Révész Gy. István fordította, a kötetet Molnár Ágnes illuszrálta. (Kossuth Könyvkiadó) SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Figaro házassága (C-bérlet 10.) (7) — Erkel Színház: A végzet hatalma (9. bérlet 9.) (7) — Nemzeti Színház: Részeg eső (7) — Katona József Színház: Colombe (7) — Madách Színház: Ahogy tetszik (7) — Madách Kamara Színház: Agónia (7) — Vígszínház: Az ördög (7) — Thália Színház: Rozsdatemető (7) — József Attila Színház: Imádok férjhez menni (D-bérlet 6.) (7) — Irodalmi Színpad: így szerkesztünk mit (D-bérlet 6.) (fél 8) — Vidám Színpad: Több nyelven beszélünk (fél 8) — Kis Színpad: Lovagias ügy (Bemutató) (7) — Fővárosi Operettszínház: Csintalan csillagok (Kombinált 3. bérlet 8. előadás) (7) — Fővárosi Nagycirkusz: A Holland Nagycirkusz vendégjátéka (du. fél 4 és este fél 8) — Kamara Varieté: Cirkusz a varietében (du. 6 és este fél 9) — Állami Bábszínház: A három kismalac (de. 10).