Magyar Nemzet, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-25 / 173. szám
4 Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok A szabadtéri játékok megnyitásának napján, pénteken, zászlódíszt öltött Szeged. A kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a különautóbuszok a fővárosból, Nyíregyházáról, Székesfehérvárról és az ország más vidékeiről. Jugoszláv, csehszlovák, lengyel, holland, osztrák, NDK-beli és magyar személyautók parkolnak a belvárosban. Kora délután megérkezett Szeged szovjet testvérvárosának, Ogyeszszának öttagú küldöttsége is. A szabadtéri játékok első napján négyezer hazai és külföldi vendég érkezett Szegedre. Sokan közülük felkeresték a képzőművészeti, néprajzi, irodalmi, mezőgazdasági és kereskedelmi kiállításokat. Az idegenvezetők mikrobuszokkal, autóbuszokkal, vagy gyalogosan számos csoportnak mutatták meg a város nevezetességeit. Sokan a templom toronykilátójáról gyönyörködtek a környék, a festői Tisza-part panorámájában. A dóm világhírű orgonáján két kis hangversenyt tartottak. Este a Dóm-téren ünnepélyesen megnyitották az 1964. évi szabadtéri játékokat. Megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Tausz János belkereskedelmi miniszter, továbbá politikai és társadalmi életünk számos képviselője. A fanfárok este fél nyolckor aSzeged híres városa kezdetű népdal bevezető akkordjaival jelezték az ünnepi játékok kezdetét. A megnyitó előadás részvevőit dr. Biczó György, a szegedi tanács vbelnöke köszöntötte, majd felcsendült Erkel: Hunyadi László című operájának nyitánya; megkezdődött az idei első előadás. A főszerepeket Udvardy Tibor, Déry Gabriella, Ágay Karola, Littay Gyula, Szabó Miklós, Horváth József, Sebestyén Sándor, Ivánka Irén és Réti Csaba énekelte. Vezényelt Vaszy Viktor. A díszletek Varga Mátyás, a jelmezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A táncokat Barkóczy Sándor tervezte és tanította be. Az operát Mikó András rendezte. A Szegedi Szabadtéri Játékokon szombaton újabb bemutatót tartanak. Egy műsorban kerül színre Bartók: A fából faragott királyfi című táncjátéka és Honegger: Johanna a máglyán című oratóriuma. Kitüntető aranyérmet alapított a fővárosi tanács művészi alkotásokra A felszabadulás 20. évfordulóján adják át először pontos határozatot hozott legutóbbi ülésén a főváros tanácsának végrehajtó bizottsága. A Népművelési Állandó Bizottság javaslatára a művészet különböző ágazataiban, elsősorban a főváros életével, jelentőségével, díszítésével összefüggően érdemeket szerzett művészeti alkotások jutalmazására kitüntető aranyérem alapítását határozták el. A háborút megelőző időkben a főváros több hasonló célú művészeti díjat rendszeresített. Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából alapították a Kazinczy-érmet a szépirodalom, az irodalomtörténet és a történetírás kiváló művelőinek kitüntetésére. Arany János halálának ötvenedik évfordulója alkalmából nyelvünk magyarossága fejlesztésében kitűnt költők és írók jutalmazására alapították az Arany János emlékérmet. A Lotz Károly képzőművészeti aranyérem és a Székesfővárosi képzőművészeti aranyérem a festészet és a szobrászat terén maradandó sikereket elért művészek jutalmazására szolgált. Ezenkívül még több művészeti díjjal ismerték el a kiváló művészek érdemeit. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának most hozott határozata szerint ezentúl minden évben — első alkalommal 1965-ben, felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából — odaítélik a Fővárosi Művészeti Aranyérmet. A határozat indokolása szerint az érem és a velejáró összeg adományozása a fővárosi vonatkozású, illetve a főváros lakossága számára kiemelkedő művészi élményt jelentő, magas színvonalú egyedi alkotások és alakítások létrehozásában nemes versengést, mozgató erőt jelentene, egyben a főváros tekintélyét is emelné, jobban hozzákapcsolná a művészeket. A művészet öt területén ítélik oda az aranyérmet, éspedig: az irodalom (szépirodalom); a zeneszerzés; a képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika, iparművészet); az építészet (építőművészeti és műemlék-helyreállítási tervezés); az előadóművészetek (színművészet, zeneinterpretálás, énekesi és egyéb előadóművészeti produkció) területén. Az aranyérem odaítélésénél az előző év teljesítményét bírálják el. Az éremmel együtt húszezer forintos díj is jár. Amennyiben több művész közös alkotását vagy produkcióját tüntetik ki, mindegyik megkapja az aranyérmet, a húszezer forintos díjat megosztják közöttük. A díjakra nem hirdetnek pályázatot, hanem a tömegszervezetek és az egyes művészeti testületek tesznek erre vonatkozóan javaslatot a tanácsnak. A hatvan grammos aranyérem egyik oldalára jelkép kerül, a következő körirattal: PRO ARTE — Budapest Főváros Tanácsa. A másik oldalon allegorikus figura vagy városábrázolás, az éremmel kitüntetett személy nevének és az adományozás évszámának feltüntetésével. ZENEI jegyzetek Szenkár Jenő két hangversenye AZ ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR élén újból Szenkár Jenőt üdvözölhettük, az idős, magyar származású mestert, aki az utóbbi időkben évről évre hűségesen ellátogat hozzánk. Több mint fél évszázada annak, hogy az immár 73 éves mester megkezdte zenei pályafutását a budapesti Operaház korrepetitoraként. Ezután tanúja, sőt, aktív részese lett a modern muzsika történetének. Nevéhez, személyéhez nem kisebb események fűződtek, mint például Bartók Csodálatos mandarinjának nagy port felvert kölni bemutatója. Érdemes néhány mondatot idézni egy szemtanú beszámolójából.Köln, a templomok, kolostorok és kápolnák Heinrich Heine-megénekelte városa, megérte első valóban nagy opera-botrányát; a percekig tartó pisszegés, fütyülés, dobogás, fújozás, amely még a zeneszerző jelenlététől sem torpan vissza, sőt a vasfüggöny leeresztése után — mikor a szerző és a karmester a kisajtó elé lépett — ordítozássá dagad, bizonyára jelent valamit számunkra ..." Majd pedig, valamivel alább, Szenkár Jenőről szólván ezt olvashatjuk: -...azt vetik szemére, hogy előnyben részesíti a külföldi műveket. Ez ... Szenkár esetében Prokofjevre és Bartókra vonatkozik...« Majd, miután a cikkíró aggodalmának ad kifejezést, hogy Szenkár a botrány hatására elhagyja majd Köln város operaházát, így végzi cikkét: -Bartóknak igaza van, amikor elsősorban Szenkár Jenőnek hálás, aki lelkes odaadással csiszolta ki a művet a legapróbb részletekig. (Ujfalussy József: Bartók breviárium, 231—234. oldal.) Ugyanezen a műsoron szerepelt még a Kékszakállú herceg vára is, ugyancsak Szenkár vezénylésével... Mindezt inkább csupán ízelítőnek idéztük és csupán egy történelmi fénysugárral szerettük volna megvilágítani Szenkár Jenő személyét, művészi múltját. Igen könnyen elképzelhető, sőt, még csak nem is kárhoztatható, hogy az ember az agg mester produkciója hallatán nehezen tud megszabadulni az efféle zenetörténeti asszociációktól. Ám, ha el is tekintünk Szenkár Jenő muzsikus múltjának ilyen és ehhez hasonló zenetörténeti fázisaitól, akkor is meg kell éreznünk, hogy nem mindennapi karmester áll a pódiumon. Még ha, érthető módon, a fiatalos szuggesztivitás itt-ott bizonyos mértékig csorbát szenvedett is, a tanulságok hosszú sorát vonhatjuk le a Szenkár-féle vezénylés láttán-hallatán. KITŰNŐEN RAJZOLJA MEG a körvonalakat, amelyeken belül szabadon hagyja érvényesülni mind a zenekar egészét, mind pedig a szólistákat. Keze alatt érezhetően egyéniségnek érzi magát a zenekar minden tagja, tekintet nélkül arra, hogy produkciója valóban egyéni-e, avagy csupán a közösség egy tagjaként muzsikál. Szenkár Jenő határozott körvonalainak ugyanis -udvara van-: nem zárja kalodába, csupán körülhatárolja a zene egyes formarészeit. Innen ered a zenekarszabadságérzete, puha hangzása. Természetesen az ilyen és ehhez hasonló karmesteri technika csak akkor érvényesülhet a maga teljességében, ha zenekar és vezetője sokszor és hosszú ideig játszott már együtt, ha szinte már egymás lélegzetét is ismerik. A Károlyi-kerti hangverseny zenekara nem mindenütt ismerte fel Szenkár Jenő mozdulatainak mélyebb, valóságos értelmét s talán innen ered, hogy a produkció bizonyos vonásaiban alatta maradt mind a zenekar, mind a karmester igazi színvonalának. Az első koncert megnyitószáma, Berlioz: Benvenuto Cellini-nyitánya magas színvonalú és minden részletében jól sikerült produkció benyomását keltette. Berlioz harsány effektusai — melyek számos vonatkozásátma már nem teljesen értjük és nem mindig tudjuk követni —, éles színei és számtalan, meghökkentő hangszerelési ötlete tagolt világossággal hangzott fel Debussy híres Egy faun délutánja című műve már több problémát vetett fel, először is a szabadtéri előadás lehetőségét, illetve lehetetlenségét Szükségszerűen veszett el hangversenyterembeli előadásban világosan megnyilatkozó finomság és hangzás-szépség egy része — ám ugyanakkor éppen a részletszépségek hoszszú sorával ajándékozott meg bennünket Szenkár Jenő. (Talán elég, ha itt néhány gyönyörűzenekari lélegzetére emlékeztetjük a jelen voltakat.) Dukas Bűvészinas című, rendkívül népszerű zenekari darabja, ha nagyobb virtuozitást is követelt volna egynémely zenekari játékostól, mégis üde és értékes muzsika benyomását tette. Az első hangverseny második részében Csajkovszkij IV. szimfóniája hangzott el. JOHANN STRAUSS MŰVEINEK szentelte Szenkár Jenő második hangversenyét. Érdekes módon, itt mintha nem tudott volna teljes mértékben felengedni. Az ő szigorú alkata, amely egyébként nélkülöz mindenféle aszkézist, mintha megakadályozta volna abban, hogy felismerje Strauss sajátos ujjongását, hogy teljes mértékben megéreztesse velünk: mit jelentett ez a muzsika először is abban a korban, amelyben keletkezett, másodszor pedig, hogy milyen vonásai, oldalai szólnak hozzánk. Műsorából a Cigánybáró-nyitányt és a Mesék bécsi erdőből című darabot emeljük ki, amelyekben újból megérezhettük egy kiváló karmester-egyéniség művészi , személyes jelenlétét. Pernye András NAPLÓ Július 25 Jadwiga Sanna Lewandowska lengyel zeneszerzőnő pénteken Budapestre érkezett. A Magyar Zeneművészek Szövetségénél tett látogatása után Szegedre, a szabadtéri játékokra utazott. Lewandowska a magyar—lengyel kulturális csereegyezmény alapján tíz napig tartózkodik hazánkban. Az Egyetemi Színpad Universitas együttese a Balaton környéki üdülőkben vendégszerepel. Huszonegy községben adják elő »Dühöngő ifjúság” című irodalmi kabaréjukat. ›§› Veteránok címmel nyílt meg csütörtökön a pesterzsébeti Csiliben — a Vasas Művelődési Házban — Hévízi Piroska festő- és grafikusművész kiállítása. A tárlaton munkásmozgalmunk veteránjainak portréi láthatók. Az Academie Française irodalmi nagydíját Gustave Thibon esszéistának és filozófusnak ítélték, az Akadémia költői nagydíját André Salmon kapta. Salmon 1881-ben született, első verseskötete 1905-ben jelent meg, a legutóbbi 1961- ben.* A BBC televízióadásának egyes műsorszámai erkölcsrontó hatásúak az ifjúságra — kifogásolta Bevins angol postaügyi miniszter előtt az angol társadalmi szervezetek képviselőiből alakult küldöttség és sürgette a műsorok gondosabb rostálását. A Nyolcvanéves korában elhúnyt Elszász Béláné, Gondos Emmy textiltervező művész. Gyermekkora óta rajzolt, festett, 1909-ben az Iparművészeti Múzeum munkatársaként ő illusztrálta rajzaival a párizsi világkiállítás katalógusát. Rajztanár volt, iparművészeti továbbképzéssel foglalkozott. Rajzpedagógiai módszere határainkon túl is elismerést keltett. Kiállításokon világszerte számos díjat kapott. Az utóbbi években textilfestéssel foglalkozott. Haláláig fáradhatatlanul dolgozott. Virág Benedek emlékművén dolgozik Pátzay Pál Kossuthdíjas szobrászművész. A szobrot a közeljövőben a Tabánban állítják fel. Harold Chashire angol pantomim-művész magyarországi tapasztalatairól részletes beszámolót jelentetett meg a Dancing Times júniusi számában. De Tony Curtis híres hollywoodi színész nyilatkozattal vetett véget a származáséról folyó hírlapi vitának. -Édesapám, mint fiatal szabósegéd vándorolt ki Budapestről — mondta. — Anyai ágon is magyar származású vagyok, de sajnos, nem tudok magyarul." Az Alba Regia-napok megnyitó hangversenye augusztus 19-én lesz a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A koncert első részében előadják Bárdos Lajos két kórusművét. A »Küzdeni” című kórust a szerző Vörösmarty: »Gondolatok a könyvtárbancímű versének befejező soraira írta. Az előadásra kerülő másik Bárdos-kórus Környei Elek „Székesfehérvár” című versére készült. A koncert második részében a MÁV szimfonikus zenekar lép fel. Ag Ernest Hemingway születésnapja alkalmából Moszkvában emlékkiállítás nyílt. A sok érdekes dokumentumot tartalmazó anyagot már az első napon több ezren nézték meg. _ Magyar Nemzet _ SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA — Körszínház (tel.: 298—080): A zalameai bíró (8) — Fővárosi Nagycirkusz: A Holland Nagycirkusz vendégjátéka (du. fél 4 és este fél 8) — Bartók Színpad: A láthatatlan légió (8) — Városmajori Szabadtéri Színpad: MÁV Szimfonikusok hangv. (Szombati bék. 3.) (8) (Rossz Idő esetén júl. 30-án) — Kulich Gyula Szabadtéri Színpadi Mesecirkusz (du. 5); Honthy-est (8) — Martonvásáron: Magyar Állami Hangversenyzenekar (Közr. Rudolf Kerer) (7) (Rossz Idő esetén 3-án.) Ságvári Endre tanára voltam Hősiesen tragikus halálának huszadik évfordulóján hadd emlékezzem meg kegyelettel arról az időszakról, amikor Ságvári Endre tanára voltam. Szándékosan nem úgy fogalmaztam, hogySágvári Endre a tanítványom volt". Mert tőlem bizony akkoriban édeskeveset tanulhatott. A szó szoros értelmében:édeskeveset".Édeset" , mert történetesen poétikát tanítottam az osztályában, de keveset, mert aránylag rövid ideig tartott ez az oktatás, és nem sokkal járulhattam hozzá Ságvári Endreentalecheiá"-ja, azaz egyénisége leglényege kibontakozásához. Ságvári is, mint minden kiváló egyéniség, iskolázottsága ellenére is voltaképpen autodidakta volt, aki önmagát tanította és önmagát nevelte. Mint oly sok minden az életben, Ságvári Endrével való közelebbi találkozásom is a véletlen műve volt. Az 1928— 29-es tanévben -koca", azaz gyakorló tanárjelölt voltam a budapesti VIII. kerületi gyakorló főgimnáziumban. Költői hajlamaimat követve, a VI. osztályba jelentkeztem magyar nyelvi gyakorlatra, ami azt jelentette, hogy rendszeresen végig kellett hallgatni a tanár *»lni£uiáfiait. s?- után pár hétig — persze a vezető tanár kulisszák mögötti irányításával és jelenlétében — önállóan kellett előadni a tantárgyat a tanulóknak. Vezető tanárom Papp Ferenc volt, a neves irodalomtörténész, kissé konzervatív felfogású, de amellett finom esztétikai érzékű irodalmár. A tantárgy: poétika. Négyesy Lászlónak a költői műfajok történetiségét kihangsúlyozó tankönyve alapján. A kötelező módszer a gyakorló gimnáziumban akkoriban azosztályfoglalkoztató kérdve-kifejtés" volt. A számonkérésnél a tanulók csak egy-egy kérdésre feleltek (vagy nem feleltek), az osztályozás tiltva volt óra közben, az új anyagot az egész osztály bevonásával kellett -kérdve-kifejteni", ami persze kissé megtévesztő volt, mert a szorgalmasabb, szemfülesebb tanulók egyszerűen előre készülhettek az új anyagból, és lépten-nyomon jelentkeztek, míg a többiek nehezen megmozgatható, passzív tömeget alkottak. Arra azonban mindenesetre jó volt ez a tanítási módszer, hogy rövidesen kitűnt: kik a tehetséges, érdeklődő, ambíciózus, éleseszű tanulók, akire mindig lehet számítani. Nos, a hatodik osztályban a legaktívabbak voltak — Péterffy Gedeon, Kosáry Domonkos és Ságvári Endre. Péterffy Gedeon manapság valahol külföldön magas rangú katolikus pap, már akkor is lelkes kongreganista volt, Kosáry Domonkos — Réz Lola írónő fia —, kiváló történész lett, Ságváriból pedig a kommunizmus mártírja. Futólagos epizód lett volna életemben ez a gyakorló év, ha csak sablonos lefolyású lett volna. Közben azonban az történt, hogy vezető tanárom a második félévben súlyos sokkízületi gyulladásban megbetegedett. Ekkor az igazgatóm, Staud János, Staud Géza kiváló színháztörténészünk apja, akit — nem tudni miért,Gumi-nak becéztek —, így szólt hozzám: "Nézze, kolléga úr, magának már doktorátusa is van irodalomból és esztétikából, egy hónapig tanította is már ezt az osztályt Papp tanár úr irányítása mellett, most vegye át önállóan vezetését év végéig.* Így jutottam ahhoz a kitüntetéshez, hogy még nagykorúságom előtt másfél évvel —, ha átmenetileg is —, ennek a színvonalas intézetnek tanára lettem. És huzamosabb ideig taníthattam ennek a hatodik osztályát, s annak kebelében pedig Ságvári Endrét Egyszerű szürke ruhában járt, bricsesznadrágban. Sötét színű haját hátrafésülve viselte. Szemüveget hordott, és szinte már annak is okos volt a csillogása. Okos és vidám. És egy kissé ironikus, fölényes. Ez azonban soha sem csapott át tiszteletlenségbe, pedig kezdő tanári részegségeimmel, filozopteri gyámoltalanságommal bizonyára kissé mulatságos figura lehettem. A többiek tempósabbak voltak, ő egy fokkal vehemensebb. Nem volt olyan kérdés ,mire ne jelentkezett volna, , feleleteivel mindig fején taálta a szöget. Testileg-lendeg kiegyensúlyozott, életvitám, magabiztos fiatalember lenyomását keltette. Mindössze ennyi, amit saját visszaemlékezésem alapján Ságvári Endréről, a gimnáziumi diákról mondani tudok. Vagam is érzem, hogy ez ►édes kevés, és szinte többet beszéltem önmagamról, mint írója. Fogyatékos, keveset mondó visszaemlékezésemetegészítettem hát azzal, hogy átlapoztam a gyakorló gimnázium értesítőit 1923-tól 1931-ig. Az első, ami futólagos á,Habozásra is feltűnik, hogy Ságján Endre elsőtől nyolcadikig — szinte már unalmasan — színjeles. Ennek ellenére neve sohasem szerepel a tanulmányi jutalmazottak között. Nevesebb tanárai: Papp Ferenc (magyar), Gombos Albin és a szociológus Dékány István (történelem), Petrich Béla, Bárczi Géza (francia nyelv). Az önképzőkörben nem szerepel, legalábbis nincs nyoma ennek az értesítőkben. A sportkörben azonban feltűnik: VI.-es korában a vívó szakosztály háziversenyén második lett, a következő évben harmadik, 50 méteres mellúszásban második (44.2 mp), hátúszásban első (46 mp). VlI.-es korában a zenekarban is feltűnik: harmóniumozik. Ugyancsak ebben az esztendőben részt vesz a Budapesti Iparbank Rt. takarékossági pályázatán. Nevezett intézmény ugyanis a takarékosság propagálása érdekében évi 200 pengőt ajánlott fel, hogy abból a tanári kar döntése szerint legjobban sikerült írásmű vagy rajz 20—30 pengővel jutalmaztassák. Ságvári Endre elbeszéléssel pályázott és díjat is nyert. (Szépirodalmi hajlandóságának van még egy későbbi nyoma is. Húgához intézett börtönlevelében olvassuk:... Elhatároztam, hogy mesekönyvemben fogom Néked ajánlani. Minden mesekönyvemben... az első oldalon lesz, hogy azért írtam meg, azért gondoltam ki, mert Téged nagyon szeretlek .. .-( Vajon mi lett a sorsa ennek a tervezett mesegyűjteménynek, amelynek lelki gyökerei — legyen szabad hinnem —, talán még a középiskolai poétikai tanulmányokig nyúlnak viszsza?!) Az utolsó gimnáziumi évben csak a tanulmányi rovatban szerepel a neve, a jelesen érettek között. Írásbeli érettségi tétele magyarból: Arany János eposzköltészetének fejlődése; latinból: P. Cornelius Scipio beszéde újonnan sorozott katonáihoz a ticinusi ütközet előtt (Livius), íme, az értesítők szórványos adataiból is egy tehetséges, szorgalmas, sokoldalú, derűs lelkületű diák ideális portréja bontakozik ki előttünk ... Aki — miközben az érettségi latin tételét jelesen megoldotta —, bizonyára nem gondolt arra, hogy tizenhárom év múlva ugyanaz a sors vár reá is, mint a Ticinus-parti római újoncokra: hősies halál... Kunszery Gyula Elkészült az újpesti Gyógyszeripari Kutató Intézet parkjának vízmedencéjéhez tervezett ülő női figura, Kamotsay István szobrászművész legújabb alkotása. .8 somi*at, 1964. Jii Hoa *5. Magyar—bolgár filmegyezmény A magyar—bolgár kulturális együttműködési egyezmény keretében pénteken megállapodást írt alá a további szorosabb együttműködésről Papp Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője és Alekszander Duncsev, a bolgár kulturális és művészetügyi állami bizottság filmfőigazgatóságának vezetője. A megállapodás foglalkozik a két ország filmcseréjével és kölcsönös látogatások szervezésével. Az aláírást követő fogadáson részt vett Radi Botev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja is. Ágh-Askelin Lajos festőművész a szentesi újjáépített Petőfi Szálloda bárterme számára 30 négyzetméteres fa-intarria falképen dolgozik.